Lakossági lakáshitelezés, 2021

A 4,6 ezer milliárd forintos 2021 végi lakáshitel-állomány, mely a GDP 8,3%-át tette ki, nominális értéken meghaladta a 2010. évi csúcsot. Az engedélyezések és a folyósítások száma és összege egyaránt nőtt, közülük is kiemelkedő mértékben a lakáskorszerűsítéshez igénybe vetteké. A járvány hatásainak enyhítésére bevezetett törlesztési moratórium A Covid19-járvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 2020 végéig felfüggesztette a lakossági hitelek törlesztését. Később a moratóriumot többször meghosszabbították, majd 2021 novemberétől az általános törlesztési moratóriumot megszüntették, és csak egyes rászoruló háztartások számára maradt elérhető a lehetőség (nyugdíjasok, gyermeket nevelők, közfoglalkoztatottak, illetve azok, akiknek a járvány hatására csökkent a jövedelmük). A törlesztési moratórium miatt a lejáró hitelek lezárása későbbre tolódott, tehát ezek összege sem csökkentette a lakáshitelek állományát.[1] elérhetőségét 2021 II. félévében szigorították, így már csak a lakáshitelek 6,8%-ánál vették igénybe, szemben az I. félévi 29%-os aránnyal.

Bővült a lakáshitelek állománya

2021. december 31-én a magyarországi lakáshitel-állomány 4585 milliárd forint volt, 15%-kal (581 milliárd forinttal) magasabb a 2020 véginél, nominális összege meghaladta a 2010. évi csúcsot. Aránya a háztartási szektor részére nyújtott hiteleken belül az elmúlt három évben – a babaváró támogatás bevezetése óta – 57-ről 49%-ra csökkent. A lakáscélú hitelállomány GDP-hez viszonyított aránya 8,3%, kissé alacsonyabb, mint a megelőző évben (8,4%).

A lakáshitel-állomány bővülésében egyre nagyobb lett az újonnan folyósított hitelek szerepe, ugyanakkor a növekedéshez továbbra is hozzájárultak a törlesztési moratórium miatt tovább fennálló tartozások.

2021-ben az államilag támogatott lakáshitelek állománya 18, a támogatás nélküli hiteleké 14%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest, miközben a teljes lakáshitel-állományon belül arányuk lényegében változatlan maradt (17, illetve 83%).

1. ábra
A lakáscélú hitelállomány alakulása az időszak végén

2021-ben a bankok részesedése a teljes lakáscélú hitelállományból elérte az 59%-ot. A jelzáloghitel-intézetek és a lakás-takarékpénztárak esetében nem történt számottevő elmozdulás, részesedésük 30, illetve 11% volt.

1. tábla

A lakáscélú hitelek állománya hitelfolyósító szerint, 2021. december 31.

Hitelintézet Lakáscélú hitelek száma, darab Lakáscélú hitelek összege, milliárd forint
Bank 334 472 2 688
Jelzáloghitel-intézet 221 044 1 373
Lakás-takarékpénztár 126 373 525
Összesen 681 889 4 585

A problémamentes hitelek aránya 2015 és 2020 között 86-ról 97%-ra emelkedett, ez az arány 2021-ben 96%-ra mérséklődött. 2021 végére a nem teljesítő kitettség aránya 3,7%-ra nőtt az egy évvel korábbi 2,4%-ról. A nem teljesítő hitelek száma az előző év azonos időszaki 16 ezerről 25 ezerre növekedett. Az átstrukturált lakáshitelek a teljesítő hitelek 7,7%-át tették ki, a nem teljesítő hitelek 48%-ában történt átstrukturálás. Ez jelentős emelkedés a 2020. évi 0,8, illetve 30%-hoz képest, és a törlesztési moratórium részleges kivezetésével hozható összefüggésbe.

A törlesztési moratóriumot 2021 közepéig a lakáshitelek 29%-ánál, mintegy 195 ezer esetben vették igénybe. Az érintett hitelek összege az I. félév végén 1290 milliárd forint volt, amely a lakáshitel-állomány 30%-ának felelt meg. A törlesztési moratórium elérhetőségét korlátozó novemberi intézkedések hatására 2021 végére a moratóriummal érintett lakáshitelek száma 46 ezerre, értéke pedig 309 milliárd forintra csökkent, így a törlesztési moratórium az év végén már csak az összes lakáshitel 6,8 és a lakáshitel-állomány 6,7%-át érintette. Az év végén a bankoknál 6,4, a jelzáloghitel-intézeteknél 8,4, a lakás-takarékpénztáraknál 4,3% volt a törlesztési moratóriummal érintett állomány aránya.

2. tábla

A törlesztési moratóriummal érintett lakáshitelek állományának alakulása

Hitelintézet Lakáshitelek száma, darab Lakáshitelek összege, milliárd forint Lakáshitelek száma, darab Lakáshitelek összege, milliárd forint
2020. december 31. 2021. december 31.
Bank 124 689 953,8 25 515 171,0
Jelzáloghitel-intézet 122 402 688,4 16 782 115,5
Lakás-takarékpénztár 38 508 161,0 4 023 22,6
Összesen 285 599 1 803,2 46 320 309,1

Dinamikusan nőtt az engedélyezett hitelek összege

2021-ben 110 ezer lakáshitelt engedélyeztek, 1308 milliárd forint értékben. 2020 azonos időszakához képest az engedélyezett hitelek száma 22, összege 43%-kal nőtt. Az előbbi magasabb volt, mint 2008 óta bármikor, ugyanakkor a 2000-es évek elejének hitelezési rekordjaitól számottevően elmaradt – a 2003. évi csúcson közel 200 ezer hitelt engedélyeztek.

A lakáshitelezés felfutásában a kibővült otthonteremtési támogatások és az októberben elindult Zöld Otthon Program egyaránt szerepet játszott. Az egy engedélyezésre jutó átlaghitel összege 2021-ben elérte a 11,9 millió forintot. Ez 1,7 millió forinttal több, mint 2020-ban volt.

Az engedélyezett lakáshitelek közül az államilag támogatott hitelek száma 75, összege 65%-kal emelkedett, az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 8,3 millióról 7,9 millió forintra mérséklődött. A támogatott lakáshitelezés térnyeréséhez a már meglévő támogatások mellett közvetve vagy közvetlenül az év elején elindult új otthonteremtési program több eleme is hozzájárult:

  • 2022. december 31-ig újra 5% lett az új lakások áfája,
  • a csokkal vásárlók további áfa-visszatérítési lehetőségekkel is élhetnek,
  • csökkentek a közjegyzői költségek,
  • egyszerűsödtek egyes építésügyi eljárások, és
  • 2022. június 30-ig elhalasztották az épülő lakások energetikai előírásainak szigorítását.

Az engedélyezett állami támogatás nélküli hitelek száma 8,7, összesített értéke 38%-kal nőtt, és emelkedett az átlagos hitelnagyság is: 2020-hoz képest 10,6 millióról 13,5 millió forintra.

A támogatott lakáshitelezés gyorsabb bővülése miatt a támogatott hitelek aránya 20-ról 29%-ra nőtt az engedélyezett hitelek között a megelőző évhez képest. A lakáshitelek összesített értékén belül a támogatottak aránya ugyanekkor 16-ról 19%-ra emelkedett.

2. ábra
Az engedélyezett lakáscélú hitelek összegének alakulása
3. tábla

Engedélyezett lakáscélú hitelek, 2021

Lakáshitel Hitelek száma, darab Hitelek összege, milliárd forint
Államilag támogatott 31 404 247
Állami támogatás nélkül 78 480 1 062
Összesen 109 884 1 308

A legtöbb hitelt használtlakás-vásárlásra folyósították

2021 folyamán több mint 121 ezer lakáshitelt folyósítottak, összesen 1249 milliárd forint értékben. A folyósított hitelek száma 17, összege 36%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

  • A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakás vásárlására fordított hitelek domináltak, a folyósított hitelek számának 59, összegének 69%-a ezt a célt szolgálta. 2021-ben a használtlakás-vásárláshoz folyósított hitelek száma 19, összege 35%-kal nőtt az előző év azonos időszakihoz viszonyítva. Az átlagos hitelösszeg a használtlakás-árak emelkedésével párhuzamosan az egy évvel korábbi 10,5 millióról 11,9 millió forintra emelkedett.
  • Az építéshez nyújtott hitelek száma 22%-kal csökkent, összegük 2,1%-kal emelkedett 2020-hoz mérten. Az átlagos hitelösszeg 1,4 millió forinttal 5,9 millió forintra nőtt. Az újlakás-vásárláshoz nyújtott hitelek száma mérsékelten (4,5%-kal) emelkedett, összegük viszont közel 22%-kal lett nagyobb. Erre a célra átlagosan 16,1 millió forint hitelt folyósítottak, az egy évvel korábbinál 2,3 millió forinttal többet. 2021-ben kisebb lett az új lakásokhoz kapcsolódó hitelezés súlya. Az új lakások építésére és vásárlására fordított összeg a teljes lakáshitelezésen belül 17%-ra csökkent a megelőző évi 21%-ról.
  • A korszerűsítési, bővítési hitelek száma a 3 millió forintig elérhető lakásfelújítási támogatások és az ezekhez kapcsolódó előfinanszírozási hitelek hatására 2021-ben 76%-kal emelkedett, összesített értéke közel háromszorosára ugrott az egy évvel korábbihoz viszonyítva, miközben az átlagos hitel összege 3,3 millióról 5,2 millió forintra emelkedett. Az ilyen célra folyósított hitelek összege a teljes lakáshitelezésen belül megközelítette a 10%-ot, az előző évi 4,6%-os arány után.
  • A kisebb súlyú hitelkiváltások száma 11%-kal, összegük 48%-kal nőtt az előző év azonos időszakához mérten, miközben az átlagos hitelösszeg 12,3 millió forintra emelkedett.
3. ábra
A folyósított lakáscélú hitelek összege célok szerint
4. tábla

A folyósított lakáscélú hitelek célok és hitelintézetek szerint, 2021

Megnevezés Bankok Jelzálog-hitelintézetek Lakástakarék-pénztárak Összesen
Hitelek száma, darab
Építés 3 674 9 116 804 13 594
Új lakás vásárlása 4 294 3 375 751 8 420
Használt lakás vásárlása 36 912 23 972 11 197 72 081
Korszerűsítés 5 661 7 262 8 335 21 258
Bővítés 698 430 320 1 448
Hitelkiváltás 2 143 1 354 3 497
Egyéb célok 639 284 126 1 049
Összesen 54 021 44 439 22 887 121 347
Hitelek összege, millió forint
Építés 34 181 40 421 5 794 80 396
Új lakás vásárlása 73 239 57 702 4 668 135 609
Használt lakás vásárlása 552 883 243 844 61 051 857 778
Korszerűsítés 46 104 31 911 34 349 112 364
Bővítés 3 394 1 722 1 240 6 356
Hitelkiváltás 35 983 6 900 42 883
Egyéb célok 9 061 3 845 286 13 192
Összesen 754 845 379 445 114 288 1 248 578

Mérséklődött a csoktámogatások folyósítása

A 2016. januártól 2021. decemberig tartó időszakban a hitelintézetek által folyósított családi otthonteremtési támogatások száma közel 192 ezer, összege 467 milliárd forint volt. Egy folyósításra átlagosan 2,4 millió forint jutott. Új lakás építésére és vásárlására együtt 62 ezer csoktámogatást folyósítottak, ez az esetek 33%-át tette ki. Ugyanakkor a kiutalt támogatások teljes összegének 51%-át fordították új lakások megszerzésére.

5. tábla

A családi otthonteremtési támogatások célok szerint, 2016–2021

Cél A folyósítások
száma, darab összege, milliárd forint
Új lakás építésére 41 464 121,6
Új lakás vásárlására 20 987 114,7
Használt lakás vásárlására 114 704 209,6
Lakásbővítésre 14 697 21,5
Összesen 191 852 467,4

A 2016 és 2021 között realizált 972 ezer lakástranzakcióból átlagosan minden ötödiknél igénybe vették a csokot, illetve a falusi csokot. A támogatást felhasználók aránya az újlakás-vásárlók körében 34, a használtlakás-vásárlók esetében 13%-ra becsülhető. 2021-ben a folyósított támogatások száma 3,6%-kal nőtt, összege 12%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest.

6. tábla

A családi otthonteremtési támogatások alakulása

Év A folyósítások
száma, darab összege, milliárd forint
2016 20 755 47,4
2017 29 104 70,1
2018 31 202 71,3
2019 33 064 83,4
2020 38 172 103,8
2021 39 555 91,4
Összesen 191 852 467,4

2021-ben a támogatások 65%-át használt, 24%-át új lakások építésére vagy vásárlására vették igénybe. A folyósított támogatások értékét tekintve ugyanakkor magasabb az új lakások részesedése (36%).

A csok egy folyósításra jutó átlagos összege 2021-ben:

  • új lakás építése esetén 3,0 millió,
  • új lakás vásárlásakor 4,1 millió,
  • használt lakás vásárlásakor 2,0 millió forint volt.

A lakásbővítésre igénybe vett csoktámogatások aránya az elmúlt két évben folyamatosan emelkedett, 2020 végére megközelítette a 15%-ot, majd 2021-re 12%-ra csökkent. Az e célra folyósított átlagos összeg 1,6 millió forintot tett ki. 2021-ben a felújításra, lakásbővítésre fordított támogatások száma és összege elmaradt az előző év azonos időszakitól, de még így is sokszorosan meghaladta a falusi csok bevezetése előtti évekre jellemző szintet. A falusi csok továbbra is elérhető lakásbővítésre- és -felújításra, mérséklődő igénybevétele elsősorban a kivitelezői kapacitáshiánnyal és az építőanyagár-drágulással hozható összefüggésbe.

2021-ben a csok összegének több mint 99%-át bankok folyósították, jelzáloghitel-intézeteken keresztül az összeg 0,1%-a jutott el az igénylőkhöz.

4. ábra
Családi otthonteremtési támogatások számának alakulása

Közvetve fékezte a lakáshitelezés bővülését a 2019 II. félévétől elérhető babaváró kölcsön, melyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint 2021-ben 505 milliárd forint összértékben vettek igénybe. Az összes lakossági hitelállományon belül közel 17%-ot kitevő babaváró kölcsönöket jelentős részben lakáscélokra fordították az igénylők, így ez az eszköz mérsékelte a lakáshitelezés iránti keresletet.

[1]: A Covid19-járvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet 2020 végéig felfüggesztette a lakossági hitelek törlesztését. Később a moratóriumot többször meghosszabbították, majd 2021 novemberétől az általános törlesztési moratóriumot megszüntették, és csak egyes rászoruló háztartások számára maradt elérhető a lehetőség (nyugdíjasok, gyermeket nevelők, közfoglalkoztatottak, illetve azok, akiknek a járvány hatására csökkent a jövedelmük). A törlesztési moratórium miatt a lejáró hitelek lezárása későbbre tolódott, tehát ezek összege sem csökkentette a lakáshitelek állományát.

További adatok, információk

Módszertan

Táblák (STADAT):

18.1.1.16. Lakáscélú hitelek

18.2.1.10 Lakáscélú hitelek félévenként

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu