Összefoglalás

• A hazai mezőgazdaság részaránya 2019-ben kissé alacsonyabb volt a korábbi évekhez képest a bruttó hozzáadott értéken (4,1%), a foglalkoztatáson (4,7%) és a beruházásokon (4,0%) belül. Ebben szerepet játszott, hogy a mezőgazdaság teljesítménye mérséklődött és beruházási volumene kisebb mértékben emelkedett, mint a nemzetgazdasági átlag.
• Az élelmiszeriparban a foglalkoztatottak 3,2%-a dolgozott 2019-ben, az arány nem változott az előző évihez képest. Az élelmiszeripari beruházások csökkentek az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
• A mezőgazdaság és az élelmiszeripar együttes termék-külkereskedelmi forgalma 2019-ben az exportban és az importban közel hasonló mértékben bővült az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A növekvő forgalommal párhuzamosan az egyenleg javult, a többlet 894 milliárd forintot tett ki.
• Az uniós mezőgazdaság kibocsátási volumene 2019-ben alig emelkedett (0,5%) az előző évihez képest. Az uniós mezőgazdaság kibocsátásából hazánk 1,9%-kal részesedett, az egyes mezőgazdasági termékeket tekintve a kukorica esetében a legmagasabb Magyarország aránya az EU-s kibocsátásból.
• A mezőgazdasági számlák előzetes adatai szerint 2019-ben az állattenyésztés volumene 1,7%-kal nőtt, a nagyobb súlyú növénytermesztésé ugyanennyivel mérséklődött. A teljes volumen így összességében 0,3%-kal volt alacsonyabb a 2018. évinél.
• 2019-ben az előzetes adatok szerint a munkaerő-ráfordítás nagysága 2,0%-kal elmaradt az előző évitől, és 384 ezer ember teljes munkaidős (évi 1800 óra) tevékenységének felelt meg. Ezzel a korábbi évek csökkenő tendenciája folytatódott.
• 2018-hoz hasonlóan a termelői és a ráfordítási árak egyaránt emelkedtek 2019-ben. Miután az előbbi nagyobb mértékben emelkedett, mint az utóbbi, így az agrárolló értéke 101,8% volt.
• A növénytermesztési ágazat egyes termékcsoportjainak a termelése változatosan alakult: emelkedett a főbb gabonanövények termésmennyisége, visszaszorult az ipari növények termesztése, valamint kevesebb zöldség és gyümölcs termett.
• A főbb haszonállatok közül 2019 folyamán a sertésállomány nagysága sokéves mélypontra csökkent, míg a szarvasmarháké rekordmagas szintre emelkedett, a tyúkállomány nem változott jelentősen az egy évvel korábbihoz képest.
• A szántó ára 2018-ban 10%-kal emelkedett 2017-hez képest, amivel a több mint 7 éve tartó növekvő tendencia folytatódott. Egy hektár szántóterületért átlagosan 1,5 millió forintot kellett fizetni.

Az Európai Unióban a kibocsátás volumene stagnált

A második becslés szerint 2019-ben az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátási értéke 443 milliárd euró volt, 2,0%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. A kibocsátás volumene az előző évihez képest alig változott (+0,5%).

A kibocsátási érték 51%-át a növényi termékek, 40%-át az állatok és állati termékek, a fennmaradó részt pedig a másodlagos tevékenységek és a szolgáltatások kibocsátása adta.

A növénytermesztés kibocsátásának értéke 1,5, az állattenyésztésé 2,7%-kal nőtt. Leginkább a burgonya-, a sertés- és a búzakibocsátás értéke emelkedett, a borkibocsátás viszont számottevően csökkent. A fontosabb növényi termékek közül még a gyümölcsök és az ipari növények értéke csökkent jelentősebben.

Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság együtt a teljes uniós kibocsátás 61%-át állította elő 2019-ben. Ezek közül az Egyesült Királyságban és Németországban nőtt, a többi országban csökkent a kibocsátás volumene. A szigetország az unió kibocsátásának 7,1%-át adta 2019-ben, ez alapján a közösségből való kilépésével 31 milliárd euróval kisebb kibocsátás adódik. Az ország főleg az élőállat-, a tej-, a gabona- és az iparinövény-kibocsátásban játszik jelentős szerepet.

Magyarország az előzetes adatok szerint az Európai Unió mezőgazdasági kibocsátásának 1,9%-át állította elő 2019-ben. A növényi termékek 2,1, az állatok és állati termékek 1,8%-át adta hazánk. Gabonaféléből az unió kibocsátásának 4,4, ezen belül kukoricából 11%-a származott Magyarországról. Iparinövény-kibocsátásunk 5,4%-kal járult hozzá az unió teljesítményéhez, ami elsősorban az olajos magvú növények termelésével függött össze. Baromfitermelésünk az unió teljes kibocsátásának 4,2%-át adta.

A jelentős kibocsátással bíró országok közül Romániában, Görögországban és Magyarországon van a legnagyobb, 4% feletti súlya a mezőgazdaságnak a bruttó hozzáadott érték termelésében. A mutató értéke a kelet-közép-európai és a déli országokban a legmagasabb. Ezzel ellentétben Belgium, az Egyesült Királyság és Németország részesedése 1% alatti. Az eltérő gazdaságszerkezetre utal, hogy Németország és Franciaország gazdaságához annak ellenére kismértékben járul hozzá az agrárium, hogy az unió kibocsátásának egyharmadát együtt adják.

A bruttó hozzáadott érték 4,1%-át adta az agrárium 2019-ben

Az előzetes adatok szerint a mezőgazdaság a bruttó hozzáadott értékből 4,1, a beruházásokból 4,0, a foglalkoztatásból 4,7%-kal részesedett. 2019-ben a mezőgazdaság a GDP volumenbővüléséhez érdemben nem járult hozzá, a 4,9%-os emelkedés elsősorban a szolgáltatások, az ipar és az építőipar teljesítményének köszönhető. A nemzetgazdasági ág bruttó hozzáadott értéke 0,3%-kal maradt el az előző évitől.

A beruházások volumene az agráriumban 8,5%-kal emelkedett az előző évhez viszonyítva, teljesítményértéke 420 milliárd forint volt. A teljes nemzetgazdaság bővülése ennél nagyobb volt (14%), így a mezőgazdaság részesedése kissé mérséklődött. 2019-ben a munkaerő-felmérés adatai szerint a mezőgazdaságban a foglalkoztatottak 4,7%-a, 211 ezer fő dolgozott, ami némileg kevesebb az előző évinél.

Az élelmiszeripar adta a teljes nemzetgazdasági bruttó hozzáadott érték 2,1%-át, ebben az elmúlt években nem volt számottevő változás. A 2019. évi előzetes adatok szerint a beruházások 2,3%-a (248 milliárd forint) és a foglalkoztatottak 3,2%-a (82 ezer fő) származott innen. A mezőgazdaság az élelmiszeriparral együtt a nemzetgazdaság hozzáadott értékének és beruházásainak megközelítőleg 6%-át és a foglalkoztatottak közel 8%-át adják.

Mindkét irányban emelkedett a külkereskedelmi forgalom

Az élelmiszer, ital és dohány termékcsoport a mezőgazdasági eredetű nyersanyagokkal együttesen 2019-ben 8,3%-kal részesedett Magyarország külkereskedelmi kiviteléből és 6,0%-kal a behozatalából. Ez az arány az elmúlt évtizedben lényegében állandónak tekinthető. A termékcsoport egyenlege 894 milliárd forint aktívumot mutatott, a behozatal összesen 2033, a kivitel 2927 milliárd forintot tett ki. Mindkettő 10%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A növényi termékek exporttöbblete nőtt az előző évhez mérten, 726 milliárd forint volt 2019-ben. Gabonából a kivitelünk és a behozatalunk is ötödével emelkedett, 349 milliárd forint aktívum keletkezett. Zöldség- és gyümölcsimportunk számottevően nőtt, így 2019-ben az aktívum (18 milliárd forint) a korábbiakhoz képest jelentősen apadt. Az állati takarmányok és az olajos magvak exportja is az importot meghaladó mértékben nőtt.

Az élő állatok és állati termékek kiviteli többlete (194 milliárd forint) 2,3%-kal nőtt. A nagy súlyt képviselő hús és húskészítmények külkereskedelmi többlete 2019-ben 162 milliárd forint volt, kissé elmaradva az előző évitől. Az import bővülése meghaladta az exportét.

2012 óta a tejtermékek és a tojás forgalmából többlet keletkezett, 2019-ben azonban az import bővülésének mértéke miatt ismét nettó importőrré váltunk. Az élő állat kereskedelme kis súlyú, de évről évre növekvő tendenciát mutat és többlet származik belőle.

2019-ben a behozott ital és dohánytermékek értéke számottevően meghaladta a kivitelt, így ebből a termékcsoportból is nettó importőrré vált hazánk.

Kivitelünk döntő részét 2019-ben is a gabona és gabonakészítmények (19%), a hús és húskészítmények (15%), az állati takarmányok (11%), valamint a zöldségfélék és gyümölcsök (10%) adták. Külföldről a legnagyobb arányban zöldség- és gyümölcsfélék (14%), hús és húskészítmények (13%), gabona és gabonakészítmények (10%), valamint ital és dohány (10%) érkeztek.

A mezőgazdasági eredetű export és import megoszlása főbb árufajták szerint, 2019

A 10 legfontosabb exportcélország 2019-ben a teljes kivitel 72, a behozatal 81%-át fedte le. Németországgal kétirányú a forgalom a hús és húskészítmények, a zöldségfélék és gyümölcsök esetében. Olajos magvú növényeket elsősorban mi exportálunk számukra, míg tejtermék és tojás onnan érkezik hozzánk. Romániába húst, gabonát, zöldséget, gyümölcsöt és állati takarmányt, Olaszországba pedig elsősorban gabonát exportáltunk. Lengyelországból ital és dohányárut, hús és húskészítményt, valamint tejterméket, tojást importálunk. A mezőgazdasági eredetű áruk külkereskedelmében az EU-val bonyolítjuk le a forgalom döntő részét.

2020 februárjától az Egyesült Királyság nem tagja az Uniónak, Magyarország az import 1,8, az export 3,0%-át bonyolította 2019-ben a szigetországgal. 36 milliárd forint behozatal (például ital és dohány) mellett 87 milliárd forint kivitel (főleg hús, takarmány, zöldség és gyümölcs) keletkezett.  

Növekedett a mezőgazdaság teljes kibocsátása, mérséklődött a termelékenység

A mezőgazdasági számlák előzetes adatai szerint 2019-ben az állattenyésztés volumene 1,7%-kal nőtt, a növénytermesztésé ugyanennyivel mérséklődött. A teljes volumen így összességében 0,3%-kal volt alacsonyabb a 2018. évinél. A növénytermesztési ágazat egyes termékcsoportjainak a termelése változatosan alakult.

• A gabonafélék kibocsátása 4,0%-kal lett több a 2018. évi, magas bázishoz képest. A legfontosabb gabonanövényeink közül a búza termelése 1,9, a kukoricáé 3,7%-kal nőtt. Az árpa termésmennyisége nagymértékben (20%-kal) bővült, ehhez az előző év átlagosnál alacsonyabb terméseredménye is hozzájárult, de a termelési érték növekedéséhez hozzáadódott az árindexének 4,0%-os emelkedése is.
• Az ipari növények volumene 8,0%-kal csökkent, a növénycsoport nagy részét kitevő napraforgó és a repce terméseredménye is visszaesett (7,0, illetve 11%-kal), csak a kisebb részarányú fehérjenövényekből takarítottak be többet az egy évvel korábbinál. A cukorrépa kibocsátása 14%-kal csökkent.
• A kertészeti termékek termésmennyisége 3,8%-kal lett kisebb.
• A gyümölcstermesztés volumene 13%-kal csökkent, az ágazat jelentős részét kitevő alma termelésének 27%-os visszaesését az őszibaracktermés 24%-os növekedése csak mérsékelni tudta.

Az állattenyésztés teljes termelési volumene 1,7%-kal bővült. Az élő állatok kibocsátása 2,5%-kal emelkedett, ezen belül a szarvasmarháé 10, a sertésé 3,0%-kal nőtt, a többi állatfajé nem változott. Az állati termékek mennyisége összességében ugyanakkora volt, mint 2018-ban. A kibocsátás volumenének változására elsősorban a gabonafélék (leginkább a kukorica, az árpa) és az ipari növények voltak hatással.

2019-ben a mezőgazdasági ágazat (szolgáltatásokkal és másodlagos tevékenységekkel együtt) folyó alapáron számolt kibocsátási értéke 2789 milliárd forint volt, ebből 57%-kal a növénytermesztés, 36%-kal az állattenyésztés részesedett. Az alaptevékenységek aránya az elmúlt tíz év alatt néhány százalékpontos ingadozástól eltekintve lényegében nem változott.

A mezőgazdaság teljes kibocsátásán belül a legnagyobb részarányt a gabonafélék és az élő állatok (26–26%), az ipari növények (12%) és az állati termékek (10%) képviselik.

A folyó termelőfelhasználás volumene és ára is növekedett, értéke összességében 4,0%-kal haladta meg az előző évit. A nagyobb ráfordítással előállított kevesebb agrártermék a mezőgazdaság termelékenységét rontotta, ami mérsékelte a hozzáadott érték növekedését. A bruttó hozzáadott érték (1138 milliárd forint) előző évi áron 1,6%-kal csökkent, folyó áron 3,0%-kal növekedett, az előbbi 1,3, az utóbbi 0,6 százalékponttal nagyobb mértékben változott, mint a teljes kibocsátás.

Alacsony a munkaerő-termelékenység az agráriumban

2019-ben az előzetes adatok szerint a munkaerő-ráfordítás nagysága 2,0%-kal elmaradt az előző évitől, és 384 ezer ember teljes munkaidős (évi 1800 óra) tevékenységének felelt meg. A nem fizetett munkaerő-felhasználás (egyéni gazdaságok családi munkaereje) az összes munkaerő-ráfordítás 68%-át tette ki, az arány fokozatosan csökkent az elmúlt években (2010-ben még 75% volt). A fizetett alkalmazottak száma az évtized első felében még nőtt, ami összefüggésben lehet azzal, hogy a mérséklődő családi munkaerőt a fizetett alkalmazottak munkája váltotta fel. 2017 óta azonban lassú csökkenés figyelhető meg ebben a körben is.

Az éves munkaerőegység jól használható a mezőgazdasági munka szerkezetének vizsgálatára, azonban nem alkalmas a nemzetgazdaság más ágakkal való összehasonlítására, ugyanis a munka mennyisége és nem a munkát végzők száma kerül elszámolásra. Munkaerő-ráfordításként a kiegészítő tevékenységként végzett mezőgazdasági munkával is elszámol, azaz a nem mezőgazdasági főtevékenységű foglalkoztatottak mezőgazdasági munkáját is figyelembe veszi. A más nemzetgazdasági ágakkal való összehasonlításra a valamennyi nemzetgazdasági ágra kiterjedő munkaerő-felmérés és az intézményi munkaügyi statisztika szolgál. Azonban a lakossági munkaerő-felmérés sajátossága, hogy csak részben, az intézményi munkaügyi statisztika pedig egyáltalán nem számol az egyéni gazdaságokban végzett mezőgazdasági tevékenységgel.

2019-ben a mezőgazdaságban, erdőgazdálkodásban, valamint a halászatban a lakossági munkaerő-felmérés adatai szerint a foglalkoztatottak 4,7%-a, 211 ezer fő dolgozott, 1,9%-kal kevesebb, mint 2018-ban. Az intézményi munkaügyi statisztika előzetes adatai szerint 2019-ben 73,3 ezren álltak alkalmazásban a mezőgazdaságban, ami 1,8%-kal kevesebb az előző évinél.

Nemzetközi összehasonlításban a hazai munkaerő termelékenysége az egyik legalacsonyabb a nagyobb kibocsátó uniós tagországok között. A hazai érték (9,1 ezer euró/ÉME) a 28 tagország átlagának felét sem éri el, a német és a francia érték ötöde. A mutató értékét számos tényező befolyásolja, többek között a kibocsátás szerkezete (intenzív vagy extenzív termelés), a ráfordítások nagysága vagy a termelési technológiák fejlettsége.

A mezőgazdasági beruházások volumene nőtt, az élelmiszeriparé csökkent

2019-ben az előzetes adatok szerint a nemzetgazdaság összes beruházási értéke 10 556 milliárd forint volt, ebből a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat 420 milliárd forinttal (4,0%), az élelmiszeripar 248 milliárd forinttal (2,3%) részesedett. A nemzetgazdaság beruházási volumene 14, a mezőgazdaságé 8,5%-kal nőtt, az élelmiszeriparé ezzel szemben 2,1%-kal csökkent.

2019-ben anyagi-műszaki összetétel alapján a mezőgazdasági beruházások 47%-át gépek, 34%-át épületek tették ki. Az előbbiek volumene nem változott, az utóbbiaké 35%-kal bővült. A tenyészállat- és ültetvényberuházás a teljes beruházási érték ötödét adta, volumene elmaradt az egy évvel korábbitól. Az élelmiszeriparban a teljesítményérték 71%-át gép-, 28%-át épületberuházásra fordították. A gépberuházás volumene 3,1%-kal nőtt, az épületeké 12%-kal csökkent 2018-hoz viszonyítva.

A termelői árak a ráfordítási áraknál nagyobb mértékben nőttek

2019-ben az előzetes adatok szerint a mezőgazdasági termelői árak 5,4%-kal emelkedtek az előző évhez képest. A növényi termékek 4,1, az állatok és állati termékek 7,7%-kal drágultak.

A búza áremelkedése 3,9%-ra mérséklődött, a kukorica ára ugyanennyivel csökkent. A napraforgómag árának elmúlt években megfigyelhető csökkenése megállt, tavaly 4,6%-kal drágult. A repcéért 7,8%-kal kértek többet a gazdálkodók, mint az előző évben. A paradicsom 13%-kal drágult. A gyümölcsfélék között a nagyarányú alma ára évről évre nagymértékben ingadozik: 2018-ban 33%-kal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál, 2019-ben viszont 17%-kal nőtt. A szőlő termelői ára 11%-kal csökkent, elsősorban a magas borkészletek következtében. A hazai termelés visszaszorulásával a burgonya ára 2019-ben is jelentősen, 33%-kal nőtt, egyre inkább az importáru fedezi a belföldi szükségleteket.

Az élő állatok ára 10%-kal nőtt, főként a vágósertés 22%-os áremelkedése miatt. Ebben szerepet játszhatott, hogy az afrikai sertéspestis miatt megnőtt a sertéshús iránti nemzetközi kereslet, ami megemelte a magyarországi árakat. A vágómarha és a vágóbaromfi ára nem változott jelentősen. Az állati termékek közül a tej ára 4,7%-kal nőtt, a tojásé 5,8%-kal csökkent.

2019-ben a mezőgazdasági ráfordítási árak 3,5%-os emelkedése a folyó termelőfelhasználás 3,1 és a mezőgazdasági beruházások árszínvonalának 5,1%-os növekedéséből adódott. A takarmányok ára 3,0, ezen belül az egyszerű takarmányoké 1,8, a keveréktakarmányoké 3,8%-kal nőtt. A takarmányok közül a legnagyobb mértékben a sertéstakarmányok ára emelkedett, 8,0%-kal. A műtrágyaárak 7,8%-kal emelkedtek az előző évhez képest, ami az egyszerű műtrágya árának 8,6 és az összetett műtrágya árának 6,2%-os növekedéséből adódott. A növényvédő szerek 2,9, az állatgyógyászati készítmények 5,9%-kal drágultak az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az energia és kenőanyagok ára 0,8, ezen belül az üzemanyagoké szintén 0,8, a kenőanyagoké 5,7%-kal lett magasabb. A mezőgazdasági beruházásokon belül az épületberuházások ára 9,6, a gépberuházásoké 2,3%-kal emelkedett.

2019-ben a mezőgazdasági termelői árak nagyobb mértékben nőttek, mint a ráfordítási árak, ennek eredményeként az agrárolló értéke 101,8% volt.

Kevesebb a szőlő, több a gyepterület

A földhasználat szerkezetében hosszabb távon figyelhetők meg a változások. A szántó (4,3 millió hektár) és a gyümölcsös terület (94 ezer hektár) nagysága 2010 óta nem változott számottevő mértékben. A szőlő (68 ezer hektár), a konyhakert és a nádasok területe jelentősen visszaszorult. Az erdő (1,9 millió hektár), a gyep (790 ezer hektár) és a művelés alól kivett terület (2,0 millió hektár) nagysága kismértékben emelkedett.

10%-kal emelkedett a szántó ára egy év alatt

2018-ban az előző évit meghaladó ütemben folytatódott a termőföldárak növekedése. A mező- és erdőgazdasági területek ára átlagosan 11%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Közel ugyanannyi termőföld került forgalomba, mint az előző évben. A mező- és erdőgazdasági hasznosítású területek 1,0%-át, összesen 72 ezer hektárt értékesítettek. A földbérleti díjak is tovább emelkedtek, átlagosan 6,5%-kal. A szántó ára 10%-kal emelkedett, így egy hektár szántóföld átlagára 1,5 millió forint volt. A többi művelési ágban is nőttek az árak, a gyepé 16, a gyümölcsösé 15, a szőlőé 14, az erdőé 9,9%-kal lett magasabb.

A megyei átlagárak alakulását az adott évben forgalomba kerülő földek ára határozza meg. A föld minőségétől és egyéb tényezőktől függően a megyék közötti és a megyéken belüli árkülönbségek jelentősek is lehetnek. Az értékesített szántó átlagára 2018-ban Hajdú-Bihar, Tolna és Békés megyében volt a legmagasabb (1,9–2,1 millió forint/hektár), Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyében a legalacsonyabb (0,8–1 millió forint/hektár).

A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja az előző évit meghaladó mértékben drágult, így egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 2018-ban 55 700 forint volt országosan. A gyümölcsös 9,7, a gyep 4,9, a szőlő bérleti díja 2,6%-kal nőtt, míg az erdőé 1,9%-kal csökkent 2017-hez képest. Egy hektár szántót Hajdú-Bihar és Tolna megyében (egyaránt 75 500 forint), valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében lehetett a legdrágábban (70 900 forint) bérelni. Ezzel szemben Nógrád, Heves és Veszprém megyében 40 000 forintnál kevesebbet kellett fizetni egy hektár szántóföld használatáért (35 900, 38 400, 38 500 forint/hektár).

Több gabonát vetettek a gazdák

2019-ben a vetésszerkezet összességében az előző éviekhez hasonlóan alakult, de egy-egy jelentős mértékű változás is előfordult. Az ipari növények területe második éve csökken, a napraforgót és a repcét is kisebb területen vetették, mint az előző évben. Helyette ismét a gabona kapott nagyobb szerepet a vetésszerkezetben. 2015 óta több mint 40%-kal nőtt a takarmánynövények vetésterülete, ezáltal részesedésük a vetésszerkezetben 10%-ra emelkedett. Elsősorban a szénák, azon belül a lucerna területe lett nagyobb, amiben szerepet játszik az ökológiai területek kötelező kijelölésére vonatkozó ún. zöldítési program is. A zöldségfélék területe egy év alatt nem változott, hosszabb távon azonban a termékcsoport szerepe nőtt. A burgonya területének zsugorodása tovább folytatódott, 2015-höz képest 27%-os, 2010-hez képest 41%-os a csökkenés.

Emelkedett a főbb gabonanövények termésmennyisége

2019-ben közel 2,4 millió hektáron 15,5 millió tonna gabonát takarítottak be, 3,7%-kal többet, mint 2018-ban. A termésmennyiség az előző öt év átlagát kismértékben meghaladta. Kukoricát az egy évvel korábbinál 9,4%-kal nagyobb területen, 1,0 millió hektáron termesztettek, ahonnan 8,3 millió tonnát, az előző évinél 3,7%-kal többet takarítottak be. Az ötéves átlagot is meghaladta a mennyiség, ezáltal 8 tonna feletti hektáronkénti átlagtermés keletkezett. 2019-ben búzából az előző évinél kissé többet, 5,4 millió tonnát arattak, a betakarított terület (1,0 millió hektár) nem változott jelentősen. A növény termésátlaga (5,3 tonna/hektár) az előző évi és az ötéves átlagot is felülmúlta. Az árpa betakarított területe (248 ezer hektár) kismértékben, hozama (1,4 millió tonna) jelentősen, közel 20%-kal emelkedett.

Az ipari növények termesztése kissé visszaszorult

2019-ben az olajos magvúak közül a napraforgó és a repce betakarított területe is csökkent, az előbbié 8,1, az utóbbié 8,8%-kal. A napraforgó mennyisége (1,7 millió tonna) 7,0%-kal kevesebb volt. A repce termése 11%-kal csökkent, 900 ezer tonnát takarítottak be.

A cukorrépa területe több évi növekedés után 2018-ban és 2019-ben is számottevően csökkent. 2019-ben összességében 14%-kal kevesebbet, 821 ezer tonnát termesztettek. A hozam valamelyest elmaradt az előző évek átlagától, a nyári csapadékhiány kedvezőtlenül, az őszi meleg viszont jótékonyan hatott a termésátlagra (58 tonna/hektár). Franciaország és Spanyolország fajlagos adata azonban ennél jóval magasabb, 80 tonna/hektár feletti. Az uniós cukorkvóta 2017. évi eltörlése után ugrásszerűen megnőtt a termelési kedv, a következő két évben viszont egyfajta visszarendeződés látszik.  

Kevesebb zöldség és gyümölcs termett

2019-ben a szántón betakarított burgonya területe (13,1 ezer hektár) tovább csökkent, az előző évinél 2,7, a 2014–2018 évek átlagánál pedig 22%-kal kisebb volt. A 329 ezer tonnás összes termésmennyiség az előző évivel majdnem megegyezett, a hektáronkénti hozam 23 tonnára nőtt. A zöldségek mennyisége 3,7%-kal csökkent, összesen 1,5 millió tonnát takarítottak be. Az előzetes adatok alapján a zöldségfélék közül a kisebb területen elvetett csemegekukorica betakarított termésmennyisége 487 ezer tonna volt, 5,4%-kal kevesebb az előző évinél. A paradicsom termését a fejlődési szakaszban a meglehetősen sok csapadék, majd a hűvös időjárás is negatívan befolyásolta, ezáltal a betakarított mennyisége 15%-kal, 181 ezer tonnára esett vissza. A zöldpaprika 2019. évi betakarított összes mennyisége (91 ezer tonna) 6,3%-kal alacsonyabb volt az előző évinél. Zöldborsóból 88 ezer tonnát termeltek. A gyümölcsfélék termése ennél is nagyobb mértékben, összességében ötödével csökkent, 728 ezer tonnát szüreteltek a gazdálkodók. A termékcsoporton belül jelentős súlyt képviselő almából 27%-kal kevesebb, összesen 498 ezer tonna termett. A csökkenés nemcsak időjárási okokkal magyarázható, hanem az is szerepet játszott benne, hogy 2018-ban rekordtermést takarítottak be. 2019-ben az előző évinél negyedével kevesebb, 63 ezer tonna meggy termett, 2012 óta a legkevesebb. A szőlő mennyisége tizedével mérséklődött, 480 ezer tonnát szüretelhettek a gazdák.

Újabb mélyponton a sertésállomány

2019-ben a főbb haszonállatok közül a tyúkállomány nem változott jelentősen, a szarvasmarha létszáma nőtt, a sertéseké és a juhoké csökkent 2018. december 1-jéhez képest.

2019. december 1-jén 909 ezer szarvasmarhát tartottak a gazdálkodók, 2,7%-kal többet, mint az előző év azonos időpontjában. Utoljára 1996-ban volt ekkora az állomány, utána 2010-ig lényegében folyamatosan zsugorodott a létszám. A 2011 óta tartó folyamatos állománygyarapodásnak köszönhetően az állatlétszám harmadával volt magasabb 2019 végén, mint 2010-ben. Az ágazatra pozitív hatást gyakorol a kedvező nemzetközi piaci helyzet, valamint a támogatási környezet is. A tehénállomány (412 ezer) egy év alatt 2,3%-kal emelkedett. Ebből a tejhasznú tehenek száma (209 ezer darab) az elmúlt egy év során nem változott jelentősen, a húshasznú állomány (169 ezer darab) viszont 3,0%-kal emelkedett. A húshasznú tehéntartás évek óta bővül, 2015 óta több mint négytizedével nőtt az egyedek száma. Az élő szarvasmarha jelentős hányada exportra kerül, 2019-ben összesen 56 ezer tonna volt. A legfontosabb felvevő piacok Törökország, Ausztria, Koszovó, Horvátország és Oroszország.

A hazai sertésállomány nagysága 2,6 millió volt 2019. december 1-jén, az előző év azonos időpontjához képest 8,3%-kal csökkent. Az anyakocák száma (155 ezer) egy év alatt ennél is jobban, 13%-kal fogyott. A hazánk vadállományában felbukkanó afrikai sertéspestis miatt bevezetett szigorítások nem kedveztek a sertéstartási kedvnek, illetve a 2014-ben induló PRRS-mentesítési program (sertés reprodukciós zavarokkal és légzőszervi tünetekkel járó szindróma felszámolása a sertésállományban) is hatással lehetett az állományváltozásra.

A baromfiállomány 2019 végére 39,3 millió volt, csak kismértékben maradt el az előző évitől. Az állomány 79%-át adó tyúkok száma (30,9 millió darab) nem változott az előző évihez képest. A kacsaállomány 8,1%-kal, 4,5 millióra fogyott. A lúdállomány 12%-kal visszaesett, így számuk 2019. december 1-jén 1,2 milliót tett ki. A 2,7 milliós pulykaállomány 6,3%-kal csökkent.

2019 végén a juhok száma 1,1 millió volt, 4,4%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. Az anyaállatok száma (782 ezer darab) kismértékben csökkent. Az állatlétszám lassú fogyásában szerepet játszhat, hogy a juhok közel kilenctizedét egyéni gazdaságok tartják. A gazdák átlagéletkorának emelkedése, a legeltetéshez szükséges munkaerő és terület hiánya ronthatott az állattartási kedven.

2019. december 1-jén a további állatfajok közül:

• az ország lóállománya 52 ezer, ezen belül a kancaállomány 27 ezer volt, az előző évhez képest az állomány lényegében nem változott,
• a kecskeállomány egy év alatt 2 ezerrel csökkent, számuk december 1-jén 63 ezret tett ki,
• az 1,2 milliós házinyúlállomány 32 ezerrel nőtt az egy évvel korábbihoz képest,
• a vágógalambok 176 ezres egyedszáma 6,6%-kal csökkent 2018. december 1-jéhez képest,
• a méhcsaládok száma 849 ezer volt, 2,1%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

Emelkedett a vágások száma

2019-ben az előzetes adatok szerint a hazai vágóállat-termelés 1,4%-kal, 1,6 millió tonnára nőtt. A vágások száma az elmúlt években emelkedő pályán volt, ez alól csak 2017 jelentett kivételt. A szarvasmarha- és baromfivágások száma nőtt, a sertéseké nem változott 2018-hoz képest. A termelésből a vágóbaromfi 55, a vágósertés 36%-kal részesedett. Az elmúlt években az előbbi aránya nőtt, az utóbbié csökkent, a vágómarha 6%-os súlya nem változott jelentősen.

A gazdaságok az állati termékek közül tehéntejből és tyúktojásból is az előző évivel közel azonos mennyiséget, 1,9 milliárd litert, illetve 2,5 milliárd darabot termeltek. Előbbi előállítása emelkedő tendenciát mutat, utóbbié a kisebb ingadozásoktól eltekintve évről évre stabil.  

Eltérőek a régiók mezőgazdasági területi és termelési adottságai

Eltérőek a régiók mezőgazdasági területi és termelési adottságai, így kibocsátásuk is egyenlőtlen képet mutat. Mezőgazdasági területéhez képest számottevően magasabb aránnyal részesedik:

• Dél-Dunántúl az országos gabonakibocsátásból,
• Dél-Alföld, Budapest és Pest¹ a kertészeti termék és burgonya,
• Közép- és Nyugat-Dunántúl, valamint Észak-Alföld az élő állatok és állati termékek kibocsátásából.

A területileg legnagyobb alföldi régiók szerepe kiemelkedő a mezőgazdasági termelésben: folyó alapáron a teljes kibocsátás közel felét adják, ezzel szemben a kis területű Budapest és Pest régióból a kibocsátás együttesen csupán 7,2, a hegyvidékekkel tarkított Észak-Magyarországról pedig 7,6%-a származott 2018-ban. 2018-ban az egy hektár mezőgazdasági területre jutó kibocsátás nőtt. Magasan átlag feletti az intenzitás Közép-Dunántúlon, Dél-Alföldön, Nyugat-Dunántúlon, ugyanakkor jelentősen elmaradt Észak-Magyarországon.

2018-ban a vállalkozói jövedelem értéke egy hektár mezőgazdasági területre vetítve átlagosan 133 ezer forintot jelentett. A fajlagos mutató régiós értékei széles skálán (60 és 170 ezer forint) szóródtak: Dél- és Észak-Alföldön kiugróan magas volt, Közép-Dunántúlon az átlag körül alakult, a többi régióban elmaradt az átlagostól. A magasan az átlag felett teljesítő két régió együttesen az összes növénytermesztési és az összes állattenyésztési kibocsátás egyaránt közel felét (46–48%-át), a gyümölcstermesztésnek 52, a kertészeti termelésnek 66%-át adta.

2018-ban az egy állategységre vetített vállalkozói jövedelem átlagosan 310 ezer forint volt. A fajlagos mutató nagysága a régiókban nagyobb határok (185 és 340 ezer forint) között szóródott, mint az egy hektárra jutó jövedelemé. A mutató értéke Dél-Dunántúlon, Dél- és Észak-Alföldön kiemelkedő volt, Közép-Dunántúlon is valamivel az átlag fölött alakult. A többi régióban jóval elmaradt az átlagostól. A mutató alapján kiemelkedő három régió teljesítményét a növénytermesztés és az állattenyésztés volumene magyarázza. A magasan az átlagon felül teljesítő három régió együttesen az összes növénytermesztési és az összes állattenyésztési kibocsátás egyaránt több mint 60%-át (62–60%-át), az élő állat kibocsátásának 63, míg az állati termék kibocsátásának 53%-át adta.  

További adatok, információk

Összefoglaló táblák (STADAT)
Táblák (STADAT) – Idősoros éves adatok – Munkaerőpiac
Táblák (STADAT) – Idősoros éves adatok – Külkereskedelem
Táblák (STADAT) – Idősoros éves adatok – Árak
Táblák (STADAT) – Idősoros éves adatok – Mezőgazdaság
Táblák (STADAT) – Idősoros éves, területi adatok – Gazdasági ágazatok
Táblák (STADAT) - Évközi adatok - Nemzeti számlák, GDP
Táblák (STADAT) - Évközi adatok - Beruházás
Mezőgazdasági összeírások
Hosszú idősorok

Kiadványok

Jelmagyarázat:
.. = Az adat nem ismeretes.

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu