Hazánkban 2020. december 1-jén sertésből 8,2%-kal, szarvasmarhából és tyúkból egyaránt 2,6%-kal többet, juhból tizedével kevesebbet tartottak az egy évvel korábbinál. A felvásárolt vágómarha és vágósertés mennyisége nem változott, a vágótyúké, a tejé és a tojásé viszont emelkedett. A szarvasmarha felvásárlási ára 3,7%-kal nőtt, a sertésé és a tyúké enyhén csökkent. A juhok állománya és felvásárolt mennyisége is több mint tizedével kevesebb lett, ára viszont közel 15%-kal magasabb volt.
A koronavírus okozta járvány miatt a 2020. évi decemberi mezőgazdasági összeírás csak részben került végrehajtásra, így az egyéni gazdaságok adata becslésen alapul, emellett nem tartalmazza a küszöb alatti gazdaságok és a háztartások adatait.
Bővült a szarvasmarha-állomány
A szarvasmarha-állomány 2020. december 1-jén 933 ezer volt, egy év alatt 24 ezerrel nőtt. Az elmúlt öt évben az állomány 112 ezerrel (14%-kal) bővült. A 414 ezer darabot számláló tehénállomány egy év alatt 2 ezerrel, öt év alatt összességében 46 ezerrel gyarapodott.
A húshasznú tehenek száma összességében az elmúlt öt évben 71 ezerrel (61%-kal) emelkedett, a tehénállomány pótlására szánt előhasi üszőké pedig 2019 decembere óta 9,7 %-kal, 36 ezerre nőtt.
2020-ban 50 ezer vágómarhát vásároltak fel, az egy évvel korábbinál 2,3%-kal kevesebbet. A kilogrammonkénti 429 forintos felvásárlási átlagár 3,7 %-kal volt magasabb az előző évinél.
A tehéntej felvásárolt mennyisége 3,6, ára 4,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A termelőknek literenként átlagosan 107 forintot fizettek a tejért, ami rekordmagasnak számított.
Nőtt a sertésállomány
A sertések száma 2020. december 1-jén 2,8 millió volt, a 2019. decemberihez képest 8,2%-kal nőtt. Az állományon belül az anyakocák száma egy év alatt 5,4%-kal, 164 ezerre gyarapodott, ennek ellenére a 2010 óta eltelt időszakot egy csökkenő tendencia jellemezte.
2020-ban a vágósertés kilogrammonkénti felvásárlási átlagára 440 forint volt, a felvásárolt vágósertések száma (3,7 millió) 2019 azonos időszakához képest nem változott. A felvásárolt vágósertések átlagos tömege 117 kilogrammot ért el.
A tyúk- és a pulykaállomány emelkedett, míg a lúd- és kacsállomány csökkent
A tyúkok száma 2020. december 1-jén 28,9 millió volt, amely egy év alatt 2,6%-kal emelkedett. A 8,7 milliós tojóállomány 4,0%-kal csökkent a 2019. decemberihez képest. 2020-ban a vágótyúk felvásárlási átlagára az előző évhez képest némileg (1,6%) kevesebb lett, kilogrammonként 256 forintot tett ki. A vágótyúkok felvásárolt mennyisége (166 millió darab) 6,0%-kal több volt az egy évvel korábbinál.
2020-ban a baromfikeltető állomások által jelentett, keltetésre berakott tojások száma a hús- és kettős hasznosítású tyúkféléknél 311 millió darabra (1,4%-kal) nőtt az előző évihez képest. Ugyanebben az időszakban a naposbaromfi-hasznosítás volumene a kettős hasznú és a hústermelésre szánt tyúkféléknél nem változott, 269 millió volt.
Az étkezési tyúktojás darabonkénti 20 forintos felvásárlási ára 4,8 %-kal magasabb a 2019. év azonos időszakinál.
Hazánkban 2020. év elején újra megjelent a madárinfluenza, amely elsősorban a kacsa- és lúdtartók állományait érintette. Ennek hatására a kacsaállomány 32%-kal, közel 3,0 millióra, a lúdállomány 29%-kal, 798 ezerre esett vissza az előző év azonos időszakához képest.
A pulykaállomány 2,7 millió volt, ami 3,7%-os növekedést jelent 2019 decemberéhez viszonyítva.
2020-ban a keltetésre berakott tojások száma a kacsáknál 48,2 millió, a ludaknál 6,6 millió, a pulykáknál 8,1 millió volt, ami 15, 37, illetve 3,2%-os csökkenést mutat 2019-hez képest.
A hízlalási célú naposbaromfi hasznosítása a kacsánál 29,9 millió, a lúdnál 3,9, pulykánál 6,5 millió darab volt, ami egy év alatt 26, 40, és 2,0%-os csökkenést jelent.
2020-ban a vágókacsa felvásárlási átlagára kilogrammonként 319 forint volt, ez 1,8%-kal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. A vágólúd ára 2,9%-kal, a vágópulykáé 0,7%-kal csökkent. Vágókacsából 5,5 millióval (27%-kal), vágólúdból 913 ezerrel (32%-kal) kevesebbet, vágópulykából 68 ezerrel (1,2%-kal) többet vásároltak fel, mint egy évvel korábban.
A juhok és az anyajuhok száma is kevesebb lett
2020. december 1-jén a juhállomány 944 ezer, az anyajuhoké 754 ezer volt, előbbieké 11, utóbbiaké 3,5%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezzel a juhállomány évtizedes mélypontra süllyedt.
2020-ban a vágójuh kilogrammonkénti 958 forintos felvásárlási átlagára 15%-kal emelkedett, felvásárolt mennyisége – ami 249 ezer darab volt − 13%-kal csökkent az előző évhez hasonlítva.
Több évtizedes mélyponton az Európai Unió szarvasmarha-állománya
2020 végén az Európai Unió tagállamaiban tartott szarvasmarhák száma 76,2 millió volt, amely 916 ezerrel (1,2%-kal) kevesebb az egy évvel korábbinál. Az állomány 2016 óta csökken, az ezredfordulót követően ez a legalacsonyabb összlétszám. A 27 tagállam közül 12-ben tartottak több mint 1,5 millió szarvasmarhát, és ezen országok adják az unió állományának 89%-át. Kiemelkedik Franciaország 17,6 milliós állományával, mellettük Németországban tartanak még 10 milliónál több állatot. Előbbiben 3,2, utóbbiban 2,9%-kal kevesebb volt a számuk, mint egy évvel korábban, és egyúttal ebben a két országban következett be a legnagyobb csökkenés. A 2020. év végi adatok alapján 12 országban tartottak több szarvasmarhát, mint 2019-ben. Jellemzően az egymillió alatti állománnyal rendelkező országokban emelkedett a létszám, a lista első helyén Bulgária áll, ahol 12%-kal több, 589 ezer állatot tartottak. A létszám bővülése Magyarországon volt a harmadik legnagyobb (2,6%). A tagállamok közül Magyarország az egyetlen, ahol 2010 óta minden évben emelkedett a szarvasmarhák száma.
Az előző évtized legtöbb sertését 2020-ban tartották az Európai Unióban
2020 decemberében az Európai Unió sertéslétszáma 146,1 millió volt, amely 3,0 millióval (2,1%-kal) több az egy évvel korábbinál. Az állomány nagysága 2015 és 2020 között ingadozott, a 2020. év végi állatlétszám az elmúlt évtized legnagyobb értéke. A mostani erőteljes emelkedés elsődleges oka, hogy Spanyolországban egy év alatt az állomány nagysága 1,4 millióval (4,6%-kal) gyarapodott. 2020-ban a spanyol sertés iránti kereslet jelentősen élénkült, a Kínába kivitt sertés mennyisége közel megháromszorozódott 2019-hez képest. (A kínai kereslet megugrásában szerepet játszott az is, hogy a Németországban megjelent afrikai sertéspestis miatt a német sertésekre Kínában importtilalmat vezettek be.) A spanyol állománybővülés nemcsak az elmúlt egy, hanem a legutóbbi öt évben is figyelemre méltó volt: 2015-höz képest 15%-kal, 4,3 millióval lett nagyobb a sertéslétszám. Ennek ellenpólusa Románia, ahol 2015-höz képest 1,2 millióval (24%-kal) kevesebb állatot tartanak. A 27 tagállam közül kilencben haladja meg a hárommilliót a sertések száma, ebben 2016 óta nem történt változás. Összességében kilenc ország adja az EU27 állományának 87%-át. A 2020. év végi felmérés szerint egy év alatt 18 országban nőtt a sertések száma. A bővülés üteme Bulgária után (20%) Magyarországon volt a második legnagyobb (8,2%). Dániában is jelentősen, 663 ezerrel (5,2%-kal) emelkedett az állatlétszám. 2020-ban a legnagyobb létszámcsökkenés (383 ezer darab) Lengyelországban következett be. A sertéstartásban éllovas országok sorrendje az elmúlt évben nem változott: Spanyolország hatodik éve tartja vezető helyét Németország előtt, utánuk következik Franciaország és Dánia, míg 2020-ban Lengyelország és Hollandia helyet cserélt egymással.
További adatok, információk
Módszertan
Táblák (STADAT)
4.1.2. A szarvasmarha-állomány kor és ivar szerinti megoszlása gazdálkodási formák
4.1.3. A sertésállomány kor és ivar szerinti összetétele
4.1.27. Állatállomány, december (1995–)
6.4.1.1. Szarvasmarha-állomány
6.4.1.2. Sertésállomány
6.4.1.3. Juhállomány
6.4.1.4. Tyúkállomány
6.4.1.22. Szarvasmarha-állomány, december 1. (2000–)
6.4.1.23. Sertésállomány, december 1. (2000–)
6.4.1.24. Juhállomány, december 1. (2000–)
6.4.1.25. Tyúk, december 1. (2000–)
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu