Összefoglalás

• Az építőipar bruttó hozzáadott értéke a 2018. évi jelentős növekedés után 2019-ben összehasonlító áron 21%-kal emelkedett.
• Az építőipar teljesítménybővülése Magyarország GDP-volumennövekedését 1,0 százalékponttal növelte.
• 2019-ben az építőipari termelés volumene 22%-kal nőtt, ezen belül az épületek építése 20, az egyéb építményeké 24%-kal múlta felül az előző évit.
• A 2019-ben kötött új szerződések összehasonlító áron számított értéke 11%-kal nagyobb, az év végi szerződésállomány pedig közel ugyanennyivel kisebb volt az előző évinél.
• Az alkalmazásban állók száma 8,1%-kal emelkedett a legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozásoknál. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók 2019. évi átlagkeresete 287,9 ezer forint volt, 13%-kal több az előző évinél.
• Az építőipari termelői árak 2019-ben átlagosan 9,7%-kal nőttek az előző évihez viszonyítva.

Nemzetközi kitekintés

Az Európai Unióban (EU-28)¹ és az eurózónában az építőipar súlya – a hozzáadott érték arányában – az elmúlt években 5–5,5% között változott, a visegrádi országokban 6–7% között alakult. Magyarországon 2019-ben az építőipar 5,5%-kal részesedett a nemzetgazdaság hozzáadott értékéből. Az Európai Unió építőiparának hozzáadott értékén belül Németország súlya 20% körüli, Franciaországé és az Egyesült Királyságé 15–16%. A visegrádi országok részesedése együtt 6–7%, Magyarországé 1% alatti.

Az Európai Unió (EU-28) és az eurózóna építőipari termelése 2015 óta minden évben emelkedett. A termelés 2019-ben az Európai Unióban 2,6, az eurózónában 1,8%-kal bővült. A nagyobb tagállamok közül csak Spanyolországban csökkent a termelés (2,4%-kal), ezzel szemben Németországban 3,7, az Egyesült Királyságban 2,5, Franciaországban 0,8, Olaszországban 2,0%-kal növekedett. A visegrádi országok közül Lengyelországban 3,8, Csehországban 2,6 %-kal magasabb volt a kibocsátás az előző évinél, míg Szlovákiában 3,3%-kal kisebb.

Az építőipar helye a nemzetgazdaságban

21,4%-kal nőtt az építőipar bruttó hozzáadott értéke

Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) – a 2018. évi 5,1%-os növekedés után – 2019-ben 4,9%-kal emelkedett az előző évihez viszonyítva. A növekedéshez a legtöbb nemzetgazdasági ág hozzájárult, legnagyobb mértékben a piaci alapú szolgáltatások. Az építőipar bruttó hozzáadott értéke – folytatva a 2017–18. évi jelentős emelkedést – 2019-ben összehasonlító áron számítva 21,4%-kal nőtt.

Az építőipar teljesítménybővülése Magyarország GDP-jének a volumennövekedését 1,0 százalékponttal növelte. A nemzetgazdasági súlya a bruttó hozzáadott érték alapján

• 1995–2015-ben folyó áron számítva 3,9–5,8% között változott, ezen belül 2006 és 2012 között folyamatosan mérséklődött,

• 2016-ban a termelés jelentős visszaesése miatt 3,6%-ra csökkent,

• 2017–2019-ben a termelés bővülésének köszönhetően 4,3, 5,3, illetve 6,5%-ra emelkedett.

2019-ben a nemzetgazdaságban alkalmazásban állók² létszáma 3 millió 186 ezer fő volt a legalább 5 főt foglalkoztató szervezetek körében, ami 0,4%-os emelkedést jelent az előző évihez képest. Ezen belül az építőiparban 156,7 ezer fő állt alkalmazásban, 8,1%-kal többen, mint 2018-ban. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó nominális keresete, illetve nettó átlagkeresete 2019-ben egyaránt 11%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál. Az építőiparban 13%-kal emelkedett a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó, illetve nettó keresete.

Az építőipar – az itt működő nagyszámú 5 fősnél kisebb vállalkozásoknak is köszönhetően – a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak létszámából 7,6%-kal részesedett.

Egyre több az új építőipari vállalkozás

Az építőiparban működő vállalkozások száma 2009 és 2013 között − a termelés visszaesésével összefüggésben − folyamatosan csökkent. Ugyanakkor a 2014-től tartó emelkedést az építőipari termelés 2016. évi nagyarányú visszaesése sem állította meg, 2017 végén 67 ezer vállalkozás működött az építőiparban.

A regisztrált építőipari vállalkozások száma 2017 óta nő, köszönhetően az újonnan indulók gyors gyarapodásának. 2019 végén 114,5 ezer vállalkozást tartottak nyilván az építőiparban, 12%-kal többet az egy évvel korábbinál (102,4 ezer). 2019-ben 20,3 ezer vállalkozás alakult (az összes építőipari vállalkozás 17%-a) és 8,7 ezer szűnt meg.

A nemzetgazdaság egészéhez hasonlóan az építőipart is hosszú ideje a kis- és középvállalkozások számbeli túlsúlya jellemzi.

• Az elmúlt években a regisztrált vállalkozások 90%-ának 5-nél kevesebb alkalmazottja volt. Arányuk különösen a speciális szaképítésben (91%), ezen belül is az épületgépészeti szerelés (92%) és a befejező építés (95%) alágazatokban jelentős.
• A nagy (legalább 50 fős) szervezetek száma 1% alatti.

A társas vállalkozások száma 2019. december 31-én 5,1%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál, számuk minden építőipari ágazatban emelkedett. Folytatódott az önálló vállalkozók számának gyors emelkedése (18%), ők az összes építőipari vállalkozás több mint felét adták. Az önálló vállalkozások száma a legnagyobb mértékben, ötödével a speciális szaképítés ágazatban emelkedett.

Fő tevékenysége alapján a legtöbb, csaknem 80 ezer vállalkozás a speciális szaképítés ágazatba, ezen belül közel 34,4 ezer – az összes építőipari vállalkozás 30%-a – az épületgépészeti szerelés alágazatba tartozott.

Bővült a foglalkoztatás az építőiparban³

Az építőiparban az ezredfordulót követő évtized első felét jellemző létszámnövekedés 2007-ben megtört, utána a termelés visszaesésével összhangban 2013-ig 38 ezer fővel csökkent az alkalmazásban állók száma. 2014-től emelkedik az építőiparban dolgozók száma, amit a 2016-os jelentős termelés-visszaesés sem állított meg. 2019-ben is az előző évinél 8,1%-kal többen, 156,7 ezren dolgoztak a legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozásoknál. Az alkalmazásban állók 72%-át adó fizikai foglalkozásúak száma 112,9 ezer, a szellemieké 43,6 ezer fő volt, 7,7, illetve 11%-kal magasabb a 2018. évinél. Az építőipar mindhárom ágazatában emelkedett az alkalmazásban állók száma.

A lakossági munkaerő-felvétel adatai alapján 2019-ben az építőiparban foglalkoztatott 343,3 ezer fő a nemzetgazdaság egészében foglalkoztatottak 7,6%-át tette ki, ezen belül a férfiak 13, a nők 1,3%-át foglalkoztatták az építőiparban.

Az építőipari havi bruttó átlagkereset 2019-ben 13%-kal – a nemzetgazdaság egészére jellemzőnél (11%) nagyobb mértékben – nőtt, de összege továbbra is jelentősen, 22%-kal kisebb volt a nemzetgazdasági átlagnál, ezzel az építőipar a nemzetgazdasági ágak rangsorában az utolsók között állt. Az elmaradásnak csak részben oka a fizikai foglalkozásúak magas aránya (72%, szemben a nemzetgazdasági 52%-kal), mivel mind a fizikai, mind a szellemi foglalkozásúak átlagkeresete kisebb az átlagosnál (15, illetve 9%-kal). Az építőiparban a bruttó átlagkereset 287,9 ezer forint volt, a fizikai foglalkozásúak 230,9, a szellemiek 430,0 ezer forintot kerestek. Az építőiparon belül a legmagasabb – az építőipari átlagot 36, illetve 37%-kal meghaladó – havi keresetet az út, vasút építése és a közműépítés alágazatban érték el, ahol a szellemi foglalkozásúak rendre 32 és 35, a fizikai foglalkozásúak pedig 30 és 26%-kal kerestek többet az építőipari átlagnál. Ebben a két alágazatban a bérek a nemzetgazdasági átlag felett voltak.

Folytatódott az építőipari beruházások növekedése

Az építőipari termelés erőteljes növekedése pozitívan hatott az elmúlt években az építőipari szervezetek beruházási hajlandóságára, mivel a konjunktúra következtében a fejlesztések megtérülései kedvezőbbek lettek. Az építőiparban tevékenykedő gazdasági szervezetek beruházásai – követve a termelés felfutását – 2016 óta folyamatosan bővülnek, a tendencia 2019-ben is folytatódott.

Az építőipari vállalkozások beruházásainak növekedéséhez 2019-ben is jelentős mértékben hozzájárult az általánosan kedvező gazdasági környezet: a gazdaság szinte valamennyi ágazatában (nagyrészt uniós forrásból finanszírozott állami infrastrukturális beruházások kivitelezése, az energiaipar és a feldolgozóipar termelési kapacitásának további bővítése, valamint a lakás- és egyéb ingatlanberuházások) számottevő volt az építési kedv, ami a továbbra is magas szerződésállományokon keresztül pótlólagos fejlesztésekre ösztönözte az építőiparban tevékenykedő vállalkozásokat.

Az előzetes adatok alapján 2019-ben 212,9 milliárd forintot fordítottak a beruházásokra az építőiparban, összehasonlító áron 28%-kal többet az egy évvel korábbinál. Az építőipari vállalkozások beruházásainak élénkülése azonban csupán az épületek építése és a speciális szaképítés ágazatokat érintette, mivel az egyéb építmények építése ágazatban csökkentek a beruházások. Az építőipar – a korábbi évekkel megegyezően – a kis súlyú beruházási teljesítményértéket megvalósító ágak közé tartozott, az összes nemzetgazdasági beruházásnak csak 2,0%-a valósult meg az építőiparban. Az építőipari beruházások anyagi-műszaki összetételét tekintve az építési beruházások 43%-kal nőttek, míg a gép- és berendezésberuházások – ettől elmaradva – éves szinten 22%-kal növekedtek. Ez utóbbi csoporton belül a belföldi gyártásból származó gépekhez köthető beruházások 41%-os növekedése volt a legjelentősebb.

Tovább emelkedtek a termelői árak

Az építőipar termelői árai 2019-ben az előző évihez hasonló mértékben, átlagosan 9,7%-kal emelkedtek. A több éven át tartó mérsékelt áremelkedés 2017-ben gyorsult fel. 2019 folyamán valamennyi ágazatban jelentősen nőttek az árak, a legnagyobb mértékben az épületek építésében. Az emelkedés üteme ugyanakkor eltérően alakult: a drágulás mértéke az épületek építése ágazatban lassult, az egyéb építmények építése ágazatban viszont az előző évinél nagyobb volt.

Az építmények jellemző építési tételeinek átlagos árváltozása alapján az egyes építmények árai ugyancsak tovább nőttek. A lakóépületek közül az egylakásos épületek termelői árai 9,8, a két és annál több lakásos épületeké 9,7%-kal emelkedtek. Bár valamennyi megfigyelt épülettípus áremelkedése nagymértékű volt, valamelyest elmaradt a 2018. évitől, miközben az egyéb építmények drágulása gyorsult. A leginkább a nagy- és kiskereskedelmi épületek (11%) árai nőttek, a legkevésbé a távolsági csővezetékek, távközlő és elektromos hálózatok és műtárgyaiké (7,9%).

Az árakat a kereslet élénkülése és a költségek növekedése alakította. A bérek jelentős emelkedése mellett az építőanyagok zömét adó nem fém ásványi termékek ágazat belföldi termelői árai is 11%-kal magasabbak voltak, mint az előző évben.

Az építőipar termelése

Az építőipari termelés 2019-ben haladta meg először a válság előtti legmagasabb szintet

2019-ben az építőipari termelés értéke folyó áron 4430,4 milliárd forint volt, az előző évihez viszonyítva összehasonlító áron számítva 22%-kal magasabb. Mind az épületeken, mind az egyéb építményeken végzett munkák volumene emelkedett. A termelés minden negyedévben meghaladta az egy évvel korábbit.

Az építőipari termelés 2006 és 2012 között mintegy 40%-kal visszaesett. A 2013 és 2015 közötti növekedés eredményeként 2015-re az építőipar teljesítménye magasabb volt a 2000. évinél, majd a 2016-os visszaesés miatt ismét elmaradt attól. A 2017 óta tartó növekedés eredményeként a termelés 2019-ben haladta meg először a válság előtti legmagasabb, 2005–2006. évi szintet.

2019-ben mindkét építményfőcsoport termelése emelkedett. Ezen belül az épületek építése 20, az egyéb építményeké 24%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. 2019-ben az építőipari munkák 54%-át végezték épületeken, 46%-át egyéb építményeken.⁴

Az év folyamán mindhárom építőipari ágazat termelése bővült

Az épületek építése – épületek szerkezetkész építését tartalmazó – ágazat termelése 2019-ben 19%-kal emelkedett. A nem lakóépületek közül 2019-ben elsősorban ipari, kereskedelmi, oktatási (elsősorban egyetemi) épületek, sportcsarnokok építése és felújítása járult hozzá a növekedéshez. Az év során épített lakások száma mintegy 20%-kal magasabb volt az előző évinél (átlagos alapterületük 2,7%-os csökkenése mellett). Az egyéb építmények építése ágazat kibocsátása jelentősen, 27%-kal emelkedett. Az ágazat két meghatározó súlyú alágazata közül a több mint 60%-ot képviselő út- és vasútépítés termelése 32, az egynegyedes részarányú közműépítésé 23%-kal haladta meg a 2018. évit. Az építőipari kibocsátás több mint 40%-át előállító speciális szaképítés termelése 20%-kal bővült, ezen belül az ágazat produktumának csaknem felét adó épületgépészeti szerelésben 22, a befejező építésben 25%-os termelésnövekedés következett be.

2019-ben a létszám-kategóriák szerint képzett vállalkozáscsoportok mindegyikében nőtt a termelés volumene a 2018. évihez képest.

• A legnagyobb – legalább 250 főt foglalkoztató – szervezetek teljesítménye 12%-kal emelkedett, míg az építőipari termelésen belüli részesedésük kismértékben (az előző évi 9,6%-ról 8,9%-ra) csökkent. Az e létszám-kategórián belül a legnagyobb súlyt képviselő út- és vasútépítéssel foglalkozó nagyvállalatok termelése 7,7%-kal bővült. Az építőipari nagyvállalkozások körében kisebb súllyal bíró, épületek szerkezetépítésével foglalkozó szervezetek termelése több mint egyharmadával bővült.
• Az építőiparban szintén jelentős súlyúnak számító, 50–249 fős szervezetek termelése 16%-kal növekedett.
• A 20–49 fő közötti szervezetek termelése 14, a kisebb (10–49 fős) vállalkozásoké 28%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Nagy számuk ellenére a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozások az építőipari kibocsátásnak csak kétötödét adták, körükben 28%-kal nőtt a termelés az előző évihez képest.

A legalább 5 főt foglalkoztató építőipari vállalkozások egy alkalmazásban állóra jutó termelési értéke 18,6 millió forint volt 2018-ban, 11%-kal nagyobb az egy évvel korábbinál. Az épületek építése ágazatban az építőipari átlagnál 10%-kal alacsonyabb, az egyéb építmények építése területén 78%-kal magasabb volt a termelékenység, köszönhetően az út- és vasútépítés nagyobb fajlagos teljesítményének. A speciális szaképítés termelékenysége ezzel szemben több mint 30%-kal kisebb volt az építőipari átlagnál, elsősorban az itt lévő nagyszámú kisszervezetek alacsony termelékenysége miatt.

10,5%-kal csökkent az év végi szerződésállomány volumene

Az építőipar év végi szerződésállománya 1856,0 milliárd forint volt, a 2019. évi termelés 42%-a. Ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződések állománya 495,6 milliárd, az éves termelés 20%-a, az egyéb építményekre vonatkozóké 1361,4 milliárd forint, a 2019. évi termelés 67%-a volt. Az év végi összes szerződésállomány volumene 10,5%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 39%-kal meghaladta a 2018. végit, az egyéb építményeké viszont 21%-kal elmaradt attól.

A 2019-ben kötött új szerződések volumene 11%-kal magasabb volt az előző évinél, épületekre 22%-kal, egyéb építményekre 2,5%-kal nagyobb volumenű új szerződést kötöttek.

Területi összehasonlítás

A kivitelezés helye szerint a legalább 5 főt foglalkoztató szervezetek az elmúlt években (2018-ig) Budapesten végezték az építőipari termelés egyötödét. Pest megye részesedése 10% feletti, a többi megyéé 1–8% közötti.

A legalább 5 főt foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai alapján 2019-ben mindegyik régióban emelkedett az építőipari vállalkozások termelése. A legkisebb mértékben (6,9%-kal) a Nyugat-Dunántúlon, a legjelentősebben a Pest és Észak-Magyarország régiókban székhellyel rendelkező vállalkozások termelése bővült (33, illetve 30%-kal). A budapesti szervezetek – teljesítményük 2019. évi 21%-os emelkedése mellett – az országos építőipari termelés több mint egyharmadát adták. A megyék közül csupán a Vas megyei székhelyű szervezetek termelése csökkent, a többi megyében 5 és 55% közötti növekedés volt.

A legalább 5 főt foglalkoztató építőipari szervezeteknél alkalmazásban állók csaknem 30%-a a budapesti székhelyű szervezeteknél dolgozott 2019-ben. Ezen belül a fizikai foglakozásúak 26, a szellemiek 37%-át alkalmazták a fővárosban bejegyzett szervezetek. A többi régió 8–13%-kal részesedett az építőiparban alkalmazásban állók számából.

Régiós szinten a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete a budapesti székhelyű szervezetek körében volt a legmagasabb, 341,7 ezer forint, 19%-kal meghaladta az országos átlagot. A bruttó átlagkereset a Nyugat-Dunántúlon és a Dél-Dunántúlon az országos átlag felett, a többi régióban az alatt volt. A régiók közül a korábbi évekhez hasonlóan Észak-Magyarországon voltak a legalacsonyabbak a keresetek az építőiparban. Az építőipar mindhárom ágazatában a Budapest régióban voltak a legmagasabbak az átlagkeresetek.

Az előző évhez hasonlóan az egy alkalmazásban állóra jutó termelési érték a budapesti és a dél-alföldi székhelyű szervezeteknél volt a legmagasabb (24,2 illetve 24,1 millió forint), az észak-magyarországiaknál és a dél-dunántúliaknál a legalacsonyabb (13,4 és 13,6 millió forint). A megyék közül Bács-Kiskun és Fejér megyében volt a legnagyobb az egy alkalmazásban állóra jutó termelési érték. Ebben a két megyében az egyéb építmények ágazatba sorolt szervezetek termelékenysége volt kiugróan magas.

További adatok, információk

Módszertan
Táblák (STADAT)

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu