Lakossági lakáshitelezés, 2021

Módszertani megjegyzések

Az adatszolgáltatás teljesítése az 1868-as nyilvántartási számú Jelentés a lakossági lakáshitelezési tevékenységről szóló adatgyűjtés keretében történik. Az adatszolgáltatási kötelezettséget az Országos Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló 288/2009. (XII.15) számú kormányrendelet írja elő.

A szabad felhasználású hitelek nem részei az adatgyűjtésnek.

A hitelintézeteknél lévő hitelek minősítését a 39/2016.(X.11.) MNB számú, a nem teljesítő kitettségekre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló rendelet szabályozza, ezért a jelentésben a lakáshitelek minősítése megváltozott, létrejöttek a teljesítő kitettség és a nem teljesítő kitettség, ezeken belül pedig az átstrukturált teljesítő és nem teljesítő kitettség elnevezésű kategóriák.

A hitelek és támogatások céljai az alábbiak lehetnek:

  • építés: új lakás felépítése, családi vagy ikerház emeletráépítésnek minősülő tetőtér-beépítése, három vagy annál több gyermeket eltartó építtető esetében a tetőtér-beépítés is;
  • új lakás vásárlása: értékesítés céljára újonnan épített és építtetett lakás megvásárlása;
  • használt lakás vásárlása: nem újonnan épített, a másodlagos lakáspiacon kínált lakás megvásárlása;
  • korszerűsítés, bővítés: a korszerűsítés eredményeként a lakás komfortfokozata növekszik, a bővítéssel pedig legalább egy lakószobával növekszik a lakás alapterülete;
  • hitelkiváltás: korábbi lakáscélú hitel visszafizetése;
  • egyéb: a fent felsoroltak egyikébe sem tartozó lakáscélok.

Az adatszolgáltatók (hitelintézetek) csoportosítása:

  1. Bankok

  2. Szakosított pénzintézetek

  3. Szakosított hitelintézetek

    a) Lakás-takarékpénztárak

    b) Jelzáloghitel-intézetek

A lakossági lakáshitelezést érintő változások:

2011 második felétől 2012 februárjáig a devizahitelesek megsegítésére lehetővé vált a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés. A törvény szerint azok élhettek ezzel a lehetőséggel, akiknek devizahitele fedezetéül ingatlanalapú jelzálog szolgált.

A későbbiekben a kormány és a Magyar Bankszövetség az alábbi ötpontos otthonvédelmi tervben állapodott meg:

Az árfolyamgát célja, hogy az egyes devizák jelentős árfolyam-ingadozását tompítsa. A svájci frank hitelek törlesztő árfolyamát 180, az euróét 250, a jenét 2,5 forinton rögzítik átmeneti időre. A rögzített árfolyam és az ezt meghaladó tényleges törlesztési árfolyamok közötti különbség egy forintalapú gyűjtőszámlára kerül, ami egy átmeneti idő után könnyített feltételekkel törlesztendő.

A limitált árverés a hitelintézetek árverezéseit szabályozza. Meghatározott ideig csak szűk feltételekkel engedi a lakások, családi házak árverését, egyrészt a bajba jutott lakáshitelesek biztonsága érdekében, másrészt hogy ne kerüljön egyazon időben nagyszámú lakás a piacra. Otthonvédelmi kamattámogatás adható annak az adósnak, aki devizahitelét forintra váltja, és a hitelfedezetet nyújtó ingatlanban életvitelszerűen lakik.

2011 második felétől további intézkedés volt a Nemzeti Eszközkezelő létrehozása és a devizaalapú lakáshitelezés – szigorított feltételek melletti – újbóli engedélyezése.

A vizsgált lakáshitelek átlagos futamidejének számításában a folyósított hitelek számát vettük figyelembe.

A családi otthonteremtési támogatások folyósítására vonatkozó 2019-2020. évi adatokat az egyik adatszolgáltató visszamenőleges adatrevíziója miatt módosítottuk, így azok eltérnek a korábbi kiadványainkban közölt értékektől.

Az adatszolgáltatók által kitöltött kérdőívek száma

Időszak Bankok Jelzáloghitel-intézetek Takarék- és hitel- szövetkezetek Lakás-takarékpénztáraka) Összesen
2001 14 2 183 199
2002 16 3 184 203
2003 20 3 176 199
2004 21 3 177 201
2005 20 3 173 196
2006 19 3 168 190
2007 20 3 156 179
2008 21 3 147 170
2009 22 3 137 162
2010 22 3 136 161
2011 25 3 132 2 162
2012 25 3 128 2 158
2013 26 3 123 2 154
2014 30 3 114 2 149
2015 30 3 91 2 126
2016 24 3 63 3 93
2017 23 3 21 3 50
2018 24 3 14 3 44
2019. I. félév 21 3 11 3 38
2019. II. félév 19 3 3 25
2020 18 3 3 24
2021 17 3 3 23

a) 2011 és 2015 között a két lakás-takarékpénztár hozzájárult adataik külön sorban való közléséhez. A harmadik lakás-takarékpénztár 2016-tól lett adatszolgáltató.

2021-ben a lakossági lakáshitelezési tevékenységet folytató pénzintézetek köréből 17 bank, 3 jelzáloghitel-intézet, valamint 3 lakás-takarékpénztár szolgáltatott adatokat. A takarékszövetkezeti szektorban bekövetkezett összevonások, felszámolások miatt az elmúlt években az adatszolgáltatók száma folyamatosan csökkent, a tendencia az elmúlt négy évben felgyorsult, 2017-hez képest 2019 közepére számuk közel felére esett vissza, majd 2019 második felére a takarékszövetkezeti szektor a Takarékbank Zrt.-be olvadt.

Jelmagyarázat

– =A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő.

.. = Az adat nem ismeretes.

0 = A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad.