Módszertani megjegyzések

Tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR’08), illetve a Termékek és szolgáltatások osztályozási rendszere (TESZOR’15).

A TEÁOR’08 szerint az Információ, kommunikáció (J) ág szakágazatai:

• 5811 Könyvkiadás
• 5812 Címtárak, levelezőjegyzékek kiadása
• 5813 Napilapkiadás
• 5814 Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása
• 5819 Egyéb kiadói tevékenység
• 5821 Számítógépes játék kiadása
• 5829 Egyéb szoftverkiadás
• 5911 Film-, videó-, televízióműsor-gyártás
• 5912 Film-, videógyártás, televíziós műsorfelvétel utómunkálatai
• 5913 Film-, videó- és televízióprogram terjesztése
• 5914 Filmvetítés
• 5920 Hangfelvétel készítése, kiadása
• 6010 Rádióműsor-szolgáltatás
• 6020 Televízióműsor összeállítása, szolgáltatása
• 6110 Vezetékes távközlés
• 6130 Műholdas távközlés
• 6190 Egyéb távközlés
• 6201 Számítógépes programozás
• 6202 Információtechnológiai szaktanácsadás
• 6203 Számítógép-üzemeltetés
• 6209 Egyéb információtechnológiai szolgáltatás
• 6311 Adatfeldolgozási szolgáltatás
• 6312 Világhálóportál-szolgáltatás
• 6391 Hírügynökségi tevékenység
• 6399 M.n.s. egyéb információs szolgáltatás

A 2019. évi beruházási adatok a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek adatait tartalmazzák. A Nemzetgazdaság összesen adat létszámkategóriától független, minden gazdasági szereplő beruházásait magában foglalja.

A 2019. évi, a nemzetgazdaság egészére vonatkozó makrogazdasági mutatók az A-J, L-N, P-S nemzetgazdasági ágba sorolt vállalkozások adatait tartalmazzák.

Részletes módszertan

Regisztrált gazdasági szervezet: A megfigyelés időpontjában jogilag – adminisztratív nyilvántartások szerint – létező egység, azaz adószámmal rendelkező gazdasági szervezet, beleértve az adott időpontban csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt állókat is. Működő vállalkozás: Egy adott évben működő vállalkozásnak tekintünk egy vállalkozást, ha az év folyamán volt árbevétele vagy foglalkoztatottja. A működő vállalkozások köre az adott évre vonatkozó tényleges statisztikai és adóadatok alapján, mindig utólag, ezen adatok beérkezése után kerül megállapításra.

Bruttó hozzáadott érték: A bruttó hozzáadott érték alapáron a bruttó kibocsátás (alapáron) és a folyó termelőfelhasználás (piaci beszerzési áron) különbsége. Beruházások volumenindexe: A beruházási teljesítményérték tárgyidőszaki árszinten kifejezett, összehasonlító áras adataiból számított mutató.

Nettó árbevétel: Az árbevétel magában foglalja a megfigyelési egység által a referencia-időszakban számlázott teljes forgalmat, és ez megfelel egy harmadik félnek teljesített áruszállítások vagy szolgáltatások piaci értékesítésének.

Az árbevétel magában foglal minden, az egység által számlázott árut és a szolgáltatást érintő illetéket és adót, a hozzáadottérték-adó (HÉA) jellegű adók kivételével. Magában foglalja a vevőre terhelt összes egyéb díjat (szállítás, csomagolás stb.) még akkor is, ha e díjakat a számlán külön feltüntetik.

Bruttó tárgyi eszköz beruházása: A referenciaidőszak alatt a tárgyi eszközökbe történő bruttó beruházás. Magában foglalja az új és már meglévő tárgyi tőkejavakat, amelyeket akár harmadik féltől vásároltak, akár pénzügyi lízingszerződés szerint szereztek be, akár saját felhasználásra gyártottak, és amelynek hasznos élettartama több mint egy év, beleértve a nem termelt tárgyi eszközöket, mint például a föld. Szintén ide tartozik minden olyan kiegészítés, átalakítás, javítás és felújítás, amely a tőkejavak élettartamát meghosszabbítja vagy termelékenységét megnöveli.

Termelési érték

• * igénybe vett szolgáltatások értéke
• * termék és termelési támogatások
• – anyag- és energiaköltség
• – termék- és termelési adók
• – egyéb ráfordításként elszámolt jövedéki adók.

Bruttó hazai termék (GDP): Termelési oldalról számítva egyenlő az ágazatok vagy szektorok által előállított, alapáron értékelt bruttó hozzáadott értékek (azaz a kibocsátás és a folyó termelőfelhasználás különbségeinek) és az ágazatokra vagy szektorokra fel nem osztható termékadók és -támogatások egyenlegének összegével. E meghatározás jelen formájában 1995 évtől kezdődően érvényes.

Bruttó hozzáadott érték, alapáron:

• * kibocsátás (alapáron)
• – folyó termelőfelhasználás (piaci beszerzési áron).

Kibocsátás: Az adott gazdasági egység által más, a termelő és szolgáltató gazdasági egységen kívüli egységek számára előállított, valamint a saját végső fogyasztásra kerülő termékek és szolgáltatások összessége. A kibocsátást a nemzeti számlák alapáron értékelik. Folyó termelőfelhasználás: A termelési folyamat során az elszámolási időszakban más termelőegységtől vásárolt termékek és szolgáltatások értéke, amelyeket új termékek és szolgáltatások előállításához használnak fel. Az állóeszközök értékcsökkenése azonban nem része a folyó termelőfelhasználásnak. A folyó termelőfelhasználás értékelése piaci beszerzési áron történik.

Személyi jellegű ráfordítások: Ilyen ráfordítások a bérköltség, a személyi jellegű egyéb kifizetések és a bérjárulékok. Szervezet tevékenységében részt vevők száma: A foglalkoztatottak száma (szervezet tevékenységében részt vevők) azon személyek összlétszáma, akik a megfigyelt egységben dolgoznak. Az alkalmazásban állók, a munkaszerződés szerint havi átlagban 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatottak, valamint a szervezet tevékenységében aktívan részt vevő egyéb foglalkoztatottak (beleértve a dolgozó tulajdonosokat, a rendszeresen az egységben dolgozó társtulajdonosokat és a fizetés nélkül dolgozó segítő családtagokat) tartoznak ide. Beleértve azokat is, akik az egységen kívül dolgoznak, de az egységhez tartoznak, illetve onnan kapnak bért (pl. betegállomány, fizetett szabadság vagy rendkívüli szabadság miatt távol lévők, sztrájkolók). Ide tartoznak a részmunkaidőben foglalkoztatottak, valamint a bérlistán szereplő idénymunkások, gyakornokok és bedolgozók. Kis- és középvállalkozások (kkv-k): A kkv-k lehatárolása a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény által meghatározott szempontok figyelembevételével történt, amely alapján a létszám mellett pénzügyi (éves nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg) és önállósági kritériumok (állami vagy önkormányzati tulajdoni hányad, illetve a vállalkozás kapcsolati viszonyain alapuló konszolidált határérték meghatározása) egyaránt a lehatárolás szempontjait képezik. E módszer alapján 2013-tól kezdődően készíti el a lehatárolást és publikál adatokat a KSH. A kkv-k az alkalmazott méretkategóriák alapján tartalmazzák a mikro-, a kis- és a középvállalkozásokat egyaránt.

Kutatás, fejlesztés: A kutatás és kísérleti fejlesztés olyan módszeresen folytatott alkotómunkát jelent, amely a meglévő ismeretanyag bővítésére szolgál – beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról szerzett ismereteket is –, valamint arra, hogy ezt az ismeretanyagot új alkalmazások kidolgozására használják fel. A kutatás és kísérleti fejlesztés jellemzői: az alkotás és az újdonság eleme; a tudományos módszerek alkalmazása; új ismeret létrehozása. Típusai: az alapkutatás, az alkalmazott kutatás és a kísérleti fejlesztés. A KSH kutatásra, kísérleti fejlesztésre vonatkozó adatgyűjtése – a nemzetközi szervezetek ajánlásainak megfelelően – kiterjed mindazon szervezetekre (kutatóintézetek, költségvetési szervezetek, vállalkozások, felsőoktatási intézmények, illetve az ezekben működő tanszékek, klinikák, laboratóriumok), ahol kutatást, kísérleti fejlesztést végeznek.

K+F tényleges létszám: Azoknak a természetes személyeknek az állományi létszáma, akik a különböző szektorok kutatóhelyein K+F-tevékenységgel foglalkoznak, (kutató-fejlesztő, kutatási segédszemélyzet, egyéb fizikai és nem fizikai foglalkozású személyzet) függetlenül a kutatásra, kísérleti fejlesztésre fordított időtől.

Kutatási, kísérleti fejlesztési ráfordítás: A K+F-költség és a K+F-beruházás áfa nélküli együttes összege, bármilyen hazai vagy külföldi forrásból származik, és függetlenül attól, hogy a pénzforrás eredetileg kutatásra, kísérleti fejlesztésre vagy más célra állt rendelkezésre.

A K+F-ráfordítások pénzügyi forrásai: A K+F pénzügyi források szerinti számbavétele azt részletezi, hogy a – nemzetgazdasági szintű – ráfordításoknak kik voltak a finanszírozói, illetve milyen pénzforrások felhasználására került sor.

A K+F-statisztikában az alábbi pénzügyi forrásokat különböztetjük meg:

• vállalkozások,
• állami költségvetés,
• egyéb hazai forrás (2006-tól nonprofit forrás), • külföldi forrás.