A koronavírus világszerte súlyos gazdasági károkat okozott

2020 I. negyedévében a globális gazdasági folyamatok középpontjában a koronavírus okozta járvánnyal kapcsolatos intézkedések álltak. A világgazdaság az utóbbi években fokozatosan veszített dinamikájából (2017-ben 3,9, 2018-ban 3,6, 2019-ben 2,9%-kal bővültForrás: Nemzetközi Valutaalap (IMF).^[1]), ez a tendencia 2020 I. negyedévében folytatódott. A járvány kiindulópontjának számító Kínában megtört a több évtizede tartó konjunktúra, és 2020 I. negyedévében 6,8%-kal csökkent a gazdaság teljesítménye.Forrás: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).^[2] A túlnyomórészt fejlett országokat tömörítő OECD egészére számított bruttó hazai termék (GDP) volumene 0,8%-kal mérséklődött 2019 I. negyedévéhez képest.Forrás: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).^[3] Legutóbb a 2008–2009-es globális, pénzügyi válság idején csökkent az országcsoport teljesítménye. Ezen belül a világgazdaság legjelentősebb szereplőjének számító Egyesült Államokban 0,3%-ra lassult a növekedés üteme (2019-ben negyedévenként 2,1–2,7%-kal bővült az amerikai gazdaság).Forrás: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).^[4]

A szűkebb környezetünket jelentő Európai Unióban (EU27_2020) – a 2008–2009. évi pénzügyi, gazdasági világválság óta a legnagyobb mértékben – 2,6%-kal csökkent a gazdaság teljesítménye. A rendelkezésre álló adatok szerintForrás: az Eurostat adatbázisa. Luxemburg adata nem állt rendelkezésre, Szlovákiáé csak szezonálisan kiigazított.^[5] 2020 I. negyedévében tíz tagállamban nagyobb, tizenhatban kisebb volt a GDP volumene, mint az előző év azonos időszakában. A legnagyobb, 4,5%-os növekedés Írországban történt, amit Románia, Bulgária, Litvánia és Magyarország (2,7–2,0%-kal) követett. Az unió legnagyobb nemzetgazdaságának és egyben hazánk legfontosabb külgazdasági partnerének számító Németországban 2,3%-kal csökkent a GDP volumene. A szigorú korlátozások miatt leginkább (5,4–4,1%-kal) a másik három nagy gazdasági súlyú tagállamban, Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban esett vissza a teljesítmény. A visegrádi országok közül Szlovákiában és Csehországban csökkent, Lengyelországban emelkedett a GDP volumene.

A járvány a magyar gazdaságot is jelentősen visszafogta

A magyar gazdaság teljesítménye 2013 óta nő, a növekedés üteme 2018-ban és 2019-ben hazánkban volt az egyik legnagyobb az unión belül. 2020 I. negyedévében a GDP volumene a nyers (kiigazítás nélküli) adatok alapján 2,2, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott index szerint 2,0%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Legutóbb 2016 IV. negyedévében bővült ennél kisebb mértékben a gazdaság.

A koronavírus okozta járvány a legtöbb nemzetgazdasági ágra kedvezőtlenül hatott, a rendkívüli helyzet gazdasági következményei a vírus magyarországi jelenlétének észlelését követően, márciusban már érezhetőek voltak. Az I. negyedév egészét tekintve a növekedés elsősorban a piaci alapú szolgáltatások, kisebb mértékben az ipar teljesítményén alapult.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 2,4%-kal nőtt, a legnagyobb (8,8%-os) bővülés az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban történt. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 5,0%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest, miután az ágazatcsoporton belül nagy súlyú kereskedelem dinamikus növekedése ellensúlyozta a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás járvány miatti visszaesését. Az ipar hozzáadott értéke 1,7%-kal nőtt, amihez leginkább a villamos berendezés gyártása és az elektronikai ipar járult hozzá. Az építőiparban a 2017 óta rendre kétszámjegyű növekedés jelentősen lassult, a hozzáadott érték 2020 I. negyedévében 3,0%-kal haladta meg az egy évvel korábbi, magas bázist.

Felhasználási oldalon a fogyasztás jelentette a növekedés motorját: a háztartások tényleges fogyasztása 4,3, a jóval kisebb súlyú közösségi fogyasztás volumene 2,4%-kal emelkedett. A háztartások hazai fogyasztási kiadása 4,4%-kal nagyobb volt az egy évvel korábbinál, ezen belül

• továbbra is dinamikusan (12%-kal) emelkedett a tartós termékekre (pl. személygépjármű, bútor, nagyobb elektromos fogyasztási cikkek) fordított kiadások volumene,
• a nem tartós termékekre (többek között élelmiszerekre, gyógyszerekre) fordítottaké pedig 6,7%-kal nőtt, ami az elmúlt 17 év legnagyobb mértékű növekedése,
• a szolgáltatások és a féltartós termékek (pl. ruházat, kisebb gépek) esetében jóval kisebb (1,6, illetve 0,2%) volt a bővülés.

2017–2019 között a növekedés egyik fő hajtóerejének számító bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene 2020 I. negyedévében 2,6%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, miután a nemzetgazdasági beruházások emelkedő trendje megtört. A külkereskedelmi forgalom egyenlege – ahogyan 2017 óta a legtöbb negyedévben – ezúttal is visszafogta a gazdasági teljesítményt. Az import 1,3%-os emelkedése mellett az export volumene 0,5%-kal csökkent, a nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában (folyó áron számítva) az egy évvel korábbinál kisebb, 430 milliárd forint többlet keletkezett.

Megtört a nemzetgazdasági beruházások bővülése

2020 I. negyedévében – részben a Covid-19-járvány gazdasági hatásai miatt – megtört a beruházások hosszabb ideje tartó bővülése. A beruházásokBudapest és a megyék beruházási adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2020. I. negyedévi száma tartalmazza.^[6] volumene 1,8%-kal csökkent az előző év azonos időszakának magas bázisához képest, amit részben a költségvetési szervek fejlesztéseinek 17%-os visszaesése okozott, többek között az uniós forrásból finanszírozott projektek kisebb volumene miatt. A beruházási teljesítmény 58%-át megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene a korábbi időszakok növekedésénél mérsékeltebben, 4,0%-kal emelkedett.

Anyagi-műszaki összetétel szempontjából a beruházásokat jelentősen visszafogta a beruházásokon belül kisebb részarányt (43%) képviselő gép- és berendezésberuházások 7,0%-os volumencsökkenése, miközben a járvány hatásaira kevésbé reagáló építési beruházások volumene 2,8%-kal emelkedett.

A beruházások több mint háromtizedét adó, ezáltal a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései az I. negyedévben kismértékben emelkedtek (1,1%), annak ellenére, hogy a járműgyártás területén jelentős visszaesés következett be. Viszont több alágban – a folyamatban lévő nagy fejlesztések révén – jelentősen bővült a volumen, köztük a már legnagyobb súlyú villamosberendezés-gyártásban, a szintén jelentős gumi-, műanyag- és építőanyag-iparban, valamint a vegyi anyag, termék gyártásában.

A második legnagyobb beruházónak számító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 10%-kal nőtt, ezen belül a lakásépítések ennél nagyobb, a bérbeadást szolgáló üzleti létesítményekbe (pl. irodaházak) történő beruházások pedig kisebb mértékben emelkedtek.

Több, kisebb súlyú nemzetgazdasági ágban szintén jelentősen nőttek a fejlesztési ráfordítások. A legmagasabb növekedést a mezőgazdaság produkálta (31%), köszönhetően többek között az állattenyésztés területén megvalósult fejlesztéseknek. A második legnagyobb növekedést az információ, kommunikáció területén regisztráltuk (28%), ebben távközlési tornyok és kábelhálózatok építése is szerepet játszott. A járványhelyzettel is összefüggésben, a fekvőbeteg-ellátás kiugró fejlesztései révén az egészségügy, szociális ellátás területén 25%-kal nőttek a beruházások.

A beruházások mérséklődéséhez leginkább az energiaipar és a közigazgatás fejlesztéseinek (37, illetve 30%-os) volumencsökkenése járult hozzá, utóbbit elsősorban a központi közigazgatási szervek visszafogottabb beszerzései okozták. A nemzetgazdasági ágak többségében csökkent a beruházási aktivitás. A szállítás, raktározás beruházásainak volumene elsősorban a visszaeső infrastrukturális fejlesztések miatt mérséklődött, összefüggésben az uniós források alacsonyabb mértékű felhasználásával. A művészet, szórakoztatás, szabadidő területén – a sporttal és kultúrával kapcsolatos projektek kisebb volumenű ráfordításai nyomán – 23%-kal csökkentek a beruházások.

A külkereskedelem euróértéke elmaradt az egy évvel korábbitól

2020. I. negyedévben a külkereskedelmi termékforgalom euróban számított értéke kissé elmaradt az egy évvel korábbitól, a mérséklődés exportban 0,1, importban 0,4%-os volt. A kivitel értéke 27,7, a behozatalé 25,9 milliárd eurót tett ki az év első három hónapjában, amely révén 1,9 milliárd eurós aktívum keletkezett. Az egyenleg kismértékben, 52 millió euróval javult a 2019. január–márciusihoz viszonyítva. A külkereskedelem már január–februárban, a járvány magyarországi megjelenése előtt csekély mértékben nőtt, a termékforgalom egészére számított, közel 3%-os bővülés a legalacsonyabbnak számít az elmúlt hat év azonos időszakait tekintve. Az I. negyedévi teljesítményt részben meghatározták a járvány világkereskedelemre gyakorolt negatív hatásai és a Covid-19 márciusi hazai megjelenéséből fakadó gazdasági következmények.

Az áruforgalom volumene exportban 0,9, importban 2,0%-kal nőtt 2019 I. negyedévéhez viszonyítva. A negyedéves folyamatok szerint a kivitel volumennövekedése közel négy éve rendre elmarad a behozatalétól. A kedvezőbbé váló I. negyedéves egyenleg így a cserearány javulásának tulajdonítható.

A két fő relációra vont egyenleg ellentétesen változott: az Európai Unióval (EU27_2020) folytatott kereskedelem mérlege 551 millió euróval romlott, az EU-n kívüli országoké 603 millió euróval javult.

Az EU-n kívüli európai országokkal lebonyolított árucseremérleg 439 millió euróval kedvezőbbé vált, jelentős részben az Oroszországból érkező energiaimport alacsonyabb értéke miatt. Az ázsiai országokból érkező import értéke háromszorosa az oda irányuló exporténak, így hiába nőtt 16%-kal a kivitel euróértéke, az egyenleg nem változott érdemben. Az export növekedése jelentős részben a közúti járművek Japánba és – kisebb részben – Dél-Koreába irányuló forgalmával áll összefüggésben.

A gépek és szállítóeszközök változatlan áron számított forgalma nem változott számottevően a 2019. január–márciusihoz képest. Kivitelben a közúti járművek, behozatalban a villamos gépek, készülékek, műszerek jelentették nemcsak a gépjellegű, hanem a teljes forgalom legfontosabb csoportját, előbbiek euróban számított exportja 4,9%-kal csökkent, utóbbiak importja 6,5%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A feldolgozott termékeken belül a legfontosabb termékkört mindkét forgalmi irányban a gyógyszerek, gyógyszerészeti termékek jelentik, amelyek euróban megállapított importja 32, exportja pedig 15%-kal több volt a 2019. I. negyedévesnél.

Az energiahordozók importvolumene 5,9%-kal csökkent, folyó áron számítva pedig még jelentősebb csökkenés adódott, miután az árufőcsoport árszintje jelentősen elmaradt a megelőző év január–márciusitól.

Az élelmiszerek, italok, dohánytermékek forgalma kiemelkedően bővült, az export volumene 6,6, az importé 9,1%-kal haladta meg a 2019. I. negyedévest.

A szolgáltatás-külkereskedelmi forgalmat erőteljesebben érintették a járvány miatti gazdasági hatások, így a termékekhez képest nagyobb mértékben csökkent a forgalom az I. negyedév során. A szolgáltatásexport euróban számított értéke 6,9, az importé 3,9%-kal maradt el a 2019. január–márciusitól. A szolgáltatások összforgalma lényegesen kedvezőtlenebbül változott, mint a korábbi globális pénzügyi-gazdasági válság idején, amelynek során 2009 I. negyedévében csekély növekedés, majd – a „W alakú” recesszió következő periódusában – 2012. I. negyedévben kisebb csökkenés volt. 2020. I. negyedéve során a bevételek – turizmussal együtt számított – értéke 5,6 milliárd, a kiadások 3,9 milliárd eurót tettek ki. Szolgáltatás-külkereskedelmünk 1,7 milliárd eurós többlete 253 millió euróval kevesebb az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az I. negyedéveket tekintve a mérleg ezt megelőzően 2011-ben romlott utoljára.

A többlet nagyjából fele (820 millió euró) az Európai Unióval (EU27_2020) folytatott kereskedelemben keletkezett. Ezzel szemben a mérlegromlásnak több mint kétharmada az EU-n kívüli relációnak tulajdonítható (172 millió euró), amelyen belül az amerikai országokkal folytatott kereskedelem egyenlege romlott a legnagyobb mértékben (88 millió euróval).

Az egyenleg romlása legnagyobbrészt a szállítási szolgáltatások hatására következett be, amelyek mérlege 164 millió euróval lett kedvezőtlenebb. A turizmus és a bérmunka-szolgáltatási díjak egyenlege 90 millió euró körüli összeggel romlott.

Felére csökkent az újonnan bejegyzett vállalkozások száma

2020. április végén 1,8 millió regisztrált vállalkozás volt, az egy évvel korábbinál 1,5%-kal több, ugyanakkor az előző havihoz képest 2020 márciusában és áprilisában is mérséklődött a számuk. A 2019. áprilisihoz képest a növekedést lényegében az önálló vállalkozók, közülük is főként az egyéni vállalkozók számának emelkedése (2,6, illetve 5,9%) okozta, a társas vállalkozások száma viszont 1,1%-kal mérséklődött. Főként az építési és a szállítási tevékenységet folytató önálló vállalkozók száma gyarapodott, de a legtöbb gazdasági ágban szintén többen szerepeltek a nyilvántartásban.

A koronavírus-járvány miatti rendkívüli helyzet jelentősen lassította a szervezeti változásokat. Az egy évvel korábbihoz képest jóval kevesebb új vállalkozást jegyeztettek be, ami már márciusban megmutatkozott, de az eljárások száma áprilisban számottevően tovább csökkent: ekkor az 5,5 ezer új bejegyzés a 2019. áprilisinak alig a felét érte el, a jogutóddal vagy jogutód nélkül megszűnt vállalkozások száma pedig 8,0%-kal mérséklődött.

2020. május végén 105 ezer egyéni vállalkozó szüneteltette tevékenységét, közülük mintegy 52 ezren ez év március?május hónapjaiban döntöttek így. Az utóbbiak száma az előző év azonos időszakához képest közel hatszorosára nőtt. Főként márciusban és áprilisban állt le sok egyéni vállalkozó (21 ezer, illetve 24 ezer), májusra 7 ezerre mérséklődött a számuk, de még ez is több mint kétszerese az egy évvel korábbinak.

Az április végén nyilvántartott egyéni vállalkozók 20%-a szüneteltette a tevékenységét, arányuk az egy évvel korábbihoz képest a duplájára emelkedett. Az iparban, a vendéglátásban és az ingatlanügyletek területén több mint 2,5-szeres növekedés történt.

Jelentősen drágult a gyümölcs és a vágósertés

A Covid-19-járvány gazdasági hatására csökkenő üzemanyagárak 2020. februártól egyre erőteljesebben visszafogták az infláció ütemét. Az árszínvonal januárban 4,7, áprilisban már csak 2,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A maginflációA maginflációs mutató célja, hogy a fogyasztóiár-index átmeneti vagy nem piaci eredetű árhatásoktól való megtisztításával (például: időjárás, hatósági intézkedés stb.) feltárja az alapinflációnak az alakulását. Ennek megfelelően a fogyasztóiár-indexből elhagyjuk a nem feldolgozott élelmiszereket (például: friss zöldség, gyümölcs), a járműüzemanyagokat, a teljes háztartási energia főcsoportot és a hatósági áras termékeket, szolgáltatásokat. A maginfláció a teljes fogyasztóiár-index kiszámításához megfigyelt fogyasztói kosár 71%-át fedi le.^[7] 2020 első négy hónapjában a fogyasztóiár-indexnél kevésbé ingadozott, mivel a járműüzemanyagok áresése, a sertéshús és az idényáras élelmiszerek drágulása az alapinflációban nem jelenik meg.

2020. január–áprilisban átlagosan 3,9%-kal nőttek az árak 2019 azonos időszakához képest. Az áremelkedéshez elsősorban az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk drágulása járult hozzá, miközben az üzemanyag és a tartós fogyasztási cikkek árainak csökkenése mérsékelték a pénzromlás ütemét.

A fogyasztásban 26%-os súlyú élelmiszerek árváltozása termékenként nagymértékben különbözött. A sertéshús 28, a párizsi felvágott, kolbász 21, a szalámi, szárazkolbász, sonka 11%-os áremelkedését a globális szinten árfelhajtó afrikaisertéspestis-járvány is befolyásolta. A friss hazai és déligyümölcs 25%-os drágulását az emelkedő mezőgazdasági termelői árak okozták. A főbb élelmiszerek közül a tej ára 8,3, a kenyéré 7,6, a tejtermékeké (sajt nélkül) 6,2, a baromfihúsé 3,5%-kal nőtt. A friss zöldség és a burgonya ára mérsékelten (1,3, illetve –1,2%-kal) változott. A járvány miatti felvásárlási rohamnak szerepe lehetett néhány tartós élelmiszer (például húskonzerv, étolaj) átlagárának emelkedésében.

A fogyasztásban 27%-os súlyú szolgáltatások díjai az átlagostól elmaradó mértékben nőttek. A lakhatással kapcsolatos kiadások közül a lakbér 8,6, a társasházi közös költség 3,8%-kal drágult. A kommunális szolgáltatások (víz- és csatorna, szemétszállítás) tarifái nem módosultak, a telefon-, internethasználatért 2,4%-kal többet kellett fizetni az egy évvel korábbinál. A fogyasztásban 4–10%-os arányt képviselő főcsoportok közül a szeszes italok, dohányáruk jelentősebb drágulását elsősorban a cigaretta jövedéki adójának emelése okozta, ami a minimális jövedéki adó mértékére vonatkozó uniós előírás teljesítése miatt szükséges. A ruházkodási cikkek és a háztartási energia ára alig változott. Utóbbi főcsoportban a főbb rezsitételek (elektromos energia, vezetékes gáz, távfűtés) díjai nem változtak. A fogyasztásban kitüntetett szerepű járműüzemanyagok ára 0,9%-kal mérséklődött, összefüggésben a nyersolaj világpiaci árának csökkenésével. A gyógyszerek, gyógyáruk 2,5%-kal drágultak.

A harmonizált fogyasztóiár-index szerint 2020. január–áprilisban az Európai Unióban (EU27_2020) 1,3% volt az infláció az előző év azonos időszakához viszonyítva. Valamennyi tagállamban nőtt az árszínvonal. A drágulás üteme a visegrádi országokban, illetve Romániában és Bulgáriában volt a legnagyobb, a dél-európai országok többségében pedig a legkisebb. Áprilisban 13 uniós országban a fogyasztói árak összességében alacsonyabbak voltak az egy évvel korábbinál.

A fogyasztói árak változását befolyásolta az egyes gazdasági szegmenseket jellemző termelői árak alakulása.

A mezőgazdasági termelői árak 2020 I. negyedévében 6,2%-kal nőttek az egy évvel korábbi, 8,0%-os emelkedést követően. A növekedést az élő állatok és állati termékek 16%-os drágulása okozta, a növényi termékek ára kismértékben, 1,2%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit.

A főbb növénycsoportok közül jelentősen nőtt a gyümölcsök (35%) és az ipari növények (18%) ára, előbbi áremelkedése a legnagyobb értékesítési súlyú alma 39%-os áremelkedésével hozható összefüggésbe. Ugyanakkor a megfigyelésben legnagyobb súlyt képviselő gabonaféléké – elsősorban a búza miatt – 7,6, a zöldségféléké 8,3%-kal csökkent. Számos zöldségféle ára számottevően csökkent: a káposztáé 27, a vöröshagymáé 23, a sárgarépáé 20%-kal.

Az élő állatok 22%-os árnövekedésében elsősorban a vágósertés felvásárlási árának dinamikus – 2019 áprilisa óta kétszámjegyű – emelkedése (50%) játszik szerepet, egész Európát ez a tendencia jellemzi. (2020 márciusára rekordmértékűre drágult a vágósertés.) A folyamatot az afrikaisertéspestis-járvány árfelhajtó hatása okozza. A vágómarha ára 12, a jelentős értékesítési súllyal rendelkező vágóbaromfié mindössze 1,4%-kal lett magasabb.

A mezőgazdasági ráfordítási árak 0,4%-os I. negyedévi emelkedése a folyó termelőfelhasználás 0,5%-os csökkenéséből és a mezőgazdasági beruházások árszínvonalának 5,9%-os növekedéséből adódott. Emelkedett az állatgyógyászati termékek (5,8%), az energia (1,9%) és a növényvédő szerek (1,8%) ára is, a takarmányoké 3,3, a műtrágyáké pedig tizedével csökkent. Az épületberuházások jobban drágultak (8,3%), mint a gépberuházások (4,5%).

A termelőiár- és a ráfordításiár-index hányadosa, az agrárolló az előző év azonos időszakának 101,8%-os értéke után 105,8% volt.

2020 I. negyedévében az ipari termékek átlagosan 4,0%-kal többe kerültek, mint az előző év azonos időszakában. Az árváltozásokat befolyásoló tényezők közül a munkabérek emelkedése folytatódott, a koronavírus okozta járvány világméretűvé válásával a kőolaj világpiaci ára meredeken zuhant, a forint pedig jelentősen gyengült a főbb devizákkal szemben. A megváltozott gazdasági folyamatok hatása leginkább a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás termelői áraiban érződött, amelyek januárban még átlagosan 11, februárban már csak 0,4%-kal haladták meg az egy évvel korábbit, márciusban pedig 14%-kal alacsonyabbak voltak annál. A többi feldolgozóipari területen emelkedtek az árak, a márciusi drágulás mértéke jellemzően meghaladta a január–februárit.

A belföldre értékesített ipari termékek 2020 I. negyedévében átlagosan 2,8%-kal többe kerültek az egy évvel korábbinál. Ezen belül a feldolgozóipari cikkek 4,9%-kal drágultak, az energiaipari termékek 1,3%-kal olcsóbbak lettek. A feldolgozóiparon belül szinte mindegyik alágban emelkedtek az árak, a hazai eladásokban legnagyobb súlyú élelmiszeriparban 7,9%-kal. Ezen belül a húsiparban – részben az afrikai sertéspestis-járvány árfelhajtó hatása miatt – 18%-kal nőttek az árak.

A külföldre értékesített iparcikkek árai a belföldinél nagyobb mértékben, átlagosan 4,6%-kal emelkedtek. A meghatározó súlyú feldolgozóiparban 5,7%-kal nőttek az árak, az energiaiparban a magas bázishoz képest 17%-kal csökkentek. A feldolgozóipari alágak döntő többségét ebben az értékesítési irányban is drágulás jellemezte. Az exportban a legjelentősebb súlyú járműgyártásban volt az áremelkedés üteme az egyik legnagyobb (7,1%).

Az építőipari termelői árak növekedési üteme valamelyest tovább lassult, 2020 I. negyedévében az árak 8,5%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Az ágazatok közül leginkább az épületépítés drágulása mérséklődött, ennek eredményeként az egyes területek árváltozása kiegyenlítettebbé vált. 2019 IV. negyedévéhez képest 2,6%-kal nőttek az építőipari árak, aminek a mértéke a speciális szaképítésben volt a legmagasabb (3,1%).

Az építményalcsoportok közül a nagy- és kiskereskedelmi épületek építése drágult a leginkább (9,5%-kal) a 2019. I. negyedévihez viszonyítva, de valamennyi megfigyelt épülettípus áremelkedése elérte a 8,0%-ot. A lakóépületek közül az egylakásos épületek építése 8,2, a többlakásos társasházaké pedig 8,1%-kal került többe. Az egyéb építmények körében a legnagyobb mértékben, 8,5%-kal az útépítések drágultak.

2020 I. negyedévében a külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala az exportban 5,1, az importban 3,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

Az árszintemelkedés a forint leértékelődéséből fakadt, amelyet a devizaárszint csökkenése mérsékelt. A forint átlagárfolyama 2020. I. negyedévben az euróhoz képest 6,6, a dollárhoz viszonyítva 9,8%-kal volt gyengébb, mint 2019 azonos időszakában. A január–márciusi időszakban a termék-külkereskedelem forintárszínvonala a forgalom mindkét irányában hónapról hónapra egyre nagyobb mértékben haladta meg az egy évvel korábbit, összefüggésben a forint gyorsuló leértékelődésével.

Az I. negyedév során a cserearány 1,4%-kal javult, aminek fontos tényezőjét jelentette, hogy az energiahordozó-import forintban számított árszintje 11%-kal csökkent 2019 I. negyedévéhez viszonyítva. Az árufőcsoportok közül a legnagyobb mértékben – exportban 8,3, importban 13%-kal – az élelmiszerek, italok, dohánytermékek drágultak, amellyel folytatódott a már a 2019-et is jellemző tendencia.

A Covid-19-járvány megtörte az ipar növekedését

2020 első két hónapjában folytatódott az ipari termelés bővülése, azonban márciusban a koronavírus-járvány a három évvel korábbi szintre vetette vissza az ipar teljesítményét,Budapest és a megyék ipari termelésére és értékesítésére vonatkozó adatokat a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2020. I. negyedévi száma tartalmazza.^[8] és különösen érzékenyen érintette az értékesítés közel kétharmadát adó exportot.

A január–februári 3,2%-os emelkedést követően márciusban 5,6%-kal csökkent a termelés volumene, így összességében az I. negyedévi kibocsátás lényegében megegyezett az egy évvel korábbival. Az uniós tagállamok többségében már a járvány megjelenése előtt, 2019 végén–2020 elején csökkent a termelés volumene. A nemzetközi összehasonlításhoz rendelkezésre álló, naptárhatással kiigazított adatok szerint 2020 I. negyedévében a tagállamok túlnyomó többségében kisebb volt a kibocsátás az egy évvel korábbinál, hazánkban 2,1, az unió (EU27_2020) átlagát tekintve 5,2%-kal. A legnagyobb nemzetgazdaságokban a karantén miatti márciusi üzemleállások erőteljesen érezhetőek voltak, és az uniós átlagnál határozottabb visszaesés történt: Németországban 7,2, Franciaországban 7,5, Olaszországban 11, Spanyolországban 5,8%-kal csökkent az ipari termelés volumene. A visegrádi országok közül Lengyelországban 0,4%-os bővülést, Csehországban és Szlovákiában 4,6, illetve 7,3%-os visszaesést mértek az előző év azonos időszakához képest.

2020 I. negyedévében (a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások kiigazítás nélküli adatai szerint) Magyarországon az ipar nemzetgazdasági ágai közül a meghatározó (95%-os) részesedéssel bíró feldolgozóipar termelése 0,4, az energiaiparé 1,7%-kal nagyobb, a csekély súlyú bányászaté 20%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipar kibocsátása az év első két hónapjában 3,8%-kal nőtt, márciusban viszont 5,7%-kal csökkent. A járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet az egyes alágakat eltérően érintette, 2020 márciusában 2019 márciusához képest

• az exportorientált járműgyártás volumene 20%-kal csökkent, miután március második felében leálltak a hazai autógyárak. (A közúti gépjármű gyártása 28, a közúti járműalkatrészé 13%-kal esett vissza.)
• A szintén exportorientált elektronikai iparban a január–februári 11%-os emelkedés után 1,7%-ra lassult a növekedés üteme.
• Az élelmiszeripar kibocsátása 13%-kal nőtt, ezen belül a felvásárlási láz miatt az olajgyártás 53, a malomipari termék, keményítő gyártása 35%-kal bővült.
• A korábbi hónapokhoz hasonlóan a legnagyobb növekedés (31%) a villamosberendezés-gyártásban történt, jórészt az akkumulátorgyártás felfutása miatt.
• A leginkább (38%-kal) a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás esett vissza, mivel a pandémia az olajtermékek iránti kereslet megcsappanásával járt.
• Az értékesítési nehézségekkel küzdő kohászat, fémfeldolgozás termelése már a járvány előtt is csökkent. (A kereskedelmi vámokról zajló vita a nemzetközi piac átrendeződésével és az európai gyártók kiszorulásával járt.)
• Az egyéb feldolgozóipar 4,0, ezen belül az orvosi eszköz gyártása 11%-kal bővült.

A teljes I. negyedévet tekintve a feldolgozóipar kismértékű növekedéséhez leginkább a villamos berendezés gyártása, az élelmiszeripar és az elektronikai ipar járult hozzá, a járműgyártás, a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás és a kohászat, fémfeldolgozás pedig számottevően visszafogta a teljesítményt.

2020 első három hónapjában nőtt az energiafogyasztás

2020 I. negyedévében az ipari termelés 4,6%-át adó energiaipari kibocsátás (folyó áron 409 milliárd forint) volumene 1,7%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A teljesítmény 68%-át előállító villamosenergia-termelés, -ellátás 2,9, illetve a 19%-ot adó gázellátás 2,3%-os volumennövekedése ellensúlyozta a legkisebb súlyú (13%) gőzellátás, légkondicionálás 5,0%-os csökkenését.

2020 első három hónapjában az energiafogyasztás (333 PJ) 2,2%-kal felülmúlta az egy évvel korábbit,Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.^[9] ez egyben az elmúlt 5 év legmagasabb I. negyedévi értéke. Az elsődleges energiafogyasztás szerkezetében nem történt számottevő változás, a szükséglet 42%-át földgáz, a 22%-át kőolaj és kőolajszármazékok biztosították, mindkettő túlnyomó részben külföldről származott. A szükséglet 13%-át nukleáris energia, 5,8%-át szén és széntermék, 3,6%-át nettó villamosenergia-import fedezte. Szénfelhasználásunk több mint felét hazai kitermelésből nyertük. A fogyasztás 13%-át egyéb energiaforrások, például megújuló energiahordozók és hulladék elégítették ki.

Magyarország villamosenergia-fogyasztása 2020 első három hónapjában az előző év azonos időszakinál 2,4%-kal több, 12,4 milliárd kWh volt. A korábbi évek I. negyedéveit tekintve a felhasználás az utóbbi 5 évben folyamatosan emelkedett. A megújuló alapú villamosenergia-termelésen belül a napenergia szerepe évről évre bővül, a 2020 első három hónapjában előállított 385 millió kWh 1,8-szerese az egy évvel korábbinak.

Megállt az építőipar bővülése

Az építőipari termelés (817 milliárd forint) 2020. I. negyedévi volumene gyakorlatilag az egy évvel korábbi magas szinten maradt (–0,1%),Budapest és a megyék építőipari termelésére vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2020. I. negyedévi száma tartalmazza.^[10] ezzel egy 2017-ben kezdődött növekedési folyamat tört meg. Negyedéven belül a februári teljesítmény meghaladta az egy évvel korábbit, a csökkenés januárban, de főként márciusban mutatkozott meg, miután a tavaly márciusi bázis kiugróan magas volt. A változásokhoz egyelőre nem feltétlenül a járvány okozta hatások vezettek.

Az I. negyedévi kibocsátás mérséklődéséhez az építőipari teljesítmény mintegy 35%-át adó egyéb építmények 1,1%-os csökkenése vezetett, az épületek építése 0,5%-kal meghaladta a 2019. I. negyedévit. (Az egyéb építmények volumene a január?februári növekedést követően márciusban 10%-kal visszaesett az egy évvel korábbi, kiugróan magas bázishoz képest.)

Az építőipari vállalkozások 2020 január–márciusában 875 milliárd forint értékű új szerződést kötöttek, volumenében 1,1%-kal többet, mint egy évvel korábban. Ezen belül

• az egyéb építményekre vonatkozó megállapodások a tavalyi alacsony bázishoz képest 9,5%-kal emelkedtek,
• az épületek építésére irányulóké viszont 2,7%-kal csökkentek, aminek a mértéke márciusban elérte a 31%-ot.

A március végi 2,2 ezer milliárd forint értékű szerződésállomány volumene 16%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az egyéb építmények kivitelezésére irányuló szerződések állománya 2018 decemberétől folyamatosan csökkent, de az épületek építésére vonatkozók növekedése is nagyon lelassult 2020 elejére.

Több új lakás épült, viszont mérséklődik az építési kedv

2020 I. negyedévében az egy évvel korábbinál 30%-kal több, 4775 lakás épült.Budapest és a megyék lakásépítési adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2020. I. negyedévi száma tartalmazza.^[11] Mindegyik településkategóriában nőtt a használatba vett lakások száma, az átlagot meghaladó bővülés a kisebb településeken volt: a nem megyei jogú városokban 44, a községekben 38%-os. A fővárosban 29%-kal épült több lakás. Dél-Dunántúl mellett a Dunától keletre eső területek teljesítménynövekedése volt átlag feletti, ami Dél-Alföld kivételével az alacsony bázissal magyarázható. Részben ennek következtében az új lakások átlagos alapterülete 0,7 m²-rel 96,5 m²-re nőtt. Az új lakóépületben használatba vett lakások 48%-a volt családi ház, 46%-a többlakásos, 1,5%-a lakóparki épület része. A vállalkozások építtetői aránya 54-ről 57%-ra emelkedett 2019 azonos időszakához képest.

Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 27%-kal kevesebb, 7032 volt az I. negyedévben. (A kiadott engedélyek alapján 34%-kal kevesebb, 2369 lakóépület, és 12%-kal kevesebb, 869 nem lakóépület építését tervezik.) Ebben szerepet játszottak a piaci és a jogszabályi környezet változásai. A lakások több mint felét Budapesten tervezik felépíteni, ahol alig csökkent az építési kedv (–1,1%). A megyei jogú városokban azonban felére, a többi városban 41, a községekben pedig 36%-kal csökkent az építendő lakások száma. Az egyszerű bejelentés jogával leggyakrabban (95%) a községekben éltek, míg az átlagot (37%) leginkább a budapesti arány (4,5%) múlta alul.

A kiskereskedelmi forgalom volumenének februári kiugrását kisebb mértékű márciusi növekedés követte

A kiskereskedelmi üzletek forgalmánakBudapest és a megyék kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2020. I. negyedévi száma tartalmazza.^[12] volumene 2020 I. negyedévében a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 7,2%-kal bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A kialakult járványügyi veszélyhelyzet és a fokozatosan bevezetett, a kiskereskedelmet is érintő jogszabályi korlátozások az összes üzlettípus forgalmára számottevő hatással voltak. Ennek eredményeként a felvásárlási láz okozta februári 11%-os volumennövekedést márciusban 3,5%-os bővülés követte.

A forgalom 2020. I. negyedévi bővüléséhez elsősorban az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítésének – naptárhatástól megtisztított – 9,6%-os volumennövekedése járult hozzá. Ezen belül a forgalom 77%-át lebonyolító vegyes termékkörű üzleteké – a Covid-19-járvány következtében az alapvető élelmiszerek iránt február–márciusban megnövekedett kereslet miatt – jelentősen, 10, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké ennél kisebb mértékben, 4,9%-kal emelkedett.

A nem élelmiszertermékeket forgalmazó kiskereskedelmi egységek esetében január–márciusban 8,2%-kal nőtt a volumen az egy évvel korábbihoz képest. (Míg januárban és februárban jelentősen bővült a forgalom, márciusban a növekedés alig volt érzékelhető.) Ezen belül jelentősen emelkedett – feltételezhetően a februári–márciusi készletfelhalmozások következtében – a gyógyszer-, gyógyászatitermék- (21%), az illatszer- (15%), valamint az iparcikk jellegű vegyes üzletek (13%) forgalma, míg a textil-, ruházati és lábbeli-, könyv-, újság-, papíráru-, illetve a használtcikk-üzleteké csökkent. A járvány terjedésével előtérbe kerültek a készpénzhasználatot és személyes kontaktust elkerülő online vásárlási formák. Ennek eredményeként a termékek széles körére kiterjedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem részaránya az összforgalomból 2020. I. negyedévben 7,3%-ra emelkedett, míg a forgalom volumene 35%-kal bővült az előző év azonos időszakához képest.

Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 2020 első három hónapjában 5,0%-kal csökkent, amit a bevezetett utazási korlátozások miatt 17%-kal visszaeső márciusi forgalom okozott.

Az egyes uniós tagállamok kiskereskedelmi forgalmát eltérően érintették a járvány megfékezése céljából életbe léptetett korlátozó intézkedések, így a tagországok döntő többségében visszaesett a kiskereskedelem volumene 2020 márciusában. Összességében az Európai Unióban (EU27_2020) 2020. január–márciusban – az Eurostat naptárhatástól megtisztított adatai szerint – a kiskereskedelmi forgalom volumene átlagosan 1,2%-kal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. A csökkenés mértéke Szlovéniában volt a legnagyobb (–6,5%) ugyanakkor az országok többségében emelkedett a forgalom, a legnagyobb arányban Magyarországon, illetve Romániában (7,3, valamint 8,2%).

Erős évkezdet után márciusban jelentősen csökkent a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma

2020 I. negyedévében a kereskedelmi szálláshelyeken (szállodákban, panziókban, kempingekben, üdülőháztelepeken, közösségi szálláshelyeken) 1,8 millió vendég 4,1 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégek száma 20, a vendégéjszakáké 19%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A negyedéven belül január–februárban még nagymértékben emelkedett a szálláshelyek vendégéjszakában mért vendégforgalma, azonban a járvány terjedését megakadályozó intézkedések visszavetették (65%-kal) a márciusi forgalmat az egy évvel korábbihoz képest.

Az év első három hónapjában 823 ezer külföldi vendég összesen 2,1 millió vendégéjszakára szállt meg a kereskedelmi szálláshelyeken. Az előbbi 21, az utóbbi 18%-kal kevesebb volt, mint 2019 I. negyedévében. Az ázsiai és az afrikai vendégek forgalmán már februárban, a többi kontinensről érkezők esetében csak márciusban vált érezhetővé a járvány hatása. A vendégéjszakában mért forgalom Európából a 2019. márciusi érték harmada, Ázsiából és Amerikából kevesebb mint a negyede volt. Az orosz és az ukrán vendégek által eltöltött éjszakák száma az átlagosnál kisebb mértékben, mintegy a felére esett vissza. A legfontosabb küldő országunkból, Németországból 62%-kal kevesebb éjszakát regisztráltak a szálláshelyek.

A kereskedelmi szálláshelyeken 2020. január és március között 951 ezer belföldi vendég 2,0 millió vendégéjszakát töltött el. A vendégszám és a vendégéjszakák száma hasonló mértékben, mintegy ötödével esett vissza.

Az év első két hónapjában a turisztikai régiók mindegyikében magasabb vendégforgalmat regisztráltak a szálláshelyek, mint egy évvel korábban. A járvány terjedését megakadályozó intézkedések azonban márciusban mindegyik régióban visszavetették a forgalmat. A vendégéjszakák száma egyik régióban sem érte el a 2019. márciusi forgalom felét, Budapest–Közép-Duna-vidéken és a Tisza-tónál a harmadát sem. Az egyik legtetemesebb forgalomkiesést, a külföldieknél és a belföldieknél egyaránt, a legnagyobb vendégforgalmú Budapest–Közép-Duna-vidék kereskedelmi szálláshelyein tapasztaltuk.Budapest és a megyék kereskedelmi szálláshelyeire vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2020. I. negyedévi száma tartalmazza.^[13]

A kereskedelmi szálláshelyek 2020. január–márciusban 82 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ami folyó áron 11%-kal volt kevesebb az előző év azonos időszakinál. A bevételek 54%-a a szállásdíjból származott, amelynek az értéke egytizedével csökkent az előző év I. negyedévéhez képest. Vendéglátásból és az egyéb szolgáltatásokból egyaránt 13%-kal kevesebb bevétel folyt be, mint egy évvel korábban.

A vendégéjszakában mért forgalom több mint nyolctizedét kitevő szállodák szobakihasználtsága januárban és februárban (47, illetve 52%) még kedvezőbben alakult, mint egy évvel korábban. A szállodai szobák átlagára, valamint az egy kiadható szobára jutó szállásdíjbevétel (REVPAR) az év első két hónapjában szintén lényegesen magasabb volt az előző év azonos időszakinál.A márciusi adatok a korábbi időszakok adataival csak korlátozottan összehasonlíthatók, ezért a kapacitáskihasználtságra vonatkozó mutatók márciusra nem állnak rendelkezésre.^[14]

2020 I. negyedévében a vendéglátóhelyek (a kereskedelmi szálláshelyek vendéglátó egységeivel együtt) 283 milliárd forintos eladási forgalmának csaknem kilenctizede a kereskedelmi, a fennmaradó rész pedig a munkahelyi vendéglátásból származott. A teljes forgalom volumene a kereskedelmi vendéglátóhelyeken 10, a munkahelyi vendéglátásban 13%-kal csökkent. Az előbbiek esetében a január–februári jelentős volumennövekedés sem tudta kompenzálni a márciusi forgalom elmaradását. Március második felétől a vendéglátóhelyek többsége nem fogadhatott vendéget, elvitelre vagy házhozszállítással szolgálhatták ki a fogyasztókat.

Az áru- és a személyszállítás teljesítménye egyaránt visszaesett

A Covid-19-járvány miatti utazási korlátozások, valamint számos, exportra termelő gyár márciusi leállása meghatározó volt a szállítási teljesítmény I. negyedévi alakulásában. A nemzetgazdaság áruszállítási teljesítménye 12%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Hasonló mértékű csökkenés az év ezen szakaszában utoljára 2009 I. negyedévében volt. A visszaeséshez a szállított áruk tömegének 8,7%-os csökkenése és az átlagos szállítási távolság rövidebbé válása egyaránt hozzájárult. Mindkét viszonylatban csökkent a teljesítmény, a belföldiben 6,5, a nemzetköziben 14%-kal.

A szállítási módok közül a meghatározó súlyú közúti áruszállítás teljesítménye esett vissza a leginkább, döntően a nemzetközi forgalom teljesítményváltozása miatt (ez utóbbi egyben a teljes áruszállítási teljesítmény csökkenésének is a legfontosabb tényezője volt). A nemzetközi áruszállítás alakulását a járvány következményei mellett a nyugat-európai országok megváltozott szabályozási környezete is meghatározta.

A helyközi személyszállítás teljesítménye 2020 I. negyedévében 11%-kal volt kevesebb az egy évvel korábbinál, amiben már tetten érhető a koronavírus okozta járvány kapcsán március közepén bevezetett utazási korlátozások hatása is. A közlekedési módok közül a legnagyobb részesedésű autóbuszos utazás teljesítménye csökkent a legerőteljesebben.

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér utasforgalma 12%-kal, 2,8 millió főre csökkent 2020 I. negyedévében.Az adatok a külföldi légitársaságok forgalmát is tartalmazzák.^[15] Míg az egy évvel korábbihoz képest 2020. január?februárban az utasok száma 15%-kal bővült, addig márciusban 58, áprilisban 99%-kal visszaesett. Már márciusban is félmilliónál kevesebben fordultak meg a repülőtéren, ennél alacsonyabb utasforgalom utoljára 2013 februárjában, a Malév megszűnésének hatására volt. Az áprilisban 10 ezer fő alá zuhanó létszám a repülőtér történetének sok évtizedes mélypontja. A jóval kisebb forgalmat bonyolító Debreceni Nemzetközi Repülőtéren is hasonlóképpen tört meg az utasforgalom növekedése.

A helyi személyszállítást az egy évvel korábbinál 9,1%-kal kevesebb, 500 millió utas vette igénybe 2020. I. negyedévben. A csökkenést főként az utazási korlátozások márciusi bevezetése okozta, és legnagyobbrészt az autóbuszos közlekedés 11%-os forgalom-visszaesésében mutatkozott meg. Villamoson 12%-kal kevesebb utazást regisztráltunk, míg metrón, földalattin 1,9%-kal többet.

2020 I. negyedévében 70 ezer személygépkocsit helyeztek első alkalommal forgalomba az országban, 4,4%-kal kevesebbet, mint az előző év azonos időszakában. Ebben a világjárvány miatt visszafogott gépjárművásárlások is szerepet játszhattak. A forgalomba helyezések száma az új és a használt személygépkocsik esetében egyaránt (4,8, illetve 4,0%-kal) elmaradt az egy évvel korábbitól. Az év első három hónapjában ennél nagyobb mértékű csökkenés az újaknál utoljára 2013, a használtaknál pedig 2009 I. negyedévében volt. Elektromos üzemű személygépkocsiból országosan 971 darabot, a 2019. január–márciusinál 68%-kal többet helyeztek első alkalommal forgalomba.

Dinamikusan bővült az adatforgalom

Az infokommunikáció 2020. I. negyedévi teljesítménynövekedéséhez a távközlési ágazat is hozzájárult, ahol a gazdasági szereplők folyó áron 7,2%-kal nagyobb árbevételt realizáltak az egy évvel korábbinál.

A távközlési ágazatban meghatározó mobiltávközlési piacon a mobiltelefonok 2020. I. negyedév végi előfizetésszáma – M2M-kártyákkalM2M-kommunikáció (machine to machine): emberi beavatkozás nélkül megvalósított eszközök közötti kommunikáció.^[16] együtt – 12,6 millió darab volt. Ezen belül a havidíjas előfizetések száma meghaladta a 8,8 milliót, a feltöltőkártyásoké pedig 3,8 millió alá csökkent. Utóbbi folyamatot erősítette a feltöltőkártyás előfizetők kötelező adategyeztetését előíró hatósági rendelet. 2020 I. negyedévében a mobiltelefon-előfizetők 3,8%-kal több hívást kezdeményeztek, mint 2019 I. negyedévében, a beszélgetéssel töltött összes percidő 6,8%-kal emelkedett, ezen belül a vezetékes hálózatba indított hívásoké kiemelkedően, 17%-kal nőtt. Ezzel párhuzamosan – a mobil-adatelőfizetések intenzív terjedésével összhangban – a mobilhálózat adatforgalma a korábbi negyedévekhez hasonlóan dinamikusan, 71%-kal bővült.

2020. I. negyedév végén 3,2 millió vezetékes fővonal volt hazánkban, 0,4%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A fővonalak 72%-át kitevő VoIP-hangcsatornákKábeltelevíziós, illetve szélessávon megvalósuló, helyhez kötött telefonszolgáltatás.^[17] száma 5,4%-kal nőtt. A felhasználók egy hívás során átlagosan hosszabb ideig beszélgettek, mint egy évvel korábban, miután 7,4%-kal kevesebb hívást indítottak vezetékes hálózatból, ugyanakkor a beszélgetéssel töltött összes percidő – a korábbi évek csökkenését követően – 2,2%-kal nőtt. A növekedésben többek között a Covid-19-járvány miatt ideiglenesen megváltozott kapcsolattartási szokások is szerepet játszhattak.

Az internetpiac dinamikus bővülése 2020 I. negyedévében tovább folytatódott, március végén az internet-előfizetések száma (10,4 millió darab) 4,4%-kal több volt az egy évvel korábbinál. A vezetékesinternet-előfizetések száma jelentősebben nőtt (7,4%), mint a – túlnyomórészt mobilinternet-előfizetéseket magában foglaló – vezeték nélkülieké (3,2%). Az internetszolgáltatók 12%-kal több nettó árbevételt (79 milliárd forintot) realizáltak az egy évvel korábbihoz képest, így a bevételek bővülése számottevően meghaladta az előfizetésszám emelkedését. A vezetékes internet adatforgalma tovább nőtt, a letöltési forgalom 61, a feltöltési 56%-kal volt nagyobb 2020 I. negyedévében, mint egy évvel korábban.

A természetes fogyás mérséklődött, a házasságkötések száma a kétszeresére nőtt

2020 I. negyedévébenBudapest és a megyék népmozgalmi adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2020. I. negyedévi száma tartalmazza.^[18] az egy évvel korábbinál 6,5%-kal több, 22 210 élveszületés történt. (A szökőnaphatástól megtisztított születésszám-emelkedés ennél kisebb mértékű, 5,3%-os volt a három hónap átlagában.) Januárban 9,7, februárban 4,0, márciusban 1,9%-kal emelkedett a születések száma az előző év azonos hónapjához viszonyítva. A gyermekvállalási kedv növekedett: a teljes termékenységi arányszám egy nőre számított becsült értéke 1,50 volt, ez meghaladta a 2019 I. negyedévére számított 1,41-ot.

2020 első három hónapjában 34 565-en haltak meg, 8,5%-kal kevesebben, mint az előző év azonos időszakában. (A szökőnaphatás figyelembevételével a halálozások számának csökkenése nagyobb mértékű, 9,6% volt.) Januárban 15, februárban 13%-kal kevesebben, márciusban viszont 1,2%-kal többen hunytak el, mint 2019 azonos hónapjában. Az első negyedévi jelentős csökkenés hátterében a tavalyihoz képest az idén alacsonyabb szinten tetőző influenzajárvány állhatott.

Az élveszületések számának emelkedése, valamint a halálozások számának csökkenése következtében a természetes fogyás üteme 27, a szökőnaphatást figyelembe véve 28%-kal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest.

2020 I. negyedévében 12 271 házasságkötés történt, ez kétszerese az egy évvel korábbinak. (A házasságkötések szökőnaphatástól megtisztított számának növekedése 99% volt.) Januárban 97, februárban 131, márciusban – a hónap során bevezetett, járvány miatti korlátozó intézkedések mellett – 77%-kal több pár kötött házasságot, mint 2019 azonos hónapjában. A január–márciusi házasságkötések száma utoljára 1980-ban haladta meg a mostanit.

Némileg csökkent a foglalkoztatottság és nőtt a munkanélküliség

2020 I. negyedévét a koronavírus okozta járvány gazdasági következményei csak részben érintették, így hatásai a foglalkoztatási és munkanélküliségi adatokban kevésbé markánsan jelentek meg, de a korábbi évek kedvező munkaerőpiaci tendenciáit a járvány így is megtörte.Az ún. ILO-foglalkoztatott és munkanélküli munkaerőpiaci helyzetében az elmúlt 3 hónap során bekövetkezett átlagos változás. A nemzetközi meghatározás (ILO-definíció) szerint foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol, miközben munkanélküli az, akinek nincs munkája, az elmúlt 4 hétben aktívan keresett, és ha találna, 2 héten belül munkába is tudna állni. – Budapest és a megyék munkaerőpiacra vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2020. I. negyedévi száma tartalmazza.^[19]

2020 I. negyedévének egészét tekintve a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 466 ezer fő volt, 31 ezer fővel kevesebb az egy évvel korábbinál. A létszámcsökkenés a hazai elsődleges munkaerőpiacon, valamint a közfoglalkoztatottak körében realizálódott, itt egyaránt 16 ezer fővel mérséklődött a foglalkoztatottak száma, ugyanakkor a külföldön munkát vállalóké lényegében változatlan maradt. A negyedéven belül a járvány hatásai a 2020. márciusi folyamatokatA felvétel havi almintája lehetővé teszi, hogy a Covid-19-járvány következtében jelentkező elmozdulásokat havi szinten megmutassa, jóllehet a fentieknél alacsonyabb pontosság mellett.^[20] már érintették: a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 442 ezer fő volt, az előző hónaphoz képest 56 ezer fővel, míg az előző év azonos időszakához képest 22 ezer fővel volt kevesebb. A 15–64 évesek foglalkoztatási aránya 69,2%-ot tett ki, ami 0,9 százalékponttal elmaradt az előző havitól, míg az előző év márciusinál 0,2 százalékponttal volt alacsonyabb.

A 15–64 éves foglalkoztatottak száma (4 millió 386 ezer) 2020 I. negyedévében 1,0%-kal (44 ezer fővel) mérséklődött az egy évvel korábbihoz viszonyítva, míg foglalkoztatási arányuk 69,7%-ot ért el. A férfiakat magasabb foglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket. Az egyes korcsoportok közül egyedül az 55–64 évesek foglalkoztatási szintje gyarapodott (58,4%-ra), részben demográfiai okok miatt. A koronavírus okozta járvány munkaerőpiacra gyakorolt egyik legszembetűnőbb hatása az otthoni munkavégzés szerepének felértékelődése volt. 2020. márciusban a 15–74 éves népesség 7,6%-a (egy évvel korábban 2,0%-a) dolgozott távmunkában vagy home office keretében, létszámuk egy év alatt 3,7-szeresére, 337,5 ezer főre bővült.

33. ábra

A 15–64 éves foglalkoztatottak száma és változása nemzetgazdasági szektorok szerint, 2020. I. negyedév
(az előző év azonos időszakához képest, ezer fő)

Letöltés PNG képként

2020 I. negyedévében a 15–64 éves munkanélküliek átlagos száma 171 ezer fő volt, míg a munkanélküliségi ráta értéke 3,8%-ot tett ki. Legutóbb – amennyiben a negyedéves adatokat vesszük figyelembe – 2018 III. negyedévében volt ennél magasabb (3,9%) a munkanélküliségi ráta értéke. A negyedéven belül a járvány hatásai a 2020. márciusi munkanélküliségi folyamatokat még kevésbé érintették: a 15–74 éves munkanélküliek átlagos havi száma 168 ezer fő volt, míg a munkanélküliségi ráta értéke 3,7%-ot tett ki, a mutatók sem az előző havi, sem az előző év márciusihoz képest nem tükröznek érdemi változást. Az állástalanokká váltak száma azonban az előző hónaphoz képest jelentősen, mintegy 56 ezer fővel növekedett. Ez a nemzetközi összehasonlításra is hivatott, ILO-definíciók szerinti számbavétel azonban túlnyomórészt nem a munkanélküliek, hanem az inaktívak számát növelte. (Az előbbiekét 2 ezer, az utóbbiakét 54 ezer fővel.) A munkahelyüket elvesztett személyek túlnyomó többsége ugyanis – elsősorban a személyes kapcsolatok korlátozása miatt – nem keresett aktívan munkát és/vagy nem tudott volna 2 héten belül munkába állni.

2020 I. negyedévében a férfiak munkanélküliségi mutatói lényegében stagnáltak, miközben a nőké némileg emelkedett az előző év azonos időszakához képest, egyúttal a férfiak munkanélküliségi szintje alacsonyabb volt, mint a nőké (3,6 és 3,9%). A 15–24 éves fiatalok, valamint a 25–54 évesek korcsoportjában a munkanélküliség szintje lényegében stagnált (11,4 és 3,4%), ugyanakkor az 55–64 éveseknél 2,1%-ra csökkent.

Az álláskereséssel eltöltött átlagos idő hossza, valamint a tartósan, legalább egy éve állástalanok aránya egyaránt mérséklődött 2020 I. negyedévében az előző évihez képest, előbbi 13,9-ről 10,3 hónapra, utóbbi pedig 37,6-ről, 29,8%-ra.

A keresetek, reálbérek változatlanul növekedtek

A koronavírus okozta járvány gazdasági következményei 2020 I. negyedévétBudapest és a megyék munkaerőpiacra vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2020. I. negyedévi száma tartalmazza.^[21] csak részben érintették, így hatása korlátozottabban érezhető a keresetek alakulásában. 2020. január–márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete 384 200 forint volt, míg a kedvezmények nélküli nettó átlagkereset 255 500 forintot tett ki, mindkettő 9,1%-kal haladta meg az előző év azonos időszakit. A kedvezményeket is figyelembe véve a nettó átlagkereset 264 000 forint volt, ez egy év alatt 9,3%-os növekedést jelent. A negyedéven beül 2020. márciusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintenA legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél.^[22] havonta átlagosan bruttó 400 400 forintot, kedvezmények nélkül nettó 266 300 forintot kerestek. A két mutató esetében a keresetnövekedés üteme megegyezett, 9,0%-kal több volt az előző év márciusinál. A kedvezmények figyelembevételével a nettó átlagkereset összege 275 700 forintot tett ki, – és összefüggésben a meghatározott szakágazatokban dolgozók bruttó béréből fizetendő járulékok átmeneti mérséklésével, illetve mentesítésével – 9,6%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál.

A közfoglalkoztatottak nélküli bruttó és a nettó átlagkereset azonos mértékben, 8,6%-kal emelkedett a 2019. január–márciusihoz mérten.

A fogyasztói árak 4,3%-os emelkedése mellett a reálbérek 4,6%-kal nőttek a 2019. I. negyedévihez viszonyítva.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a férfiaknál 419 800, míg a nőknél 349 200 forint volt, ez egy év alatt 9,0 és 9,1%-os bővülést jelent.

2020 I. negyedévében a nemzetgazdasági ágak kereseti rangsora érdemben nem változott: a legmagasabb nettó átlagkeresettel az információ és kommunikáció, illetve a pénzügyi szolgáltatás területén munkát vállalók rendelkeztek (448 800 és 453 700 forint), míg a legalacsonyabbal a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban (166 400 forint), valamint a – közfoglalkoztatottak jelentős részét magában foglaló – humán egészségügyi, szociális ellátásban (180 200 forint). Közfoglalkoztatottak nélkül számolva ez utóbbi nemzetgazdasági ágban az alkalmazottak nettó átlagkeresete 227 100 forint volt. A nettó átlagbér a nemzetgazdaság valamennyi területén emelkedett: legnagyobb mértékben, 17%-kal az egészségügyben, legkevésbé (1,4%-kal) pedig a bányászatban.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 358 400 forintra becsülhető, ez 8,6%-kal meghaladta a 2019. január–márciusit.

Márciusban 30%-kal kevesebb baleset történt

2020 I. negyedévében az egy évvel korábbinál 8,3%-kal kevesebb, 2880 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt közútjainkon. A negyedéven belül januárban 10, februárban 0,9%-kal emelkedett a balesetek száma az előző év azonos időszakához képest, márciusban azonban már 30%-os csökkenés jelezte a járvány miatt elrendelt kijárási korlátozás forgalomcsökkentő hatását. A korlátozások következtében a hazai személygépjármű-forgalom márciusban 20% feletti mértékben visszaesett.Forrás: NÚSZ Zrt.^[23]

Az I. negyedévi balesetek közül leginkább az összes baleset 3,0%-át jelentő halálos balesetek száma esett vissza (20%-kal), a 27%-ot képviselő súlyos sérüléssel járóké 12, míg a 70%-nyi könnyű sérüléssel járóké 6,2%-kal lett kevesebb.

A csökkenő balesetszámmal összhangban a balesetekben 8,1%-kal kevesebben sérültek meg: a súlyosan sérültek száma tizedével, a könnyebben sérülteké 6,6%-kal csökkent, és 29%-kal kevesebben vesztették életüket. A 3830 sérültből 245 volt gyermekkorú, akik közül 209-en könnyű, 32-en súlyos sérülést szenvedtek, és 4-en életüket vesztették. 12%-kal csökkent azon balesetek száma, ahol gyermekek sérültek, vagy haltak meg.

Az alkohol a balesetek 9,1%-ában játszott szerepet, az arány magasabb az egy évvel korábbihoz (7,6%) képest. Az ittasan okozott balesetek száma 9,6%-kal, a bennük megsérült embereké 14%-kal emelkedett. A kerékpárosok és segédmotoros-kerékpárosok az összes balesetben való részesedésüknél jóval nagyobb arányt képviseltek az ittas balesetekben: előbbiek 7,0% helyett 14%-ot, utóbbiak 1,8% helyett 5,0%-ot.

A balesetek döntő többsége (93%) a járművezetők hibájából történt, és ezeken belül a sebesség nem megfelelő megválasztása (39%) és az elsőbbség meg nem adása (26%) volt a leggyakoribb oka a baleseteknek.

A balesetek 3,1%-a történt autópályákon. Számuk 8,5%-kal több volt a 2019. év azonos időszakinál. (A csökkenő forgalom ellenére márciusban 14%-kal nőtt az autópálya-balesetek száma.) A halálos balesetek száma (8) nem változott, a súlyos sérüléseseké 11%-kal csökkent, míg a könnyű sérüléseseké több mint ötödével emelkedett az autópályákon.

[1]:↑ Forrás: Nemzetközi Valutaalap (IMF).

[2]:↑ Forrás: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).

[3]:↑ Forrás: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).

[4]:↑ Forrás: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).

[5]:↑ Forrás: az Eurostat adatbázisa. Luxemburg adata nem állt rendelkezésre, Szlovákiáé csak szezonálisan kiigazított.

[6]:↑ Budapest és a megyék beruházási adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2020. I. negyedévi száma tartalmazza.

[7]:↑ A maginflációs mutató célja, hogy a fogyasztóiár-index átmeneti vagy nem piaci eredetű árhatásoktól való megtisztításával (például: időjárás, hatósági intézkedés stb.) feltárja az alapinflációnak az alakulását. Ennek megfelelően a fogyasztóiár-indexből elhagyjuk a nem feldolgozott élelmiszereket (például: friss zöldség, gyümölcs), a járműüzemanyagokat, a teljes háztartási energia főcsoportot és a hatósági áras termékeket, szolgáltatásokat. A maginfláció a teljes fogyasztóiár-index kiszámításához megfigyelt fogyasztói kosár 71%-át fedi le.

[8]:↑ Budapest és a megyék ipari termelésére és értékesítésére vonatkozó adatokat a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2020. I. negyedévi száma tartalmazza.

[9]:↑ Forrás: Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal.

[10]:↑ Budapest és a megyék építőipari termelésére vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2020. I. negyedévi száma tartalmazza.

[11]:↑ Budapest és a megyék lakásépítési adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2020. I. negyedévi száma tartalmazza.

[12]:↑ Budapest és a megyék kiskereskedelmi forgalomra vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2020. I. negyedévi száma tartalmazza.

[13]:↑ Budapest és a megyék kereskedelmi szálláshelyeire vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2020. I. negyedévi száma tartalmazza.

[14]:↑ A márciusi adatok a korábbi időszakok adataival csak korlátozottan összehasonlíthatók, ezért a kapacitáskihasználtságra vonatkozó mutatók márciusra nem állnak rendelkezésre.

[15]:↑ Az adatok a külföldi légitársaságok forgalmát is tartalmazzák.

[16]:↑ M2M-kommunikáció (machine to machine): emberi beavatkozás nélkül megvalósított eszközök közötti kommunikáció.

[17]:↑ Kábeltelevíziós, illetve szélessávon megvalósuló, helyhez kötött telefonszolgáltatás.

[18]:↑ Budapest és a megyék népmozgalmi adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2020. I. negyedévi száma tartalmazza.

[19]:↑ Az ún. ILO-foglalkoztatott és munkanélküli munkaerőpiaci helyzetében az elmúlt 3 hónap során bekövetkezett átlagos változás. A nemzetközi meghatározás (ILO-definíció) szerint foglalkoztatott az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság stb. miatt) volt távol, miközben munkanélküli az, akinek nincs munkája, az elmúlt 4 hétben aktívan keresett, és ha találna, 2 héten belül munkába is tudna állni. – Budapest és a megyék munkaerőpiacra vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2020. I. negyedévi száma tartalmazza.

[20]:↑ A felvétel havi almintája lehetővé teszi, hogy a Covid-19-járvány következtében jelentkező elmozdulásokat havi szinten megmutassa, jóllehet a fentieknél alacsonyabb pontosság mellett.

[21]:↑ Budapest és a megyék munkaerőpiacra vonatkozó adatait a KSH Fókuszban a megyék című kiadványának 2020. I. negyedévi száma tartalmazza.

[22]:↑ A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél.

[23]:↑ Forrás: NÚSZ Zrt.

További adatok, információk

Elérhetőségek:

kommunikacio@ksh.hu

Lépjen velünk kapcsolatba

Telefon: (+36-1) 345-6789

www.ksh.hu