Regisztrált bűncselekmény: A nyomozó hatóság, illetve az ügyészség meghatározott büntetőeljárási döntését követően rögzített, és a rögzítés időpontjára elszámolt cselekmény. Regisztrált a bűncselekmény, ha
– a bűncselekménynek nem volt megállapítható az elkövetője, és az a korábbi büntetőeljárási döntés szerint korábban nem került regisztrálásra, de a büntetőeljárási döntés szerint regisztrált;
– a bűncselekménynek legalább egy elkövetője, akik közül egyik elkövető részéről sem minősül a cselekmény a korábbi büntetőjárási döntés szerint regisztráltnak, de legalább az egyik elkövetőre rögzített büntetőeljárási döntés szerint regisztrált.
Minden más esetben nem regisztrált bűncselekményről beszélünk.
A bűncselekmények területi alábontására az elkövetés helye alapján kerül sor.
Regisztrált bűnelkövető: az a büntető-jogilag felelősségre vonható gyanúsított, akivel szemben a nyomozás azt állapította meg, hogy legalább egy bűncselekményt elkövetett. Az adatok az adott évben befejezett nyomozásokban szereplő bűnelkövetőkre vonatkoznak. A bűnelkövetőket a lakóhelyük szerint tartja nyilván a statisztika.
A bűnelkövetőkre vonatkozó adatok egységes gyűjtése 2018. július 1 jével befejeződött az ENYÜBS adatbázisban.
Elkövetés (bűncselekmény elkövetője): 2018. július 1-től kezdődően az adatbázis a bűncselekmények elkövetőit rögzíti, akik azok a természetes személyek, akiknek legalább egy elkövetett cselekménye bármikor regisztrálásra került, olyan módon, hogy egy eljárásban egy elkövető az általa elkövetett regisztrált bűncselekmények számától függően többször is elszámolásra kerülhet. Az adatok ebből fakadó halmozódása miatt, a bűncselekmények elkövetőire a korábban használt fogalmaktól való megkülönböztetés céljából elkövetésként hivatkozunk. Az adatkör nem összehasonlítható a korábbi évek bűnelkövetői adataival. Az elkövetések területi alábontására az elkövetés helye alapján kerül sor.
Regisztrált sértett: a regisztrált bűncselekmény sértettjeként rögzített, a rögzítése időpontjára, az adott ügyben egyszer elszámolt személy. A regisztrált sértettek területi alábontására az elkövetés helye alapján kerül sor.
Sértetté válás (bűncselekmény sértettje): 2018. július 1-től kezdődően a regisztrált sértettek száma csak néhány alábontó ismérv esetében adható meg, a legtöbb esetben a bűncselekmény sértettjeinek száma adható csak meg. Ez utóbbi szám megegyezik a regisztrált bűncselekmény sértettjeként rögzített, a rögzítése időpontjára, az adott ügyben regisztrált bűncselekmények számával egyezően (akár többször) elszámolt személyek számával. Az adatok ebből fakadó halmozódása miatt, a bűncselekmények sértettjeire a korábban használt fogalmaktól való megkülönböztetés céljából sértetté válásként hivatkozunk. Az adatkör nem összehasonlítható a korábbi évek sértetti adataival. A sértetté válások területi alábontására az elkövetés helye alapján kerül sor.
Jogerősen elítélt: az a személy, akit a bíróság jogerős határozatával – főbüntetésként – szabadságvesztésre, közérdekű munkára, pénzbüntetésre, foglalkozástól eltiltásra, járművezetéstől eltiltásra, kiutasításra (katonai büntetésként lefokozásra, szolgálati viszony megszüntetésére) ítélt; akivel szemben önállóan alkalmazott mellékbüntetést (foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kitiltást, kiutasítást), intézkedést (megrovást, próbára bocsátást, kényszergyógykezelést, elkobzást, vagyonelkobzást, fiatalkorúaknál javítóintézeti nevelést) alkalmazott, illetve akinél a bűnösséget megállapította, de a büntetés kiszabását mellőzte.
A büntetés-végrehajtási intézetekben lévők száma állapotadat, az adott év utolsó napjának létszámát tükrözi.
A százezer lakosra jutó viszonyszámok mindenütt az évközepi népesség alapján számított tisztított mutatók, azaz kiszámításuk a megfelelő korú vagy a 14 éven felüli népességszám figyelembevételével történt.
Adatforrások: Belügyminisztérium, Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, Legfőbb Ügyészség, Országos Bírósági Hivatal.