Hazánkban a mezőgazdaság kibocsátása folyó áron 2012, bruttó hozzáadott értéke 2013 óta növekszik. 2020-ban a kibocsátás meghaladta a 2,9 ezer milliárd forintot, ami 4,6%-kal több az egy évvel korábbinál. A bővüléshez leginkább a szemes kukorica és a tejtermelés járult hozzá. Magyarország az uniós agrárkibocsátás 2,1, ezen belül a növényi termékek 2,3%-át adta. A hazai termelési támogatások nettó összege 603 milliárd forint volt, ami 44 milliárddal több az előző évinél.

A termelés volumene mérséklődött

2020-ban Magyarországon összességében 2,4%-kal csökkent a mezőgazdasági termékek volumene. A legnagyobb termelés-visszaesés a gyümölcsféléket, a takarmánynövényeket és az élő állatokat érintette.

• Gabonából 2,3 millió hektárról közel 16 millió tonna termést takarítottak be. A betakarított terület az előző évi növekedés után 120 ezer hektárral zsugorodott. A termésmennyiség 0,5%-kal kevesebb lett, de kukoricából 8,4 millió tonnát, az előző évinél 1,6%-kal nagyobb mennyiséget takarítottak be. A gabonafélék a teljes mezőgazdasági kibocsátás volumenét 0,1 százalékponttal csökkentették, ezen belül a szemes kukorica viszont 0,3 százalékponttal növelte azt.

• 2020-ban búzából az előző évinél 7,8%-kal kisebb területen (937 ezer hektár) 4,8%-kal kevesebbet, 5,1 millió tonnát arattak.
• Az árpa betakarított területe 5,7, termésmennyisége ennél nagyobb mértékben, 7,3%-kal nőtt.
• Az olajos magvak betakarított területe 6,7%-kal nagyobb lett, ezen belül a napraforgóé 8,6, a repcéé 3,1%-kal. A termésmennyiség ettől eltérően alakult (1,7 millió, illetve 0,9 millió tonna), a napraforgónál és a repcénél is csökkent.
• Cukorrépából 780 ezer tonnát, az előző évinél 5,2%-kal kevesebbet termeltek.
• A fontosabb zöldségfélék mennyisége 16%-kal 1,1 millió tonnára mérséklődött.
• A fontosabb gyümölcsfélék mennyisége (544 ezer tonna) 22%-kal kevesebb volt az előző évinél, az összes gyümölcsfaj terméseredménye csökkent. A szőlőtermés 2020-ban 435 ezer tonna volt, 4,9%-kal kisebb a 2019. évinél.
• 2020 decemberében 2,6%-kal több szarvasmarhát (933 ezer darabot) tartottak a gazdaságok, mint egy évvel korábban. A szarvasmarha-állomány a tejtermeléssel együtt a teljes mezőgazdasági kibocsátás volumenének növekedéséhez 0,2 százalékponttal járult hozzá.

• A sertések 2020. decemberi, 2,8 milliós állománya 8,2%-kal növekedett az előző évhez képest.
• A baromfiállomány 9,7%-kal 35,4 millióra csökkent, ezen belül a pulykaállomány 3,0%-kal nőtt, 2020 decemberében 2,7 millió volt.
• Az év során levágott vágóállatok összsúlya (1,6 millió tonna) 2,5%-kal kevesebb volt az előző évinél. A vágósertés mennyisége (560 ezer tonna) 5,0, a vágóbaromfié (876 ezer tonna) 1,6%-kal csökkent, a vágómarháé (106 ezer tonna) 2,9, a vágójuhé (20 ezer tonna) 3,8%-kal növekedett. A főbb állati termékek közül a tehéntejtermelés (2 milliárd liter) 2,6%-kal emelkedett, a többi állati termék termelése visszaesett, ezek közül a tojásé (2,5 milliárd) 1,4%-kal.

Meghatározó volt a gabonafélék szerepe a kibocsátási érték alakulásában

A mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátása 2020-ban 4,6%-kal több volt, mint az előző évben.

• A növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátása 1735 milliárd forint volt, 7,3%-kal magasabb az előző évinél. Gabonából 821 milliárd, ipari növényekből 379 milliárd forint volt a kibocsátott érték. Utóbbiak közül a legjelentősebb arányt képviselő napraforgó kibocsátása 213 milliárd forintot tett ki. A friss zöldségek 200 milliárd, a friss gyümölcsök, szőlő és bor 161 milliárd forinttal járultak hozzá a teljes kibocsátáshoz.
• Az élő állatok és állati termékek kibocsátási értéke 1004 milliárd forintra nőtt 2020-ban. Az élő állatok kibocsátása 708 (ezen belül a baromfié 301) milliárd forintot ért el. Az állati termékeké 296 (közülük a tejé 210) milliárd forint volt.
• A termelőknek nyújtott mezőgazdasági szolgáltatások 165 milliárd, a nem elkülöníthető nem mezőgazdasági másodlagos tevékenységek – a hús-, a tej-, a gyümölcs- és a zöldségfeldolgozás – 46 milliárd forintos értéket képviseltek. Ez utóbbi a teljes bruttó kibocsátás mindössze 1,6%-át adta.

Trend fölötti és növekszik a gabonafélék termelési értéke, valamint a folyó termelőfelhasználási indikátor. Trend alatti és csökken a bor és a kertészeti termékek kibocsátása. A többi termékcsoport és indikátor kibocsátása trend alatti és növekszik.

A mezőgazdaság teljes kibocsátásán belül a legnagyobb részarányt a gabonafélék (28%), az állatok (24%), az ipari növények (13%) és az állati termékek (10%) képviselik. A teljes növénytermesztés részaránya 59, az élő állatok és állati termékeké 34% volt.

A kibocsátás volumencsökkenésében az összes termékcsoport közrejátszott

A mezőgazdaság teljes bruttó kibocsátásának volumene (előző évi áron számított értéke) 2020-ban 2,4%-kal mérséklődött, ezen belül az összes főbb termékcsoportban csökkent a kibocsátás. A legnagyobb mértékben a gyümölcsfélék és a bor együttesen 0,7, és az élő állatok 0,6 százalékponttal járultak hozzá a kibocsátás visszaeséséhez. A gyümölcsültetvényeket a tavaszi fagyok okozta virág- és rügykár jelentősen megviselte, az állattenyésztés alakulását a Covid19-járvány és az állategészségügyi vészhelyzetek – pl. afrikai sertéspestis, madárinfluenza – miatti kedvezőtlen gazdasági körülmények befolyásolták.

• A növénytermesztés kibocsátásának volumene 2,4%-kal csökkent, elsősorban a gyümölcsfélék (15%), a takarmánynövények (5,4%) és az ipari növények (2,6%) termelésének visszaesése miatt. A zab és a nyárigabona-keverék volumene 10, az árpáé 7,2, a kukoricáé 2,0, a hazai növénytermesztésben kis jelentőségű rizsé 15%-kal nőtt. A búza volumene 4,6, a rozsé 5,1, az egyéb gabonaféléké 13%-kal csökkent. A kertészeti termékek volumene 0,7, a boré 2,5, a burgonyáé 9,9%-kal visszaesett, emelkedett viszont az egyéb növényi termékeké (2,9%-kal).
• Az élő állatok és az állati termékek termelése 2,3%-kal szűkült 2020-ban. A szarvasmarha (0,9%) kibocsátása nőtt, a többi jelentősebb állatfajé csökkent. Az állati termékek kibocsátása 1,9%-kal visszaesett, a termékcsoporton belül csak a tej termelése növekedett (2,8%-kal).
• A más termelőknek végzett mezőgazdasági szolgáltatások volumene 1,3%-kal bővült, a gazdaságokban nem elkülöníthető nem mezőgazdasági másodlagos tevékenységeké 13%-kal szűkült.

Egyaránt emelkedett a ráfordítások volumene és értéke

A termékek előállítására és a szolgáltatások nyújtására fordított folyó termelőfelhasználás 1749 milliárd forint volt 2020-ban, 4,7%-kal több, mint az előző évben.

A ráfordítások volumene 2,8%-kal nőtt 2019-hez képest, ezen belül:

• a jelentősebb tételek közül az állatgyógyászati költségek volumene 2,1, a gépfenntartási ráfordításoké 3,8%-kal csökkent,
• a többi ráfordítási tétel növekedett, ezek közül a műtrágya és talajjavítószer, a FISIM-költségek (a pénzügyi szolgáltatások közvetetten mért díja) emelkedtek a legnagyobb mértékben (előbbi 6,1, utóbbi 15%-kal).

2011-től 2015-ig a növénytermesztéshez közvetlenül kapcsolható vetőmag-, palánta-, műtrágya-, talajjavító- és növényvédőszer-ráfordítások aránya a teljes folyó termelőfelhasználáson belül emelkedett, 2016 és 2019 között viszont csökkent. 2020-ban arányuk 26%-ot tett ki. Az állattenyésztéshez közvetlenül kapcsolható – állatgyógyászati és állati takarmányok – ráfordítások a teljes összegből csökkenő arányt képviseltek szintén 2019-ig, 2020-ban 31%-kal részesedtek. A többi költség (egyéb termékek és szolgáltatások, mezőgazdasági szolgáltatási díjak, gép- és épületfenntartási költségek stb.) aránya 2015 óta emelkedett, 2019-ben megközelítette a 44%-ot, 2020-ban 1,2 százalékponttal csökkent.

A kibocsátás és a folyó termelőfelhasználás különbözeteként számított bruttó hozzáadott érték folyó áron 4,5%-kal meghaladta az előző évit, 1201 milliárd forint volt 2020-ban, volumene 10%-kal csökkent. A teljes kibocsátáson belül a bruttó hozzáadott érték aránya 41% volt, azaz 100 forintnyi kibocsátáshoz 59 forintnyi ráfordítás szükséges. A bruttó hozzáadott érték aránya meghaladta az elmúlt tíz év átlagát (39%).

A nemzeti számlák előzetes adataiA mezőgazdasági számlarendszer (MSZR) alkalmas a mezőgazdaság teljesítményének és szerkezetének vizsgálatára, azonban nem használható a nemzetgazdaság más ágaival való összehasonlításra, ugyanis az MSZR tevékenységalapú megfigyelés, meghatározott gazdaságméret felett figyeli meg a gazdaságokat, tekintet nélkül arra, hogy azoknak mi a főtevékenységük. Az összehasonlításra a nemzeti számlák rendszere alkalmas, ami az adott nemzetgazdasági ágban regisztrált vállalkozások adatait tárja fel és teszi összehasonlíthatóvá a többi ággal. Lásd: módszertani megjegyzések.^[1] szerint a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat a nemzetgazdaság teljes bruttó hozzáadott értékének 4,0%-át adta 2020-ban.

A jövedelem nőtt, a munkaerő-felhasználás csökkent

A mezőgazdasági számlarendszer előírásai szerint kimutatott jövedelem eredményszemléletű, vagyis az adott elszámolási időszakhoz köthető függetlenül attól, hogy a bevételek egy része csak egy későbbi időpontban realizálódik pénzügyileg. Ugyanakkor azt a jövedelmet is tartalmazza, amelyhez a saját termelésű mezőgazdasági termékek (illetve házilagos feldolgozásukkal előállított élelmiszerek) fogyasztása juttatja a háztartást. A jövedelmek forrásaként a 8. ábra bemutatja a bruttó hozzáadott értéket és a jövedelmet növelő egyéb tételeket. (A termelői áras bruttó hozzáadott értéket a terméktámogatások egészítik ki alapárasra, az egyéb termelési támogatások – termelési adókkal csökkentett – összege a kibocsátásban nem szerepel, közvetlenül a jövedelmet növeli.)

A termelési támogatások nettó összege 2020-ban 603 milliárd forintot ért el, 44 milliárddal többet az előző évinél, összetétele változatlan maradt. Az unióhoz történő csatlakozást követően a termékekhez köthető (ezáltal a bruttó hozzáadott értéket növelő) hányad folyamatosan csökkent, a 2004. évi 44%-ról 2014-ben 6,6%-ra. A növekvő arányú, termékhez nem köthető egyéb, például földalapú, vidékfejlesztési támogatások – amelyek a termelési tényezők jövedelmét gyarapítják – fokozatosan emelkedtek. Ez annak köszönhető, hogy a 2015-től érvényes Közös Agrárpolitikában (KAP) a tagállamok mozgástere bővült, Magyarország pedig a rendelkezésre álló, termeléshez kötött támogatási keretet teljes egészében felhasználja. A növénytermesztési és az állattenyésztési terméktámogatások mértéke is többszörösére nőtt a 2015-öt közvetlenül megelőző évekhez viszonyítva.

A termelési tényezők (felhasznált föld, tőke, munkaerő) jövedelme az elmúlt években főként a növénytermesztés hozamaitól és termékáraitól függően változott, ami a vállalkozói jövedelem alakulását is nagyban befolyásolta. Ezzel szemben a felhasználási oldalon szereplő költségek (bérleti díjak és költségek, kamat) és az értékcsökkenésre elszámolt összeg kevésbé ingadozik. A termelési tényezők jövedelme 2020-ban 1326 milliárd forint volt, 6,5%-kal nagyobb az előző évinél.

A nettó vállalkozói jövedelem vegyes típusú, a gazdálkodó és családja (a nem fizetett munkaerő) munkájának ellenértékét és a gazdasághoz tartozó föld és tőke hozadékát együttesen mutatja. Értéke 2020-ban 7,6%-kal nőtt, összesen 739 milliárd forint volt.

Uniós csatlakozásunkkal a mezőgazdasági vállalkozók jövedelmén belül megnőtt a támogatások aránya. Az elsősorban az időjárástól függő kibocsátás ingadozása a jövedelem alakulását is számottevően befolyásolja. A jó hozamú években a támogatások szerepe a jövedelem összetételében csökken, 2020-ban ez az arány 82% volt.

Az éves munkaerőegységben (ÉME) Egy éme egyenlő egy, a mezőgazdaságban főállásban foglalkoztatott személy által a gazdaságban egy év alatt ledolgozott idő (1800 munkaóra) mennyiségével. Ez a számbavétel a töredékidőben, illetve a szezonálisan végzett munkát is figyelembe veszi.^[2] kifejezett élőmunka-felhasználás 2020-ban 338 ezer ember mezőgazdasági tevékenységének felelt meg, ami 5,9%-kal alacsonyabb az előző évinél. A nem fizetett munkaerő felhasználása (223 ezer ÉME) tovább mérséklődött, 2020-ban 7,6%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A fizetettmunkaerő-ráfordítás 2012-től folyamatosan emelkedő tendenciája 2017-ben megállt, a csökkenés 2020-ban is folytatódott. A nem fizetett munkaerő egyre kisebb felhasználásának egy részét fizetett ráfordítással pótolták a gazdálkodók. A mezőgazdasági termelők 2020-ban 446 milliárd forintot fizettek ki munkavállalóiknak, 4,6%-kal többet, mint az előző évben.

Az MSZR egyik legfőbb célja a mezőgazdasági jövedelmek és azok változásainak mérése. Az Eurostat (az Európai Unió statisztikai hivatala) három jövedelemmutatót határozott meg a tagországok teljesítményének egymáshoz viszonyított, illetve az időbeli változások vizsgálatára. Ezek közül a leggyakrabban használt az egy teljes munkaidős dolgozóra jutó, mezőgazdasági tevékenységből származó reáljövedelem, az „A” mutató, amely 2020-ban 6,9%-kal nőtt az előző évihez képest.

Kiemelkedő a dunántúli régiók termelési intenzitása

A régiók mezőgazdasági területének nagysága és termelési adottságai különbözőek, így kibocsátásuk is egyenlőtlen képet mutat. Mezőgazdasági területéhez képest számottevően magasabb aránnyal részesedik

• Dél-Dunántúl az országos gabonakibocsátásból,
• Budapest és Pest Budapest és Pest régiók adata összevontan szerepel.^[3] a tojás és burgonya,
• Dél-Dunántúl a bor,
• Nyugat-Dunántúl az egyéb növényi termékek kibocsátásából.

A területileg legnagyobb alföldi régiók szerepe kiemelkedő a mezőgazdasági termelésben: folyó alapáron a teljes kibocsátás közel felét adják (48%), ezzel szemben a kis területű Budapest és Pest régiók együttesen a kibocsátás csupán 7,0, a hegyvidékekkel tarkított Észak-Magyarország pedig 7,9%-át.

A növénytermesztés, az állattenyésztés, illetve a szolgáltatás és másodlagos tevékenységek megoszlása alapján a régiók között számottevő az eltérés. A növénytermesztés aránya Dél-Alföldön, Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon meghaladta az országos átlagot (59%), míg az állattenyésztés és az állati termékek súlya Közép- és Nyugat-Dunántúlon, Budapest és Pest régiókban, valamint Észak-Alföldön volt átlag (34%) feletti.

2020-ban az egy hektár mezőgazdasági területre jutó kibocsátás nőtt. Magasan átlag feletti volt az intenzitás Budapest és Pest régiókban, Nyugat-Dunántúlon, Észak-Alföldön, és jelentősen elmaradt Észak-Magyarországon.

A régiók legkiegyenlítettebb (relatív szórás: 8,1%) termékkibocsátását a szántó, a legváltozatosabbat (relatív szórás 27%) a gyümölcsös művelési ág adja. Az egy hektárra jutó kibocsátás országos szinten előbbi esetében 386 ezer, utóbbinál 1,1 millió forint. A szántóföldi növények faj- és fajtaválasztéka a leggazdagabb, ami már rövid távon lehetővé teszi a piaci igényekhez és a termőhelyi adottságokhoz legjobban illeszthető növényszerkezet, illetve vetésforgó kialakítását. A több évig termelő gyümölcsültetvények esetében ez nem valósítható meg.

A gyep fajlagos hozama a legalacsonyabb (21 ezer forint/hektár), a szőlőé (516 ezer forint/hektár) a legmagasabb. Nyugat-Dunántúlon az egy hektárra jutó kibocsátás minden művelési ágban eléri az országos átlagot.

2020-ban a vállalkozói jövedelem értéke egy hektár mezőgazdasági területre vetítve átlagosan 150 ezer forint jövedelmet jelentett. A fajlagos mutató régiónként tág határok (19 ezer és 221 ezer forint) között mozgott: Dél- és Észak-Alföldön kiugróan magas volt, Nyugat-Dunántúlon valamivel az átlag körül szóródott, a többi régióban jóval elmaradt az átlagostól. A magasan az átlag felett teljesítő két régió együttesen az összes növénytermesztési és állattenyésztési kibocsátás egyaránt közel felét (48–48%-át), a gyümölcstermesztési kibocsátás 54, a kertészeti 65%-át adta.

2020-ban az egy állategységre vetített vállalkozói jövedelem átlagosan 400 ezer forint volt. A fajlagos mutató nagysága a régiókban nagyobb határok (56 ezer és 500 ezer forint) között szóródott, mint az egy hektárra jutó jövedelemé. A mutató Dél- és Észak-Alföldön, Észak-Magyarországon kiemelkedő volt, Dél- és Nyugat-Dunántúlon valamivel az átlag alatt alakult, a többi régióban elmaradt az átlagostól. Az átlagon felül teljesítő három régió együttesen az összes növénytermesztési és az összes állattenyésztési kibocsátás 58 és 53, az élőállat-kibocsátás 55, míg az állati termékek kibocsátásának 49%-át adta.

Hazánk fontos szerepet játszik az unió gabona- és iparinövény-termelésében

Az Európai Unió 27 tagállamára elkészült második előrejelzés A tagállamok egységesen készítik el és küldik meg az Eurostat számára az MSZR-adatokat. Jelen kiadvány elkészítésekor az adatok még nem véglegesek, így összehasonlításra előzetes információk állnak rendelkezésre.^[4] szerint 2020-ban a közösség mezőgazdasági kibocsátásának értéke 412 milliárd euró volt, az egy évvel korábbinál 1,4%-kal kevesebb. Az érték 53%-át a növényi termékek, 39%-át az állatok és állati termékek, a fennmaradó részt pedig a másodlagos tevékenységek és a szolgáltatások kibocsátása adta. A növénytermesztés kibocsátása 1,2, az állattenyésztésé 1,5%-kal csökkent 2019-hez képest.

A rozs és a zab kivételével az összes gabonaféle, a burgonya, valamint az egyéb növényi termékek kibocsátása is visszaesett. A fehérjenövények, a dohány és a cukorrépa kivételével az összes ipari növény, a takarmánynövények, a kertészeti termékek és a gyümölcsfélék kibocsátása növekedett. A juh és a kecske kivételével az összes élő állat és állati termék kibocsátása csökkent.

A mezőgazdasági kibocsátás rangsorában Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és Hollandia állt az élen, ezek a tagállamok együtt a teljes uniós kibocsátás 65%-át állították elő 2020-ban. Közülük Németországban a legmagasabb az állattenyésztés aránya (46%), a többiben a növénytermesztés a meghatározó. Olaszország kibocsátási szerkezetében a legmagasabb a szolgáltatás és másodlagos tevékenység aránya az összes tagország között.

Magyarország az előzetes adatok szerint az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának 2,1%-át állította elő 2020-ban: a növényi termékek 2,3, az állatok és állati termékek 1,8%-át adta hazánk. Gabonaféléből az unió kibocsátásának 4,9%-át termeltük meg. Iparinövény-kibocsátásunk még jelentősebb, a közösségi kibocsátás 5,8%-a, elsősorban az olajos növények termesztésének köszönhetően.

A 2020. évi előzetes adatok szerint az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátása csökkent, értéke nem érte el az elmúlt tíz év trendjét. Romániában, Bulgáriában, Finnországban lett kevesebb leginkább a kibocsátás, értékük trend alatti. Magyarország kibocsátása szintén csökkent és elmaradt az elmúlt tíz év trendjétől.

[1]:↑ A mezőgazdasági számlarendszer (MSZR) alkalmas a mezőgazdaság teljesítményének és szerkezetének vizsgálatára, azonban nem használható a nemzetgazdaság más ágaival való összehasonlításra, ugyanis az MSZR tevékenységalapú megfigyelés, meghatározott gazdaságméret felett figyeli meg a gazdaságokat, tekintet nélkül arra, hogy azoknak mi a főtevékenységük. Az összehasonlításra a nemzeti számlák rendszere alkalmas, ami az adott nemzetgazdasági ágban regisztrált vállalkozások adatait tárja fel és teszi összehasonlíthatóvá a többi ággal. Lásd: módszertani megjegyzések.

[2]:↑ Egy éme egyenlő egy, a mezőgazdaságban főállásban foglalkoztatott személy által a gazdaságban egy év alatt ledolgozott idő (1800 munkaóra) mennyiségével. Ez a számbavétel a töredékidőben, illetve a szezonálisan végzett munkát is figyelembe veszi.

[3]:↑ Budapest és Pest régiók adata összevontan szerepel.

[4]:↑ A tagállamok egységesen készítik el és küldik meg az Eurostat számára az MSZR-adatokat. Jelen kiadvány elkészítésekor az adatok még nem véglegesek, így összehasonlításra előzetes információk állnak rendelkezésre.

Hibajavítás

Tájékoztatjuk felhasználóinkat, hogy 2021. december 2-án hibajavítás történt.

További adatok, információk

Módszertan

STADAT
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu