Áruszállítás: Szállított áruk tömege: a közlekedési eszközökre felrakott és azok által elszállított áruk tömegének az összege tonnában, ami az áru nettó tömege mellett a csomagolóanyagok (göngyöleg) és a szállításhoz felhasznált szállítótartályok, rakodólapok tömegét is tartalmazza. Egy árutonna-kilométer = egy tonna tömegű áru egy kilométer távolságra való elszállítása.
Személyszállítás: Szállított utasok száma: a személyszállító járművekre felszállt, illetve azokkal elszállított személyek száma. Egy utaskilométer = egy utas egy kilométerre való elszállítása.
Távolsági személyszállítás: a városok, községek között lebonyolódó személyszállítás, a nemzetközi forgalmat is beleértve. Helyi személyszállítás: egy-egy városon, községen belül lebonyolódó személyszállítás.
Az áruszállítási adatok a vasúti szállítás, az egyéb szárazföldi szállítás, a csővezetékes szállítás, a vízi szállítás (kivéve a révközlekedés) és a légi szállítás ágazatokba sorolt gazdasági szervezetek, valamint a MOL Rt. szállítási szolgáltatási teljesítményeit tartalmazzák.
A megfigyelt vállalkozások köre: 1994-ig az adatgyűjtés az 50 főt vagy a feletti létszámot foglalkoztató vállalkozásokra terjedt ki. 1995-től az 50 főt vagy többet foglalkoztató vállalkozásokat teljes körűen, az 50 főnél kevesebb főt foglalkoztatókat reprezentatív minta alapján figyeltük meg. A reprezentatív minta kiválasztása rétegzett mintavétellel történt, az adatokat a működő vállalkozások számára teljeskörűsítettük. A megfigyelési kör változása miatt az 1995 év előtti adatok nem hasonlíthatók össze az 1995. évi és az azt követő adatokkal.
1998-tól az adatgyűjtés a szállítási ágazatokba sorolt vállalkozásokra – a közúti áruszállítás kivételével – teljes körű. A közúti áruszállítás 4.6.1.–4.6.3. táblában szereplő adatai a szállítási ágazatokba sorolt vállalkozások és egyéni vállalkozók 1 tonna vagy azt meghaladó teherbírású közúti áruszállító gépjárműveinek szállítási-szolgáltatási és saját számlás teljesítményeit tartalmazzák. A 4.6.4.–4.6.7. táblázatokban figyelembe vettük a szállítási ágazatokba sorolt és a szállítási ágazatokon kívüli vállalkozások és egyéni vállalkozók közúti szállítási teljesítményeit is. A megfigyelés reprezentatív. A minta kiválasztása rétegzett mintavétellel, véletlenszerűen történik. Az adatokat a forgalomban lévő közúti áruszállító gépjárművekre teljeskörűsítettük.
2002-től a közúti áruszállítási adatok a Tanács 1172/98 sz., a közúti áruszállítás statisztikájának adatgyűjtéséről szóló Rendeletének megfelelően az áruszállítási szolgáltatást nyújtó, továbbá saját számlás szállítást végző, szállítási ágazatba, illetve más ágazatokba tartozó vállalkozások és egyéni vállalkozók 3,5 tonna vagy azt meghaladó teherbírású közúti áruszállító gépjárműveinek teljesítményeit tartalmazzák. A 1172/98 sz. rendelet 2012-ben hatályát vesztette, helyette a Tanács 70/2012/EU rendelete lépett hatályba.
2004-től a vasúti áruszállítási adatok az Európai Parlament és a Tanács 91/2003/EK, a vasúti közlekedés statisztikájáról szóló Rendeletének, valamint az azt módosító, a Bizottság 1192/2003. sz. rendeletének megfelelően az országos vasúti pályahálózaton működési engedéllyel rendelkező gazdasági szervezetek vasúti szállítási teljesítményeit tartalmazzák, kivéve azon vasúti vállalkozások teljesítményét, amelyek ipari létesítményekben működnek, vagy elsősorban helyi idegenforgalmi szolgáltatásokat nyújtanak.
A belvízi áruszállítási adatok az Európai Parlament és a Tanács 1365/2006/EK, a belvízi áruszállításra vonatkozó statisztikákról szóló Rendeletének megfelelően a magyar és külföldi vízi járműveknek a belvizek magyarországi szakaszán végzett áruszállítási teljesítményeit tartalmazzák. Az Irányelv előírásait követve az adatok nem tartalmazzák a belvizeken folytatott kotrási tevékenységekhez kapcsolódó áruszállítási teljesítményeket. Az árutonna-kilométer teljesítményt az elszállított árutömeg és a belvizek magyarországi szakaszán megtett kilométer szorzata adja.
A 4.6.8.–4.6.13. táblák a kikötői forgalom adatait tartalmazzák, tehát azt, hogy a magyar belföldi kikötőben mennyi és milyen fajta árut rakodtak be illetve ki. Ennek a hat táblának az adattartalma nem egyezik meg a "Szállítási teljesítmények és közúti balesetek" című statisztikai tükörben, más Stadat táblában, a Magyar Statisztikai Évkönyvben publikált, illetve az Eurostatnak elküldött adatállománnyal. A felsorolt kiadványokban közzétett adatokat az Európai Unió belvízi áruszállítási statisztikai rendeleteinek megfelelően publikáljuk: a belvizek magyarországi szakaszán az 50 tonnánál nagyobb hordképességű hajók által elszállított áruk mennyiségét tartalmazzák, kivéve az üzemanyag vételezésére, illetve tárolására használt hajók szállítmányát, a bunkerolajat. A kikötői árurakodási statisztikában a belföldi forgalomban ugyanaz az áru kétszer szerepel (a magyar berakodási és kirakodási kikötőben is), illetve ebben az adatállományban benne foglaltatik a bunkerolaj is.
A személyszállítási adatok a vasúti szállítás, az egyéb szárazföldi szállítás, a vízi szállítás (kivéve a révközlekedés) és a légi szállítás ágazatokba sorolt gazdasági szervezetek, szállítási szolgáltatási teljesítményeit tartalmazzák.
A megfigyelt vállalkozások köre:
1994-ig az adatgyűjtés az 50 főt vagy a feletti létszámot foglalkoztató vállalkozásokra terjedt ki. 1995-től az 50 főt vagy többet foglalkoztató vállalkozásokat teljes körűen, az 50 főnél kevesebb főt foglalkoztatókat reprezentatív minta alapján figyeltük meg. A reprezentatív minta kiválasztása rétegzett mintavétellel történt, az adatokat a működő vállalkozások számára teljeskörűsítettük. A megfigyelési kör változása miatt az 1995 év előtti adatok nem hasonlíthatók össze az 1995. évi és az azt követő adatokkal.
1998-tól az adatgyűjtés a szállítási ágazatokba sorolt vállalkozásokra teljes körű. A közúti személyszállítás 2010-ig az 1 fő fölötti, 2011-től a 4 fő fölötti vállalkozásokra teljes körű. A belvízi személyszállítás 2013-ig teljes körű, 2014-től a kijelölt vállalkozásokra terjed ki.
Országos közút: a városok és községek közötti forgalmat lebonyolító úthálózat, beleértve a városokon, községeken átvezető útszakaszokat is.
Személygépkocsi-állomány: a forgalmi rendszámmal ellátott közúti járművek száma, a fegyveres erők és testületek, valamint a rendvédelmi szervek gépjárművei nélkül.
A közútigépjármű-állományban bekövetkezett 1998. évi csökkenéshez nagymértékben hozzájárult az a tény, hogy a Belügyminisztérium Adatfeldolgozó Hivatala a forgalomból már korábban kivont gépjárművekkel 1998. szeptember-december között pontosította a nyilvántartásokat.
Adatforrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Magyar Közút Nonprofit Zrt, Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH).