A regisztrált gazdasági szervezetek adatközlés a Gazdasági Szervezetek Regisztere állományát mutatja be. A GSZR az összes adószámmal rendelkező szervezet állapotára (létrejöttére és megszűnésére), gazdálkodási formájára, területi adataira naponta frissülő információkat tartalmaz. Ezek a közhiteles nyilvántartásokat kezelő államigazgatási szervektől származnak, amelyek egyablakos rendszeren keresztül kerülnek át a GSZR-be. A statisztikai főtevékenység kódját és a létszám-kategóriát a KSH állítja be az adatgyűjtés-szervezés támogatásához. Az adatok végleges előállítása az elérhető legfrissebb adatok alapján történik minden év januárjában, annak érdekében, hogy legyen egy előzetes információ az adott év legfőbb jellemzőiről. Az adatgyűjtés stabilitása miatt az adatok évközben csak a legritkább esetben módosulnak. Az adatközlés legfontosabb fogalmai a következők:
A GSZR sokasága – az egyablakos rendszer következtében – napi szinten változhat, így fontos konjunktúramutatónak számít. Ugyanakkor mivel a GSZR tartalmát a mögötte lévő adminisztratív nyilvántartások, valamint az adatgyűjtés-szervezés szempontrendszerei befolyásolják, ezért a sokaság állományának a változásai egyaránt visszatükrözhetnek gazdasági, adminisztratív (elsősorban nyilvántartás-kezelési adatgyűjtés-szervezési) szempontokat. Az adminisztratív változásokat a „módszertani váltások” szakaszban rögzítjük.
Az adatközlés legfontosabb fogalmai a következők:
A regisztrált gazdasági szervezet az adminisztratív nyilvántartások szerint jogilag létező, adószámmal rendelkező gazdasági szervezet. A jogilag létező szervezetek köre az adott időpontban csőd-, felszámolási, végelszámolási és kényszertörlési eljárás alatt állókat, illetve a tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozókat is tartalmazza.
Az új bejegyzésű gazdasági szervezet olyan regisztrált gazdasági szervezet, amelyet jogilag a megfigyelés időtartama alatt hoztak létre, azaz ekkor került be az adminisztratív nyilvántartásokba, ekkor kapott adószámot.
A létszám-kategória a Gazdasági Szervezetek Regiszterében az adatgyűjtés-szervezés támogatása érdekében kerül beállításra minden év elején. Az adatok az év elején elérhető legfrissebb információk alapján kerülnek beállításra, és évközben csak kifejezetten indokolt esetben történik változás az év elején már beállított adatokban. Aggregált szinten az évközi változások oka elsősorban a sokaság változására vezethető vissza. Megszűnt szervezetek adatai kikerülnek, újonnan létrejött társas vállalkozások adatai pedig a várakozásaikat rögzítő 1032-es OSAP számú kérdőíven keresztül bekerülnek.
Módszertani váltás, 2021: Az adatgyűjtés-szervezés támogatására használt létszámadat módszertana 2020-ban megváltozott. Amennyiben egy szervezetről nem áll rendelkezésre a beállításkor vizsgált tárgyidőszakra vonatkozó adat, akkor az korábban megőrizte a megelőző év adatát. Az új módszertan ezt megszűnteti és nulla vagy ismeretlen kategóriába sorolja a szervezetet. Ennek következtében 2021. januárban egy jelentős átsorolás történt, elsősorban az 1 fős szervezetek kerültek át a nulla vagy ismeretlen kategóriába.
A regisztrált gazdasági szervezetek adatai konjunktúramutatók. Idősoros adatokat a vállalkozásokra a vállalkozásdemográfia közöl, a nonprofit szervezetekről szintén külön statisztika érhető el. Gazdálkodási formától független létszámadatok a munkaerő-piaci statisztikában találhatók. A vállalkozásdemográfia és a nonprofit szervezetek adatai a regisztrált gazdasági szervezetek adataihoz hasonlóan a "9. Gazdasági és nonprofit szervezetek" kategória alatt találhatók. A munkaerő-piaci adatok a "20. Munkaerő" kategória alatt érhetők el.
Módszertani váltás, 2024: Azokat a szervezeteket, amelyeknek tevékenysége megszűnt, de még nem teljesítették valamennyi adókötelezettségüket (pl. nem nyújtották be a záró adóbevallásukat stb.) az adóalany-nyilvántartás technikai megszűntként kezeli. A GSZR a technikai megszűnt adószámmal rendelkező magánszemélyeket (GFO = 233), egyéb önálló vállalkozókat (GFO = 232) és háztartásokat (GFO = 961) regisztrált gazdasági szervezetként kezelte, azaz jogilag létezőnek tekintette. 2024. márciusában ez a gyakorlat adatgyűjtés-szervezési okok miatt módosult: a felsorolt három gazdálkodási forma szervezeteit technikai megszűnt státuszuk esetén a korábbi élő helyett megszűnt állapotkóddal kerülnek rögzítésre a GSZR-ben.
A vállalkozásdemográfia (Business Demography, BD) az ún. működő (árbevétellel vagy létszámmal rendelkező) vállalkozások demográfiai adatait (pl. alapítás, túlélés, megszűnés) mutatja be az adott tárgyévre vonatkozóan. Az Európai Unió European Business Statistics (EBS) néven elfogadott 2019/2152 számú rendelete követelményeinek megfelelően az alapsokaságot a nemzeti számlák nem pénzügyi (S.11), pénzügyi (S.12) vállalatok szektorai, valamint a háztartások (S.14) szektora jelentik. Az alapsokaság nem tartalmazza a mezőgazdasági őstermelőket.
Az elemi adatokat a korábbi jogi egységek helyett az EU 696/93 számú rendelete által gazdasági egység (enterprise) néven meghatározott statisztikai egységek képezik. A szakstatisztika a vállalkozások teljesítménystatisztikájának módszertanát meghatározó gazdaságszerkezeti statisztikával (Structural Business Statistics, SBS) harmonizált. A vállalkozásdemográfia módszertanát részletesen a Manual on Business Demography Statistics (Eurostat-OECD, 2007) rögzíti.
A gazdasági egység definíció szerint a jogi egységek legkisebb kombinációja, olyan árukat előállító, illetve szolgáltatásokat nyújtó szervezeti egység, amely a döntéshozatal során bizonyos fokú autonómiával rendelkezik, különösen saját erőforrásai telepítésére vonatkozóan. A gazdasági egység egy vagy több tevékenységet végez egy vagy több helyszínen. Egy gazdasági egység egyedüli jogi egység is lehet.
A gazdasági egység használatát az EBS rendelet is előírja. Használatának előnye, hogy jobban kiküszöböli a jogi, adminisztratív vagy pénzügyi okok miatt történő szervezetátalakítások hatását, ezzel lehetővé téve a gazdasági összefüggések pontosabb bemutatását. Ennek természetes következménye, hogy a működő vállalkozások száma csökkent a jogi egységben számolt statisztikához képest.
A 2021. tárgyévtől az adatforrások köre a NAV járulékbevallási adatállományával bővült, a 2022. tárgyévtől kezdődően az adatforrások az online számla-rendszer adataival is bővítésre kerültek.
A működő vállalkozás (active enterprises) az a vállalkozás, amely a vonatkozási évben rendelkezett árbevétellel vagy létszáma meghaladta a nulla főt. A statisztikákban nulla fő alatt a nullánál nagyobb, de nullára kerekített létszámadatok kerülnek rögzítésre.
A valódi új vállalkozás (newly born enterpises) az a működő vállalkozás, amely a vonatkozási évet megelőző két évben nem számított működőnek, és nem rendelkezett működő jogelőddel sem.
A valódi megszűnt vállalkozás (dead enterprises) az a működő vállalkozás, amely a vonatkozási évben megszüntette a tevékenységét, a vonatkozási évet követő két évben nem számított működőnek, és nem rendelkezett működő jogutóddal sem.
A gyorsan növő vállalkozás (high-growth enterprises) az a működő vállalkozás, amely a vonatkozási évet megelőző három évben 10 százaléknál magasabb éves átlagos növekedést ért el az alkalmazottak számában. A statisztikát a 10 fő vagy annál több főt alkalmazó szervezetekre számoljuk.
A túlélő vállalkozás (survivor enterprises) az a működő vállalkozás, amely amióta valódi újként létrejött, a vonatkozási évig folyamatosan működő vállalkozás volt. A túlélést a vállalkozásdemográfia 1, 2, 3, 4, 5 évre számítja ki.
Jelenleg Vállalkozásdemográfia címen két, 2014-es időszaktól induló archivált adatbázis érhető el a Tájékoztatási Adatbázisban.(Módszertani magyarázat a létszámkategória szerinti SBS statisztikához, illetve a KKV statisztikához)
Megfigyelt nemzetgazdasági ágak (TEÁOR'08):
– 2017. tárgyévig: A–J, L–N, P, Q, R, S
– 2018–2020. tárgyévig: B–J, L–N, P–S, kivéve S94
– 2021. tárgyévtől: B–N, P–S, kivéve S94
Összhangban az (EU) 2019/2152 rendelet, valamint (EU) 2020/1197 végrehajtási rendelettel (a továbbiakban EBS-rendelkezések) a pénzügyi, biztosítási tevékenységgel (K nemzetgazdasági ág) bővül a publikált adatok köre, és a nemzetgazdaság összesen adat a mezőgazdaság (A), a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás (O) és az érdekképviselet (S94) nélkül számított tevékenységeket foglalja magában.
Vonatkozási kör:
2020. tárgyévig a vonatkozási körbe az Európai Bizottság éves gazdaságszerkezeti statisztikára vonatkozó 2009/250/EK Rendelete alapján definiált működő szervezetek kerültek be, a megfelelő gazdálkodási formák (GFO szerinti osztályozás) – 1 jogi személyiségű vállalkozás, 2 jogi személyiség nélküli vállalkozás, 7 egyéb gazdasági szervezet – figyelembevételével.
Ezen felül az adatok 2015-től tartalmazták a nonprofit gazdasági társaságok adatait az E, P és Q nemzetgazdasági ágban 3 fő foglalkoztatotti létszámtól, az A–D, F–J, L–N, R és S nemzetgazdasági ágban 50 főtől. 2015-ben a nonprofit gazdasági társaságok az alábbi súllyal szerepeltek a teljes sokaságban: szervezetszám: 0,1%, árbevétel és bruttó hozzáadott érték egyaránt 0,3% és foglalkoztatotti létszám: 2,7%.
2021. tárgyévtől, összhangban az EBS-rendelkezésekkel a vonatkozási kör az ESA'10 alapján meghatározott, piaci alapon működő szervezetekre – S.11 Nem-pénzügyi vállalatok, S.12 Pénzügyi vállalatok, valamint az S.14 Háztartásokból az S.14.1 Munkaadók és S.14.2 Alkalmazott nélküli önálló vállalkozó – terjed ki.
Megfigyelési egység:
2017. tárgyévig a megfigyelési egység a jogi egység.
2018. tárgyévtől a nemzetközi módszertannak megfelelően (a Tanács 696/93/EGK rendelete) új megfigyelési egység került bevezetésre, a gazdasági egység (enterprise). A gazdasági egység egy vállalatcsoport része, ugyanakkor egy vagy több jogi egységből (vállalkozásból) áll, és a döntéshozatal során bizonyos fokú autonómiával rendelkezik. A csoport egyes tagjai között zajló belső forgalom kiszűrése lehetővé teszi a nemzetgazdasági értékteremtési folyamatok pontosabb mérését. A 2018–2020 közötti tárgyévekre a hazai publikációban – Tájékoztatási Adatbázis – a jogi egység és a gazdasági egység szintű adatok is elérhetőek.
Az évközi teljesítménystatisztika célja rövidtávra vonatkozó mutatók biztosítása a szolgáltatási ágazatokban lezajló gazdasági folyamatok vizsgálataihoz. Az adatokat egyrészt hazai felhasználásra állítjuk elő, elsősorban a negyedéves GDP számításhoz. Másrészt bizonyos szolgáltatási ágazatokban az árbevétel aggregált értékeit átadjuk az EUROSTAT részére értékindex és volumenindex formájában is.
A 2021–2023. időszakban a 1165/98 STS rendelet, valamint a 2019/2152 EBS rendelet és annak végrehajtási utasítása (2020/1197) határozta meg az EUROSTAT részére kiküldésre kerülő szolgáltatási ágazatok és aggregátumok körét.
Ebben az időszakban az STS rendeletben meghatározott szolgáltatásokra vonatkozó ágazatokat és aggregátumokat (TEÁOR’08) az OSAP 2236 Negyedéves teljesítménystatisztikai jelentés alapján negyedévente publikáltuk.
Az EBS rendelet előírásai szerinti jogi egység szintű adatokat havonta publikáltuk.
A havi adatok az OSAP 2236 Negyedéves teljesítménystatisztikai jelentés és a havi ÁFA bevallásokból származó értékesítési árbevétel adatok alapján modellbecsléssel kerültek előállításra.
Módszertani váltás:
2024 tárgyévtől az EBS rendelet és annak végrehajtási utasítása (2020/1197) alapján a havi adatokat 2024 januárjától szakosodott egység szinten publikáljuk.
2024-től az EUROSTAT részére kiküldött havi érték- és volumenindexek elkészítéséhez alapul vett értékesítési árbevétel tartalmazza az OSAP 2236 Negyedéves teljesítménystatisztikai jelentésből modellbecsléssel előállított, valamint az OSAP 2562 Havi jelentés a szakosodott egységek gazdasági teljesítményéről kérdőíven jelentett havi adatokat, illetve az OSAP 2235 Havi teljesítménystatisztikai jelentésen beérkező iparon kívüli tevékenységből kijelölt és átvett szakosodott egységek adatát is.
A 1165/98 STS rendelet szerinti negyedéves jogi egység szintű adatok 2024. II. negyedévében az éves revíziót követően frissülnek utoljára. 2024. III. negyedévétől a 2019–2023. évi jogi egység szintű negyedéves adatok archivált adatokként lesznek elérhetőek. A 2019–2023 évi jogi egység szintű havi adatok archivált adatokként lesznek elérhetőek.
Adatforrások:
OSAP 2236 Negyedéves teljesítménystatisztikai jelentés
Az OSAP 2236 Negyedéves teljesítménystatisztikai jelentés "Mezőgazdaság, kereskedelem és szolgáltatás" kérdőívet a legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások töltik ki, melyeket teljes körűen megfigyelünk. Kivételt képeznek az OSAP 2562 Havi jelentés a szakosodott egységek gazdasági teljesítményéről kérdőív adatszolgáltatói, akiknek a 3 havi összesített árbevétel adata kerül be a negyedéves megfigyelésbe. (Egyéb teljesítmény adataikat szintén az OSAP 2562 kérdőíven jelentik negyedévente.)
Az OSAP 2236 Negyedéves teljesítménystatisztikai jelentés "Mezőgazdaság, kereskedelem és szolgáltatás – egyszerűsített" kérdőívet az 5–49 főt foglalkoztató adatszolgáltatók töltik ki, melyek kiválasztása reprezentatív mintavétel segítségével történik. Az egyszerűsített kérdőíven nem kérdezünk rá a saját előállítású eszközök aktivált értékére, valamint a felhasznált anyagok, igénybe vett, illetve egyéb szolgáltatások értékére.
OSAP 2562 Havi jelentés a szakosodott egységek gazdasági teljesítményéről
A szakosodott egységeket a KSH Általános gazdaságstatisztikai főosztályának munkatársai az „OSAP 2239 Éves teljesítménystatisztikai jelentés T/2 tábla adatainak felhasználásával jelölték ki.
OSAP 2235 Havi teljesítménystatisztikai jelentés
2024-től az iparon kívüli tevékenységekből kiválasztásra került "Mezőgazdasági, kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységet folytató szakosodott egységek" tárgyhavi adatai kerülnek átvételre.
Az EUROSTAT normatíváinak megfelelően az idősorokat a szezonális és a naptári hatástól is megtisztítjuk. 2002 januárjától az idősor-kiigazítás TRAMO/SEATS módszerrel, a Demetra szoftver segítségével történik, a jelenleg használt változat a JDEMETRA+ 2.2.0.
A kis- és középvállalkozások statisztikáján belül az egyes kategóriákba (mikro-, kis és középvállalkozás, illetve Nem KKV körbe tartozó vállalkozás) való besorolásnál a létszám mellett pénzügyi (éves nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg) és függetlenségi/önállósági kritériumokat (állami vagy önkormányzati tulajdoni hányad, illetve a vállalkozás kapcsolati viszonyain alapuló konszolidált határértékek meghatározása) egyaránt figyelembe veszünk a 2004. évi XXXIV. törvénynek és a 2003/361/EK rendelkezéseinek megfelelően.
Fogalmak:
Szakosodott egység: Egy gazdálkodó szervezet árbevétele különböző, a TEÁOR’08 osztályozási rendszerbe sorolt tevékenységekből származhat. Ezen tevékenységek eltérhetnek a szervezet főtevékenységétől. Amennyiben a gazdálkodó szervezet a főtevékenységén kívüli tevékenység(ei)ből jelentős mértékű árbevételre tesz szert, az(oka)t a statisztikai megfigyelés során megkülönböztetjük.
Értékesítés árbevétele: A tárgyévben értékesített (kész- és félkész) termékek, anyagok, áruk, teljesített szolgáltatások ártámogatással és felárral növelt, regisztrációs, jövedéki és népegészségügyi adót tartalmazó, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenértéke. Ide tartozik a külföldi székhelyű vállalkozásnak, illetve a külföldi székhelyű vállalkozás más magyarországi fióktelepének teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás számlázott, áfa nélküli ellenértéke is.
Termelési érték kiszámítása:
+ Értékesítés árbevétele
+ Saját előállítású eszközök aktivált értéke
– Eladott áruk beszerzési értéke
– Közvetített szolgáltatások értéke
– Saját termelésű készletek állományváltozása.
Hozzáadott érték:
+ termelési érték
– anyag- és energiaköltség
– igénybe vett szolgáltatás
– egyéb szolgáltatás
+ termék- és termelési támogatások
– termék- és termelési adó
– egyéb ráfordításként elszámolt jövedéki adó.
A fenti hozzáadott érték adat tartalmazza a termék- és termelési adók, valamint a termék- és termelési támogatások egyenlegét (alapáras hozzáadott érték csökkentve az adók és növelve a támogatások értékével), ezért eltér a Nemzeti számlák által publikált hozzáadott érték adattól.
Foglalkoztatottak száma (szervezet tevékenységében résztvevők): az alkalmazásban állók, a munkaszerződés szerint havi átlagban 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatottak, valamint a szervezet tevékenységében aktívan résztvevő egyéb foglalkoztatottak (az egyéni vállalkozás esetén a vállalkozás tulajdonosa, az egyéni vállalkozó; társas vállalkozás esetén a vállalkozás tulajdonosa és a menedzsment azon tagjai, akiknek munkajövedelme a vállalkozásnál szerzett teljes jövedelmének 50%-ánál kevesebb.
Továbbá ide tartoznak a szervezet tevékenységében aktívan közreműködő személyek, akik részére munkájuk ellenértékeként közvetlenül munkadíj kifizetésére nem, vagy csak a minimálbér.
Nonprofit szervezet: Egy szervezetnek a nemzetközileg elfogadott definíció szerint alapvetően öt kritériumnak kell megfelelnie annak érdekében, hogy egyértelműen nonprofitnak lehessen besorolni:
Ezek mellett még fontos feltétel a pártjellegű működés kizárása is.
Szervezeti jelleg: A nonprofit szervezeteket jellegük szerint három típusba soroljuk. Klasszikus civil szervezetnek tekintjük
Számított főállású foglalkoztatotti létszám: A főállású, teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma, hozzáadva a főállású részmunkaidőben foglalkoztatottak számának felét és a nem főállású foglalkoztatottak számának egytizedét. Ez a mutató azt fejezi ki, hogy az adott szervezet által különböző módon foglalkoztatott személy hány főállású teljes munkaidősnek felelne meg.
Számított szerződéses foglalkoztatottak mutatója a szerződések alapján kifizetett megbízási díjak éves összegének és a nonprofit szektorban a számított főállású foglalkoztatottaknak fizetett éves átlagos munkabér hányadosa. Ez a számított érték kifejezi, hogy a megbízási szerződésekkel hány főállású teljes munkaidős munkavállalót váltanak ki.
Számított önkéntesként foglalkoztatottak száma:Ez a mutató az önkéntesek által az év során végzett munka becsült időtartamának és egy főállású alkalmazott órákban számított éves munkaidejének hányadosa. A becsült bérmegtakarítás pedig az előbbi mutató és a nonprofit szektorban a számított főállású foglalkoztatottaknak fizetett éves átlagos munkabér szorzata. Ezek a számított értékek kifejezik, hogy az önkéntesekkel a szervezetek hány főállású teljes munkaidős munkavállalót és mennyi munkabért váltanak ki.
Szolgáltató központ: A vállalkozás vagy annak egy részlege szolgáltató központnak (a magasabb hozzáadott értékű munkát végző központokat- BSC- is ideértve) minősül, ha tevékenységét (üzleti szolgáltatások nyújtása) külső vállalkozások vagy saját vállalatcsoportján belül az anyavállalat főtevékenységének támogatása érdekében akár országhatáron átnyúlóan végzi.
Adatforrás: OSAP 2444 Jelentés a szolgáltató központok (Shared Services Center – SSC) tevékenységéről.
Megfigyelt nemzetgazdasági ágak: A–N, P–S
Startupvállalkozás: A KSH által használt statisztikai definíció szerint azt a bejegyzett vállalkozást tekintjük startupvállalkozásnak, amely megfelel a következő kritériumoknak: éves árbevétele a 100 millió forintot, a teljes munkaidős állományi létszáma a 20 főt nem haladja meg, a cég az adatgyűjtés évét megelőző hét évben alakult, a vállalkozás független (az alapítóké a többségi tulajdon és ők működtetik) vagy spin-off vállalkozás (egyetemi, közfinanszírozású kutatóhely vagy vállalkozás által létrehozott vállalkozás a fejlesztési eredmények piaci hasznosítására). A startupvállalkozásokra jellemző továbbá, hogy innovációs tevékenységet végeznek, tevékenységük egy új, konkrét ötletre, technológiára alapul, a vállalkozás jellemzően külföldi piacokat és gyors ütemű növekedést céloz meg.
Az adatgyűjtés során az adatszolgáltatók jelölik, hogy vállalkozásuk melyik startupéletszakaszban található. Négy startupéletszakaszt különböztetünk meg: ötletelés, magvető fázis; korai fázis; növekedési fázis; kései fázis.
Adatforrás: OSAP 2445 Jelentés a startupvállalkozások tevékenységéről teljeskörű adatgyűjtés a startupvállalkozásokra, ahol a bejegyzett vállalkozások éves árbevétele a 100 millió forintot, a teljes munkaidős állományi létszáma a 20 főt nem haladja meg, a cég az adatgyűjtés évét megelőző hét évben alakult.
Az adatgyűjtés a Digitális Jólét Program keretén belül a Digitális Export Stratégia első pillérének visszaméréséhez tartozó új, éves gyakoriságú adatfelvétel, amely először 2020-ban a 2019. tárgyévről valósult meg.
Megfigyelésbe bevont szervezetek: Az adatszolgáltatói kört azok az élő és működő gazdasági szervezetek alkotják, akik teljesítik a KSH által definiált startup statisztikai kritériumokat és az OSAP 1032 (Alapinformációk az alakuló gazdasági szervezetekről) adatgyűjtésben startupvállalkozásnak jelölik magukat, vagy részesültek az MFB startup-kockázati tőketámogatásában.
FATS statisztika nemzetgazdaság összesen aggregátumába tartozó gazdasági tevékenységek (TEÁOR '08):
– 2017. tárgyévig: B–N, kivéve K + S95
– 2018–2020. tárgyévig: B–N, P–S, kivéve K, S94
– 2021. tárgyévtől: B–N, P–S, kivéve S94
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a külföldi irányítású leányvállalatok statisztikáját (FATS) 2018. tárgyévtől gazdasági egység szinten publikálja.
2021. tárgyévtől, összhangban az EBS-rendelkezésekkel – (EU) 2019/2152 rendelet, valamint (EU) 2020/1197 végrehajtási rendelet – a pénzügyi, biztosítási tevékenységgel (K nemzetgazdasági ág) bővül a publikált adatok köre, és a nemzetgazdaság összesen adat a mezőgazdaság (A), a közigazgatás, védelem; kötelező társadalombiztosítás (O) és az érdekképviselet (S94) nélkül számított tevékenységeket foglalja magában.
A vonatkozási körre és a megfigyelési egységre A vállalkozások teljesítménye részben leírtak az irányadók.
A külföldi tulajdonú leányvállalatokra vonatkozó statisztika (FATS) célja annak mérése, hogy az egyes országok gazdasága felett mely országok, mely ágazatokban és milyen mértékben gyakorolják az ellenőrzést. A külföldi leányvállalatok statisztikája (FATS) egyrészt a Magyarországon működő külföldi irányítású leányvállalatok tevékenységét figyeli meg (Inward FATS), másrészt tárgya a magyar ellenőrzés alatt álló, külföldön működő leányvállalatok tevékenysége, valamint a Magyarországon működő, külföldi vállalkozásokat irányító vállalkozások és belföldi leányvállalataik tevékenysége (Outward FATS) is. Az Inward FATS statisztika lehetőséget ad a hazai és külföldi tulajdonú leányvállalatok gazdálkodásának, hatékonyságának összehasonlítására. A külföldi tulajdonú vállalkozásokat a végső irányító (ellenőrzést gyakorló) országa szerint kell besorolni.
Az Inward FATS-statisztika a vállalkozásszám mellett teljesítmény-, beruházási, munkaügyi, valamint K+F-mutatókat, az Outward FATS-statisztika vállalkozásszám, teljesítmény-, munkaügyi és beruházási mutatókat tartalmaz.
Az Inward FATS-mutatók a Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere 2008 (TEÁOR'08), valamint 2020. tárgyévig az Európai Tanácsnak a külföldi leányvállalatok statisztikájára vonatkozó rendelete, 2021. tárgyévtől pedig a 2019/2152 (EU) rendelet, valamint a 2020/1197 (EU) végrehajtási rendelet (EBS-rendelkezések) alapján kerülnek meghatározásra, tevékenység szerinti és földrajzi bontásban. A földrajzi bontás alapja az országregiszter, melynek használatáról a 2/1997. (SK 1.) KSH elnöki utasítás rendelkezik.
Az Inward FATSstatisztika összeállítása elsősorban másodlagos adatfeldolgozásokon alapul. A külföldi tulajdonlás megállapítása a nagy szervezetek esetében a Magyar Nemzeti Bank által kiadott "Tőkebefektetések éves adatszolgáltatása" c. kérdőívek (2168-as számú OSAP) alapján, a kérdőíven nem jelentőknél az adóbevallások segítségével történik.
Az egyes mutatók értékét a "vállalkozások éves teljesítménymutatói" statisztikából, a beruházás statisztikából, valamint a Kutatás, fejlesztés (K+F-) statisztikából (OSAP 1074) vesszük át.
A külföldi tulajdonú leányvállalat felett végső ellenőrzést gyakorló szervezet országkódja részben az Eurostat által kifejlesztett EuroGroup Regiszterből (EGR) származik, részben az Éves regiszterkarbantartó éves kérdőíven gyűjtjük be. A hiányzókat az internet segítségével keressük meg, illetve a kis szervezetek esetében cégbírósági adatokból és matematikai módszerrel pótoljuk.
A FATS-adatokat az Eurostatnak, valamint az OECD-nek évente egy alkalommal adjuk át. Az Eurostat az adatokat a honlapján teszi közzé.
A kötelező adatszolgáltatásra (2007. tárgyévtől) történő felkészülést segítették az Eurostat által meghirdetett pályázatok. PHARE-projekt keretében kísérleti jelleggel Inward FATS-adatok 2003-as tárgyévre készültek először. Azóta az Inward FATS-adatokat minden évben összeállítjuk.
2006-ig az adatok nem biztosítanak 100%-os lefedettséget.
Megfigyelt nemzetgazdasági ágak (TEÁOR'08): B–S, kivéve O
Vonatkozási kör:
2020. tárgyévig a vonatkozási körbe az Európai Bizottság éves gazdaságszerkezeti statisztikára vonatkozó 2009/250/EK Rendelete, valamint az Európai Parlament és a Tanács külföldi leányvállalatok szerkezetére és tevékenységére vonatkozó 716/2007/EK Rendelete alapján definiált működő szervezetek kerültek be.
2021. tárgyévtől összhangban az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2152 rendeletével, valamint az Európai Bizottság (EU) 2020/1197 végrehajtási rendeletével (EBS-rendelkezésekkel) a vonatkozási kör az ESA’10 alapján meghatározott, piaci alapon működő szervezetekre terjed ki.
Megfigyelési egység:
A magyar ellenőrzés alatt álló, külföldön működő leányvállalatok statisztikája 2021. tárgyévig jogi egység szintű adatokat tartalmaz, 2022. tárgyévtől az adatok gazdasági egység szintűek.
A Magyarországon működő, külföldi vállalkozásokat irányító vállalkozások és belföldi leányvállalataik statisztikája 2021 tárgyévtől áll rendelkezésre, az adatok gazdasági egység szintűek.
Az Outward FATS-adatok begyűjtéséhez a 2004–2005-ös tárgyévekre önkéntesen megválaszolható kérdőívet állítottunk össze (OSAP 2147, 2148), amely 50%-os válaszolási aránnyal valósult meg. 2007-től a "Közvetlen tőkebefektetések éves adatszolgáltatása" kérdőíven az MNB gyűjti be az adatokat.
A külföldi közvetlen tőkebefektetéssel működő vállalkozás olyan jogi személyiségű vagy jogi személyiség nélküli vállalat, amelyben egy másik gazdaságban rezidens befektető jogi személyiségű vállalat esetén a törzsrészvények vagy szavazati jogok legalább 10%-ával, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező vállalat esetén ennek megfelelő részesedéssel rendelkezik.
Az adatok nem tartalmazzák a különleges célú gazdasági egységek (SCV-k) adatait.
Módszertani forrás: a külföldi közvetlen tőkebefektetéssel működő vállalkozásoknál: MNB, Budapest, 2014;
A külföldi közvetlen tőkebefektetéssel működő vállalkozások adatforrása az MNB, Statisztikai Igazgatóság.