Az első magyar – egyben első közép-európai – óvodát Brunswick Teréz grófnő nyitotta 1828. június 1-jén Budán, a mai Mikó és Attila út sarkán, Angyalkert néven, és a grófnő haláláig (1861) számuk 80-ra nőtt országszerte. Az első intézményeket a reformkor haladó nemzeti szemlélete hívta életre. A 2019/2020-as nevelési évben már 4608 óvoda 331 ezer gyermeket fogadott. 2020 szeptemberében 333 ezer gyermek számára indult el az új nevelési év.
Települési önkormányzat tartja fenn a legtöbb óvodát
Az óvoda a köznevelési rendszer keretén belül az Óvodai nevelés országos alapprogramja alapján nevelő intézmény, a gyermekek nappali felügyeletén túl fontos szerepet játszik a hátrányos helyzetű családok gyermekeinek szocializációjában, valamint – hasonlóan a bölcsődékhez – segíti a nők gyermekgondozással töltött időszakát követő visszatérést a munkaerőpiacra. Az óvodai nevelés biztosítása a települési önkormányzatok feladata, ami megvalósulhat az önkormányzat saját intézményében, más önkormányzattal kötött feladatellátási szerződés alapján, illetve társulásban fenntartott intézményben, vagy nem állami/önkormányzati fenntartóval kötött köznevelési szerződés alapján.
- A 4608 óvodai feladatellátási hely döntő többségét (közel 82%-át) települési/kerületi önkormányzatokAz adatok a budapesti kerületi önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat, illetve az országos/települési nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában lévő óvodákat is tartalmazzák. [1] működtették a 2019/2020-as nevelési évben.
- Az egyházak, vallási tevékenységet végző szervezetek 8,2, az alapítványok, egyéb fenntartók 7,4, a központi költségvetési szervek 2,5%-ukat tartották fenn. Az egyházi, felekezeti fenntartású feladatellátási helyek aránya Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (19, illetve 17%-os arányban), az alapítványi, illetve egyéb fenntartásúaké Budapesten volt a legmagasabb (közel 26%-ban).
Az óvodások aránya a 3–6 éves korosztályból és az óvodák megoszlása fenntartók szerint, 2019/2020
Az óvodai feladatellátási helyek száma a rendszerváltást követően, az 1990/1991 és 2012/2013-as nevelési évek között 8,4%-kal csökkent, azóta 6,6%-kal lett több. A férőhely-kapacitás viszont az 1990-es évek eleje óta összességében alig változott, 0,3%-kal lett kevesebb. A 2019/2020-as nevelési évben 387 ezer férőhellyel várták a gyermekeket, ami az egy évvel korábbihoz képest 3,5 ezerrel bővült.
10-ből 9 gyermek jár óvodába
Az óvodába járó gyermekek száma 1960-tól két évtizeden át – a nők tömeges munkába állásával párhuzamosan, illetve a demográfiai folyamatokkal is összhangban – folyamatosan emelkedett, a legtöbb gyermek (478 ezer) az 1980/1981-es nevelési évben járt óvodába. Az 1980-as évektől – kisebb ingadozások mellett – egyre kevesebb volt az óvodás, elsősorban a születések számának csökkenése miatt. A 2019/2020-as nevelési évben 330,5 ezer gyermek járt óvodába, akiknek a neveléséről több mint 31 ezer óvodapedagógus gondoskodott. További 22,8 ezer fő, nevelő munkát közvetlenül segítő dajka, pedagógiai, gyógypedagógiai asszisztens, gondozónő segítette a gyermekek nevelését, felügyeletét. Az óvodások 3–6 éves korosztályon belüli aránya 1980 óta 22 százalékponttal, 89%-ra emelkedett. Ebben szerepet játszott előbb az 5, majd a 3 éves gyermekek legalább napi 4 órában kötelező óvodai nevelésének a bevezetése, és az anyák egyre aktívabb munkaerőpiaci részvétele.
Egyenlőtlen az óvodai férőhelyek területi kihasználtsága
Az 1999/2000-es nevelési évben országosan a beíratott gyermekek száma meghaladta a férőhelyekét, ezután azonban egyes óvodákban évről évre maradtak betöltetlen helyek, a 2019/2020-as nevelési évben a férőhelyek 14%-a kihasználatlan volt. A legtöbb szabad kapacitás Somogy (19%), a legkevesebb Pest megye egyes óvodáiban (11%) állt rendelkezésre.
Az óvodások 3,1%-a sajátos nevelésű igényű
A 2019/2020-as nevelési évben az előző évinél 4,5%-kal több, 10 310 sajátos nevelési igényű gyermeket neveltek az óvodák, 82%-ukat integráltan, a többieket külön csoportban vagy intézményben. 100 óvodásból átlagosan 3 gyermek számított sajátos nevelésű igényűnek, számuk évről évre emelkedik. A 2019/2020-as nevelési évben az óvodába beíratott gyermekek közül 18 ezer hátrányos helyzetű, 20 ezer gyermek pedig halmozottan hátrányos helyzetű volt.
[1]:↑ Az adatok a budapesti kerületi önkormányzatok, a fővárosi önkormányzat, illetve az országos/települési nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában lévő óvodákat is tartalmazzák.
További adatok, információk
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu