Tovább bővült 2019-ben a turisztikai kereslet, a külföldiek és a hazai lakosság magyarországi turisztikai kiadásainak összege 21%-kal emelkedett. A turizmusra jellemző ágazatok beruházásainak értéke 18%-kal nőtt, és a gazdasági terület kibocsátása – a tovagyűrűző hatást is figyelembe véve – 10%-kal járult hozzá a hazai GDP-hez. A sikeres 2019-es évet követően a Covid19-járvány miatti korlátozások 2020-ban a turisztikai ágazatot sújtották a leginkább.

Ugyan kiadványunk elsősorban a 2019. évről szól, néhány fő mutató esetében a 2020-as, előzetes adatokat is bemutatjuk. A turisztikai kereslet és a kereskedelmi szálláshelyek friss adatai elérhetők a KSH honlapján.

2019-ben tovább bővült a turisztikai kereslet

A külföldiek magyarországi turisztikai kiadásai 2019-ben 2248 milliárd forintot tettek ki, folyó áron negyedével többet, mint 2018-ban. Kiadásaiknak közel fele négy ágazatban jelentkezett, a szálláshely-szolgáltatásban, a vendéglátásban, a légi szállításban és a sport- és szabadidős tevékenységben.

2019-ben a magyar lakosság hazai turisztikai kiadásai tizedével emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, és összesen 723 milliárd forintot tettek ki. A kiadások háromnegyede a belföldi, egynegyede a külföldi utazásokhoz kapcsolódott.

A külföldiek és a magyarok magyarországi turisztikai kiadásainak összege 2971 milliárd forint volt, ami 21%-kal meghaladta a 2018. évit. A hazai turisztikai fogyasztás több mint háromnegyedét a külföldiek turisztikai költése adta.

2019-ben a turizmus 6,4%-kal járult hozzá közvetlenül a GDP-hez

2019-ben a turizmusra jellemző ágazatok kibocsátása alapáron 5982 milliárd forint volt, 7,8%-kal több, mint 2018-ban. Az összes folyó termelőfelhasználás, azaz a termeléshez felhasznált termékek és szolgáltatások értéke piaci beszerzési áron 3243 milliárd forintot tett ki, így a turisztikai ágazatok összes hozzáadott értéke alapáron 2738 milliárd forint volt.

2019-ben a teljes nemzetgazdaság bruttó kibocsátásán belül a turizmusra jellemző tevékenységek aránya az előző évhez hasonló, 6,4% volt, míg a multiplikátor termelési hatásokat is figyelembe véve 10%-ot tett ki. A turizmushoz köthető ágazatok hozzáadott értéke a nemzetgazdaság egészének 6,8%-a volt, ez a tovagyűrűző hatással együtt 11%-ot jelentett. A turisztikai szektor két fő ágazata, a szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás együtt a hazai termelés mintegy 2,1%-át adta.

A turizmusspecifikus tevékenységek típusainál különböző lehet az általuk létrehozott összes teljesítményből a turisták által igénybe vett hányad. A szálláshely-szolgáltatás esetén ez az arány 90% feletti, más szolgáltatásoknál azonban jóval kevesebb, így például a vendéglátásnál csupán 27%.

A hazai foglalkoztatás tizedét adják a turizmushoz köthető ágazatok

2019-ben a turisztikai ágazatokban betöltött állások száma 421 ezer volt, 2,0%-kal több az előző évinél. Így a turisztikai ágazatokban foglalkoztatottak aránya a nemzetgazdaság egészéhez képest 9,5% volt, 0,1 százalékponttal több, mint 2018-ban. Az ágazatonkénti létszám-/kibocsátásarányok és az output multiplikátorindexek alapján a turizmus – közvetlen és közvetett módon összesítve – a nemzetgazdasági foglalkoztatottak 12%-át adta. A turizmusban betöltött állások túlnyomó többsége alkalmazotti státuszú volt.

A turizmusban foglalkoztatottak mintegy harmada a vendéglátásban dolgozott, 13%-a a közúti személyszállításban, 11%-a a szálláshely-szolgáltatásban, egytizede pedig a kulturális szektorban. 2019-ben létszámbővülést figyeltünk meg a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás, a szállítási és a sport szolgáltatások területén. Az üres álláshelyek aránya 2018-ig növekvő tendenciát jelez, ezt követően a munkaerő-kereslet enyhülni látszik.

Átlagosan minden tizedik hazai vállalkozás a turizmushoz kötődik

2019-ben a turizmusra jellemző ágazatokban a vállalkozások száma 2,6%-kal nőtt az előző évhez viszonyítva, számuk az összes vállalkozás egytizedét adta (191 ezer). A szálláshelyágazatban 1539-cel, a kulturálisban 1441-gyel több, míg a vendéglátásban 748-cal kevesebb vállalkozást regisztráltak, mint egy évvel korábban.

18%-kal nőttek a turisztikai célú beruházások

2019-ben a turisztikai ágazatokban a turisztikai célú bruttó állóeszköz-felhalmozás értéke 949 milliárd forintot tett ki, folyó áron 18%-kal többet, mint 2018-ban. Csaknem minden területen bővülés történt. Átlag felett nőttek az éttermek, a szálláshely-szolgáltatás, a szárazföldi személyszállítás, illetve a sport- és szabadidős szolgáltatások turisztikai állóeszközeinek beruházásai (179; 45; 29; 23%). Kevesebb felhalmozás egyedül az egyéb turisztikai termékek gyártására specializált állóeszközök esetében történt.

2019-ben a nemzetgazdasági beruházások volumene kiemelkedően, 12%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Meghatározóak voltak az uniós források, bár szerepük évek óta csökken, míg az egyéb források (pl. hitelek, fejlesztési kölcsönök) igénybevétele egyre jobban elterjedt, amelyek a turisztikai ágazatokra is hatással vannak (hotelek, éttermek renoválása, airbnb-lakások fejlesztése).

Nemzetközi folyamatok

Az UNWTO Tourism Highlights 2020 jelentése szerint 2019 nemzetközi turistaforgalma erős növekedést könyvelhetett el (4%), bár a külföldiek turisztikai célú beutazásainak száma elmaradt a 2017-ben (7%) és 2018-ban (6%) látott kivételes arányoktól. Valamivel gyengébb volt a kereslet a fejlett országokba irányuló utazások iránt. A Brexit körüli bizonytalanság, a geopolitikai és kereskedelmi feszültségek, valamint a globális gazdasági lassulás nehezítette a növekedést. 2019 a jelentős változások éve is volt az ágazatban, a legnagyobb utazásiiroda-hálózat és több európai fapados légitársaság összeomlásával. Ennek ellenére 2019-ben minden régióban nőtt a turisták beutazásainak száma, leginkább a Közel-Keleten (8%), míg Ázsiában, a Csendes-óceán térségében és Európában egyaránt 4%-os növekedést ért el.

A beutazó és a belföldi turizmus a bruttó hazai termék számottevő részét képezi a világ számos gazdaságában. Jordániában, Spanyolországban, Horvátországban és Mauritiuson a turizmus hozzájárulása a GDP-hez eléri, vagy meghaladja a 10%-ot, Franciaországban, a világ legnépszerűbb turisztikai célpontjában a GDP 7%-át teszi ki.

A turizmus emellett több millió közvetlen és közvetett munkahelyet teremt a nők és a fiatalok bevonásával. A legtöbb turisztikai vállalkozás (körülbelül 80%) mikro-, kis- és középvállalkozás, amelyek nagy arányban foglalkoztatnak nőket és fiatalokat. A turisztikai munkaerő 54%-át a nők teszik ki világszinten (szemben a teljes gazdaság 39%-ával).

Melléklet

A turisztikai ágazatok kategóriái

Fogalmak

Turizmus-szatellitszámlák (Tourism Satellite Accounts)

A nemzeti számlák rendszerének egyik szatellitszámlája, összeállításának célja a turizmus keresleti és kínálati oldalának megfigyelése, valamint a turizmusszektor teljesítményének mérése, amellyel hozzájárul a gazdaság egészéhez. A számbavétel kiterjed a látogatók utazáshoz kapcsoló áru- és szolgáltatáskeresletére, a gazdaságon belül a turizmushoz kapcsolódó áru- és szolgáltatáskínálatra, illetőleg a turisztikai kínálat más gazdasági tevékenységekre tovagyűrűző hatására is.

A turizmus nem önálló szakágazat, hanem több releváns ágazat részeként jeleníthető meg. A jelenlegi módszertan szerint a következő tevékenységek tartoznak a turizmusiparba: szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, vasúti, közúti, vízi, illetve légi forgalmi személyszállítás, személygépjármű-kölcsönzés, utazási irodák, utazásszervezők és egyéb foglalási tevékenységek, kulturális szolgáltatások, valamint sport- és szabadidős tevékenységek. Turizmushoz kapcsolódó egyéb ágazatok a gyógyfürdő-szolgáltatások és a szállítást kisegítő tevékenységek.

A táblázatok a nemzetközi szervezetek – az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO), az ENSZ Statisztikai Divíziója (UNSD), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), valamint az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) – ajánlásainak figyelembevételével készültek, ezáltal más országokéval is összehasonlíthatóak tartalom és felépítés szempontjából egyaránt.

Látogató (Visitor)

Látogató az a személy, aki kevesebb mint 12 hónapot tartózkodik a meglátogatott helyen, és fő úti célja bármely tevékenység, kivéve olyan, amelyért a meglátogatott helyen javadalmazásban részesül. (Az utazó ugyanezt jelenti.)

Turista és egynapos látogató (Tourist and same-day visitor)

A látogató (belföldi vagy külföldi), ha utazása tartalmaz eltöltött vendégéjszakát, turistának minősül (többnapos látogató), különben pedig kirándulónak (egynapos látogató).

Külföldiek magyarországi turizmusa (Inbound tourism)

A nem rezidens látogató magyarországi utazásai, más néven: beutazó turizmus.

Lakossági turizmus (Domestic tourism)

Tartalmazza a rezidens látogató magyarországi utazásait, akár hazai, akár külföldi utazás részeként, más néven: belföldi turizmus.

Külföldre utazók turizmusa (Outbound tourism)

A rezidens látogató Magyarországon kívüli tevékenysége, más néven: kiutazó turizmus.

Magyarországi turizmus (Internal tourism)

Tartalmazza a külföldiek magyarországi utazásait és a lakossági turizmust, vagyis a rezidens és a nem rezidens látogatók tevékenysége Magyarországon, belföldi vagy nemzetközi utazás részeként, más néven hazai turizmus.

Turisztikai kiadások (Tourism expenditure)

Az az összeg, amelyet fogyasztási cikkek és szolgáltatások beszerzésére, értéktárgyak saját használatba vételére vagy ajándékozásra fizettek ki a turisztikai utazás során. Magában foglalja mind a saját, mind a mások által térített költségeket.

Turisztikai cél (Touristic motivation)

Üdülés, városnézés, természetjárás, rokon, barát meglátogatása, gyógykezeltetés, egészség-megőrzés, konferencián részvétel, kulturális vagy sportesemény, üzleti út, vadászat, vallási zarándoklat, rendezvénylátogatás vagy egy éven belüli tanulás stb.

Nem turisztikai cél (Non-touristic motivation)

Munkavégzés, napi ingázás, munkába járás és az egy évnél hosszabb idejű tanulás.

Ágazati kapcsolatok mérlege (ÁKM)

A nemzetgazdaság ágazatai közötti termelési kapcsolatokat, valamint a termelés és a végső felhasználás strukturális kapcsolatát leíró tábla.

Turisztikai (közvetlen) hozzáadott érték (Tourism direct gross value added)

Azon turisztikai és kapcsolódó ágazatok által generált hozzáadott érték, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a magyarországi turisztikai fogyasztáshoz. A közvetlen kifejezés arra utal, hogy a turizmus-szatellitszámlák csak a hozzáadott értéket mérik (a turisztikai és kapcsolódó ágazatokban) a látogatók fogyasztásának eredményeképp, és figyelmen kívül hagyják a közvetett és az indukált hatást, amelyet a fogyasztás generálhat.

Lakosság turisztikai kiadásai (Domestic tourism expenditure)

A hazai látogatók itthoni turisztikai költései mellett tartalmazza a külföldre utazók költését is. A gazdasági haszon nem köthető mindig az utazás alatt látogatott helyhez. Nem minden nemzetközi utazási költség merül fel külföldön, különösképp, mivel egy szolgáltatást meg lehet rendelni hazai vagy külföldi cégtől is (pl. nemzetközi szállítási cég vagy „en route”, azaz úton felmerülő költségek esetén).

Turisztikai fogyasztás (Tourism consumption)

A turisztikai fogyasztás megegyezik a turisztikai kiadással. Tehát az az összeg, amelyet fogyasztási cikkek és szolgáltatások beszerzésére, értékek, tárgyak saját használatbavételére vagy ajándékozásra fizettek ki a turisztikai utazás során, és amely magában foglalja mind a saját, mind a mások által térített költségeket, megfelel azoknak a pénzügyi tranzakcióknak, amelyek tartalmazzák még a második otthon (nyaraló) és a szociális transzferek fogyasztását, illetve más beszámított fogyasztást is.

Magyarországi turisztikai fogyasztás (Internal tourism consumption)

Rezidensek és nem rezidensek turisztikai fogyasztása Magyarországon. A rezidens (lakossági) fogyasztás tartalmazza a háztartások turisztikai fogyasztását és a munkáltatók üzleti útra fordított kiadásait.

Bruttó állóeszköz-felhalmozás (Gross fixed capital formation)

A bruttó állóeszköz-felhalmozás a rezidens termelők adott időszak alatti állóeszköz beszerzésének és eladásának egyenlege, plusz a nem termelt állóeszközöknek (pl. föld) a termelő- vagy a gazdasági egységek termelőtevékenységének eredményeként bekövetkező bizonyos értéknövekedése. Az állóeszközökhöz olyan termelt eszközök tartoznak, amelyeket több mint egy éven át használnak a termelésben. A turisztikai ágazatokban megvalósuló bruttó állóeszköz-felhalmozás adatai jellemzik az ágazat beruházásait, a turisztikai állóeszközök típusai szerint történik a főbb bontása. A felhalmozási adatok a nemzeti számlák ágazati bontású adatain alapulnak.

Utazás (Trip)

Személy által megtett út, amely során a személy elindul a szokásos környezetéből egy másik helyre, ameddig vissza nem tér megszokott lakóhelyére. Körutazás esetén az utazás a különböző helyeken tett látogatásokból áll össze. Turisztikai célú utazás a látogató által megtett szabadidős és/vagy üzleti céllal tett út. Az egynapos utazás olyan út, amely nem tartalmaz vendégéjszakát. A többnapos turisztikai utazás magába foglal minimum egy eltöltött vendégéjszakát.

Alkalmazott

Alkalmazott a vállalkozásnál, költségvetési, társadalombiztosítási, illetve nonprofit szervezetnél, egyéni vállalkozónál rendszeres jövedelemszerző munkával rendelkező munkavállaló, beleértve a szezonális munkást, a vonatkozási héten munkát végző alkalmi munkást, a dolgozó diákot.

Foglalkoztatott

Foglalkoztatott, aki a referenciaidőszakban (ún. vonatkozási héten), legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol. A turisztikai ágazatok foglalkoztatottsági adatai között a betöltött állások és a ledolgozott órák száma, valamint az egyenértékesített létszámmutatók jelennek meg. A turizmus-szatellitszámla foglalkoztatási adatai összhangban vannak a nemzeti számlák módszertani rendszerével. Számba veszik a foglalkoztatottság valamennyi formáját, így a fő- és további tevékenységeket, azon belül a teljes és részmunkaidős foglalkoztatottságot. A turizmus jellemzően olyan ágazat, amelyben sokszor nem tipikus foglalkoztatási formákban (pl. főtevékenységként, teljes munkaidőben) dolgoznak, ezért a reális kép kialakításhoz ezt is figyelembe kell venni.

Egyenértékes létszám

Az egyenértékes (teljes munkaidősre átszámított) létszám a referenciaidőszak (jelen esetben egy év) alatt ledolgozott órák számának, valamint ugyanazon időszak alatt a teljes munkaidőben dolgozók által teljesített átlagóraszámnak a hányadosa. (A ledolgozott munkaórák számánál mind a fő, mind pedig a további munkaviszonyban teljesített időt figyelembe veszik, függetlenül attól, hogy azt teljes vagy részmunkaidős foglalkoztatás keretében végezték.)

Multiplikátorhatás

A turizmusspecifikus ágazatok a termelésbe begyűrűződő kapcsolatok révén további kibocsátást generálnak a gazdaságban. Ezeknek a hatásoknak a nagyságát multiplikátorindexek segítségével lehet kiszámítani, így egy adott ágazatra vonatkozóan lehetőség van a tovagyűrűző hatást felmérni (2. tábla). A szatellitszámlák összeállítása során tíz ágazatot határoztak meg nemzetközileg, ezek biztosítják az összehasonlíthatóságot más országokkal, a további ágazatok azonban országonként eltérhetnek. Ágazatok szerint is különböző lehet a tovagyűrűző hatás oka, mivel a globalizáció terjedésével az import befolyása egyre nő. A foglalkoztatottsági multiplikátorindex jelentése, hogy a halmozott kibocsátáshoz mennyivel több foglalkoztatotti létszám tartozik.

A turizmusspecifikus ágazatok multiplikátorindexei

További adatok, információk

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu