Összefoglalás

• Nagyrészt a tavasszal kirobbant járvány és a kifutó nagy állami megrendelések hatására Magyarországon az építőipar bruttó hozzáadott értéke a 2019. évi jelentős növekedés után 2020-ban összehasonlító áron 9,4%-kal csökkent.
• Az építőipari teljesítmény visszaesése a GDP volumenét 0,5 százalékponttal mérsékelte.
• A termelés volumene 9,1%-kal csökkent, ezen belül az épületek építése 5,7, az egyéb építményeké 13,1%-kal volt kisebb az előző évinél.
• A 2020-ban kötött új szerződések állománya – összehasonlító áron számolva – 1,5%-kal elmaradt, az év végi szerződéseké pedig 7,8%-kal meghaladta az előző évit.
• Az építőipari termelői árak 2020-ban átlagosan 7,4%-kal nőttek az előző évihez viszonyítva. Ezzel folytatódott a korábbi évek erőteljes drágulása.
• Az alkalmazásban állók száma 0,2%-kal emelkedett a legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozásoknál. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók 2020. évi átlagkeresete 320,7 ezer forint volt, 11,4%-kal magasabb az előző évinél.

Nemzetközi kitekintés

Az Európai Unióban (EU27_2020) és az eurózónában az építőipar súlya – a hozzáadott érték arányában – 2011 óta 5,0–5,6, a visegrádi országokban pedig 5,5–8,0% között mozog. Magyarországon 2020-ban az építőipar 5,5%-kal részesedett a nemzetgazdaság hozzáadott értékéből.

Az Európai Unión belül

• Németország és Franciaország építőipari teljesítménye kiemelkedő, uniós szinten a nemzetgazdasági ág hozzáadott értékéből előbbi 27, utóbbi 16%-kal részesedett,
• a többi tagország aránya 10% alatti volt,
• a V4-ek részesedése 8,3%, Magyarországé pedig nem érte el az 1%-ot.

Az Európai Unió (EU27_2020) és az eurózóna építőipari termelése 2015 és 2019 között emelkedett, 2020-ban viszont az Európai Unióban összességében 5,0, az eurózónában 5,7%-kal csökkent. A nagyobb tagállamok közül csak Németországban nőtt a termelés (2,6%-kal), ezzel szemben Franciaországban 15,0, Spanyolországban 12,1, Olaszországban 8,2%-kal visszaesett. A visegrádi országok mindegyikében elmaradt a termelés a 2019. évitől: a legnagyobb mértékben (11,4%) Szlovákiában, a legkevésbé (4,3%) Lengyelországban.

Három év után megállt az építőipar nemzetgazdasági teljesítményből való részesedésének a növekedése

A hazai építőipar 2020-ban nagyrészt a tavasszal kirobbant járvány és a kifutó nagy állami megrendelések hatására a korábbiaknál nehezebb évet zárt, kibocsátása a nemzetgazdasági átlagot meghaladóan csökkent. Ugyanakkor az építőiparban foglalkoztatottak számának 2017 óta jellemző bővülése, valamint a vállalkozások számának gyarapodása 2020-ban is folytatódott, és a gazdaság egészére jellemző mértéket meghaladva ezeken a területeken tovább nőtt az építőipar részesedése.

9,4%-kal csökkent az építőipar bruttó hozzáadott értéke

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a 2019. évi 4,6%-os növekedés után 2020-ban 5,0%-kal csökkent. 2020-ban szinte mindegyik nemzetgazdasági ág teljesítménye elmaradt az egy évvel korábbitól, így – megtörve a 2017–2019. évi jelentős emelkedést – az építőiparé is 9,4%-kal kisebb lett.

Az építőipar 0,5 százalékponttal csökkentette a GDP volumenét. Nemzetgazdasági súlya a bruttó hozzáadott érték alapján

• 2010–2015-ben folyó áron számítva 3,9–4,2% között változott,
• 2016-ban a termelés jelentős visszaesése miatt 3,6%-ra csökkent,
• 2017–2019-ben a termelés bővülésének köszönhetően 4,2, 5,1, illetve 5,6%-ra emelkedett,
• 2020-ban a nemzetgazdasági átlagnál nagyobb mértékű visszaesés miatt részesedése 5,5% volt.

Egyre több az új építőipari vállalkozás

Az építőiparban működő vállalkozások száma 2010 és 2013 között − a termelés visszaesésével összefüggésben − folyamatosan csökkent. Ugyanakkor a 2014-től tartó emelkedést az építőipari termelés 2016. évi nagyarányú visszaesése sem állította meg, 2019-ben 92,1 ezer vállalkozás működött az építőiparban.

A regisztrált építőipari vállalkozások száma 2017 óta nő, köszönhetően az újonnan indulók dinamikus gyarapodásának. A négy éve tartó bővülés eredményeként összességében négytizeddel emelkedett az építőipari cégek száma, arányuk az önálló vállalkozások körében a héttizedet is meghaladta. 2020 végén 124,3 ezer vállalkozást tartottak nyilván az építőiparban, 9,0%-kal többet az egy évvel korábbinál (114,0 ezer). 2020-ban 18,0 ezer vállalkozás alakult (az összes építőipari vállalkozás 14,4%-a) és 8,4 ezer szűnt meg.

A nemzetgazdaság egészéhez hasonlóan az építőipart is hosszú ideje a kis- és középvállalkozások számbeli túlsúlya jellemzi.

• Az elmúlt években a regisztrált vállalkozások 90%-ának 5-nél kevesebb alkalmazottja volt. Arányuk különösen a speciális szaképítésben (93%), ezen belül is az épületgépészeti szerelés és a befejező építés (2020-ban 92, illetve 96%) alágazatokban jelentős.
• A legalább 50 fős szervezetek aránya nem érte el az 1%-ot.

A társas vállalkozások száma 2020. december 31-én 5,9%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál, minden építőipari ágazatban emelkedett. Folytatódott az önálló vállalkozók számának gyors növekedése (11,7%), a legnagyobb mértékű bővülés (12,7%) a speciális szaképítés ágazatban történt. Az önálló vállalkozók aránya 2020 végére elérte az 55%-ot, öt év alatt 12 százalékponttal nőtt.

Főtevékenysége alapján a legtöbb, csaknem 90 ezer vállalkozás a speciális szaképítés ágazatba, ezen belül közel 37,4 ezer – az összes építőipari vállalkozás 30%-a – az épületgépészeti szerelés alágazatba tartozott.

Tovább bővült a foglalkoztatás az építőiparban

Az építőiparban az ezredfordulót követő évtized első felét jellemző létszámnövekedés 2007-ben megtört, és a termelés visszaesésével összhangban 2013-ig 38 ezer fővel csökkent az alkalmazásban állókAlkalmazásban álló az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és munkaszerződése, munkavégzésre irányuló megállapodása alapján, havi átlagban legalább 60 munkaórában, munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett.^[1] száma. 2014-től már emelkedik a létszám, amit a 2016-os jelentős termelés-visszaesés sem állított meg. 2020-ban 157,1 ezren dolgoztak a legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozásoknál, 0,2%-kal többen (a nemzetgazdaság egészében 3,4%-kal kevesebben), mint egy évvel korábban.

• Az alkalmazásban állók 72%-át adó fizikai foglalkozásúak száma 111,8 ezer, a szellemieké 45,2 ezer fő volt, 1,0%-kal kevesebb, illetve 3,6%-kal több a 2019. évinél.
• Az alkalmazásban állók száma az épületek építésében és a speciális szaképítésben emelkedett (0,1 illetve 1,8%-kal), az egyéb építmények építése ágazatban 2,5%-kal csökkent.

A lakossági munkaerő-felmérés adatai alapján az építőipari foglalkoztatás 2013 óta folyamatosan, 2017-től pedig már nemzetgazdasági átlag felett bővült. 2020-ban az összes foglalkoztatottFoglalkoztatott, aki a referencia-időszakban (az úgynevezett vonatkozási héten) legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol.^[2] száma 0,9%-kal csökkent, viszont az építőiparban 5,0%-kal dolgoztak többen. A 361,6 ezer fő a nemzetgazdaság egészében foglalkoztatottak 7,9%-át tette ki, arányuk 4 év alatt összesen 1,6, a 2019. évihez képest 0,4 százalékponttal emelkedett. A férfiak 13,0, a nők 1,4%-a dolgozott az építőiparban, ahol a munkavállalók többsége, 92,1%-a férfi volt.

Az építőiparban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2020-ban 11,4%-kal – a nemzetgazdaság egészére vonatkozó 9,7%-nál nagyobb mértékben – nőtt, de összege továbbra is sokkal, 20,5%-kal kisebb volt a nemzetgazdasági átlagnál, ezzel a gazdasági ágak rangsorában az utolsók között állt. Az elmaradásnak csak részben oka a fizikai foglalkozásúak magas aránya (a nemzetgazdaság 51%-os átlagával szemben 71%), mivel mind a fizikai, mind a szellemi foglalkozásúak átlagkeresete kisebb volt (13,1, illetve 6,8%-kal). Az építőiparban a havi bruttó átlagkereset 320,7 ezer forintot tett ki, a fizikai foglalkozásúak 255,3 ezer, a szellemiek 478,0 ezer forintot kerestek. Az építőiparon belül a legmagasabb – az építőipari átlagot 34,9, illetve 34,2%-kal meghaladó – havi keresetet az út, vasút építése és a közműépítés alágazatban érték el, ahol a szellemi foglalkozásúak rendre 29,3 és 36,4, a fizikai foglalkozásúak pedig 29,4 és 21,8%-kal kerestek többet az építőipari átlagnál. Ebben a két alágazatban az átlagbérek felülmúlták a nemzetgazdasági átlagot.

Kismértékben csökkentek az építőipar beruházásai

Az építőiparban tevékenykedő gazdasági szervezetek beruházásai – követve a termelés felfutását – 2016 óta folyamatosan bővültek, azonban a tendencia 2020-ban megtört: a tárgyieszköz-beszerzések volumene az év egészét tekintve 2,7%-kal elmaradt a 2019. évi, magas bázistól. Ehhez jelentős mértékben hozzájárult a pandémia okozta kedvezőtlen gazdasági környezet. Az előzetes adatok alapján 2020-ban 235,9 milliárd forintot fordítottak fejlesztésekre. Az építőipari vállalkozások beruházásainak csökkenése azonban csupán az egyéb építmények építése és a speciális szaképítés ágazatokat érintette, mivel az épületek építése ágazatban nőttek a beruházások.

Az építőipar – a korábbi évekkel megegyezően – a kis súlyú beruházási teljesítményértéket megvalósító ágak közé tartozott, az összes nemzetgazdasági beruházásnak csupán 2,2%-át adta. Az építőipari beruházások anyagi-műszaki összetételét tekintve az építési beruházások 35%-kal nőttek, míg a teljes beruházások hattizedét kitevő gép- és berendezésberuházások éves szinten 18%-kal zsugorodtak. Ez utóbbi csoporton belül az importból származó gépekhez köthető beruházások visszaesése volt a legjelentősebb.

Lassult a termelői árak növekedése

Az építőipar termelői árai 2020-ban az előző évinél kisebb mértékben, átlagosan 7,4%-kal emelkedtek. Ezzel megváltozott az a trend, miszerint az árak 2014 óta évről évre egyre nagyobb mértékben nőttek. Az ágazatok közül leginkább az épületek építésének drágulása mérséklődött, amivel az egyes ágazatok árváltozása kiegyenlítettebbé vált.

A lakóépületek közül az egylakásos épületek termelői árai 7,2, a két és annál több lakásos épületeké 7,1%-kal emelkedtek. A legnagyobb mértékben a hivatali, valamint a nagy- és kiskereskedelmi épületek (8,2%) árai nőttek, a legkevésbé a távolsági csővezetékek, távközlő és elektromos hálózatok és műtárgyaiké (5,8%).

Az árakat a kereslet mérséklődése és a költségek növekedése alakította. A bérek jelentős emelkedése (11,4%) mellett az építőanyag-ipar zömét adó nemfém ásványi termékek belföldi termelői árai is magasabbak voltak (6,3%-kal), mint az előző évben.

Az építőipar termelési volumene 9,1%-kal csökkent

Az építőipari termelés 2006 és 2012 között mintegy 40%-kal visszaesett. A 2013 és 2015 közötti növekedés eredményeként 2015-re az építőipar teljesítménye meghaladta a 2000. évit, majd a 2016-os jelentős csökkenést követően ismét elmaradt attól. A 2017-ben kezdődött bővülés hatására a termelés 2019-ben, majd a visszaesés ellenére 2020-ban is meghaladta a válság előtti legmagasabb, 2005–2006. évi szintet.

2020-ban az építőipari termelés értéke folyó áron 4270,4 milliárd forint volt, az előző évihez képest összehasonlító áron számítva 9,1%-kal alacsonyabb. A termelés minden negyedévben elmaradt az egy évvel korábbi, magas bázistól. A koronavírus okozta járvány hatása az építőiparban májusban jelentkezett, a termelés 17,4%-os visszaesésével. A további hónapokban november kivételével minden hónapban elmaradt a termelés az egy évvel korábbiakhoz képest.

2020-ban mindkét építményfőcsoport termelése elmaradt az egy évvel korábbitól: az épületek építése 5,7, az egyéb építményeké 13,1%-kal. Az építőipari munkák 56,5%-át épületeken, 43,5%-át egyéb építményeken végezték.A KSH az építőiparban két osztályozást használ. A TEÁOR a végzett munkák jellege (pl. épületek és egyéb építmények szerkezetépítése, épületgépészeti szerelés, befejező építés) szerint, az Építményjegyzék pedig az építmények típusa szerint osztályoz. Az évközi adatgyűjtés az Építményjegyzék szerint csak épületek, illetve egyéb építmények szerinti bontást tartalmaz. Ennél részletesebb adatok csak később, az éves építőipar-statisztikai adatgyűjtésből állnak rendelkezésre.^[3]

Szinte valamennyi nemzetgazdasági ágban számottevően mérséklődött az építési kedv, összességében – összehasonlító áron – 2,8%-kal csökkentek az építési beruházások. Többek között visszaesett az állami infrastrukturális beruházások kivitelezése, az üzleti szolgáltatások (pl. szálláshely-vendéglátás) állóeszközeinek korábbi években jellemző bővítése, ugyanakkor nőttek a lakás- és egyéb ingatlanberuházások.

Az év folyamán mindhárom építőipari ágazat termelése visszaesett

Az épületek építése – épületek szerkezetkész építését tartalmazó – ágazat termelése 2020-ban 10,6%-kal csökkent. A nem lakóépületek közül elsősorban ipari, kereskedelmi, oktatási (főként egyetemi) épületek, sportcsarnokok építésén és felújításán végeztek nagy értékű munkákat. Az év során mintegy harmadával több lakást építettek az előző évinél (átlagos alapterületük 1,4%-os növekedése mellett).

Az egyéb építmények építése ágazat kibocsátása jelentősen, 15,8%-kal visszaesett. Az ágazat két meghatározó területe közül a több mint 60%-ot képviselő út- és vasútépítés termelése 17,6, az egynegyedes részarányú közműépítésé 15,9%-kal maradt el a 2019. évitől.

Az építőipari kibocsátás több mint 40%-át előállító speciális szaképítés termelése a másik két ágazatnál kisebb mértékben, 3,5%-kal mérséklődött, ezen belül az ágazat produktumának csaknem felét adó épületgépészeti szerelésben 3,2%-os növekedés, a befejező építésben 3,6%-os csökkenés következett be.

2020-ban csak a legnagyobb vállalkozások termelése emelkedett

2020-ban a létszám-kategóriák szerint képzett vállalkozáscsoportok közül a 250 főnél nagyobbak növelték a termelésüket, a többiben csökkent a volumen a 2019. évihez képest.

• A legnagyobb – legalább 250 főt foglalkoztató – szervezetek teljesítménye 4,9%-kal emelkedett, az építőipari termelésen belüli részesedésük kismértékben (az előző évi 8,9%-ról 10,3%-ra) nőtt. Ebben a létszám-kategóriában a legnagyobb súlyt képviselő út- és vasútépítéssel foglalkozó nagyvállalatok termelése 3,3%-kal bővült. Az építőipari nagyvállalkozások körében kisebb súllyal bíró, épületek szerkezetépítésével foglalkozó szervezetek termelése 12,5%-kal emelkedett.
• Az építőipari kibocsátás szintén jelentős részét adó 50–249 fős szervezetek termelése 12,8%-kal csökkent.
• A 20?49 fő közötti szervezetek teljesítménye 13,4, a kisebb (10–49 fős) vállalkozásoké 17,8%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Nagy számuk ellenére a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások az építőipari kibocsátásnak alig több mint kétötödét adták, körükben 6,2%-kal csökkent a termelés az előző évihez képest.

A legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások egy alkalmazásban állóra jutó termelési értéke 18,6 millió forint volt 2020-ban, 5,4%-kal kisebb az egy évvel korábbinál. Az épületek építése ágazatban az építőipari átlagnál 8,0%-kal alacsonyabb, az egyéb építmények építése területén 55,3%-kal magasabb volt a termelékenység, köszönhetően az út- és vasútépítés nagyobb fajlagos teljesítményének. A speciális szaképítés termelékenysége viszont csaknem negyedével elmaradt az építőipari átlagtól, elsősorban az ilyen tevékenységet végző nagyszámú kisszervezetek alacsony termelékenysége miatt.

7,8%-kal emelkedett az év végi szerződésállomány volumene

Az építőipar év végi szerződésállománya 2112,5 milliárd forint volt. Ezen belül a 2020. évi termelés 34,2%-át (826,9 milliárd forintot) az épületek építésére, 69,3%-át (1285,6 milliárd forintot) az egyéb építményekre kötött szerződések tették ki. Az előbbi arány az elmúlt éveket nézve a legnagyobb volt. Az év végi összes szerződésállomány volumene 7,8%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 60,8%-kal meghaladta a 2019. év végit, az egyéb építményeké viszont 11,0%-kal elmaradt attól.

A 2020-ban kötött új szerződések volumene 1,5%-kal alacsonyabb volt az előző évinél, épületekre 2,7%-kal nagyobb, egyéb építményekre 5,6%-kal kisebb volumenű új szerződést kötöttek.

Területi összehasonlítás

A kivitelezés helye szerint a legalább 5 főt foglalkoztató szervezetek 2019-ig Budapesten végezték az építőipari termelés egyötödét. Pest megye részesedése 10% feletti, a többi megyéé 1–8% közötti volt.

A legalább 5 főt foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai alapján az építőipari termelése két megye kivételével mindenütt csökkent. A legnagyobb visszaesés a nyugati országrészben, Győr-Moson-Sopron (23%) és Vas megyében (20%) történt, de a megyék kétharmadában és a fővárosban is legalább egytizeddel alatta maradt a 2020. évi termelés volumene az egy évvel korábbinak. Ehhez főként az egyéb építmények kivitelezésének elmaradása járult hozzá, ugyanakkor néhány megye (többek között Békés, Hajdú-Bihar, Nógrád, Komárom-Esztergom), valamint a főváros kivitelezőinek teljesítménye nagyobbrészt az épületépítések visszaesése miatt csökkent. Az építőipari termelés volumenének Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér megyei csekély mértékű (2,7, illetve 1,3%-os) növekedésében szintén az egyéb építmények építése játszott meghatározó szerepet, az épületek építése ugyanis mindkét megyében elmaradt a 2019. évitől.

Az év végi szerződésállomány volumene a jellemzően alacsony bázishoz képest a megyék mintegy felében meghaladta az egy évvel korábbit, amihez az esetek többségében az év utolsó hónapjaiban megélénkült épületépítési kereslet járult hozzá.

A legalább 5 főt foglalkoztató építőipari szervezeteknél alkalmazásban állók csaknem 30%-a a budapesti székhelyű szervezeteknél dolgozott 2020-ban. Ezen belül a fizikai foglakozásúak 26,6, a szellemiek 36,3%-át alkalmazták a fővárosban bejegyzett szervezetek. A többi régió 7–15%-kal részesedett az építőiparban alkalmazásban állók számából.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2020-ban a Tolna megyei székhelyű szervezetek körében emelkedett a legnagyobb mértékben (19%-kal), de a megyék több mint felében és a fővárosban is 10%-ot meghaladó növekedés történt. A legmagasabb havi átlagkeresetet (466 ezer forint), az országos átlag mintegy másfélszeresét szintén a Tolna megyei kivitelezőknél alkalmazásban állók érték el. Ezen kívül még a fővárosban, valamint Vas, Bács-Kiskun és Fejér megyében haladta meg a bruttó kereset az országos átlagot, illetve Zala megyében gyakorlatilag megegyezett azzal. Az átlagon felüli értékeket döntően az egyéb építmények építése ágazatban elért keresetek eredményezték, csak a budapesti és a Fejér megyei székhelyű kivitelezőkről mondható el, hogy alkalmazottaik mindhárom építőipari ágazatban az országos átlag felett kerestek. Az építőipari keresetek az ország keleti felében Nógrád, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében alakultak a legkedvezőtlenebbül, 30% körüli mértékben elmaradtak az országos átlagtól. Ezekben a megyékben a legnagyobb mértékű lemaradás az egyéb építmények építése területén, a legkisebb pedig a speciális szaképítésben dolgozókat jellemezte.

Az egy alkalmazásban állóra jutó termelési érték a budapesti, a dél-alföldi és a közép-dunántúli székhelyű szervezeteknél az építőipari átlag feletti (22,8, 21,9 illetve 20,1 millió forint), az észak-magyarországiaknál és a dél-dunántúliaknál pedig a legalacsonyabb (12,5 és 13,1 millió forint) volt. A megyék közül Bács-Kiskun és Fejér megyében alakult a legkedvezőbben az egy alkalmazásban állóra jutó termelési érték. Ebben a két megyében az egyéb építmények ágazatba sorolt szervezetek termelékenysége volt kiugróan magas, több, mint az ágazati átlag kétszerese.

[1]:↑ Alkalmazásban álló az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, és munkaszerződése, munkavégzésre irányuló megállapodása alapján, havi átlagban legalább 60 munkaórában, munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett.

[2]:↑ Foglalkoztatott, aki a referencia-időszakban (az úgynevezett vonatkozási héten) legalább 1 óra, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy munkájától csak átmenetileg (szabadság, betegség stb. miatt) volt távol.

[3]:↑ A KSH az építőiparban két osztályozást használ. A TEÁOR a végzett munkák jellege (pl. épületek és egyéb építmények szerkezetépítése, épületgépészeti szerelés, befejező építés) szerint, az Építményjegyzék pedig az építmények típusa szerint osztályoz. Az évközi adatgyűjtés az Építményjegyzék szerint csak épületek, illetve egyéb építmények szerinti bontást tartalmaz. Ennél részletesebb adatok csak később, az éves építőipar-statisztikai adatgyűjtésből állnak rendelkezésre.

További adatok, információk

Módszertan
Táblák (STADAT)

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu