Az adatok forrása az intézményi havi munkaügy-statisztikai jelentés. A megfigyelési kör a legalább 5 fős létszámú vállalkozások, illetve létszámnagyságtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási intézmények, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek.
Az Európai Unió 2008-tól minden tagállam számára előírja (1893/2006/EK rendelet) az új tevékenységi osztályozás – TEÁOR'08 – kötelező alkalmazását a statisztikai adatgyűjtésekben és nyilvántartásokban. Az adatokat 2008 januárjától a TEÁOR'08 alapján gyűjtöttük be, de 2008-ban még a TEÁOR'03 szerint publikáltuk. A TEÁOR'08 szerint is feldolgozott adatokat először 2009 januárjában publikáljuk.
A TEÁOR'08 alapján készült havi statisztikákat némileg befolyásolhatta, hogy az adatszolgáltatók 2008-ban folyamatosan éltek az új osztályozásba sorolás lehetőségével, így a bázisévben – 2008-ban – a besorolás finomodásával, a szakágazatok között mozgás volt.
A keresetek minden esetben a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra vonatkoznak. A mindenkori havi átlagkereset részét képezi a kifizetés hónapjában az alapbér, a bérpótlékok (ide tartozik a bányászati hűségjutalom és a Széchenyi professzori ösztöndíj is), a kiegészítő fizetés, valamint a prémium, a jutalom, a 13. és további havi fizetés is.
A nettó kereset a gazdálkodó szervezetenkénti bruttó átlagkeresetből a munkavállalói járulék, a személyi jövedelemadó, valamint a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék levonásával, illetve az adott évre érvényes járulékküszöb és az alkalmazotti kedvezményre jogosító jövedelemhatár figyelembevételével számított adat. A társadalombiztosítási járulék számításánál a tényleges keresetet és nem a 2006. szeptember 1-jétől érvényes minimum-járulékalapot vesszük figyelembe. A bruttó keresetből kiinduló nettósítás csak az összes munkavállalót érintő levonásokat kezeli, így az 1999-től bevezetett gyermekek utáni adókedvezmény hatásával a korábbi gyakorlatnak megfelelően nem számol. A személyi jövedelemadó kiszámítása az szja-törvényben szereplő – az adott évre érvényes – sávos adóelőlegkulcsokkal történik, az adatokat intézményi és havi szinten nettósítjuk.
2009. július 1-jén megváltoztak az SZJA számítás szabályai, az egyes kulcsokhoz tartozó adósávok növekedtek, ezért a II. félévtől az új adójogszabálynak megfelelően történik a nettókereset számítás. A változások visszamenőleges, 2009. január 1-i hatályúak. A havi munkaügy-statisztika nettó keresetét január–június hónapokban az addig érvényes SZJA szabályainak megfelelően számítjuk. Az első félévben levont adóelőleg-többlettel július-december hónapokban havonta csökkentjük az új SZJA szabályainak megfelelően számított levonásra kerülő adóelőleg összegét.
A munkajövedelem (munkavégzéshez kötődő jövedelem) a hazai kereseti elemeken felüli pénzbeli, illetve természetbeni juttatásokat is tartalmazza, melyek a nemzetközi (Eurostat-) ajánlás szerint részei a keresetnek. Ilyen például a külföldi kiküldetésnek a munkabér összegét meghaladó díjazása, a lakhatási költségtérítés, az étkezési térítés, a munkába járás költségének térítése, a saját használatra biztosított, cégautóval kapcsolatos költségtérítések, a jubileumi jutalom, a tárgyjutalmak.
Az alkalmazásban állók száma 2004-től tartalmazza a korábban ún. további munkaviszonyban állók között jelentett munkavállalók számát is. További változás, hogy 2005 decemberétől már minden, a KIR-ből származó munkaügyi adat feldolgozása a tényleges intézményi szerkezetben és FEOR-besorolás szerint történik. Az indexek összehasonlítható körre vonatkoznak, figyelembe véve a definícióváltozásokat, illetve az adatgyűjtés körének változásait is.
A KSH tradicionálisan a főátlagindexet publikálja keresetnövekedési mutatóként. A keresetváltozás mértéke így a két időszak közötti létszámarányok eltolódását és a tényleges keresetváltozás hatását együttesen tükrözi.
A reálkereset változását a nettó kereseti index és az ugyanezen időszaki fogyasztóiár-index hányadosából képzett index 100% feletti (vagy alatti) értéke adja.
A foglalkozások egységes osztályozási rendszere (FEOR) 1994. január 1-je óta érvényes változata szerint a szellemi
állománycsoportba az 1–4. foglalkozási főcsoportba, a fizikaiba pedig az 5–9. foglalkozási főcsoportba tartozókat soroljuk.
A létszámtáblák részadatainak összege(i) – kerekítés miatt – eltérhet(nek) az összesen adatoktól.
A havi munkaügy-statisztikai adatok megfigyelésénél – a tárgyhavi adatok időben történő közzététele érdekében a kisebb hibák kijavítására csak később van mód. Ezért az adatokat visszamenőleg pontosítjuk. A régi és az új TEÁOR szerint számított, az adatgyűjtés részben mintavételes voltából fakadóan módszertanilag indokoltan némileg különböző aggregált adatok összevetése kapcsán 2008 decemberében ezen túlmenően is végeztünk adatrevíziót. Az év eleji illetve évközi statisztikai számjel váltások hatásával az indexeket nem korrigáljuk.