A Covid19-járvány következményeként csökkent a foglalkoztatottak száma

2020 I–IV. negyedévében a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 éves népességben 4 millió 603 ezer fő volt, 41 ezerrel kevesebb, mint az előző évben. A koronavírus-járvánnyal összefüggő korlátozások miatt a foglalkoztatás szintje áprilisban volt a legalacsonyabb, májustól viszont a foglalkoztatottak száma újra növekedésnek indult, és a nyári hónapokban magas szinten tetőzött. Az I. negyedévhez képest a II. negyedévben 50 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma, míg az ország újranyitásával július és szeptember között 71 ezerrel nőtt. A novemberben bevezetett korlátozó intézkedések a IV. negyedévben érdemi változást nem okoztak a foglalkoztatottságban az előző negyedévhez képest.

A foglalkoztatotti létszám visszaesését elsősorban a közfoglalkoztatásban résztvevők, valamint a külföldön dolgozók 19 ezer, illetve 16 ezer fős csökkenése okozta. A külföldi munkavállalás – elsősorban a szomszédos országokba való ingázás – a II. negyedévben nehézségekbe ütközött, és a járványügyi intézkedések lazításával is csak kismértékben növekedett, az ősszel bevezetett határzár pedig tovább nehezítette a külföldön munkát vállalók helyzetét. A közfoglalkoztatásban résztvevők száma szintén a tavaszi lezárások időszakában esett vissza, majd a korlátozások visszavonásával növekedni kezdett, az év végén azonban a járványt megelőző időszakénál alacsonyabb szinten stagnált.

A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 2020-ban átlagosan 71,9% volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb az előző évihez képest. A csökkenést a foglalkoztatottság II. negyedévi visszaesése okozta, a III. és IV. negyedévben a ráta értéke a járvány előtti szintre emelkedett.

• 2020-ban összességében mindkét nem foglalkoztatottsága csökkent, a férfiak rátája az előző évihez képest 0,3 százalékponttal, 77,1%-ra, a nőké szintén 0,3 százalékponttal, 66,8%-ra mérséklődött.
• A 25 év alatti fiatalok foglalkoztatottsága a II. negyedévben jelentősen visszaesett, 2020 egészében az előző évihez képest 1,1 százalékponttal, 28,0%-ra csökkent.
• A legjobb munkavállalási korú, 25–54 év közöttiek foglalkoztatottsága összességében 1,3 százalékponttal, 86,2%-ra csökkent.
• Az 55–64 évesek foglalkoztatottságának évek óta tartó növekedését nem akasztotta meg a járvány. Foglalkoztatási rátájuk egész évben javult, 2019-hez képest összességében 2,9 százalékponttal, 59,6%-ra nőtt.

Dél-Dunántúlon esett vissza a legnagyobb mértékben a foglalkoztatottak száma

2020-ban a foglalkoztatottságban bekövetkezett változások eltérően érintették az egyes régiókat. Az év egészét tekintve Budapesten – a járvány ellenére – 0,7 százalékponttal, 77,1%-ra nőtt a foglalkoztatottak aránya. Közép-Dunántúl és Pest régióban alig változott, míg a többi régióban érzékelhetően visszaesett a foglalkoztatottság, a legnagyobb mértékben Észak-Alföldön, 0,9 százalékponttal. 2020-ban a foglalkoztatottság Dél-Dunántúlon volt a legalacsonyabb.

A legnagyobb veszteséget a szálláshely-szolgáltatás szenvedte el

A Covid19-járvány első hullámának magyarországi megjelenése nemcsak a foglalkoztatás korábbi, összességében növekvő trendjét írta felül, hanem ágazati sajátosságokat is determinált. A legnagyobb létszámcsökkenést a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás, illetve a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás szenvedte el 2020-ban. Nemzetgazdasági szinten a legnagyobb veszteség a szálláshely-szolgáltatás ágazatot sújtotta, ahol több mint a negyedével csökkent az éves átlagos létszám. A piaci szolgáltatások szektorban ennek ellenére összességében stagnált a foglalkoztatottság.

Megváltoztak a foglalkoztatás és munkavégzés körülményei

A kormányzati korlátozó intézkedések és a termelési láncok sérülése okozta problémák következtében a március–júniusi időszakban jelentősen megnőtt a foglalkoztatottakon belül azok aránya, akik a válaszadást megelőző héten nem dolgoztak. Áprilisban volt a legmagasabb, akkor a foglalkoztatottak 15%-a nem végzett a referenciahéten munkát – túlnyomó többségük a koronavírus-járvánnyal összefüggő okok miatt –, ami háromszorosa volt az előző év azonos időszakában mértnek. A korlátozó intézkedések enyhítésével párhuzamosan májustól csökkenni kezdett a munkájuktól ideiglenesen távol lévők arányának többlete, és nyár végére az arány már alacsonyabb volt az előző évinél. Ebben közrejátszott az is, hogy a tavaszi, munkától való kényszerű távollét miatt sokaknál megcsappant a megmaradt szabadságok száma. Az őszi hónapok alatt a referenciahéten nem dolgozók aránya nem tért el lényegesen az előző évitől, majd év végén, a járvány második hulláma idején az éves átlaghoz és az előző évhez képest is kiugróan sokan nem dolgoztak a válaszadást megelőző héten.

Nemzetgazdasági szinten kevesebbet dolgoztunk a szokásosnál

A munkától való kényszerű távolmaradás következményeként a II. negyedévben a ledolgozott órák átlaga jelentősen elmaradt a szokásos óraszámtól, ami a legmarkánsabban áprilisban jelentkezett, amikor közel 9 órával dolgoztunk kevesebbet egy héten. Ez az ilyenkor megszokotthoz képest is (húsvét, iskolai tavaszi szünet miatti szabadságok, munkaszüneti napok) jelentős eltérés.

2020. áprilisban a munkával töltött idő a legjelentősebben a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és a fodrászatot, szépségápolást és a fizikai közérzetet javító szolgáltatásokat tartalmazó egyéb szolgáltatás ágazatokban csökkent. Júniustól a szokásos, nyári hónapokra jellemző eltérés mutatkozott. Az őszi intézkedéseket követően nem változott jelentősen a ledolgozott órák száma az előző évihez képest, decemberben viszont a téli ünnepek megszokott hatásához képest mind az előző év decemberi, mind az éves adatokhoz viszonyítva is jóval nagyobb eltérés mutatkozott.

Bevált a home office

Azokon a munkahelyeken, ahol az informatikai háttér adott volt, és a szükséges eszközök rendelkezésre álltak, valamint a tevékenység jellege erre lehetőséget biztosított, a munkavállalók nem feltétlenül kényszerültek tevékenységük szüneteltetésére, csak a munkavégzés helyét változtatták meg, és home office vagy távmunka keretében folytatták a munkájukat. Március közepétől ez a pedagógusokat csaknem teljes létszámban érintette, de más, jellemzően szellemi foglalkozási csoportok körében is népszerűvé vált az otthoni munkavégzés. Májusban 17% volt azok aránya, akik rendszeresen vagy alkalmanként dolgoztak távol a munkahelyüktől. A tavaszi korlátozó intézkedések visszavonásával csökkenni kezdett a home office és a távmunka gyakorisága, de még a III. negyedévben is – amikor a legalacsonyabb volt az érték – több mint háromszorosa volt az egy évvel korábbinak. Azoknak a munkáltatóknak egy részénél tehát, ahol ez a munkavégzési forma hatékonynak bizonyult, a korlátozások megszüntetése után is gyakorlatban maradt. Az október–decemberi időszakban ismét egyre több munkavállaló dolgozott otthonról, decemberben a foglalkoztatottak már csaknem egytizede.

A területi különbségek jelentősek, Budapesten az országos átlag több mint kétszerese volt a távmunkában vagy home office keretében dolgozók aránya, ami 2020-ban 20% felett alakult. A 10%-os arány Pest és Vas megyét jellemezte, a többi megye értéke az országos átlag alatt maradt, de figyelemre méltó, hogy minden megyében a többszöröse volt a 2019. évi értéknek.

Megváltozott az alkalmazásban állók összetétele

2020-ban átlagosan 3 millió 157 ezren álltak alkalmazásban.A legalább öt főt foglalkozató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek körében alkalmazásban állók száma a havi átlagban 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatottakkal együtt.^[2] Az átlagos állományi létszám egy év alatt 99 ezer fővel, 3,0%-kal csökkent. A mérséklődés döntő részben a megfigyelt vállalkozásoknál alkalmazásban állók számának csökkenéséből (3,9%) származott, de némileg hozzájárult a közfoglalkoztatottak létszámának fogyása is. A nonprofit szektor létszámnövekedése alig tompította a fenti folyamatokat.

2019 és 2020 között a teljes munkaidősök száma 5,3%-kal csökkent, miközben a részmunkaidősöké 13%-kal nőtt. Az egyenértékes létszámA szerződés szerinti munkaórák alapján számolt adat.^[3] egy év alatt 4,4%-kal mérséklődött. 2020 során a munkaidő-átsorolások hatására március és június között a részmunkaidősök száma először erőteljesen megugrott – január és június között 45%-kal, 575 ezer főre nőtt –, az év második felében viszont fokozatosan megkezdődött a visszarendeződés, decemberben átlagosan 405 ezren dolgoztak rövidített munkaidőben. A járvány gazdasági hatásainak tompítása érdekében több kormányzati intézkedés született. Ezek egyik eleme – a munkahelyvédelmi bértámogatás – a csökkentett munkaidő alternatívájának erősítését szolgálta a felmondással szemben. Tavaly összesen 198,3 ezer fő részesült ilyen juttatásban. Esetükben az egy főre jutó, „Kurzarbeit” elnevezésű támogatás összege átlagosan havi 55 ezer forint volt. A juttatást az érintettek három hónapon keresztül kapták.Ez a támogatás tekintettel arra, hogy nem a munkavégzés ellentételezését szolgálta, a statisztikai keresetbe nem számított bele. Az adatok forrása: Innovációs és Technológiai Minisztérium.^[4]

A fenti folyamat együtt járt azzal, hogy az alkalmazásban állók járvány előtti összetétele hirtelen módosult.A statisztikai állományi létszámot jelentő alkalmazásban állók számának meghatározásánál a havi 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatottak, valamint a tartós távolléten lévők (pl.: az egy hónapot meghaladó fizetés nélküli szabadságon lévők) nem kerülnek figyelembevételre, ugyanis itt a számbavétel célja a hozzáadott érték előállításában aktívan és jelentősen részt vevő létszám meghatározása. Most a részmunka-idősítés pontosabb bemutatása érdekében számolunk a havi átlagban 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatottakkal is.^[5] A nem teljes munkaidősök aránya a járvány okozta gazdasági átalakulás hatására 2020 júniusára megugrott, a változás különösen a vállalkozások körében volt jelentős. 2020 végén a mutató értéke némileg a járvány előtti szint felett maradt.

A járvány miatt kialakult gazdasági helyzet alapvetően a fiatalok, a fizikai munkát végzők, illetve a munkaerő-kölcsönzők által kiközvetítettek helyzetét nehezítette meg. A fiatalok nagyobb érintettségének hátterében a válság által erősen sújtott ágazatokban (pl.: vendéglátás, kereskedelem) történő foglalkoztatási lehetőségek szűkülése állt.A piacszűkülésbe beleértendő a nyári szezonális munkalehetőségek visszaszorulása is.^[6] Emellett jogi-gazdasági megfontolásokA munkáltatók a próbaidő alatt végkielégítés kifizetése nélkül élhetnek az azonnali felmondás lehetőségével. Az alacsonyabb iskolai végzettség miatt kialakult kisebb bérszint, illetve a rövidebb munkatapasztalat alacsonyabb leépítési költségekkel jár, emellett a toborzás ideje rövidebb, ráfordítása pedig alacsonyabb, mint egy tapasztalt, jól kvalifikált munkaerő felkutatása esetén.^[7] is a létszámuk csökkenésének az irányába hatottak. A fizikai munkát végzők – különösen a gépkezelők, összeszerelők – döntően a munkavégzés jellege miatt kerültek hátrányba. A munkavégzés egyes formáiban (üzemi termelés, személyes szolgáltatások, offline értékesítés) megkerülhetetlen a személyes jelenlét, így az alternatív foglalkoztatási formák – távmunka, home office – ezekben az esetekben nem alkalmazhatóak.

A szervezetek létszámgazdálkodása során külön csoportnak tekinthetők a kölcsönvett munkavállalók, mivel a munkaerő-gazdálkodás során esetükben gyorsabb és rugalmasabb lépések meghozatalára van lehetőség. 2020 során havonta átlagosan 36 ezer fő állt ilyen háromoldalú jogviszonyban. A munkaerő-kölcsönző ügynökségek által kölcsönzöttek havi átlagos állományi létszáma egy év alatt 17%-kal csökkent.

A márciusi korlátozó intézkedések bejelentését követően először a kis- és közepes vállalkozások körében lehetett megfigyelni gyorsabb ütemű létszámcsökkenést, de az év egészét tekintve a negatív hatások legerőteljesebben a 20 és 99 fő közötti szervezetek esetén jelentkeztek. Munkaidő-csökkentéssel leginkább a nagyobb létszámú szervezetek kezelték a válságot.

A koronavírus okozta járvány hatására emelkedett a munkanélküliség

A munkanélküliek száma 2020-ban átlagosan 198 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,1% volt. A létszám 39 ezer fővel, a ráta 0,8 százalékponttal nőtt az előző évhez képest.

2020 I. negyedévében a munkanélküliség alig volt magasabb az előző év azonos időszakinál, jelentős növekedés a II. negyedévben következett be, amikor a ráta értéke 4,5%-ra ugrott, és a III.–IV. negyedévben is csupán 0,2–0,2 százalékponttal lett alacsonyabb, így az év végére 4,1%-ra csökkent.

• Mindkét nemnél romlott a munkanélküliségi ráta, a nők esetében 4,2%, a férfiaknál 4,1%-ra emelkedett.
• A 15–24 évesek munkanélkülisége a II. negyedévben a korlátozások következtében erőteljesen, az előző év azonos időszakához képest 3,8 százalékponttal, 14,4%-ra nőtt. Az év második felében jelentősen csökkent a korcsoport munkanélküliségi rátája, az év végi 11,2%-os érték 0,9 százalékponttal alacsonyabb volt az előző évinél.
• A 25–54 éves korosztály munkanélkülisége szintén a II. negyedévben volt a legkedvezőtlenebb, őket a 2019. évihez képest 2020-ban végig magasabb ráta jellemezte.
• Az idősebb korosztálynál (55–74 évesek) egész évben romló tendenciát figyeltünk meg, a IV. negyedév 3,5%-os rátája 1,8 százalékponttal magasabb volt a 2019. azonos időszakinál.

2020 során a munkanélküliség átlagos időtartama 8,0 hónapra csökkent, a munkakereséssel töltött átlagos időtartam 1,6 hónappal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. A járvány következményeként munkájukat elvesztők – elsősorban a II. negyedév folyamán – jelentős számban jelentek meg a munkaerőpiacon álláskeresőként, vagyis megnőtt a rövid ideje munkát keresők aránya a munkanélkülieken belül. Ennek hatása a tartós munkanélküliek arányának csökkenésében is jelentkezik.

A kedvezőbb adottságú régiókban is nőtt a munkanélküliség

2020-ban minden régióban nőtt a munkanélküliség, a területi különbségek alig változtak. A munkanélküliségi ráta a régiók többségében a II. negyedévben ugrott meg érzékelhetően az előző év azonos időszakához és az I. negyedévhez képest is. Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon a III. negyedévben volt a legerősebb növekedés, a többi régióban ekkor már javult a helyzet. Az év utolsó negyedévében Budapest kivételével minden régióban csökkent a munkanélküliség a III. negyedévhez képest, de a ráta értéke szinte mindenhol meghaladta az előző év azonos időszakit.

26%-kal nőtt a nyilvántartott álláskeresők száma

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál 2020 során 316 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, számuk 65 ezer fővel nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A nyilvántartott álláskeresők közül a változatlan összegű (havi 22 800 forint) szociális ellátásban részesülők száma alig változott, a járványhelyzet miatt megnövekedett munkanélküliség következtében viszont 32%-kal nőtt az álláskeresési járadékra, segélyre jogosultak száma, és 36%-kal emelkedett azoké, akik nyilvántartott álláskeresőként semmilyen járadékban, támogatásban nem részesültek.

Megugrott a potenciális munkaerő-tartalékba tartozók száma

A munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső, vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak együtt jelentik az ún. potenciális munkaerő-tartalékot. 2020-ban átlagosan 380 ezer főre nőtt a számuk, ami 81 ezerrel több, mint 2019-ben. Már márciusban megugrott azon inaktívak száma, akik szerettek volna dolgozni, de a lehetőségek korlátozottsága miatt nem tudtak aktívan munkát keresni, és ez a növekedés folytatódott áprilisban is. A járványügyi korlátozások megszüntetése májustól élénkítő hatással volt a munkaerőpiacra, ami részben a munkanélküliek számának növekedésével is járt, ezzel párhuzamosan csökkent az inaktív tartalék, vagyis átcsoportosulás történt a munkanélküliként és inaktívként tartalékot jelentő csoportok között. A potenciális munkaerő-tartalékba tartozók létszáma a II. negyedévben tetőzött, 436 ezer fővel. Az év második felére jellemző csökkenő tendencia ellenére 2020 IV. negyedévében 75 ezer fővel volt több a potenciális munkaerő-tartalék az egy évvel korábbihoz képest.

A potenciális munkaerő-tartalék növekedése minden régiót érintett, de a legerősebb gyarapodás a kedvező munkaerőpiaci adottságú Nyugat-Dunántúlon és Közép-Dunántúlon volt, ahol másfélszeresére nőtt az idetartozók száma. Az egyébként is magas tartalékkal rendelkező régiókban is jelentős volt a növekedés, a legtöbb potenciális munkavállaló Észak-Alföldön él (85 ezer fő), a 15–74 éves népesség 7,8%-a.

Intenzívek a munkaerőpiaci mozgások

Összhangban az egyes aktivitási csoportok létszámváltozásával, 2020-ban erőteljes mozgások történtek az egyes csoportok között. Az I. és II. negyedév között a legjelentősebb átcsoportosulás a foglalkoztatottak felől az inaktívak irányába történt, de az egy évvel korábbihoz képest több foglalkoztatott vált munkanélkülivé is. A mozgások lényegében minden irányban intenzívebbé váltak, egyedül a munkanélküliektől a foglalkoztatottak felé irányuló áramlás volt kisebb az előző évinél. A munkaerőpiaci élénkülés hatására a II. és III. negyedév között az áramlások iránya megváltozott, jelentős, a szokásosnál jóval nagyobb arányú mozgás volt megfigyelhető a foglalkoztatottak irányába, mind a munkanélküliek, mind az inaktívak felől. Emellett nagy arányban váltak munkakereső munkanélkülivé azok az inaktívak, akik a tavaszi hónapokban – a mozgástér és a lehetőségek korlátozottsága miatt – nem tudtak megjelenni a munkaerőpiacon. A III. és IV. negyedév között a mozgások kiegyenlítettebbek és kevésbé intenzívek voltak.

A gazdaság pótlólagos munkaerő-kereslete elmaradt az egy évvel korábbitól

A bizonytalan gazdasági környezet a pótlólagos munkaerő-kereslet mérséklődését is eredményezte. Az üres vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyek száma 2020-ban átlagosan 61 ezer volt, szemben az egy évvel korábbi 79 ezerrel.A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek adatai.^[8]

A kedvezőtlenebb gazdasági környezetben elsősorban a vállalkozásoknál bekövetkezett változások voltak jelentősek. Ebben a körben 32%-ot tett ki a csökkenés üteme. Nemcsak az üres álláshelyek száma, hanem az aránya is mérséklődött egy év alatt. 2020 során a betöltetlen álláshelyek összes álláshelyhezAz összes álláshely meghatározása úgy történik, hogy a betöltendő álláshelyek számához hozzáadjuk a betöltött álláshelyek számát, vagyis a szervezet tevékenységében résztvevők zárónapi létszámát.^[9] viszonyított aránya 2,5-ről 2,0%-ra csökkent.

A korábban említett folyamatok hatására fellazult a munkaerőpiac. Az álláskínálat bővülése, illetve a rendelkezésre álló munkaerő-tartalék szűkülése a munkaerőpiac feszessége irányába ható tényezők. A járványt megelőzően a munkába bevonható személyek száma, a foglalkoztatás szintje kezdte elérni a maximumát, miközben az álláskínálat egyre bővült, vagyis a munkaerőpiac egyre feszesebbé vált. 2020-ban mindkét meghatározó tényező megtörni látszott, előidézve ezzel a lazulást. Emellett élénkült az aktivitási csoportok közötti mozgás, a foglalkoztatottak, munkanélküliek és inaktívak csoportjai közötti intenzív áramlások jellemezték a 2020-as évet.

2019 és 2020 között nemzetgazdasági áganként az oktatás és a közigazgatás kivételével mindenütt csökkent a pótlólagos munkaerő iránti kereslet abszolút nagysága: a feldolgozóiparban 4800, a kereskedelemben 2900, a szállítás, raktározás területén 2100 darabbal. Százalékosan leginkább a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban szorultak vissza az igények. Az összes álláshelyhez viszonyítva változatlanul az egészségügy, szociális ellátás területén volt a legmagasabb a betöltésre váró álláshelyek aránya (3,9%), miközben a mezőgazdaságban (0,8%), valamint az ingatlanügyletek területén (0,8%) a legalacsonyabb.

2020-ban megyénként 1,2 és 2,7% között változott a munkaerőhiány becslésére használt arányszám. A legnagyobb arányú pótlólagos kereslet a Fejér és Komárom-Esztergom megyei szervezeteknél jelentkezett. A másik póluson Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád és Hajdú-Bihar megye állt. A két időszak között minden megyében csökkent az üres álláshelyek száma és aránya. A leginkább Pest megyében és a fővárosban (0,9, illetve 0,7 százalékponttal), a legkevésbé (0,1 százalékponttal) Baranya, Fejér, Győr-Moson-Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mérséklődött a munkavállalók iránti igény.

9,7%-kal emelkedett a havi bruttó átlagkereset

2020-ban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 403 620 forint volt a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek körében. (A munkáltatók teljes körénél a mutató értéke 391 190 forintot tett ki, nominálisan 9,8%-kal többet, mint egy éve.)

A bruttó átlagkeresetek az elmúlt tíz évben nominálisan évről évre emelkedtek, 2013-tól a fogyasztói árakat meghaladó, míg 2017 és 2019 között nemzetközi összehasonlításban is jelentős mértékben.

A nemzetgazdasági szintű bérnövekedést általában a létszámösszetétel változása és a munkáltatói bérfizetési képesség – így a nem rendszeres keresetek (pl.: jutalmak) kifizetése – mellett befolyásolja a minimális bértételek alakulása, valamint a kormányzati bérreformok végrehajtása. A versenyszféra munkáltatói (különösen bizonytalan gazdasági környezetben) alapvetően a gazdasági teljesítményhez köthetően tudnak bért fizetni. Amennyiben ez nem biztosított, akkor a munkáltatók a költségeik, ezen belül a bértételeik – akár a munkaerőigényük – csökkentésével is élnek. 2020-ban az átlagkeresetek nagyságát közvetve vagy közvetlenül több célzott kormányzati intézkedés, járványhelyzetre adott reakció is alakította.

28. ábra

Az átlagkeresetek és a munkajövedelem nagyságára ható néhány tényező

PNG letöltése (kép)

2020-ban a bruttó átlagkeresetek növekedési üteméből 0,4 százalékpontot a nem rendszeres kereseti elemek alakulása okozott, ugyanis ezen elemek nélkül a rendszeres bruttó átlagkereset változása 9,3%-os volt. A nem rendszeres kereseti elemek emelkedése egy év alatt 14,5%-ot tett ki.

A növekedés – és az ezáltal is gyorsuló bruttó bérkiáramlás – jelentős részben az egészségügyben, illetve az ehhez kapcsolódó munkakörökben dolgozóknak kiosztott egyszeri rendkívüli juttatással függött össze, de a versenyszféra – a válság által közvetlenül nem, illetve kevésbé érintett – ágazataiban osztott magas jutalmak is emelték azt. Az előbbi hatása június során, az utóbbi az év végén jelentkezett.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók számának csökkenése – mivel az bizonyos csoportokra, nemzetgazdasági ágakra koncentrálódott – az alkalmazottak összetételének hirtelen változásával járt együtt. Mivel az átsoroltak, illetve az elbocsátottak többsége fizikai foglalkozású volt, ezért (különösen április és július között) csökkent ezen állománycsoport részaránya. A változó létszámarányok 2020-ban a szokottnál erőteljesebben hatottak az átlagkeresetek alakulására. Miközben a fizikai foglalkozású, teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresetei 2020-ban 8,8, a szellemieké pedig 8,9%-kal emelkedtek, a két csoportra együttesen kalkulált növekedés mindkét értéknél magasabb, 9,7%-os volt. Azzal, hogy a fizikaiak aránya mérséklődött, sok alacsonyabb keresetű dolgozó kikerült a sokaságból, a nemzetgazdasági átlagkereset változása magasabb lett, mint a fizikaiaké és a szellemieké külön-külön.

A legjobban fizető nemzetgazdasági ágak a pénzügyi szolgáltatás, az információ, kommunikáció és az energiaipar voltak. Ezeken a területeken 2020-ban a havi bruttó átlagkereset meghaladta a 650 ezer forintot. Ezen kívül még négy nemzetgazdasági ágban volt magasabb az országos átlagnál az ott dolgozók bruttó átlagkeresete. A legrosszabbul fizetett nemzetgazdasági ágnak – 251 ezer forintos kereseti átlaggal – a nagy létszámvesztést elszenvedő szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás számított.

2020-ban a nemzetgazdasági ágak kereseti indexei 98,4 és 119,8% közötti sávban szóródtak. A bányászatban nominálisan is csökkentek a bérek, a többi területen növekedtek, a leggyorsabb bruttó bérnövekedés az egészségügy, szociális ellátás területén történt. Az ágazat kereseteinek dinamikusabb növekedését az egyszeri jutalom mellett az ott dolgozók egy részét érintő bér- és pótlékrendezések is magyarázták. Az átlagosnál gyorsabb ütemű (kétszámjegyű) bérkiáramlás ezen kívül a tudományos és műszaki tevékenységben, az építőiparban, a kereskedelemben és a szállítás, raktározás területén történt.

A közfoglalkoztatottak bruttó kereseti átlaga 81 800 forintot tett ki, ami 6,4%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Átlagkeresetükre alapvetően a belső összetételben bekövetkező változások hatnak, ugyanis a tarifális bér évek óta változatlan, de a mostani csökkenést a 2019-es, egyszeri „foglalkoztatást ösztönző támogatás” elnevezésű juttatás miatt kialakult magasabb bázis okozta.

2020-ban a férfiak havi bruttó átlagkeresete 19%-kal volt magasabb, mint a nőké. A férfiak esetén 9,0, míg a nőknél ettől némileg magasabb mértékben (10,2%-kal) nőttek a bruttó bérek egy év alatt. A nemek közötti eltérés mögött a foglalkoztatási jellemzők különbségei is meghúzódnak (például a foglalkozás jellege, ledolgozott munkaidő, életkor, a legmagasabb befejezett iskolai végzettség, illetve a munkatapasztalat hossza szerinti összetétel eltérése).

2020-ban változatlanul a fővárosi székhellyel rendelkező szervezeteknél dolgozók bruttó átlagkeresetei voltak a legmagasabbak. A megyék között a rangsor végén a keleti országrész néhány határ menti megyéje állt. A fővárosiak átlagfizetése 81%-kal meghaladta a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiekét, ahol a legalacsonyabb keresetűek élnek. A főváros kereseti előnye a többi megyéhez képest is kiemelkedő, még Győr-Moson-Sopron megyéhez viszonyítva is, ahol a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete szintén meghaladja a nemzetgazdasági átlagot.

A megyénkénti kereseti indexek 2020-ban nagyobb (5,8 százalékpontos) sávban szóródtak, mint egy évvel korábban. A leggyorsabban Tolna megyében növekedett a bruttó átlagkeresetek nagysága (12,7%), a leglassabban pedig Fejér megyében (6,9%). A területi különbségekre jelentős hatással van az eltérő foglalkoztatási struktúra, az alkalmazásban állók ágazatok, foglalkozások szerinti összetétele, valamint a közfoglalkoztatás eltérő súlya, illetve ezek változásai.

A bruttó mediánkereset 320 580 forint volt

2020-ban a teljes munkaidős bruttó mediánkeresetA mediánkereset egy olyan középérték, amely azt mutatja meg, hogy mekkora az az összeg, amelynél a munkavállalók egyik felének több, másik felének pedig kevesebb a bruttó keresete.^[10] értéke a havi átlagkeresettől 83 ezer forinttal maradt el. Egy év alatt 9,7%-kal, az átlagkeresettel megegyezően nőtt a kereseti középérték. A medián átlagkeresethez viszonyított aránya 79%-ot tett ki, annyit, mint egy évvel korábban. 2009 és 2018 között ez az arányszám a 74 és 78% közötti sávban mozgott.A 2019 előtti adatok értékelésekor figyelembe kell venni, hogy azok más adatforrásból (NFSZ: Egyéni bérek és keresetek adatgyűjtéséből) származnak.^[11] A bruttó mediánkereset 2020-ban az aktuális minimálbér csaknem kétszeresét tette ki.

2020-ban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók 32%-ának volt a bejelentett havi bruttó keresete 250 ezer forint vagy annál alacsonyabb. Ennek az alacsonyabb keresetű csoportnak az aránya egy év alatt 6,9 százalékponttal csökkent A 250 ezer forintnál többet, de maximum 450 ezer forintot keresők aránya 2020 során 41, az ennél is magasabb keresettel rendelkezőké 27%-ot tett ki. Különösen ez utóbbi részarány emelkedett 2019-hez képest.

A kedvezményekkel korrigált nettó átlagkeresetek növekedési üteme némileg meghaladta a bruttóét

2020-ban a béreket terhelő személyi jövedelemadó és a munkavállalókat terhelő egyéb levonások általános mértéke változatlan maradt. Az alkalmazásban állók különböző jogcímeken adó- és járulékkedvezményekre lehetnek jogosultak. (Évek óta létező kedvezmények például a családi adókedvezmény, az első házasok kedvezménye, az egyes meghatározott betegségekben szenvedő munkavállalóknak járó személyi kedvezmény, illetve az egyes foglalkoztatási formákhoz kapcsolódó adó- vagy járulékmentességek.)

2020-ban több változás is befolyásolta a kedvezményekkel korrigált nettó keresetek alakulását:

• a legalább négygyermekes anyák élethosszig tartó személyijövedelemadó-mentessége,
• a járványhelyzet miatti meghatározott szakágazatokban dolgozók bruttó béréből fizetendő járulékok átmeneti mérséklése, illetve mentesítése.

2020 során a kedvezmények, illetve az adó- és járulékmentességek figyelembevételével számított nettó átlagkereset az egy évvel korábbinál 10,0%-kal több, 277 240 forint volt a teljes munkaidősek körében. Alakulására az igénybe vevők számának és a kedvezmények alapjául szolgáló számfejtett bér(tömeg) változása, valamint a kifizetések időzítése is hatással van. 2020 márciusa és júniusa között némileg megnőtt a kedvezményes nettó és a bruttó átlagkereseti dinamikák közötti ütemkülönbség, ennek hátterében alapvetően a járványhelyzet miatti ágazati járulékkedvezmények bevezetése állt. Ennek az intézkedésnek a hatására 2020. március–júniusban nemzetgazdasági szinten átlagosan mintegy 1750 forinttal növekedett a kedvezményekkel számolt nettó átlagkereset az összes teljes munkaidős létszámára vetítve. Az érintettek körében négy hónapig átlagosan havi közel 46 ezer forinttal kevesebb elvonást eredményezett a lépés.

A fogyasztói árak adott időszaki, 3,3%-os emelkedése mellett a keresetek reálértéke 6,2%-kal nőtt.

A kereseten felül nyújtott javadalmazások összege 5,3%-kal nőtt az előző évhez képest

A munkavégzés ellentételezésével összefüggésben a kereseten felül nyújtott javadalmazások (pl.: cafetéria) havi átlagos összege 2020-ban bruttó 16 370 forintot tett ki a teljes munkaidőben alkalmazásban állók körében. Ennek az összegnek a keresettel együtt számított értéke a munkajövedelem, amelynek az egy főre jutó átlagos összege bruttó 419 990 forint volt. Ez egy év alatt 9,6%-kal emelkedett. A változás csaknem megegyezett a bruttó keresetek növekedési ütemével, így az egyéb munkajövedelem részaránya érdemben alig változott. Az ún. egyéb munkajövedelem átlagos nagysága és az előző év azonos időszakához képesti növekedési üteme 2020 II. és a IV. negyedéve során volt a legmagasabb. Ez magyarázható a juttatásokhoz kapcsolódó adóterhek mértékének a változásávalAz év során SZÉP-kártyával kapcsolatos módosítások is hatályba léptek. Ezek egyrészt a kedvezményes sávok szféránkénti megemelését eredményezték, de azzal is együtt jártak, hogy év közben eltérő adóvonzata lett ennek a cafetériaelemnek. A leginkább 2020. április 22. és 2020. június 30. között érte meg ezen összegek kifizetése, mivel ekkor csak 15%-os személyi jövedelemadó terhelte a feltöltést. Az ennél korábbiak közterhe 32,5, a későbbieké 30,5% volt. (Az adómentes juttatások esetén nem volt év közben változás, az egyes meghatározott juttatások esetén pedig a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentése hatott. Ez utóbbi juttatások közterhe június 30-ig 38,35, ezt követően 35,99%-ot tett ki.)^[12] is. Éves átlagban a nemzetgazdasági ágak közül a legalacsonyabb összegű átlagos juttatásban az építőipar munkavállalói részesültek (5060 forint), ezzel szemben az energiaiparban átlagosan havi 36 020 forint értékű egyéb juttatást kapott egy teljes munkaidős alkalmazott.

171 780 forint volt a részmunkaidősök bruttó átlagkeresete

2020-ban a részmunkaidősök közül a legalább 60 órát dolgozók átlagosan bruttó 193 570 forintot, az ennél rövidebb munkaidőben foglalkoztatottak 69 770 forintot kerestek. A járvánnyal összefüggésben hozott intézkedések hatására számos munkavállalót soroltak át teljesből részmunkaidős foglalkoztatásba. Döntő részben a részmunkaidősök megváltozott összetétele miatt nőtt az átlagkeresetük a teljes munkaidőben alkalmazottakénál gyorsabb ütemben, 19,5%-kal. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók és a részmunkaidősök egy teljesített órára jutó bruttó átlagkeresete 2670 forint volt, 10,6%-kal több, mint egy évvel ezelőtt.

Az alkalmazásban állók teljes munkaidő-egyenértékesA szerződés szerinti munkaórák alapján számolt adat. A mutató a 60 óra alattiak adatait is tartalmazza.^[13] bruttó átlagkeresete 2020-ban 396 070 forintot tett ki, a növekedésének az üteme alig tért el a teljes munkaidősökre vonatkozó értéktől (9,8%).

Szétvált az átlagkereset és a keresettömeg növekedési üteme

A teljes és a részmunkaidőben alkalmazottak számára számfejtett bruttó keresettömeg összege 2020-ban 14 020 milliárd forint volt, ami 5,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek körében.^[14] Ezen belül a versenyszférában 9974 milliárd forint számfejtésére került sor, a növekedés ebben a körben 4,0%-ot tett ki. A válság során a bruttó átlagkereset és a keresettömeg növekedési üteme eltávolodott egymástól, ezen belül a nemzetgazdasági szintű és a vállalkozásokra vonatkozó bruttó keresettömeg kiáramlásának dinamizmusa is szétvált.A különbség, ha csak a teljes munkaidősök keresettömegét vizsgáljuk, még nagyobb.^[15] Az elmaradást több tényező is növelte. A Covid19-járvány gazdasági következményeivel összefüggésben az alacsonyabb munkavállalói létszám, a fizetés nélküli távollétek, illetve a munkavállalók egy részét érintő munkaidő- és/vagy keresetcsökkentések jelentős hatással voltak a kifizetett keresettömeg alakulására, főképp a vállalkozások körében.

A járvány gazdasági következményeit idősoros modell segítségével becsülve a versenyszférában április és augusztus között lett kisebb a bértömeg, az elmaradás összesített nagysága 279 milliárd forintra becsülhető. Így a 2020 során a versenyszférában számfejtett bruttó bértömeg 2,7%-kal lett kisebb, mint ha a járvány említett hatásai nem következtek volna be.

A teljesített munkaórák csökkenése mellett emelkedett a munkaerőköltség

A teljesített munkaórák csökkenése és a keresettömeg növekedése a munkaerő fajlagos költségének a drágulását eredményezte. Mindezt részben kompenzálták a foglalkoztatással összefüggő adóteher-mérséklések, főképp a szociális hozzájárulási adó általános kulcsának évközbeni csökkentése, valamint – a szakképzési hozzájárulás és a rehabilitációs hozzájárulás mellett – a meghatározott ágazatokban történő átmeneti elengedése. Emellett a munkáltatók meghatározott köre szintén a járvánnyal összefüggésben bevezetett bértámogatásokban részesülhetett. A kutatók és fejlesztők innovatív bértámogatási programjának második üteme keretében 1200 munkáltató, közel 13 milliárd forint, az ágazati bértámogatási programokban pedig több mint 15 ezer munkáltató, 50 milliárd forint támogatásban részesült a tárgyévben.A kifizetések átnyúlhatnak 2021-re.^[16]

Magyarország foglalkoztatási rátája 2015 óta az uniós középmezőnyben van

Az Európai Unión belül Hollandiát jellemezte a legmagasabb (77,8%), Görögországot a legalacsonyabb (56,3%) foglalkoztatási ráta 2020-ban. Magyarország – az EU27 átlagát 2,1 százalékponttal meghaladó – 69,7%-os értékével a tagországok rangsorában középen helyezkedett el. A foglalkoztatási ráta 2019-hez viszonyított 0,4 százalékpontos csökkenése a hetedik legkedvezőbb változásnak számított.

A férfiak foglalkoztatási rátája Máltán volt a legmagasabb (81,8%), Görögországban pedig a legalacsonyabb (65,2%). A magyar férfiakat jellemző 77,0%-os érték 4,2 százalékponttal meghaladta az EU27 átlagát, és ez a hetedik helyet jelentette a tagországi rangsorban.

2020-ban – Lengyelország és Horvátország kivételével – valamennyi uniós ország férfi népességét alacsonyabb foglalkoztatási szint jellemezte, mint 2019-ben. A legnagyobb mértékű visszaesés Spanyolországban volt, ahol 2,6 százalékponttal alacsonyabb foglalkoztatási rátát mértek, mint egy évvel korábban.

A nők foglalkoztatási rátája Hollandiában volt a legmagasabb (73,9%), míg Görögországban a legalacsonyabb (47,5%). Magyarország 62,3%-os értéke az unióban a középmezőnyhöz tartozott, az EU27 átlagától 0,1 százalékponttal elmaradt.

A járvány ellenére öt unós tagországban javult a nők foglalkoztatottsága, miközben az országok többségében visszaesés következett be. A legnagyobb, 2,2 százalékpontos csökkenés a nőknél is Spanyolországot jellemezte.

Az "employment gap", vagyis a nők és férfiak foglalkoztatási rátáiban megmutatkozó különbség az unió minden tagállamában a férfiak javára alakult kedvezőbben, vagyis mindenütt az ő foglalkoztatási szintjük volt a magasabb. A legkisebb eltérés a két nem rátáinak értékében 2020-ban Litvániában (1,2 százalékpont) mutatkozott, a legnagyobb pedig Olaszországban (18,2 százalékpont). Magyarországon a különbség 14,7 százalékpont volt a férfiak javára. Az EU27 átlagában a nők foglalkoztatási rátája 10,4 százalékponttal volt alacsonyabb a férfiakénál.

Az üres álláshelyek száma és aránya csökkent

2020 IV. negyedévében az Európai Unióban száz álláshelyre 1,8 betöltésre váró jutott. A legmagasabb, 5,0%-os pótlólagos munkaerő-kereslet Csehországot jellemezte, míg a legalacsonyabb Görögországot (0,3%). Hazánkban a mutató értéke 2,0%-os volt, ami a szomszédos uniós tagországok közül csak Ausztriáétól (2,6%) maradt el, az uniós átlagot 0,2 százalékponttal meghaladta.

[1]:↑ Feszesnek nevezzük a munkaerőpiacot, ha sok rendelkezésre álló üres álláshely van a versenyszférában és kevés a munkanélküliek száma. (Ezen a piacon a munkavállalók magasabb béreket tudnak kiharcolni, illetve a munkaerőpiac felől érkező inflációs nyomás felerősödik.) Ezzel szemben, ha kevés a rendelkezésre álló üres álláshely és sok a munkanélküli, akkor a munkaerőpiac laza. Nemzetközi irodalomban elterjedt a munkaerőpiac jellemzésére a Beveridge-görbe alkalmazása. (Ez az előbb említett két mutató terében mutatja be időben a folyamatokat.) A piac feszességének mérésére az áramlási adatokat is használják.

[2]:↑ A legalább öt főt foglalkozató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek körében alkalmazásban állók száma a havi átlagban 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatottakkal együtt.

[3]:↑ A szerződés szerinti munkaórák alapján számolt adat.

[4]:↑ Ez a támogatás tekintettel arra, hogy nem a munkavégzés ellentételezését szolgálta, a statisztikai keresetbe nem számított bele. Az adatok forrása: Innovációs és Technológiai Minisztérium.

[5]:↑ A statisztikai állományi létszámot jelentő alkalmazásban állók számának meghatározásánál a havi 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatottak, valamint a tartós távolléten lévők (pl.: az egy hónapot meghaladó fizetés nélküli szabadságon lévők) nem kerülnek figyelembevételre, ugyanis itt a számbavétel célja a hozzáadott érték előállításában aktívan és jelentősen részt vevő létszám meghatározása. Most a részmunka-idősítés pontosabb bemutatása érdekében számolunk a havi átlagban 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatottakkal is.

[6]:↑ A piacszűkülésbe beleértendő a nyári szezonális munkalehetőségek visszaszorulása is.

[7]:↑ A munkáltatók a próbaidő alatt végkielégítés kifizetése nélkül élhetnek az azonnali felmondás lehetőségével. Az alacsonyabb iskolai végzettség miatt kialakult kisebb bérszint, illetve a rövidebb munkatapasztalat alacsonyabb leépítési költségekkel jár, emellett a toborzás ideje rövidebb, ráfordítása pedig alacsonyabb, mint egy tapasztalt, jól kvalifikált munkaerő felkutatása esetén.

[8]:↑ A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek adatai.

[9]:↑ Az összes álláshely meghatározása úgy történik, hogy a betöltendő álláshelyek számához hozzáadjuk a betöltött álláshelyek számát, vagyis a szervezet tevékenységében résztvevők zárónapi létszámát.

[10]:↑ A mediánkereset egy olyan középérték, amely azt mutatja meg, hogy mekkora az az összeg, amelynél a munkavállalók egyik felének több, másik felének pedig kevesebb a bruttó keresete.

[11]:↑ A 2019 előtti adatok értékelésekor figyelembe kell venni, hogy azok más adatforrásból (NFSZ: Egyéni bérek és keresetek adatgyűjtéséből) származnak.

[12]:↑ Az év során SZÉP-kártyával kapcsolatos módosítások is hatályba léptek. Ezek egyrészt a kedvezményes sávok szféránkénti megemelését eredményezték, de azzal is együtt jártak, hogy év közben eltérő adóvonzata lett ennek a cafetériaelemnek. A leginkább 2020. április 22. és 2020. június 30. között érte meg ezen összegek kifizetése, mivel ekkor csak 15%-os személyi jövedelemadó terhelte a feltöltést. Az ennél korábbiak közterhe 32,5, a későbbieké 30,5% volt. (Az adómentes juttatások esetén nem volt év közben változás, az egyes meghatározott juttatások esetén pedig a szociális hozzájárulási adó 2 százalékpontos csökkentése hatott. Ez utóbbi juttatások közterhe június 30-ig 38,35, ezt követően 35,99%-ot tett ki.)

[13]:↑ A szerződés szerinti munkaórák alapján számolt adat. A mutató a 60 óra alattiak adatait is tartalmazza.

[14]:↑ A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek körében.

[15]:↑ A különbség, ha csak a teljes munkaidősök keresettömegét vizsgáljuk, még nagyobb.

[16]:↑ A kifizetések átnyúlhatnak 2021-re.

További adatok, információk

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu