Módszertan

A vállalkozások IKT-eszközhasználata

Az adatgyűjtés célja, kialakítása

A kiadványban szereplő adatok forrása az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program (OSAP) 1840-es számú, Az információs és kommunikációs technológiák állományának minőségi és mennyiségi adatai című adatgyűjtése, mely EU grant támogatás keretében valósult meg.

A megfigyelés célja a gazdasági szervezetek birtokában lévő információs és kommunikációs technológiák és eszközök állományának, azok felhasználásának, valamint ezeken keresztül az elektronikus kereskedelem magyarországi helyzetének monitorozása.

Az adatgyűjtés lefedettsége

Tevékenységszinten az adatgyűjtés lefedettsége teljesen megfelel az Európai Unió követelményeinek.

A megfigyelt nemzetgazdasági ágak TEÁOR’08 szerint a feldolgozóipar, a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás, a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés, az építőipar, a kereskedelem, gépjárműjavítás, a szállítás, a raktározás, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, az információ, kommunikáció, az ingatlanügyletek, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, valamint az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ágakat figyeljük meg.

A mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, a halgazdálkodás, a bányászat, az oktatás, az egészségügyi, szociális ellátás és a pénzügyi, biztosítási tevékenység nemzetgazdasági ágak nem képezik a megfigyelés tárgyát.

A hazai adatok teljes mértékben összehasonlíthatóak az EU-tagországok adataival.

Földrajzilag Magyarország egészére kiterjed az adatgyűjtés.

Megfigyelési egység: a megfigyelésbe bevont több mint 10 főt foglalkoztató gazdasági szervezetek. Az ennél kisebb létszámú szervezetek nem kerültek bele a megfigyelésbe.

A megfigyelés jellemzői

A hazai adatgyűjtés kérdőíve az EU-ban alkalmazott modellkérdőívvel harmonizáltan került kialakításra. A kérdőív az információs társadalomra vonatkozó, közösségi statisztikáról szóló 808/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelete alapján kötelező.

A gazdasági szervezetek IKT-használatának bemutatása az 1840-es nyilvántartási számú, Az információs és kommunikációs technológiák állományának minőségi és mennyiségi adatai című kérdőíve alapján történik. Az Európai Unió statisztikai hivatala (továbbiakban: Eurostat) modellkérdőívével összhangban az OSAP 1840 számú kérdőív is változott.

A kérdőív és a kitöltési útmutató elérhetők a KSH honlapjáról.

A kérdőív az Eurostat modellkérdőívének megfelelően 2019-ről, illetve 2018-ról szóló kérdéseket egyaránt tartalmaz. Az IKT-használat adatai 2019-re, az elektronikus kereskedelemre vonatkozó adatok 2018-ra vonatkoznak, de mindegyik a 2019. évi felmérésből származik.

A mintavétel

A mintába bevont 7042 vállalkozás a teljes sokaság 20%-a.

A minta kiválasztása rétegzett mintavétellel, az alábbi rétegképző szempontok figyelembevételével történt.

A 10–19 fő, a 20–49 fő, az 50–99 fő, a 100–149 fő, a 150–199 fő, a 200–249 fő, a 250–299 fő, a 300–499 fő, az 500–999 fő, az 1000–1999 fő, a 2000–4999 fő, az 5000 fő feletti létszám-kategóriákat külön rétegként kezeltük. Megkülönböztettük Budapestet és az ország többi régióját. A becslések nem valamennyi rétegre, hanem csak összevont ágazatokra és létszám-kategóriákra készültek.

Az egyes rétegekre a mintavételt úgy hajtottuk végre, hogy a szervezetek mindegyikéhez rétegenként véletlen számot rendeltünk, majd a szervezeteket a véletlen számok nagysága szerint csökkenő sorba rendeztük. Az ilyen módon sorba rendezett szervezetek közül rétegenként az elsőket választottuk a mintába, amelybe a fenti eljárással 7042 vállalkozás került.

A kérdőívek a KSH ELEKTRA-rendszerén keresztül érkeztek be. A válaszolási arány meghaladta a 95%-ot.

A részadatok összegei – a kerekítések miatt – eltérhetnek az összesen adatoktól.