Külföldre utazó magyar: a határátkelőhelyen visszaérkező magyar állampolgár.
Magyarországra érkező külföldi: a határátkelőhelyeken Magyarországra érkező külföldi állampolgárok.
Az adatok forrása: Nemzetgazdasági Minisztérium
A 2005. évi CLXIV. törvény szerint:
Szálláshely: szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész vagy terület.
Szálláshely-szolgáltatás: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása.
A 239/2009. (X. 20.) Kormány rendelet szerint:
Szálloda: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma legalább huszonegy. 2013. január 1-jétől a KSH publikációiban csak a védjegyrendszer szerint minősített tagszállodák adatait közli. A szállodai kategória megegyezik a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége által kidolgozott szállodaminősítési rendszerrel. Az Európai Unió tagországainak jelentős részében egységesen alkalmazott szállodaminősítő rendszer a Hotelstars Union. A szállodák összesen adata tartalmazza azokat a szállodaegységeket is, amelyek kategória megjelölés nélkül üzemeltek.
Panzió: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, de legfeljebb tíz, az ágyak száma legalább tizenegy, de legfeljebb húsz.
Kemping: az a külön területen kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben szállás céljából a vendégek és járműveik számára elkülönült területet (a továbbiakban: területegység), illetve üdülőházat (a továbbiakban együtt: lakóegység) és egyéb kiszolgáló létesítményeket (például tisztálkodási, mosási, főzési, egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk, portaszolgálat stb.) biztosítanak, és amely legalább kilenc lakóegységgel rendelkezik.
Üdülőház: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, közművesített területen létesített szálláshelytípus, amelyben a vendégek részére a szállást különálló épületben vagy önálló bejárattal rendelkező épületrészben (üdülőegységben) nyújtják, függetlenül a szobák vagy ágyak számától.
Közösségi szálláshely: az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülnek, s ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, az ágyak száma legalább tizenegy. (Korábban ifjúsági szálló és turistaszálló.)
2009-ig az 54/2003 GKM rendelet megfelelő rendelkezési alapján:
A statisztikai megfigyelés köre: 2004-től 2010-ig az ötnél több szobával, tíznél több ággyal – kempingek esetében az ötnél több területegységgel – rendelkező szálláshelyek. 2010-től gazdasági szervezetek által üzleti céllal üzemeltetett szálláshelyek (szálloda, panzió, kemping, üdülőhely, közösségi típusú szálláshely) kivéve az egyéb szálláshely szolgáltató tevékenységet végzőket.
A szállodai szoba ára: 2003-tól – függetlenül a szoba típusától – az egy kiadott szállodai szobára jutó szállásdíjbevétel, míg ezt megelőzően a leszámlázott – kötelező reggeli és egyéb szolgáltatások nélküli –, általános forgalmi adót is tartalmazó ár.
Módszertani forrás: Idegenforgalmi évkönyv, 2003 (KSH, Budapest, 2004) és a Turizmus gyorstájékoztató 2004. január-február c. kiadványok.
Üzleti célú egyéb (2009-ig magán-) szálláshely: szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, a szálloda, panzió, kemping, üdülőház, közösségi szálláshely szállástípusba nem tartozó, nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás rendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat.
Falusi szálláshely: a Balaton kiemelt üdülőkörzetéhez törvényileg nem tartozó települések, valamint gyógyhelyek kivételével az 5000 fő alatti települések, illetve a 100 fő/km2 népsűrűség alatti területeken található egyéb szálláshelyek. Ezeken a szálláshelyeken a falusi életkörülményeket, helyi vidéki szokásokat és kultúrát, illetve a mezőgazdasági hagyományok bemutatása a cél.
Nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshely: az erre a célra épített vagy átalakított és az ekként minősített, illetve ekként nyilvántartásba vett üdültetési és ifjúsági turisztikai célú, továbbá hegyi menedék céljára szolgáló szálláshely.
Nem üzleti célú közösségi, szabadidős szálláshelynek minősülő létesítmények:Turizmus: olyan személyek tevékenységei, akik saját szokásos környezetükből más helyre utaznak, ahol folyamatosan nem több mint egy évet töltenek el pihenési, üzleti vagy más célokból, de nem folytatnak kereső tevékenységet.
Látogató: az a személy, aki kevesebb mint 12 hónapot tartózkodik – a szokásos lakókörnyezetén kívüli – meglátogatott helyen, fő úti célja bármely tevékenység, kivéve olyan, amelyért a meglátogatott helyen javadalmazásban részesül.
Utascsoportok (utasprofilok a nemzetközi gyakorlat szerint):
Utazási célok (motivációk):
Turisztika cél:
Nem turisztikai cél:
Átutazás:
Fő motiváció: az a cél, mely nélkül az utazás nem jött volna létre.
Utasforgalmi export: a külföldiek által Magyarországon elköltött pénzösszegeknek a fizetési mérlegben megjelenő része (a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján)
Utasforgalmi import: a magyarok által külföldön elköltött pénzösszegnek a fizetési mérlegben megjelenő része (a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján)
Turisztikai kiadás: Az utazáshoz közvetlenül kapcsolódó kiadás. A belföldi utak esetében a költségek kiszámításánál bele kell számítani az utazás előtt, közben illetve után felmerülő, az ahhoz közvetlenül kapcsolódó kiadásokat. Nem kell ide számítani a továbbeladási céllal megvásárolt árukat, továbbá azoknak a tartós fogyasztási cikkeknek a megvásárlását, amelyet több utazás során kívánnak használni (pl. sátor, videokamera, lakóautó stb.).
A Magyarországra érkező külföldi látogatók kiadásai a külföldi állampolgárok által, hazánkban elköltött összeget, valamint jutalék és egyéb jogcímek formájában Magyarországon maradó összeget tartalmazzák.
Utazásszervezői tevékenység: Ide tartozik az utak (csomagok) szervezése és összeállítása, amelyet utazási ügynökségek vagy közvetlenül az utazásszervezők értékesítenek. Az utak a következők valamelyikét vagy mindegyikét tartalmazzák: személyszállítás, szálláshely-szolgáltatás, étkeztetés, idegenvezetés, múzeumok, történelmi és kulturális helyek, színházi, zenei vagy sportesemények látogatása stb.
Utazással összefüggő, saját szolgáltatások utazási csomagon kívüli (önálló) értékesítése: Menetjegy-kiszolgálás (a saját néven értékesített menetjegyek, repülőjegyek értékesítése is idetartozik), szállásfoglalás, vendéglátó szolgáltatások ügynöki értékesítése, idegenvezetői szolgáltatás, transzfer-értékesítés, közlekedési szolgáltatások nyújtása, gyógy- és egyéb szolgáltatások ügynöki értékesítése, utazási promóció, turistasegítő szolgálat, utazási információk nyújtása, jegyértékesítés kulturális programokra és egyéb (pl. sport) rendezvényekre helyi programszervezés, valamint a más szervezet által teljesítendő, az utazással összefüggő szolgáltatások és az ezekkel kapcsolatos ügyek intézése.
Utazásközvetítői (utazási ügynöki) tevékenység: Ide tartozik az utazási ügynökségek tevékenysége, amelyek elsősorban út, utazás, szállítás, szálláshely stb. értékesítésében közreműködnek a nagyközönség és üzleti ügyfelek számára, nagy- vagy kiskereskedelmi alapon. Üzletszerű gazdasági tevékenység keretében utazási szolgáltatás nyújtására az utazásszervező megbízása alapján, annak nevében szerződések kötése.
Utaztató szervezetek: tevékenységi bejegyzéssel rendelkező utaztató szervezet (ágazati besorolástól függetlenül).
Szervezett idegenforgalom: az utazási irodák által meghirdetett vagy külön kívánságra összeállított egyéni vagy társas (csoportos) utazás, amelyre az utazás megkezdését megelőzően történt szerződéskötés, és a szerződés a szállás és/vagy étkezés vagy az utazással összefüggő személyszállítás mellett a kiegészítő szolgáltatások előre meghatározott körét tartalmazza.
Társasutazás: az a szervezett csoportos utazás, melyen a legalább 10 résztvevő az előre lekötött szolgáltatásokat (szállás, étkezés, programok) csak csoportosan veheti igénybe, és e szolgáltatásokat a részvételi díj osztatlanul magában foglalja.
Az adatszolgáltatók körének megállapítása a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) utazási vállalkozók hatósági nyilvántartása alapján történt.
Vendéglátóhely: rendszeresen nyitva tartó szolgáltatóhely, amely a vendégek részére étel- és/vagy italszolgáltatást biztosít. Ide tartozik a munkahelyi, illetve közétkeztetés, valamint az étel házhozszállítása is.
Kereskedelmi vendéglátóhely: nyílt rendszerű vendéglátóhely. Ide tartoznak az éttermek, büfék, cukrászdák, italüzletek, zenés szórakozóhelyek.
Büfé: gyors étkezési lehetőséget biztosító vendéglátóipari egység, amelynek kínálata túlnyomórészt egyszerű hideg- és melegszendvicsekből, cukrászsüteményekből, édesipari termékekből, valamint szeszes- és szeszmentes italokból áll.
Cukrászda: jellemzően saját készítésű cukrászati és édesipari termékek, hideg ételek helyben fogyasztásra vagy elvitelre történő értékesítése, szeszes- és szeszmentes italkínálattal.
Étterem: jellemzően nagy befogadóképességű, rendezvények lebonyolítására is alkalmas vendéglátóipari egység, amely széles ételválasztékkal, ehhez igazodó szeszes- és szeszmentes italválasztékkal rendelkezik.
Italüzlet: kimért vagy palackozott szeszes- és szeszmentes italok, továbbá nem helyben készített ételek értékesítésére szolgáló vendéglátóhely.
Munkahelyi, rendezvényi- és közétkeztetést végző vendéglátóhely: szeszes ital árusítása nélküli, zárt rendszerű vendéglátóhely. Ide tartozik a munkahelyen, oktatási intézményekben történő étkeztetés, a rendszeres étkezést nyújtó, szervezett közösségi ellátás (közétkeztetés), továbbá a fogyasztóval kötött szerződéses megegyezésen alapuló vendéglátó tevékenység ellátása, a fogyasztó által meghatározott helyen és eseti alkalommal (rendezvényi étkeztetés).
Zenés szórakozóhely: zenés-táncos rendezvények lebonyolítására alkalmas, palackozott és kimért szeszes és szeszmentes italokat, valamint ételt értékesítő vendéglátóhely.
Vendéglátóhelyek eladási forgalma: a vendéglátó-hálózatban fogyasztói áron történő étel- és italértékesítés.
Vendéglátóhelyek eladási forgalmának volumenindexe: az eladási forgalom alakulása, az árváltozások hatásának kiszűrésével.
A vendéglátó-forgalom szezonális és naptárhatással kiigazított volumenindexe: az idősorok előállítása a JDemetra+ szoftverrel történik. Az idősorok bővülésével a szezonálisan kiigazított adatok visszamenőlegesen módosulhatnak.
Az üzleti adatok: a tárgyidőszak végén működő üzleteket tartalmazzák. 2007. évtől a megfigyelés gyakorisága negyedévesről félévesre változott. A 2009. évi jogszabály-változás miatt a 2009. december 31. és 2010. június 30. adatok publikálása nem lehetséges.
Üzlettípus: a vendéglátóhelyek statisztikai főtevékenysége, a KSH "Gazdasági tevékenységek egységes osztályozási rendszere" 2008-ban kiadott szakágazati osztályozásának (TEÁOR '08) megfelelően.
Erzsébet utalvány: a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott utalvány, amely felhasználható fogyasztásra kész étel, melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatás, valamint szociális célból a jogszabályban meghatározott termék vagy szolgáltatás vásárlására. Az Erzsébet utalvány adható a kifizetőt terhelő adó mellett vagy adómentesen, felhasználható meghatározott termékek vásárlására, szolgáltatások igénybevételére.