2019-ben arányaiban többen éltek meg pozitív érzelmi állapotokat hazánkban, mint 2014-ben.A kiadvány megállapításai a 2019. évi Európai lakossági egészségfelmérésből származó adatokon alapulnak (http://www.ksh.hu/elef). Az adatok a 2014-es felvétel adataival vethetők össze, a 2009-es felvétel eltérő kérdésfeltevése miatt az időbeli összehasonlítás nem biztosítható. Hacsak másképp nem jelezzük, három korcsoportot vizsgálunk: fiatalokat (15–34 évesek), középkorúakat (35–64 évesek) és időskorúakat (65 éves és annál idősebbek).[1] Az idősek és a középkorúak körében csökkent a depressziósok aránya. Enyhe depressziós tünetekről a magyarok egyötöde számolt be, mérsékelten súlyos/súlyos állapottal 1,5%-uk küzdött. Azok, akik számíthatnak embertársaik támogatására, gyakrabban élnek meg pozitív érzelmeket, ritkábban számolnak be depressziós tünetekről, mint azok, akik nem vagy ritkán számíthatnak másokra.
A szubjektív jóllét koncepciója az élet megélt minőségét próbálja mérhető módon is megragadni, aminek fontos területei többek között a mentális egészség és a társas kapcsolatok jellemzőinek vizsgálata.A szubjektív jóllétnek nincs általánosan elfogadott meghatározása, és mérésére számos indikátorrendszer ismert. A KSH indikátorrendszerét A jóllét magyarországi indikátorrendszere 2013 c. kiadvány mutatja be.[2] Aláhúzza a prevenció jelentőségét, hogy az egészségi állapot szerint figyelhetők meg a legnagyobb különbségek a szubjektív jóllétben: azok, akik jó egészségnek örvendenek, a rossz egészségűekhez képest számottevően gyakrabban tapasztalnak meg pozitív érzelmi állapotokat, és körükben lényegesen alacsonyabb a depressziós tünetekkel élők aránya.
Gyakrabban élünk meg pozitív érzelmeket
A mentális egészség vizsgálatában a problémák mellett egyre hangsúlyosabbá vált a pozitív érzelmek, boldogság, illetve az emberi fejlődés lehetőségének vizsgálata.Ennek a folyamatnak az eredményeképpen került be többek között a WHO pozitív mentális egészségre vonatkozó kérdéssora (WHO-5) az Európai lakossági egészségfelmérés tesztmoduljai közé 2019-ben. Magyarországon 2014 óta része az egészségfelmérésnek a kérdéssor.[3] A WHO ötelemű kérdéssora a kérdőív felvételét megelőző két hétre vonatkozóan ad képet a pozitív mentális állapotról.Az 1998-ban bemutatott öttételes kérdéssor a szubjektív jóllét egyik leggyakrabban használt mérőeszköze (Christian Winther Topp et al.: The WHO-5 Well-Being Index: a systematic review of the literature. Psychotherapy and Psychosomatics, 2015. 84. p. 167–176.).[4] 2014-ről 2019-re minden vizsgált pozitív érzelmi állapotra vonatkozóan – leginkább a nyugodt érzelmi állapot és a friss ébredés előfordulása terén – nőtt azok aránya, akik az idő legalább felében így éreztek. A különböző pozitív érzelmi állapotokat az idő nagyobb részében megtapasztalók aránya átlagosan 10 százalékponttal emelkedett. 2019-ben a felmérést megelőző két hétben az idő nagyobb részében vidám, jókedvű érzelmi állapotot tapasztalt a lakosság négyötöde; aktív, élénk és nyugodt, ellazult érzelmi állapotot körülbelül a háromnegyede; érdekes napokat és friss ébredést pedig a kétharmada.
A WHO-5-jóllétindex értéke 0 és 100 közé esik, ahol 0 jelenti a legrosszabb, 100 pedig a lehető legjobb életminőséget. Ez a mutató is jelzi a hazai lakosság pozitív érzelmi állapotának a javulását: öt év alatt az index átlagos értéke 6,8 ponttal, 58,5-ről 65,3-ra nőtt. Az index alapján az alacsony szintű jólléttel jellemezhetők arányaAlacsony szintű jóllétet jelez, ha az index értéke 52 alatti, vagy ha volt legalább egy olyan pozitív állapot, amit a válaszadó nem tapasztalt meg a felvételt megelőző 2 hétben.[5] jelentős mértékben csökkent, 2014-ben még a lakosság 36, 2019-ben már csak 24%-a tartozott ebbe a kategóriába.
A pozitív érzelmi állapot alacsony szintje különösen gyakori
- az egyedül élő özvegyek,
- az Észak-Magyarországon élők,
- az alapfokú végzettségűek, és
- a legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozók körében.
A jóllét szintje a WHO-5-index alapján demográfiai ismérvek szerint, 2019
| Megnevezés | Jóllét (pozitív mentális állapot) szintje | |
|---|---|---|
| alacsony | normál/magas | |
| Férfi | 20,6 | 79,4 |
| Nő | 26,5 | 73,5 |
| Életkor | ||
| 15–34 éves | 23,2 | 76,8 |
| 35–64 éves | 22,6 | 77,4 |
| 65 éves és annál idősebb | 26,7 | 73,3 |
| Tényleges családi állapot | ||
| Házastárssal/bejegyzett élettárssal él | 21,8 | 78,2 |
| Élettárssal él | 24,7 | 75,3 |
| Egyedül élő nőtlen/hajadon | 22,9 | 77,1 |
| Egyedül élő elvált | 24,4 | 75,6 |
| Egyedül élő özvegy | 32,0 | 68,0 |
| Iskolai végzettség | ||
| Legfeljebb alapfokú | 29,7 | 70,3 |
| Középfokú, érettségi nélkül | 21,0 | 79,0 |
| Középfokú érettségivel | 23,1 | 76,9 |
| Felsőfokú | 22,2 | 77,8 |
| Jövedelema) | ||
| 1. ötöd | 28,3 | 71,7 |
| 2. ötöd | 24,4 | 75,6 |
| 3. ötöd | 22,1 | 77,9 |
| 4. ötöd | 20,8 | 79,2 |
| 5. ötöd | 23,1 | 76,9 |
| Régió | ||
| Budapest | 26,0 | 74,0 |
| Pest | 25,3 | 74,7 |
| Közép-Dunántúl | 19,4 | 80,6 |
| Nyugat-Dunántúl | 19,8 | 80,2 |
| Dél-Dunántúl | 19,4 | 80,6 |
| Észak-Magyarország | 30,8 | 69,2 |
| Észak-Alföld | 23,9 | 76,1 |
| Dél-Alföld | 22,4 | 77,6 |
| Település típusa | ||
| Budapest | 26,0 | 74,0 |
| Megyeszékhely | 22,9 | 77,1 |
| Város | 23,5 | 76,5 |
| Község | 23,1 | 76,9 |
| Összesen | 23,7 | 76,3 |
a) Az egy főre jutó nettó ekvivalizált háztartási jövedelem alapján. Az egy főre jutó ekvivalizált jövedelem számításánál a háztartás nettó havi összjövedelmét korrigált háztartáslétszámmal osztjuk le. A háztartás korrigált létszámát az alábbiak szerint képezzük: egy 18 év feletti személyre 1, minden további, legalább 14 éves személyre 0,5, a 14 év alatti személyekre 0,3 egységet számolunk.
A WHO-5-jóllétindex összefüggést mutat az egészségi állapottal: akiknek nincs egészségi problémájuk, azok számottevően gyakrabban tapasztalnak meg pozitív érzelmi állapotokat, és körükben lényegesen kevesebben jellemezhetők alacsony szintű jólléttel. A rossz egészségi állapotúak, súlyosan korlátozottak és/vagy erős fájdalommal élők több mint fele nem éri el a pozitív érzelmi állapot normál szintjét.
Az idősek és a középkorúak körében csökkent a depressziósok aránya
Az egészségfelmérés a mentális állapotot a depresszió diagnosztizálásánál használt tünetek jelenlétére rákérdezve is vizsgálta.Az ELEF kérdőíve a depresszió diagnosztizálásául szolgáló kilenc tünet közül nyolcat tartalmaz. Az ún. PHQ-8 (Patient Health Questionnaire depression scale) a depresszió mérésére széles körben alkalmazott indikátor (lásd például Kurt Kroenke et al.: The PHQ-8 as a measure of current depression in the general population, Journal of Affective Disorders 114 (2009) 163–173).[6] A kérdések a felvételt megelőző két hétben előforduló, különböző negatív érzelmi állapotokra (érdektelenség, szomorúság, rossz érzések önmagával kapcsolatban), koncentrálási nehézségekre, evéssel, alvással és mozgással kapcsolatos problémákra vonatkoztak.
A depresszió tünetei közül a fáradtság, kevés energia és az alvási problémák okozzák a legtöbb gondot, egyúttal ez az a két terület, ahol a legnagyobb javulás érzékelhető 2014 és 2019 között. 2019-ben mind a két probléma a lakosság valamivel több mint egytizedét érintette a vizsgált, 2 hetes időszak legalább felében. A válaszadók körülbelül huszada érzett legalább 7 napon át szomorúságot, lehangoltságot, reménytelenséget, illetve jelzett önmagával kapcsolatos rossz érzéseket és tapasztalt kevés érdeklődést, örömöt a tevékenységei során.
2014-hez képest 2019-re 16%-kal csökkent a lakosság körében a depressziós tünetek prevalenciája. 2019-ben a lakosság egyötöde számolt be legalább enyhe depresszióról, mérsékelten súlyos/súlyos állapottal 1,5%-uk küzdött.
A legalább enyhe szintű depresszió aránya a legnagyobb mértékben az időseknél, ezt követően a középkorúaknál csökkent (29, illetve 27%-kal), a fiatalok körében ugyanakkor 41%-os növekedés tapasztalható.
2019-ben a legalább enyhe depresszióval küzdők aránya magasabb volt
- a nőknél, mint a férfiaknál (25 és 17%),
- az egyedül élő özvegyek és elváltak körében (38 és 26, míg a házasoknál 18%),
- az időseknél (31, a középkorúaknál 18, a fiataloknál 20%),
- a legfeljebb alapfokú végzettségűek körében (32, szemben a felsőfokúaknál mért 17%-kal),
- a legalsó jövedelmi ötödben (30, a legfelső ötödben élőknél 16%),
- az Észak-Magyarországon élőknél (27, ugyanakkor a Nyugat-Dunántúlon a legalacsonyabb, 16%),
- a falvakban és a Budapesten élőknél (24 és 23, míg a megyeszékhelyeken lakók közt 18%).
A depressziós tünetek prevalenciája demográfiai ismérvek szerint, 2019
| Megnevezés | Depressziós tünetek | ||
|---|---|---|---|
| nincs | enyhe/mérsékelt | mérsékelten súlyos/súlyos | |
| Tényleges családi állapot | |||
| Házastárssal/bejegyzett élettárssal él | 81,9 | 16,8 | 1,4 |
| Élettárssal él | 78,9 | 20,4 | 0,6 |
| Egyedül élő nőtlen/hajadon | 79,2 | 19,6 | 1,2 |
| Egyedül élő elvált | 74,4 | 23,8 | 1,8 |
| Egyedül élő özvegy | 62,1 | 34,0 | 3,9 |
| Iskolai végzettség | |||
| Legfeljebb alapfokú | 67,7 | 28,8 | 3,5 |
| Középfokú, érettségi nélkül | 80,0 | 18,0 | 2,0 |
| Középfokú érettségivel | 80,5 | 18,6 | 0,9 |
| Felsőfokú | 82,9 | 16,9 | 0,3 |
| Jövedelema) | |||
| 1. ötöd | 69,7 | 26,6 | 3,7 |
| 2. ötöd | 79,2 | 19,7 | 1,2 |
| 3. ötöd | 78,0 | 20,7 | 1,3 |
| 4. ötöd | 81,3 | 17,8 | 0,9 |
| 5. ötöd | 84,2 | 15,4 | 0,3 |
| Régió | |||
| Budapest | 77,1 | 22,1 | 0,8 |
| Pest | 80,2 | 18,8 | 1,0 |
| Közép-Dunántúl | 82,4 | 15,6 | 2,0 |
| Nyugat-Dunántúl | 83,9 | 15,7 | 0,4 |
| Dél-Dunántúl | 76,7 | 21,7 | 1,6 |
| Észak-Magyarország | 73,1 | 24,6 | 2,3 |
| Észak-Alföld | 76,8 | 20,1 | 3,1 |
| Dél-Alföld | 78,2 | 21,0 | 0,8 |
| Település típusa | |||
| Budapest | 77,1 | 22,1 | 0,8 |
| Megyeszékhely | 82,3 | 16,9 | 0,8 |
| Város | 78,7 | 19,5 | 1,8 |
| Község | 76,3 | 21,7 | 2,0 |
| Összesen | 78,4 | 20,1 | 1,5 |
A depresszió terén is az egészségi állapot szerint figyelhetők meg a legjelentősebb különbségek. A legalább enyhe szintű depresszió előfordulásának az esélye 5,2-szer magasabb a rossz egészségűek körében, mint azoknál, akik saját megítélésük szerint jó egészségnek örvendenek. A súlyosan korlátozottakat a nem korlátozottakkal összevetve 4,7-szeres, az erős fájdalmakat megtapasztalókat a fájdalmakat nem, vagy csak enyhe mértékben megtapasztalókhoz viszonyítva 3,9-szeres, a krónikus betegeknél a nem betegekhez képest 2,8-szeres a különbség. A nagyon rossz egészségi állapotúak és a súlyosan korlátozottak közel egytizedét érinti a súlyos, és felét az enyhe, mérsékelt depresszió.
Nőtt az erős társas támogatottságot kapó férfiak aránya
A társas kapcsolatok minőségét egy összevont mutató segítségével vizsgáljuk, amit három kérdés pontszámainak összegzésével képezünk (1.) mennyire érdekel másokat az, ami velünk történik; 2.) hány olyan ember van, akihez személyes probléma esetén fordulhatunk; 3.) mennyire könnyen kapunk segítséget szükség esetén a szomszédjainktól).
2014-ről 2019-re a társas támogatottság javulása figyelhető meg a férfiak esetében, ami főként az erős társas támogatottsággal bírók arányának növekedésében és ezzel párhuzamosan a közepes támogatottságúak arányának csökkenésében nyilvánult meg. Mivel a nők társas támogatottsága nem változott számottevően, 2019-re a nemek közti különbségek eltűnni látszanak: a férfiak és a nők közel négytizede jellemezhető erős, fele közepes és több mint egytizede gyenge társas támogatottsággal.
2019-ben az erős társas támogatottság aránya magas volt Közép-Dunántúlon, Pest régióban és Dél-Dunántúlon, a legmagasabb jövedelmi ötödbe tartozók, a vidéki városokban és a házastárssal élők körében. Az alacsony társas támogatottság leginkább a legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozókat, az egyedül élő elváltakat és özvegyeket, a Budapesten élőket és az alapfokú végzettségűeket jellemezte.
A társas támogatottság szintje demográfiai ismérvek szerint, 2019
| Megnevezés | Társas támogatottság | ||
|---|---|---|---|
| gyenge | közepes | erős | |
| Életkor | |||
| 15–34 éves | 11,2 | 48,0 | 40,8 |
| 35–64 éves | 12,8 | 49,6 | 37,6 |
| 65 éves és annál idősebb | 13,2 | 49,2 | 37,6 |
| Tényleges családi állapot | |||
| Házastárssal/bejegyzett élettárssal él | 11,0 | 48,2 | 40,9 |
| Élettárssal él | 13,8 | 54,0 | 32,1 |
| Egyedül élő nőtlen/hajadon | 12,7 | 49,7 | 37,6 |
| Egyedül élő elvált | 16,2 | 52,5 | 31,2 |
| Egyedül élő özvegy | 15,5 | 46,2 | 38,3 |
| Iskolai végzettség | |||
| Legfeljebb alapfokú | 15,4 | 47,6 | 37,1 |
| Középfokú, érettségi nélkül | 12,0 | 49,1 | 39,0 |
| Középfokú érettségivel | 12,9 | 49,3 | 37,9 |
| Felsőfokú | 9,7 | 50,3 | 40,0 |
| Jövedelema) | |||
| 1. ötöd | 16,5 | 49,7 | 33,7 |
| 2. ötöd | 12,9 | 46,9 | 40,2 |
| 3. ötöd | 12,1 | 48,6 | 39,3 |
| 4. ötöd | 11,4 | 50,8 | 37,8 |
| 5. ötöd | 8,8 | 49,5 | 41,8 |
| Régió | |||
| Budapest | 16,6 | 50,6 | 32,8 |
| Pest | 12,8 | 43,9 | 43,3 |
| Közép-Dunántúl | 11,0 | 43,5 | 45,5 |
| Nyugat-Dunántúl | 8,7 | 56,4 | 34,8 |
| Dél-Dunántúl | 8,1 | 49,4 | 42,5 |
| Észak-Magyarország | 11,5 | 47,9 | 40,7 |
| Észak-Alföld | 13,6 | 51,9 | 34,4 |
| Dél-Alföld | 13,4 | 49,0 | 37,6 |
| Település típusa | |||
| Budapest | 16,6 | 50,6 | 32,8 |
| Megyeszékhely | 11,6 | 55,1 | 33,3 |
| Város | 12,7 | 44,1 | 43,2 |
| Község | 10,4 | 50,1 | 39,5 |
| Összesen | 12,5 | 49,1 | 38,4 |
a) Az egy főre jutó nettó ekvivalizált háztartási jövedelem alapján.
A társas támogatottság szintje szerint jelentős eltérések mutatkoznak a fent ismertetett mutatókkal mért szubjektív jóllétben. Akik minden helyzetben bízhatnak embertársaik segítségében, támogatásában (vagyis erős a társas támogatottságuk), azok körében 53%-kal magasabb a pozitív érzelmi állapotokat normál/magas szinten megtapasztalók és 59%-kal alacsonyabb a depressziós tünetekkel élők aránya, mint azoknál, akik ritkán vagy nem számíthatnak másokra.
[1]:↑ A kiadvány megállapításai a 2019. évi Európai lakossági egészségfelmérésből származó adatokon alapulnak (http://www.ksh.hu/elef). Az adatok a 2014-es felvétel adataival vethetők össze, a 2009-es felvétel eltérő kérdésfeltevése miatt az időbeli összehasonlítás nem biztosítható. Hacsak másképp nem jelezzük, három korcsoportot vizsgálunk: fiatalokat (15–34 évesek), középkorúakat (35–64 évesek) és időskorúakat (65 éves és annál idősebbek).
[2]:↑ A szubjektív jóllétnek nincs általánosan elfogadott meghatározása, és mérésére számos indikátorrendszer ismert. A KSH indikátorrendszerét A jóllét magyarországi indikátorrendszere 2013 c. kiadvány mutatja be.
[3]:↑ Ennek a folyamatnak az eredményeképpen került be többek között a WHO pozitív mentális egészségre vonatkozó kérdéssora (WHO-5) az Európai lakossági egészségfelmérés tesztmoduljai közé 2019-ben. Magyarországon 2014 óta része az egészségfelmérésnek a kérdéssor.
[4]:↑ Az 1998-ban bemutatott öttételes kérdéssor a szubjektív jóllét egyik leggyakrabban használt mérőeszköze (Christian Winther Topp et al.: The WHO-5 Well-Being Index: a systematic review of the literature. Psychotherapy and Psychosomatics, 2015. 84. p. 167–176.).
[5]:↑ Alacsony szintű jóllétet jelez, ha az index értéke 52 alatti, vagy ha volt legalább egy olyan pozitív állapot, amit a válaszadó nem tapasztalt meg a felvételt megelőző 2 hétben.
[6]:↑ Az ELEF kérdőíve a depresszió diagnosztizálásául szolgáló kilenc tünet közül nyolcat tartalmaz. Az ún. PHQ-8 (Patient Health Questionnaire depression scale) a depresszió mérésére széles körben alkalmazott indikátor (lásd például Kurt Kroenke et al.: The PHQ-8 as a measure of current depression in the general population, Journal of Affective Disorders 114 (2009) 163–173).
További adatok, információk
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu