Visszaesett a pótlólagos munkaerő iránti kereslet
Az üres álláshelyek számának megfigyelésével képet kaphatunk a gazdaság pótlólagos munkaerőigényéről, így a munkaerőpiac, tágabb értelemben a gazdaság állapotának jellemzésénél is kiemelt fontossággal bír.
A koronavírus-járvány erőteljesen hatott a munkaerő-keresletre. A hirtelen megváltozott munkaerőpiaci helyzet során 2019 IV. és 2020 I. negyedéve között jelentősen csökkent az üres álláshelyek száma. Jóllehet az elmúlt éveket jellemző relatíve magas munkaerőhiány mérséklődése már 2019 második felében megkezdődött, a pótlólagos munkaerő iránti kereslet szűkülése – különösen a vállalkozások körében – felgyorsult.
2020 I. negyedévének zárónapján – az előzetes adatok alapján – nemzetgazdasági szinten 58 ezer üres vagy a közeljövőben megüresedő álláshely volt a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek jelzései szerint. A munkaerő-kereslet mind az előző év azonos időszakához, mind 2019 IV. negyedévéhez képest visszaesett (28, illetve 22%-kal).
Az üres álláshelyek számának csökkenését csaknem teljes egészében a vállalkozások körében bekövetkezett folyamatok okozták.
A vállalkozások pótlólagos munkaerő-kereslete harmadával csökkent
Az előző negyedévhez képest a vállalkozások pótlólagos létszámigénye 33%-kal mérséklődött, a költségvetésben és a nonprofit szférában alig volt változás. A versenyszféra munkaerő-keresletének szűkülését több dolog is jelzi, például:
- A legfrissebb rendelkezésre álló adatok alapján a vállalkozások esetén volt a legalacsonyabb az üres álláshelyek aránya (1,5%). Legutóbb ebben a körben 2015 IV. negyedévében volt ennél alacsonyabb a mutató értéke (1,4%).
- 2020 I. negyedévében az üres állások mindössze 59%-át jelentették a vállalkozások, miközben a múlt év végén az összes igényjelzés 68, egy évvel korábban 72%-a származott tőlük.
Az üres álláshelyek aránya*
| Időszak | Vállalkozások | Költségvetési intézmények | Nonprofit szervezetek | Összesen |
|---|---|---|---|---|
| 2019. I. negyedév | 2,5 | 2,7 | 2,1 | 2,5 |
| II. negyedév | 2,4 | 3,0 | 1,9 | 2,5 |
| III. negyedév | 2,3 | 3,0 | 2,2 | 2,4 |
| IV. negyedév | 2,2 | 3,0 | 1,6 | 2,3 |
| 2020. I. negyedév | 1,5 | 3,1 | 1,6 | 1,9 |
* A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek fegyveres szervek foglalkozásai nélküli adatai.
A legnagyobb arányban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén esett vissza az üres álláshelyek száma
Nemzetgazdasági áganként a közigazgatás és az oktatás kivételével mindenütt csökkent a munkaerő iránti kereslet. A visszaesés nemcsak arányában, hanem egyes területeken nagyságában is jelentős volt. Az előző negyedévhez képest főként a gazdaság azon területein belül mérséklődött a pótlólagosan szükséges munkavállalók száma, amelyeket leginkább érintett a koronavírus hatása, és/vagy a foglalkoztatási súlyuk meghatározó volt.
Az üres álláshelyek mennyiségi visszaesésének 83%-a öt nemzetgazdasági ágra koncentrálódott. A feldolgozóiparban, a kereskedelemben, az adminisztratív szolgáltatásban, a szállítás és raktározásban, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban összességében közel 14 ezerrel csökkent egy negyedév alatt a pótlólagos munkaerőigény.
A beérkezett jelentések előzetes adatai szerint a humán egészségügyi, szociális ellátás területén – a kismértékű csökkenés ellenére – változatlanul magas maradt és 2020 I. negyedévének zárónapján a nemzetgazdasági ágak közül a legmagasabb arányú volt a pótlólagos munkaerő iránti kereslet. A szociális ellátás az utóbbi években egyre nagyobb munkaerőgondokkal küzdött, míg a humán egészségügyi ellátás területén évek óta – a szintén magasnak számító – 3-4% között mozog az üres álláshelyek aránya. 2020 I. negyedévében az előbbi területen 4,7, az utóbbi esetén 3,5% volt a betöltésre váró álláshelyek aránya. A szociális ellátásban továbbra is az egyéb bentlakásos ellátást biztosító szervezetek jeleztek legnagyobb arányban betölthető álláshelyeket (11%), míg a humán egészségügyi ellátás területén a fekvőbeteg-ellátásban volt változatlanul magas a mutató értéke (4,5%).
A válságnak leghamarabb és leginkább kitett szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén esett vissza a legnagyobb arányban a munkavállalók iránti igény. Ebben a nemzetgazdasági ágban a 2019. IV. negyedévi 2,2%-ról 1,0%-ra csökkent a munkaerőhiány 2020 I. negyedévében, pedig az erőteljes szezonalitásnak kitett területen az I. negyedév végén jellemzően nagyobb a pótlólagos igény, mint az év végén. A szállodai szolgáltatás és az éttermi, mozgó vendéglátás területén lezajlott folyamatok alakították leginkább az ágazati átlagot. Előbbi esetén 2,3%-ról 1,3%-ra, utóbbi esetén 2,6%-ról 0,9%-ra mérséklődött az üres álláshelyek aránya.
A tömegtermelés során – ami a feldolgozóipar egyik jellemzője – az átlagosnál nagyobb arányban van szükség fizikai foglalkozásúakra, és – hacsak nem teljesen automatizált gyártási folyamatok szerint termelnek – megkövetelt a személyes jelenlét. A járvány okozta anyaghiány, illetve a szűkülő beszállítói kapcsolatok miatt kialakult kényszerű leállásokkal, gyárbezárásokkal összefüggésben a 2019. IV. negyedévi 2,4%-ról 1,6%-ra mérséklődött e terület pótlólagos munkaerő-felszívó képessége. Azzal, hogy a termelés a feldolgozóipar egyes területein leállításra került, leginkább az összeszerelők, egyszerű foglalkozásúak iránti igénybejelentések száma mérséklődött.
A csökkenés csaknem minden ágazatcsoportra jellemző volt. Ez alól – a vegyi áru és a tisztasági papír iránti keresletnövekedéssel is összefüggésben – a vegyi anyag, termék gyártása, illetve a fa-, papír- és nyomdaipar volt kivétel. Legnagyobb mértékben az elektronikai iparban esett vissza a pótlólagos munkaerő-kereslet. Ezen a területen egy negyedév alatt 55%-kal csökkentek az igények, de a járműgyártásban is 44%-kal kevesebb lett az üres álláshelyek száma. E két ágazatcsoport a feldolgozóipar összes (6260 darabos) üresálláshelyszám-csökkenésének 36%-át magyarázta.
A szállítás, raktározás területén mintegy 0,7 százalékponttal mérséklődött a pótlólagos munkaerő-kereslet. E területen mind az áru-, mind a személyforgalom, illetve a logisztikai háttértevékenységek szűkültek azáltal, hogy a termékek és a személyek mobilitása korlátozottá vált. A betöltésre váró álláshelyek száma az előző időszaki 6178 üres álláshellyel szemben 31%-kal kevesebb, 4264 volt.
Az adminisztratív szolgáltatás nemzetgazdasági ágban nemcsak arányában, hanem számában is jelentős volt a munkaerő-kereslet visszaesése. Az ágazaton belül elsősorban a munkaerő-kölcsönzés területéről, valamint – többek között a home office munkavégzésre történő átállással összefüggésben – az építményüzemeltetés és az adminisztratív, kiegészítő egyéb üzleti szolgáltatás esetén is kevesebb pótlólagos igényt jelentettek.
A kereskedelemben, ahol 2020 I. negyedévének végén az alkalmazásban állók 13%-a dolgozott, az előzetes adatok alapján az előző negyedévhez képest 36%-kal kevesebb, 3736 volt az üres álláshelyek száma.
Komárom-Esztergom és Fejér megyében volt a legmagasabb az üres álláshelyek aránya
Az előző negyedévhez képest minden megyében csökkent mind az üres álláshelyek száma, mind pedig az aránya. Az üres álláshelyek aránya 2020 I. negyedévében Komárom-Esztergom és Fejér megyében volt a legmagasabb, a legalacsonyabb arányszámok pedig a Baranya, a Bács-Kiskun és a Csongrád-Csanád megyei munkáltatókat jellemezték. 2020 I. negyedévében megyénként 1,0 és 2,4% között változott a hiány mértéke. Az előző negyedévben ennél magasabb – 1,3 és 2,9%-os – sávban szóródott az üres álláshelyek aránya. A csökkenés alapvetően a kedvezőbb munkaerőpiaci helyzettel rendelkező fővárost és Pest megyét érintette. E két területen 2020 I. és 2019 IV. negyedéve között összesen 10 ezerrel mérséklődött az üres álláshelyek száma.
További adatok, információk
Táblák (STADAT) - Üres álláshelyek száma és aránya
Módszertan
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu