A digitális fejlődés a gazdaság és a társadalom minden területén érezteti hatását. 2020-ban szinte minden hazai vállalkozásnak volt internetkapcsolata (94%), 63%-uk rendelkezett saját honlappal. A vállalkozások leginkább a helyhez kötött internetkapcsolatot veszik igénybe, de a mobilinternet-kapcsolat használata is jelentős. Az internet-előfizetések száma évről évre jelentősen emelkedik. A legnagyobb szolgáltatók az interneteléréssel párhuzamosan telefon- és televíziószolgáltatást is nyújtanak előfizetőiknek.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adataiForrás: az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezetében szereplő, A postai, hírközlési, média- és műsorszórási hatósági tevékenység című (OSAP 1705) éves statisztikai célú adatátvétele.[1] szerint a nyilvántartott telefonszolgáltatási jogosultságok száma 2020-ban kismértékben nőtt, ellenben az internetszolgáltatási és műsorelosztási jogosultságoké csökkent egy év alatt. Bár a helyhez kötött internetes technológia háttérbe szorult az utóbbi években, az engedélyek döntő része továbbra is ehhez kapcsolódik. A mobilszolgáltatási jogosultságok száma a telefon- és internetszolgáltatóknál is emelkedett az előző évhez képest. 2016 és 2020 között kétharmadára esett vissza a műsorelosztási jogosultságok száma, a műsorelosztók közel fele-fele arányban rendelkeztek televízió-, illetve rádióműsor elosztására szóló engedéllyel.
Dinamikusan nő az internetes szolgáltatások árbevétele
Magyarországon az internetes szolgáltatások rendkívül gyorsan bővülnek, lépést tartva a gyors technológiai fejlődéssel. Egyre nagyobb a széles sávú internettel való ellátottság, köszönhetően a nagy sebességű és a szupergyors széles sáv kiterjedt rendelkezésre állásának és magas arányú igénybevételének.
Évek óta magas fokú koncentráció jellemzi az internetszolgáltatók piacát: 2020-ban a 15 vezető (10 ezer feletti előfizetéssel rendelkező) szolgáltató cég a 10 millió előfizető 97%-át tudta magáénak, a középméretű (az 1–10 ezer közötti előfizetéssel rendelkező) vállalkozásokhoz az előfizetések 2,0, míg a legkisebb, az ezer előfizetésnél kevesebbel rendelkező szolgáltatókhoz 0,6%-a tartozott.
2020-ban az internet-hozzáférési szolgáltatások összes nettó árbevétele 326 milliárd forint volt, egy év alatt 8,2%-kal nőtt. Ezen belül a legnagyobb részaránnyal (54%) rendelkező mobilinternet bevétele 11%-kal emelkedett. Az árbevétel szintén jelentősen, 20%-kal bővült az optikai kategóriában és 2,2%-kal a kábeltévéhez kapcsolódó internet-előfizetéseknél, ezzel szemben az xDSL-előfizetésekből származó árbevétel 7,8%-kal csökkent.
A technológiai fejlődéssel és a használati szokások változásával párhuzamosan átalakult az internet-hozzáférési szolgáltatások összetétele is. Az előfizetésszám jelentős mértékű emelkedését nagymértékben meghatározta a gyors technológiai fejlődés, amit a 2000-es években a harmadik (3G), majd a 2012-ben Magyarországon is megjelent negyedik generációs (4G) technológia tett lehetővé.
2020-ban az internet-előfizetések száma meghaladta a 10 milliót, 1,6%-kal volt több az egy évvel korábbinál. A bővülést az optikai csoport 16, a vezeték nélküli 1,0 és a kábeltelevízió 1,8%-os növekedése határozta meg, miközben az xDSL-szegmens 11,4%-kal csökkent. A vezeték nélküli előfizetéseken belül évek óta meghatározó a mobilinternet, amely az összes internet-előfizetés 68%-át adta.
2020 végén a garantált sávszélességi kategórián belül a kiemelkedően gyors sebességet biztosító tartományokba (legalább 30 Mbit/s) már az előfizetések 54%-a tartozott, miközben a névleges kategórián belül ez az érték elérte a 87%-ot. A mennyiségi változás minőségi fejlődéssel is párosult: 2020-ban jelentős mértékben eltolódtak az előfizetések a kiemelkedően gyors sebességet biztosító tartományok irányába.
A helyhez kötött internet letöltési forgalma évről évre dinamikusan növekszik, a letöltési forgalom 18, a feltöltési 29%-kal volt nagyobb 2020-ban, mint az előző évben.
2020 végén országosan ezer lakosra összesen 338 helyhez kötött internet-előfizetés jutott. Az ezer lakosra jutó helyhez kötött internet-előfizetések száma 2020 végén Budapesten volt a legnagyobb (458), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legkevesebb (248).
A mobilhálózat adatforgalma több mint a másfélszeresére nőtt egy év alatt
A mobiltelefon- és/vagy mobilinternet-szolgáltatás elérését lehetővé tevő SIM-kártyák száma nem változott jelentősen az utóbbi években. Az aktív SIM-kártyák száma az előzetes adatok szerint 2020 végére az egy évvel korábbihoz képest 1,3%-kal, 12,7 millióra nőtt. (Az előfizetések száma tartalmazza a több mint 1,3 millió M2M-kártyát is, amely az emberi beavatkozás nélküli kommunikációt jelenti.) A telítődött mobilpiacon a lakosság számát meghaladó előfizetésszám (2020-ban száz lakosra 131 előfizetés jutott) hátterében a lakossági és az üzleti, valamint a mobilinternet-előfizetések együttes használata áll. Ezen belül a havidíjas előfizetések száma 2016 és 2020 között 30%-kal emelkedett, míg a feltöltőkártyásoké negyedével csökkent, arányuk 40%-ról 28%-ra apadt. Ennek az az oka, hogy a lakosság jobban preferálja a havidíjas előfizetéseket, mert a havidíj egy része vagy akár teljes egésze lebeszélhető, illetve további kedvezményekkel is együtt jár (korlátlan adatforgalom, kedvezményes készülékvásárlás).
A mobilhálózat adatforgalma a kombinált szolgáltatáscsomagok és a havidíjas előfizetések térnyerése következtében egy év alatt több mint másfélszeresére bővült. Az adatforgalom nagymértékű növekedéséhez hozzájárult az okostelefonok használata és az adatátviteli sebesség technológiai fejlesztése is. Az összes adatforgalom 94%-a 4G/LTE-rendszeren, 3,0%-a 3G/UMTS-hálózaton keresztül zajlott.
A digitalizáció elengedhetetlen a vállalkozások eredményes működéséhez
Magyarországon az infokommunikációs eszközök használatának elterjedtsége alapvetően stagnál, ez az uniós átlaghoz viszonyítva is igaz, ugyanakkor vannak olyan ágazatok, amelyek a digitalizáció magasabb szintjén állnak. 2020-ban szinte minden hazai vállalkozásnak volt internetkapcsolata (94%), 63%-uk rendelkezett saját honlappal. Utóbbiak közül minden ötödik vállalkozás lehetővé tette termékeik és szolgáltatásaik online megrendelését. A hazai vállalkozások összes árbevételének 23%-a származott elektronikus kereskedelemből. Informatikai szakembert a vállalkozások 29%-a alkalmazott, 40%-uk vett igénybe saját alkalmazottat, 63%-uk külső szakértőt az informatikai feladatok ellátására.
A foglalkoztatottak fele használ számítógépet és internetet
2020-ban átlagosan az uniós vállalkozások 98%-a rendelkezett internetkapcsolattal, Magyarországon a 94%-a. Hazánkban az internethasználat aránya az energiaiparban (99%), valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység területén (98%) éri el az EU-átlagot, de alig marad el ettől a víz- és hulladékgazdálkodás nemzetgazdasági ág (97%), az információ, kommunikáció (96%) és a feldolgozóipar is.
Jelentős a mobilinternet-használat az üzleti szférában
A vállalkozások leginkább a helyhez kötött internetkapcsolatot veszik igénybe, ugyanakkor hazánkban a mobilinternet-kapcsolat céges használata továbbra is meghatározó. 2020-ban az uniós cégek 93, a hazaiak 83%-a használt helyhez kötött széles sávú internetet, míg mobilinterneten a hazai vállalkozások 76%-a volt elérhető, meghaladva az uniós átlagot (70%).
Hazánkban, akárcsak az unióban a legtöbb, helyhez kötött széles sávú internetet használó vállalkozás 2020-ban a 30 és 100 Mbit/s közötti letöltési sebességgel rendelkezett (24, illetve 30%), de a vállalkozások mintegy ötöde 100 és 500 Mbit/s letöltési sebességgel tudta használni az internetet, miközben az unióban a vállalkozások negyedéről mondható el ugyanez. A 100 Mbit/s fölötti letöltési sebesség használatának az aránya Dániában (75%), Svédországban (69%), Belgiumban (68%) volt a legnagyobb, a hazai arány 36%.
2020-ban is megmaradt a különbség a helyhez kötött (83%), valamint a mobil (76%) széles sávú internet használata között a magyarországi vállalkozásoknál, az internettel rendelkező vállalkozások körében ugyanez az arány 89, illetve 82%. A fővárost (82%) leszámítva a széles sávú mobilkapcsolatot továbbra is a nyugat- és a közép-dunántúli vállalkozások (78, és 77%) vették leginkább igénybe. A helyhez kötött széles sávú internet használata Budapest régióban, Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön, valamint Közép-Dunántúlon volt a legmagasabb (85%). Mind a helyhez kötött, mind a mobil széles sávú internetkapcsolatot leginkább az energiaiparban (94, 84%) és az információ, kommunikáció (90, 88%) szakágban működő vállalkozások használták.
A hazai vállalkozások kétharmada van jelen online
Az Európai Unióban átlagosan a vállalkozások 77%-a rendelkezett honlappal 2020-ban. A magyar vállalkozások közel kétharmada (63%-a) élt ezzel a lehetőséggel, amivel hazánk még mindig az uniós rangsor alsó harmadában helyezkedik el. Ez az arány az internettel rendelkező hazai vállalkozásoknál 67%-ot tett ki.
Az egyes nemzetgazdasági ágak között jelentős az eltérés: az energiaiparban és az információ, kommunikáció területén működő vállalkozások több mint négyötöde rendelkezett honlappal, míg a szállítás, raktározás, valamint az építőipar nemzetgazdasági ágak vállalkozásainak mindössze a fele.
A honlappal rendelkező vállalkozások 81%-a nyújtott információt termékeivel és szolgáltatásaival kapcsolatban weboldalán keresztül, és közel harmada tette lehetővé ezek online megrendelését. Legnagyobb arányban továbbra is a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén működő vállalkozásoknál (59%) lehetett online rendelni. A rendelés nyomon követése a honlapos vállalkozások 14%-ánál volt biztosított, és 38%-uknál volt lehetőség a vállalkozás közösségi profiljához való hozzáférésre.
A mesterséges intelligencia technológiáján alapuló chatbot, virtuális asszisztens szolgáltatást a hazai vállalkozások mindössze 1,5%-a használja az ügyfelekkel való kapcsolattartás céljából. Az uniós átlag is csak 2,0%, a legmagasabb arányt a finn vállalkozásoknál találjuk (6,0%). Ennél sokkal elterjedtebb a hagyományos chatszolgáltatás, ezt a hazai vállalkozások 13%-a vette igénybe, ami megfelel az uniós átlagnak (12%).
Az élvonalban van hazánk az informatikai szakemberek foglalkoztatása terén
2019-ben az unió vállalkozásainak egyötöde alkalmazott informatikai szakembert, Magyarországon ez az arány a vállalkozások harmadára tehető. Ezzel hazánk az uniós tagországok rangsorában az élvonalban található, Finnország, Málta, Dánia, Belgium és Írország között.
Az infokommunikációs technológiák üzleti életbe való integrációjának egyik előfeltétele a vállalkozásnál munkát vállaló alkalmazottak digitális készségeinek fejlesztése. 2019-ben az EU-ban átlagosan minden tizedik vállalkozás biztosított informatikai továbbképzést az IT-szakemberei, és minden ötödik a nem informatikai tevékenységet végző alkalmazottai részére. Magyarország mindkét arány (8,0, illetve 13%) alapján a tagállamok rangsorának középmezőnyében helyezkedett el. Összességében az alkalmazottak 16%-a részesült informatikai továbbképzésben.Az informatikai továbbképzésre vonatkozó kérdések az informatikai feladatok ellátásához hasonlóan 2019-re vonatkoznak, ugyanakkor a 2020-as felmérésből származnak.[2]
Az uniós (71%) és a hazai (63%) vállalkozások jelentős része vett igénybe külső szakértőket az alapvető informatikai feladatok ellátására, ugyanakkor az uniós vállalkozások 41, a hazaiak 40%-ában végeztek ilyen tevékenységeket a saját alkalmazottak.
Az információ és kommunikáció nemzetgazdasági ágba tartozó vállalkozások közel kétharmada vásárolt felhőalapú szolgáltatást
2020-ban vállalkozások 25%-a vásárolt felhőalapú szolgáltatást.
Továbbra is kiemelkednek az információs, kommunikációs tevékenységet végző vállalkozások, amelyek 63%-a fizetett elő felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásra, 51%-uk használta ezt elektronikus levelezésre, 53%-uk fájlok interneten való tárolására. E két tevékenység, valamint az irodai szoftver felhőalapú alkalmazásként való használata volt a többi nemzetgazdasági ág esetében is a leginkább elterjedt. A felhőalapú szolgáltatást vásárló legtöbb vállalkozás az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységben (39%), az energiaiparban (38%), valamint az ingatlanügyletek (30%) területén tevékenykedik.
A vállalatierőforrás-tervezőA vállalatierőforrás-tervezés (ERP – Enterprise Resource Planning) olyan szoftvercsomag, amelyet az információk megosztása által, az erőforrások különböző funkcionális területek közötti megosztására használnak (pl. könyvelés, tervezés, gyártás, marketing).[3] és az ügyfélkapcsolat-kezelőAz ügyfélkapcsolat-kezelő alkalmazás (CRM – Customer Relationship Management) körébe tartozik minden olyan szoftveralkalmazás, amely az ügyfelekkel kapcsolatos információkat képes kezelni.[4] alkalmazások lehetnek helyben működtetett vagy felhőalapon elérhető megoldások. A CRM-rendszert ügyfél-információk marketingcélú kezelésére a vállalkozások 8,7%-a használta, míg vállalati erőforrás-tervezés a vállalkozások 13%-ára volt jellemző. Vezetői információs rendszert minden tizedik vállalkozás használt, valamilyen számlázó programot a vállalkozások háromnegyede, folyamatkezelő alkalmazást pedig minden negyedik vállalkozás alkalmazott.
Ötből négy vállalkozás teljesen elektronikusan intézi közigazgatási ügyeit
2020-ban az összes vállalkozás 82%-aA közigazgatási ügyek használatáról szóló mutatók 2019-re vonatkoznak, de a 2020. évi felmérésből származnak.[5] vette igénybe különböző közigazgatási szervek honlapjait információszerzésre, 83%-a töltött le űrlapokat. A vállalkozások mintegy 82%-a intézte közigazgatási ügyeit teljes mértékben elektronikusan, beleértve a pénzmozgásokat is. Az ügyeit legmagasabb elektronizáltsági fokon intéző vállalkozások 98%-a használta az internetet áfa-, 95%-a társadalombiztosítási járulékbevallások benyújtására. Minden negyedik vállalkozás igénybe vette az internetet arra, hogy hozzáférjen közigazgatási pályázatok dokumentumaihoz. Az e-tenderhez való hozzáférés az ágazat sajátosságaihoz igazodva tovább nőtt az építőiparban, illetve a víz- és hulladékgazdálkodás területén működő vállalkozásokra volt a legjellemzőbb (47, illetve 36%). A vállalkozások még mindig elsősorban Magyarországon nyújtottak be elektronikus úton közbeszerzési eljárásra vonatkozó ajánlatot (18%), az Európai Unió irányában benyújtott elektronikus pályázatok aránya továbbra is alacsony (1,2%).
Elektronikus közbeszerzés a vállalkozás tevékenysége, mérete, valamint földrajzi elhelyezkedése szerint, 2019*
Az ingatlanügylettel foglalkozó és a szálláshely-szolgáltató és vendéglátó vállalkozások értékesítenek leginkább online piactereken keresztül
A hazai vállalkozások összes árbevételének 23%-a származott elektronikus értékesítésből,A legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozások körében a pénzügyi szervezetek nélkül.[6] ez 2019-ben is magasabb volt, mint az uniós átlag. A tagállamok rangsorában ezzel a felső harmadba tartoztunk. A legmagasabb aránnyal – az elmúlt évekhez hasonlóan – Írország rendelkezett (44%). Az online értékesítésből származó árbevétel továbbra is a feldolgozóipari vállalkozások esetében volt a legnagyobb, az árbevétel mintegy harmadát teszi ki (35%) az unión belül.
Magyarországon a weboldalon keresztül történő értékesítésből az árbevétel 7,0%-a származott, ami megfelel az unióban mért átlagnak, az elektronikus adatcserén keresztüliAz automatikus feldolgozási eljárást lehetővé tevő elektronikus adatcserén (EDI) alapuló értékesítés: olyan értékesítés, amely EDI típusú üzeneten keresztül valósul meg. Az EDI (Electronic Data Interchange – elektronikus adatcsere) fogalmát általános értelemben használjuk az üzleti információk küldésére és fogadására olyan elfogadott vagy szabványformátumban, amely lehetővé teszi azok automatikus feldolgozását (pl. EDIFACT, UBL, XML). Az egyenként, kézzel gépelt megrendelések nem tartoznak ide.[7] pedig a 16%-a, ami meghaladja az uniós átlagot (13%).
2019-ben a vállalkozások 13%-a értékesített weboldalon keresztül terméket vagy szolgáltatást, a legnagyobb arányban az előző évhez hasonlóan a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (30%), valamint kereskedelem, gépjárműjavítás (21%) területén. A webes eladások 96%-a saját honlapon, és mindössze 4,0%-a elektronikus piacterek honlapján keresztül történt. Automatikus adatcserével (EDI) a vállalkozások 4,0%-a értékesített.
Az elektronikus úton értékesítő vállalkozások aránya a tevékenysége, mérete, valamint földrajzi elhelyezkedése (megyék) szerint, 2020
A weboldalon keresztüli értékesítés árbevételének 39%-a származott a lakossági fogyasztók számára történő eladásokból, 61%-a az üzleti szféra egymás közötti, valamint a közigazgatási szervek felé történő értékesítéséből. A webes értékesítés árbevételének mindössze töredékét adó elektronikus piactereken történő értékesítés az ingatlanügylettel foglalkozó vállalkozásokat (65%), illetve a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág vállalkozásait (38%) jellemzi. Az ingatlanügyletek az egyetlen olyan nemzetgazdasági ág, ahol a vállalkozások előnyben részesítették a más vállalkozásokkal közösen használt piactereket a saját weboldalukon történő értékesítéssel szemben.
Gyerekcipőben jár a digitális technológiák integráltsága
A vállalkozásoknak mindössze 3,0%-a használt 3D-s nyomtatást (saját géppel vagy más vállalkozás szolgáltatásával), az unióban ugyanez az arány 5,0%. A 3D-s nyomtatást leginkább a dán vállalkozások vették igénybe (9,0%).
A hazai vállalkozások 6,0%-a végzett nagy adathalmazokon elemzést, 1,0%-uk vett igénybe külső szolgáltatást erre vonatkozóan. Az unióban ugyanez az arány 13, illetve 3,0% volt.
Leginkább a geolokációs adatokat használták elemzésre a hazai vállalkozások (3,5%), ugyanakkor a vállalkozás saját eszközei és érzékelőiből származó (2,6%), valamint a közösségi média használata során generált (2,7%) adatok felhasználása is csupán kissé maradt el ettől. A nagy adathalmazok elemzése minden adatforrás tekintetében az energiaiparban volt a legmagasabb, az ezen a területen működő minden tizedik vállalkozás végeztetett más vállalkozással Big Data-elemzést. Az összes vállalkozás alig 1%-a tervezi, hogy Big Data- elemzést más cégtől kér.
A vállalkozásoknak továbbra is csak töredéke használt ipari, illetve szolgáltató robotokat (3,6%, illetve 1,2%), a mesterséges intelligencia technológián alapuló szolgáltató robotok használata az EU-ban is mindössze 2,0% volt, ez az arány Dániában (5,0%) volt a legmagasabb. A hazai feldolgozóipari vállalkozások közel 13%-a alkalmazott már ipari robotot. A szolgáltató robotok használata az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységben a legmagasabb, de ott is mindössze 3,0%. A területi elhelyezkedést tekintve leginkább a nyugat- és a közép-dunántúli vállalkozásoknál a legelterjedtebb az ipari (6,1, illetve 6,2%) és szolgáltató robotok (2,6 és 2,4%) használata, feltehetően az ebben a régióban működő autó és autóalkatrész gyártó vállalkozások beruházásainak köszönhetően.
A „dolgok internetje” elnevezés egymással hálózatba kötött „intelligens” eszközöket vagy rendszereket jelent, amelyek az interneten keresztül, a távolból ellenőrizhetők, irányíthatók. Ezeket az EU-ban átlagosan a vállalkozások 18%-a használta, a hazaiaknak pedig a 14%-a. A legmagasabb arányban a finn és az osztrák vállalkozások alkalmazzák (40 és 32%) ezeket.
A járvány idején hosszabban beszéltünk telefonon
Az adatátviteli szolgáltatások mellett a hangátviteli szolgáltatások továbbra is jelentős szerepet töltenek be a mindennapi kommunikációban. A vezetékestelefon-fővonalak száma az elmúlt években nem változott jelentősen. Az ISDN-technológia visszaszorulóban van, a helyhez kötött VoIP-hangcsatornák száma évről évre nő.
2020 végén az előzetes adatok szerint 3 millió 85 ezer vezetékestelefon-fővonal működött, 3,1%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A vezetékestelefon-szolgáltatás területén rendkívül magas a koncentráció, 2020-ban három szolgáltatóhoz tartozott a vonalak 94%-a. Az ISDN-csatornák száma folyamatosan csökken, 2020 végén 194 ezer működött. A helyhez kötött VoIP-telefonálás fokozatosan fejlődik: míg 2016-ban a vonalak 61%-a tartozott ide, addig 2020-ban már a 78%-a. A hívások időtartamát tekintve ez az arány 44%-ról 67%-ra nőtt.
2020-ban az összes hangcsatorna 84%-a lakossági, 15%-a üzleti kategóriába tartozott, a szolgálati és nyilvános vonalak aránya továbbra is csekély volt.
A vezetékes telefonról indított hívások száma és időtartama is csökkent az elmúlt években. Ez alól kivétel a 2020. év, ekkor a beszélgetések száma kisebb mértékben, de tovább csökkent, míg a hívások ideje 7,4%-kal nőtt az előző évhez képest. Mindez a Covid19-járvány miatt megváltozott kapcsolattartási szokásokkal függ össze. A hívások átlagos ideje a legkisebb súlyú nemzetközi hívások kivételével minden kategóriában jelentősen emelkedett. A legnagyobb növekedés a mobilhálózatokba indított hívásoknál történt, a beszélgetések átlagos ideje negyedével meghaladta a 2019. évit. A hívások 76%-a egyéni előfizetőkhöz tartozott. Az előfizetők kevesebbszer, de átlagosan hosszabb ideig beszéltek vezetékes telefonról (6,0 perc), mint mobiltelefonról (3,4 perc).
A nemzetközi hálózatokba indított hívások túlnyomó többségét, 97%-át mobiltelefonról indították, vezetékesről 3,4%-át. A vezetékes telefonról külföldi hálózatba kezdeményezett hívások ideje az elmúlt években folyamatosan csökkent. A legtöbb nemzetközi hívás az Európai Unió országaiba irányult, harmaduk közép- és kelet-európai országokba.
2020-ban országosan száz lakosra 32, száz lakásra pedig 69 vezetékes fővonal jutott. Az országos átlagot Budapest értéke jelentős mértékben meghaladta, ahol száz lakosra 48, száz lakásra 88 darab telefonvonal jutott. Megyei szinten az ellátottság Heves megyében volt a legmagasabb (34 fővonal/száz lakos), Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig a legalacsonyabb (20 fővonal/száz lakos).
Országosan száz lakosra 6,2 ezer hívás jutott, Budapesten 3,6 ezerrel több. A vezetékes hívások átlagos ideje Tolna megyében volt a legalacsonyabb (4,8 perc), és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb 6,4 perc).Forrás: az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezetében szereplő, A távközlési tevékenység berendezései és szolgáltatásai című (OSAP 1708) éves adatgyűjtése.[8]
Tízből kilenc hívást mobiltelefonról indítottak
2020-ban a mobilhálózatokból kezdeményezett hívások száma stagnált, a mobiltelefonálással töltött összes idő a korábbi éveket meghaladó mértékben, 11%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A növekedésben szerepet játszottak a Covid19-járvány miatt megváltozott kapcsolattartási szokások. Továbbra is meghatározó volt a saját hálózaton belüli hívásforgalom, a beszélgetések több mint fele hálózaton belül zajlott. 2020-ban 2097 percnyi beszélgetés jutott egy mobil-előfizetésre, ami naponta átlagosan 5,7 percnyi telefonálást jelentett.
A digitális televíziószolgáltatás aránya már elérte a 82%-ot
2020 végére a televíziószolgáltatás előfizetéseinek száma az előző évhez képest 2,8%-kal, 3,8 millióra nőtt. A szolgáltatás 82%-a már digitális technológián történt. Az előfizetői csomagok 73%-a vezetékes jelátviteli hálózaton keresztül jutott el az előfizetőkhöz. A triple-play – azaz tévé-, vezetékeshang- és internetszolgáltatást egyaránt tartalmazó – előfizetések a legnépszerűbbek, de megjelentek a 4play-előfizetések is (tévé-, vezetékeshang-, mobilhang- és internetszolgáltatás együtt).
2020 végén országosan ezer lakosra összesen 370 televízió-előfizetés jutott, míg ezer lakásra 799. Az ezer lakosra jutó televízió-előfizetések száma 2020 végén Budapesten volt a legtöbb (412), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legkevesebb (302).
[1]:↑ Forrás: az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezetében szereplő, A postai, hírközlési, média- és műsorszórási hatósági tevékenység című (OSAP 1705) éves statisztikai célú adatátvétele.
[2]:↑ Az informatikai továbbképzésre vonatkozó kérdések az informatikai feladatok ellátásához hasonlóan 2019-re vonatkoznak, ugyanakkor a 2020-as felmérésből származnak.
[3]:↑ A vállalatierőforrás-tervezés (ERP – Enterprise Resource Planning) olyan szoftvercsomag, amelyet az információk megosztása által, az erőforrások különböző funkcionális területek közötti megosztására használnak (pl. könyvelés, tervezés, gyártás, marketing).
[4]:↑ Az ügyfélkapcsolat-kezelő alkalmazás (CRM – Customer Relationship Management) körébe tartozik minden olyan szoftveralkalmazás, amely az ügyfelekkel kapcsolatos információkat képes kezelni.
[5]:↑ A közigazgatási ügyek használatáról szóló mutatók 2019-re vonatkoznak, de a 2020. évi felmérésből származnak.
[6]:↑ A legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozások körében a pénzügyi szervezetek nélkül.
[7]:↑ Az automatikus feldolgozási eljárást lehetővé tevő elektronikus adatcserén (EDI) alapuló értékesítés: olyan értékesítés, amely EDI típusú üzeneten keresztül valósul meg. Az EDI (Electronic Data Interchange – elektronikus adatcsere) fogalmát általános értelemben használjuk az üzleti információk küldésére és fogadására olyan elfogadott vagy szabványformátumban, amely lehetővé teszi azok automatikus feldolgozását (pl. EDIFACT, UBL, XML). Az egyenként, kézzel gépelt megrendelések nem tartoznak ide.
[8]:↑ Forrás: az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium fejezetében szereplő, A távközlési tevékenység berendezései és szolgáltatásai című (OSAP 1708) éves adatgyűjtése.
További adatok, információk
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu