3,4%-kal csökkent az ipari termelés
2021 októberében az ipari termelés volumene 3,4%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 2,7%-kal csökkent. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 2021 szeptemberéhez képest 0,3%-kal nőtt. A feldolgozóipari alágak többségében éves összehasonlításban növekedést mértünk, azonban a legnagyobb súlyú járműgyártás – elsősorban a globális félvezetőhiány miatt – jelentősen, 30%-kal visszaesett.
2021 októberében:
Az ipari termelés volumene 3,4%-kal csökkent az előző év azonos időszakához mérten. (Az első becslésben közölt októberi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott.)
A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás októberben az előző hónaphoz viszonyítva 0,3%-kal nőtt.
Az ipari export volumene 11,3%-kal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 28%-át képviselő járműgyártás kivitele 32, a 16%-os súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 11,6%-kal visszaesett.
Az ipar belföldi értékesítése 8,3, a feldolgozóiparé 8,6%-kal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest.
Az iparon belül döntő súlyt (96%) képviselő feldolgozóipar termelése 4,6%-kal csökkent, ugyanakkor a csekély súlyú bányászaté 19,8, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 11,1%-kal nőtt.
A feldolgozóipari termelés és értékesítés alakulása
(%)
Időszak | Termelés | Értékesítés | Az export aránya az értékesítésben, folyó áron | |||
---|---|---|---|---|---|---|
összesen | belföldi | export | ||||
volumenindexe, az előző év azonos időszaka = 100,0 | ||||||
2019 | 105,6 | 106,4 | 106,3 | 106,4 | 72,5 | |
2020 | 94,2 | 94,2 | 92,3 | 94,9 | 74,0 | |
2021. | január | 92,9 | 91,9 | 91,9 | 91,9 | 76,7 |
február | 101,6 | 100,7 | 99,4 | 101,2 | 76,3 | |
március | 116,7 | 117,9 | 108,9 | 121,2 | 75,0 | |
április | 163,0 | 165,6 | 127,9 | 184,7 | 74,0 | |
május | 140,3 | 135,1 | 128,5 | 137,9 | 72,0 | |
június | 122,3 | 116,7 | 127,6 | 113,0 | 72,2 | |
július | 107,7 | 104,9 | 112,2 | 102,1 | 70,4 | |
augusztus | 101,4 | 101,1 | 115,9 | 95,4 | 68,1 | |
szeptember | 96,5 | 95,4 | 105,0 | 92,0 | 71,5 | |
október | 95,4 | 92,3 | 108,6 | 86,5 | 69,4 | |
2021. évkezdettől | 110,7 | 109,0 | 112,1 | 107,8 | 72,5 |
A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 22%-át képviselő járműgyártás 30%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A visszaesést elsősorban az okozta, hogy a globális félvezetőhiány miatt a gyárak kisebb kapacitással, illetve egyműszakos munkarendben dolgoztak. A közúti gépjármű gyártásának volumene 31, a közúti jármű alkatrészeinek gyártásáé 32%-kal csökkent.
A chiphiány a feldolgozóipari termelés mintegy 12%-át adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártását is visszafogta, a termelés volumene 10,7%-kal esett vissza. Az alapanyaghiány leginkább a járműiparba is beszállító elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártását érintette, kibocsátása 28%-kal csökkent. A legnagyobb súlyú alágazat, az elektronikus fogyasztási cikk gyártása pedig 7,6%-kal maradt el az egy évvel korábbitól.
A feldolgozóiparból 12%-kal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 10,0%-kal emelkedett, mind a külpiaci, mind a hazai eladások növekedésének köszönhetően. Ezen belül a legnagyobb súlyt (23%) képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 12,3, a második legjelentősebb italgyártás pedig 12,4%-kal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. Mindössze két alágazatban mérséklődött a kibocsátás: a halfeldolgozás, -tartósítás 47, a növényi, állati olaj gyártása 2,0%-kal csökkent.
A legnagyobb mértékben, 32%-kal a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás bővült, elsősorban a belföldi értékesítés növekedése miatt, ugyanakkor az export visszaesett.
A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 8,7, a fémalapanyag és fémfeldolgozási terméké 18,0%-kal emelkedett az egy évvel ezelőttihez viszonyítva.
A kisebb súlyú villamos berendezés gyártása 19,3%-kal nőtt, főleg a villamosmotor-, áramfejlesztő-, valamint az akkumulátorgyártás felfutása eredményeként.
Az előző havi stagnálás után a gyógyszergyártás 9,2%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. mind a hazai, mind a külpiaci eladások csökkentek.
A termelés alakulása a feldolgozóipar jelentősebb alágaiban, 2021. október
(%)
Alág | Termelés volumenindexe, az előző év azonos időszaka = 100,0 | Az alág részesedése a feldolgozóiparon belül, folyó áron | |
---|---|---|---|
kódja | megnevezése | ||
CA | Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása | 110,0 | 12,2 |
CG | Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása | 108,7 | 9,2 |
CH | Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása | 118,0 | 9,8 |
CI | Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása | 89,3 | 11,6 |
CJ | Villamos berendezés gyártása | 119,3 | 7,2 |
CL | Járműgyártás | 70,2 | 21,6 |
Az ipari termelés Nyugat-Dunántúlon (22%-kal), Észak-Magyarországon (9,5%-kal) és Közép-Dunántúlon (6,6%-kal) csökkent. A többi régióban 0,5 és 12,6% közötti volumennövekedést regisztráltunk, a legnagyobb mértékűt Budapesten.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 14,5%-kal kisebb volt a 2020. októberinél. Az új belföldi rendelések 4,2%-kal nőttek, míg az új exportrendelések 17,6%-kal visszaestek. Az összes rendelésállomány október végén 11,5%-kal meghaladta az egy évvel korábbit.
2021. január–októberben az előző év azonos időszakához képest:
Az ipari termelés 10,8%-kal nőtt. Az összes értékesítés 64%-át adó külpiaci eladások volumene 10,2, a 36%-ot képviselő hazai értékesítésé 12,0%-kal emelkedett.
Magyarország minden régiójában nőtt a termelés, a legnagyobb mértékben, 23%-kal Pest régióban, a legkevésbé, 6,0%-kal Dél-Alföldön és Nyugat-Dunántúlon.