A kitolódó tanulmányi idővel, a munkaerőpiaci lehetőségekkel, valamint anyagi okokkal is magyarázható az, hogy sokan a húszas és a harmincas éveikben is még a szüleikkel élnek. 2019-ben a 18–34 éves magyarok 62%-a még nem hagyta el a szülői házat, szemben a 2005. évi 50%-kal. Jellemzően a férfiak nálunk is később költöznek el a szüleiktől, mint a nők, hasonlóan a legtöbb uniós tagállamhoz.
Bár a 18. életév betöltése a legtöbb európai országhoz hasonlóan hazánkban is a jogi értelemben vett felnőttkor kezdetét jelenti, a fiatalok közül sokan a húszas és a harmincas éveikben is a szülői házban, az úgynevezett „mamahotelben” élnek. Nem volt ez mindig így, hiszen a fiatal felnőttek az 1990 előtti években még viszonylag korán az önállósodás útjára léptek, a rendszerváltás azonban e téren is jelentős változásokat hozott.1 A tanulással töltött idő meghosszabbodása, a munkaerőpiaci helyzet, valamint az anyagi, megélhetési nehézségek is hozzájárulhattak ahhoz, hogy napjainkban a 18–34 éves magyarok nagyobb része él együtt a szüleivel, mint néhány évtizeddel ezelőtt: 2005-ben 50, 2019-ben 62%-uk nem hagyta még el a szülői házat. Ez azonban nem magyar sajátosság, a szülőkkel élő felnőtt gyermekek aránya több uniós tagállamban, például a szomszédos Horvátországban, valamint Lengyelországban, Olaszországban és Spanyolországban is emelkedett.
A 18–34 éves magyarok 62%-a még a szüleivel élt 2019-ben
2019-ben a 18–34 évesek 62%-a lakott együtt a szüleivel hazánkban, 12 százalékponttal többen, mint 2005-ben. Ezt elsősorban a korosztályba tartozó nők arányának növekedése okozta, ugyanis 2019-ben 57%-uk élt a szülői házban, szemben a 2005. évi 42%-kal. A szüleikkel lakó 16 éves és annál idősebb gyermekek különösen elégedettek az életükkel, feltehetően ez is befolyásolhatja, hogy a nagykorúság elérése után még évekig nem költöznek el otthonról.
A tanulással töltött hosszabb idő is szerepet játszik a későbbi önállósodásban: 2019-ben a 18–24 évesek 86, a 25–34 évesek 41%-a lakott együtt a szüleivel. Ez utóbbi arány jóval magasabb, mint a 2005. évi. Mindkét korcsoport esetében igaz, hogy a férfiak nagyobb arányban élnek még a szülői házban, mint a velük egyidős nőtársaik. Bár ez az arányszám az életkor előrehaladtával mindkét nem esetében csökken, a 25–34 éves férfiak csaknem fele, a nők közel egyharmada nem hagyta még el a szülői fészket 2019-ben.
A fiatalok jelentős része tanulmányaik folytatása alatt még a szüleivel él, a 18–24 évesek körében magas, 61% a tanulók aránya. A munkaerőpiacon való elhelyezkedést követően sem hagyják el rögtön a szülői házat, ugyanis a szülőkkel élő 25–34 évesek 72%-a teljes, 4,5%-a pedig részmunkaidős állást vállalt 2019-ben.
A fiatalok Svédországban költöznek el a legkorábban, Horvátországban a legkésőbb a szüleiktől
Az északi országokban hamarabb kezdenek el dolgozni a fiatalok, így az anyagi függetlenedés útjára is korábban lépnek, mint például a dél-európai országokban, ahol gyakori, hogy a felnőtt korú gyermekek csak a házasságkötést követően hagyják el a szülői házat.2 Erre utal az is, hogy 2019 folyamán az Európai Unióban jellemzően az északi országokban, közülük is elsősorban Svédországban költöztek a legfiatalabb korban (17,8 év) a szülőktől külön háztartásba, Horvátországban (31,8 év), Szlovákiában (30,9 év) és Olaszországban (30,1 év) pedig a legidősebben. A visegrádi országok közül északi szomszédunk mellett Lengyelországban (27,4 év) is erre valamelyest később, Csehországban viszont hamarabb került sor (25,8 év), mint hazánkban (27,2 év). Luxemburg kivételével valamennyi uniós tagországban a férfiak költöznek el később a szüleiktől. Magyarországon a férfiak átlagosan 28,5 évesen hagyták el a szülői otthont, 2,7 évvel idősebben, mint a nők. Ez az életkor mindkét nem esetében valamelyest magasabb az uniós átlagnál (férfiaknál 26,9, nőknél 25,0 év).
Bár az uniós átlagnál évek óta magasabb, 2005 és 2010 között 27,8-ről 28,0-re nőtt a magyar fiatalok átlagos életkora a szülőktől való elköltözés idején, ezt követően csökkenni kezdett, az utóbbi két évben pedig alig változott, 27 év körül alakult. Az uniós tagállamok közül 2005 és 2019 között Horvátországban nőtt leginkább (30,1-ről 31,8-re), Luxemburgban csökkent a legnagyobb mértékben (26,5-ről 20,1-re) ez az életkor.
További adatok, információk
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu