Közel harmadával kevesebb, 62 ezer hektár volt 2020-ban az ország szőlőterülete 2001-hez képest. A területek csaknem felét érintő újratelepítéseknek köszönhetően a legtöbb borvidéki ültetvény alkalmas minőségi bor előállítására. A területek 70%-a 5 hektár feletti birtokokon koncentrálódik, ezeket a gazdaságok egytizede műveli. Ültetvényeink 70%-a fehér borszőlővel van telepítve, de a kékfrankos foglalja el a legnagyobb területet. 2015 óta jellemzően bővül a hazai borexport.
Közel másfél évszázada készült az első átfogó jelentés a szőlő- és bortermelésről
Magyarországon a szőlészeti és borászati tevékenység a hazai mezőgazdaság egyik legrégebbi, komoly hagyományokkal bíró területe, amely több évszázados múlttal bír. A statisztikatudomány korai hazai művelői is kiemelten foglalkoztak már bemutatásával. Keleti Károly, az első állandó magyar statisztikai szolgálat megteremtője 1875-ben jelentette meg Szőlőszet címmel a kor szőlő- és bortermelését jól áttekintő munkáját.
A korábbi szőlőültetvény-összeírások és a HEGYIRA Hegyközségi Információs Rendszer statisztikai célú felhasználásáról a tájékoztatást lásd a Módszertani információk között.[1] adatai alapján a borvidékek és a borvidéken kívüli ültetvények területe a 2001-es 91 ezer hektárról 2020-ra közel harmadával, 62 ezer hektárra csökkent. Ez főként a borvidéken kívüli ültetvények visszaszorulását jelentette. Az utóbbi években már minimális volt a szőlő termőterületének csökkenése.
Folyamatban van a szőlőültetvények minőségjavító szerkezetváltása
A bortermelést szolgáló növénykultúra itthoni sajátosságait húsz év távlatában vizsgálva egyrészt a területcsökkenés, másrészt az ennek a hátterében is meghúzódó törekvés: a gazdaságosabban művelhető, minőségi árutermelésre történő átállás tendenciái figyelhetők meg. Ez borvidékenként eltérő jellegű és mértékű változásokat takar.
Szőlőterületeink a legdrágább művelési ágba tartoznak. 2020-ban a legtöbbet – átlagosan 2,4 millió forintot – a szőlő művelési ágba tartozó termőföldekért kellett fizetni, miközben a mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 1,4 millió forint volt hektáronként. A szőlőként nyilvántartott területek mintegy 1,5–2%-a cserél gazdát évente, ami ezerhektáros nagyságrendet jelent.
Minden ötödik település borvidékbe tartozik
Az árutermelő szőlőültetvények összes területe 2020-ban 62 ezer hektár volt a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) nyilvántartása alapján, ezek 6 magyar borrégióba, ezen belül 22 borvidékbe sorolt 97 hegyközségben találhatók, illetve földrajzilag e területeken kívül is elhelyezkednek ültetvények. A borvidékek 2020-ban 624 önálló települést, valamint további 6 településrészt foglaltak magukba. Emellett még 172 településről, mintegy 200 hektárról jelentettek árutermelést.
Szőlőterületeink eloszlása meglehetősen egyenetlen. A Kunsági borvidékünk a legnagyobb, amely 20 ezer hektáros területével az ország bortermelő területének közel harmadát teszi ki.
A terület 70%-án fehér-, a többi részen vörösbort adó fajták találhatók. Az arány azonban borvidékenként jelentősen eltér. A vörösbort adó fajták dominálnak a Szekszárdi, a Villányi, a Soproni és az Egri borvidéken, míg például a Móri, a Nagy-Somlói, a Tokaji borvidéken szinte nincs is vörösbort adó ültetvény.
Hazánkban legnagyobb területen kékfrankos (összterület 12%-a), bianca (9%) és cserszegi fűszeres (7%) terem. A termesztett fajták száma azonban meglehetősen széles körű. A 20 leggyakoribb mellett 2020-ban további 100 fajta esetén jelentettek 1 hektár feletti területről árutermelést.
A 3 legnagyobb területen termelt fajta esetében dominál a Kunsági borvidék. A második legnagyobb területtel rendelkező bianca fajtát például közel 5700 hektáron, jórészt a kunságin termelik. A bianca, aletta rezisztens új fajtáknak szélsőséges körülmények között, kevesebb ráfordítással is kiegyensúlyozottabb a hozamuk. Sikerük a tömegbortermeléshez kapcsolódik. A belőlük készült borokat az elmúlt időszakban leginkább asztali borként és házasítások részeként értékesítették amellett, hogy a borászati technológiák fejlődése esetükben is a minőség irányába történő elmozdulást eredményezi. A negyedik legnagyobb területű fajta, a furmint esetében már a Tokaji borvidék a meghatározó.
Az ültetvények összes területe csökkent 2001 óta, viszont az ültetvények kora tekintetében a korcsoportos eloszlás kiegyenlítettebbé vált.
Az ültetvények átlagos kora 20 év, azonban a Tokajin 33, a Hajós-Bajai borvidéken pedig csak 12 év. A 30 évesnél idősebb ültetvények aránya a Csongrádi, a Tokaji és a Bükki borvidéken meghaladja az 50%-ot. Ugyanakkor a Hajós-Bajai, valamint a Pannonhalmi borvidéken a területek több mint felén a szőlők kora még 10 év alatti.
Művelésmódok szerint vizsgálva az ültetvényeket megállapítható, hogy a leggyakoribb a középmagas kordon, az egyesfüggöny művelés, az ernyőművelés és a magas kordon típuscsoportban több mint 97%-ot képviselő Moser-kordon. Ezek találhatóak a borvidéki területek 91%-án. Az egyes borvidékeken azonban ezek a művelésmódok is változatos megoszlást mutatnak. A művelésmód kialakításában, változtatásában a hagyományok és a területi adottságok mellett az intenzív gazdálkodás térnyerése, a gépi művelésre áttérés, a fajták igényei, a kívánt bortípus és termesztési cél, a financiális háttér, valamint a gazdaságméret is szerepet játszanak.
A hazai szőlőművelés jellemzőinek változásában fontos szerepet tölt be a 2007-től indult szerkezetátalakítási program. Ennek elsődleges célja az ültetvények korszerűsítése, ezáltal a versenyképesség javítása. E folyamat részeként napjainkig a jelenlegi szőlőterület nagyjából felén, 32 ezer hektáron történtek fejlesztések. A legtöbb borvidéken az ültetvényterületek túlnyomó többsége minőségi borok előállítására alkalmas.
A hegyközségek által nyilvántartott gazdaságokAz adminisztratív nyilvántartásból származó adatokon alapuló szőlőültetvény-statisztika során használt gazdaság fogalom módszertani leírását lásd a Módszertani információk között.[2] 84%-ának 3 hektár alatti birtoka van, a fél hektárt a gazdaságok fele nem éri el. Ezzel szemben az összterület közel 70%-a az 5 hektár feletti birtokokon koncentrálódik, amelyeket a gazdaságok egytizede művel.
Szerepünk a nemzetközi borpiacon
Földünkön a 2020-ra szóló becslés szerintA 2020 évre vonatkozó adatok az OIV (Nemzetközi Szőlő és Bor Szervezet) előzetes adatai.[3] összesen 7,3 millió hektár szőlőültetvény volt, ennek több mint 13%-a, 961 ezer hektár Spanyolország területén. Ugyanakkor a legtöbb bort, 47,2 millió hektolitert Olaszországban termelték, míg nemzetközi szinten összesen 258 millió hektoliter körülire becsülik az előállított bor mennyiségét.
A hazai bortermelés 2015 óta évi 300 millió és 360 millió liter között alakult. Ezzel Magyarország az EU hatodik legnagyobb termelője, a közösség teljes mennyiségének 2%-ával. A világ első 15 bortermelője között is szerepel hazánk.
A felhasználási oldalt tekintve 33 millió hektoliter bor fogyasztásával az Egyesült Államok áll az élen, a világ összes borfogyasztását 2020-ban összesen 234 millió hektoliterre becsülik.
2020-ban a világ országai összesen 105,8 millió hektoliter bort értékesítettek külföldi piacokra. Bár a bor exportmennyisége 1,7%-kal mérsékődött, értéke 6,7%-kal volt kisebb 2019-hez képest. A legnagyobb exportot Olaszország bonyolította le (20,8 millió hektoliter), viszont az értéket nézve Franciaország az első (8736 millió euró). A behozatalt vizsgálva mennyiség szerint az Egyesült Királyság (14,6 millió hektoliter), érték alapján az Egyesült Államok (5160 millió euró) a legfőbb importőr.
A hazai borfogyasztás az Európai Unióban az első 10 között van az évente egy főre jutó mennyiség alapján. Ennek nagyságában csökkenő tendencia figyelhető meg, 2018-ban még 24,6, 2019-ben 21 liter volt. Világviszonylatban a legnagyobb egy főre jutó fogyasztás ennek a kétszerese körül mozog, a franciák, az olaszok és a portugálok állnak az első három helyen. A globális fogyasztás 2018-ban és 2019-ben is mérséklődött, és a járvány miatt 2020-ban gyorsult a csökkenés üteme.
A magyar borexport összességében emelkedő pályán mozgott az elmúlt években, értéke 2020-ban 120 millió euró volt, a teljes hazai termékexport 0,1%-a. A fő célországok Szlovákia, Németország, az Egyesült Királyság és Csehország, a kivitel hattizede ide érkezett. A borimport jóval kisebb volumenű és értékű, 20 millió eurót ért el 2020-ban. Koncentrált a behozatal, az Olaszországból, Franciaországból és Németországból bejövő bor értéke az import háromnegyedét teszi ki.
Összetételét tekintve jelentős az eltérés a hazai export és import között. Amíg a kivitel több mint felét az alacsony egységárú, tartályban szállított bor teszi ki, addig hazánkba jórészt a drágább, palackos borok érkeznek. Az exportátlagárak nem érték el az 1 eurót 2020-ban, míg az importé 2,6 euró volt literenként. Uniós összevetésben csak Szlovákia átlagára alacsonyabb, mint a hazai exportár. Ausztria átlagosan háromszor, Franciaország több mint hatszor drágábban tudja értékesíteni a külpiacokon a bort.
A magyar borexport és -import átlagárai és összetétele, 2020
| Megnevezés | Export | Import | ||
|---|---|---|---|---|
| átlagár (euró/liter) |
részesedés (%) | átlagár (euró/liter) |
részesedés (%) | |
| Bor friss szőlőből, szőlőmust összesen | 0,9 | 100,0 | 2,6 | 100,0 |
| Ebből: | ||||
| Pezsgőbor friss szőlőből | 2,5 | 1,9 | 7,3 | 13,4 |
| Bor friss szőlőből, legfeljebb 2 literes palackban | 1,2 | 33,1 | 1,8 | 71,5 |
| Más bor friss szőlőből, 2 liternél nagyobb tartályban | 0,5 | 55,6 | 1,1 | 3,4 |
[1]:↑ A Hegyközségi Információs Rendszer statisztikai célú felhasználásáról a tájékoztatást lásd a Módszertani információk között.
[2]:↑ Az adminisztratív nyilvántartásból származó adatokon alapuló szőlőültetvény-statisztika során használt gazdaság fogalom módszertani leírását lásd a Módszertani információk között.
[3]:↑ A 2020 évre vonatkozó adatok az OIV (Nemzetközi Szőlő és Bor Szervezet) előzetes adatai.
Táblázatok
Borvidéki szőlőültetvények jellemzői, 2001–2020
Borvidéki szőlőfajták, 2001–2020
Az országban több mint 500 hektáron előforduló fajták területe borvidékenként
További adatközlések szőlő-bor statisztika témában
Szőlőültetvény-statisztikai adatközlések
Agrárcenzusok - Szőlőültetvények összeírása, 2009
A szőlő- és bortermelés éves adatai
19.1.1.8. Magyarország földterülete művelési ágak szerint
19.1.1.14. Fontosabb gyümölcsfélék és a szőlő betakarított területe
19.1.1.17. Fontosabb gyümölcsfélék és a szőlő termésmennyisége
19.1.1.20. Fontosabb gyümölcsfélék és a szőlő termésátlaga
19.1.1.26. Szőlő- és bortermelés, felhasználás
19.1.2.18. A szőlő termelése megye és régió szerint
19.1.1.2. Mezőgazdasági számlák rendszere, folyó alapáron
Lekérdezhető bor export-import adatok
Térképes Interaktív Megjelenítő alkalmazás
További adatok, információk
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu