1,8 millióan tanulnak a köznevelés és felsőoktatás különböző szintű képzésein

A 2019/2020-as tanévben Magyarországon 1 millió 838 ezer gyermek és fiatal vesz részt a köznevelés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben. 330,5 ezer gyermek óvodai nevelésben, 723,5 ezer tanuló általános iskolai, 496,5 ezer tanuló középfokú oktatásban részesül. 2,5 ezer súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti tankötelezettségét. Felsőoktatási intézményekben 285 ezer hallgató folytat tanulmányokat.

A 3–22 éves népesség 86%-a vesz részt nappali oktatásban

Magyarországon a 2019/2020-as tanévben 1 millió 665 ezer gyermek és fiatal, az érintett 3–22 éves korosztály 86%-a vesz részt a köznevelés és felsőoktatás különböző szintű nappali képzéseiben. Létszámuk 4 ezer fővel (0,2%-kal) kevesebb, mint az elmúlt tanévben, ami összhangban van a demográfiai folyamatok alakulásával. Az egyes nevelési, oktatási szinteken eltérően alakult a létszám: míg az óvodások száma 1,2%-kal növekedett, addig az általános iskolásoké 0,8, a középfokon tanulóké 1,3%-kal csökkent, a felsőoktatásban 1,7%-kal nőtt a hallgatók száma.

Az óvodai nevelésben 3 éves kortól érvényes részvételi kötelezettségből, valamint a 16 éves korig tartó tankötelezettségből adódóan a 3–16 éves népesség több mint 94%-a vesz részt a 2019/2020-as tanév iskolarendszerű oktatás nappali rendszerű képzéseiben. Az érintett korcsoportból a legmagasabb részvételi aránnyal a 4 évesek rendelkeznek (98%), a legalacsonyabbal a 16 évesek (92%).

Az érintett korcsoport nemek szerinti összetételéből adódóan a fiútanulók száma szinte minden életkorban meghaladja a leánytanulókét, ez alól a 19–23 éves korosztály kivétel, amelyben a nappali rendszerű oktatásban kismértékű leánytöbblet figyelhető meg.

Közel 4 ezer fővel emelkedett az óvodába járó gyermekek száma

A 2019/2020-as nevelési évben 2184 településen, összesen 4608 óvoda működik, azaz a települések 69%-ában a gyerekek helyben hozzáférnek óvodai neveléshez, ellátáshoz.

Az óvodába beíratott gyermekek száma 330,5 ezer fő, közel 4 ezerrel több, mint az előző évben. Ez elsősorban a 3–5 éves korosztály létszámnövekedésének köszönhető.

Óvodai nevelésben, ellátásban részesül

• a 3 éves gyermekek 83%-a,
• a 4 évesek 98%-a,
• az 5 évesek 96%-a,
• a 6 évesek 64%-a.

A 2019/2020-as nevelési évben az óvodakötelezettség teljesítése alól összesen 1200 gyermeket mentettek fel. Az óvodás gyermekek 3,1%-a, azaz 10 ezer fő sajátos nevelési igényű (SNI)¹ , többségük (82%) integrált nevelésben részesül. Az integráltan nevelt SNI-gyerekek sajátos nevelési igényének leggyakoribb fogyatékossági típusa a súlyos tanulási zavar (30%), a beszédfogyatékosság (21%), illetve 13%-ban az autizmus spektrum zavar.

Az óvodai férőhelyek száma 386 ezer, ez 3,5 ezerrel több férőhelyet jelent, mint előző évben. Országos szinten száz férőhelyre 86 gyermek jut, ugyanakkor helyi, települési szinten előfordul, hogy a mutató értéke meghaladja a 100-at.

Az óvodákban 31 ezer pedagógust foglalkoztattak. Országos átlagban egy óvodapedagógusra 10,6 gyermek jut. Egy óvodai csoportban átlagosan 21,9 gyermeket nevelnek, ugyanakkor az óvodai csoportok ötödében 25 főnél több gyermekkel foglalkoznak. Legnagyobb arányban Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében találhatóak túlzsúfolt gyermekcsoportok, ahol a 25-nél több gyermeket nevelő csoportok aránya 34%.

6 ezer fővel csökkent az általános iskolás nappali tanulók száma

Az országban 1786 településen, 3601 feladatellátási helyen folytatják tanulmányaikat az általános iskolás diákok. Létszámuk a 2019/2020-as tanévben 720 ezer fő, 6 ezerrel kevesebb, mint az előző tanévben. A csökkenés jórészt az érintett korosztály népességfogyásának, másrészt a 6 éves gyerekek nagyobb arányú óvodában maradásának is köszönhető. Az első évfolyamos tanulók száma 92 ezer fő, közülük a 6 évesek aránya 28% (26 ezer tanuló), míg előző évben ez az arány 30% volt.

A tanulók közül 357 ezer diák alsó tagozatos, 363 ezer fő pedig felső tagozaton tanul. Mind az alsó, mind a felső tagozaton az osztályok átlagos létszáma 20 fő. Az 1–4. évfolyamon a diákok 4,0%-a, az 5–8. évfolyamon pedig a tanulók 1,0%-a jár kettő, három vagy négy évfolyamba sorolt tanulók részére szervezett összevont osztályba. Az alsó tagozatos évfolyamok összevonása nagyrészt (77%-ban) a 3 ezer fő alatti településeken jellemző. Egész napos iskolai oktatásban a 2019/2020-as tanévben közel 84 ezer fő, azaz a tanulók csaknem 12%-a vesz részt. Az alsó tagozaton a diákok 67%-a vesz igénybe napközis ellátást, a felső tagozaton arányuk jóval kisebb, 19%. A 2019/2020-as tanévben a sajátos nevelési igényű tanulók száma tovább emelkedett, létszámuk közel 57 ezer fő, ami az általános iskolások 7,8%-át jelenti. Többségük, 41 ezer fő (az SNI-tanulók 72%-a) integrált nevelésben, oktatásban részesül. Az integráltan oktatott SNI-tanulók sajátos nevelési igényük leggyakoribb oka a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar (69%), 12%-uk enyhén értelmi fogyatékos, 8,5%-uk beszédfogyatékos. Nemek szerint is jelentős az eltérés: a lányok 5,4, a fiúk 10%-a sajátos nevelési igényű. Megyei szinten eltérően alakult az SNI-tanulók aránya: továbbra is Bács-Kiskun megyében a legmagasabb (14%) és Hajdú-Bihar (5,0%), valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb (5,1%) az arányuk.

Jelenleg az általános iskolások több mint háromnegyede részesül iskolai étkeztetésben. Az étkezők aránya a kisiskolások körében meghaladja a 92%-ot, a felső tagozatos tanulóknak azonban mindössze 59%-a étkezik az oktatási intézményekben. Az általános iskolai tanulók 19%-a térítés nélkül, 20%-a pedig kedvezményesen jut meleg ételhez az iskolákban.

Az 5–8. évfolyamon az általános iskolai oktatásban részesülő felső tagozatos diákok mellett a 6, illetve 8 évfolyamos gimnáziumok 5–8. évfolyamain további 26 ezer diák tanul, számuk közel azonos, mint az előző tanévben.

2019-ben 1,1 ezer fővel (1,2%-kal) nőtt a 8. évfolyamot sikeresen befejezők száma, ami összhangban van a 2011/2012-es tanévet kezdők létszámnövekedésével. A 90 ezer végzett közül gyakorlatilag mindenki továbbtanult. 2019 végén a nyolc évvel korábbi első osztályosok 91%-a végezte el eredményesen a 8. évfolyamot.

Az általános iskolákban foglalkoztatott pedagógusosok száma 75 ezer fő, ami 1,4%-kal kevesebb, mint az előző évben. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma megegyezik az előző tanévivel (9,5 fő).

Közel 2,5 ezer súlyos és halmozottan fogyatékos fiatalt látnak el a köznevelési intézményekben

A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek ellátása fejlesztő nevelés-oktatás keretében a 2019/2020-as tanévben 101 településen, 132 feladatellátási helyen volt biztosítva, közel 2,5 ezer fiatalt érintve. A tanulók közel 70%-a tanköteles korú, egyre növekvő hányaduk – jelen tanévben 30%-uk – pedig 17–23 éves. Legtöbb gyermeket, megyénként több mint kétszázat Szabolcs-Szatmár Bereg megyében, Budapesten és Pest megyében láttak el, legkevesebb gyereket, 27-et pedig Vas megyében. Az egyéni vagy csoportos ellátást 411 konduktor, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus végzi. Egyéni fejlesztés keretében a gyerekek 35%-át, 900 súlyosan sérült fiatalt láttak el. Csoportos fejlesztés érdekében összesen 172 csoportot szerveztek, 1,6 ezer tanuló részvételével.

Az általános iskolások közel harmada vesz részt alapfokú művészetoktatásban

Az alapfokú művészeti iskolákban történik a gyermekek, tanulók művészeti képességének felismerése, kibontakoztatása, a művészi tehetségek fejlesztése és szakirányú továbbtanulásra való felkészítése.

A 2019/2020-as tanévben 720 intézményben, 3042 feladatellátási helyen csaknem 235 ezer tanuló részére folyt alapfokú művészetoktatás. Ebben a tanévben a rendszeres iskolai tanulmányaik szerint általános iskolába járók közel harmada (28%-a) folytatott tanulmányokat valamelyik alapfokú művészeti iskolában is.

A művészeti ágak közül a zeneművészet a legnépszerűbb, a tanulók fele itt folytat tanulmányokat. Táncművészeti ágon 36%-uk, képző- és iparművészeti ágon 18,5%-uk, szín- és bábművészeti ágon 6,1%-uk tanul.

• A zeneművészeti ágon belül a klasszikus zene a legnépszerűbb, a hangszerek közül pedig a zongora és a furulya.
• A táncművészetet választók közel fele továbbra is néptáncot, harmaduk pedig társastáncot tanul.
• A képző- és iparművészeti ág tanulóinak legnagyobb hányada grafikát vagy festészetet tanul.
• A szín- és bábművészeti ág tanulóinak 85%-a színjátékképzéseken vesz részt.

Az alapfokú művészeti iskolákban a főállásban foglalkoztatott pedagógusok száma közel azonos volt, mint az előző évben, jelenleg 8471 fő, az óraadóként foglalkoztatottak száma ugyanakkor 6,7%-kal, 2043 főre nőtt.

A középfokú nappali oktatásban tovább nőtt a gimnáziumi tanulók aránya

A 2019/2020-as tanévben középfokú oktatás összesen 2243 feladatellátási helyen folyik.

Közülük

• gimnáziumi 858,
• szakgimnáziumi 685,
• szakközépiskolai 499,
• szakiskola, készségfejlesztő iskolai feladatellátás pedig 201 helyen történik.

A feladatellátási helyek száma mindegyik feladat esetén kismértékben kevesebb, mint az előző tanévben.

A középfokú nappali rendszerű oktatásban jelenleg 411 ezer fő tanul, 5,6 ezerrel kevesebb, mint előző tanévben. A gimnáziumokban tanulók aránya tovább nőtt, ebben a tanévben a tanulók 46%-a (189 ezer fő) jár ebbe az iskolatípusba. A szakgimnáziumokban, illetve szakközépiskolában tanulók aránya évről évre kevesebb, jelenleg a középfokon tanulók 36%-a (149 ezer fő) szakgimnáziumba, 16%-a pedig (66 ezer fő) szakközépiskolába jár. A szakiskolába, készségfejlesztő iskolába járó tanulók száma 7 ezer fő, arányuk (1,7%) közel azonos az elmúlt tanévivel.

Az egyes iskolatípusok nemek szerinti összetétele lényegesen nem változott: a gimnáziumokban a leányok (56%), a többi feladatellátási helyen a fiúk vannak többségben (szakközépiskola: 64%, szakiskola és készségfejlesztő iskola: 60%, szakgimnázium: 53%).

A középfokú oktatásban az SNI-tanulók aránya tovább nőtt, arányuk jelenleg 5,9% (24 ezer fő). Középfokon az SNI-tanulók közül a legtöbben szakközépiskolákban tanulnak: az ebbe az iskolatípusba járó tanulók közel 12%-a (7,8 ezer tanuló) sajátos nevelési igényű, leggyakoribb okként a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar (82%) fordult elő. A szakgimnazisták 4,2%-a (6,2 ezer fő), a gimnazisták 1,7%-a (3,2 ezer fő) SNI: az előbbiek esetén az SNI-tanulók 86, utóbbiaknál pedig 68%-a rendelkezik súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral. A szakiskolák és készségfejlesztő iskolák kivételével – ahol kizárólag a sajátos nevelési igényük miatt a többi tanulóval együtt haladni nem tudókat oktatják – a többi iskolatípusban szinte minden SNI-tanuló integrált oktatásban részesül.

A középfokú oktatásban a tanulólétszám csökkenésével párhuzamosan a pedagóguslétszám 2,0%-kal, közel ezer fővel 43 ezer főre csökkent, ami elsősorban a szakgimnáziumi tanárok számának visszaeséséből adódott. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma az előző tanévhez képest a gimnáziumok és szakgimnáziumok esetében nőtt, míg a szakiskolákban, készségfejlesztő iskolákban és szakközépiskolákban csökkent: jelenleg

• a gimnáziumokban 10,2,
• a szakgimnáziumokban 8,8,
• a szakközépiskolákban 11,1,
• a szakiskolákban, készségfejlesztő iskolákban pedig 4,5 a mutató értéke.

A 2019/2020-as tanévben a szakképzést nyújtó középfokú oktatási intézmények szakképző évfolyamain közel 94 ezren tanulnak, 6,9%-kal – 7,0 ezer fővel – kevesebben, mint az elmúlt tanévben. Jelenleg a szakképző évfolyamokon tanulók 63%-a (59,4 ezer fő) szakközépiskolában, 32%-a (30,4 ezer fő) szakgimnáziumban, 4,3%-a (4,0 ezer fő) szakiskola és készségfejlesztő iskolában végzi tanulmányait.

Szakközépiskolában összesen 142 szakképesítés keretében tanulnak a tanulók, legtöbben 6,1 ezer fő ebben a tanévben is szakács, további 19 ezer fő eladó, pincér, cukrász, illetve hegesztő szakképesítés megszerzéséért tanul. Szakgimnáziumokban 145 szakmát tanulnak, legtöbben

• pénzügyi-számviteli ügyintéző (2,0 ezer fő),
• logisztikai és szállítmányozási ügyintéző (1,4 ezer fő),
• gépgyártás-technológiai technikus (1,2 ezer fő), illetve
• vendéglátás-szervező (1,2 ezer fő) szakképesítésért tanulnak.

Az egyes szakmai területek nemek szerinti összetétele eltérő. A többnyire fiúkat vonzó területek a műszaki, mérnöki, építőipari, építészeti képzések, míg az egészségügy, szociális gondoskodás területek esetében leánytöbblet figyelhető meg. A szállítási szolgáltatások közel hasonló arányban népszerűek mindkét nem tanulói között.

2019-ben 61 ezren – az egy évvel korábbinál 650 fővel kevesebben – tettek sikeres érettségi vizsgát. A végzettek növekvő hányada, 58%-a gimnáziumban, 39%-a szakgimnáziumban, 2,8%-a szakközépiskolában szerezte meg a bizonyítványt.

2019-ben 32,4 ezer fő tett sikeres szakmai vizsgát, 5,7 ezer fővel kevesebben, mint 2018-ban. Szakközépiskolában a sikeres vizsgázók száma 14 ezer, közülük legtöbben, 1,3 ezren szakács szakképesítést szereztek. Szakgimnáziumban 17 ezer tanuló vizsgázott sikeresen, legtöbben gépgyártás-technológiai technikus végzettséget szerezve (1,0 ezer fő), míg szakiskolában és készségfejlesztő iskolában összesen 42 szakmában 1,3 ezer fő szerzett szakképesítést.

3,5 ezerrel többen tanulnak a felsőoktatási intézmények nappali képzésein

Magyarországon a 2019/2020-as tanévben 64 felsőoktatási intézmény folytat képzést. A felsőfokú alap- és mesterképzés nappali képzéseire 2019-ben 79 ezren jelentkeztek, 3,7 ezer fővel többen, mint az előző évben. Alapképzésen 6,2%-kal (összesen 57 ezren), míg mesterképzésen 1,8%-kal (összesen 22 ezren) többen akartak továbbtanulni, mint 2018-ban. A felvettek létszámánál is növekedés volt mindkét szint esetében: az alapképzésben 6,8, a mesterképzésben 0,8%-os. 2019-ben a két szintre együttesen 55 ezren nyertek felvételt, ami 5,2%-kal több a 2018. évinél. 2019-ben a felvettek aránya 70% volt az első helyre jelentkezettekből.

A pályázók egyötöde gazdaságtudományi képzésekre, 15%-uk műszaki területre jelentkezett, de továbbra is népszerűek az informatikai (10%) és a bölcsészettudományi területek (9,8%).

Az előző évhez hasonlóan az első helyre jelentkezettekből a felvettek aránya a természettudományi képzéseken a legmagasabb (86%), ezt követi a művészetközvetítés (83%), majd közel azonos arányban a jogi és társadalomtudományi (81–81%) területek. Egyre nehezebb azonban bekerülni a művészeti szakokra, a felvettek aránya 33-ról 30%-ra csökkent.

A 2019/2020-as tanévben a felsőoktatási intézmények nappali képzésein 204 ezer – az előző évinél 1,7%-kal (3,5 ezer fővel) több – fiatal folytatja tanulmányait. Felsőfokú alap-, mester-, valamint osztatlan képzésen tanul a hallgatók 92%-a (187 ezer fő). Míg az osztatlan képzésben 1,6, a felsőfokú alapképzésben 1,3%-os létszámnövekedés tapasztalható, addig a mesterképzésben részvevők száma 3,6%-kal csökkent. Felsőoktatási szakképzésben tanul a hallgatók 3,8%-a (7,8 ezer fő), 1,6%-kal kevesebben, mint az előző évben. Doktori fokozat megszerzése céljából 28%-kal többen, 8,2 ezren tanulnak, a doktoranduszok a felsőoktatásban hallgatók 4,0%-át teszik ki. A szakirányú továbbképzésben résztvevők száma közel 300 fővel, 800-ra emelkedett.

Az előző tanévhez hasonlóan a felsőfokú alap-, mester- és osztatlan képzésben résztvevők több mint fele műszaki (16%), gazdasági (14%), egészségügyi és szociális (14%), illetve társadalomtudományi (9,9%) szakok valamelyikén folytatja tanulmányait.

A 2019/2020-as tanévben a teljesen vagy részben államilag támogatott hallgatók aránya 64%, ami megegyezik az előző tanévivel. Jelenleg 131 ezer hallgató vesz részt valamilyen államilag támogatott képzésben.

2019-ben összesen 36 ezren kapták kézhez felsőfokú oklevelüket, 1,6 ezer fővel kevesebben, mint egy évvel korábban.

A felsőoktatási intézményekben 3,8%-kal, 860 fővel, 23,4 ezer főre emelkedett a tanárok és oktatók száma. Az oktatók 65%-át teljes munkaidőben, 8,5%-át részmunkaidőben, 26,5%-át megbízási szerződéssel foglalkoztatják.

Emelkedett az iskolarendszerű nem nappali oktatásban tanulók száma

A köznevelési intézmények nem nappali oktatásában a 2019/2020-as tanévben összesen 89 ezer tanuló folytatja tanulmányait, 1,8%-kal, 1,6 ezer fővel többen, mint egy évvel korábban. A növekedés jórészt az alapfokú oktatásban jelentkezett. Az általános iskolai felnőttoktatásban tanulók száma a tavalyihoz viszonyítva közel harmadával, 3,2 ezer főre emelkedett. A középfokú oktatási intézményekben összesen 85,7 ezren tanulnak nem nappali oktatásban, 800 fővel többen, mint az előző tanévben:

• szakgimnáziumokban 32 ezren,
• gimnáziumokban 28,2 ezren,
• szakközépiskolákban pedig 25,5 ezren.

A köznevelési intézményekben felnőttoktatás keretében tanulmányokat folytatók

• 92%-a (81,5 ezer fő) esti munkarend szerint tanul,
• 4,4%-a (3,9 ezer fő) a felnőttoktatás nappali,
• 3,0%-a (2,7 ezer fő) levelező,
• 0,9%-a (800 fő) pedig más, sajátos munkarendje szerint végzi tanulmányait.

Jelen tanévben a felsőoktatásban részt vevő hallgatók 28,6%-a, 81,5 ezer fő nem nappali képzéseken folytatja tanulmányait. A hallgatói létszám 150 fővel nőtt egy év alatt. A levelező képzésen hallgatók aránya (90%) tovább növekedett a távoktatásban részesülőkével (5,5%) szemben, az esti képzések részaránya (4,4%) azonban évek óta változatlan.

Az általános iskolai felnőttoktatásban tanulók 74%-a (2,4 ezer fő) a 7–8. évfolyamon tanul, a tanulók 39%-a (1,2 ezer fő) 22 éves vagy fiatalabb. A gimnáziumi felnőttoktatásban tanulók között is nagyarányú a fiatal korosztály részvétele, itt a tanulók 41%-a (11,6 ezer fő) 22 éves vagy fiatalabb. A szakképesítés megszerzése érdekében, felnőttoktatásban a szakközépiskolákban, illetve szakgimnáziumokban tanulók jellemzően a 30 éves vagy annál idősebb korosztályból kerülnek ki: a szakközépiskolákban a tanulók 55%-át (14 ezer fő), a szakgimnáziumokban pedig a 46%-át (14,7 ezer fő) jelentik. A felsőoktatási intézményekben nem nappali képzésen a legnagyobb arányú korcsoportot a 23–29 évesek alkotják, ahová a hallgatók 36%-a (29,6 ezer fő) tartozik. Az életkor előrehaladtával egyre kevesebb az egyes életkori csoportokban a hallgatók száma: 17%-uk (13,6 ezer hallgató) 30–34 éves, 13%-uk (10,6 ezer fő) 35–39 éves, 12,5%-uk (10,2 ezer fő) 40–44 éves, 13,5%-uk pedig (11 ezer fő) 45 éves vagy idősebb.

A felnőttoktatásban 2019-ben összesen 450 fő – az egy évvel korábbival közel azonos létszám – végezte el sikeresen a 8. évfolyamot, ami a 2018/2019-es tanévben felnőttoktatás keretében 8. évfolyamot kezdők 38%-át jelenti. A 2018-as adatokhoz képest 15%-kal kevesebben, összesen 5,9 ezren érettségiztek a felnőttoktatásban. A tanulók többsége (73%) gimnáziumban, egynegyede szakközépiskolában, 2,4%-a szakgimnáziumban szerezte meg az érettségi bizonyítványt. A sikeres szakmai vizsgát tettek számának 2015 óta tartó emelkedése megállt, 2019-ben az előző évinél közel 400 fővel kevesebben, összesen 17 ezren szereztek valamilyen szakmai végzettséget. Legtöbben, 10 ezren 2019-ben is szakgimnáziumban szerezték meg végzettségüket, míg a szakközépiskolában a sikeres vizsgázók száma 6,7 ezer fő volt.

2019-ben a nem nappali képzéseken összesen 12,8 ezren szereztek felsőfokú oklevelet, 160 fővel kevesebben, mint az előző évben.

Tovább nőtt az egyházi szervezetek és nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában lévő köznevelési intézmények aránya

A köznevelés intézményrendszere 2013/2014. évtől jelentős átalakuláson ment át, az egyes feladatok tekintetében eltérő fenntartói típusok jöttek létre, ugyanakkor az egyházak és nemzetiségi önkormányzatok egyre növekvő arányú feladatellátást végeznek. Az óvodák fenntartói és működtetői többségében az egyes települési, kerületi önkormányzatok maradtak, akik a 2019/2020-as nevelési évben az óvodák 81%-át (3719 óvodai feladatellátási hely) tartják fenn, ahová a gyermekek 86%-a (285 ezer fő) jár. Az egyházi szervezetek, vallási tevékenységet végző szervezetek az óvodák 8,2%-át (378 óvoda), az országos és települési nemzetiségi önkormányzatok pedig 1,2%-át (56 óvoda) működtetik, előbbiek 27 ezer, utóbbiak pedig 3,7 ezer gyermek nevelését biztosítva. Az általános iskolák és gimnáziumok legnagyobb fenntartói és működtetői a 2017/2018-as tanévtől az egyes tankerületi központok: jelen tanévben az általános iskolák 77%-át, összesen 2760 feladatellátási helyet tartanak fenn, ahová az általános iskolás diákok közül 569,6 ezer fő, vagyis a tanulók 79%-a jár. A tankerületi központok a gimnáziumi feladatellátási helyek 31%-át (266 hely) működtetik, ahova a gimnazisták 52%-a, összesen 112,8 ezer tanuló jár. Az egyházi szervezetek, vallási tevékenységet végzők fenntartásában lévő 546 általános iskolában 111,7 ezer diák tanul, ez mind a feladatellátási helyek, mind a tanulók száma esetében 15%-os arányt jelent. A gimnáziumok esetén az egyházak a feladatellátási helyek 30%-át (255 darab) működtetik, ahol 55 ezer tanuló, a gimnazisták egynegyede folytat tanulmányokat. Az országos és a települési nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott 73 általános iskolában 11,9 ezer (1,6%) diák részesül általános iskolai oktatásban. További 8 gimnázium működik az országos nemzetiségi önkormányzat fenntartása alatt, ezekben a tanulók 0,9%-ának (1,9 ezer fő) oktatása történik.

A szakképzést folytató középfokú intézmények (szakgimnázium, szakközépiskola, szakiskola és készségfejlesztő iskola) esetében a feladatellátási helyek 49%-a (684 darab) az Innovációs és Technológiai Minisztérium által fenntartott szakképzési centrumokba tömörül, ide jár a tanulók 72%-a, összesen 200,8 ezer fő. Az egyházi és vallási tevékenységet végzők iskoláinak aránya 15% (209 feladatellátási hely), ahol 29,4 ezer (11%) diák szakképzése történik. Az országos nemzetiségi önkormányzat egy szakközépiskolát működtet, ahol jelen tanévben 35 tanuló szakképzése történik.

További adatok, információk

Módszertan

Táblák (STADAT):
2.6. Oktatás
2.6. Oktatás (1960–)
6.2. Oktatás

Jelmagyarázat
– = a megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő

A részadatok összegei – a kerekítések miatt – eltérhetnek az összesen adatoktól.

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu