Összefoglalás

A külföldi irányítású vállalkozásokA Magyarországon működő külföldi irányítású vállalkozások 2020. évi adatai előzetesek.^[1] Magyarországon kiemelkedő szerepet játszanak a vállalati szektor teljesítményében az uniós átlaghoz képest.

• A magyarországi vállalkozások alig 3%-át adó külföldi leányvállalatok a hazai munkaerő negyedének foglalkoztatása mellett a vállalati szektor hozzáadott értékének közel felét állítják elő.
• A tőke- és tudásintenzív termelési eljárások révén a külföldi leányvállalatok kedvező hatást gyakorolnak a termelékenységre, az exportképességre és a technológiai színvonalra.
• A külföldi vállalkozások teljesítménye mind végső irányító ország, mind gazdasági tevékenység szerint erősen koncentrált: egyrészt a hozzáadott érték felét a feldolgozóiparban realizálják, másrészt a teljesítmény több mint négyötödét előállító legnagyobb vállalkozásokat mindössze 10 országból irányítják, amelyek közül Németország és az Egyesült Államok szerepe meghatározó.
• A Covid19-világjárvány a vállalati szektor egészét tekintve közel azonos hatást gyakorolt a külföldi és a hazai irányítású vállalkozások teljesítményére, nemzetgazdasági áganként viszont jelentős eltérések tapasztalhatók.

Nemzetközi kitekintés

Erős külföldi jelenlét a kelet-közép-európai gazdaságokban

2018-banA 2019. évi uniós adatok a kiadvány írásának időpontjában még nem ismertek, az adatokat az Eurostat 2022-ben teszi közzé.^[2] az unió tagállamaiban a vállalati szektorNem tartalmazza a mezőgazdaság, a pénzügyi szolgáltatások, a közigazgatás, az oktatás, az egészségügy, szociális ellátás, művészet, szabadidő, valamint az egyéb szolgáltatás (kivéve a számítógép, személyi, háztartási cikk javítása) területén működő vállalkozások adatait.^[3] hozzáadott értékének több mint negyedét külföldi irányítású vállalkozások állították elő.Forrás: Eurostat, Foreign control of enterprises by economic activity and a selection of controlling countries.^[4] Hozzáadott értékéhez legmagasabb arányban (67%) Írországban járultak hozzá külföldi ellenőrzés alatt álló vállalkozások. A 2004 óta csatlakozott tagállamok többségében (Magyarországon, Szlovákiában, Romániában, Csehországban, Észtországban, Lengyelországban, Lettországban és Bulgáriában) magas, 33%-ot meghaladó ez az arány.

Az EU külföldi irányítás alatt álló vállalkozásai teljesítményük 74%-át néhány kiemelt gazdasági ágban (feldolgozóipar, kereskedelem, valamint információ és kommunikáció) realizálták, amelyekben a külföldi részesedés átlagos mértéke 31% volt.

2018-ban az Európai Unióban a külföldi irányítású cégek hozzáadott értékének 55%-át a tagállamokból irányított vállalatok állították elő, közülük a legjelentősebbeket – sorrendben – Németországból, Franciaországból, az Egyesült Királyságból és Hollandiából irányították, amelyek együttesen a teljesítmény 35%-át realizálták. A legnagyobb részarányt képviselő ország azonban az Egyesült Államok volt, az innen irányított vállalatok a hozzáadott érték egynegyedét adták.

A külföldi irányítású vállalatok tevékenysége

Enyhén mérséklődő, de jelentős szerepvállalás a magyar gazdaságban

2020-ban a Magyarországon működő vállalkozások 2,1%-a (13,9 ezer) állt külföldi irányítás alatt. Alacsony számuk ellenére a külföldi vállalatok az összes hazai vállalkozás árbevételének, valamint hozzáadott értékének közel felét realizálták, és a bruttó tárgyieszköz-beruházások több mint négytizedét valósították meg. Az összes hazai vállalkozás munkavállalóinak negyedét szintén külföldi irányítású leányvállalatok foglalkoztatták.

A külföldi vállalkozások részesedése a legnagyobb hozzáadott értékű nemzetgazdasági ágban, a feldolgozóiparban a legmagasabb, ahol a teljesítmény több mint kétharmadát állították elő 2020-ban.

A nagyobb gazdasági súllyal rendelkező nemzetgazdasági ágak közül a külföldi cégek átlagot meghaladó mértékben járultak hozzá az energiaipar (57%) és az információ és kommunikáció (56%) teljesítményéhez is. 2010-hez képest jelentősen – 18, illetve 13 százalékponttal – csökkent a részesedésük az információ és kommunikáció, valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágakban.

A külföldi cégek hozzáadott értékük több mint háromnegyedét három nemzetgazdasági ágban – feldolgozóipar (51%), kereskedelem (16%), információ és kommunikáció (9,9%) – realizálták. 2010-hez képest kismértékben nőtt a feldolgozóipar (2,8 százalékpont), a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (2,0 százalékpont), valamint a kereskedelem (1,8 százalékpont) részesedése. Ugyanakkor csökkent az információ és kommunikáció (3,0 százalékpont), valamint az energiaipar (2,7 százalékpont) aránya a külföldi vállalkozások teljesítményében.

A Covid19-járvány hatására 2020-ban a Magyarországon működő vállalkozások által előállított hozzáadott érték az előző évhez viszonyítva folyó áron alig változott (+1,0%), közel hasonló mértékű volt a külföldi (+1,3%) és a hazai irányítású (+0,8%) vállalkozások körében egyaránt. Nemzetgazdasági áganként vizsgálva ugyanakkor jelentős eltérések láthatóak az irányítás típusa szerint. A világjárvány következtében a teljes vállalkozói kör teljesítménye a meghatározó súlyú tevékenységek közül legnagyobb mértékben a szálláshely-vendéglátás (–37%), valamint a szállítás és raktározás (–19%) ágakban csökkent, a külföldi irányítású vállalatok körében mért visszaesés mértéke azonban ezt is jóval meghaladta (–62 és –30%), és több mint kétszerese volt a hazai irányítású vállalatokénak (–30 és –12%). Az építőipar mérséklődése (–1,5%) mellett a hazai irányításúak teljesítménye enyhén még bővült is (2,0%), miközben a külföldi irányítású cégeké több mint negyedével (–28%) csökkent.

A teljesítményüket 2019-hez képest növelni tudó kereskedelmi, energiaipari és feldolgozóipari vállalkozások körében ellenkező tendenciák érvényesültek: a külföldi és a hazai irányítású cégek által realizált hozzáadott érték is nőtt, de a külföldi leányvállatok bővülése a hazaiak 1,6–4,6-szerese volt.

Végső irányító országok

A német irányítású cégek szerepe tovább emelkedett

A Magyarországon működő külföldi vállalkozásokat 2020-ban 102 különböző országból irányították, a tulajdonosok (gazdasági szervezet, nonprofit szervezet vagy magánszemély) 66%-ának székhelye az Európai Unió valamely tagállamában volt. A 2020. évi teljesítménymutatók alapján a legtöbb nemzetgazdasági ágban – a szállítás és raktározás kivételével – az EU tagországainak túlsúlya érvényesült a külföldi irányítású vállalkozások körében. Az unióból irányított leányvállalatok a külföldi vállalkozások árbevételéből és bruttó hozzáadott értékéből 59, foglalkoztatottainak számából 68%-kal részesedtek. A teljesítmény- és a munkaügyi mutatók alapján az energiaiparban, valamint a víz- és hulladékgazdálkodás ágban volt a legmagasabb, legalább 80%-os az EU tagországainak aránya.

2020-ban a külföldi ellenőrzés alatt álló vállalkozások bruttó hozzáadott értékének több mint négyötöde 10 ország között oszlott meg, közülük is kiemelkedik Németország és az Egyesült Államok szerepe. E két ország leányvállalatai együttesen a külföldi irányítású cégek árbevételének és hozzáadott értékének 46%-át adták, valamint a külföldi leányvállalatoknál dolgozók 43%-át foglalkoztatták. A 2010. évi 7 helyett 2020-ban csak 4 uniós tagállam tartozott a hozzáadott értékből legnagyobb mértékben részesedő 10 ország körébe, valamint jelentősen – 5,5 százalékponttal – visszaesett az Egyesült Államok részesedése. Ugyanakkor megjelent két ázsiai ország, Dél-Korea és Kína a meghatározó végső irányító országok között.

Az Európai Unió országai közül a vállalkozásszám, a gazdasági teljesítménymutatók és a foglalkoztatottak száma alapján egyaránt Németország a legfontosabb. A német irányítású leányvállalatok 2020-ban a külföldi leányvállalatok árbevételéből 32, a hozzáadott értékéből 30%-kal részesedtek, és az összes külföldi irányítású vállalkozásnál dolgozók 31%-át (217 ezer fő) foglalkoztatták. A német leányvállalatok több mint fele nagy- és kiskereskedelemmel, ingatlanügyletekkel és fémfeldolgozási termékek gyártásával foglalkozott. A német irányítású vállalkozások teljesítményének alakulásában ugyanakkor nagyrészt más tevékenységek – közúti jármű gyártása, energiaipar, távközlés – szerepe meghatározó, amelyekből a kereskedelemmel, gépgyártással, információtechnológiai szolgáltatással, elektronikai iparral és a gumi-, műanyagiparral együtt árbevételük 81%-a, valamint hozzáadott értékük háromnegyede származott. A külföldi vállalkozások bruttó tárgyieszköz-beruházásainak 28%-át valósították meg német irányítású vállalkozások, amelyben kiemelkedő szerep jutott a német beruházások közel 34%-át realizáló járműiparnak. A német járműipari beruházások egyben a teljes ágazat beruházásainak 71%-át adták. A német irányítású vállalatok foglalkoztatásra gyakorolt hatása a közúti jármű gyártásában különösen erős, a teljes vállalkozói kör munkavállalóinak 46%-át foglalkoztatták itt. A bruttó hozzáadott értékből való részesedés alapján az Európai Unió országai közül a következő államok játszottak még jelentős szerepet a külföldi vállalkozások irányításában:Az egyes országokból irányított vállalkozások bruttó hozzáadott értékéből jelentős súlyt képviselő ágazatok feltüntetésével.^[5]

• Ausztria (kereskedelem; raktározás, szállítást kiegészítő tevékenység; építőanyag-ipar; ingatlanügyletek; papír, papírtermék gyártása; szárazföldi, csővezetékes szállítás);
• Franciaország (gyógyszergyártás; kereskedelem; energiaipar, közúti jármű gyártása; élelmiszergyártás, gumi-, műanyagipar; élelmiszergyártás);
• Hollandia (kereskedelem; italgyártás; kölcsönzés, operatív lízing; jogi, számviteli, adószakértői tevékenység; üzletvezetési, vezetői tanácsadás).

Az Európai Unión kívüli külföldi irányítókat nézve

• a legtöbb vállalat székhelye az Egyesült Államokban volt, ezek a vállalkozások az árbevétel, a hozzáadott érték, valamint a foglalkoztatottak száma alapján a második helyet foglalták el az országok rangsorában. 2020-ban az Egyesült Államokból irányított vállalkozások összes árbevételének 58, hozzáadott értékének 47%-át információtechnológiai szolgáltatással, nagykereskedelemmel (kivéve: gépjármű, motorkerékpár), elektronikai iparral, közútijármű-, élelmiszer- és gépgyártással foglalkozó cégek adták. Az Egyesült Államokból irányított vállalkozások beruházásainak 59%-a a légi szállítás és a közúti jármű gyártása ágazatban valósult meg. 2020-ban az Egyesült Államokból irányított cégek a külföldi leányvállalatok munkavállalóinak 12%-át (89 ezer főt) foglalkoztatták.
• az Egyesült Királyságból irányított vállalkozások a jogi, számviteli, adószakértői tevékenység; kereskedelem, távközlés; szárazföldi, csővezetékes szállítás ágazatokban realizálták árbevételük és hozzáadott értékük 60%-át.
• a Dél-Koreából irányított vállalatok Magyarországon elsősorban elektronikai iparral, villamos berendezés, valamint gumi-, műanyagiparral foglalkoztak. 2020-ban a dél-koreai leányvállalatok árbevételének 74, hozzáadott értékének 81%-a ezekből a tevékenységekből származott.
• a svájci irányítás alatt álló leányvállalatok főleg élelmiszergyártással, energiaipari tevékenységgel; villamos berendezés gyártásával, nagykereskedelemmel foglalkoztak, ezek a vállalatok az árbevétel 55, a hozzáadott érték 46%-át adták.
• jelentős a japán irányítású vállalkozások szerepe a közúti jármű, a villamos berendezés, a gumi-, műanyag-, és építőanyag-iparban, az elektronikai iparban, valamint a nagykereskedelemben (kivéve: jármű, motorkerékpár), ahol árbevételük 67, hozzáadott értékük 72%-át realizálták.
• Kína 2016 óta szerepel a bruttó hozzáadott értékből való részesedés alapján a 10 legjelentősebb végső irányító ország között. Az innen ellenőrzött leányvállalatok árbevételük 84, hozzáadott értékük 87%-át a vegyi anyag, termék, közúti jármű gyártása, a nagykereskedelem ágazatokban, valamint az energiaiparban realizálták 2020-ban.

Vállalatméret és külföldi irányítás

A nagyvállalatok teljesítményének közel háromnegyedét a külföldi irányítású cégek adták

Az egy külföldi leányvállalatra jutó alkalmazottak száma 2019-ben 49 fő volt, a hazai irányítású cégek létszám-kategória szerinti átlagos vállalatméretét (3 fő) jóval meghaladta. Az eltérés a feldolgozóipari ágazatokban, az energiaiparban és az információ, kommunikáció ágban a legjelentősebb. 2019-ben a külföldi irányítású feldolgozóipari vállalkozások átlagosan 191 munkavállalót, a hazai irányításúak 7 főt foglalkoztattak.

A foglalkoztatotti létszám esetében is erős a kapcsolat a vállalatméret és a külföldi leányvállalatok részesedésének mértéke között: a vállalatméret növekedésével a külföldi jelenlét is intenzívebb.A külföldi leányvállalatok statisztikája (FATS), valamint az éves gazdaságszerkezeti statisztika (SBS) alapján.^[6] A külföldi irányítás elsősorban a nagyvállalati körben volt meghatározó, az 50 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalatok között kevésbé jelentős.

A külföldi irányítású leányvállalatok részesedése a teljesítményből már az 50 fős vagy ennél nagyobb létszámú vállalkozások esetén is jelentős, a meghatározó gazdasági súllyal rendelkező – az összes magyarországi vállalkozás árbevételének 43, hozzáadott értékének 42%-át előállító – 250 fős vagy afölötti létszámú vállalkozásoknál pedig kiemelkedő. A 10–249 fős vállalkozások körében a külföldi részesedés 2010 óta számottevően, több mint 6 százalékponttal csökkent, a 250 fős és afölötti létszámú körben ugyanilyen mértékben nőtt.

• Az 50–249 fős vállalkozások árbevételének 49, hozzáadott értékének és beruházási teljesítményének 47%-a származott a külföldről irányított cégek tevékenységéből.
• A 250 vagy annál több főt foglalkoztató vállalkozások körében a külföldi leányvállalatok az árbevétel és a hozzáadott érték közel háromnegyedét realizálták, a beruházások 51%-át valósították meg. Ebben a létszám-kategóriában a külföldi vállalkozások munkaadói szerepe is meghatározó, 2019-ben hozzájuk tartozott a foglalkoztatottak 58%-a.

A külföldi és a hazai irányítású szervezetek termelékenysége

A külföldi és a hazai irányítású vállalatok termelékenységeA hazai és a külföldi irányítású szervezetek termelékenységének elemzése a külföldi leányvállalatok statisztikája (FATS), valamint az éves gazdaságszerkezeti statisztika (SBS) alapján készült.^[7] 2010–2020 között egyaránt növekvő tendenciát mutatott. A külföldi irányítású vállalatoké a jelzett időszakan jóval meghaladta a hazai irányítású cégekét, a különbség mértéke 2020-ban közel kétszeres volt, azaz a külföldi részvétel a teljes vállalkozói kör termelékenységét számottevően megnövelte.

A hozzáadott értékből jelentős mértékben részesedő vállalkozások közül a magas termelékenységű szervezeteket – sorrendben, valamint a legjellemzőbb ágazatok felsorolásával – az alábbi országokbólA felsorolás nem tartalmazza az adóoptimalizálást szolgáló off-shore pénzügyi centrumokból irányított leányvállalatok székhelyeit és az adatvédelem alá eső adatokat.^[8] irányították:

• Dél-Korea (épületek építése; elektronikai ipar; villamos berendezés gyártása);
• Egyesült Államok (kölcsönzés, operatív lízing; film, videó, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás; távközlés; műsor-összeállítás, műsorszolgáltatás; üzletvezetési, vezetői tanácsadás; ingatlanügyletek; tudományos kutatás, fejlesztés);
• Izrael (ingatlanügyletek; épületek építése);
• Németország (épületek építése; ingatlanügyletek; kölcsönzés, operatív lízing; távközlés; bányászat; információs szolgáltatás; energiaipar; közúti jármű gyártása);
• Franciaország (kölcsönzés, operatív lízing; ingatlanügyletek; gyógyszergyártás; energiaipar; italgyártás).

Exportképesség és külföldi irányítás

Az export a külföldi nagyvállalatoknál koncentrálódik

Az összes Magyarországon működő vállalkozás árbevételének 34%-a származott exportértékesítésből, amelynek 80%-át külföldi irányítású cégek realizálták. Az exportárbevételből való részesedésük jelentős mértékben függ a vállalatmérettőlLétszám-kategóriák alapján meghatározott vállalatméret.^[9], amelynek növekedésével a részesedés is emelkedik. Az elmúlt tíz évben számottevő szerkezeti változás az összes magyarországi vállalkozás exportárbevételének 6,2%-át adó, legfeljebb 9 főt foglalkoztató szervezetek körében történt, ahol a külföldi részesedés mértéke 13 százalékponttal csökkent. Ennek oka, hogy a hazai irányítású vállalkozások exportárbevétele ebben az időszakban folyó áron jóval dinamikusabban, több mint kétszeresére bővült, miközben a külföldi irányítású cégek exportárbevétele 30%-kal nőtt.

A külföldi ellenőrzés alatt álló cégek árbevételének 55, a hazai irányítású vállalkozásokénak 13%-a volt külpiaci tevékenység eredménye. A vállalatméret növekedésével az export árbevételen belüli aránya a külföldi és a hazai irányítású cégeknél egyaránt emelkedett. A 250 fős vagy afölötti létszámú külföldi irányítású szervezetek tevékenysége jellemzően exportorientált volt, miközben a hazai irányításúak valamennyi létszám-kategóriában elsősorban hazai piaci igényeket elégítettek ki.

A külföldi ellenőrzés alatt álló vállalkozások körében az exportárbevétel végső irányító ország szerinti megoszlása koncentrált, több mint háromnegyede 8 ország – sorrendben Németország, Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea, Franciaország, Ausztria, Svájc és Kína – között oszlott meg. Az unión kívüli irányítású vállalkozások körében az exportarány átlagosan 68, míg az uniós irányítású cégeké átlagosan 47% volt 2019-ben. A külföldi irányítású vállalkozások exportárbevételük 65%-át 6 ágazatban realizálták:

• közúti jármű gyártása;
• elektronikai ipar;
• nagykereskedelem;
• gép, gépi berendezés gyártása;
• villamos berendezés gyártása;
• gumi-, műanyagipar.

Technológiai színvonal és külföldi irányítás a feldolgozóiparban

A külföldi irányítású cégek jelentősen emelik a technológiai színvonalat

A feldolgozóiparban a külföldi leányvállalatok körében elsősorban a közepesen fejlett termelési technológiaAz egyes kategóriák meghatározása az Eurostat módszertana alapján készült, amelyről bővebb információ a módszertani megjegyzésekben található.^[10] alkalmazása a jellemző, miközben a hazai vállalkozások tevékenységében a közepesen alacsony és az alacsony fejlettségű tevékenységek dominálnak. A külföldi részvétel ezért a Magyarországon működő feldolgozóipari vállalkozások általános termeléstechnológiai színvonalát emeli.

A feldolgozóipar fejlett és közepesen fejlett technológiát alkalmazó ágazataiban a külföldi vállalkozások az összes magyarországi vállalkozás hozzáadott értékének több mint négyötödét állították elő, amely az átlagos feldolgozóipari részesedésüket (67%) jelentősen meghaladta. A közepesen alacsony és alacsony technológiai színvonalú ágazatokban a teljesítmény közel fele származott tevékenységükből. A hozzáadott értékhez való külföldi hozzájárulás mértéke 2010-hez képest a fejlett és a közepesen fejlett technológiai színvonalú tevékenységeknél összesen 2,1 százalékponttal nőtt, a közepesen alacsony és alacsony technológiájú ágazatokban 5,9 százalékponttal csökkent.

A feldolgozóiparban előállított hozzáadott értékhez legnagyobb mértékben hozzájáruló 7 ország teljesítményének szerkezete a termelésben használt technológia színvonala szerint jelentős eltéréseket mutatott.

A feldolgozóiparban keletkezett hozzáadott értékhez legnagyobb mértékben hozzájáruló külföldi irányítású vállalkozásoknál – az osztrák irányítású cégek kivételével – a teljesítmény legalább 56%-a közepesen fejlett vagy fejlett technológiát alkalmazó tevékenységből származott.

A Dél-Koreából irányított feldolgozóipari vállalkozások a hozzáadott érték közel kétharmadát fejlett technológiájú ágazatokban – elsősorban az elektronikai iparban – állították elő. A francia irányítású vállalkozások hozzáadott értékének szintén jelentős része (40%) a fejlett technológiát alkalmazó gyógyszergyártásból származott.

Elsősorban közepesen fejlett technológiájú tevékenységekből – közúti jármű gyártása; gép, gépi berendezés gyártása; villamos berendezés gyártása; vegyi anyag, termék gyártása – realizálták teljesítményüket a kínai (98%), a német (72%) és a japán (65%) irányítású feldolgozóipari vállalkozások körében.

A közepesen alacsony technológiájú (46%) – nemfém ásványi termék gyártása; gumi-, műanyagipar; fémfeldolgozási termék gyártása – és az alacsony technológiai színvonalú (33%) – papír, papírtermék gyártása; élelmiszergyártás; bútorgyártás; italgyártás; ruházati termék gyártása – tevékenységek túlsúlya jellemző az osztrák irányítású cégek hozzáadott értékében.

A K+F-ráfordítások aránya a gyógyszergyártásban volt a legmagasabb

2019-ben a Magyarországon működő feldolgozóipari vállalkozások K+F-ráfordításai az összes ráfordításÖsszes ráfordítás alatt – a rendelkezésre álló adatok alapján – az anyagjellegű, személyi jellegű és egyéb ráfordítások összegét értjük. ^[11] 0,6%-át tették ki, a külföldi vállalkozások körében ez az arány 0,5% volt. A külföldi vállalkozások K+F-ráfordításainak aránya a gyógyszergyártásban volt a legmagasabb (5,9%), de jóval elmaradt az ágazati átlagtól (14%). Az egy foglalkoztatottra jutó K+F-ráfordítások összege 30,8 millió forint volt, a külföldi cégek körében ez az összeg magasabb, 34,9 millió forintot ért el. A K+F-ráfordítások 57%-a származott a külföldi cégektől – legnagyobb arányban a közúti jármű, villamos berendezés, gép, gépi berendezés, vegyi anyag, termék gyártása ágazatokban járultak hozzá a kutató-fejlesztő tevékenységhez –, és a kutatás-fejlesztés területen dolgozók 48%-át (7.349 fő) foglalkoztatták.

[1]:↑ A Magyarországon működő külföldi irányítású vállalkozások 2020. évi adatai előzetesek.

[2]:↑ A 2019. évi uniós adatok a kiadvány írásának időpontjában még nem ismertek, az adatokat az Eurostat 2022-ben teszi közzé.

[3]:↑ Nem tartalmazza a mezőgazdaság, a pénzügyi szolgáltatások, a közigazgatás, az oktatás, az egészségügy, szociális ellátás, művészet, szabadidő, valamint az egyéb szolgáltatás (kivéve a számítógép, személyi, háztartási cikk javítása) területén működő vállalkozások adatait.

[4]:↑ Forrás: Eurostat, Foreign control of enterprises by economic activity and a selection of controlling countries.

[5]:↑ Az egyes országokból irányított vállalkozások bruttó hozzáadott értékéből jelentős súlyt képviselő ágazatok feltüntetésével.

[6]:↑ A külföldi leányvállalatok statisztikája (FATS), valamint az éves gazdaságszerkezeti statisztika (SBS) alapján.

[7]:↑ A hazai és a külföldi irányítású szervezetek termelékenységének elemzése a külföldi leányvállalatok statisztikája (FATS), valamint az éves gazdaságszerkezeti statisztika (SBS) alapján készült.

[8]:↑ A felsorolás nem tartalmazza az adóoptimalizálást szolgáló off-shore pénzügyi centrumokból irányított leányvállalatok székhelyeit és az adatvédelem alá eső adatokat.

[9]:↑ Létszám-kategóriák alapján meghatározott vállalatméret.

[10]:↑ Az egyes kategóriák meghatározása az Eurostat módszertana alapján készült, amelyről bővebb információ a módszertani megjegyzésekben található.

[11]:↑ Összes ráfordítás alatt – a rendelkezésre álló adatok alapján – az anyagjellegű, személyi jellegű és egyéb ráfordítások összegét értjük.

További adatok, információk

Táblák (STADAT)
Tájékoztatási adatbázis
Módszertan

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu