Harmadik hullám és talpra álló gazdaság

Jelentősen, 7,6%-kal bővült magyar gazdaság 2021. I. félévi teljesítménye az egy évvel korábbi, alacsony bázishoz mérten, így már a járványt megelőző szintet is meghaladta, amihez a legtöbb ágazat hozzájárult. A Covid19-járvány a 2021. I. félévi gazdasági-társadalmi folyamatokat is beárnyékolta, de május végén, június elején a járvány addigi legsúlyosabb, harmadik hulláma véget ért, a korlátozások zömét feloldották, és egyre erőteljesebben érvényesültek a pandémia előtti folyamatok.

A népmozgalmi folyamatok közül a halálozások száma 2021. január–júliusban jóval meghaladta az egy évvel korábbit, ami elsősorban a járvánnyal összefüggő halálesetek következménye. A gyermekvállalási kedvet jelző termékenységi ráta tovább emelkedett, de a szülőképes korú nők csökkenő létszáma miatt az élveszületések száma elmaradt a 2020. január-júliusitól. A házasságkötések száma is nőtt, az év első hét hónapjában közel négy évtizede nem anyakönyveztek annyi frigyet, mint 2021-ben.

Mi jellemezte a makrogazdasági folyamatokat?

A járvány negatív gazdasági hatásai egyre kevésbé voltak érezhetők

2021 I. félévében a globális folyamatokban egyszerre voltak jelen a járvány megfékezésére hozott korlátozások és a gazdasági károk enyhítését célzó intézkedések hatásai. A fiskális és a monetáris politikák fókuszában egyaránt a gazdaság újraindítása állt. Az élénkítéshez szükséges pénzügyi mozgástér megteremtése érdekében a 2021. évi állami költségvetéseket jellemzően magas hiánnyal tervezték, a jegybankok pedig laza monetáris feltételekkel, többek között alacsony kamatokkal támogatták a finanszírozást.

A világgazdaság meghatározó szereplői közül a pandémia kiindulópontjának számító Kínában csupán 2020 I. negyedévében csökkent a gazdaság teljesítménye, ezt követően újból növekedési pályára állt. Az ázsiai ország bruttó hazai terméke (GDP) 2021 I. félévében 13%-kal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában. A növekedéshez lényegében a gazdaság mindegyik területe hozzájárult.

A világgazdaság másik nagy centrumában, az Egyesült Államokban az I. negyedévben 0,5, a II. negyedévben (az egy évvel korábbi, alacsony bázishoz képest) 12%-kal nőtt a GDP volumene, így az amerikai gazdaság teljesítménye az I. félévben átlagosan 6,4%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. A háztartások fogyasztása és a bruttó állóeszköz-felhalmozás is számottevően emelkedett, a külkereskedelem egyenlege azonban továbbra is visszafogta a gazdasági teljesítményt, miután az import dinamikus volumennövekedése mellett az export csupán a II. negyedévtől élénkült.

A szűkebb környezetünket jelentő Európai Unió (EU27_2020) gazdasági teljesítménye 2021 II. negyedévében, öt negyedévi csökkenést követően emelkedett az egy évvel korábbi, alacsony bázishoz képest. A teljes I. félévet tekintve az unió egészére számított GDP volumene 5,8%-kal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában, két évvel korábbi szintjétől azonban még 2,7%-kal elmaradt. A rendelkezésre álló adatok alapján a gazdaság teljesítménye a 2020. I. félévihez képest mindegyik uniós országban nőtt, de többségükben még kisebb volt, mint a járványt megelőző, 2019. I. félévi. Az egyes tagállamokban a változások iránya és mértéke nagyban függött a járvány dinamikájától, a korlátozó intézkedések formájától és hosszától, valamint az országonként eltérő bázishatástól is.

A legnagyobb uniós nemzetgazdaságok egyikében sem érte még el a GDP volumene a két évvel korábbi szintjét. Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban a járvány első hullámakor, 2020 I. félévében különösen nagy volt a visszaesés. A legnagyobb gazdasági súlyú Németországban akkor az uniós átlagnál kevésbé csökkent a gazdasági teljesítmény, azonban a 2021. I. félévi növekedés itt volt az egyik legkisebb a tagállamok közül. A német gazdaság kilábalását többek között a globális alapanyaghiány (elsősorban az autóipari félvezetők hiánya) is nehezítette. A visegrádi országok közül Csehország és Szlovákia GDP-jének volumene még kisebb volt, mint a járványt megelőzően, hazánké és Lengyelországé azonban már felülmúlta a 2019. I. félévi szintet.

A magyar gazdaság teljesítménye a járvány előtti szintet is meghaladta

2021 II. negyedévében hazánkban is véget ért a járvány miatti gazdasági visszaesés. Ekkor a GDP volumene nemcsak az egy évvel korábbi, rendkívül alacsony bázist haladta meg (18%-kal), hanem a két évvel korábbi, tehát a járvány előtti szintet is (2,2%-kal). Így a teljes I. félévben – az I. negyedévi mérséklődéssel együtt is – jelentősen, 7,6%-kal bővült a magyar gazdaság az előző év azonos időszakihoz mérten. A járvány okozta válságból való viszonylag gyors kilábalást jelzi, hogy a gazdaság 2021. I. félévi teljesítménye 1,2%-kal a két évvel korábbinál is nagyobb volt.  

Az I. félévi növekedés motorja elsősorban az ipar volt, amelynek bruttó hozzáadott értéke 19%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A feldolgozóipar legtöbb alágában a termelés volumene már a járvány előtti szintet is meghaladta. Az építőipar is talpra állt, 2021. I. félévi teljesítménye valamelyest a két évvel korábbi csúcspontját is felülmúlta.

A szolgáltatásokat a járvány megfékezésére hozott intézkedések jellemzően nagyobb mértékben vetették vissza, mint az árutermelő ágakat, és a kilábalás is később, néhány ágazatban csak a harmadik hullám lecsengésével, 2021 május–júniusában kezdődhetett meg. Összességében a szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 2021 I. félévében 4,2%-kal volt nagyobb, mint egy évvel azelőtt, a két évvel korábbitól azonban még (0,6%-kal) elmaradt. A járvány által leginkább sújtott szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás teljesítménye 6,0%-kal a 2020. I. félévi, alacsony bázisnál is kisebb volt, a 2019. I. félévinek pedig mindössze kétharmadát érte el. Szintén jelentősen elmaradt a pandémia előtti szintjétől a szállítás, raktározás, a művészet, szabadidő és az egészségügyi szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke. (A járvány miatt speciális helyzetű egészségügyben a halasztható ellátások, beavatkozások szüneteltetése okozta a csökkenést.) A szolgáltatások közül az – egyébként a járvány hatásainak ellenálló – információ, kommunikáció teljesítménye nőtt a legnagyobb mértékben (az egy évvel korábbihoz képest 8,8, a két évvel ezelőttihez mérten 16%-kal), miután a járvány miatti korlátozásokkal még inkább megnőtt az igény az infokommunikációs technológiák és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások iránt. Ezenkívül a kereskedelem és a pénzügyi szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke is meghaladta már a járvány előtti szintjét. Utóbbinál fontos szerepet játszott a háztartások fokozottabb hitelfelvételi kedve. 

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztásának volumene 2,9%-kal nagyobb volt, mint 2020 I. félévében – amikor a pandémia miatt, hatévi emelkedés után a lakosság visszafogta a költekezéseit –, ezzel valamelyest felülmúlta a 2019. I. félévi szintet is. (A járvány alatt a fogyasztás csökkenésével párhuzamosan a háztartások megtakarítási rátája emelkedett.) A beruházási aktivitástól függő bruttó állóeszköz-felhalmozás – háromévi kiemelkedő bővülést követően – 2020 I–III. negyedévében csökkent, IV. negyedévében már újból emelkedett, majd a 2021 I. negyedévi stagnálás után a II. negyedévben számottevően nőtt. Így a 2021. I. félévi volumene összességében 4,8%-kal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában, de a két évvel korábbi csúcspontjától még 3,8%-kal elmaradt. A külkereskedelem a belföldi felhasználásnál nagyobb mértékben járult hozzá a gazdaság I. félévi teljesítményéhez, miután az export volumene az importét meghaladó mértékben nőtt. Utóbbit elsősorban a külkereskedelmi áruforgalom kedvező teljesítménye okozta, a szolgáltatás-külkereskedelem alig járult hozzá a GDP volumennövekedéséhez. (A II. negyedévben a szolgáltatás-külkereskedelemnek már közel akkora szerepe volt a gazdasági teljesítmény bővülésében, mint az áruforgalomnak.)  

Jelentősen gyorsult a nemzetgazdasági beruházások bővülése

A beruházások alakulása számottevően hozzájárult a gazdasági teljesítmény 2021. I. félévi emelkedéséhez. 2020 IV. negyedévében a beruházási aktivitás újra bővült, amit 2021 I. negyedévében 0,2, a II. negyedévben pedig már 11%-os növekedés követett. Így a II. negyedévi beruházási szint – a szezonálisan kiigazított adatok alapján – 2019. III. negyedévi csúcspontját is meghaladta. 2021 I. félévében a nemzetgazdasági beruházásokBudapest és a megyék beruházási adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2021. I. félévi száma tartalmazza.^[1] volumene 6,1%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

Az I. negyedévben a költségvetés és a háztartások beruházási aktivitása támogatta, a vállalkozásoké még visszafogta a nemzetgazdasági beruházásokat. A II. negyedévben fordulat következett be: a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások fejlesztéseinek egy évvel korábbihoz mért 13%-os volumennövekedése számottevően hozzájárult a beruházások bővüléséhez. A cégek fejlesztései legutóbb 2020. I. negyedévben emelkedtek, a mostani növekedésben szerepet játszott többek között a járvány miatt ideiglenesen leállított projektek újbóli elindítása is. A háztartások negatív irányba mozdították a nemzetgazdasági beruházások volumenét. Ugyanakkor a költségvetési szerveknél a fejlesztések lényegében stagnáltak (+0,2%). A központi szervek növelték, a helyi önkormányzatok csökkentették beruházásaikat a bázisidőszakhoz képest.

Anyagi-műszaki összetétel szempontjából a 2021. I. félévi fokozódó beruházási aktivitást a teljesítményérték 43%-át képviselő gép- és berendezésberuházások előző év azonos időszakához viszonyított 15%-os volumennövekedése okozta. A beruházásokon belül nagyobb (55%-os) részarányt kitevő építési beruházások stagnáltak az I. félévben.

A beruházások alakulását leginkább befolyásoló gazdasági területek közül:

• A legnagyobb súlyt (a beruházások 26%-át) képviselő feldolgozóipar fejlesztései az I. félévben stagnáltak, az I. negyedévi 11%-os csökkenés és a II. negyedévi 11%-os növekedés eredőjeként. (Legutóbb 2020 I. negyedévében nőttek a feldolgozóipar beruházásai.) A legtöbb alágban emelkedett az I. féléves beruházási teljesítmény, köztük a nagy súlyú járműgyártásban és az élelmiszeriparban is. Viszont a legnagyobb súlyú villamos berendezés gyártása területén – főképp az akkumulátorgyártó kapacitások kiépítésével összefüggő beruházások befejeződése miatt – csökkenést mértünk.
• A nemzetgazdasági fejlesztések 18%-át megvalósító és ezzel a második legnagyobb beruházónak számító ingatlanügyletek beruházási volumene az I. félévben 6,2%-kal növekedett, a lakásépítések csökkenésének és az üzleti ingatlanfejlesztések (pl. raktárak, irodák) bővülésének eredményeként.
• A szállítás, raktározás beruházási volumene az előző negyedévekben tapasztalt csökkenés után 2021 II. negyedévében ismét nőtt (14%-kal), ami mögött főleg közúttal és vasúttal kapcsolatos állami fejlesztések álltak. Ennek eredményeképpen az I. félévi beruházási teljesítmény 0,8%-kal emelkedett.
• A kereskedelemben 36%-kal bővült a beruházás volumene, elsősorban az élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelmi üzletek fejlesztéseinek köszönhetően.
• A művészet, szabadidő nemzetgazdasági ág fejlesztései csaknem kétharmaddal nőttek az I. félévben, tornaterem- és tanuszoda-építések mellett főként gyógyfürdőkkel kapcsolatos beruházások eredményeképpen.

A nemzetgazdasági beruházások 2021. I. félévi 6,1%-os volumennövekedéséhez jelentősen hozzájárult az ingatlanügyletek, a kereskedelem, valamint a művészet, szabadidő területe. A legjelentősebb beruházónak számító feldolgozóipar fejlesztései viszont érdemben nem befolyásolták a nemzetgazdasági szintű beruházások bővülését.  

A termék-külkereskedelmi egyenleg jelentősen, a szolgáltatás-külkereskedelmi mérleg kisebb mértékben javult

2021. I. félévben a termékexport euróban számított értéke (59,6 milliárd euró) 22, az -importé (55,9 milliárd euró) 19%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A forgalom értéke mindkét irányban rekordnagyságú volt, a járvány előtti, 2019. I. félévinél 7–8%-kal volt nagyobb. A 3,7 milliárd eurós aktívum a 2020. január–júniusinál 1,6 milliárd euróval többet tett ki.  

2021. I. félévben az áruforgalom volumene az exportban 21, az importban 16%-kal haladta meg az egy – és mindkét irányban 10%-kal a két – évvel korábbit. A negyedéves folyamatok szerint a kivitel volumennövekedése 2020 II. és 2021 I. félévében rendre nagyobb volt a behozatalénál, felváltva azt az éveken keresztül tapasztalt tendenciát, amikor az importra számított index volt a nagyobb. A január–júniusi időszakra tapasztalt egyenlegjavulás is a kedvezően alakuló volumenfolyamatokkal magyarázható, miközben a romló cserearány kedvezőtlenül befolyásolta a mérleget.A külkereskedelmi árak alakulásáról lásd az "Erőteljesen emelkednek a termelői árak" című alfejezetet.^[2]

Az egyenleg javulása nagyobbrészt az Európai Unióval (EU27_2020) folytatott kereskedelemnek tulajdonítható, ebben a relációban az aktívum 1,1 milliárd euróval nőtt, és 5,9 milliárd eurót tett ki. Nemcsak az uniós partnereink, hanem a világ összes országa közül a legnagyobb többlet (2,4 milliárd euró) Németország vonatkozásában alakult ki.  

Az EU-n kívüli országok viszonylatában is javult az egyenleg, a passzívum 519 millió euróval lett kisebb. Ezen belül:

• Az EU-n kívüli európai országokkal folytatott kereskedelem egyenlege 501 millió euróval javult, ezen belül az Egyesült Királysággal lebonyolított kereskedelem mérlege a világ országai közül a legnagyobb mértékben, 574 millió euróval vált kedvezőbbé. Ezzel szemben az Oroszországgal folytatott árucsere egyenlege valamennyi ország közül a legjelentősebben, 340 millió euróval romlott.
• Az ázsiai országokkal lebonyolított árucsere mérlege 475 millió euróval vált kedvezőtlenebbé, annak betudhatóan, hogy az onnan érkező behozatal értéke 922 millió euróval bővült. 2021. január–júniusban a Kínával lebonyolított áruforgalom egyenlege 2,8 milliárd eurós deficitet mutatott, ami valamennyi partnerünk közül a legnagyobb hiányt jelenti.  

A gépek és szállítóeszközök változatlan áron számított exportforgalma 30, importja 28%-kal nőtt a 2020. I. félévihez képest. Kivitelben a közúti járművek, behozatalban a villamos gépek, készülékek, műszerek jelentették nemcsak a gépjellegű, hanem a teljes forgalom legfontosabb csoportját: előbbiek exportja harmadával, utóbbiak importja negyedével nőtt euróban számítva az egy évvel korábbihoz képest.

A feldolgozott termékeken belül a legfontosabb termékkört mindkét forgalmi irányban a gyógyszerek, gyógyszerészeti termékek jelentik, amelyek euróban megállapított kereskedelme 2–3%-kal kevesebb volt a rekordmagas 2020. I. félévinél.

Az energiahordozók importja volumenben mérve 15%-kal visszaesett, folyó áron euróban számítva azonban ötödével bővült. Utóbbi változás legfontosabb tényezőjét a természetes és mesterséges gáz jelentette, amelyek behozatalára a 2020. I. félévinél 59%-kal nagyobb összeget fordítottunk.

Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek változatlan áron számított forgalma 1–2%-kal meghaladta a 2020. I. félévit. Agrárjellegű kivitelünk legfontosabb árucsoportját a gabona és gabonakészítmények jelentik, amelyek euróban jegyzett forgalma alig változott az egy évvel korábbihoz képest.  

A termékkereskedelemnél jellemzően aktívabb személyes kontaktust igénylő szolgáltatás-külkereskedelem 2021 I. felében is csökkent, a szolgáltatásexport euróban számított értéke 5,4, az importé 10%-kal maradt el a 2020. I. félévitől. A bevételek I. félévi értéke (9,3 milliárd euró) hét, a kiadásoké (6,9 milliárd euró) pedig hat évvel ezelőtt volt utoljára kevesebb a mostaninál, a rekordot jelentő két évvel korábbiakat pedig 28, illetve 23%-kal múlják alul. (A II. negyedévben a szolgáltatásexport értéke már bővült az egy évvel korábbi, alacsony bázishoz képest, azonban a két évvel korábbi, járványt megelőző szinttől 27%-kal még így is elmaradt. A többlet pedig az egy évvel korábbihoz viszonyított nagy növekedés ellenére kisebb a járvány előtti évek ugyanezen negyedévében realizálódottaknál.)

Szolgáltatás-külkereskedelmünk 2,4 milliárd eurós többlettel zárta az I. félévet, ami a mérleg 259 millió eurós javulását jelenti az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A javulás a megelőző nyolc év legkisebb I. félévi többletéhez képest következett be.

A mérleg az Európai Unióval (EU27_2020) lebonyolított szolgáltatás-külkereskedelem hatására javult, aminek szaldója 364 millió euróval vált kedvezőbbé. Az egyenleg az I. félévben valamennyi országcsoporttal aktív volt, a többlet az uniós és az EU-n kívüli országok viszonylatában egyaránt 1,2 milliárd eurót tett ki.

A szolgáltatás-külkereskedelmi egyenleg javulása legnagyobbrészt a szállítási szolgáltatásoknak köszönhető, aminek mérlege 181 millió euróval lett kedvezőbb. A legnagyobb aktívum is itt keletkezett (836 millió euró), ezen kívül a többlet még a turizmus (800 millió euró) és a bérmunka-szolgáltatások (641 millió euró) esetében volt számottevő.

A kormányzati szektor jelentős hiánnyal zárta az I. negyedévet

2021 I. negyedévében a kormányzati szektor egyenlege 788 milliárd forintos hiányt mutatott, ami a GDP 6,1%-ának felel meg. Az egyenleg 2020 I. negyedévéhez képest 664 milliárd forinttal, GDP-arányosan 5,1 százalékponttal romlott, ami elsősorban a Covid19-járvány gazdasági hatásainak és az azok enyhítésére hozott intézkedéseknek a következménye. Az I. negyedéves egyenlegeket tekintve az ideinél nagyobb hiány forintban számítva 2006-ban, GDP-arányosan pedig 2007-ben alakult ki utoljára.

A kormányzati szektor 2021. I. negyedévi bevétele (5,0 ezer milliárd forint) 3,1%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A termelési és importadókból származó bevétel 8,3%-kal bővült, ezen belül az áfabevétel 15%-kal nőtt. A társadalombiztosítási hozzájárulásokból adódó bevétel lényegében változatlan maradt (+0,1%), a jövedelemadó-bevétel 3,6%-kal nagyobb lett.

A kiadások értéke (5,8 ezer milliárd forint) az I. negyedév során a bevételekénél jóval nagyobb mértékben, 16%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A kiadási tételek közül a pénzbeni társadalmi juttatások 14, a kormányzati szektorban dolgozó munkavállalóknak kifizetett jövedelemtömeg pedig 9,0%-kal nőtt a 2020. I. negyedévivel összehasonlítva. A legnagyobb, 33%-os növekedést az egyéb kiadások érték el, a Gazdaságvédelmi Alapból és a Járvány Elleni Védekezési Alapból történt kifizetések miatt (ágazati és beruházásösztönző támogatások). A bruttó állóeszköz-felhalmozás ezzel szemben – a kiadási tételek közül egyedüliként – mérséklődött (–2,6%).

Február óta csökken a szüneteltető egyéni vállalkozók száma

A járvány 2020. márciusi kitörését követően csökkent a vállalkozások száma, júniustól azonban ismét emelkedni kezdett, és a tendencia az év végi átmeneti mérséklődést leszámítva azóta is tart. (A járványt megelőzően utoljára ilyen csökkenésre 2016 decemberében került sor.) 2021. július végén 1,8 millió vállalkozást tartottak nyilván, az egy évvel korábbinál és a járvány kirobbanása előtti 2020. februárinál is 2,3%-kal többet.Budapest és a megyék gazdasági szervezeteinek adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2021. I. félévi száma tartalmazza.^[4] A növekedéshez mind a társas, mind az önálló vállalkozások hozzájárultak, utóbbiak körében elsősorban az egyéni vállalkozók száma gyarapodott, egy év alatt 5,2%-kal.

A járvány harmadik hulláma a cégalapításokat is kevésbé befolyásolta. 2021 első hét hónapjában több mint 83 ezer új vállalkozást jegyeztek be, az egy évvel korábbi, alacsony bázishoz képest 16, a 2019. január‒júliusihoz viszonyítva pedig mindössze 0,8%-kal többet. A vállalkozási kedv két évvel ezelőttihez mért hasonló szintjét az eredményezte, hogy hét hónap alatt az önálló vállalkozásokból kevesebbet, a társas vállalkozásokból összességében többet indítottak.

A tevékenységüket szüneteltető egyéni vállalkozók köre a járvány második hullámával, 2020 szeptemberében kezdett újra növekedni. Számuk 2021 januárjában tetőzött, a hónap végére az egy évvel korábbinál másfélszer többen, 104 ezren függesztették fel működésüket, a 2020. áprilisi csúcshoz (108 ezer) képest csak 3,9 ezerrel voltak kevesebben. Ezt követően ismét kevesebben, július végén 93 ezren – az összes egyéni vállalkozó 16,1%-a – szüneteltették tevékenységüket. Arányuk az egy évvel korábbihoz képest 1,1 százalékponttal csökkent, a gazdaság több területén azonban nagyobb arányban kényszerültek átmeneti leállásra.  

Erőteljesen emelkednek a termelői árak

A globális makrogazdasági folyamatok következtében az emelkedő nyersanyagárak, a termelői és a szállítási költségek továbbgyűrűzése az árutermelő ágazatokban jelentősen növelték a termelői árakat. Ezek és a dohánytermékek jövedéki adójának emelése, valamint a gazdaság újraindulásával összefüggő keresletélénkülés hatására az év első hat hónapjában többnyire gyorsult a fogyasztói árak növekedése. A jelentős bérkiáramlás és növekvő nemzetközi infláció a külkereskedelmi behozatali árakon keresztül szintén hozzájárult az árdinamika fokozódásához. Júliusban lassult az infláció, többek között a ruházkodási cikkek és a tartós kulturális cikkek (például számítógép, fényképezőgép, telefonkészülék) árcsökkenése hatására. A júniusinál alacsonyabb inflációban szerepe volt annak is, hogy mérséklődött főleg a tartós élelmiszerek, a szeszes italok, dohányáruk, az egyéb cikkek, üzemanyagok és egyes szolgáltatások áremelkedésének az üteme. A tartósabb inflációs folyamatokat megragadó maginflációA 2021. áprilistól alkalmazott módszertan szerint. A maginflációs mutató a fogyasztóiár-index átmeneti vagy nem piaci eredetű árhatásoktól való megtisztításával feltárja az alapinflációnak az alakulását. Ennek megfelelően a fogyasztóiár-indexből elhagyjuk a nem feldolgozott élelmiszereket, a járműüzemanyagokat, a teljes háztartási energia főcsoportot, a hatósági áras termékeket, szolgáltatásokat, továbbá 2021. áprilistól a szeszes italokat, dohányárukat is.^[3] márciustól az általános árszínvonalnál alacsonyabb volt.  

2021. január–júliusban a harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) szerint 1,9% volt az infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül egyedül Görögországban csökkentek az árak, 1,0%-kal. A közép-kelet-európai országok többségében jellemzően uniós átlag feletti drágulást mértek, ebbe a csoportba tartozott hazánk is.

2021. január–júliusban a fogyasztói árak egy évvel korábbihoz mért 4,2%-os emelkedésében jelentős szerepe volt a járműüzemanyagok árának, ami 20%-kal nőtt az egy évvel korábbi, alacsony bázishoz viszonyítva, akkor a globális keresletcsökkenés hatására az olajárak mélyponton voltak. Az áremelkedést átmenetileg visszafogta, hogy április 1-jétől csökkent a benzin és a gázolaj jövedéki adója.

A szolgáltatások árát a bérkiáramlás mellett a piaci szolgáltatók nyitás utáni átárazásai is alakították. Egyes élőmunka-igényes szolgáltatások, például a lakásjavítás, -karbantartás (10%), a járműjavítás, -karbantartás (7,4%), az egészségügyi szolgáltatás (5,5%), az oktatási szolgáltatás (3,3%) az átlagosnál nagyobb mértékben drágultak. A kommunális szolgáltatás díjai (víz, csatorna, szemétszállítás) és a munkahelyre, iskolába történő utazás tarifái nem változtak. A telefon-, internethasználatért 1,4%-kal kevesebbet kellett fizetni, részben a vészhelyzet alatti digitális oktatással összefüggő előfizetői árkedvezmények miatt.

A fogyasztásban 4‒10%-os arányú főcsoportok közül a szeszes italok, dohányáruk jelentősebb (11%-os) áremelkedése a dohánytermékek jövedéki adójának január 1-jei és április 1-jei emelése húzódott meg. A tartós fogyasztási cikkek közül az új személygépjárműveket 10%-kal drágábban, a használtakat 1,8%-kal olcsóbban kínálták. A háztartási energia főcsoportban az elektromos energia, a vezetékes gáz és a távfűtés ára nem változott, a tűzifáért 2,5%-kal többet kértek a forgalmazók az egy évvel korábbinál. A gyógyszerek, gyógyáruk átlagosan 3,0%-kal drágultak. A ruházkodási cikkek ára 0,5%-kal mérséklődött.

A fogyasztási kiadások között legnagyobb súlyt képviselő élelmiszerek árváltozása termékenként nagymértékben különbözött. Az étolaj 23%-os drágulása mögött a napraforgó felvásárlási árának emelkedése húzódott meg. A friss hazai és déligyümölcs 5,4%-os árnövekedése részben az áprilisi fagyok és a júniusi viharok miatti terméskiesés következménye. A főbb élelmiszerek közül a kenyér 5,0, a friss zöldség 3,1, a baromfihús 1,9, a tejtermékek (sajt nélkül) 1,4, a párizsi felvágott, kolbász 1,3, a tej 0,5%-kal drágult, a sertéshús 6,3, a burgonya 11%-kal olcsóbb lett. Az árváltozások összefüggésben vannak a mezőgazdasági termelői árakkal, amelyek 2021 I. félévében 14%-kal nőttek az egy évvel korábbi, 6,2%-os emelkedést követően. Ezt a növényi termékek 23%-os drágulása okozta, amit az élő állatok és állati termékek termelői árának 1,8%-os csökkenése valamelyest mérsékelt.

Dinamikusan nőtt a gabonafélék (34%) – ezen belül a kukorica (38%) és a búza (32%) – és az olajnövények (41%) – ezen belül a napraforgó (47%) és a repcemag (33%) – termelői ára. A gabonafélék drágulása mögött az élénk nemzetközi kereslet áll, amiben jelentős szerepe van a Kínát jellemző stratégiai készletezésnek, és a növekvő állatállománya miatti takarmányigény emelkedésnek.https://www.agroinform.hu/gazdasag/termenyarak-kukorica-buza-napraforgo-repce-szakerto-valaszol-49676-001" target="_blank^[5] A növényi olajok globális fogyasztása – az utóbbi évtizedek folyamataival ellentétesen – az utóbbi három évben meghaladta a termelést. A keresletnövekedés a pálmaolaj termelés bizonytalanságai és az állati zsírok átmeneti hiánya miatt alakult ki. A burgonya termelői ára az I. félévben jelentősen (-17%) csökkent, az újburgonya értékesítés megkezdésének csúszásával összefüggésben. A zöldségfélék 2,4, a gyümölcsök 7,2%-kal drágultak. Ez utóbbiak közül az ipari feldolgozás céljára értékesített meggy annak ellenére lett olcsóbb (–18%), hogy az előző évinél kevesebbet értékesítettek belőle.  

Az élő állatok 5,8%-os árcsökkenésére mindenek előtt a vágósertés 19%-os áresése hatott, mivel a vágóbaromfi és a vágómarha ára is emelkedett (4,9 és 8,5%-kal). A vágósertés felvásárlási ára a 2020. márciusi csúcs után 2021 februárjáig esett az Európában kialakult értékesítési problémák (a vendéglátóipari kereslet visszaesése a járvány következtében és a kínai import lassulása) miatt, a márciusi emelkedést azonban stagnálás követte.

A mezőgazdasági ráfordítási árak 9,7%-os I. félévi emelkedése a folyó termelőfelhasználás 10, és a mezőgazdasági beruházások árszínvonalának 6,6%-os növekedéséből adódott. A ráfordítási árak minden összetevője drágult, a legnagyobb mértékben a takarmányok (22%), azon belül is a gabonaféléket magukban foglaló egyszerű takarmányok (34%). Ezek áremelkedése már az egész 2020-as évet jellemezte, de meredekké 2020 utolsó negyedévétől vált. Jelentős volt az energia és kenőanyagok árának 9,8, és a műtrágyák árának 9,6%-os emelkedése is, ami az energiahordozók világpiaci áralakulásával áll összefüggésben.

A termelőiár- és a ráfordításiár-index hányadosa, az agrárolló az előző év azonos időszakának 105,7%-es értéke után 104,0% volt.  

A mezőgazdasági termékekhez hasonlóan az ipari termékek is erőteljesen drágultak, ami szintén erősítheti az inflációs folyamatot. 2021 első hét hónapjában az ipari termelői árak átlagosan 10%-kal magasabbak voltak, mint az előző év azonos időszakában. A drágulás mértéke továbbra is hazánkban volt az egyik legnagyobb az unión belül, az uniós átlag közel kétszerese. Magyarországon az előző év azonos időszakában is emelkedtek az árak, miközben a legtöbb tagállamban – az energiahordozók áresésével is összefüggésben – csökkentek, így esetükben a 2021. január–júliusi áremelkedés alacsony szintről indult. A hazai termelői árak alakulását befolyásolta, hogy

• folytatódott az erőteljes bérkiáramlás,
• az egy évvel korábbihoz képest a forint az euróval szemben gyengült, a dollárral szemben erősödött,
• a villamos energia külkereskedelmi árai jelentősen emelkedtek,
• a világpiacokon a nyers- és az alapanyagok számottevően drágultak.  

A belföldön értékesített termékek valamelyest nagyobb mértékben, 11%-kal drágultak, mint az exportáltak (9,9%). A hazai inflációs folyamatokra is hatást gyakorló ipari belföldi értékesítési árak az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban összességében 14, a beruházási javakat gyártókban 4,3, a fogyasztási cikkeket gyártókban 3,3%-kal haladták meg a 2020. január–júliusit. A hazai eladásokban:

• A legnagyobb súlyú feldolgozóipari alág, az élelmiszeripar termékei az átlagosnál jóval kisebb mértékben, 4,0%-kal drágultak.
• A legnagyobb (35%-os) áremelkedés a kohászatban történt, miután a vasérc világpiaci átlagáraForrás: Világbank.^[6] 2021. január–júliusban kétszerese volt az egy évvel korábbinak.
• Jelentősen (31, illetve 26%-kal) nőttek az árak két vegyipari ágazatban, a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozásban és a vegyi anyag, termék gyártásában is. Ezt jórészt az okozta, hogy az Európában irányadó Brent típusú kőolaj áraForrás: U.S. Energy Information Administration.^[7] az egy évvel korábbi zuhanás után visszatért a járvány előtti szintre, júliusban pedig már több mint két és féléves csúcsra emelkedett.
• A faiparban is két számjegyű (11%-os) volt az áremelkedés, ami a fa építőanyagok fogyasztói árában is tükröződött. Az iparágban a drágulás mértéke június, júliusban volt kiemelkedő (16, illetve 30%).

Az építőipari termelői árak emelkedésének üteme – a 2018. IV. negyedévi csúcs és a 2020 vége közötti lassulást követően – 2021 I. félévben ismét felgyorsult. (Ebben szerepet játszott, hogy az előző negyedévhez mérten a II. negyedévi növekedés az elmúlt éveket tekintve a legjelentősebb volt, többek között az építőanyagok drasztikus áremelkedése következtében.) Az I. negyedévi 7,0%-os emelkedés, a II. negyedévben 9,3%-ra fokozódott az előző év azonos időszakához képest, így az I. féléves áremelkedés átlagosan 8,1% volt. A leginkább az épületek építése és a speciális szaképítés árai növekedtek (8,5, illetve 8,6%-kal) az I. félévben, az egyéb építmény építése pedig 7,0%-kal drágult.

A megfigyelt építményalcsoportok közül 2021 I. félévében leginkább (9%-ot meghaladó mértékben) a nagy- és kiskereskedelmi, valamint a hivatali épületek építése drágult az előző év azonos időszakához képest. A lakóépületek közül az egylakásos épületek építésének költségei emelkedtek nagyobb mértékben (8,3%), mint a többlakásos társasházaké (8,1%). Mindkét esetben gyorsult a termelői árak emelkedésének üteme az I. negyedévhez képest.

Az árutermelő ágazatokkal (mezőgazdaság, ipar, építőipar) szemben a szolgáltatási kibocsátási árakAz EBS (European Business Statistics, 2152/2019) Rendelet 2021. évi hatályba lépése óta, az abban előírt, megfigyelt szolgáltatási területek kibocsátásiár-indexeit 2016-ig visszamenőleg publikáljuk. Az adatok a teljes ügyfélkörnek nyújtott szolgáltatásokra vonatkoznak.^[8] 2020 II. negyedéve óta lassuló ütemben emelkednek, 2021 I. negyedévében átlagosan 1,2%-kal voltak magasabbak az előző év azonos időszakinál. Az áremelkedés üteme utoljára 2017 folyamán volt ennél alacsonyabb.

Ugyanakkor az egyes szolgáltatási területek árdinamikájában jelentős különbségek figyelhetők meg. A szolgáltatások többsége drágult az I. negyedévben is, leginkább a biztonsági, nyomozói (6,4%) és a postai, futárpostai (6,3%) tevékenységeké, ugyanakkor a szálláshely-szolgáltatásban a 2020-as erőteljes áremelkedést követően mindössze 0,9%-kal. Továbbra is a távközlési díjak (–8,0%) csökkentek a legjelentősebben, ezen kívül a kiadói tevékenység (–7,1%), valamint a reklám, piackutatás (–4,9%) lett még számottevően olcsóbb. A szolgáltatások átlagárának alakulását a szárazföldi és csővezetékes szállítás, illetve a raktározás, szállítást kiegészítő szolgáltatások drágulása, valamint a távközlési díjak csökkenése befolyásolta leginkább (egyaránt +0,3, illetve –0,5 százalékponttal).

2021 I. félévében a külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala exportban 5,2, importban pedig 6,9%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva, ezeknél nagyobb ütemű drágulás utoljára kilenc évvel korábban következett be. A behozatali árak nagyobb arányú növekedése hatására a cserearány 1,6%-kal romlott.

Az árszintnövekedés nagyobbrészt a devizaárszint emelkedéséből fakadt, amit fokozott a forint leértékelődése. A forint átlagárfolyama 2021. január–júniusban az euróhoz képest 3,7%-kal gyengébb, a dollárhoz viszonyítva 5,2%-kal erősebb volt, mint 2020 azonos időszakában.

2021 I. félévében az energiahordozók behozatala 48%-kal drágább volt forintban számítva az egy évvel korábbinál, a járvány előtti, 2019. I. félévihez képest pedig 10%-os emelkedés adódik. A csekély forgalmi részesedésű nyersanyagok is jelentősen drágultak, az áremelkedés exportban 24, importban 18%-os volt 2020 I. félévéhez viszonyítva.

Hogyan változtak az ágazati teljesítmények?

A járvány hatásai igen eltérően érintették az egyes gazdasági területeket az elmúlt másfél évben. A 2021. I. félévi gazdasági bővülés hajtómotorjának az ipari kibocsátás számított, de az építőipar és – a korábbi negyedévekhez hasonlóan – az infokommunikáció is hozzájárult a GDP növekedéséhez. Bár a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás összességében pozitívan hozzájárult a gazdasági teljesítmény változásához, ezen belül az egyik legnagyobb teljesítménykiesést továbbra is a turizmus szenvedte el. Az ágazati körképünkben a GDP volumenváltozásához való hozzájárulás alapján kialakult sorrendben mutatjuk be a vizsgált gazdasági területeket.

Az ipar számottevően hozzájárult a gazdasági növekedéshez

A járvány az ipartVíz- és hulladékgazdálkodás nélkül. A fejezetben az adatok az ipar egészében teljes körűek, a részletesebb bontású (például ágazati szintű, vagy létszámkategóriák szerinti) adatok a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokra vonatkoznak.^[9] főképp az első hullám idején sújtotta, akkor több nagyüzem is leállt. Ezt követően viszonylag gyorsan helyreállt a termelés, 2020 IV. negyedévében már az egy évvel korábbit is felülmúlta. 2021 I. félévében folytatódott a növekedés, a kibocsátásBudapest és a megyék ipari termelésére vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2021. I. félévi száma tartalmazza.^[10] 19%-kal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában, ezzel az ipar jelentősen hozzájárult a gazdasági teljesítmény bővüléséhez. Az ipari termelés nemcsak az egy évvel korábbi, nagyon alacsony bázishoz képest emelkedett, hanem 3,7%-kal a két évvel korábbi (2019. I. félévi) szintet is meghaladta. Az egy évvel korábbihoz viszonyított növekedést nagyobb részben az ipari export (20%-os), kisebb részben a belföldi értékesítés (13%-os) volumenemelkedése okozta.

A járványt megelőzően az 50 fő alatti kisvállalkozások ipari termelése bővült a legdinamikusabban, 2020 I. félévében viszont ebben a körben volt a legnagyobb a visszaesés, és – ellentétben a közepes és a nagy méretű vállalkozásokkal – esetükben a 2021. I. félévi kibocsátás még nem érte el a két évvel korábbi szintet.

Az ipari produktum zömét (96%-át) adó feldolgozóipar termelési volumene 19, az energiaiparé 8,8%-kal, a csekély súlyú bányászaté 3,3%-kal nőtt. A feldolgozóiparon belül:

• Mindegyik alágban emelkedett a kibocsátás az egy évvel korábbi, jellemzően nagyon alacsony bázishoz képest.
• Az ipar bővüléséhez leginkább a villamosberendezés- és a járműgyártás járult hozzá. A villamosberendezés-gyártás felfutását a járvány csak rövid időre törte meg. Az iparág kibocsátása 2021 I. félévében több mint másfélszerese volt az egy évvel korábbinak, amit továbbra is az autóiparban használt elektromos motorok és akkumulátorok dinamikusan bővülő termelése határozott meg az új kapacitások üzembeállásával. A járműgyártást a járvány igen érzékenyen érintette, az első hullám idején időlegesen leálltak, illetve csökkentett kapacitással működtek a hazai autógyárak. 2021 I. félévében egyes félvezető komponensek hiánya miatt kellett több üzemben újfent felfüggeszteni a gyártást, ennek ellenére a termelés volumene negyedével meghaladta az egy évvel korábbi, nagyon alacsony bázist, a két évvel korábbi szinttől azonban még (7,3%-kal) elmaradt. Az iparágon belül a közútigépjármű-gyártás volumene 31, közútijárműalkatrész-gyártásé 21%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit.
• Az egy évvel korábbi – az ipari átlagnál jóval kisebb (3,0%-os) – mérséklődést követően jelentősen, 18%-kal bővült az exportorientált elektronikai ipar kibocsátása. A két legnagyobb alágazat közül az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 18, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása 30%-kal nőtt.
• A nagyobbrészt belföldön értékesítő élelmiszeripar azon kevés területek egyike, amelynek termelése 2020 I. félévében is nőtt, részben a pandémiát övező felvásárlási láznak köszönhetően. Az iparág kibocsátása 2021 I. félévében a magas bázisnál 5,7%-kal volt nagyobb. A legjelentősebb súlyú alágazat, az egy évvel korábban a járvány mellett a madárinfluenza miatt kialakult alapanyaghiány révén is sújtott húsipar 10%-kal bővült. A második legnagyobb terület, az italgyártás teljesítményét a vendéglátást érintő korlátozások nagymértékben visszafogták, 2021. I. félévi kibocsátása 6,0%-kal meghaladta az egy évvel korábbi, alacsony bázist, de a járvány előtti szintjétől még (1,4%-kal) elmaradt.
• Az egy évvel korábbi visszaesés után a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar, valamint a kohászat, fémfeldolgozás is bővült (19, illetve 16%-kal). Közülük a gumi-, műanyag- és építőanyag-ipar termelése a két évvel korábbit is meghaladta, a – már a járvány előtt is értékesítési nehézségekkel küzdő – kohászat, fémfeldolgozásé azonban elmaradt attól.

Hazánkhoz hasonlóan az Európai Unióban is nőtt az ipari termelés volumene, az egy évvel korábbihoz képest az I. negyedévben 3,7, a II. negyedévben 22%-kal.Naptárhatással kiigazított adatok szerint. Ciprus adata nem állt rendelkezésre.^[11] Az I. negyedévben a tagállamok többségében, a II. negyedévben mindegyik uniós országban növekedést regisztráltak. A bővülés mértéke nagyban függött a bázishatástól, amit alapvetően a járvány időbeli megjelenése, és a megfékezésére hozott, tagállamonként eltérő intézkedések határoztak meg. A legnagyobb ipari potenciállal rendelkező Németországban az ipar teljesítménycsökkenése – elsősorban a járműgyártás recessziója miatt – jóval a járvány előtt, 2018 folyamán elkezdődött, és 2021 februárjáig tartott. A pandémia alatt a német ipar az uniós átlagnál nagyobb mértékben esett vissza, 2021. március–június között pedig annál kisebb mértékben bővült. A visegrádi országokban az ipari termelés volumene már hasonló volt a járvány előttihez, illetve Lengyelországban jóval meghaladta azt 2021. I. félév végén.

Nőtt a hazai energiafogyasztás

A feldolgozóipar mellett az energiatermelés is támogatta az ipari növekedést, 2021 I. félévében az ipari termelés 3,8%-át adó energiaipari kibocsátás (folyó áron 766 milliárd forint) volumene 8,8%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A nemzetgazdasági ág mindegyik részterülete növekedett: a teljesítmény 71%-át létrehozó villamosenergia-termelés, -ellátás volumene 8,2, a 18%-ot előállító gázellátásé 14, a legkisebb súlyú (12%) gőzellátás, légkondicionálásé 4,6%-kal bővült.

A megszokottnál enyhébb időjárás,Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat.^[12] valamint az előző év azonos időszakához képest alacsonyabb ipari tevékenység miatt 2021. januárban csökkent az energiaigény.Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.^[13] Ezzel szemben a következő négy hónapban részben az előző évinél hidegebb időjárás, részben a bővülő ipari termelés hatására emelkedett a felhasználás. Így 2021 első öt hónapjában hazánk energiafogyasztása összességben ötéves csúcsra (507 PJ) nőtt, és 3,3%-kal felülmúlta az egy évvel korábbit. Az elsődleges energiafogyasztás szerkezetében nem történt számottevő változás, a szükséglet 39%-át földgáz, a 25%-át kőolaj és kőolajszármazékok biztosították, mindkettő túlnyomó részben külföldről származott. A szükséglet 15%-át nukleáris energia, 4,4%-át szén és széntermék, 3,7%-át nettó villamosenergia-import fedezte. Szénfelhasználásunk több mint felét hazai kitermelésből nyertük. A fogyasztás 13%-át egyéb energiaforrások, döntő részben megújulók elégítették ki.

Magyarország villamosenergia-fogyasztása 2021 első öt hónapjában az előző év azonos időszakinál 4,8%-kal magasabb, 20,1 milliárd kWh volt. A megújuló alapú villamosenergia-termelésen belül a napenergia szerepe évről évre bővül, az így előállított 1,3 milliárd kWh 1,4-szerese az egy évvel korábbinak.

A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma májusban és júniusban már jelentősen meghaladta az előző évit

A járvány 2021 I. félévének nagy részében is jelentősen akadályozta a turizmust. Így az ágazat teljesítménye – a II. negyedévi élénkülés ellenére – a 2020. I. félévi, alacsony bázisnál is kisebb volt. Ezzel a turizmus továbbra is visszafogta a gazdasági növekedést.

A 2020 őszén bevezetett korlátozó intézkedések hatására sok kereskedelmi szálláshely (szálloda, panzió, kemping, üdülőháztelep, közösségi szálláshely) végleg vagy ideiglenesen bezárt, a működő egységek száma a járvány előtti években jellemző 2400–2900 helyett 1200–1300 között mozgott. A havi vendégforgalom csekély, 50–70 ezer fő, 170–220 ezer vendégéjszaka volt a szálláshelyeken ebben az időszakban. A panziókban valamelyest enyhébb volt a forgalom csökkenése a két évvel korábbihoz képest, mint a többi szállástípusban.

Májustól a fertőzések számának visszaszorulása és a jogszabályi enyhítések újra lehetővé tették a szabadidős céllal utazók fogadását. A vendégéjszakában mért forgalom 2019 azonos időszakához mért kiesése az év korábbi hónapjaira jellemző 89–91%-ról májusban 75%-ra enyhült, júniusban 57%-ra. E két hónapban a 2020. évi alacsony bázisnál már lényegesen (3,1-szer, illetve 1,6-szer) több éjszakát töltöttek a vendégek a szálláshelyeken.

2021 I. félévében összesen kicsit több mint 1 millió vendég közel 2,8 millió éjszakára szállt meg a kereskedelmi szálláshelyeken, amelyek 53 milliárd forint árbevételre tettek szert. Ezek az értékek a 2019. azonos időszakitól 82, 79, illetve 78%-kal maradtak el.Budapest és a megyék kereskedelmi szálláshelyeinek adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2021. I. félévi száma tartalmazza.^[14] A külföldi vendégek forgalmában továbbra is erősebb (90% fölötti) visszaesés mutatkozott, mint a belföldiekében. Más országokból 208 ezren érkeztek 631 ezer éjszakára a félév során a szálláshelyekre. Júniusban már valamelyest több külföldi jött, mint az előző hónapokban, de így is 85%-kal kevesebb (222 ezer) vendégéjszakára maradtak, mint két évvel korábban. A visszaesés mértéke enyhébb (56–79%) volt a szomszédos (Románia, Szlovákia, Ukrajna), illetve az olyan országokból (Csehország, Franciaország, Hollandia) érkezők esetében, amelyek nemzeti csapata mérkőzést játszott Budapesten a foci-Eb-n. Portugália szintén játszott mérkőzéseket nálunk, az onnan hazánkba látogatók több vendégéjszakát töltöttek el júniusban idén, mint 2019-ben.

Belföldi vendégből 818 ezret fogadtak a szálláshelyek 2021 I. félévében, 2,1 millió éjszakára. A két évvel ezelőtti azonos időszakhoz képest ezek az értékek 72, illetve 67%-kal voltak alacsonyabbak, júniusban viszont már csak 38, illetve 33%-kal. 

A járvány előtt és a jelenleg is leglátogatottabb turisztikai régiókban, a Budapest–Közép-Duna-vidékiben, a Balatoniban és a Nyugat-Dunántúliban esett vissza legnagyobb mértékben a vendégéjszakák száma a félév során. A külföldiek forgalmát ugyanez jellemezte, a belföldi vendégek esetében azonban Budapest–Közép-Duna-vidék és Balaton is a kedvezőbb értékű régiók közé tartozott. Előbbiben januártól áprilisig a legkevésbé csökkent a belföldivendég-éjszakák száma – a munkához köthető utazások megmaradása miatt –, míg utóbbinál a belföldi turizmus májusi és júniusi élénkülése növelte jelentősen a forgalmat.

A turizmushoz hasonlóan a vendéglátást is visszavetették a járvány miatti, 2020 ősze óta bevezetett korlátozások. Az I. félévben a vendéglátóhelyek 477 milliárd forintos forgalma folyó áron 29%-kal volt kevesebb, mint 2019-ben, a 2020. évit viszont 2,5%-kal meghaladta. A 2019-hez mért havi bevételkiesés mértéke januártól áprilisig 37–46% volt, ami májusban 16, júniusban 2,8%-ra enyhült. Áprilistól az egy évvel korábbinál lényegesen nagyobb volt a vendéglátóhelyek forgalma a helyben fogyasztásra vonatkozó szabályok enyhítésének, valamint annak köszönhetően, hogy az egységek időközben jobban alkalmazkodtak a járványhelyzet miatt megváltozott feltételekhez, például megoldották az online rendelés lehetőségét vagy az elviteles kiszolgálást.

A 2021. II. negyedévi növekedés kompenzálta az I. negyedév visszafogottabb kiskereskedelmi forgalmát

2020. július óta 2021 áprilisában nőtt először a kiskereskedelmi forgalom volumene. A kedvező irányú fordulatban szerepet játszott a bázishatás mellett az is, hogy a Covid19-járvány harmadik hulláma miatt bevezetett újabb korlátozásokat április közepétől fokozatosan feloldották, ennek hatására a 2021. április–júniusi forgalom volumene magasabb volt, mint előző év azonos időszakában. Összességében az év első hat hónapjában a kiskereskedelmi üzletek forgalma,Budapest és a megyék kiskereskedelmi forgalmára vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2021. I. félévi száma tartalmazza.^[15] a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 2,0%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva.  

2021 I. félévben az élelmiszer és élelmiszer jellegű üzletek értékesítésének naptárhatástól megtisztított volumene 1,5%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Ezt döntően a forgalom 75%-át lebonyolító vegyes termékkörű üzletek által értékesített áruk volumenének 2,0%-os növekedése okozta, miközben az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzletek forgalma kisebb mértékben, 0,5%-kal nőtt. Mindkét üzletcsoport esetében az év elején ismételten bevezetett korlátozások következtében a forgalom volumene február–márciusban csökkent, majd a korlátozások feloldásával áprilistól ismét emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest.

A nem élelmiszertermékeket értékesítő kiskereskedelmi egységek forgalmának volumene 3,1%-kal meghaladta az egy évvel korábbit, valamivel nagyobb mértékben, mint az élelmiszereket forgalmazóké. Növekedett a forgalom a textil-, ruházati- és lábbeli- (13%), az iparcikk jellegű vegyes (6,7%), az illatszer- (3,4%), valamint a használtcikk-üzletek (2,3%) esetében. A többi üzletcsoport esetében 1,8–22% közötti volt a visszaesés mértéke 2020 I. félévéhez mérten. A járvány okozta vészhelyzet enyhülésével a vásárlók továbbra is biztonságosabbnak ítélték a készpénzhasználatot és személyes kontaktust elkerülő online vásárlási formákat. Ennek eredményeként a termékek széles körére kiterjedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem részaránya az összforgalomból az I. félévben is jelentős volt, 9,8%-ot tett ki, a forgalom volumene 26%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest.

Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 2021 első hat hónapjában 2,9%-kal nőtt, aminek alakulását a közúti gépjárművek forgalmának intenzitása befolyásolta. A január–februári forgalomcsökkenést a március–június közötti emelkedés kompenzálta.  

Hazánkhoz hasonlóan, Szlovákia kivételével a többi uniós tagországban nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene. A legnagyobb növekedést Luxemburgban (17%), valamint Franciaországban (15%) regisztrálták. Az Európai Unióban (EU27_2020) 2021. január–júniusban – az Eurostat naptárhatástól megtisztított adatai szerint – a kiskereskedelmi forgalom volumene átlagosan 7,5%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten.

A telefonhívások átlagos ideje továbbra is hosszú

Kedvezően hatott a GDP alakulására az infokommunikáció teljesítménye. A távközlési ágazat meghatározó szegmensében, a mobiltávközlési piacon a mobiltelefonok 2021. II. negyedév végi előfizetésszáma – az 1,6 milliónyi M2M-kártyávalM2M-kommunikáció (machine to machine): emberi beavatkozás nélkül megvalósított eszközök közötti kommunikáció^[16] együtt – az egy évvel korábbinál 1,4%-kal több, 12,9 millió darab volt. Ezen belül a havidíjas előfizetések száma 5,4%-kal nőtt, a feltöltőkártyásoké 8,5%-kal tovább csökkent, a negyedév végén már csak a SIM-kártyák 26%-át tették ki.

2021 II. negyedévében a mobilhálózatból indított hívások száma 16, a beszélgetéssel töltött idő 9,7%-kal több volt, mint 2020 II. negyedévében. A mobiltelefonálással töltött átlagos idő 3,4 perc volt, elmaradt az I. negyedéves csúcstól, de lényegesen meghaladta a járványt megelőző időszak értékeit. A hívásidő meghosszabbodásában többek között a Covid19-járvány miatt megváltozott kapcsolattartási szokások is szerepet játszhattak. Ezzel párhuzamosan – a mobil-adatelőfizetések intenzív terjedésével összhangban – továbbra is folyamatosan nő a mobilhálózat adatforgalma, 2021 II. negyedévében 39%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

2021. II. negyedév végén 3,0 millió vezetékes fővonal volt hazánkban, 4,9%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A fővonalak 78%-át kitevő VoIP-hangcsatornákKábeltelevíziós, illetve széles sávon megvalósuló, helyhez kötött telefonszolgáltatás.^[17] száma 0,8%-kal nőtt. A felhasználók 14%-kal kevesebb hívást indítottak vezetékes hálózatból, a beszélgetéssel töltött idő az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest 16%-kal csökkent. A vezetékes hívások átlagos ideje 6,2 percre csökkent, a mobiltelefonáláshoz hasonlóan meghaladta a járvány előtti szintet.

Az elmúlt évben a járványhelyzet miatt még inkább felértékelődött a digitalizáció szerepe, az internethasználat a mindennapok szerves részévé vált. 2021. június végén a helyhez kötött (vezetékes és helyhez kötött vezeték nélküli) internet-előfizetések száma (3,3 millió darab) 2,2%-kal volt több az egy évvel korábbinál. Folytatódott az optikai hálózaton szolgáltatott internet-előfizetések térnyerése, 2021 II. negyedévében már a helyhez kötött előfizetések harmadát tette ki. Az internetszolgáltatók 2,4%-kal több nettó árbevételt (38 milliárd forintot) realizáltak, mint az előző év azonos negyedévében. A helyhez kötött internet adatforgalma – többek között a járvány harmadik hullámát követően ismét jelenlétivé vált oktatás következtében – visszafogottabban nőtt, mint az előző negyedévben, a letöltési forgalom 29, a feltöltési 16%-kal volt nagyobb 2021. II. negyedévében, mint egy évvel korábban.

A félév végére lendületet vett az építőipar

Az állami nagyberuházások kifutásával és a járvány – többi ágazathoz képest később begyűrűző – hatásai miatt 2020 közepére az építőipar teljesítménye megközelítőleg a 2018. közepi szintjére esett vissza. Teljesítménye ezt követően ismét növekedésnek indult, és 2021 júniusában már meghaladta a járvány kitörésekor, 2020 márciusában mértet. Ezzel az építőipar is hozzájárult a GDP volumennövekedéséhez.

Az I. félévi termelés (folyó áron 2,1 ezer milliárd forint) volumene összességében 7,3%-kal nőtt egy év alatt.Budapest és a megyék építőipari termelésére vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2021. I. félévi száma tartalmazza.^[18] Ez elsősorban az épületépítés 12%-os volumennövekedésének volt köszönhető, a termelési érték 39%-át előállító egyéb építmények építései 1,1%-kal bővültek.  

Az építőipari vállalkozások szerződéskötési lehetőségei bővültek, egyben a rövid távú kilátások kedvezőbbé váltak: 2021 első felében 2,0 ezer milliárd forint értékű új megállapodást írtak alá, volumenében 12%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ezen belül a megkötött új szerződések 54%-át kitevő épületek építésére irányulóké kis mértékben (0,6%-kal), az egyéb építményekre vonatkozóké pedig jelentősen (29%-kal) emelkedett.

Az építőipari vállalkozások június végi szerződésállományának nagysága (folyó áron 2,7 ezer milliárd forint) összehasonlító áron 21%-kal meghaladta a 2020. június végit. Az épületek építésére vonatkozó megállapodások volumene 32, az egyéb építményeké 14%-kal bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A szerződésállomány 58%-a az utóbbiakra vonatkozott.

Élénkülő lakásépítés és lakáspiaci forgalom, emelkedő lakbérek

2021 I. félévében az előző év azonos időszakinál 13%-kal több, közel 10 ezer lakást vettek használatbaBudapest és a megyék lakásépítési adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2021. I. félévi száma tartalmazza. ^[19] az országban,

• Budapesten közel háromszor annyit,
• a megyei jogú városokban 30,
• a többi városban 19,
• a községekben 26%-kal kevesebbet.

Az összes lakás közel fele (4532) a fővárosban épült fel, ahol a lakások 93%-át vállalkozások építették. Az építések budapesti túlsúlya ezért jelentősen átrendezte az építési cél és az építtetői kör szerinti megoszlást, és csökkentette (14 m²-rel, 83 m²-re) az átlagos alapterületet. Az értékesítési céllal épített lakások aránya 56%-ról 71%-ra, a vállalkozások által építetteké 54%-ról 71%-ra emelkedett. Ugyanakkor a döntően többlakásos épületekben elkészült 60 m² alatti lakások 2020. I. félévi 26%-os aránya 40%-ra nőtt, a családi házakra jellemző 100 m² fölöttieké pedig 40%-ról 26%-ra csökkent. Az új lakóépületben használatba vett lakások 33%-a volt családi ház, 64%-a többszintes, többlakásos, 0,9%-a lakóparki épületben található.

Az építési kedvet jelző építési engedélyek és egyszerű bejelentések területi eloszlása az építéssel ellentétes képet mutatott. A kiadott új engedélyek és egyszerű bejelentések 18%-a szólt csak Budapest területére, ami 42%-os csökkenés az előző év azonos időszakához képest. A községekben ugyanakkor 77, a megyei jogú városokban 72, a többi városban 49%-kal több engedélyt adtak ki. A lakásépítések kedvező alakulásában szerepet játszott az értékesített lakások 5%-os áfájának visszaállítása, az alacsony kamatkörnyezet és az állami lakástámogatási rendszer egyaránt, ugyanakkor az emelkedő építési költségek az első hat hónapban fékezhették az építési kedvet.

Az építési költségek az utóbbi években növekvő mértékben emelkedtek, 2021 I. negyedévében az előző év azonos időszakinál 17%-kal voltak magasabbak, és a korábban megfigyelttel ellentétben az anyagköltség jobban (20%) nőtt, mint a munkaerőköltség (6,9%). Így a munkaerőköltség 49, az anyagköltség 47%-kal haladta meg 2015 átlagát, amikortól felfutottak az építkezések.

A lakáspiac 2014 óta tartó élénkülését a Covid19-járvány megtörte, 2020-ban az értékesítések száma az azonos feldolgozottság mellett mért adatok alapján 14%-kal visszaesett. Ennek ellenére az új lakások lendületes áremelkedése folytatódott (12% az előző évhez képest), a használtaké lelassult (3,9%). 2021 I negyedévében viszont az értékesítések száma újra emelkedett (15%-kal) az előző év azonos időszakához képest, a használt lakások 2015. évi bázishoz viszonyított árindexe 186, az újaké 200%-ot ért el. Az új lakások átlagos négyzetméterára 609 ezer (Budapesten 815 ezer), a használtaké 294 ezer (Budapesten 645 ezer) forint volt.

A lakásbérleti piac nagyvárosokban történő koncentrációját és azon belül a főváros erőteljes túlsúlyát jelzi, hogy 2021 január–júliusában a számításoknál figyelembe vett hirdetések 66%-a fővárosi, 24%-a megyei jogú városban levő lakásra vonatkozott. A városi dominancia miatt a hirdetések túlnyomó többsége (95%-a) többlakásos épületben lévő lakásokra vonatkozott, és 38%-uk származott magánszemélytől.

Az országos, és a budapesti lakbérek is 2020 januárjában érték el maximumukat, majd az év végéig tartó csökkenés után 2021 első hét hónapjában erőteljes áremelkedés történt. A KSH és ingatlan.com lakbérindexe alapján 2021 júliusában a lakbérek Budapesten csaknem elérték, országosan pedig meghaladták az előző év azonos időszakit. A fővárosi kerületcsoportok közül a budai hegyvidéki és a pesti belső kerületekben az előző év azonos időszakinál még mindig alacsonyabbak voltak júliusban az árak. A 2020. januári csúcstól Budapesten 9,2, országosan 5,2%-kal maradtak el, ugyanakkor az ország többi régiójában már a járvány előtti szint fölé emelkedtek.  

A távolsági személyszállítás teljesítménye maradt el leginkább a járvány előtti szinttől

A nemzetgazdaság 2021. I. félévi áruszállítási teljesítménye 4,7%-kal emelkedett a 2020. I. félévihez képest. (Az ágazat a 2019 azonos időszaki szintnél viszont 8,9%-kal alacsonyabb teljesítményt realizált.) Ez a szállított áruk tömegének növekedéséből adódott, mivel az átlagos szállítási távolság alapvetően stagnált. Mindkét viszonylat teljesítménye emelkedett: a belföldié 7,1, a nemzetközié – az előző év azonos időszaki, alacsony bázishoz mérten – 3,7%-kal. (A két évvel korábbitól mindkét reláció teljesítménye elmaradt, a nemzetközi forgalomé /–12%/ a belföldiénél /–1,8%/ jóval jelentősebben.)  

Az áruszállítás tavalyinál nagyobb teljesítményében a közúti szállítás forgalomnövekedése érhető tetten, amit a többi (elsősorban csővezetékes) szállítási módozatnál regisztrált csökkenés jelentősen mérsékelt. Bár a nemzetközi közúti árufuvarozás teljesítménye az évek óta tartó csökkenés után 2021 I. félévében már nőtt (17%-kal) az egy évvel korábbihoz viszonyítva, a 2019. I. félévi szinttől még közel tizedével elmaradt.

A járvány hatása változatlanul a személyszállításban volt jelentősebb. A tavaly ősszel bevezetett és idén júniusban feloldott határzáron, illetve a csaknem május végéig érvényben lévő kijárási korlátozáson kívül a tavaszi időszakot érintő digitális oktatás és a nagyobb arányú home office munkavégzés is éreztette hatását a személyforgalom alakulásában.

A helyközi személyszállítás 2021. I. félévi teljesítménye nem érte el az egy évvel korábbi háromnegyedét, a 2019. I. félévinek pedig csak alig több mint négytizedét tette ki. A visszaesés legnagyobbrészt a légi személyszállításnak tulajdonítható, amit a korlátozott utazási lehetőségek gyakorlatilag a teljes időszakban kritikusan érintettek.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2021. I. félévi utasforgalma (604 ezer fő) közel 80%-kal volt kevesebb az egy évvel korábbinál.Az adatok a külföldi légitársaságok forgalmát is tartalmazzák. ^[20] A havi utaslétszám a korlátozások tavaly őszi, újbóli bevezetése óta egészen idén májusig 50 ezer és 90 ezer fő között ingadozott. A nyári hónapok beköszöntével és a külföldi turizmus újraindulásával azonban javult a helyzet: júniusban negyed-, júliusban félmilliónál is több utas vette igénybe a légikikötő szolgáltatásait, ami a tavaly ilyenkori forgalmat jelentősen meghaladta, ugyanakkor a 2019. hasonló időszakinak még most is csak nagyjából az ötödét, illetve a harmadát érte el. A jóval kisebb forgalmú Debreceni Nemzetközi Repülőtér utasforgalmának alakulása is hasonló tendenciát követett, de az ottani nyári utaslétszám csak júliusra közelítette meg a két évvel korábbi egyötödét.  

2021 I. félévében az egy évvel korábbi, alacsony bázisnál is kevesebben vették igénybe a helyi személyszállítást. Az utazások száma 15%-kal elmaradt a 2020. azonos időszakitól. Ebben súlyából adódóan az autóbuszos közlekedés iránti igény visszaesése játszotta a legnagyobb szerepet.

2021 I. félévében közel 128 ezer személygépkocsit helyeztek első alkalommal forgalomba az országban, az előző év azonos időszaki, alacsony bázisnál 5,7%-kal többet (a két évvel korábbinál azonban 17%-kal kevesebbet). Az új autóknál 15%-kal nőtt, a használtaknál 2,8%-kal mérséklődött a forgalomba helyezések száma a 2020. I. félévihez képest (a 2019. hasonló időszakitól viszont 14, illetve 20%-kal elmaradt).

Az elektromos üzemű személygépkocsiknál továbbra is töretlen a növekedés: 2021 I. félévében az egy évvel korábbinál 48%-kal többet, közel 2,7 ezer darabot helyeztek forgalomba.

Erősödő forgalomban enyhén nőtt a balesetek száma

2021 I. félévét még érintették a járványügyi intézkedések (kijárási tilalom, intézménybezárások, határzár). Az I. negyedévben 9,5%-kal csökkent, a II. negyedévben – részben a korlátozások fokozatos feloldásával – már közel négytizedével emelkedett a gépjárműforgalom az előző év azonos időszakához képest. Így az I. félévben összességében 13%-kal megnőtt forgalom nyomán 3,1%-kal történt több személysérüléses közúti közlekedési baleset útjainkon, mint a járvány által sújtott 2020 I. félévében.Budapest és a megyék közlekedési baleseteinek adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2021. I. félévi száma tartalmazza.^[21] (Az idei júniusi közúti gépjárműforgalom intenzitása már a 2019. júniusit is meghaladta.). A még járványmentes 2019. I. félévhez képest a balesetek száma 17%-kal volt kevesebb.

A 6211 balesetben 8209-en sérültek meg. Közel negyedük súlyos, 73%-uk könnyű sérülést szenvedett, és 206-an vesztették életüket. A balesetekben 546 gyermek sérült, öten közülük halálosan.

A 188 halálos baleset több mint ötödével, a könnyű sérüléses balesetek 4,8%-kal meghaladták a 2020. azonos időszakit, a súlyos sérülésesek száma enyhén csökkent (2,5%). Az alkohol a balesetek 8,6%-ában játszott szerepet, ezekben 671-en sérültek meg. Az 532 ittasan okozott baleset 15%-kal kevesebb volt az előző év azonos időszakinál. A kerékpárosok és segédmotoros-kerékpárosok az összes balesetben való részesedésüknél kétszer akkora arányt képviseltek az ittas balesetekben: előbbiek 9,4 helyett 18,2, utóbbiak 3,6 helyett 7,7%-ot.  

A balesetek döntő többsége (94%) járművezetők hibájából következett be, a sebesség nem megfelelő megválasztása (32%) és az elsőbbség meg nem adása (26%) volt a leggyakoribb oka a baleseteknek.

Az autópályákon történt balesetek száma 15, ezen belül a súlyos kimenetelűeké 35%-kal lett több, mint 2020 I. félévében.

A szántó közel felén búzát és kukoricát vetettek

2021. június 1-jén hazánkban a mezőgazdasági terület nagysága 5 millió 47 ezer hektár volt, 2,5%-kal nagyobb az előző évinél. Ennek túlnyomó hányada szántóként, kisebb része gyepként hasznosult, a szőlő- és gyümölcsösültetvények együtt a mezőgazdasági terület mintegy 3%-át borították.

A gazdálkodók a 4,1 millió hektár szántó közel hattizedén gabonát vetettek. A búza és a kukorica vetésterülete együtt meghaladta az 1,9 millió hektárt, a két legfontosabb gabonanövényünk a szántó 47%-át foglalta el. Az olajnövények közül napraforgót 663 ezer hektáron termesztettek, 2,5-szer nagyobb területen, mint repcét. A szója vetésterülete 64 ezer hektár volt. A burgonya és a cukorrépa termesztése visszaszorulóban van, előbbiből 7,2 ezer, utóbbiból 12 ezer hektárt vetettek. A szamóca és a zöldségfélék kiterjedése (83 ezer hektár) 3,3 ezer hektárral csökkent az előző évihez képest, elsősorban a zöldborsó (21 ezer hektár) mellett a legnagyobb területen termesztett csemegekukorica vetésterületének (35 ezer hektár) zsugorodása miatt.

A nyár elején majdnem ugyanannyi szarvasmarhát tartottak, mint juhot

2021. június 1-jén hazánkban tyúkból többet, szarvasmarhából közel ugyanannyit, sertésből és juhból kevesebbet tartottak az egy évvel korábbinál.A megyék állatállományra vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2021. évi I. félévi száma tartalmazza.^[22] A gazdaságméretet elérő gazdálkodók tyúkállománya (33,4 millió) 7,6%-kal nőtt 2020. június 1-jéhez képest, a tojóké (8,2 millió) viszont 4,5%-kal fogyott. A szarvasmarha-állomány (931,6 ezer) egy év alatt 0,2%-kal mérséklődött, miközben a teljes létszám 45%-át kitevő tehenek száma ugyanennyivel növekedett. A sertésállomány (2,9 millió) 1,1, ezen belül az anyakocáké (166,6 ezer) 1,4%-kal lett kevesebb. A juhállomány (958,3 ezer) 3,6%-os csökkenését az összes egyed mintegy háromnegyedét képviselő anyajuhok számának visszaesése okozta.  

Milyen irányba változtak a társadalmi folyamatok?

Júliusig minden hónapban többen haltak meg, mint egy évvel korábban

Magyarországon a Covid19-járvány hatása a népmozgalmi folyamatok közül főleg a halálozások számának alakulásán volt mérhető. Az elhunytak száma 2021 első hét hónapján belül március-április hónapokban emelkedett a legnagyobb mértékben, az ezt követő hónapokban a járvány visszaszorítására tett erőfeszítések eredményeként a halálozások száma fokozatosan visszaállt a korábbi évek azonos hónapjait jellemző szintre.Budapest és a megyék népmozgalmi adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2021. I. félévi száma tartalmazza.^[23]

Az előzetes adatok szerint 2021. január–júliusban hazánkban 90,9 ezren haltak meg, 16,3 ezer fővel (22%-kal) többen, mint egy évvel korábban. Januárban 17, februárban 6,5, a harmadik hullám tetőpontjának számító március–áprilisban 51, május–júliusban 7,9%-kal haltak meg többen, mint 2020 azonos hónapjaiban.

2021. január–júliusban az egy évvel korábbinál 569 újszülöttel kevesebb, 52,4 ezer gyermek jött világra. Az időszakon belül ez hullámzóan alakult: januárban 9,4, április–júliusban 2,0%-kal kevesebb, míg februárban 1,4, márciusban 10%-kal több élveszületés történt, mint 2020 azonos hónapjaiban. A 2021. január–júliusra számított teljes termékenységi arányszám becsült értéke 1,54 volt a 2020. azonos időszaki 1,53-hoz képest, ami azt mutatja, hogy a gyermekvállalási kedv kissé növekedett. A termékenységi ráta a születések számának mérséklődése mellett nőtt, ezt a látszólagos ellentmondást az okozta, hogy olyan mértékben csökkent a szülőképes korú nők létszáma, hogy az emelkedő gyermekvállalási hajlandóságuk mellett is összességében egyre kevesebb gyermeket tudnak a világra hozni.

Mivel a halálozások száma jelentősen emelkedett, a születéseké viszont kismértékben csökkent, a természetes fogyás – a 2020. január–júliusi értéket 78%-kal meghaladva – 38,5 ezer fő volt.

Bár a korlátozó intézkedések a házasságkötéseket is befolyásolták, 2021 első hét hónapjában az egy évvel korábbinál 21%-kal több, 41,4 ezer pár kötött házasságot. A pandémia által még kevésbé érintett 2020. január–februári bázishoz képest 2021. január–februárban 7,0%-kal kevesebb, ezt követően márciusban 5,2, áprilisban 29, májusban 49, június–júliusban 30%-kal több frigyet regisztráltak, mint 2020 azonos hónapjaiban. A január–júliusi házasságkötések száma utoljára 1983-ban volt ilyen magas.

Bővülő foglalkoztatás mellett csökkent a munkanélküliség éves összehasonlításbanA nemzetközi meghatározás (ILO-definíció) szerint foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol, vagy aki gyermekgondozási távollét – amelynek idejében pénzbeli juttatásban részesül – előtt dolgozott és visszatérhet korábbi munkahelyére, miközben munkanélküli az, akinek a) nincs munkája, b) az elmúlt 4 hétben aktívan keresett munkát, c) ha találna, 2 héten belül munkába tudna állni.^[24]Budapest és a megyék munkaerőpiacra vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2021. I. félévi száma tartalmazza.^[25]

2021 II. negyedévét a Covid19-járvány harmadik hulláma részben érintette, így ennek érezhetők a foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokban megmutatkozó hatásai.

2021. II. negyedévben a 15–64 éves foglalkoztatottak átlagos száma 4 millió 524 ezer főt tett ki, 60 ezer fővel (1,3%-kal) többet, mint egy évvel korábban. A létszámbővülés döntően a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók számának növekedéséből adódott (+73 ezer fő), ellenben visszafogta a külföldön munkát vállalók számának csökkenése (–18 ezer fő), miközben a közfoglalkoztatottaké kissé meghaladta az egy évvel korábbit (+5,3 ezer fő). A 15–64 évesek foglalkoztatási aránya 72,8%-ot tett ki, 1,8 százalékponttal felülmúlta az előző év április–júniusit.

Mind a férfiak, mind a nők foglalkoztatási szintje jelentősen nőtt az előző év azonos időszakához képest. Szintén növekedés jellemezte a munkaerőpiacon kis létszámban megjelenő 15–24 éves fiatalok, az ún. legjobb munkavállalási korú, 25–54 évesek, illetve az 55–64 évesek foglalkoztatási arányát is éves összehasonlításban.

A járvány munkaerőpiaci hatásai következtében a távmunka és az otthoni munkavégzés szerepe felértékelődött. Az ilyen formában dolgozók száma és aránya 2020. április–júniusban érte el csúcspontját, akkor a 15–64 éves foglalkoztatottak 15%-a így dolgozott, létszámuk 680 ezer főt tett ki. Ezt követően csökkent, majd ősztől újra emelkedett a számuk és az arányuk, és a harmadik hullám 2021. tavaszi időszakában lokális csúcsot ért el: távmunkában vagy home office keretében a 15–64 éves foglalkoztatottak mintegy 13%-a dolgozott, létszámuk pedig 560–580 ezer főt tett ki. Ehhez képest 2021. április–júniusban arányuk 10,2%-ra, számuk 462 ezer főre mérséklődött.

2021 II. negyedévében a nemzetgazdaság szektorai közül az agráriumban foglalkoztatottak száma elmaradt az egy évvel korábbitól, az iparban lényegében nem történt változás (bár 2019 II. negyedévéhez képest csökkenés tapasztalható az emelkedő termelési volumen mellett), míg az építőipar területén folytatódott a létszámbővülés. Mind a piaci, mind a közszolgáltatások szegmensét növekedés jellemezte.

2021 II. negyedévében a 15–64 éves munkanélküliek átlagos száma 195 ezer fő volt, 19 ezer fővel (8,7%-kal) kevesebb, mint egy évvel korábban, míg a munkanélküliségi ráta 4,6%-ról 4,1%-ra csökkent. (Ebben az időszakban az inaktívak száma is mérséklődött, 116 ezer fővel, 1 millió 492 ezer főre.) A nők és a férfiak munkanélküliségi mutatói egyaránt jelentősen javultak, a munkanélküliségi rátájuk pedig megegyezett (egyaránt 4,1%). A 15–24 éves fiatalok, valamint a 25–54 évesek korcsoportjában a munkanélküliség szintje alacsonyabb volt az előző évinél, 13,3 és 3,6%, miközben az 55–64 éveseké változatlan, 2,9% volt.

Az álláskereséssel eltöltött átlagos idő hossza, valamint a tartósan, legalább egy éve állástalanok aránya egyformán nőtt 2021 II. negyedévében az előző évihez képest, előbbi 6,2 hónapról 8,4 hónapra, utóbbi pedig 19,5%-ról, 32,1%-ra.

A keresetek változatlanul növekedtekBudapest és a megyék munkaerőpiacra vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2021. I. félévi száma tartalmazza.^[26]

2021 január–júniusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintenA legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél.^[27] bruttó 428 200 forintot kerestek, míg a kedvezmények nélküli nettó átlagbér 284 800 forint volt, mindkettő 8,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. (Az időszakon belül jelentős hatást gyakorolt a 2021 júniusában érvényesülő bázishatás: az átlagkereset növekedési üteme az előző év azonos időszakához mérten sokkal visszafogottabban alakult, mivel 2020 júniusában osztották ki az egészségügyi dolgozók egyszeri, rendkívüli – 500 ezer forintos – juttatását.) A kedvezményeket is figyelembe véve a nettó átlagkereset 293 300 forint volt, 8,0%-kal több a 2020. január–júniusinál.

A közfoglalkoztatottak nélküli bruttó és a nettó átlagkereset azonos mértékben, 8,3%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A nettó átlagbérek a vállalkozások körében 8,1, a költségvetésben 9,2, míg a nonprofit szférában 8,3%-kal nőttek.

A fogyasztói árak 4,2%-os növekedése mellett a keresetek vásárlóereje 4,0%-kal emelkedett, elmaradva az egy évvel korábbi 6,3%-os bővüléstől.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a férfiaknál 467 000, a nőknél 391 100 forint volt, a növekedés mértéke egy év alatt 8,9 és 8,0%-ot ért el.

2021. január–júniusban a nemzetgazdasági ágak kereseti rangsorában a legmagasabb nettó átlagkeresettel változatlanul az információ, kommunikáció, illetve a pénzügyi szolgáltatás területén munkát vállalók rendelkeztek (480 100 és 498 700 forint), míg a legalacsonyabbal a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban (170 700 forint), valamint az egyéb szolgáltatásIdetartozik az érdekképviselet, a számítógép, személyi, háztartási cikk javítása, illetve az egyéb személyi szolgáltatás (pl. vegytisztítás, fodrászat, szépségápolás, temetkezés vagy fizikai közérzet javító szolgáltatás).^[28] területén (207 400 forint). Utóbbi nemzetgazdasági ágban kismértékben csökkent a nettó átlagkereset (–0,8%) az előző év január–júniusához képest, míg a többiben növekedett, a legnagyobb mértékben a művészet, szabadidő (14%) és az egészségügy (16%) területén.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 397 500 forintra becsülhető, 9,1%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

[1]:↑ Budapest és a megyék beruházási adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2021. I. félévi száma tartalmazza.

[2]:↑ A külkereskedelmi árak alakulásáról lásd az "Erőteljesen emelkednek a termelői árak" című alfejezetet.

[3]:↑ A 2021. áprilistól alkalmazott módszertan szerint. A maginflációs mutató a fogyasztóiár-index átmeneti vagy nem piaci eredetű árhatásoktól való megtisztításával feltárja az alapinflációnak az alakulását. Ennek megfelelően a fogyasztóiár-indexből elhagyjuk a nem feldolgozott élelmiszereket, a járműüzemanyagokat, a teljes háztartási energia főcsoportot, a hatósági áras termékeket, szolgáltatásokat, továbbá 2021. áprilistól a szeszes italokat, dohányárukat is.

[4]:↑ Budapest és a megyék gazdasági szervezeteinek adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2021. I. félévi száma tartalmazza.

[5]:↑ https://www.agroinform.hu/gazdasag/termenyarak-kukorica-buza-napraforgo-repce-szakerto-valaszol-49676-001" target="_blank

[6]:↑ Forrás: Világbank.

[7]:↑ Forrás: U.S. Energy Information Administration.

[8]:↑ Az EBS (European Business Statistics, 2152/2019) Rendelet 2021. évi hatályba lépése óta, az abban előírt, megfigyelt szolgáltatási területek kibocsátásiár-indexeit 2016-ig visszamenőleg publikáljuk. Az adatok a teljes ügyfélkörnek nyújtott szolgáltatásokra vonatkoznak.

[9]:↑ Víz- és hulladékgazdálkodás nélkül. A fejezetben az adatok az ipar egészében teljes körűek, a részletesebb bontású (például ágazati szintű, vagy létszámkategóriák szerinti) adatok a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokra vonatkoznak.

[10]:↑ Budapest és a megyék ipari termelésére vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2021. I. félévi száma tartalmazza.

[11]:↑ Naptárhatással kiigazított adatok szerint. Ciprus adata nem állt rendelkezésre.

[12]:↑ Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat.

[13]:↑ Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.

[14]:↑ Budapest és a megyék kereskedelmi szálláshelyeinek adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2021. I. félévi száma tartalmazza.

[15]:↑ Budapest és a megyék kiskereskedelmi forgalmára vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2021. I. félévi száma tartalmazza.

[16]:↑ M2M-kommunikáció (machine to machine): emberi beavatkozás nélkül megvalósított eszközök közötti kommunikáció

[17]:↑ Kábeltelevíziós, illetve széles sávon megvalósuló, helyhez kötött telefonszolgáltatás.

[18]:↑ Budapest és a megyék építőipari termelésére vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2021. I. félévi száma tartalmazza.

[19]:↑ Budapest és a megyék lakásépítési adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2021. I. félévi száma tartalmazza.

[20]:↑ Az adatok a külföldi légitársaságok forgalmát is tartalmazzák.

[21]:↑ Budapest és a megyék közlekedési baleseteinek adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2021. I. félévi száma tartalmazza.

[22]:↑ A megyék állatállományra vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2021. évi I. félévi száma tartalmazza.

[23]:↑ Budapest és a megyék népmozgalmi adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2021. I. félévi száma tartalmazza.

[24]:↑ A nemzetközi meghatározás (ILO-definíció) szerint foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol, vagy aki gyermekgondozási távollét – amelynek idejében pénzbeli juttatásban részesül – előtt dolgozott és visszatérhet korábbi munkahelyére, miközben munkanélküli az, akinek a) nincs munkája, b) az elmúlt 4 hétben aktívan keresett munkát, c) ha találna, 2 héten belül munkába tudna állni.

[25]:↑ Budapest és a megyék munkaerőpiacra vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2021. I. félévi száma tartalmazza.

[26]:↑ Budapest és a megyék munkaerőpiacra vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2021. I. félévi száma tartalmazza.

[27]:↑ A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél.

[28]:↑ Idetartozik az érdekképviselet, a számítógép, személyi, háztartási cikk javítása, illetve az egyéb személyi szolgáltatás (pl. vegytisztítás, fodrászat, szépségápolás, temetkezés vagy fizikai közérzet javító szolgáltatás).

További adatok, információk

Elérhetőségek:

kommunikacio@ksh.hu

Lépjen velünk kapcsolatba

Telefon: (+36-1) 345-6789

www.ksh.hu