Magyarországon az utóbbi évtizedben a lakosság életkilátásai tovább javultak, és 2019-re a születéskor várható élettartam közel két évvel volt magasabb, mint az évtized elején (74,0, illetve 76,2 év). Az elmúlt 10 évben nemcsak az élettartam, hanem azon belül az egészségesen eltöltött életévek száma is közel öt évvel nőtt.
2009 óta kismértékben (0,15 pont) javult az emberek egészségérzete.A kiadvány megállapításai a 2019. évi Európai lakossági egészségfelmérésből származó adatokon alapulnak. http://www.ksh.hu/elef [1] Ötfokú skálán mérve a 15 éves és annál idősebb hazai lakosság átlagosan 3,7-re értékelte a saját egészségét 2019-ben. Az egészség önértékelése erőteljesen függ – különösen a középkorúak esetében – az iskolai végzettségtől. A vizsgált népesség közel fele (48%) nyilatkozott úgy, hogy van krónikus betegsége, amelyek közül a leggyakoribbak a mozgásszervi betegségek és a magasvérnyomás-betegség.
Az idősebbek egészségérzete nagyobb mértékben javult, mint a fiataloké
A 15 éves és annál idősebb magyarországi lakosság többsége úgy vélte, hogy az egészsége nagyon jó vagy jó, közel harmada szerint kielégítő, és mintegy hetede szerint rossz vagy nagyon rossz A vélt egészség megoszlásalapú részletes elemzését lásd: Tehetünk az egészségünkért című kiadvány. [2]. Az életkor előrehaladtával az egészség kedvező megítélése lineáris trend mentén csökken, ugyanis egy ötfokú skálán a saját egészségüket a fiatalok A jelen munkában három korcsoportra osztva mutatjuk be a lakosság egészségi állapotát: fiatalok (15?34 évesek), középkorúak (35?64 évesek) és idősek (65 éves és annál idősebb).[3] jóra, míg az idősek közepesre értékelték. A férfiak minden korcsoportban valamivel kedvezőbben nyilatkoztak az egészségükről, mint a nők.
2009 és 2019 között kismértékben javult az emberek egészségérzete, és a 0,15 pontnyi növekedés döntő része az első öt évben következett be. Az idősebb korcsoportokban a javulás relatív mértéke nagyobb, a fiatalok között viszont alig történt változás, sőt az utóbbi öt évben mindkét nemnél kismértékű csökkenés volt a jellemző.
A diplomások kedvezőbben értékelték egészségi állapotukat, mint a legfeljebb alapfokú végzettségűek
Az egészségi állapot önértékelését számottevően befolyásolja a társadalmi státusz, amit jelen összefüggésben az iskolai végzettség és a háztartás egy főre jutó jövedelmével mértünk. Felfelé haladva az iskolázottsági és a jövedelmi lépcsőfokokon általában egyre jobb eredményt kaptunk. 2019-ben a legfeljebb alapfokú végzettségűek átlagosan 3-ra, a diplomások lényegesen magasabbra, 3,9-re osztályozták az egészségüket. A tanultabb emberek az életkor előrehaladtával jelentkező egészségproblémákat későbbre tudják halasztani, illetve jobban tudják kezelni, mint a kevésbé iskolázottak. A fiatalok (25?34 évesekAz iskolai végzettség szerepének vizsgálatakor a 15?24 éveseket kihagytuk azt feltételezve, hogy a döntő többségük az életkoruk miatt nem érhette el a tervezett legmagasabb iskolázottsági szintet.[4]) saját egészségükkel kapcsolatos véleményét még alig befolyásolta, hogy milyen iskolázottsági szintet értek el, a középkorúak és idősek között a felsőfokú végzettségűek sokkal pozitívabban nyilatkoztak, mint a kevésbé tanultak. Az iskolai végzettség a középkorúak (35?64 év) egészségérzetében idézte elő a legnagyobb különbséget, ami viszont minden korcsoportban határozottabb volt a nők esetében.
A férfiak kedvezőbb önértékelése főként az alacsonyabb iskolázottságúak körében volt jellemző. A legfeljebb alapfokú végzettségűek között minden korcsoportban fennáll ez a különbség, a diplomásokat viszont a fiataloktól az idősekig az jellemezte, hogy a két nem tagjai átlagosan egyforma osztályzatot adtak, míg a középfokú végzettségűek esetében korcsoportonként változó, hogy a férfiak értékelése meghaladta-e a nőkét, vagy egyenlő azzal.
Az egészségi állapotra adott osztályzatok átlaga jövedelmi ötöd Egy főre jutó nettó ekvivalizált háztartási jövedelem alapján.[5] szerint lényegesen kisebb szóródást mutat: a 2. kvintilishez tartozó átlagos osztályzat volt a legalacsonyabb, 3,8, és az 5. ötödhöz tartozó a legmagasabb, 4,1. Az idős korcsoportban már lényegében nincs is szerepe a jövedelmi helyzetnek.
2019-ben kevesebb embernek volt pótlás nélküli hiányzó foga, mint öt évvel korábban
A szájüreg egészsége A 2014-es egészségfelmérésben szerepeltek először a fogak állapotára, a szájüreg egészségére vonatkozó kérdések.[6] elengedhetetlen az általános egészségi állapot, illetve általánosabban a közérzet szempontjából, és nagyban befolyásolja az életminőséget. A szájbetegségek és rendellenességek korlátozzák a megfelelő harapást, rágást, a mosolyogást, a beszédképességet és a pszichoszociális jóllétet is. WHO Europe https://www.euro.who.int/en/health-topics/disease-prevention/oral-health.[7]
2019-ben a vizsgált népesség 56%-ának fogpótlás nélkül hiányzott legalább egy foga, ami 4 százalékponttal kevesebb, mint öt évvel korábban. Az egyéb fogászati problémákat, mint például a hiányzó fogak száma szerinti megoszlást, a lyukas vagy mozgó fogakat, a vérző fogínyt és a fogpótlást tekintve 2014 óta nem történt változás. Lásd A 2014-ben végrehajtott európai lakossági egészségfelmérés eredményei Összefoglaló adatok.[8] A népesség kétharmadának volt tömött, 29%-ának lyukas foga, fogmosáskor a 17%-ának vérzett az ínye, 8%-uk fogai lazák voltak, illetve mozogtak. Fogpótlása, protézise a megkérdezettek 45%-ának volt, a 60 évesek és annál idősebbek között 77% az arány.
A fiatal férfiak jobbnak ítélték fogazatuk, szájüregük egészségét, mint a fiatal nők, ám ez a kor előrehaladtával megfordul, és az idősebb nők nyilatkoztak pozitívabban.
A vizsgált népesség közel felének van krónikus betegsége, egészségi problémája
A krónikus betegségek a világon az összes haláleset hattizedének, míg Európában a közel kilenctizedének az okozói.https://ec.europa.eu/health/newsletter/169/focusnewsletterhu.htm, https://www.oecd.org/health/health-at-a-glance-europe/ [9]
A 15 éves és annál idősebb magyarországi lakosság közel fele (48%) nyilatkozott úgy, hogy van krónikus betegsége, egészségi problémájaHosszan tartónak tekintünk egy betegséget, egészségi problémát, ha legalább 6 hónapja tart, vagy várhatóan legalább 6 hónapig fog tartani.[10]: a férfiak 44, a nők 51%-a volt krónikus beteg.
A fiatalok mintegy ötöde (22%), a középkorúak majdnem fele (48%), és az idősek több mint háromnegyede (77%) számolt be krónikus betegségről. A középkorú férfiak és nők között a krónikus betegek aránya azonos, de a két szélső korcsoportban érvényesül a nők fokozott érintettsége, a különbség 5?6 százalékpont.
A 25 éves és annál idősebb lakosságban a legfeljebb alapfokú végzettségűek kétharmadának van tartós egészségi problémája, míg a felsőfokú végzettségűek között már csak 45%-nak. A jövedelmi helyzet a krónikus betegek arányát – szemben az egészségérzetével – valamivel jobban differenciálja, mint az iskolai végzettség. A 2. jövedelmi ötödben a legmagasabb a tartós egészségproblémával küzdők aránya (53%) és a legfelső jövedelmi kvintilisben a legalacsonyabb (40%).
Az idős emberek hattizedének mozgásszervi betegsége van, kétharmadának magas a vérnyomása
A 15 éves és idősebb népesség leggyakoribb egészségi problémái a mozgásszervi betegségek A mozgásszervi betegségek közé az ízületi kopást, az ízületi gyulladást, a derék- vagy hátgerincproblémát, a nyaki gerincproblémát és a csontritkulást soroltuk.[11] és a magasvérnyomás-betegség, mindkét betegségtípust mintegy háromtizedüknél állapította meg orvos. A vizsgált népesség több mint fele, az idősek közel kilenctizede e két leggyakoribb betegség legalább egyikével él együtt. Orvosi vélemény alapján a vizsgált népesség 12?15%-a szenved allergiától, illetve magas a vérzsírszintje A magas vérzsírszint megnevezés a magas koleszterin-, a magas vérzsír-, valamint a magas trigliceridszint megnevezéseket rövidíti.[12], vagy szívbeteg. A cukorbetegek aránya 8,8%. A lakosság leggyakrabban a mozgásszervi betegségeket diagnosztizálja saját magán (12%), az allergiát (4,7%) és a szívbetegséget nagyon ritkán (1,1%), a magas vérnyomást, magas vérzsírszintet, valamint a cukorbetegséget pedig szinte minden esetben orvosi vizsgálat támasztja alá.
Csökkent a mozgásszervi és a szívbetegek aránya
A vizsgált időszakban monoton csökkent a mozgásszervi betegek és a szívbetegek aránya, összesen 4?4 százalékponttal, ugyanakkor az utóbbi 5 évben 2?2 százalékponttal nőtt azoké, akiknél allergiát, illetve magas vérzsírszintet diagnosztizáltak, és a cukorbetegek 2019-es prevalenciája is 1 százalékponttal felülmúlta a tíz évvel korábbit.
Mozgásszervi betegségben szenved a 15 éves és annál idősebb férfiak 27 és a nők 37%-a. A fiatalok közel tizedének, a középkorúak háromtizedének és az idősek hattizedének van mozgásszervi betegsége. Mindhárom korcsoportban a nők nagyobb hányada érintett, de míg a fiataloknál alig van különbség, az idősebbek között jóval magasabb a női betegek aránya, 20 százalékpontos az eltérés. Az orvos által diagnosztizált betegek az orvos javaslatára szinte kivétel nélkül gyógyszert is szednek panaszaik enyhítésére.
A vizsgált lakosságban magasvérnyomás-betegsége van a férfiak 29 és a nők 33%-ának. Már a fiatal korcsoportban is száz ember közül 3-nál állapítottak meg magas vérnyomást, és az életkor előrehaladtával a betegek aránya erőteljesen tovább növekszik. A középkorúak háromtizede, míg az idősek kétharmada érintett. A 15–64 évesek között a férfiak némileg nagyobb hányadánál jelentkezik a betegség, de az idősek körében a nőknél fordul elő gyakrabban, a különbség 7 százalékpont.
A betegek túlnyomó többsége orvos javaslatára gyógyszert is szed a megfelelő vérnyomásszint elérése, fenntartása érdekében, a nők kicsit gyakrabban, mint a férfiak (97, illetve 95%).
A krónikus betegek hiányzása két és félszer hosszabb volt azokénál, akiknek nincs ilyen betegsége
A munkaviszonyban álló népesség háromtizedével fordult elő, hogy egészségi problémájuk miatt a megkérdezésüket megelőző 12 hónapban nem tudtak dolgozni, és ezért a munkahelyükről hiányoztak. Azok, akik betegszabadságon, illetve betegállományban voltak, egy év alatt átlagosan 17,6 napot töltöttek e miatt távol a munkától. A krónikus betegek között több mint másfélszer annyian voltak távol a munkájuktól egészségi okok miatt, és a 12 hónap alatti munkahelyi hiányzás átlagos tartama is közel két és félszer több volt, mint a vizsgált lakosság másik részében. A krónikus betegek átlagához viszonyítva a magasvérnyomás-betegséggel élők közül 7 százalékponttal kevesebben, a mozgásszervi betegekből 3 százalékponttal többen mentek betegszabadságra, ugyanakkor az előbbiek hosszabb, az utóbbiak rövidebb ideig nem tudtak dolgozni.
Munkahelyi hiányzás saját egészségi probléma miatt és a hiányzás tartama az adatfelvételt megelőző 12 hónapban, 2019
| Megnevezés | Krónikus betegsége | Magasvérnyomás- | Mozgásszervi | |
|---|---|---|---|---|
| nincs | van | betegsége van | ||
| Hiányzók aránya, % | 24,0 | 39,1 | 32,4 | 41,7 |
| A távollét átlagos tartama, nap | 10,3 | 25,2 | 28,7 | 23,6 |
| A távollét tartama, % | ||||
| 1–10 nap | 79,6 | 56,2 | 51,0 | 58,6 |
| 11–14 nap | 3,8 | 5,5 | 5,7 | 5,1 |
| 15–60 nap | 15,1 | 29,0 | 32,9 | 27,7 |
| 61–365 nap | 1,4 | 9,3 | 10,4 | 8,7 |
A krónikus betegségek a hosszú idejű munkahelyi hiányzások gyakoriságát jelentősen növelik, az egészségesekkel összehasonlítva 6–7-szeres a különbség.
Hivatkozások
Apicella M et al (2020). COVID-19 in people with diabetes: understanding the reasons for worse outcomes. The Lancet Diabetes Endocrinol, 8; 782–9.
A 2014-ben végrehajtott európai lakossági egészségfelmérés eredményei Összefoglaló adatok, KSH.
Health at a glance: Europe 2020 https://www.oecd.org/health/health-at-a-glance-europe/
Williamson EJ, Walker AJ, Bhaskaran K et al. (2020). Factors associated with COVID-19-related death using OpenSAFELY. Nature, 584, 430–436.
WHO Europe https://www.euro.who.int/en/health-topics/disease-prevention/oral-health.
[1]:↑ A kiadvány megállapításai a 2019. évi Európai lakossági egészségfelmérésből származó adatokon alapulnak. http://www.ksh.hu/elef
[2]:↑ A vélt egészség megoszlásalapú részletes elemzését lásd: Tehetünk az egészségünkért című kiadvány.
[3]:↑ A jelen munkában három korcsoportra osztva mutatjuk be a lakosság egészségi állapotát: fiatalok (15?34 évesek), középkorúak (35?64 évesek) és idősek (65 éves és annál idősebb).
[4]:↑ Az iskolai végzettség szerepének vizsgálatakor a 15?24 éveseket kihagytuk azt feltételezve, hogy a döntő többségük az életkoruk miatt nem érhette el a tervezett legmagasabb iskolázottsági szintet.
[5]:↑ Egy főre jutó nettó ekvivalizált háztartási jövedelem alapján.
[6]:↑ A 2014-es egészségfelmérésben szerepeltek először a fogak állapotára, a szájüreg egészségére vonatkozó kérdések.
[7]:↑ WHO Europe https://www.euro.who.int/en/health-topics/disease-prevention/oral-health.
[8]:↑ Lásd A 2014-ben végrehajtott európai lakossági egészségfelmérés eredményei Összefoglaló adatok.
[9]:↑ https://ec.europa.eu/health/newsletter/169/focusnewsletterhu.htm, https://www.oecd.org/health/health-at-a-glance-europe/
[10]:↑ Hosszan tartónak tekintünk egy betegséget, egészségi problémát, ha legalább 6 hónapja tart, vagy várhatóan legalább 6 hónapig fog tartani.
[11]:↑ A mozgásszervi betegségek közé az ízületi kopást, az ízületi gyulladást, a derék- vagy hátgerincproblémát, a nyaki gerincproblémát és a csontritkulást soroltuk.
[12]:↑ A magas vérzsírszint megnevezés a magas koleszterin-, a magas vérzsír-, valamint a magas trigliceridszint megnevezéseket rövidíti.
További adatok, információk
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu