2020 IV. negyedévében az előző év azonos időszakihoz viszonyítva 2,5, az előző negyedévihez képest 4,8%-kal nőttek a beruházások
A 2020 első három negyedévére jellemző visszaesést követően a IV. negyedévben a fejlesztések volumene emelkedett, az előző év azonos időszakához viszonyítva 2,5, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 4,8%-kal. A beruházások újbóli felfutását elsősorban a költségvetés és a háztartások növekvő aktivitása okozta, miközben a vállalkozások fejlesztései továbbra is csökkentek. 2020-ban összességében 3,8%-kal mérséklődött a beruházások volumene az egy évvel korábbi, rekordmagas bázishoz képest.
2020 IV. negyedévében szezonálisan kiigazítva:
A nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévihez mérten 4,8, ezen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 5,1, a gép- és berendezésberuházásoké 5,0%-kal nőtt.
2020 IV. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:
A beruházási tevékenység volumene 2,5, ezen belül a teljesítményérték közel hattizedét képviselő építési beruházásoké 1,8, a négytizedét kitevő gép- és berendezésberuházásoké 3,7%-kal emelkedett. Utóbbi esetben a növekedést elsősorban az importgépekre vonatkozó beruházások okozták.
A beruházási teljesítmény több mint felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 3,6%-kal csökkent, amiben meghatározó szerepet játszott, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások továbbra is visszafogták fejlesztéseiket. Ugyanakkor a beruházások 18%-át realizáló költségvetési szerveknél az új tárgyi eszközök vásárlásai nagymértékben, 10%-kal emelkedtek a bázisidőszakihoz képest.
A beruházások volumenváltozása az egyes nemzetgazdasági ágakban eltérően alakult. A legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdaság fejlesztéseinek közel negyedét megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye jelentősen, 24%-kal bővült, köszönhetően elsősorban a meghatározó súlyú lakásépítések kiemelt növekedésének. Emellett a bérbeadást szolgáló üzleti létesítményekbe (pl. kereskedelmi egységek) történő beruházások is – mérsékelten – emelkedtek.
A nemzetgazdasági beruházások 24%-át jelentő, a második legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései a IV. negyedévben enyhén (5,0%-kal) mérséklődtek a magas bázishoz képest. Ezen belül az alágak többségében csökkentek a fejlesztések, többek között a legnagyobb súlyú járműgyártásban, a vegyi anyag, termék gyártása területén, valamint a gumiiparban. Ugyanakkor a korábbi időszakokban elkezdett, nagyszabású projektek mellett már újonnan elindított fejlesztések is hozzájárultak ahhoz, hogy néhány alágban jelentősen nőtt a volumen, például a villamos berendezés gyártása, a gyógyszergyártás és az élelmiszeripar esetében.
A harmadik legnagyobb súlyú terület, a szállítás, raktározás beruházási volumene az előző negyedévinél kisebb ütemben, 9,7%-kal csökkent. A kedvezőtlen teljesítmény mögött továbbra is elsősorban az állami infrastrukturális fejlesztések mérséklődése állt, de az állami tulajdonban lévő közlekedési vállalatok beruházásai is elmaradtak a bázisidőszakitól.
Az államháztartás összességében pozitívan járult hozzá a nemzetgazdasági beruházások változásához. A negyedik legnagyobb súlyú területen, a közigazgatásban 21%-kal nőtt a volumen. A járványügyi helyzettel is összefüggésben a fekvőbeteg-ellátási terület kiugró tárgyieszköz-vásárlásai révén az egészségügyi szolgáltatások területén szintén kiemelkedően (23%-kal) nőttek a fejlesztések. Az oktatás és az állam által dominált, hatodik legnagyobb súlyú művészet és szabadidő területén egyaránt 20%-kal növekedett a tárgyidőszaki teljesítményérték, ez utóbbinál ismét meghatározó szerepet játszottak a versenysporttal kapcsolatos beruházások.
Az ötödik legnagyobb súlyú területen, a kereskedelemben kismértékben (3,1%-kal) nőttek a beruházások, ezen belül a kiskereskedelemben és a gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása ágazatokban tevékenykedő vállalkozások növelték a beruházásaikat.
Több közepes súlyú nemzetgazdasági ágban számottevően csökkentek a fejlesztések. A mezőgazdaság beruházásai lényegesen visszaestek (26%-kal), itt az állattenyésztéssel vagy növénytermesztéssel foglalkozó, nagyobb létszámú vállalatok mérsékelték leginkább a fejlesztési ráfordításaikat. Jelentősen (28%-kal) csökkentek a beruházások az energiaiparban, elsősorban a villamosenergia-termelés területén.
Néhány kisebb súlyú nemzetgazdasági ágban kiugró bővülést regisztráltunk a beruházási teljesítményértékben. Az információ, kommunikáció területén a beruházások nagymértékben nőttek (28%-kal), amiben szerepet játszott telekommunikációs hálózatok modernizálása is. A pénzügyi tevékenység beruházásai szintén növekedtek (8,6%-kal), nagyrészt informatikaieszköz-beszerzések nyomán. Az építőiparban tevékenykedő gazdasági szervezetek járműbeszerzéseiknek is köszönhetően 21%-kal növelték fejlesztéseiket.
A nemzetgazdasági beruházások teljesítményértéke és volumenváltozása
| Nemzetgazdasági ág | 2020. IV. negyedév | 2020. I–IV. negyedév | ||
|---|---|---|---|---|
| folyó áron, milliárd forint | volumenváltozás, előző év azonos időszakához képest, % |
folyó áron, milliárd forint | volumenváltozás, előző év azonos időszakához képest, % | |
| Összesen | 4 093,4 | 2,5 | 10 692,5 | –3,8 |
| Ebből:* | ||||
| ingatlanügyletek | 997,3 | 24,2 | 2 172,8 | 16,1 |
| feldolgozóipar | 964,0 | –5,0 | 2 716,1 | –8,1 |
| szállítás, raktározás | 487,2 | –9,7 | 1 462,7 | –9,5 |
| közigazgatás | 312,4 | 20,8 | 663,3 | –0,2 |
| kereskedelem | 205,4 | 3,1 | 552,8 | –9,3 |
| művészet és szabadidő | 158,7 | 19,5 | 365,5 | –2,3 |
* Az adott negyedévi beruházási teljesítmény alapján a hat legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ág adatai.
2020-ban az előző évhez képest:
A nemzetgazdasági beruházások volumene 3,8, ezen belül az építési beruházásoké 2,8, a gép- és berendezésberuházásoké 5,4%-kal mérséklődött.
A beruházások mintegy 54%-át jelentő, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 7,5, a költségvetési szerveknél 5,0%-kal csökkent a beruházási teljesítmény.
Az év egészét tekintve négyet kivéve az összes nemzetgazdasági ágban visszaestek a beruházások. A legjelentősebb beruházó ágak közül a teljesítményérték több mint negyedét realizáló feldolgozóiparban 8,1, a szállítás, raktározásban 9,5%-kal kisebb, ezzel szemben a nemzetgazdasági beruházások ötödét jelentő ingatlanügyletek területén 16%-kal nagyobb lett a volumen. Ez a három nemzetgazdasági ág a beruházások közel hattizedét tette ki.
A negyedik legnagyobb beruházási területnek számító közigazgatás, védelem nemzetgazdasági ágban szinte nem változott (–0,2%), az ötödik legnagyobb kereskedelem, gépjárműjavításban pedig csökkent (–9,3%) a volumen.
A fejlesztések a második legnagyobb mértékben – a járványhelyzettel is összefüggésben – az egészségügyi szolgáltatások területén nőttek (15%). Ugyanakkor kiugró mértékű visszaesést regisztráltunk több, kisebb súlyú nemzetgazdasági ágban, így például az egyéb szolgáltatások területén 35, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén 16%-kal esett vissza a volumen.