Mi jellemezte a makrogazdasági folyamatokat?

A gazdasági folyamatokat világszerte a járvány határozta meg

2020 I–III. negyedévében a globális gazdasági folyamatok középpontjában a koronavírus okozta járvánnyal kapcsolatos intézkedések álltak. A világgazdaság az utóbbi években fokozatosan veszített dinamikájából (2017-ben 3,9, 2018-ban 3,6, 2019-ben 2,9%-kal bővültForrás: Nemzetközi Valutaalap (IMF).^[1]), a járvány világméretűvé válásával pedig a legtöbb nagy nemzetgazdaságban visszaesett a bruttó hazai termék (GDP) volumene.

A pandémia kiindulópontjának számító Kínában megtört a több évtizede tartó konjunktúra, és 2020 I. negyedévében 6,8%-kal csökkent a gazdaság teljesítményeForrás: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).^[2]. A korlátozások feloldásával újból nőtt a GDP volumene, a II. negyedévben 3,2, a III. negyedévben 4,9%-kal. Az I–III. negyedévben összességében 0,7%-kal bővült az ázsiai ország gazdasága az előző év azonos időszakához viszonyítva.

A II. negyedévben már a világgazdaság másik meghatározó szereplője, az Egyesült Államok vált a járvány egyik gócpontjává. Az I. negyedévben még valamelyest bővülő amerikai gazdaság a vírus terjedésének megfékezésére hozott intézkedések hatására a II. negyedévben 9,0%-kal visszaesett. Ehhez a mélyponthoz képest a III. negyedévben élénkült ugyan a gazdaság teljesítménye, az egy évvel korábbitól azonban továbbra is elmaradt (2,9%-kal).Forrás: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).^[3]

A szűkebb környezetünket jelentő Európai Unió (EU27_2020) gazdasága (különösen a régebbi tagállamoké) már a koronavírus megjelenése előtt is növekedési kihívásokkal küzdött. A tagországok többségében már 2020 I. negyedévében is csökkent a GDP volumene, a mélypontot a II. negyedév jelentette, amikor mindegyik tagállamban visszaesést mértek, az unió egészében 14%-osat. Ezt a III. negyedévben már kisebb (4,3%-os) csökkenés követte. Az uniós gazdaság teljesítménye a teljes I–III. negyedévet tekintve 7,0%-kal kisebb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az egyes tagállamokat a járvány hatásai eltérően érintették, túlnyomórészt a korlátozó intézkedések formájától és hosszától függően, három nagy nemzetgazdaságot, Spanyolországot, Olaszországot és Franciaországot sújtották leginkább. A magas halálozási arányok mellett ezekben az országokban esett vissza leginkább a GDP volumene (az év első kilenc hónapjában összességében 9,5–11%-kal). Az unió legnagyobb nemzetgazdaságának és egyben hazánk legfontosabb külgazdasági partnerének számító Németországban és a visegrádi országokban az uniós átlagnál kevésbé csökkent a gazdaság teljesítménye.Forrás: Eurostat. Az adatok szezonálisan és naptárhatással kiigazítottak, kivéve Szlovákiáét, amely csak szezonálisan kiigazított. Luxemburg adata nem állt rendelkezésre.^[4]

A II. negyedévi mélypontot követően a magyar gazdaság is élénkült

A magyar gazdaság teljesítménye 2013 óta folyamatosan nőtt, a növekedés üteme 2018-ban és 2019-ben hazánkban volt az egyik legnagyobb az unión belül. Az emelkedő tendencia 2020 I. negyedévében még kitartott, ekkor a GDP volumene (a kiigazítás nélküli adatok alapján) 2,2%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A járvány megfékezésére hozott korlátozó intézkedések hatására azonban a II. negyedévben – a többi uniós tagállamhoz hasonlóan – a magyar gazdaság teljesítménye is jelentősen, 14%-kal visszaesett. A járvány első, júniusig tartó hullámának lecsengésével, a korlátozások fokozatos feloldásával a gazdaság is élénkült: a III. negyedévi GDP volumene 11%-kal meghaladta a II. negyedévi mélypontot, az egy évvel korábbitól azonban (4,6%-kal) továbbra is elmaradt. Így az év első kilenc hónapjában összességében 5,5%-kal kisebb volt a gazdaság teljesítménye, mint az előző év azonos időszakában.

A járvány a legtöbb nemzetgazdasági ágra kedvezőtlenül hatott. Az ipar teljesítménye 7,2, az építőiparé 12, a szolgáltatásoké összességében 4,7%-kal csökkent 2020 I–III. negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A visszaesést az iparban jórészt az átmeneti gyárleállások okozták, az építőiparban a magas bázis, nagy építési projektek lezárulása, az uniós költségvetési ciklusváltás és a járvány miatt elhalasztott beruházások is szerepet játszottak ebben.

A szolgáltatások közül elsősorban a turizmust, a vendéglátást, a szállítás, raktározást, a szabadidő-eltöltéssel és a személyes kontaktussal járó tevékenységeket érintették a legérzékenyebben a járvány miatti korlátozások, 2020 I–III. negyedévében csak a kereskedelem, az információ, kommunikáció és a pénzügyi szolgáltatások teljesítménye haladta meg az egy évvel korábbit.

Felhasználási oldalon a külkereskedelmi forgalom egyenlege 2017 óta a legtöbb negyedévben visszafogta a GDP volumennövekedését, 2020 I–III. negyedévében pedig a legjelentősebb szerepe volt a gazdasági teljesítmény csökkenésében. Ezt elsősorban a szolgáltatás-külkereskedelem kedvezőtlenebb folyamatai okozták. Az import volumene 6,8, az exporté 10%-kal esett vissza, a nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában 875 milliárd forint többlet keletkezett, amely folyó áron számolva 35%-kal kisebb az egy évvel korábbinál. A jelentős csökkenést az okozta, hogy a II. negyedévben negatív volt a külkereskedelmi egyenleg, amire utoljára 2008 IV. negyedévében volt példa.

A háztartások fogyasztásának dinamikusan emelkedő trendje is megtört. A háztartások fogyasztása az I. negyedévben még emelkedett, ezt a veszélyhelyzet kihirdetése előtti kedvező gazdasági környezet és a járvány miatti, február–márciusi felvásárlási láz is hajtotta. A II. negyedévben azonban hat és fél éves emelkedő periódus ért véget. A kereskedelmet és a szolgáltatások széles körét érintő intézkedések nagyban korlátozták a vásárlási lehetőségeket, a bizonytalanabbá váló munkaerőpiaci környezetben pedig a háztartások óvatosabb fogyasztási döntéseket hoztak. A háztartások tényleges fogyasztása az év első kilenc hónapjában összességében 2,4%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A háztartásokénál jóval kisebb súlyú közösségi fogyasztás volumene 0,6%-kal csökkent, így a végső fogyasztás összességében 2,2%-kal maradt el az előző év azonos időszakitól.

Megtört a nemzetgazdasági beruházások bővülése

A háztartások fogyasztásához hasonlóan a nemzetgazdasági beruházások 2017 óta tartó volumenbővülése is megtört: 2020 I–III. negyedévében a beruházások teljesítményeBudapest és a megyék beruházási adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2020. I–III. negyedévi száma tartalmazza.^[5] 8,6%-kal visszaesett az előző év azonos időszakának magas bázisához képest. A visszaesést elsősorban a gazdasági szereplők sok esetben elhalasztott, vagy átütemezett beruházásai, több nagy fejlesztési projekt lezárása és az uniós források csökkenő effektív felhasználása okozta. Ez a járvány miatt bizonytalanná vált piaci környezetben leginkább a feldolgozóipart, a szállítás, raktározást és a közigazgatást érintette. A beruházások visszaesése számottevően hozzájárult a gazdasági teljesítmény mérséklődéséhez.

A fejlesztések csökkenését elsősorban a beruházások értékének 57%-át adó legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások beruházási volumenének 11%-os szűkülése okozta, amelyben kiemelt szerepet játszott a járvány gazdasági hatásai következtében létrejött elégtelen piaci kereslet, valamint az emiatt kihasználatlan kapacitások. Beruházásaikat leginkább a nagyobb létszámú, jellemzően külföldi érdekeltségű vállalkozások és az állami tulajdonú vállalatok fogták vissza.

Ugyanakkor a beruházások 13%-át realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések 15%-kal maradtak el a bázisidőszaktól, részben az uniós forrásból finanszírozott projektek volumenének csökkenése következtében.

A beruházásokat jelentősen visszafogta az 58%-os részarányt képviselő építési beruházások 10%-os volumencsökkenése, amely leginkább a szűkülő uniós források következménye. A járvány hatásaira kevésbé élesen reagáltak a gazdaság szereplői a gép- és berendezésberuházások esetében, amelynek volumene 6,9%-kal volt kevesebb az előző év azonos időszakinál.

2020 I–III. negyedévében a nemzetgazdasági beruházások legnagyobb részét, 27%-át realizáló feldolgozóipar fejlesztéseinek volumene 8,5%-kal csökkent az előző év azonos időszakának magas bázisához képest. A növekedés a II. negyedévben tört meg, majd a visszaesés mértéke a III. negyedévben meghaladta a 18%-ot. A feldolgozóiparon belül:

• az alágak túlnyomó többségében jelentősen csökkentek a fejlesztések, kiugró mértékben a legnagyobb súlyú járműgyártásban, továbbá a szintén jelentős súlyú vegyi anyag, termék gyártása, valamint a kohászat, fémfeldolgozási és a gép, gépi berendezés gyártása területén.

• Ugyanakkor a korábbi időszakokban elkezdett nagyszabású projektek révén néhány alágban jelentősen nőtt a volumen, például a villamos berendezés gyártása, a fafeldolgozás és a gyógyszergyártás esetében.

A beruházások alakulásában meghatározó szerepet játszó gazdasági területek közül az ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 3,6%-kal csökkent 2020 I–III. negyedévében. Ezen belül a lakásépítések kismértékben bővültek, viszont a bérbeadást szolgáló üzleti létesítmények (pl. logisztikai csarnokok) fejlesztései jelentősen szűkültek. Az infrastrukturális beruházások mérséklődése és a szállítással, raktározással foglalkozó vállalkozások visszafogottabb beruházási aktivitása következtében a harmadik legnagyobb súlyú terület, a szállítás, raktározás beruházási volumene 16%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól.

Az államháztartás egyes területei eltérően járultak hozzá a nemzetgazdasági beruházások változásához. A járványügyi helyzettel is összefüggésben, a fekvőbeteg-ellátási terület kiugró fejlesztései révén az egészségügy, szociális ellátás területén több mint másfélszeresére emelkedtek a beruházások. Elsősorban a központi közigazgatási szervek szűkülő forrásai révén a közigazgatásban viszont 17%-kal csökkent a volumen, míg a művészet és szabadidő területén – elsősorban versenysporttal kapcsolatos projektek kisebb tárgyidőszaki ráfordításai miatt – 30%-kal csökkentek a beruházások.

A kereskedelem beruházásai 1,3%-kal szűkültek, mivel a nagykereskedelem, illetve a gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása ágazatok beruházásainak visszaesését nem ellensúlyozták a kiskereskedelmi fejlesztések. Elsősorban az importból származó gépbeszerzéseknek köszönhetően a mezőgazdaság fejlesztései ugyanakkor 6,5%-kal emelkedtek.

A csökkenő termék-külkereskedelem a mérleg kismértékű javulásával járt együtt

2020. I–III. negyedévben a külkereskedelmi termékforgalom euróban számított értéke elmaradt az egy évvel korábbitól, a csökkenés a forgalom mindkét irányában mintegy 8%-os volt. A kivitel értéke 75,6, a behozatalé 72,0 milliárd eurót tett ki az év első kilenc hónapjában, amely révén 3,7 milliárd eurós aktívum keletkezett. Az egyenleg a 2019. január–szeptemberihez viszonyítva 138 millió euróval javult. A külkereskedelem értéke január–februárban, a koronavírus okozta járvány magyarországi megjelenése előtt csekély mértékben nőtt, majd a március–augusztusi időszakban rendre csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Április–május átlagában az összforgalom 30%-kal esett vissza. Szeptemberben – az export hatására – bővült a külkereskedelmünk.

2020. I–III. negyedévben az áruforgalom volumene exportban 5,1, importban 3,6%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A negyedéves folyamatok szerint a kivitel volumennövekedése közel négy éven keresztül, 2020. I. negyedévvel bezárólag rendre elmaradt a behozatalétól, majd a II. negyedévben az export volumene a behozatalénál nagyobb mértékben esett vissza (20, illetve 14%-kal). E folyamatokban a III. negyedévben változás következett be, miután a kivitel bővülése meghaladta a behozatalét. A január–szeptemberi időszak során összességében kedvezőtlenül alakuló volumenfolyamatokatKedvezőtlen változás alatt nem a csökkenést értjük, hanem azt, hogy az export volumene az importét meghaladó mértékben mérséklődött.^[6] azonban több mint ellensúlyozta a javuló cserearány, amelyek hatására a mérleg kismértékben javult.

Az egyenleg javulása az Európai Unióval (EU27_2020) folytatott kereskedelemnek tulajdonítható, amely relációban 143 millió euróval javult a mérleg. Uniós partnereink közül a legnagyobb aktívum (3,6 milliárd euró) és a legjelentősebb egyenlegjavulás (632 millió euró) is Németország vonatkozásában alakult ki.

Az EU-n kívüli országok viszonylatában gyakorlatilag nem változott (5 millió euróval nőtt) a passzívum. Ezen belül az ázsiai országokkal lebonyolított árucsere mérlege 1,1 milliárd euróval vált kedvezőtlenebbé, miközben a kereskedelem euróértéke – az országcsoportok közül egyedülálló módon – nőtt, ráadásul két számjegyű mértékben. 2020. január–szeptemberben a Kínával lebonyolított áruforgalom egyenlege 4,4 milliárd eurós deficitet mutatott, az egy évvel korábbinál 794 millió euróval többet. Az EU-n kívüli európai országokkal folytatott kereskedelem egyenlege ugyanakkor 1,3 milliárd euróval javult, leginkább annak tulajdoníthatóan, hogy visszaesett az Oroszországból érkező energiaimport értéke.

A gépek és szállítóeszközök változatlan áron számított forgalma 7–8%-kal csökkent a 2019. I–III. negyedévihez képest. Kivitelben a közúti járművek, behozatalban a villamos gépek, készülékek, műszerek jelentették nemcsak a gépjellegű, hanem a teljes forgalom legfontosabb csoportját, előbbiek exportja 17, utóbbiak importja 7,0%-kal csökkent euróban számítva az egy évvel korábbihoz képest.

A feldolgozott termékeken belül a legfontosabb termékkört mindkét forgalmi irányban a gyógyszerek, gyógyszerészeti termékek jelentik, amelyek euróban megállapított importja – vélhetően a járvánnyal összefüggésben – 28, exportja pedig 16%-kal több volt a 2019. I–III. negyedévesnél.

Az energiahordozók importvolumene 15%-kal visszaesett, folyó áron számítva pedig még jelentősebb csökkenés adódott, miután az árufőcsoport árszintje a volumencsökkenésnél is nagyobb mértékben maradt el a bázisidőszakitól.

Az árufőcsoportok közül kizárólag az élelmiszerek, italok, dohánytermékek kereskedelme bővült mindkét forgalmi irányban, az export volumene 5,3, az importé 1,2%-kal haladta meg a 2019. I–III. negyedévit.

A termékkereskedelemnél jellemzően aktívabb személyes kontaktust igénylő szolgáltatás-külkereskedelmet a járvány súlyosabban érintette. A szolgáltatásexport euróban számított értéke 28, az importé 21%-kal maradt el a 2019. I–III. negyedévitől. A forgalom mindhárom negyedévben csökkent az egy évvel korábbihoz képest, a legnagyobb mértékű visszaesés exportban a II., importban a III. negyedévben adódott. 2020 első kilenc hónapja során a bevételek – turizmussal együtt számított – értéke 14,8 milliárd, a kiadások 10,7 milliárd eurót tettek ki. Szolgáltatás-külkereskedelmünk 4,1 milliárd eurós többlettel zárta az első kilenc hónapot, ami a mérleg 2,8 milliárd eurós romlását jelenti az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az I–III. negyedéveket tekintve a mérleg ezt megelőzően 2009-ben romlott utoljára, a 2020. január–szeptemberi aktívum a legkisebb összegű az utóbbi hét év azonos időszakait tekintve.

Az 5. táblában szereplő valamennyi országcsoporttal romlott a szolgáltatás-külkereskedelmi mérlegünk, ennek ellenére mindegyikükkel aktívumunk keletkezett. Az Európai Unió (EU27_2020) vonatkozásában az egyenlegromlás 1,5 milliárd eurót, az aktívum 1,9 milliárd eurót tett ki 2020 I–III. negyedévében.

A szolgáltatás-külkereskedelmi egyenleg romlása legnagyobbrészt a turizmus hatására következett be, amely mérlege 1,7 milliárd euróval lett kedvezőtlenebb. Ezenkívül azonban számottevően romlott a szállítási szolgáltatások egyenlege is (1,0 milliárd euróval), legnagyobbrészt a légi személyszállítás terén bekövetkezett folyamatok miatt. A mérlegromlás ellenére a legnagyobb többlet a turizmusban keletkezett (1,5 milliárd euró), és a szállítások esetében is jelentős összegű maradt az aktívum (1,2 milliárd euró).

Élénkült a vállalkozásalapítási kedv, de újra több egyéni vállalkozó szünetelteti tevékenységét

A járvány tavaszi kitörésével a vállalkozások száma – a több éve tartó folyamatos növekedést megtörve – márciustól csökkent, júniusban viszont újra emelkedni kezdett. Október végén 1,8 millió regisztrált vállalkozás volt, az egy évvel korábbinál 1,1, a járvány kitörése előttinél 0,6%-kal több. A növekedéshez főként az önálló vállalkozók, ezen belül elsősorban az egyéni vállalkozók számának gyarapodása járult hozzá, de júliustól a társas vállalkozásoké is enyhén nőtt.

A cégalapításoknak a járvány kitörését követő számottevő visszaesése júniusban megállt, június–októberben már 3,9%-kal (2,2 ezerrel) több új vállalkozást jegyeztek be, mint 2019 azonos időszakában. A növekmény több mint háromnegyedét adó társas vállalkozásokból ezekben a hónapokban az egy évvel korábbinál 15%-kal többet alapítottak. Ennek ellenére az év első tíz hónapját tekintve a cégalapítási kedv csökkent (9,4%-kal).

A tevékenységüket szüneteltető egyéni vállalkozók 2020. április végi 108 ezres csúcslétszáma augusztusra 84 ezerre csökkent, szeptembertől viszont – a járvány második hullámával párhuzamosan – enyhén újra emelkedett. Október végén az egy évvel korábbinál 36%-kal több, 89 ezer egyéni vállalkozó szüneteltette tevékenységét. A regisztrált egyéni vállalkozók 16%-a tartozott ebbe a körbe, a 2019. októberinél 3,7 százalékponttal magasabb az arányuk. Legnagyobb mértékben (7,1–6,8 százalékponttal) a szállítás, raktározás, az adminisztratív szolgáltatások és a művészet, szabadidő területén nőtt a tevékenységüket átmenetileg felfüggesztők aránya.

Az árak alakulását nagymértékben meghatározták az energiahordozók és a sertéshús

A járvány gazdasági következményeként csökkenő üzemanyagárak a tavaszi hónapokban visszafogták az infláció mértékét. A korlátozások feloldása után júniusban a gazdasági visszarendeződés, júliusban pedig a dohánytermékeket és az üzemanyagokat érintő jövedékiadó-emelés hatására gyorsult a fogyasztói árak növekedési üteme. Szeptembertől lassult az árdinamika, elsősorban az élelmiszerek, a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások mérséklődő éves árnövekedése miatt. A tartósabb inflációs folyamatokat megragadó maginflációA maginflációs mutató célja, hogy a fogyasztóiár-index átmeneti vagy nem piaci eredetű árhatásoktól való megtisztításával (például: időjárás, hatósági intézkedés stb.) feltárja az alapinflációnak az alakulását. Ennek megfelelően a fogyasztóiár-indexből elhagyjuk a nem feldolgozott élelmiszereket (például: friss zöldség, gyümölcs), a járműüzemanyagokat, a teljes háztartási energia főcsoportot és a hatósági áras termékeket, szolgáltatásokat. A maginfláció a teljes fogyasztóiár-index kiszámításához megfigyelt fogyasztói kosár 71%-át fedi le.^[7] márciustól az általános árszínvonalnál magasabb szinten, de annál szűkebb tartományban (3,8–4,6% között) mozgott.

2020. január–októberben átlagosan 3,5%-kal nőttek az árak 2019 azonos időszakához képest. Az áremelkedést alapvetően az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk drágulása okozta, a többi kiadási főcsoportban az átlagosnál kisebb mértékben növekedtek, vagy csökkentek az árak.

A fogyasztásban 26%-os súlyú élelmiszerek árváltozása termékenként nagymértékben különbözött. A friss hazai és déligyümölcs 34%-os drágulása mögött a kedvezőtlen időjárás miatti terméskiesés húzódott meg. Az afrikai sertéspestis-járvány élelmiszerárakba begyűrűző hatása az év során mérséklődött, de a sertéshús ára így is 18, a párizsi felvágott, kolbászé 19, a szalámi, szárazkolbász, sonkáé 11%-kal nőtt. A főbb élelmiszerek közül a kenyér 7,7, a tej 7,3, a tejtermékek (sajt nélkül) 6,2, a baromfihús 3,0%-kal drágult. A friss zöldség ára mérsékelten emelkedett (1,0%-kal), a burgonyáé 4,3%-kal csökkent, összefüggésben a mezőgazdasági termelői árak változásával.

A fogyasztásban 27%-os súlyú szolgáltatások díjai az átlagosnál kisebb mértékben nőttek. A piaci szolgáltatások közül a lakásjavítás, -karbantartás és a járműjavítás, -karbantartás ára nőtt jelentősebben (11, illetve 8,0%-kal). A kommunális szolgáltatások (víz, csatorna, szemétszállítás) és a munkahelyre, iskolába történő utazás tarifái nem módosultak, a telefon-, internethasználatért 1,8%-kal többet kellett fizetni az egy évvel korábbinál. A fogyasztásban 4–10%-os súlyú kiadási főcsoportok közül a szeszes italok, dohányáruk drágulását alapvetően a cigaretta jövedéki adójának több lépésben megvalósított emelése idézte elő. A ruházkodási cikkek és a háztartási energia ára alig nőtt. Utóbbi főcsoportban az elektromos energia, a vezetékes gáz és a távfűtés díjai nem módosultak, a tűzifáért 3,0%-kal többet kértek a forgalmazók az egy évvel korábbinál. A járműüzemanyagok ára 5,5%-kal csökkent, összefüggésben a kőolaj világpiaci árának változásával. A gyógyszerek, gyógyáruk 2,2%-kal drágultak.

A fogyasztói árak hazai drágulása uniós összehasonlításban kiemelkedőnek számított. A harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) szerint 2020. január–októberben az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,0% feletti drágulást hazánk mellett csak a többi visegrádi országban és Romániában mértek, ugyanakkor Észtország és Írország mellett jellemzően a dél-európai tagállamokban mérséklődtek az árak. Összességében 0,8% volt az infláció az Európai Unióban.

Az élelmiszerek fogyasztói árának alakulását részben meghatározta a mezőgazdasági termékek termelői árának 2020. I–III. negyedévi, az egy évvel korábbihoz viszonyított 7,3%-os növekedése. A növényi és kertészeti termékek erőteljesebben (9,0%-kal) drágultak az előző évinél, mint az élő állatok és állati termékek (4,6%-kal).

A burgonya kivételével (–10%) minden főbb növénycsoport ára nőtt. A gyümölcsök kiemelkedő (38%) áremelkedése annak következménye, hogy a meggy (–2,1%) kivételével minden kiemelt gyümölcs jelentősen drágult, az alma 59, a szilva 57, az őszibarack 49, a körte 21%-kal. Egész Európában élénk kereslet alakult ki a jó minőségű étkezési gyümölcsök iránt, miközben a tavaszi fagyok miatt a termés csökkent. A zöldségfélék 5,8%-kal kerültek többe, ezen belül az uborka és a paradicsom 13, illetve 6,0%-kal, a vöröshagyma (–17%) és a fejeskáposzta (–13%) azonban olcsóbb lett. Az ipari növények ára 16, az értékesítésben nagy súlyt képviselő gabonaféléké 2,5%-kal lett magasabb.

Az élő állatok közül a vágóbaromfi ára 0,5%-kal csökkent, a vágómarháé 2,6, a vágósertésé 9,5%-kal emelkedett 2019 első kilenc hónapjához képest. Utóbbi ára 2019 márciusa és 2020 márciusa között dinamikusan nőtt, amit elsősorban az élénk külpiaci kereslet okozott. A járvány következtében kialakult értékesítési problémák (a vendéglátóipari kereslet visszaesése) miatt azonban áprilisban csökkenésbe fordult a vágósertés felvásárlási ára. Az állati termékek 4,5, ezen belül a tej 3,8, a tojás 4,1%-kal drágult.

A mezőgazdasági ráfordítási árak 0,4%-os I–III. negyedévi emelkedése a folyó termelőfelhasználás 0,6%-os csökkenéséből és a mezőgazdasági beruházások árszínvonalának 5,8%-os növekedéséből adódott. A műtrágya ára 7,9%-kal csökkent, amiben szerepet játszhatott az, hogy az alapanyagául szolgáló földgáz és kőolaj világpiaci átlagára 2020 I. félévében jelentősen visszaesett. 2020 III. negyedévében a műtrágyaárak 8,1%-kal csökkentek az előző negyedévhez, és 15%-kal 2019 elejéhez képest.

Miután a termelői árak dinamikusabban emelkedtek, mint a ráfordítási árak, a két index hányadosából számított agrárolló az előző év azonos időszakának 101,0%-os értéke után jelentősen nyílt, 106,9% volt.

Az uniós tagállamok többségében a járvány miatti gazdasági visszaesés – a fogyasztói árak mérséklődése mellett – a termelői árak csökkenésével járt együtt. Ezt főként a nyersanyagok – elsősorban a kőolaj és a földgáz – világpiaci árának jelentős csökkenése okozta. Ettől a tendenciától eltérően, részben a forint jelentős leértékelődése miatt, 2020 első tíz hónapjában a hazai ipari termékek átlagosan 3,9%-kal többe kerültek az egy évvel korábbinál.

Az ipar belföldi értékesítési árainak 2016 végétől tartó folyamatos emelkedését április–július között csökkenő periódus szakította meg, jórészt az energiahordozók áresése miatt. Az év első tíz hónapjában összességében 0,6%-kal lettek drágábbak a belföldön értékesített iparcikkek az előző év azonos időszakinál. Az energiatermelő ágazatokban átlagosan 4,8%-kal csökkentek az árak, a továbbfelhasználásra termelő, a beruházási javakat és a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatokat továbbra is drágulás jellemezte. A feldolgozóipari alágak többségében emelkedtek az árak, a hazai eladásokban legnagyobb súlyú élelmiszeriparban 5,9%-kal. Ezen belül a húsiparban – részben az afrikaisertéspestis-járvány miatt – 9,4%-os drágulás történt, ami a feldolgozott hústermékek fogyasztói árának alakulását erősen meghatározta.

A külföldre értékesített iparcikkek árai a belföldinél nagyobb mértékben, a 2019. január–októberihez viszonyítva átlagosan 5,5%-kal emelkedtek. Az eltérésben nagy szerepe volt annak, hogy az exportban jóval kisebb az energiatermelő ágazatok súlya, a forint gyengülésének viszont jelentős árfelhajtó hatása volt. A külföldi eladások zömét adó feldolgozóiparban 6,4%-os árnövekedés, a kis súlyú energiaiparban 11%-os csökkenés volt jellemző.

Az építőipari termelői árak növekedése tovább lassult, 2020 I–III. negyedévében átlagosan 7,7%-kal haladták meg az egy évvel korábbit. Az ágazatok közül leginkább az épületek építésének drágulása enyhült, aminek eredményeként az egyes területek árváltozása kiegyenlítettebbé vált. 2020. január–szeptember hónapjaiban az épületek és az egyéb építmények építési árai egyaránt 7,5, a speciális szaképítésé 8,0%-kal nőttek.

A megfigyelt építményalcsoportok közül a nagy- és kiskereskedelmi épületek építése drágult a leginkább (8,6%-kal) a 2019. I–III. negyedévihez képest. A lakóépületek közül az egylakásos épületek építése az átlagosnál kisebb mértékben, 7,5, a többlakásos társasházaké pedig 7,4%-kal került többe. Az egyéb építmények körében a legnagyobb mértékben (7,4%-kal) az útépítések drágultak.

A lakásépítés termelői árának emelkedése mellett az új lakások tiszta árindexe a 2019. évi 13%-os növekedés után 2020 I-II. negyedévében már csak 2,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A használt lakások esetében a drágulás üteme szintén lassult, 1,7%-os volt. A reálárindexek 2013 és 2019 közötti lendületes emelkedése 2020-ban megállt, az új lakások reálára stagnált, a használtaké kissé csökkent.

2020 II. negyedévében az új lakások négyzetméterenkénti országos átlagára 515 ezer, a használtaké 217 ezer forint volt. A használt lakások fajlagos árában óriási területi különbségeket találunk: az országos átlagot csak a budapesti – 2,8-szorosa az átlagnak –, a pesti (29%-kal) és közép-dunántúli (7%-kal) régiók lakásárai haladták meg, ugyanakkor az észak-magyarországiak annak mindössze az 51%-át érték el. 2020 II. negyedévében a használtlakás-árak a megyeszékhelyek kivételével valamennyi településtípus esetében csökkentek 2019 IV. negyedévéhez képest, leginkább a községekben, 20%-kal.

A KSH–ingatlan.com országos lakbérindex 2020 szeptemberében a 2015. évi 133%-a volt, és 5,5%-kal maradt el az előző év azonos időszakitól. A nyár eleji ingadozás után augusztusban (–1,2%) és szeptemberben (–0,9%) is csökkentek a lakbérek, de a szeptemberi országos lakbérindex 1,5%-kal meghaladta az áprilisi mélypontot. A fővárosi lakbérek összességében az országoshoz hasonló tendenciát mutatnak. Budapesten belül a pesti belső kerületekben szeptemberben az áprilisinál – az országossal ellentétben – 4,1%-kal voltak magasabbak, a pesti külső kerületekben 4,4%-kal alacsonyabbak a lakbérek.

2020 I–III. negyedévében a külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala az exportban 4,5, az importban 2,3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az árszintemelkedés a forint leértékelődéséből fakadt, amelyet mérsékelt a devizaárszint csökkenése. A forint átlagárfolyama 2020. január–szeptemberben az euróhoz és a dollárhoz viszonyítva is közel 8%-kal volt gyengébb, mint 2019 azonos időszakában. Az I–III. negyedév során a cserearány 2,2%-kal javult, aminek fontos tényezőjét jelentette, hogy az energiahordozó-import forintban számított árszintje 24%-kal csökkent 2019 első kilenc hónapjához képest.

Hogyan változtak az ágazati teljesítmények?

Rekordközeli volt a kalászosok többségének termésátlaga

A mezőgazdaság termelési volumenének mérséklődésében szerepet játszik, hogy 2020-ban az előző évinél 5,6%-kal kisebb szántóterületen, 1,3 millió hektáron termesztettek kalászos növényeket.A megyék kalászos gabonák termelésére vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2020. I–III. negyedévi száma tartalmazza.^[8] A nyári betakarítású gabonák területének 71%-át búza, 20%-át árpa, 5,5%-át tritikálé, 2,0%-át rozs, 1,8%-át zab foglalta el. A január–áprilisi aszály, majd a kora nyári heves esőzések ellenére a begyűjtött mag mennyisége (6,9 millió tonna) a területhez viszonyítva kevésbé, 4,5%-kal csökkent. A búza és a tritikálé termésátlaga nagyobb, a többi kalászosé kisebb volt az egy évvel korábbinál, viszont mindegyik növényé elérte vagy meghaladta a 2015–2019. évek átlagát. Az egyes kalászosok terméseredményei eltérően alakultak:

• A kalászosok össztermésének 73%-át adó búza területe 8,1%-kal csökkent a 2019. évihez képest, és az ezredforduló óta nem foglalkoztak ennyire kis területen a kenyérgabona termesztésével. A búza 5,0 millió tonnás termése egy év alatt kisebb mértékben csökkent, mint a kiterjedése, ezáltal hektáronkénti hozama nőtt, és az elmúlt két évtizedben csak 2017-ben volt az ideinél nagyobb.

• Az árpa hozama területéhez viszonyítva mérsékeltebben emelkedett, így termésátlaga elmaradt a 2019. évi rekordjától. A tavaszi árpa hektáronkénti hozama nagyobb mértékben csökkent (–4,8%), mint az árpatermés 93%-át adó őszi árpáé (–1,1%), mivel az előbbi vetésekor és kelése időszakában rendkívül száraz időjárás uralkodott.

• A tritikálé betakarított területe 2016 óta csökken. Terméseredménye 2003 óta először idén nem érte el 300 ezer tonnát, hektáronkénti hozama azonban rekordközeli maradt.

• A szántó kisebb részét elfoglaló kalászosok közül a rozs területe az új évezredben nem volt ilyen alacsony, mint 2020-ban. Részben emiatt is az ideinél kevesebb rozsmagot a 2010-es évek eleje óta nem gyűjtöttek be.

• A zab területcsökkenése 2020-ban megállt, és termésmennyisége az előző évivel azonos volt.

Az ipari termelés szeptemberben már megközelítette a járvány előtti csúcspontját

Magyarországon az ipari termelés volumene 2013 óta évről évre nőtt, jellemzően az uniós átlagot meghaladó mértékben. Az emelkedő tendencia 2020 első két hónapjában is folytatódott, a kedvező folyamatokat azonban márciustól felülírták a koronavírus okozta járvánnyal összefüggő gazdasági hatások, többek között egyes üzemekben a gyártás átmeneti leállása, a globális beszállítói láncokban keletkezett fennakadások és a szűkülő értékesítési lehetőségek. Áprilisban volt a legnagyobb a visszaesés, ekkor a termelés volumene 37%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A járvány első hullámának lecsengésével, a korlátozások fokozatos feloldásával a termelés is élénkült, szeptemberben már az egy évvel korábbi szintjét is meghaladta. Az I–III. negyedévben összességében 9,2%-kal alacsonyabb volt a kibocsátás, mint 2019 azonos időszakában. A negatív hatások az exportorientált ipari cégeket jobban érintették, így az ipari export 9,5, a kisebb súlyú belföldi értékesítések volumene 6,6%-kal csökkent.

A rendkívüli helyzet az egyes ipari területeket eltérően érintette:

• A legnagyobb termelési értékkel bíró és az előző évben húzóágazatnak számító járműgyártás január–februárban még dinamikusan bővült, ezt követően azonban meredeken esett a termelés. Március második felében leálltak a hazai autógyárak, így a közútigépjármű-gyártás áprilisban szinte egyáltalán nem termelt, és a járműalkatrész-gyártás is csak igen visszafogott kapacitással üzemelt. Az autógyárak fokozatos újraindulásával egyre bővült a termelés volumene, augusztusban és szeptemberben már meghaladta az egy évvel korábbi szintet. Az év első kilenc hónapjában összességében 18%-kal alacsonyabb volt a járműgyártás kibocsátása, mint az előző év azonos időszakában, így elsősorban ez a terület okozta az ipari termelés volumencsökkenését. Az iparág teljesítménye a beszállítói kapcsolatokon keresztül hatással volt más feldolgozóipari területekre, többek között az elektronikai iparra, a gumi- és műanyagiparra, a kohászat és fémfeldolgozásra is.

• A feldolgozóipari termelés 13%-át adó (a járműgyártást követően a második legnagyobb súlyú) elektronikai iparban a január–februári 9,5%-os emelkedést követően márciusra számottevően lassult a növekedés üteme, majd az április–májusi jelentős visszaesés után júniustól már újra bővült az iparág. Ennek ellenére az I–III. negyedévben összességében kis mértékben (0,5%-kal) elmaradt a kibocsátás az egy évvel korábbitól.

• Az elektronikai iparhoz hasonló súlyú, de nagyobbrészt belföldön értékesítő élelmiszeripar az I. negyedévben tizedével bővült az előző év azonos időszakához képest, amiben jelentős szerepe volt a járványhelyzettel összefüggő felvásárlási láznak. Kiugróan nagy volt a kereslet az étolaj, a malomipari termékek, valamint a keményítő iránt. A vendéglátást érintő korlátozások elsősorban az italgyártás teljesítményét vetették vissza, a húsipar II. negyedévi csökkenését pedig főképp a madárinfluenza miatt kialakult alapanyaghiány okozta. Az élelmiszeripar termelése április–májusban jelentősen csökkent, júniusban azonban visszatért az emelkedő pályára, és szeptemberig mindegyik hónapban nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A teljes I–III. negyedévet tekintve 1,6%-kal emelkedett a kibocsátás az előző év azonos időszakához képest.

• Az elektronikai iparhoz és az élelmiszeriparhoz hasonlóan viszonylag gyorsan helyreállt a termelés a villamosberendezés-gyártásban is. Az iparági folyamatokat alapvetően az akkumulátor-gyártás elmúlt években létrehozott jelentős kapacitásai határozzák meg. Ezáltal az I–III. negyedévben (az április–májusi átmeneti visszaesés ellenére is) kiemelkedően, 9,0%-kal nőtt a termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest.

• A kohászat, fémfeldolgozás termelése már a járvány begyűrűzése előtt is csökkent, 2019-ben hatéves emelkedő tendencia ért véget. Ez összefüggött a termékek fontos felvevőpiacát jelentő európai autóipar gyenge teljesítményével és az ázsiai (elsősorban kínai) versenytársak térnyerésével is. A járvány tovább szűkítette az európai gyártók értékesítési lehetőségeit, a hazai termelés májusban volt a mélyponton.

• A gumi- műanyag- és építőanyag-ipar teljesítménye 2019 végén fordult csökkenésbe, a járvány ezt a folyamatot felerősítette, 2020 I–III. negyedévében a termelés 11%-kal csökkent. Az ágazatcsoporton belül – az I. negyedévben még jól teljesítő – gumiabroncs-gyártást vetette vissza leginkább a pandémia, több nagyüzemben is voltak kényszerleállások.

Összességében az év első kilenc hónapjában mindössze 3 feldolgozóipari alágban haladta meg a termelés volumene az egy évvel korábbi szintet: a már említett villamosberendezés-gyártás és élelmiszeripar mellett a járvány miatt speciális helyzetben lévő gyógyszergyártás bővült (3,7%-kal). Az I–III. negyedévben a legnagyobb mértékben (egyaránt 18%-kal) a járműgyártás, a kis súlyú textil- és bőripar, valamint (az energiahordozók iránti kereslet megcsappanása miatt) a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás esett vissza.

Az uniós tagállamok többségében már a járvány megjelenése előtt, 2019 végén–2020 elején csökkent a termelés volumene. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint az április–májusi mélypont után mindegyik tagállamban nőtt a kibocsátás, a járvány előtti szintjét azonban (Horvátország és Litvánia kivételével) még szeptemberben sem érte el. Hazánkban és a másik három visegrádi országban a szeptemberi termelés volumene már csak kevéssel maradt el az év eleji csúcspontjától, a legnagyobb ipari potenciállal rendelkező Németországban viszont az egyik leglassabb az ipar kilábalása. (Az előző év azonos időszakához viszonyítva a német ipar kibocsátása 2018 vége óta folyamatosan csökken.) Az egyes tagállamokban a változások nagyban függtek a járvány időbeli megjelenésétől, a megfékezésére hozott, országonként eltérő intézkedések természetétől, gazdasági hatásától, az ipar szerkezetétől, a leginkább érintett iparágak súlyától.

2020 első nyolc hónapjában csökkent az energiafogyasztásunk

2020 I–III. negyedévében az ipari termelés 4,0%-át adó energiaipari kibocsátás (folyó áron 988 milliárd forint) volumene 1,2%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól. A teljesítmény 73%-át előállító villamosenergia-termelés, -ellátás volumene 1,5%-kal bővült, miközben a 16%-ot adó gázellátásé 10%-kal, a legkisebb súlyú (11%) gőzellátás, légkondicionálásé 4,5%-kal csökkent.

Az áprilisi jelentősebb visszaesést követően is folyamatosan csökkent hazánk előző év azonos időszakához viszonyított energiafelhasználása, így 2020 első nyolc hónapjában a gazdasági szereplők energiafogyasztása (700 PJ) 2,1%-kal mérséklődött.Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.^[9] Ebben az időjárási viszonyok mellett a járvány miatt kialakult helyzet (például a kisebb járműforgalom, a tavaszi üzemleállások) is szerepet játszott. Az elsődleges energiafogyasztás szerkezetében nem történt számottevő változás, a szükséglet 33%-át földgáz, a 29%-át kőolaj és kőolajszármazékok biztosították, mindkettő túlnyomó részben külföldről származott. A szükséglet 16%-át nukleáris energia, 6,5%-át szén és széntermék, 3,9%-át nettó villamosenergia-import fedezte. Szénfelhasználásunk felét hazai kitermelésből nyertük. A fogyasztás több mint tizedét egyéb energiaforrások, például megújuló energiahordozók és hulladék elégítették ki.

Magyarország villamosenergia-fogyasztása 2020 első nyolc hónapjában az előző év azonos időszakinál 2,5%-kal kevesebb, 30,2 milliárd kWh volt. A megújuló alapú villamosenergia-termelésen belül a napenergia szerepe évről évre bővül, a 2020 első nyolc hónapjában előállított 1,8 milliárd kWh 1,8-szerese az egy évvel korábbinak.

Az építőipari vállalkozások megrendelései csökkentek

Az építőipari termelés volumene a korábbi beruházási programok kifutásával már 2020 első hónapjaiban is számottevően elmaradt az utóbbi évek magas kibocsátási szintjétől, majd a járvány tovább fokozta a visszaesést. A kibocsátás az egy évvel korábbihoz mérten júliusban érte el a mélypontját, ekkor a magas bázistól 21%-kal elmaradt a teljesítmény. Augusztustól némileg enyhült a visszaesés, így 2020 I–III. negyedévében a termelés (2,9 ezer milliárd forint) volumene összességében 11%-kalBudapest és a megyék építőipari termelésére vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2020. I–III. negyedévi száma tartalmazza.^[10] csökkent az egy évvel korábbi magas bázishoz képest. Ehhez mindkét építményfőcsoport hozzájárult: az építőipari produktum mintegy hattizedét adó épületépítés volumene 10, az egyéb építményeké 12%-kal csökkent. Az előbbiek esetében májusban, az utóbbiaknál júliusban és szeptemberben 20%-ot meghaladó visszaesés történt.

Az építőipar rövidtávú kilátásai kedvezőtlenek, a beruházások csökkenésével és a járvány negatív hatására visszaestek az építőipari vállalkozások megrendelései: 2020 első kilenc hónapjában az ágazati szereplők 2,4 ezer milliárd forint értékű új szerződést kötöttek, volumenében 12%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ezen belül

• az épületek építésére irányulóké az egy évvel korábbi magas bázishoz képest 7,2%-kal csökkentek,

• az egyéb építményekre vonatkozó megállapodások jelentősen, 17%-kal visszaestek, a júniusban kötött szerződések volumene az egy évvel korábbi felét sem érte el.

A visszafogottabban alakuló új megrendelések volumenét meghaladta a kifutó szerződések nagysága, így a szeptember végi 1,9 ezer milliárd forint értékű szerződésállomány volumene 16%-kal elmaradt a 2019. szeptemberitől. Az építményfőcsoportok közül:

• a visszaesést az egyéb építmények kivitelezésére irányuló szerződések csökkenése okozta, a szeptember végi állomány 28%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál;

• az épületek építésére vonatkozó megállapodások növekedése is lassult, a 2019. szeptemberi magas bázist azonban 14%-kal sikerült meghaladni.

Több új lakás épült, az építési kedv viszont mérséklődött

2020 I–III. negyedévében az egy évvel korábbinál negyedével több, 12 876 lakás épült.Budapest és a megyék lakásépítési adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2020. I–III. negyedévi száma tartalmazza.^[11] A használatba vett lakások száma csak Budapesten lett kevesebb (–4,1%), a megyei jogú városokban 34, az egyéb városokban 48, a községekben 19%-kal több lakást építettek. Az összes lakásnak csak 21%-a épült községekben. Részben ennek következtében az új lakások átlagos alapterülete 1,5 m²-rel, 95,6 m²-re csökkent. Az új lakóépületben használatba vett lakások 49%-a volt családi ház, 43%-a többlakásos, 3,5%-a pedig lakóparki épület része.

A jövőre vonatkozó lakásépítési kedv ugyanakkor csökkent: az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma az egy évvel korábbihoz képest 37%-kal kevesebb, 17 278 volt. (A kiadott engedélyek alapján 8452 lakóépület és 2814 nem lakóépület építését tervezik, ami 22, illetve 11%-kal kevesebb). A nagyvárosokban építendő lakások száma alig több mint fele volt a tavalyinak: Budapesten 55, a megyei jogú városokban 54%-a. A kisebb településeken mérsékeltebb volt a csökkenés, a városokban a megelőző évi érték 70, a községekben 83%-át tette ki az építendő lakások száma. A járvány kirobbanása utáni hónapokban az építési engedélyek és bejelentések száma átmenetileg visszaesett 2019 azonos hónapjaihoz képest: márciusban kétharmadára, április–májusban alig több mint a felére, júniusban 10%-kal csökkent. Júliusban kevesebb mint a fele, augusztusban négytizede, szeptemberben pedig több mint 80%-a volt a kiadott engedélyek száma a 2019 azonos havinak.

Mérséklődött a lakáspiaci forgalom

A 2013 óta tartó lakáspiaci forgalomnövekedés 2019-ben megtorpant, ami ekkor még csak a használt lakások eladásait érintette. 2020 első felében – vélhetően a járvány hatásaként – a tranzakciók száma az új és a használt lakások piacán egyaránt csökkent. Az I. negyedévi teljes lakáspiaci forgalom 18%-kal, a II. negyedévi közel harmadával volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakának hasonló feldolgozottságú adatai. Az új lakások aránya a forgalomban a 2019. évi 7,2%-ról 3,4%-ra esett, és eladásaik a megyeszékhelyekre és a kisebb városokra koncentrálódtak. A használtlakás-piacon Budapest 2014. évi 31%-os részesedése 2020 elejére 20%-ra apadt, és a többi város együttes aránya sem emelkedett. A községekben ugyanakkor számát és arányát tekintve is bővült a piac, ami a családi otthonteremtési kedvezmények kiszélesítésével hozható összefüggésbe. 2020 I–II. negyedévében a falusi csok kedvezményezett településein eladott használt lakások aránya meghaladta a teljes lakáspiac 28%-át.

Az áprilisi mélypontot követően még nem tért magához a kiskereskedelmi forgalom

2020 első kilenc hónapjában változatosan alakult a kiskereskedelmi üzletek forgalma,Budapest és a megyék kiskereskedelmi forgalmára vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2020. I–III. negyedévi száma tartalmazza.^[12] a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 0,5%-kal bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Ez a csekély mértékű pozitív változás jobbára a koronavírus okozta járvány terjedésének hírére kialakult I. negyedéves forgalomfelfutás eredménye. Az áprilisi mélypont után a forgalom mindössze egy alkalommal, júliusban haladta meg az előző év azonos időszaki szintet.

Az élelmiszer és élelmiszer jellegű üzletek értékesítésének naptárhatástól megtisztított volumene 3,5%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, amit elsősorban a forgalom 76%-át lebonyolító vegyes termékkörű üzletek által értékesített áruk volumenének 4,4%-os növekedése okozott. Ugyanakkor az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzletek forgalma alig változott (+0,2%).

A nem élelmiszertermékeket forgalmazó kiskereskedelmi egységek esetében január–szeptemberben 1,1%-kal nőtt a volumen az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül csak az iparcikk jellegű vegyes- (6,8%), valamint a gyógyszer-, gyógyászatitermék- és illatszerüzletek (3,8%) forgalma emelkedett. A járvány terjedésével előtérbe kerültek a készpénzhasználatot és személyes kontaktust elkerülő online vásárlási formák. Ennek eredményeként a termékek széles körére kiterjedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem részaránya az összforgalomból 2020. I–III. negyedévben 8,0%-ra emelkedett, míg a forgalom volumene több mint négytizedével bővült az előző év azonos időszakához képest.

Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 2020 első kilenc hónapjában 9,7%-kal csökkent. A január–februári csekély mértékű növekedést követően, az utazási korlátozások bevezetésével jelentősen visszaesett a forgalom, majd a korlátozások májusi eltörlésével a csökkenés lassabb ütemben folytatódott.

A járvány első hulláma okozta áprilisi mélypontot követően, az uniós tagállamok többségében a kiskereskedelem volumene ismét növekedésnek indult. Szeptemberben az Unió átlagában 2,4%-os emelkedést mértek. A júniustól kezdődő növekedés azonban nem tudta kompenzálni az előző három hónap jelentős forgalomkiesését, így összességében az Európai Unióban (EU27_2020) 2020. január–szeptemberben – az Eurostat naptárhatástól megtisztított adatai szerint – a kiskereskedelmi forgalom volumene átlagosan 1,5%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakához mérten. A tagországok mintegy felében nőtt a forgalom, a legnagyobb növekedést (3,7%) Finnországban, a legnagyobb arányú csökkenést Bulgáriában (–11%) mérték.

Nyár végén a belföldivendég-forgalom megközelítette a tavalyi szintet a kereskedelmi szálláshelyeken

2020 I–III. negyedévében a kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, közösségi szálláshelyeken) 4,7 millió vendég 12 millió vendégéjszakát töltött el, mindkét érték közel fele volt az előző év azonos időszakinak. A január–februári forgalomnövekedést követően a vendégek szinte teljesen eltűntek a járvány első hulláma idején, de a korlátozó intézkedések májusi feloldása után fokozatosan visszatértek, a nyári hónapokban a szálláshelyeken foglalt vendégéjszakák száma egyre kevésbé maradt el az előző évitől. A hiány értéke augusztusban 33%-ra csökkent, de szeptemberben ismét megnőtt (59%-ra) a járvány második hullámának hatására.

A turizmust korlátozó intézkedések hosszabb ideig érintették a külföldi állampolgárokat, mint a magyarokat, részben ezért is a külföldi vendégek forgalma jelentősebben esett vissza, mint a belföldieké. Előbbiek száma 2020 január–szeptemberében (1,3 millió) 73, az általuk eltöltött vendégéjszakáké (3,5 millió) 72%-kal csökkent a kereskedelmi szálláshelyeken. A járvány következtében korlátozott külföldi utazások miatt magasabb volt az Európából látogatók részesedése a vendégforgalomban, mint a korábbi években: a külföldivendég-éjszakák száma ugyanis kevésbé fogyatkozott meg (2019-hez képest 69%-kal) a kontinensünkről érkezők körében, mint a többi földrészről érkezők esetében (75–89%). A kiemelt országok közül a Szlovákiából és az Ausztriából érkezők vendégéjszakáinak száma esett vissza legkevésbé (54, illetve 59%-kal), míg a legjelentősebb küldő állam, Németország esetében 67%-os csökkenés történt.

Az év első kilenc hónapjában a belföldi vendégek száma (3,4 millió) összességében 36, vendégéjszakáiké (8,5 millió) 33%-kal maradt el 2019 azonos időszakához képest. A belföldivendég-éjszakák száma ugyanakkor júliusban nagyjából 20%-kal kisebb volt az előző évi szintnél, augusztusban pedig majdnem el is érte, mielőtt szeptemberben ismét jelentősebben csökkent.

A szálláshelyek vendégforgalma január–februárban mindegyik turisztikai régióban meghaladta az egy évvel korábbit, de márciustól szeptemberig egyetlen hónapban sem érte el azt. Ennek elsődleges oka az volt, hogy a külföldi vendégek elmaradtak, a vendégéjszakáik száma egyik régióban, egyetlen hónapban sem érte el az előző év azonos havi érték felét. A legnagyobb kiesést, a külföldi és a belföldi vendégéjszakák esetében egyaránt Budapest–Közép-Duna-vidék kereskedelmi szálláshelyei szenvedték el.Budapest és a megyék kereskedelmi szálláshelyeire vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2020. I–III. negyedévi száma tartalmazza.^[13] A belföldivendég-éjszakák száma ugyanakkor augusztusban Dél- és Észak-Alföldön, illetve Dél- és Nyugat-Dunántúlon, valamint szeptemberben a Balatonnál magasabb volt, mint 2019-ben.

A kereskedelmi szálláshelyek 2020. január–szeptemberben az egy évvel korábbinál 52%-kal kevesebb, 202 milliárd forint bruttó árbevételt értek el. A bevételek 57%-a a szállásdíjból származott, amelynek az értéke 55%-kal csökkent. Vendéglátásból és az egyéb szolgáltatásokból 49, illetve 48%-kal kevesebb bevétel folyt be, mint egy évvel korábban.

A vendégéjszakában mért forgalom közel héttizedét kitevő szállodák szobakihasználtságán az elmaradó vendégforgalom a legforgalmasabbnak számító augusztusban is éreztette hatását, az 55%-os szobafoglaltság 21 százalékponttal kisebb a 2019. augusztusinál.

2020 I–III. negyedévében a vendéglátóhelyek (a kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó egységeivel együtt) 837 milliárd forintos eladási forgalmának több mint kilenctizede a kereskedelmi, a fennmaradó rész a munkahelyi vendéglátásból származott. A forgalom volumene mindkét típusban 28%-kal csökkent. Március második felétől májusig betiltották a helyben fogyasztást a vendéglátóhelyeken, melyek bevételkiesése a korlátozások feloldását követően augusztusig egyre enyhébb volt az előző év azonos hónapjához képest. Szeptemberben azonban ismét megnőtt ennek mértéke, az augusztusi 14-ről 22%-ra.

Jelentősen visszaestek a szállítási teljesítmények

A járvány miatti gazdasági hatások következtében a nemzetgazdasági áruszállítási teljesítmény 2019 második felében megindult mérséklődése 2020-ban jelentősen felgyorsult. A 2020. I–III. negyedévi teljesítmény 14%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, utoljára a 2010-es évek elején volt hasonló szinten. A visszaesést a szállított áruk egytizedével kisebb tömege és az átlagos szállítási távolság rövidebbé válása okozta. Mindkét viszonylatban csökkent a teljesítmény, a belföldiben 6,8, a nemzetköziben 17%-kal.

A fenti tendenciához a szállítási módok közül a meghatározó súlyú közúti áruszállítás teljesítmény-visszaesése járult hozzá leginkább. A csökkenés a relációk közül elsősorban a teljesítmény nagyobb hányadát adó nemzetközi forgalmat érintette, melyet az Európai Unió szigorodó szabályozása és a járvány következményei egyaránt visszavetettek. Ugyanakkor a szállítási volumen tekintetében domináló belföldi forgalomnál továbbra is egy számjegyű volt a mérséklődés.

A helyközi személyszállítás I–III. negyedévi teljesítménye az áruszállításénál is számottevőbb mértékben esett vissza. A csökkenés üteme ugyan mérséklődött a III. negyedévben (a szezonálisan kiigazított teljesítmény 68%-kal meghaladta a II. negyedévit), de a 2020. január–szeptemberi teljesítmény az egy évvel korábbinak így is csak az 55%-át érte el. E jelentős visszaesés legnagyobbrészt a légi személyszállításnak tulajdonítható, melynek helyzetét a járvány második hulláma miatt bevezetett határlezárások is tovább súlyosbították.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2020. I–III. negyedévi utasforgalma 70%-kal esett vissza az egy évvel korábbihoz képest.Az adatok a külföldi légitársaságok forgalmát is tartalmazzák.^[14] Az utasok száma a pozitív évkezdet után márciusban kezdett visszaesni, a mélypontot áprilisban érte el. A következő négy hónapban az utasforgalom rendre emelkedett az előző havihoz képest, és augusztusban már közel 400 ezer utas vette igénybe a légikikötő szolgáltatásait. A járvány második hulláma következtében érvénybe léptetett beutazási korlátozások azonban szeptemberben és októberben ismét jelentősen visszavetették a reptéren megforduló utasok számát. A jóval kisebb forgalmú Debreceni Nemzetközi Repülőtér utaslétszámának alakulása is hasonló tendenciát követett.

2020 I–III. negyedévében az egy évvel korábbinál jóval kevesebben vették igénybe a helyi személyszállítást is. A csökkenés üteme a III. negyedévben ugyan már mérsékeltebb volt (az utasok száma a II. negyedévi közel duplájára emelkedett), az év első kilenc hónapjában tett utazások száma azonban így is 31%-kal elmaradt a 2019 azonos időszakitól. Ennek meghatározó tényezője az autóbuszos közlekedés iránti igény visszaesése volt.

2020 I–III. negyedévében 189 ezer személygépkocsit helyeztek első alkalommal forgalomba az országban, közel ötödével kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. A visszaesés az új autóknál volt erőteljesebb, esetükben a csökkenés havi üteme március óta meghaladta a használtakét, és szeptemberben is csak az előző év azonos időszaki alacsony bázishoz képest történt pozitív irányú elmozdulás. Az elektromos üzemű személygépkocsiknál ugyanakkor továbbra sem érvényesült a fenti tendencia: 2020 I–III. negyedévében az egy évvel korábbinál 45%-kal többet, 2960 darabot helyeztek belőlük forgalomba.

A járványügyi korlátozások a járműforgalommal együtt a balesetek számát is jelentősen csökkentették

A járvány miatt elrendelt kijárási korlátozás a hazai személygépkocsi-forgalmat márciusban 26, áprilisban 50, májusban 32%-kal vetette vissza az előző év azonos hónapjához képest. A korlátozások feloldása után – júniustól szeptemberig – azonban a forgalomcsökkenés mértéke már csak 14–17% közötti volt. A tavaszi és a szeptemberben újra bevezetett határzár következtében a külföldi járműforgalom visszaesése jóval nagyobb mértékű volt, mint a belföldié.

A forgalom csökkenésével a közlekedésbiztonság is javult: 2020 első kilenc hónapjában az egy évvel korábbinál 15%-kal kevesebb, 10472 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt közútjainkon. Leginkább az összes baleset 2,8%-át jelentő halálos balesetek száma esett vissza (21%-kal), a 30%-ot képviselő súlyos sérüléssel járóké 12, a 67%-nyi könnyű sérüléssel járóké 16%-kal lett kevesebb.

A csökkenő balesetszámmal összhangban, a balesetekben 16%-kal kevesebben, 13 786-an sérültek meg. A 323 halálos áldozat 23%-kal kevesebb az előző év azonos időszakinál, emellett súlyosan 12, könnyebben 17%-kal kevesebben sérültek. Negyedével kevesebb (915) gyermek volt baleset elszenvedője, közülük a halálos áldozatok száma kettővel több lett, súlyosan azonban 17, könnyebben 27%-kal kevesebben sérültek.

Az alkohol a balesetek tizedében játszott szerepet, az arány magasabb az egy évvel korábbinál (8,5%). A segédmotoros-kerékpárosok baleseteik 23, a kerékpárosok 18%-át ittasan okozták.

A balesetek 94%-a a járművezetők hibájából történt, akik a leggyakrabban (37%) nem megfelelően választották meg a sebességet, az esetek 24%-ában pedig nem adták meg az elsőbbséget.

10%-kal nőtt az internet-előfizetésekből származó árbevétel

A távközlési ágazatban meghatározó mobiltávközlési piacon a mobiltelefonok 2020. III. negyedév végi előfizetésszáma – az 1,3 milliónyi M2M-kártyákkalM2M-kommunikáció (machine to machine): emberi beavatkozás nélkül megvalósított eszközök közötti kommunikáció.^[15] együtt – az egy évvel korábbinál 2,8%-kal több, 12,7 millió darab volt. Ezen belül a havidíjas előfizetések száma 6,4%-kal nőtt, a feltöltőkártyásoké 5,2%-kal tovább csökkent. Utóbbi folyamatot erősítette a feltöltőkártyás előfizetők kötelező adategyeztetését előíró hatósági rendelet.

2020 III. negyedévében a mobilhálózatból indított hívások száma 3,0%-kal, a beszélgetéssel töltött összes percidő 10%-kal több volt, mint 2019 III. negyedévében. Ennek köszönhetően a mobiltelefonálással töltött átlagos idő 3,2 percre nőtt, ami elmaradt az előző negyedév kimagasló értékétől, de magasabb a korábbi évekéhez képest. A növekedésben többek között a járvány miatt ideiglenesen megváltozott kapcsolattartási szokások is szerepet játszhattak. Ezzel párhuzamosan – a mobil-adatelőfizetések intenzív terjedésével összhangban – továbbra is dinamikusan nő a mobilhálózat adatforgalma, 2020 III. negyedévében 55%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

2020. III. negyedév végén 3,2 millió vezetékes fővonal volt hazánkban, 1,4%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A fővonalak 75%-át kitevő VoIP-hangcsatornákKábeltelevíziós, illetve szélessávon megvalósuló, helyhez kötött telefonszolgáltatás.^[16] száma 5,7%-kal nőtt. A felhasználók 10%-kal kevesebb hívást indítottak vezetékes hálózatból, ugyanakkor a beszélgetéssel töltött összes percidő – az előző negyedévi jelentős növekedéstől elmaradva – 0,9%-kal nőtt. A hívásidő növekedésében szerepet játszhatott a kialakult járványügyi helyzet. A vezetékes hívások átlagos ideje 5,6 perc volt, ami a mobiltelefonáláshoz hasonlóan meghaladta a korábbi évekre jellemzőt, de elmaradt az előző negyedév kiugró értékétől.

Bár az elmúlt hónapokban a digitalizáció még inkább felértékelődött a járvány miatt, az egyre inkább telítődő internetpiac bővülése tovább veszített a dinamikájából. 2020. szeptember végén az internet-előfizetések száma (10,3 millió darab) 1,5%-kal volt több az egy évvel korábbinál. Ezen belül a magas technológiai szintet jelentő optikai hálózat terjedése miatt a vezetékesinternet-előfizetések száma jelentősebben nőtt (3,2%), mint a – túlnyomórészt mobilinternet-előfizetéseket magában foglaló – vezeték nélkülieké (0,8%). Az internetszolgáltatók 2020 I–III. negyedévében az egy évvel korábbihoz képest 10%-kal több nettó árbevételt (245 milliárd forintot) realizáltak, így a bevételek bővülése továbbra is jelentősen meghaladta az előfizetésszám emelkedését. A vezetékes internet adatforgalma tovább nőtt, a letöltési forgalom 18, a feltöltési 36%-kal volt nagyobb 2020 I–III. negyedévében, mint egy évvel korábban.

Milyen irányba változtak a társadalmi folyamatok?

Októberben jelentősen nőtt a halálozások száma az egy évvel korábbihoz képest

Az előzetes adatok szerint 2020 októberBudapest és a megyék népmozgalmi adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2020. I–III. negyedévi száma tartalmazza.^[17] végéig hazánkban 106 723-an haltak meg, 1,5%-kal kevesebben, mint egy évvel korábban. Az elhunytak száma január–februárban – feltételezhetően az idén év elején alacsonyabb szinten tetőző influenzajárvány miatt – még 13%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, és márciustól júliusig is 201 fős negatív eltérés mutatkozott a tavalyi év azonos időszakához képest. Azonban augusztus–szeptemberben 2,1, októberben pedig már 15%-kal többen hunytak el az egy évvel korábbinál, ami 2019. augusztus–októberhez mérve összességében 1962 fős halálozási többletet jelentett. Ennek hátterében a koronavírus-fertőzés okozta halálozások növekvő száma állhat.

2020. január–októberben az egy évvel korábbinál 4,7%-kal több, 77 596 gyermek született. Az időszakon belül január–februárban 8,8, március–májusban 2,3, júniusban 9,1, július–októberben pedig 3,6%-kal több élveszületés történt, mint 2019 azonos időszakaiban. Ezzel párhuzamosan emelkedett a gyermekvállalási kedv is: a teljes termékenységi arányszám 1 nőre számított becsült értéke 1,57 volt, meghaladta a 2019. január–októberi 1,48-ot.

Mivel a születések száma nőtt, és az októberi, jelentős mértékű emelkedés ellenére az év eddigi időszakában összességében kevesebben haltak meg, a természetes fogyás a 2019. január–októberinél 15%-kal kisebb, 29 127 fő volt.

A házasságkötések számának 2019. évi kimagasló emelkedése 2020. január–márciusban még folytatódott, kétszer annyi frigyet regisztráltak, mint egy évvel korábban. Azonban ez a folyamat – vélhetően a márciusban meghozott, járvány miatti, csoportos rendezvényeket korlátozó intézkedések hatására – megtört: áprilisban már jóval mérsékeltebb, 8,9%-os emelkedés mutatkozott, ezt követően pedig május–augusztusban 15%-kal kevesebb pár kelt egybe, mint 2019 azonos hónapjaiban. Szeptember–októberben ismét 8,3%-kal több házasságot kötöttek, mint tavaly ilyenkor. 2020. január–októberben összességében az egy évvel korábbinál 4,4%-kal több, 60 333 pár kötött házasságot.

Stagnáló foglalkoztatási arány mellett emelkedett a munkanélküliség

A koronavírus okozta járvány következményei a munkaerőpiaci adatokban egyértelműen megmutatkoznak, megtörve a korábbi időszak kedvező folyamatait.Az ún. ILO-foglalkoztatott és munkanélküli munkaerőpiaci helyzetében az elmúlt 3 hónap során bekövetkezett átlagos változás. A nemzetközi meghatározás (ILO-definíció) szerint foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol, miközben munkanélküli az, akinek nincs munkája, az elmúlt 4 hétben aktívan keresett, és ha találna, 2 héten belül munkába is tudna állni.^[18]Budapest és a megyék munkaerőpiacra vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2020. III. negyedévi száma tartalmazza.^[19] A foglalkoztatás 2020 áprilisában, míg a munkanélküliség 2020 júniusában érte el mélypontját. 2020 III. negyedévét a járvány második hulláma már részben érintette, ennek hatásai a foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokban ismét megjelentek.

2020 III. negyedévében a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 486 ezer fő volt, ez 35 ezer fővel elmaradt az egy évvel korábbitól. A létszámcsökkenés a közfoglalkoztatásban (–16 ezer fő), valamint a külföldön munkát vállalók (–21 ezer fő) körében realizálódott, mivel a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma éves összehasonlításban nem változott. A negyedéven belül a foglalkoztatásA felvétel havi almintája lehetővé teszi, hogy a koronavírus okozta járvány következtében jelentkező elmozdulásokat havi szinten megmutassa, jóllehet a fentieknél alacsonyabb pontosság mellett.^[20] júliusban és augusztusban bővült, szeptemberben viszont már elmaradt az előző hónaphoz képest, de így is a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma a járvány mélypontjának tekinthető áprilisi, 4 millió 368 ezer főről szeptemberre 4 millió 482 ezer főre, míg a 15–64 évesek foglalkoztatási aránya 68,1-ről 70,3%-ra nőtt.

2020. III. negyedévben a 15–64 éves foglalkoztatottak száma (4 millió 403 ezer fő) 0,9%-kal (40 ezer fővel) elmaradt az egy évvel korábbitól, 70,2%-os foglalkoztatási arányuk pedig lényegében nem változott. A férfiakat változatlanul magasabb foglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket. A főbb korcsoportok közül egyedül az 55–64 évesek foglalkoztatási szintje nőtt, részben demográfiai okból. A koronavírus okozta járvány munkaerőpiacra gyakorolt egyik markáns hatása az otthoni munkavégzés szerepének felértékelődése volt. 2020. április–júniusban rekordszintre bővült számuk és arányuk, a 15–74 éves foglalkoztatottak 16%-a dolgozott távmunkában vagy home office keretében, létszámuk 696 ezer főt tett ki. (A 2020 májusi csúcs idején 758 ezer fő dolgozott így, a foglalkoztatottak 17,2%-a.) Ez a III. negyedévben csökkent (6%-ra és 281 ezer főre) ugyan az előző negyedévihez viszonyítva, azonban az egy évvel korábbinak így is több mint a háromszorosa volt.

2020. III. negyedévben a 15–64 éves munkanélküliek átlagos száma 206 ezer fő volt, 46 ezer fővel (29%-kal) meghaladta az egy évvel korábbit, a munkanélküliségi ráta értéke pedig 1,0 százalékponttal, 4,5%-ra nőtt. Mindkét nem és mindhárom fő korcsoport esetében egyaránt emelkedett a munkanélküliség szintje. A negyedéven belül a 15–64 éves munkanélküliek átlagos havi száma és aránya júliusban és augusztusban elmaradt az előző havitól, viszont szeptemberben már nőtt. A munkanélküliek létszáma és rátája júliusban és szeptemberben azonos szintű volt: 220 ezer fő körül alakult, illetve 4,7%-ot tett ki, augusztusban ennél alacsonyabb: 184 ezer fő és 4,0% volt.

Éves összehasonlításban az álláskereséssel eltöltött átlagos idő hossza, valamint a tartósan, legalább egy éve állástalanok aránya egyaránt csökkent, előbbi 12,4-ről 10,7 hónapra, utóbbi pedig 34,2-ről 30,7%-ra.

A keresetek és a reálbérek továbbra is jelentősen nőttek

2020. január–szeptemberbenBudapest és a megyék munkaerőpiacra vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2020. III. negyedévi száma tartalmazza.^[21] a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintenA legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél.^[22] átlagosan bruttó 395 000 forintot kerestek, míg a kedvezmények nélküli nettó átlagkereset 262 700 forint volt, egyaránt 9,8%-kal magasabb az előző év azonos időszakinál. A kedvezményeket is figyelembe véve a nettó átlagkereset 271 500 forintot ért el, 10,0%-kal többet a 2019. január–szeptemberinél. A negyedéven beül 2020. szeptemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete 392 300 forintot tett ki, ennek a kedvezmények nélküli nettó összege pedig 260 900 forint volt. A két mutató azonos mértékben, 8,8%-kal nőtt. A kedvezmények figyelembevételével a nettó átlagkereset összege 269 500 forintot tett ki, – a meghatározott szakágazatokban dolgozók bruttó béréből fizetendő járulékok átmeneti mérséklésével, illetve mentesítésével is összefüggésben – 8,9%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.

A közfoglalkoztatottak nélküli bruttó és a nettó átlagkereset egyaránt 9,7%-kal volt magasabb a 2019. január–szeptemberinél.

A fogyasztói árak 3,5%-os növekedése mellett a reálbérek 6,1%-kal bővültek egy év alatt.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a férfiaknál 429 500, a nőknél 362 500 forint volt, 9,1 és 10,6%-kal több az egy évvel korábbinál.

2020. január–szeptemberben a nemzetgazdasági ágak kereseti rangsorában a legmagasabb nettó átlagkeresettel változatlanul az információ és kommunikáció, illetve a pénzügyi szolgáltatás területén munkát vállalók rendelkeztek (444 300 és 468 800 forint), míg a legalacsonyabbal a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban (166 200 forint), valamint az egészségügyi, szociális ellátásban (196 700 forint). A közfoglalkoztatottak jelentős része ez utóbbi területen dolgozott, nettó átlagkeresetük nélkülük számolva 250 600 forint volt. A nettó átlagbér a nemzetgazdaság – a bányászat kivételével (–0,8%) – mindegyik szegmensében nőtt, legnagyobb mértékben, 22%-kal az egészségügyi, szociális ellátásban, míg legkevésbé, 4,1%-kal az egyéb szolgáltatás területén.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 368 200 forintra becsülhető, ez 9,2%-kal meghaladta a 2019. január–szeptemberit.

[1]:↑ Forrás: Nemzetközi Valutaalap (IMF).

[2]:↑ Forrás: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).

[3]:↑ Forrás: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).

[4]:↑ Forrás: Eurostat. Az adatok szezonálisan és naptárhatással kiigazítottak, kivéve Szlovákiáét, amely csak szezonálisan kiigazított. Luxemburg adata nem állt rendelkezésre.

[5]:↑ Budapest és a megyék beruházási adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2020. I–III. negyedévi száma tartalmazza.

[6]:↑ Kedvezőtlen változás alatt nem a csökkenést értjük, hanem azt, hogy az export volumene az importét meghaladó mértékben mérséklődött.

[7]:↑ A maginflációs mutató célja, hogy a fogyasztóiár-index átmeneti vagy nem piaci eredetű árhatásoktól való megtisztításával (például: időjárás, hatósági intézkedés stb.) feltárja az alapinflációnak az alakulását. Ennek megfelelően a fogyasztóiár-indexből elhagyjuk a nem feldolgozott élelmiszereket (például: friss zöldség, gyümölcs), a járműüzemanyagokat, a teljes háztartási energia főcsoportot és a hatósági áras termékeket, szolgáltatásokat. A maginfláció a teljes fogyasztóiár-index kiszámításához megfigyelt fogyasztói kosár 71%-át fedi le.

[8]:↑ A megyék kalászos gabonák termelésére vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2020. I–III. negyedévi száma tartalmazza.

[9]:↑ Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.

[10]:↑ Budapest és a megyék építőipari termelésére vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2020. I–III. negyedévi száma tartalmazza.

[11]:↑ Budapest és a megyék lakásépítési adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2020. I–III. negyedévi száma tartalmazza.

[12]:↑ Budapest és a megyék kiskereskedelmi forgalmára vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2020. I–III. negyedévi száma tartalmazza.

[13]:↑ Budapest és a megyék kereskedelmi szálláshelyeire vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2020. I–III. negyedévi száma tartalmazza.

[14]:↑ Az adatok a külföldi légitársaságok forgalmát is tartalmazzák.

[15]:↑ M2M-kommunikáció (machine to machine): emberi beavatkozás nélkül megvalósított eszközök közötti kommunikáció.

[16]:↑ Kábeltelevíziós, illetve szélessávon megvalósuló, helyhez kötött telefonszolgáltatás.

[17]:↑ Budapest és a megyék népmozgalmi adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2020. I–III. negyedévi száma tartalmazza.

[18]:↑ Az ún. ILO-foglalkoztatott és munkanélküli munkaerőpiaci helyzetében az elmúlt 3 hónap során bekövetkezett átlagos változás. A nemzetközi meghatározás (ILO-definíció) szerint foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol, miközben munkanélküli az, akinek nincs munkája, az elmúlt 4 hétben aktívan keresett, és ha találna, 2 héten belül munkába is tudna állni.

[19]:↑ Budapest és a megyék munkaerőpiacra vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2020. III. negyedévi száma tartalmazza.

[20]:↑ A felvétel havi almintája lehetővé teszi, hogy a koronavírus okozta járvány következtében jelentkező elmozdulásokat havi szinten megmutassa, jóllehet a fentieknél alacsonyabb pontosság mellett.

[21]:↑ Budapest és a megyék munkaerőpiacra vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2020. III. negyedévi száma tartalmazza.

[22]:↑ A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél.

További adatok, információk

Elérhetőségek:

kommunikacio@ksh.hu

Lépjen velünk kapcsolatba

Telefon: (+36-1) 345-6789

www.ksh.hu