2018 I. negyedévében 17%-kal nőttek a beruházások
2018 I. negyedévében folytatódott a nemzetgazdasági beruházásoknak az előző év egészét jellemző dinamikus bővülése: a tárgyidőszaki fejlesztések volumene 17%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. A nemzetgazdaság legtöbb területén emelkedett a beruházási aktivitás.
2018 I. negyedévében az előző negyedévhez képest:
A beruházások szezonálisan kiigazított volumene 4,1%-kal emelkedett.
2018 I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest:
A beruházási tevékenység volumene 17, ezen belül az építési beruházásoké 26, a gép- és berendezésberuházásoké 10%-kal növekedett.
A beruházási teljesítmény a fejlesztések felét megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 1,1%-kal mérséklődött, a beruházások 12%-át teljesítő költségvetési szerveknél 65%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
A nemzetgazdaság legtöbb területén emelkedett a beruházási aktivitás. A legnagyobb súlyú nemzetgazdasági ágak közül a leginkább az ingatlanügyletek beruházási teljesítménye bővült (45%-kal), ahol a lakásépítések folytatódó növekedése mellett a bérbeadást szolgáló létesítményekbe (pl. irodaházak, kereskedelmi egységek, raktárak) történő invesztíciók is nőttek.
A szállítás, raktározás beruházásainak volumene 9,4%-kal nagyobb lett, a közútfelújítások mellett elsősorban a helyi és a távolsági tömegközlekedésben érintett vállalatok jelentősen növekvő fejlesztéseinek köszönhetően.
A kereskedelem, gépjárműjavítás beruházási teljesítménye – az előző negyedévi csökkenés után – ez év I. negyedévében ismét nőtt (8,3%-kal), részben új üzletek építése, illetve meglévők modernizálása eredményeképpen.
A nemzetgazdasági beruházások háromtizedét megvalósító feldolgozóipar fejlesztései – két éven át tartó jelentős bővülés után – lényegében stagnáltak (–0,2%), amiben a magas bázis, valamint egyes nagy értékű projektek lezárása (pl. az elektronikai iparban) is szerepet játszott. Ennek ellenére az alágak mintegy felében növekedtek a fejlesztések, a legnagyobb mértékben a kokszgyártás, kőolajfeldolgozás területén. Kiemelkedő volt a volumennövekedés a vegyi anyag, termék gyártásában, a gumi-, műanyag- és építőanyag-iparban, valamint a gép, gépi berendezés gyártása területén is. A járműgyártás beruházásai – amelyek a feldolgozóipar tárgyidőszaki fejlesztéseinek negyedét tették ki – szintén jelentősen bővültek.
A mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat beruházásai – elsősorban a kisvállalkozások csökkenő mezőgazdaságimunkagép-beszerzései következtében – a tárgynegyedévben mérséklődtek (–1,8%).
Az államhoz kötődő beruházások meghatározó szerepet játszottak a nemzetgazdaság egészére jellemző növekedésben. Ennek keretében a nagyrészt költségvetési finanszírozású területeken a beruházások az átlagot jóval meghaladó mértékben bővültek, elsősorban az uniós forrásból történő fejlesztések következtében. A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén – rendvédelmi, honvédelmi és katasztrófavédelmi beruházásoknak is köszönhetően – 75, az oktatásban – főként a felsőoktatáshoz kötődő fejlesztések miatt – 71, a humán egészségügyi, szociális ellátásban – elsősorban a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődően – 74%-kal haladta meg a beruházások volumene az egy évvel korábbit. (Az előbbi három terület összesített részesedése a nemzetgazdasági beruházásokból megközelítette az egytizedet.) A művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ág beruházásainak emelkedését (68%) a sporttal és a kultúrával kapcsolatos nagyberuházások okozták.
Néhány további nemzetgazdasági ágban is jelentősen nőtt a fejlesztések volumene. Közülük az építőipari gazdasági szervezetek a kedvező konjunktúra hatására 36%-kal növelték tárgyieszköz-beszerzéseiket. Az információ, kommunikáció beruházásiteljesítmény-értékének volumene – digitális hálózatépítésekkel, mobiltelefonos szolgáltatásokkal kapcsolatos fejlesztések következtében – ugyancsak nőtt (21%-kal). A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban a szállodaépítések és -felújítások – a korábbi időszakokhoz hasonlóan – ismét szerepet játszottak a beruházások (15%-os) teljesítménynövekedésében.
Nemzetgazdasági beruházások teljesítményértéke
| Nemzetgazdasági ág | 2018. I. negyedév | 2017. I–IV. negyedév | ||
|---|---|---|---|---|
| folyó áron, millió forint | volumenindex, előző év azonos időszaka=100,0% | folyó áron, millió forint | volumenindex, előző év azonos időszaka=100,0% | |
| Összesen | 1 261 253 | 117,3 | 6 439 583 | 116,7 |
| Ebből*: | ||||
| mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat | 66 209 | 98,2 | 306 524 | 111,5 |
| feldolgozóipar | 375 924 | 99,8 | 1 883 450 | 107,3 |
| kereskedelem, gépjárműjavítás | 83 318 | 108,3 | 388 881 | 100,4 |
| szállítás, raktározás | 119 430 | 109,4 | 872 174 | 124,1 |
| ingatlanügyletek | 226 231 | 144,9 | 1 056 439 | 122,5 |
| közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás | 77 721 | 175,4 | 376 423 | 165,2 |
* A 2018. I. negyedévi adatok alapján a hat legnagyobb teljesítményértékű nemzetgazdasági ág adatai.