A kereskedelmi szálláshelyek vendégeinek közel fele külföldi

Hazánk kereskedelmi szálláshelyein az elmúlt években folyamatosan növekedett a vendégek száma, akiknek közel felét a külföldről érkezők teszik ki. A kereskedelmi szálláshelyek 2019-ben 12,9 millió vendéget fogadtak, 31,5 millió vendégéjszakára, ebből 6,2 millió volt a külföldi vendég és 15,8 millió az általuk foglalt éjszaka. Utóbbiak hattizedét Budapesten töltötték, ezen kívül körükben a legnépszerűbbnek a Balaton, valamint a fürdőikről ismert települések térsége számított.

2019-ben a kereskedelmi szálláshelyeken a külföldiek részesedése (63%) magasabb volt a befizetett szállásdíjak összegéből, mint a vendégéjszakák számából. Összesen 209 milliárd forint szállásdíjbevétel származott tőlük. A külföldiek a szállodákat részesítették előnyben, vendégéjszakáik 82, szállásdíjkiadásaik 92%-át ebben a szállástípusban regisztrálták.

Általában augusztusban éri el csúcspontját a külföldivendég-forgalom

Évek óta a főszezonnak számító júliusban és augusztusban érkezik a legtöbb külföldi vendég a hazai kereskedelmi szálláshelyekre. Mivel az utazási kedvet növelő, kiemelt rendszeres események (például a Forma-1-es Magyar Nagydíj, egyes nagyobb zenei fesztiválok) eltérő hónapokra eshetnek, vagy több hónapot is érinthetnek, az előző öt év (2015–2019) átlagát vizsgáltuk. Ennek alapján 13, illetve 14%-ot tett ki e két hónap aránya az eltöltött vendégéjszakákban. A küldő országok tekintetében a német és a lengyel vendégek aránya a legjelentősebb júliusban és augusztusban.

A járvány hatása összességében még nem mutatkozott meg 2020 első két hónapjában, amelyek részesedése jellemzően a legkisebb az éves forgalomból. Márciusban viszont már 68%-kal visszaesett a külföldi által eltöltött vendégéjszakák száma. Általában márciustól augusztusig folyamatosan nő az egyes hónapokra jutó vendégéjszakák aránya. Különösen a szállodák, valamint Budapest kereskedelmi szálláshelyei támaszkodtak a külföldi látogatókra, ugyanis a vendégéjszakában mért forgalom előbbiekben 55, utóbbiakban 88%-ban a külföldi vendégekhez kötődött 2019-ben.

Az üzleti célú egyéb szálláshelyeken jelentősebb a külföldiek aránya

Az üzleti célú egyéb szálláshelyeket igénybe vevők száma még dinamikusabban nőtt az utóbbi években, mint a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma. Népszerűségük az idegenforgalmi célú lakás- vagy szobakiadás terjedésére vezethető vissza, mivel olcsóbb alternatívát kínálnak a turistáknak, és a forgalom növekedését segítette a bővülő kapacitás is. 2019-ben a külföldivendég-éjszakák aránya 47% volt az üzleti célú egyéb szálláshelyeken. A forgalom erősen koncentrált, Budapest részesedése (kiváltképp a pesti belső kerületeké) 59%. A főváros és a négy legjelentősebb célpontnak számító vidéki járás (Fonyódi, Hajdúszoboszlói, Keszthelyi, Siófoki) együttesen már 76%-kal részesedett a forgalomból, így a külföldiek elmaradása főleg ezeken a helyeken okozhat anyagi veszteséget.

Nemzetközi repülőtereink és határátkelőhelyeink forgalma visszaesett

Az utazások elmaradása, a turizmus visszaesése nemcsak a szálláshelyek vendégszámában érhető tetten, hanem a repülőterek forgalmában is. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér teljes utasforgalma 2020 márciusában 58%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Ebben a hónapban mindössze 494 ezer utas fordult meg a repülőtéren, ennél kevesebb utoljára 2012. februárban, a Malév megszűnésekor volt. A debreceni nemzetközi repülőtéren 57%-kal maradt el az utasforgalom az egy évvel korábbitól.

A repülőterek forgalmával párhuzamosan 2020 márciusában hazánk „schengeni” határátkelőhelyeinek (légi, közúti, vízi) utasforgalmán is megmutatkoztak a koronavírus-járvány terjedése miatt életbe léptetett korlátozások. Összesen ezeken a határszakaszokon 709 ezer külföldi lépett be hazánk területére, számuk kevesebb mint felére (46%-ra) csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

A külföldivendég-forgalom elmaradása miatt jelentős bevételről kell lemondaniuk a turizmusból élőknek

A járvány hatására a turizmusban bekövetkezet változások tovagyűrűző hatása közvetett módon több gazdasági ág teljesítményére is kihat. A fertőzés terjedésének megfékezésére hozott intézkedések miatt elmaradt vendégforgalom nem csak a kereskedelmi és az egyéb, üzleti célú magánszálláshelyek anyagi helyzetét befolyásolja kedvezőtlenül, hanem a turizmushoz kapcsolódó vállalkozásokét (például vendéglátóhelyek, szórakoztatóhelyek, kiskereskedelmi üzletek stb.) is. Ennek az az oka, hogy a szállásdíjbevételek mellett az utazásokhoz kapcsolódó egyéb költések is elmaradnak. Így a turizmus mellett az erre épülő vállalkozások működési problémái szintén visszafoghatják az adott térség gazdasági teljesítményét, és ronthatják a munkaerőpiaci helyzetet.

A külföldi vendégek hazánkba tett utazásaikhoz kapcsolódó kiadásai az elmúlt években folyamatosan emelkedtek, 2019-ben 2,3 ezer milliárd forintot tettek ki. Ez az összeg közel hatszorosa a magyarok többnapos belföldi utazásai során elköltöttnek. A szálláshelyek bevételeire elenyésző hatást gyakorló egynapos utak több mint kilenctizede a szomszédos országok lakóihoz kapcsolódott. Az utazási motivációk között legnagyobb súllyal szereplő bevásárlóutak generálta költések elmaradása elsősorban a kiskereskedelmi üzletek forgalmában mutatkozhat meg.

A Magyarországra tett külföldi utazásokhoz kapcsolódó kiadások megoszlása fogyasztási csoportok szerint

(2015–2019 átlaga)

A szolgáltatásexport közel negyede turizmusból származik

A hazánkba érkező külföldi látogatók gazdasági súlya számottevő, 2019 folyamán az ebből származó bevételek a szolgáltatásexport 24, a GDP 4,5%-kát érték el. Éven belül a turisztikai exportbevételek hasonlóképp oszlanak el, mint a kereskedelmi szálláshelyek esetében a szállásdíjbevételek. A GDP-hez viszonyítva az I. és a IV. negyedév a legkevésbé hangsúlyos, a legerősebb időszaknak a július–augusztusi főszezont magában foglaló III. negyedév számít.

További adatok, információk

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu