Szállítási teljesítmények

Áruszállítás:

• vasúti áruszállítás: az Európai Parlament és a Tanács 91/2003/EK, a vasúti közlekedés statisztikájáról szóló rendeletének, valamint az azt módosító, a bizottság 1192/2003. sz. rendeletének megfelelően az adatok az ország területén működési engedéllyel rendelkező valamennyi vasúttársaság vasúti szállítási teljesítményeit tartalmazzák, kivéve azon vasúti vállalkozások teljesítményét, amelyek teljes egészében vagy nagyrészt ipari létesítményekben működnek, vagy elsősorban helyi idegenforgalmi szolgáltatásokat nyújtanak.
• közúti áruszállítás: az Európai Tanács 1172/98 sz., a közúti áruszállítás statisztikájának adatgyűjtéséről szóló rendeletének megfelelően az adatok az áruszállítási szolgáltatást nyújtó, továbbá saját számlás szállítást végző, szállítási ágazatba, illetve más ágazatokba tartozó vállalkozások és egyéni vállalkozók 3,5 tonna vagy azt meghaladó teherbírású közúti áruszállító gépjárműveinek teljesítményeit tartalmazzák. A megfigyelés reprezentatív. A minta kiválasztása rétegzett mintavétellel, véletlenszerűen történik. Az adatokat a forgalomban lévő közúti áruszállító gépjárművek számára teljeskörűsítettük.
  2016. év első negyedévétől kezdve a KSH A közúti teherszállítás belföldi és nemzetközi teljesítményei (OSAP 1654) című adatgyűjtésből származó adatok esetében az ágazati besorolás szerinti (szállítási ágazatokba, illetve más ágazatokba sorolt vállalkozások) bontásnál a főtevékenység meghatározásának alapjául az eddig alkalmazott adminisztratív főtevékenység helyett a statisztikai főtevékenységet használja, ezért ezek a korábbi évek adataival csak korlátozottan hasonlíthatóak össze.
• belvízi áruszállítás: Az Európai Parlament és a Tanács 1365/2006/EK számú (2006. szeptember 6.), a belvízi áruszállítással kapcsolatos statisztikákról és a 80/1119/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló rendeletének, valamint a bizottság 425/2007/EK számú (2007. április 19.), a belvízi áruszállítással kapcsolatos statisztikákról szóló 1365/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló rendeletének megfelelően az adatok a magyar és külföldi vízi járműveknek a belvizek magyarországi szakaszán végzett áruszállítási teljesítményeit tartalmazzák. A rendeletek előírásait követve az adatok nem tartalmazzák a belvizeken folytatott kotrási tevékenységekhez kapcsolódó áruszállítási teljesítményeket. Az árutonna-kilométerben mért teljesítményt az elszállított árutömeg és a belvizek magyarországi szakaszán megtett kilométer szorzata adja. A Belvízi kikötői áruforgalom, a ki- és berakott áruk tömege szerint táblázat adatai a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1857-es számú Kikötői áru- és hajóforgalom c. havi adatgyűjtéséből származnak, nem teljes mértékben egyeznek e kiadvány belvízi áruszállítási adataival, mivel azok a magyar belvizeken szállított áruk mennyiségét tartalmazzák, beleértve a tranzitforgalmat is, míg ezek a magyarországi kikötőkben ki-, illetve berakodott áruk adatait mutatják. (A kikötői statisztikában például a belföldi forgalomban számba vett áru mennyisége kétszeresen jelenik meg, miután egy berakodási és egy kirakodási kikötő forgalmában is szerepel.)
• csővezetékes szállítás: az adatok a kőolaj-, földgáz- és egyéb szénhidrogén-csőhálózatot üzemeltető gazdasági szervezetek áruszállítási teljesítményeit tartalmazzák.
• légi áruszállítás: az adatok a légi szállítás ágazatba sorolt gazdasági szervezetek áruszállítási teljesítményeit tartalmazzák.

Szállított áruk tömege: a közlekedési eszközökre felrakott, és azok által elszállított áruk tömegének összege tonnában, ami az áru nettó tömege mellett a csomagolóanyagok (göngyöleg) és a szállításhoz felhasznált szállítótartályok, rakodólapok tömegét is tartalmazza.

Árutonna-kilométer: az áruszállítási teljesítmény naturális mértékegysége. Egy árutonna-kilométer "X" tonna tömegű áru "Y" kilométer távolságra való elszállítását jelenti, ahol "X" és "Y" szorzata egyet ad eredményül.

Távolsági személyszállítás: a városok, községek között lebonyolódó személyszállítás, beleértve a nemzetközi forgalmat is.

Helyi személyszállítás: a teljes egészében vagy túlnyomórészt egy-egy városon, községen belül lebonyolódó személyszállítás.
A távolsági és a helyi személyszállítási adatok a vasúti szállítás, az egyéb szárazföldi szállítás, a vízi szállítás és a légi szállítás ágazatokba sorolt gazdasági szervezetek személyszállítási teljesítményeit tartalmazzák. Az adatgyűjtés a vasúti és légi személyszállítási ágazatokba sorolt vállalkozásokra teljes körű, 2014-től a vízi személyszállítási ágazatnál a kijelölt vállalkozásokra vonatkozik, az egyéb szárazföldi személyszállítás ágazatnál 2010-ig az 1, 2011-től a 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozásokra terjed ki.

Szállított utasok száma: a személyszállító járművekre felszállt, illetve azokkal elszállított személyek száma.

Utaskilométer: a személyszállítási teljesítmény naturális mértékegysége. Egy utaskilométer egy utas egy kilométerre való elszállítását jelenti.

Közútigépjármű-állomány: az országos közútigépjármű-állomány, valamint a Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett járművek adatai a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (korábban a Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala, előtte a BM Adatfeldolgozó Hivatala) számítógépes nyilvántartásából származnak, ahol a magyarországi forgalomba helyezések adatait folyamatosan dolgozzák fel. Az adatok visszamenőlegesen is változhatnak (kb. 12 hónapig), ezen időszak adatait előzetesnek kell tekinteni.

Közlekedési baleset fogalmán – statisztikai szempontból – olyan váratlan, nem szándékosan előidézett forgalmi eseményt értünk, amelynek következményeként haláleset, illetve személysérülés történt, vagy anyagi kár keletkezett.

Személysérüléses közúti közlekedési baleset: minden olyan közúton vagy a közforgalom számára megnyitott magánúton történt baleset, amelyben legalább egy mozgó jármű részt vett, melynek következtében legalább egy személy meghalt vagy megsérült.

1. A balesetek minősítése kimenetel szerint:
• halálos kimenetelű az a baleset, amely következtében legalább egy személy a baleset helyszínén, illetve 30 napon belül meghalt;
• súlyos sérüléses az a baleset, amely következtében legalább egy személy súlyosan, 8 napon túl gyógyulóan megsérült;
• könnyű sérüléses az a baleset, amely következtében legalább egy személy könnyen, 8 napon belül gyógyulóan megsérült.
2. A személysérülések minősítése:
• meghaltként szerepel, aki a baleset következtében a baleset helyszínén, illetve 30 napon belül elhunyt;
• súlyos sérülések az általában 8 napon túl gyógyuló sérülések, törések, zúzódások, belső sérülések, súlyos vágások és roncsolások, orvosi kezelést igénylő általános sokk, illetve bármely olyan sérülés, amely kórházi ápolást tesz szükségessé;
• könnyű sérülések a ficamok, horzsolások.

Megjegyzések

A százalék- és viszonyszámok kiszámítása kerekítés nélküli adatok alapján történt. A részadatok összegei – kerekítések miatt – eltérhetnek az összesen adatoktól. Az évközi adatok nem tekinthetők véglegesnek, azok az év folyamán – negyedévenkénti korrekciók miatt – módosulhatnak.

Jelmagyarázat