Területi különbségek a koronavírus-járvány árnyékában
Az elmúlt három hónapban globális méretűvé vált koronavírus-járvány erős hatást gyakorol hazánk gazdasági folyamataira és a lakosság mindennapjait is átírja. A hatások az ország egyes részeit eltérően érinthetik. Ennek mértéke nagyban függ attól, hogy az ottani gazdasági-társadalmi szerkezet milyen jellemzőkkel bír, illetve a leginkább érintett területek vagy csoportok mekkora súlyt képviselnek a térségben.
A népesség közel egyötöde különösen veszélyeztetett a járvány szempontjából
2019. január 1-jén Magyarország népessége 9,8 millió fő volt. A bölcsődék és az óvodák időszakos bezárása 38,6 ezer bölcsődést és 330,5 ezer óvodást, valamint a szüleiket érintette. A nappali közoktatásban 1,1 millió gyermek és fiatal tanul, akik az iskolapad helyett otthonról, digitális távoktatás keretében sajátítják el a tananyagot, csakúgy mint a felsőoktatásban tanuló 285,1 ezer hallgató.
Különösen veszélyeztetettek az idősebb, 65 éves vagy annál idősebb korosztályba tartozók, akik a lakosság 19,3%-át képviselik. Kiemelt figyelmet kell ezért fordítani az ország elöregedő déli, délnyugati térségeire, valamint a főváros egyes kerületeire, ahol az idős népesség aránya meghaladja az országos átlagot.
A 65 éves és annál idősebbek ezer lakosra jutó száma járásonként
Az egyedül élő 65 éves és annál idősebbek száma járások szerint
Az 1,9 millió fő 65 éves és annál idősebb lakosság többsége családjával él együtt, és mintegy háromtizedük egyedülálló. Az egyedül élő idősek aránya főként az Alföld és Dél-Dunántúl egyes járásaiban, illetve a főváros kerületeinek többségében lényegesen meghaladja az országos átlagot.
A 65 éves és annál idősebb népességen belül az egyedül élők aránya járások szerint
Az idős gondozottak magas aránya miatt az egészségügyi-szociális terhelés erőteljes növekedése várható
Az önkormányzatok a szociálisan nehéz helyzetben levőket szociális alapszolgáltatásokban részesíthetik, amik a koronavírus-járvány időszakában még inkább felértékelődnek. Ezek közül a legtöbben a szociális étkeztetést (184 ezer) és a házi segítségnyújtást (92 ezer) vették igénybe. Az előbbi a 65 éves és annál idősebb népesség 9,7, az utóbbi pedig 4,9%-ának könnyítette meg a mindennapjait. Jellemzően a kisebb településeken vették igénybe ezeket a szolgáltatásokat, amelyek jelentősége a járvány idején még inkább felértékelődik, és az igénybevevők köre átmenetileg jelentősen bővülhet.
Házi segítségnyújtásban részesülők a 65 éves és idősebb népesség százalékában járásonként
A magyar települések 21%-án volt tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezését ellátó szociális intézmény, melyeknek 90 ezer ellátottjából 55 ezer volt időskorú. A 65 éves és annál idősebb népesség 3,0%-a élt ilyen intézményekben, ahol a férőhely kihasználtság összességében 96%-os volt. Ezekben az intézményekben is kulcsfontosságú a járványügyi előírások szigorú betartása, a különösen veszélyeztetett ellátottak miatt.
Idősek bentlakásos intézményeiben ellátottak a 65 éves és annál idősebb népesség százalékában járásonként
A háziorvosi szolgálatot 6100 háziorvos és házi gyermekorvos látta el hazánkban. Mintegy 1400, többnyire ezer főnél kevesebb lelket számláló településen nem működött helyben háziorvosi praxis. Egy háziorvosra átlagosan 1872 bejelentkezett – 30%-uk 60 éves vagy annál idősebb – és évi 12 ezer eset jutott. Egy-egy rendelésen közel 50 beteg fordult meg. A rendelésen megjelentek száma ugyan csökkenhet a járvánnyal kapcsolatos intézkedések nyomán, ám az üres praxisok ellátása, az elkülönítés, a diagnózissal kapcsolatos döntések meghozatala és a telefonos konzultáció a háziorvosokra is nagy terhet ró.
Egy háziorvosra és házi gyermekorvosra jutó lakosok száma járásonként
A foglalkoztatottság térségenként eltérő gazdasági szerkezete eltérő kitettséget is jelent
2013 és 2019 között jelentősen javult a munkaerőpiaci helyzet: nőtt a 15–64 évesek gazdasági aktivitása, ami bővülő foglalkoztatottság és csökkenő munkanélküliség mellett ment végbe.
A foglalkoztatottság minden megyében nőtt, a legnagyobb mértékben a kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzetű térségekben, így a területi különbségek valamelyest csökkentek. A foglalkoztatási ráta a gazdaságilag legfejlettebb területeken, leginkább Győr-Moson-Sopron és Vas megyében, valamint a fővárosban haladja meg az országos átlagot (70,1%).
A 15–64 évesek munkanélküliségi rátája minden megyében csökkent, országosan 11,3%-ról 3,5%-ra mérséklődött 2010 óta. A legnagyobb munkanélküliség 2019-ben Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád és Baranya megyét jellemezte.
A mezőgazdaságban az alföldi megyékben, a járvány miatt kialakult helyzet által jobban érintett iparban, építőiparban a közép- és nyugat-dunántúli megyékben, a szolgáltatásban pedig Budapesten dolgoznak a legnagyobb arányban.
A kedvező munkaerőpiaci tendenciákat töri meg a mostanra kialakult járványügyi veszélyhelyzet. A kedvezőtlen folyamatok azon térségeket érinthetik érzékenyebben, ahol például a feldolgozóipar és a turizmus gazdasági súlya jelentős.
A 15–64 éves népesség foglalkoztatási rátája, a foglalkoztatottak megoszlása nemzetgazdasági szektoronként, megyénként
Az egyéni vállalkozók közül legtöbben a fővárosban és a Balaton környékén kerülhetnek nehéz helyzetbe
Az egyéni vállalkozók tevékenységüktől függően nagyon eltérő helyzetbe kerülnek a járványügyi helyzet kapcsán, a lakosság napi ellátását biztosítókra fokozott teher hárulhat. Ez különösen Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék járásait érinti, ahol népességarányosan a legtöbb egyéni vállalkozók által működtetett bolti vegyes, vagy élelmiszer-, ital-, dohányáru-kiskereskedés található. Ugyanakkor a vendéglátással foglalkozók tevékenysége jelentős mértékben visszaeshet, ami leginkább az idegenforgalmi szempontból is kedvelt Balaton környéki térségeket fogja érinteni. De hasonló helyzetben vannak a művészeti, szabadidős szolgáltatást végzők is, arányuk Budapesten és környékén a legmagasabb. Az üzleti szolgáltatásokat nyújtók jellemzően a fővárosban koncentrálódnak, tevékenységük jellegéből adódóan egy részük munkáját az infokommunikációs eszközök segítségével folytathatja tovább.
Ezer lakosra jutó regisztrált egyéni vállalkozók járásonként
Az ipari körzetek termeléskiesése jelentős lehet
Az ipari vállalkozások székhely szerinti adatai alapján számított egy lakosra jutó termelési érték alakulását nézve a kibocsátás várható visszaesése elsősorban a Dunántúl északi és középső részeit, Dunaújváros körzetét, Budapest egyes kerületeit, Észak-Magyarország ipari hagyományokkal rendelkező járásait, valamint az M5-ös autópálya mellett elhelyezkedő járásokat érintheti leginkább. Ugyanis ezekben a körzetekben a népességarányos teljesítmény legalább 20-szorosa a legkevésbé iparosodott járásokénak.
Ipari vállalkozások egy lakosra jutó összes termelési értéke járásonként
Több járműipari cég is leállította egy időre a gyártást
A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a koronavírus-járvány elleni védekezés miatt kialakult globális helyzet igen érzékenyen érinti a 2019-ben újra dinamizálódó hazai járműgyártást is, az iparág európai recesszióját pedig tovább mélyítheti. Hazánkban a járműipar a legnagyobb súlyú és az egyik leginkább exportorientált területe a feldolgozóiparnak, kibocsátása jelentősen kihat az egész gazdaság teljesítményére is. Mintegy 700 olyan vállalkozás működik hazánkban, amelynek a járműgyártás a főtevékenysége. A székhely szerinti adatok szerint a legalább 50 főt foglalkoztató járműipari vállalkozások 2019. évi termelési értékének 34%-a Győr-Moson-Sopron, 15%-a Bács-Kiskun, 11%-a Komárom-Esztergom megyében realizálódott, döntően a 3 nagy magyarországi autógyártó vállalatnak köszönhetően. Ezen kívül Veszprém, Vas, Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest és Fejér megyei – elsősorban járműalkatrész-gyártással foglalkozó – vállalkozások adták összességében a kibocsátás további 30%-át.
A járműgyártás súlya a munkaerőpiacon kisebb, mint a termelésben, 2019-ben az alkalmazásban állók1 3,6%-a, 114 ezer fő dolgozott az iparágban. Ugyanakkor a járműipari cégek termelésének felfüggesztése – a beszállítói kapcsolatok révén – ennél lényegesen több munkavállalót érinthet. A nagy járműipari centrumok közül Győr-Moson-Sopronban az alkalmazásban állók 19, Veszprém és Vas megyében 13–13%-át foglalkoztatta az ágazatcsoport. Ezeken kívül az átlagost jóval meghaladó volt (5,2–9,0%) a járműgyártás szerepe a foglalkoztatásban Komárom-Esztergom, Fejér, Bács-Kiskun, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén) megyében is.
A járműgyártásban dolgozók aránya az alkalmazásban állókon belül, megyénként
A főváros kereskedelmi szálláshelyei bonyolították a legnagyobb külföldivendég-forgalmat
A krízishelyzettől egyik leginkább sújtott ágazat a turizmus, mivel a fertőzés terjedésének lassítása érdekében világszerte számos intézkedést hoztak az emberek mozgásának korlátozására (például a nem feltétlenül szükséges utazás tiltása, vagy a nem létfontosságú kereskedelmi-szolgáltatási egységek nyitva tartásának korlátozása). Ennek hatására a szabadidős, üzleti és egyéb célú idegenforgalom jelentős visszaesése várható 2020 folyamán az előző évekhez képest.
Az elmúlt években a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás teljesítménye bővült, a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékének 1,5-2,0%-át realizálták a gazdasági terület szereplői. A kapcsolódó ágazatokat is figyelembe véve a turizmus gazdasági súlya 10% feletti.
Az előzetes adatok alapján a hazai kereskedelmi szálláshelyeken 2019-ben közel 13 millió vendéget és több mint 31 millió vendégéjszakát regisztráltak, utóbbiak harmadát Budapesten. Népszerű célpontnak számítottak más nagyobb városok, a fürdőiről ismert települések, a Balaton térsége is. Hét járásban nem működött kereskedelmi szálláshely.
A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma és a legnagyobb forgalmat lebonyolító 15 település
A globális turizmus 2020 márciusára a töredékére esett vissza, számos helyen gyakorlatilag megszűnt. A hazai turizmusban is jelentős részt képviselt a 6,1 millió külföldi vendég által generált forgalom, a külföldiek 2019-ben közel 16 millió vendégéjszakát töltöttek a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken, az összesnek a felét. A legtöbb vendégéjszakát a fővárosban töltötték el, valamint néhány északnyugati és balatoni járásban. Budapesten kiemelkedően magas, 88% volt a külföldiek által foglalt vendégéjszakák aránya, a belső kerületekben ennél is magasabb. A nemzetközi idegenforgalomban a legjelentősebb küldő ország Németország és az Egyesült Királyság volt.
Külföldivendég-éjszakák aránya a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakákon belül, járásonként
2019-ben a hazai kereskedelmi szálláshelyek több mint 556 milliárd forint bevételt könyveltek el, ennek közel hattizede, 329 milliárd forint szállásdíjból folyt be, amiből 207 milliárd külföldiektől származott. Vendéglátásból 137 milliárd, egyéb szolgáltatásokból 90 milliárd forint bevételre tettek szert az üzemeltetők.
Egy vendégéjszakára jutó bruttó árbevétel a kereskedelmi szálláshelyeken járásonként
A koronavírus-járvány következtében megváltozott vásárlói szokások befolyásolhatják a kiskereskedelmi forgalom területi különbségeit
2019. I. félévének végén hazánkban 120 ezer kiskereskedelmi üzlet2 működött. Az ország egészében 2019. június 30-án tízezer lakosra 123 bolt jutott. A kiskereskedelmi üzletekkel legjobban ellátott terület Budapest és Tolna megye, a legkevésbé ellátottnak Fejér és Pest megye számított. A kiskereskedelmi üzletek forgalma jellemzően Budapesten és a Pest megyei járásokra koncentrálódik. Ez utóbbi két terület az itt élő népesség arányához képest is felülreprezentált, különösen azok a kerületek és járások, ahol több, kiugróan magas forgalmat realizáló bevásárlóközpont és hipermarket található. Az egy lakosra jutó forgalom alapján szintén kiemelkednek a megyeszékhelyeket magukba foglaló, a jelentős turisztikai vonzerővel bíró, illetve a számottevő átutazó forgalmat lebonyolító járások, amihez az erőteljesebb lakossági vásárlóerő, az itt vendégeskedők és a más területről ingázók költései is hozzájárulnak. A válsághelyzet okozta forgalomváltozás a kiskereskedelmen belül az egyes üzletcsoportokat eltérően érintheti, a nem élelmiszereket forgalmazó üzletek többsége korlátozottan lehet nyitva a járvány megfékezése érdekében hozott jogszabályok alapján. Az utazások szigorítása következtében a külföldi-vendég- és -átutazó-forgalom elmaradása járásonként eltérő mértékben mérsékli a kiskereskedelmi üzletek forgalmát.
Kiskereskedelmi forgalom egy lakosra járásonként*
A vezetékesinternet-ellátottság a nagyobb városokban magas
A kialakult közegészségügyi helyzetben a korábbinál is hangsúlyosabb szerepet kap az internethasználat a mindennapjainkban. A digitális oktatás bevezetését követően a világhálón keresztül válik lehetővé a tanév sikeres teljesítése, és többségében az internet segítségével dolgoznak a home office-ban és távmunkában lévők is.
Az ezer lakosra jutó vezetékesinternet-előfizetések száma kiemelkedő volt Budapesten, de a nagyobb városok köré szerveződő járásokban és a Balaton környékén is meghaladta az országos átlagot. A mutató értéke főleg az északkeleti járásokban volt alacsony.
Ezer lakosra jutó vezetékesinternet-előfizetések száma járásonként
