2,8 ezer milliárd forint volt a mezőgazdasági ágazat kibocsátása
2019-ben a mezőgazdasági ágazat (szolgáltatásokkal és másodlagos tevékenységekkel együtt) folyó alapáron számolt kibocsátási értéke az előzetes adatok szerint 2,8 ezer milliárd forint volt, ebből 36%-kal (1,0 ezer milliárd forint) az állatok és az állati termékek részesedtek. Az állattenyésztés termelési értékének legnagyobb hányadát (36%-át) a baromfi és a tojás adja, ezt követi a marha és a tej 29, a sertés 27, valamint az egyéb állatfaj és állati termék 8,1%-os részesedéssel. Ezt figyelembe véve mutatjuk be a 2019. december 1-jei állatállomány alakulását.
A tyúkállomány nem változott, a vágótyúk felvásárlási volumene 9,6%-kal nőtt
A baromfifélék tartására jellemző a gazdaságméretet el nem érő háztartások magas aránya, ezért az egyéni gazdaságok adatait a háztartások adataival együtt mutatjuk be.
A tyúkok száma 2019. december 1-jén 30,9 millió volt, lényegében nem változott egy év alatt. A 11 milliós tojóállomány 1,6%-kal csökkent a 2018. decemberihez képest.
2019-ben a vágótyúk felvásárlási átlagára az előző évhez képest 2,6%-kal, 261 forint/kilogrammra emelkedett.
A vágótyúkok felvásárolt mennyisége (156 millió darab) 9,6%-kal több volt az egy évvel korábbinál.
2019-ben a baromfikeltető állomások által jelentett, keltetésre berakott tojások száma a hús- és kettős hasznú tyúkféléknél 5,6%-kal, 307 millió darabra nőtt az előző évihez képest. Ugyanebben az időszakban a naposbaromfi-hasznosítás volumene a kettős hasznú és a hústermelésre szánt tyúkféléknél 7,7%-kal, 269 millióra nőtt.
Az étkezési tyúktojás darabonkénti 19 forintos felvásárlási ára lényegében megegyezett a 2018. évivel.
A kacsa-, lúd- és pulykaállomány 2019-ben csökkent
A kacsaállomány 8,1%-kal, 4,5 millióra fogyott az elmúlt egy évben. A lúdállomány 12%-kal visszaesett, így számuk 2019. december 1-jén 1,2 milliót tett ki. A 2,7 milliós pulykaállomány 6,3%-kal csökkent.
2019-ben a keltetésre berakott tojások száma a kacsáknál 56,4, a ludaknál 10,5 millió volt, ami 5,6, illetve 2,4%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A pulykáknál 8,4 millió volt a berakott tojások száma, ami 5,4%-kal emelkedett 2018-hoz képest.
A hízlalási célú napos baromfi hasznosítása a pulykáknál 6,6 millió darab volt, 6,5%-kal több az egy évvel korábbinál. A ludaknál 6,5, a kacsáknál 40,4 millió darabot hasznosítottak, 2,7 és 6,4%-kal kevesebbet, mint 2018-ban.
2019-ben a vágókacsa felvásárlási átlagára kilogrammonként 325 forintot ért el, ez 3,0%-kal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A vágólúd ára 1,7, a vágópulykáé pedig 3,7%-kal nőtt 2018-hoz viszonyítva.
Vágókacsából 180 ezerrel, vágólúdból 238 ezerrel többet, míg vágópulykából 402 ezerrel (6,4%-kal) kevesebbet vásároltak fel, mint egy évvel korábban.
A tehenek száma 2,2, a tehéntej felvásárlási ára 5,6%-kal nőtt
A szarvasmarha-állomány 2019. december 1-jén 909 ezer volt. Az elmúlt öt évben az állomány 13%-kal bővült és elérte a 107 ezret. A tehénállomány (412 ezer) egy év alatt 2,2%-kal nőtt, öt év alatt összességében 53 ezerrel gyarapodott.
A húshasznú tehenek száma az elmúlt öt évben 65 ezerrel emelkedett, ami 63%-os növekedésnek felelt meg.
A tehénállomány pótlására szánt előhasi üszők állománya (33 ezer) 2018 decemberéhez képest nem változott. Az egyévesnél fiatalabb szarvasmarhák száma 7 ezerrel, 2,6%-kal, az 1–2 éves szarvasmarháké 11 ezerrel, 5,9%-kal nőtt.
2019-ben a felvásárolt vágómarhák száma 51 ezer volt, ami 4,9%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, míg a kilogrammonkénti felvásárlási átlagár (413 forint) nem változott a 2018. évihez mérten.
Ugyanebben az időszakban a tehéntej felvásárlási ára 5,6%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva, literenként átlagosan 102 forintot adtak érte.
Magyarországon 2019 decemberében 100 hektár mezőgazdasági területre 17 szarvasmarha jutott. A mutató értéke megyénként 27 (Veszprém) és 8 (Heves) között szóródott. Hajdú-Bihar megye állt a második helyen (24 darab/hektár), míg Nógrád megye a harmadikon (23 darab/hektár), vagyis háromszorosan haladták meg a Heves megyei értéket.
Az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) adatbázisa alapján a megyék között a hasznosításban is jelentős különbségek figyelhetők meg. Általában a tejhasznú szarvasmarhák aránya meghaladta a húshasznúakét, de Somogy és Zala megyében, továbbá Észak-Magyarországon és Bács-Kiskun megyében több volt a húshasznú szarvasmarha. A húshasznúak Nógrád megyében (63%), a tejhasznúak pedig Győr-Moson-Sopron megyében (74%) érték el a legmagasabb arányt. A kettős hasznú szarvasmarhák aránya Vas megyében volt a legnagyobb (37%).
Az összes szarvasmarha 47%-a tej-, 35%-a hús- és 19%-a kettős hasznosítású. Országosan a szarvasmarhafajták közül a holstein-fríz állománya a meghatározó. A magyarországi tejhasznú állomány 97%-a ebbe a fajtába tartozik. A kettős hasznosításúakat túlnyomó többségében (99%) a magyar tarka állománya teszi ki. A húshasznú fajtákat a legnagyobb arányban a limousine (23%) és a charolais (18%) fajták képviselik.
A szarvasmarha-állomány megoszlása megyénként és hasznosítási típusonként, 2019*
2017 óta fokozatosan emelkedett az exportált élő szarvasmarha mennyisége, ugyanakkor csökkent az importé. 2019 novemberéig az export értéke meghaladta az 50 ezer tonnát, amit az elmúlt öt évben még egyszer sem sikerült elérni.
A magyar élő szarvasmarha legfontosabb felvevő országai Törökország, Ausztria, Koszovó, Horvátország és Oroszország. Ezek közül csak a Törökországba exportált mennyiség csökkent – mintegy 2 ezer tonnával – 2018 és 2019 között. Látványosan nőtt viszont az eladott szarvasmarhák mennyisége Ausztria és főleg Koszovó felé, azonban még így is Törökország maradt a legfontosabb külkereskedelmi partnerünk.
A sertésállomány 8,3%-kal csökkent, a vágósertés felvásárlási ára 22%-kal nőtt
A sertések száma 2019. december 1-jén 2,6 millió volt, 8,3%-kal csökkent a 2018. decemberihez képest, ami a hazánk vadállományában felbukkanó afrikai sertéspestis miatt bevezetett szigorításokból, valamint a 2014-ben induló PRRS-mentesítési programból (sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindróma felszámolása a sertésállományban) is adódhat, amelynek befejezése 2021 végére várható.
A sertésállomány kor, ivar, illetve hasznosítási irány szerinti összetételét tekintve az elmúlt egy év alatt a hízósertések száma 103 ezerrel (8,0%-kal), a malacok száma 34 ezerrel (4,9%-kal), a süldőké 73 ezerrel (11%-kal) csökkent. A szűz kocasüldők száma nem változott, a vemhes kocáké 12, az előhasi kocáké 10, az üres kocáké 16%-kal visszaesett a 2018. decemberihez viszonyítva. Az anyakoca-állomány egy év alatt 13%-kal csökkent, így 2019. decemberben 155 ezret tett ki.
2019-ben a vágósertés kilogrammonkénti felvásárlási átlagára 445 forint volt, ami 22%-os növekedés 2018 azonos időszakához képest.
A felvásárolt vágósertések száma (3,7 millió) 5,3%-kal mérséklődött, átlagos tömegük 116 kilogramm volt.
A szarvasmarhával ellentétben az élő sertés külkereskedelmében az országba behozott mennyiség évek óta meghaladja a kivitelét. Az export és az import különbözete a 2017-es csúcs után kezdett csökkenni, amit elsősorban a behozatal nagyobb arányú visszaesése okozott.
A juh- és az anyajuhállomány egyaránt visszaesett
2019. december 1-jén a juhállomány 1,1 millió, az anyajuhoké 782 ezer volt, az előbbiek száma 48, utóbbiaké 16 ezerrel maradt el az egy évvel korábbitól.
2019-ben a vágójuh kilogrammonkénti felvásárlási átlagára 7,0%-kal, 835 forintra emelkedett, a felvásárolt mennyisége 8,0%-kal, 286 ezer darabra csökkent 2018-hoz viszonyítva.
Csökkent a kecskeállomány
- 2019. december 1-jén az ország lóállománya 52 ezer, ezen belül a kancaállomány 27 ezer volt, az előző évhez képest az állomány lényegében nem változott.
- A kecskeállomány egy év alatt 2 ezerrel csökkent, számuk december 1-jén 63 ezret tett ki.
- Az 1,2 milliós házinyúlállomány 32 ezerrel nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
- 2018. december 1-jéhez képest a vágógalambok száma 176 ezer volt, ami 6,6 %-kal csökkent.
- A méhcsaládok száma 849 ezer volt, 2,1%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.
A legtöbb export baromfihúsból, a legtöbb import sertéshúsból volt
Nemcsak élő sertésből, hanem sertéshúsból is többet hoztunk be az országba, mint amennyit exportáltunk 2019. január–novemberben. A legtöbbet baromfihúsból exportáltunk (216 ezer tonna), az importált mennyiség háromszorosát.
A különböző állati termékek fogyasztását több tényező befolyásolhatja. Hatással lehet rá a rendelkezésre álló termékek köre és mennyisége, a fogyasztóképes kereslet vagy a különböző táplálkozási trendek is. Összességében elmondható, hogy 2010-hez képest 2017-re a legtöbb termék fogyasztása nőtt vagy csak kisebb mértékben mérséklődött. Mindössze a belsőségek, a juh-, kecske- és egyéb húsok, valamint az állati zsiradék fogyasztása csökkent jelentősen. Az állati zsiradék fogyasztása a 2010-es érték 45%-ára esett vissza. A legnagyobb növekedés a feldolgozott készítmények (húskonzerv, szalámi, szárazkolbász, sonka, vaj) fogyasztásában jelentkezett.
2018-ban – a belsőségek, az egyéb hentesáruk és a vaj kivételével – minden termék fogyasztása emelkedett az előző évhez képest.
Hazánk az Európai Unió 7. legjelentősebb baromfihús-termelője
A húsfélék közül a baromfihús termelésében van hazánknak jelentősebb szerepe az Európai Unióban. A nagyobb tagállamokat követően, igaz Olaszországtól jelentősen lemaradva, Magyarország a 7. helyen áll, 3,8%-os részesedéssel. Lengyelország az EU legnagyobb baromfihús-termelője a 14 millió tonnás, uniós összmennyiség 18%-ával.
Az Európai Unióban Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság a legfontosabb marhahús-előállítók. Az összes termelés majdnem elérte a 7 millió tonnát.
Kisebb jelentőségű a borjúhústermelés, ami mindössze 1 millió tonna körüli értékkel bír, ugyanakkor kevesebb országban koncentrálódik. A legnagyobb termelő Hollandia és Spanyolország, továbbá Franciaország és Olaszország. Ebben a négy országban állítják elő az uniós mennyiség 79%-át.
Az Európai Unióban a sertéshústermelés a legjelentősebb. Németország és Spanyolország (41%) emelkedik ki a termelők közül, Franciaországot, Lengyelországot és Dániát megelőzve.
2018-ban az Európai Unió tagállamai közül Németországban tartották a legtöbb tejelő tehenet, és itt a legnagyobb a tejtermelés is. A több mint 33 millió tonna nyers tehéntej az unió termelésének a 20%-át adja. A nagyobb tejtermelő országok közül az egy tehén által termelt tej mennyisége Németországban, Hollandiában és az Egyesült Királyságban magasabb, Lengyelországban és Olaszországban alacsonyabb, mint az uniós átlag.
Magyarországon 8,2 tonna az egy tehén által adott tej mennyisége évenként, ezzel az EU tagállamai közül a 10. helyen állunk.
Az EU-ban a különböző sajtféleségek a legnagyobb értékben előállított állati termékek. Ezt követik a kolbászfélék, majd a sertés-, a marha- és a csirkehús. 2018-ban az Európai Unióban Franciaország állított elő a legnagyobb értékben sajtot, Németország kolbászféléket és sertéshúst, míg az Egyesült Királyság a csirke- és a marhahús termelési értékét tekintve állt az élen a tagállamok közül.
Módszertan
Az adatok forrása:
Egyéni gazdaságok esetében: a 2019. november 25. és december 15. között végrehajtott reprezentatív mezőgazdasági összeírás. A kérdőívek elektronikus kitöltésére november 15. és 24. között volt lehetőség. Az elektronikus kitöltés a kiemelt jelentőségű egyéni gazdaságok számára kötelező volt. A mintakörzetben találhatók azon egyéni gazdaságok, amelyek az Agrárium 2016 során egy speciális gazdaságküszöböt elértek, továbbá akiknek e-mail-címével a korábbi összeírások során szerzett információkból rendelkezünk, szintén lehetőséget kaptak az adatszolgáltatás ezen formájára.
A mintaválasztás módszertana: a felvétel mintájának kialakítása a 2010. évi általános mezőgazdasági összeírás (ÁMÖ) és az Agrárium, 2016 alapján történt. Az ország 13 633 mezőgazdasági körzetéből 648 került kijelölésre, amelyeket teljeskörűen, házról házra járva írtak össze az összeírók. A 2019. júniusi összeírás során összeírt valamennyi gazdaságról kérdőív került kitöltésre, függetlenül attól, hogy december 1-jén megfeleltek-e a gazdaságfogalom kritériumának. Ugyancsak kérdőív került kitöltésre az előző félév során alakult új gazdaságokról.
A gazdaság olyan műszakilag-gazdaságilag önálló egység, amely egységes irányítás alatt áll, és mezőgazdasági terméket állít elő, és
- a használatában lévő
- termőterület (szántó, konyhakert, gyümölcsös, szőlő, gyep (rét+legelő), erdő, halastó, nádas összesen) legalább 1500 m2, vagy
- gyümölcsös-, illetve szőlőterület összesen legalább 500 m2 (amely során az ültetvénynagyság kritériumának is meg kell felelni: a törzses gyümölcsfajok legalább 400 m2, a bogyós gyümölcsfajok és a szőlő legalább 200 m2), vagy
- szántóföldi, ültetvény jellegű terület összesen legalább 500 m2, vagy
- járható üvegház, illetve fóliasátor/ház területe összesen legalább 100 m2, vagy
- gombatermesztésre használt alapterület legalább 50 m2, vagy
- tartott
- egy nagyobb élő állatot (szarvasmarha, bivaly, sertés, ló, juh, kecske, emu, strucc, szamár, öszvér), vagy
- 50 darab baromfit (tyúk, lúd, kacsa, pulyka, gyöngyös összesen), vagy
- 25 darab házi nyulat, vagy
- 25 darab prémes állatot, vagy
- 25 darab vágógalambot (a postagalambot nem kell figyelembe venni!), vagy
- 5 méhcsaládot.
A mintába így összesen 103 ezer háztartás, ezen belül 21 ezer gazdaság került, ami az összes egyéni gazdaság 5,0%-a.
A fentieken túl kijelölésre került egy úgynevezett kiemelt egyéni gazdaságokat tartalmazó kör. Kiválasztásuk a következő feltételek, küszöbértékek alapján történt: 150 szarvasmarha, 300 sertés, 25 ló, 500 juh, 40 kecske, 20 000 tyúk, 5000 lúd, 10 000 kacsa, 5000 pulyka, 120 gyöngyös, 300 házi nyúl, 200 vágógalamb, 300 méhcsalád, 50 strucc, 10 emu, 200 prémes állat, 250 hektár szántó, 17 hektár szőlő, 20 hektár gyümölcsös, 100 hektár erdő, 150 hektár gyep. A legalább egy feltétel megléte esetén kiválasztott kiemelt gazdaságok száma 3423 volt.
A becsült adatok tartalmazzák a gazdaságküszöböt el nem érő háztartások baromfi-, nyúl- és méhcsaládállományainak adatait.
Az adatgyűjtés során:
Gazdasági szervezet: a jogi és a nem jogi személyiségű vállalkozás.
Egyéni gazdaság: a mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó háztartás és adószámmal rendelkező egyéni vállalkozás.
Gazdaságok: az egyéni gazdaságok és a gazdasági szervezetek.
Az állatállományt tartó gazdasági szervezetek megfigyelése teljeskörűen történt. Ez a kör kötelező jelleggel a KSH ELEKTRA-rendszerén keresztül teljesítette adatszolgáltatási kötelezettségét.
Az állatállomány nagyságának megállapítása
Az egyéni gazdaságok adatainak teljeskörűsítése megyénként és rétegenként átlagbecsléssel történt. Ehhez hozzáadva a teljeskörűen megfigyelt, kiemelt egyéni gazdaságok adatai alapján került meghatározásra az egyéni gazdaságok állatállománya. Az egyéni gazdaságok adatai a gazdasági szervezetek teljes körű megfigyelésének adataihoz hozzáadva adták az ország állatállományát.
Hibajavítás
További adatok, információk
Táblák (STADAT)
2.2.3.6. Az egy főre jutó éves élelmiszer-fogyasztás mennyisége jövedelmi tizedek (decilisek), régiók és a települések típusa szerint (2010–)
4.1.2. A szarvasmarha-állomány kor és ivar szerinti megoszlása gazdálkodási formák
4.1.3. A sertésállomány kor és ivar szerinti összetétele
4.1.4. Baromfikeltetés
4.1.27. Állatállomány, december (1995–)
6.4.1.1. Szarvasmarha-állomány
6.4.1.2. Sertésállomány
6.4.1.3. Juhállomány
6.4.1.4. Tyúkállomány
6.4.1.23. Sertésállomány, december 1. (2000–)
6.4.1.24. Juhállomány, december 1. (2000–)
6.4.1.25. Tyúk, december 1. (2000–)
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu