Módszertan

A háztartások IKT-eszközhasználata

Az adatgyűjtés célja, kialakítása

A kiadványban szereplő adatok forrása az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) 2003-as számú, „Felmérés a háztartások információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközhasználatáról” című önkéntes lakossági adatgyűjtése.

A megfigyelés célja magánszemélyek és háztartások infokommunikációs (IKT) eszközökhöz való hozzáférésének és eszközhasználatának statisztikai mérése, az információs társadalom fejlődésének megfigyelése, valamint a különböző felhasználói csoportok, a politikai döntéshozók számára történő bemutatása. A kérdezési program alapvetően az internethasználattal kapcsolatos témaköröket ölelte fel.

A 2020. évi adatfelvétel témakörei:

Alapinformációk (a kijelölt személyről és háztartásának tagjairól)

A modul A háztartás tagjainak hozzáférése az IKT- (információs és kommunikációs technológiai) eszközökhöz

B modul Internethasználat

C modul e-közigazgatás

D modul Elektronikus kereskedelem

E modul Magánélet és személyes adatok védelme

F modul Bizalom, biztonság és magánélet

Z modul A tárgyak internete

KI Kiegészítő digitális ismereti modul

K1 Kiegészítő háztartási kérdés

A hazai felmérés kérdőíve az EU-ban alkalmazott modellkérdőívvel harmonizáltan került kialakításra. A kérdőív az alábbiakban felsorolt európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján kötelező, és tartalmában, módszertanában harmonizált felmérés. A felmérés kérdőíve tartalmaz minden évben megfigyelt, valamint évente változó kérdéscsoportokat.

Az adatfelvételre vonatkozó EU jogszabályok:

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 808/2004/EK RENDELETE (2004. április 21.) az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikákról
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1006/2009/EK RENDELETE (2009. szeptember 16.) az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 808/2004/EK rendelet módosításáról
A BIZOTTSÁG (EU) 2019/1910 RENDELETE (2019. november 7.) az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 808/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a 2020-as referenciaév tekintetében történő végrehajtásáról

Magyarországon grant támogatás keretében valósítjuk meg a felmérést.

A felvétel fontosabb jellemzői

Földrajzi értelemben a felvétel kiterjed Magyarország egész területére, illetve a területén élő háztartásokra és magánszemélyekre.

A felvétel célsokasága: a magyarországi lakcímmel rendelkező 16–74 év közötti, magánháztartásokban élő személyek, akik 2020. április 1-jéig (eszmei időpont) betöltötték (vagy töltik) a 16. életévüket, illetve akik eddig az időpontig még nem töltötték be a 75. életévüket. A felvétel célsokaságába nem tartoznak bele az intézetekben élő személyek.

Megfigyelési egység: a 16–74 éves korú magánszemély és háztartása.

A mintavétel felvételi kerete: A mintaválasztásban jelentős módszertani változás történt a korábbi évek gyakorlatához képest. 2020-tól a felvétel mintája – a korábbi háztartások kiválasztására épülő helyett – személyi alapú lett. Az adatszolgáltatói kör a BM személyi adat- és lakcímnyilvántartásából véletlenszerűen kiválasztott 12.002 személyt tartalmazott. A személyeket úgy választottuk ki, hogy annak alapján az IKT-használati szokásokról országosan és területi szinten is jellemző képet kaphassunk.

Adatszolgáltatók kiválasztása: a KSH általános lakossági mintavételi eljárása szerint: önreprezentáló és nem önreprezentáló települések mintája, kiegészülve a közigazgatási határok (megyék–fővárosi kerületek) és településnagyság-kategóriák szerinti rétegzéssel és a lakások véletlen szisztematikus kiválasztásához alkalmazott implicit rétegzéssel. A háztartások és az egyének infokommunikációs eszközhasználatára irányuló lakossági felmérés (HIKT2020) előkészítéséhez rétegzett, kétlépcsős mintavételt alkalmaztunk. Az első lépcsőben 422 település került kiválasztásra, rétegen belül nagysággal arányos valószínűséggel. A településeket régió, nagyság és fejlettség alapján soroltuk mintavételi rétegekbe. A kiválasztott településeken belül a 16–74 éves személyek a születési dátumuk szerint sorba rendezett keretből, véletlen szisztematikus módon kerültek kiválasztásra.

A személyek kiválasztásához a keretet a Belügyminisztérium személyi adat- és lakcímnyilvántartása biztosította.

Mintanagyság: 12 002 fő magánszemély és a háztartásuk.

Rotáció: 2020-ban teljes egészében új minta került kiválasztásra. 2021-től a mintában szereplő adatszolgáltatók 25%-át évente lecseréljük, azaz a mintát rotáljuk. Ennek következtében egy személyt legfeljebb 4 egymást követő évben kérdezünk meg.

Módja: 2020-ban az adatgyűjtés végrehajtásának módszere is változott: a kiválasztott személyek választhatták az interneten keresztül történő önkitöltési lehetőségét is a kérdőív online visszaküldésével. Emellett a felvétel mintájába került magánszemélyek továbbra is élhettek a kérdezők (STATEK KFt.) által személyes interjúval és tableten rögzített adatfelvételi móddal, valamint tekintettel a pandémiára – indokolt esetben –, a telefonon keresztüli adatfelvétel lehetőségével is.

A felvétel eszmei időpontja: 2020. április 1. 0:00 óra. Ha a kérdésre a válasz a megelőző 3, illetve 12 hónapra vonatkozik, akkor az időtartamot ettől az időponttól kell visszaszámítani. Felvételi időszak: 2020. augusztus 3. – október 4.

Az adatok teljeskörűsítése: A kiadványunkban publikált adatok a KSH lakossági felvételeinek nagyrevíziója okán, a 2011. évi népszámlálás szerinti új sarokszámok alapján kerültek teljeskörüsítésre, és ennek megfelelően a korábbi évek adatait is eszerint dolgoztuk fel újra. Az új sarokszámok kialakításának módszertanát „A lakossági felvételek nagyrevíziója – A 2011. évi népszámlálás szerinti új sarokszámok” című KSH-kiadvány ismerteti részletesen.

https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/modsz/lakossagi_felvetelek.pdf.

Az elemzés döntően a gyakori, 3 hónapon belüli internethasználatra vonatkozik. A kiadványban a gyakori jelző nélkül mindig a három hónapon belüli internethasználat értendő. A szövegben jeleztük, amikor az egyéb használati kategóriákra vonatkozik az elemzés.

A területi bontású számításoknál a népesség régiók közti egyenlőtlen eloszlásának kiszűrésére minden régió esetében az adott régió összesen adatait használtuk viszonyítási alapul.

Háztartások internetkapcsolata: egy háztartás többféle internetkapcsolat-típussal is rendelkezhet.

Egyéni internethasználat során magáncélból végzett tevékenységek: az adatok forrásául szolgáló felmérésben a vonatkozó kérdés több válasz jelölését is lehetővé tette, ezért itt az arányok azt jelentik, hogy az internethasználók (3 hónapon belüli) hány százaléka használta az internetet többek között (nem kizárólag) a megjelölt céllal is.

E-közigazgatás: a kérdéscsoport azokra az interneten keresztül létesített elektronikus kapcsolatokra vonatkozik, amelyek az állampolgárok és közhivatalok, közintézmények között jönnek létre. Az egyedileg írt e-maileken keresztüli kapcsolatok nem sorolhatók ide. Ideértve azokat a weboldalakat, melyek az alábbi területekre vonatkoznak:

állampolgári kötelezettség (pl. adóbevallás (a NAV által elkészített adóbevallás ellenőrzése is számít), lakcímváltozás bejelentés),
állampolgári jogok (pl. nyugdíjak, szociális ellátások, juttatások (pl. gyermekek után, munkanélküli ellátás), hivatali okmányok (pl. személyi igazolvány, születési anyakönyvi kivonat);
közoktatási szolgáltatások (nyilvános könyvtár, információ óvodákról, állami iskolákról vagy egyetemről, beiratkozásról),
állami egészségügyi szolgáltatások (állami kórházak szolgáltatásai?az egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó magán- vagy félig magántulajdonban lévő szolgáltatókkal abban az esetben, ha az állami szolgáltatások magán- vagy félig magánvállalkozókkal kötöttek ilyen szolgáltatásokat).

Az e-közigazgatás fogalma nem csak a kormányzati feladatokat ellátó hivatalokra, hatóságokra, helyi önkormányzatokra terjed ki, hanem más a központi költségvetésből finanszírozott, közfeladatokat ellátó közintézményekre is (pl.: közoktatási, egészségügyi intézmények, kormányhivatalok stb.).

Ezt a kérdéscsoportot azok a személyek válaszolták meg, akik a felvétel eszmei időpontjától visszaszámított 12 hónapon belül használták az internetet és ebben az időszakban intéztek vagy nem intéztek hivatalos ügye(ke)t online módon.

E-kereskedelem: a kérdések a magánszemélyek által, magáncélból történő termékek (áruk) és/vagy szolgáltatások interneten (weboldalakon és appokon [alkalmazási szoftverek]) keresztüli vásárlásaira vonatkoztak. A vásárlás történhetett bármely informatikai eszközön (asztali, hordozható vagy kézi számítógépen, mobil- vagy okostelefonon).

Ezt a kérdéscsoportot azok a személyek válaszolták meg, akik a felvétel eszmei időpontjától visszaszámított 12 hónapon belül (azaz 2019. március 31. és 2020. március 31. között) használták az internetet. Az arányok számításánál döntő részben a viszonyítás alapja az éven belüli internethasználók száma volt.