Módszertani megjegyzések
Az adatszolgáltatás teljesítése az 1868-as nyilvántartási számú Jelentés a lakossági lakáshitelezési tevékenységről szóló adatgyűjtés keretében történik. Az adatszolgáltatási kötelezettséget az Országos Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló 288/2009. (XII.15) számú kormányrendelet írja elő.
A szabad felhasználású hitelek nem részei az adatgyűjtésnek.
A hitelintézeteknél lévő hitelek minősítését a 39/2016.(X.11.) MNB számú, a nem teljesítő kitettségekre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló rendelet szabályozza, ezért a jelentésben a lakáshitelek minősítése megváltozott, létrejöttek a teljesítő kitettség és a nem teljesítő kitettség, ezeken belül az átstrukturált teljesítő és nem teljesítő kitettség elnevezésű kategóriák.
A hitelek és támogatások céljai az alábbiak lehetnek:
- építés: új lakás felépítése, családi vagy ikerház emeletráépítésnek minősülő tetőtér-beépítése, három vagy annál több gyermeket eltartó építtető esetében a tetőtér-beépítés is;
- új lakás vásárlása: értékesítés céljára újonnan épített és építtetett lakás megvásárlása;
- használt lakás vásárlása: nem újonnan épített, a másodlagos lakáspiacon kínált lakás megvásárlása;
- korszerűsítés, bővítés: a korszerűsítés eredményeként a lakás komfortfokozata növekszik, a bővítéssel pedig legalább egy lakószobával növekszik a lakás alapterülete;
- hitelkiváltás: korábbi lakáscélú hitel visszafizetése;
- egyéb: a fent felsoroltak egyikébe sem tartozó lakáscélok.
Az adatszolgáltatók (hitelintézetek) csoportosítása:
- Bankok
- Szakosított pénzintézetek
- Szakosított hitelintézetek a) Lakás-takarékpénztárak b) Jelzáloghitel-intézetek
A lakossági lakáshitelezést érintő változások:
2011 második felétől 2012 februárjáig a devizahitelesek megsegítésére lehetővé vált a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés. A törvény szerint azok élhettek ezzel a lehetőséggel, akiknek devizahitele fedezetéül ingatlanalapú jelzálog szolgált.
A későbbiekben a kormány és a Magyar Bankszövetség az alábbi ötpontos otthonvédelmi tervben állapodott meg:
Az árfolyamgát célja, hogy az egyes devizák jelentős árfolyam-ingadozását tompítsa. A svájci frank hitelek törlesztő árfolyamát 180, az euróét 250, a jenét 2,5 forinton rögzítik átmeneti időre. A rögzített árfolyam és az ezt meghaladó tényleges törlesztési árfolyamok közötti különbség egy forintalapú gyűjtőszámlára kerül, ami egy átmeneti idő után könnyített feltételekkel törlesztendő.
A limitált árverés a hitelintézetek árverezéseit szabályozza. Meghatározott ideig csak szűk feltételekkel engedi a lakások, családi házak árverését, egyrészt a bajba jutott lakáshitelesek biztonsága érdekében, másrészt hogy ne kerüljön egyazon időben nagyszámú lakás a piacra.
Otthonvédelmi kamattámogatás adható annak az adósnak, aki devizahitelét forintra váltja, és a hitelfedezetet nyújtó ingatlanban életvitelszerűen lakik.
2011 második felétől további intézkedés volt a Nemzeti Eszközkezelő létrehozása és a devizaalapú lakáshitelezés – szigorított feltételek melletti – újbóli engedélyezése.
A vizsgált lakáshitelek átlagos futamidejének számításában a folyósított hitelek számát vettük figyelembe.
Az adatszolgáltatók által kitöltött kérdőívek száma
| Időszak | Bankok | Jelzáloghitel-intézetek | Takarék- és hitel- szövetkezetek | Lakás-takarékpénztáraka) | Összesen |
|---|---|---|---|---|---|
| 2001 | 14 | 2 | 183 | – | 199 |
| 2002 | 16 | 3 | 184 | – | 203 |
| 2003 | 20 | 3 | 176 | – | 199 |
| 2004 | 21 | 3 | 177 | – | 201 |
| 2005 | 20 | 3 | 173 | – | 196 |
| 2006 | 19 | 3 | 168 | – | 190 |
| 2007 | 20 | 3 | 156 | – | 179 |
| 2008 | 21 | 3 | 147 | – | 170 |
| 2009 | 22 | 3 | 137 | – | 162 |
| 2010 | 22 | 3 | 136 | – | 161 |
| 2011 | 25 | 3 | 132 | 2 | 162 |
| 2012 | 25 | 3 | 128 | 2 | 158 |
| 2013 | 26 | 3 | 123 | 2 | 154 |
| 2014 | 30 | 3 | 114 | 2 | 149 |
| 2015 | 30 | 3 | 91 | 2 | 126 |
| 2016 | 24 | 3 | 63 | 3 | 93 |
| 2017 | 23 | 3 | 21 | 3 | 50 |
| 2018 | 24 | 3 | 14 | 3 | 44 |
| 2019. I. félév | 21 | 3 | 11 | 3 | 38 |
| 2019. II. félév | 19 | 3 | – | 3 | 25 |
| 2020 | 18 | 3 | – | 3 | 24 |
a) 2011 és 2015 között a két lakás-takarékpénztár hozzájárult adataik külön sorban való közléséhez. A harmadik lakás-takarékpénztár 2016-tól lett adatszolgáltató.
2020 II. félévében a lakossági lakáshitelezési tevékenységet folytató pénzintézetek köréből 18 bank, 3 jelzáloghitel-intézet, valamint 3 lakás-takarékpénztár szolgáltatott adatokat. A takarékszövetkezeti szektorban bekövetkezett összevonások, felszámolások miatt az elmúlt években az adatszolgáltatók száma folyamatosan csökkent, a tendencia az elmúlt négy évben felgyorsult, 2017-hez képest 2019 közepére számuk közel felére esett vissza, majd 2019 második felére a takarékszövetkezeti szektor a Takarékbank Zrt.-be olvadt.
Jelmagyarázat
– =A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő.
.. = Az adat nem ismeretes.
0 = A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad.