Összefoglalás

A regisztrált gazdasági szervezetek száma 2019-ben is emelkedett, az év végén megközelítette a 2 milliót.A kiadvány adott évre közölt adatai a december 31-i állapotot mutatják.^[1]

A legtöbb vállalkozás továbbra is a mezőgazdaságban, a kereskedelem, szállítás, szálláshely-szolgáltatás, a tudományos, műszaki, adminisztratív tevékenység, valamint az ingatlanügyletek területén tevékenykedett.

A lakosságszámhoz képest sok vállalkozás székhelye található Budapesten. A fővárosban és Pest megyében bejegyzett vállalkozásokon belül magas a társas vállalkozások aránya az önálló vállalkozásokhoz képest. A jelenség összefügg azzal, hogy az országos lefedettséggel rendelkező cégek általában társas vállalkozások és a fővárost választják székhelyül.

A vállalkozások számának növekedését segítették többek között az utóbbi években bevezetett kedvező hitelkonstrukciók (például NHP), az építőipari áfa-csökkentés és a családtámogatás, melyek közvetett módon az építőipar és az ingatlanügyletek területein jelentkeztek. A vállalkozások nyereségességét, így fejlődési perspektíváit javító előnyösebb adózási formák (például KATA, KIVA) is növelték a vállalkozások számát.

2019-ben az előző évhez képest több új vállalkozást regisztráltak, ugyanakkor a megszűnések száma is növekedett.

A 2019. évi adatoknak a későbbi években előreláthatólag kiemelt jelentőségük lesz. A koronavírus-járvány következtében 2020-ban a regisztrált gazdasági szervezetek számának csökkenésére számítunk, amely valószínűleg differenciáltan fogja átrendezni a szervezetek számát az egyes ágazatokban és gazdálkodási formákban.

Az építőipari és az IT-szervezetek száma felfutott

2019 végén Magyarországon közel kétmillió regisztrált gazdasági szervezet szerepelt a KSH nyilvántartásában. Számuk az elmúlt években folyamatos növekedést mutatott. 2015-höz képest 2019-re közel 6%-kal nőtt a gazdasági szervezetek száma, főként a vállalkozói szférában tapasztalható egyre több regisztráció miatt.

A vállalkozásszám növekedését főként az egyéni vállalkozók számának emelkedése okozta, miközben a társas vállalkozásoké folyamatosan csökkent. Ez a változás

• egyrészt a KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója) és a KIVA (kisvállalati adó) bevezetésének hatásával,
• másrészt a cégalapítás megszigorításával magyarázható, amelyet a visszaélések visszaszorítása érdekében hozott jogszabályok szerint alkalmaznak 2012 óta (például megemelkedett a cégbejegyzési illeték).

A számosságot tekintve a legtöbb szervezetet egyéb önálló vállalkozó, adószámos magánszemély kategóriában regisztrálták.

2019 végén a regisztrált gazdasági szervezetek 92%-át (1,8 millió) a társas és önálló vállalkozások tették ki.

A gazdálkodási formák közül továbbra is folytatódott az önálló vállalkozások részarányának növekedése a társas vállalkozásokhoz képest. Utóbbiak között a legnépszerűbb gazdálkodási forma a korlátolt felelősségű társaság volt.

A társas vállalkozások száma a 2010-es évek elejétől kezdve folyamatosan csökkent.

A nyilvántartásban szereplő önálló vállalkozók száma 2019 végén 1,3 millió volt, 3,4%-kal több, mint egy évvel korábban. Az egyéni vállalkozók aránya 42%-ot tett ki az összes önálló vállalkozón belül, mely növekedett a korábbi évekhez képest. Számuk tovább nőtt az elmúlt évben, az emelkedés mértéke (7,6%) ismét jelentősen meghaladta az előző év végit.

Országos átlagban ezer lakosra 184 vállalkozás jutott: 53 társas vállalkozás és 131 önálló vállalkozó. A vállalkozások területi megoszlása az ezer lakosra vetített számuk tekintetében, valamint a társas vállalkozások és az önálló vállalkozók arányát tekintve is rendkívül eltérő.

• A vállalkozások fajlagos mutatója az északi megyékben a legalacsonyabb, míg az Alföld déli-keleti megyéiben az egyik legmagasabb.
• A további önálló vállalkozásokat jellemzően az adószámos magánszemélyek alkotják, melyek aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg, valamint Békés megyében kiemelkedő.
• A társas vállalkozások részaránya Budapesten, Pest, illetve Komárom-Esztergom megyékben a legmagasabb. Budapest esetében a foglalkoztatottal nem rendelkező társas vállalkozások száma is jelentős.

Településenként nézve: az ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozások száma az észak-magyarországi településeken a legkevesebb, a főváros budai oldalán (II. és XII. kerület) és a budai agglomerációban magas, csakúgy mint a turisztikailag kiemelt Balaton térségében.

Az előző évhez hasonlóan alakult a vállalkozások főtevékenység szerinti megoszlása.

A mezőgazdaságban a vállalkozások száma kiugró az önálló vállalkozások nagyon magas aránya miatt.

Az elmúlt 5 évben a vállalkozások száma a villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás ágazatban közel kétszeresére nőtt. Ezen belül az egyéni vállalkozások száma hozzávetőleg ötszöröse lett a korábbinak. Ez elsősorban a megújuló villamosenergia-termelés, kiemelten a napenergiához kapcsolódó szervezetek gyarapodásával függ össze. Egyre több családi házat látnak el napelemekkel, azonban ezek többlettermelését csak akkor lehet betáplálni a villamosenergia-hálózatba, ha a magánszemélynek minősülő tulajdonos számlaképessé válik.

Az építőiparban másfélszeresére nőtt az önálló vállalkozások száma, ez eltérő mértékben, de mindegyik alágazatban megfigyelhető. Az elmúlt években az ágazati környezetre számos tényező kedvezően hatott: az elhalasztott építési beruházások pótlása, a kedvezőbb feltételű hitelkonstrukciók, a megélénkült állami kereslet, az EU-s források szélesebb körű felhasználása, valamint a 2015. július 1-jétől igényelhető családi otthonteremtési kedvezmény.

Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágban több mint másfélszeresére emelkedett az önálló vállalkozások száma. E növekedés legfőbb pillére az IT-szolgáltatások, (azon belül pl. a számítógépes programozás) növekvő kereslete. Emellett kiugróan magas a film-, video-, televízióműsor-gyártás területén is a vállalkozások száma.

Az állami támogatások és a kedvező adózási környezet hatására nőtt a regisztrált szervezetek száma

A vállalkozások nyereségességét, így fejlődési perspektíváit javító adócsökkentések (SZJA, KATA, KIVA, társasági adó, osztalékadó) megnövelték a munkavállalóból vállalkozóvá válók számát, hozzájárultak a gazdaság fehérítéséhez.

Az egyszerűsített adózási módot választó vállalkozók számát tekintve a két legjelentősebb terület a kereskedelem, gépjárműjavítás, amely több mint tizedrészét, és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység, amely több mint negyedét adja az összes vállalkozás számának.

A legtöbb vállalkozást számláló ágakban nyilvántartott gazdasági egységek mennyisége eltérő irányba változott.

• 2016-tól a szakmai tudományos tevékenység ágazatban észlelhető intenzívebb növekedéshez főként az üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás, máshova nem sorolt egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenységek (TEÁOR 7490), valamint a divat- és formatervezés megugró vállalkozásszáma járult hozzá. Ezen a területen általános jelenség, hogy az alkalmazotti státusz helyett a dolgozók önfoglalkoztatóként, a korábbi munkaadóik beszállítójává váltak. Ezt az is támogatta, hogy a vállalkozások ki tudják használni a kedvező adózási lehetőségeket (KATA, KIVA).
• Az online pénztárgépek bevezetése és a piaci koncentráció hatására is csökkenhetett a kiskereskedelemben regisztrált vállalkozások száma, miközben a lakosság fogyasztása dinamikusan nőtt, valamint az internetes kiskereskedelem területén működő vállalkozások száma 2010 óta négyszeresére nőtt.
• Az ingatlanügyletek területén a 2008–2009-es világgazdasági válság következtében bevezetett lakáshitelezést szigorító intézkedések hatására kialakult 2011-es mélypontot követően folyamatosan nő a szervezetek száma. Azonban ez a szám még mindig elmarad a 2010. évitől.

Az ingatlanügyletek ágazaton belül számottevően emelkedett az ingatlanügynöki tevékenységet folytató önálló vállalkozások száma. Ezen a területen jellemzően önfoglalkoztatók tevékenykednek, mivel a korábbi bejelentett foglalkoztatási formát jellemzően felváltotta a szerződéses alvállalkozói viszony, melynél a szervezetek a KATA kedvező adózási formáját részesítik előnyben.

A növekedés oka lehet többek között: a 2013 júniusában bevezetett Növekedési Hitelprogram (NHP), a 2015-ben induló Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK), valamint a 2019 júliusától igénybe vehető babaváró támogatás együttesen, melyek jelentősen fokozták a belföldi keresletet az ingatlanpiacon. De kedvező hatással lehetnek az új telephelyet vagy befektetési célú ingatlant kereső külföldiek vásárlásai is.

Több vállalkozást regisztráltak és szüntettek meg

Az újonnan regisztrált vállalkozások száma 2019-ben 138 ezer volt, 10%-kal több, mint 2018-ban. A megszűnt vállalkozásoké 15 %-kal, 98 ezerre emelkedett.

Az újonnan regisztrált szervezetek száma az egyéni vállalkozások esetében jelentősen meghaladta a megszűnt vállalkozásokét. Ugyanakkor a társas vállalkozásoknál az új és megszűnt szervezetek száma kiegyenlített volt.

2019-ben a vállalkozások számát tekintve a pénzügyi szolgáltatás területét jelentősebb csökkenés, a mezőgazdaságot stagnálás jellemezte. Ezzel szemben az építőipar területén kiugró növekedés volt megfigyelhető, mely többek között a Növekedési Hitelprogramnak, illetve a korábbi 27%-hoz képest rendkívül kedvező, 5%-os áfa-kulcsnak köszönhető. A 2019 végéig tartó kedvezményes építési áfa hatására még jelentősen növekedett az építőipari aktivitás.

A társas vállalkozások lezárását célzó eljárások között legtöbb a kényszertörlés

A társas vállalkozások körében a felszámolási eljárások alatt lévő szervezetek száma az előző évhez képest 2019-ben 15%-kal csökkent, a végelszámolásoké több mint 3%-kal nőtt, a kényszertörlések 8%-os emelkedést mutattak. A csődeljárások száma a többi eljáráshoz képest nagyságrendekkel kevesebb lett (30 eset alatt maradt).

A 2008-as válság következményeként elindult felszámolási, végelszámolási hullám 2012-ben megtört, és azóta folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. A végelszámolások 2016 óta stagnálnak, vélhetően a gazdasági konjunktúrának köszönhetően. A kényszertörlések száma a 2014-es bevezetése óta viszonylag állandó, a legutóbbi években a megszüntetésre irányuló eljárások között ennek a legnagyobb az előfordulása.

Várhatóan 2020-ban a koronavírus-járvány következtében ismételten megugorhat a felszámolási eljárások és a végelszámolások száma. Kérdés, hogy a csődeljárások adta lehetőséget, amellyel a vállalkozások eddig a legritkább esetben tudtak élni, 2020-ban igénybe veszik-e.

[1]:↑ A kiadvány adott évre közölt adatai a december 31-i állapotot mutatják.

Hibajavítás

További adatok, információk

Táblák (STADAT) – Idősoros éves adatok – Gazdasági szervezetek, nonprofit szervezetek
Táblák (STADAT) – Idősoros éves adatok – Területi adatok – Gazdasági szervezetek
Táblák (STADAT) – Évközi adatok – Gazdasági szervezetek
Táblák (STADAT) – Évközi adatok – Területi adatok – Gazdasági szervezetek
Tájékoztatási adatbázis − Gazdasági szervezetek (regisztrált, működő)

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu