A mezőgazdasági termelői árindex osztva a mezőgazdasági ráfordítások árindexével. Ha az agrárolló értéke 100 feletti, akkor a termelők árviszonyokból eredő jövedelmi helyzete javul.
Az a munkavállaló, aki a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll (2003-ig főállásban), s munkaszerződése, megállapodása alapján munkadíj ellenében munkavégzésre kötelezett. Az alkalmazásban állók statisztikai állományi létszáma magában foglalja a munkáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyeket, a munkából meghatározott okok miatt (szülési szabadság, gyes, gyed, sorkatonai szolgálat, betegség vagy fizetés nélküli szabadság miatt egy hónapot – 1998-ig három hónapot – meghaladó távollét) távollévők és a munkaszerződés szerint 60 munkaóránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatottak kivételével.
Minden olyan (teljes- és részmunkaidőben foglalkoztatott) személy, aki a megfigyelt gazdaságban az adott évben minden héten rendszeresen mezőgazdasági munkát végzett – függetlenül a munkahét hosszától – és ezért (pénzbeli vagy természetbeni) juttatásban részesült.
A legalább 5 évet meghaladóan, ugyanazon területen elhelyezkedő gyepterület. A gazdálkodás intenzitása alapján belterjes (intenzív) vagy külterjes (extenzív) gyepként lehet számba venni.
Élőállatok száma az eszmei időpontra vonatkozóan.
Ezer lakosra jutó állatállomány nagyságát jelenti. Az eszmei időpontnak megfelelő állatállomány és az évközepi lakónépesség számának hányadosa.
Az állatállomány faji jelleg, ismérv alapján történő csoportosítása. Egy állatfajba a küllemileg hasonló, azonos származású, a faj egyedei között termékeny utódokat létrehozó állatok tartoznak. Pl.: szarvasmarha, sertés, ló, juh.
Az állatállomány és a földterület egymáshoz való viszonyát kifejező mutató. Az állatsűrűség számítása állatfajonként külön-külön és együttesen is történhet. Utóbbi esetben az állatállományt a számosállat egyenérték alapján számítják ki.
A már egyszer ellett és tenyésztésben tartott, nőivarú állat.
A tejhasznú és egyéb anyajuh.
A vemhes és üres koca.
Az a GYED-en, GYES-en, GYET-en lévő személy, aki az év nagyobbik részében jövedelmet biztosító munkát nem folytatott.
A gyapjútermelés eredményességét kifejező mutató. Az élő állatokról lenyírt nyersgyapjú mennyisége és a szopósbárány nélküli juhállomány (nyírt juhok) hányadosa.
A tejtermelés színvonalát kifejező mutatószám: az egy tehénre jutó kifejt tej mennyisége.
Az adatközlésben 1974-ig az összes kifejt tej és az átlagos tehénállomány hányadosa, 1975-től a szarvasmarhatartás fő hasznosítási irányának megfelelően a tejelő- és kettős hasznosítású tehenektől kifejt tej mennyiségéből, ezek átlagos állományára lett kiszámítva.
A tojástermelés színvonalát kifejező mutatószám: az összes termelt tojás és az átlagos tojóállomány hányadosa.
A tyúkféle-, a gyöngyös-, a liba-, a kacsa- és a pulykaállomány korra, ivarra és súlyra való tekintet nélkül.
A tojó, a kakas (gúnár, gácsér) és az egyéb, 3 hónapnál idősebb életkorú baromfi.
Olyan állandó rét vagy legelő, amely jó vagy közepes minőségű talajon található, és/vagy öntözéssel, műtrágyázással vagy más agrotechnikai művelettel teszik alkalmassá az intenzív gyepgazdálkodásra.
A szántóföldön, kertben és más művelési ágban termett fővetésű-, másodvetésű-, köztes-, szegély- és támasztónövények együttes mennyiségét jelenti.
Az a gazdaság, amely biogazdálkodással kapcsolatos támogatást kért vagy kapott, illetve biogazdálkodási regisztráció alatt áll.
Az a gazdaság (terület), amelyet arra hivatott szervezet (Biokontroll Hungária Kht., illetve Hungária Ökogarancia Kft.) ilyennek minősített.
Vágás céljából tenyésztett csirke (vágócsirke).
A gazdaságot alkotó 14 éves és idősebb személyek, akik a gazdaságban nem alkalmazottként munkát végeznek.
Egyéni gazdaság a mezőgazdasági tevékenységet folytató háztartás és az adószámmal rendelkező egyéni vállalkozás által működtetett gazdaság, amely technikailag és gazdaságilag különálló termelőegység, és amely a megfigyelés referencia időpontjában.
Az állati termékek mennyiségének és az évközepi lakónépesség számának a hányadosa.
A saját termelésből, vagy élelmiszeripari feldolgozásból hazai fogyasztásra (hazai lakosság fogyasztása, külföldi turisták magyarországi vásárlásai) kerülő húsfélék (sertéshús, marhahús, borjúhús stb.) és az évközepi lakónépesség számának a hányadosa.
A saját termelésből, vagy élelmiszeripari feldolgozásból hazai fogyasztásra (hazai lakosság fogyasztása, külföldi turisták magyarországi vásárlásai) kerülő tej (kifejt tejben, vaj nélkül) és az évközepi népesség számának a hányadosa.
A saját termelésből, vagy élelmiszeripari feldolgozásból hazai fogyasztásra (hazai lakosság fogyasztása, külföldi turisták magyarországi vásárlásai) kerülő tyúktojás (tojásporral és konzervtojással együtt) és az évközepi lakónépesség számának a hányadosa.
A biogazdálkodásba ténylegesen bevont, ellenőrzött (regisztrált) területet.
Minden olyan földterület, amelyen a legnagyobb területet összefüggően erdei fák, cserjék foglalják el. Az erdő művelési ág részét képezik továbbá azok az erdei faiskolák is, amelyeken a gazdaság saját felhasználására szaporítóanyagot az erdőn belül termelnek, az edőként nyilvántartott szélfogó erdősávok, védősávok, élősövények stb. illetve a karácsonyfának telepített területek. A kereskedelmi célú és az erdőn kívül található erdészeti faiskolák nem tartoznak ide; számbavételük a szántó művelési ágban történt.
A születés után legalább 24 órán át élt szaporulat.
Élőtesttömeg termelés az állatállománynak egy meghatározott időszakban bekövetkezett súlygyarapodása, amely az élőszaporulat súlyából, a növendék és hízóállatok súlygyarapodásából és a felnőtt állatok kondíció javulásából adódik.
A termelőtől feldolgozási vagy továbbértékesítési célra vásárolt mezőgazdasági termékekért fizetett összeg (általános forgalmi adó nélkül) és a hozzá tartozó mennyiség hányadosa.
Az a személy, aki az év nagyobbik részében (a munkaerőfelmérés fogalma szerint: a megfigyelt héten) legalább heti egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság – ideértve szülési szabadságot is – miatt) nem dolgozott. A gyermekgondozási díjban (gyed), gyermekgondozási segélyben (gyes) részesülők, illetve a nyugdíjasok nem tekintendők foglalkoztatottnak.
A jövedelmet biztosító munkák közül az, ami az előző év összes munkaidejéből a legtöbbet vette igénybe.
Mezőgazdasági hasznosítású földterület számbavételének fogalmi kategóriája. Azt a földterületet jelenti, amely a megfigyelési időszakban a mezőgazdasági tevékenységet végző gazdaság – a földtulajdoni nyilvántartástól függetlenül – tényleges használatában volt, vagyis az adott területen a földhasználó viselte a művelés kockázatát, övé volt a földhasznosításból elért haszon, vagy ráfizetés. Egy adott gazdaság földhasználat szerint rendelkezhet saját tulajdonú (a gazdasághoz tartozók tulajdonában lévő, eladható, elajándékozható földterületek), bérelt (bérleti szerződés alapján a használatért pénzben, vagy természetben bérleti díjat fizet), egyéb jogcímen használt (bizonyos hivatal – erdész, lelkész, tanár, stb. – betöltése címén kapott terület, vagy egyéb – pl. elhagyott – díjmentesen megművelt terület valamint a részes művelésű, továbbá a szívességi földhasználat) földterülettel. A földhasználatba a mezőgazdasági művelés alatt nem álló területek és utak is beletartoznak. Összehasonlíthatóságot korlátozó tényező, hogy 1992. január 1-jével a belterületi kerteket művelés alól kivett területként kellett nyilvántartani. A statisztikai megfigyelés során ezek a területek 1995-től folyamatosan a tényleges használatnak megfelelő művelési ágba kerültek.
Az a tulajdonos vagy bérlő, aki a gazdaság működéséért a gazdasági és jogi felelősséget viseli.
Az a személy, aki a gazdaság rendszeres napi működéséért felelős. A gazdaság irányítója csak egyetlen személy lehet.
A szerkezeti összeírások során a gazdaság által használt valamennyi területet, függetlenül attól, hogy az a gazdálkodó lakóhelyén, más településen, esetleg más megyében van a gazdálkodó (gazdaság) székhelye szerinti településre számoljuk el. Ez a használt terület eltérhet az adott település igazgatáshatáros területétől.
A gazdasági szervezet jogi és nem jogi személyiségű vállalkozás, az egyéni vállalkozók és az egyéni gazdasági tevékenységet folytatók nélkül.
A mezőgazdasági üzemek (gazdasági szervezetek és egyéni gazdaságok) ökonómiai méret és tevékenység típus szerinti besorolása.
Gazdaságtipológia – a gazdálkodás típusa a gazdaságok osztályozásának ismérve. Az osztályozási rendszer hierarchia szintjei:
A gazdálkodás típusait két jellemzővel határozzuk meg:
Gazdaságtipológia – ökonómiai méret: a gazdaságok osztályozásának ismérve. A gazdaságok méretét értékben fejezi ki. Egyedi szinten minden gazdaságra kiszámoljuk az egyes termékek standard fedezeti hozzájárulását (SFH) az EUROFARM-mutató és a régiónak megfelelő SFH-érték összeszorzásával, ezután termékcsoportonként és a teljes gazdaságra vonatkozóan is összegezzük az így kapott értékeket, majd a teljes SFH-értéket átváltjuk Európai méretegységre. Ez alapján besoroljuk a gazdaságot a jogszabálynak megfelelően mérete szerint I-X osztályba (a magyar gyakorlatban további méretkategóriákat is alkalmazunk: az I. osztályt 4, a X. osztályt 3 intervallumra bontjuk).
Gazdaságtipológia – standard fedezeti hozzájárulás (SFH): az egyes jellemző mezőgazdasági tevékenységek esetében, adott régióban az átlagos helyzetnek megfelelő bruttó árrés értéke, amely a bruttó termelési érték és a közvetlen változó költségek különbsége.
A közölt adatok mindhárom évre (2000, 2003 és 2005) vonatkozóan a 2000. évi SFH-értékek felhasználásával készültek, amelyek 1999., 2000. és 2001. évi termelési érték és költség adatokon alapulnak.
A bruttó termelési érték a főtermék(ek) és a másodlagos termék(ek) értékének összege. Az értékeket úgy számítják ki, hogy az egységnyi termelést (a veszteségek levonása után) megszorozzák a hozzáadottérték-adó nélküli termelői árral. A bruttó termelési érték magában foglalja a termékekkel, a területtel és/vagy az állatállománnyal kapcsolatos támogatásokat is.
Az SFH kiszámításához a következő költségeket vonják le a bruttó termelési értékből:
Gazdaságtipológia – Európai méretegység (EUME): A gazdaságok ökonómiai méret (üzemméret) szerinti osztályozásának egysége. 1 EUME megfelel 1200 euró SFH-értéknek (megközelítőleg 300 ezer Ft SFH, ami átlagosan kb. 750 ezer Ft bruttó termelési értékkel állítható elő).
(kizárólag egyéni gazdaságok esetén értelmezhető)
Az adott év során legalább egyszer gombatermesztéssel hasznosított összes alapterület (zsákok által elfoglalt alapterület, gombaágyak területe), amely pincékben, gombatermesztő házakban stb. található.
A rétként vagy legelőként hasznosított területet jelenti.
Rét: olyan füves terület (ideértve a mesterségesen füvesített területeket is), amelynek fűtermését rendszeresen kaszálással hasznosítják, tekintet nélkül arra, hogy esetenként legeltetik.
Legelő: olyan füves terület (ideértve a mesterségesen füvesített területeket is) amelyet rendszeresen legeltetéssel hasznosítanak, tekintet nélkül arra, hogy esetenként kaszálják. Ide tartoznak a rendszeresen legeltetésre használt, fásított legelők is.
Törzses gyümölcsfajok: alma, körte, birs, cseresznye, meggy, kajszi, őszibarack, szilva, dió, mandula, gesztenye, mogyoró, naspolya.
Bogyós gyümölcsfajok: málna, málna-szeder, szeder, piros és fehér ribiszke, feketeribiszke, ribiszke-köszméte (rikö), köszméte (egres), szamóca, bodza, homoktövis, kerti és vörösáfonya, fekete berkenye (arónia).
Gyümölcstermő fákkal vagy bokrokkal beültetett terület, amelyen a főnövény a gyümölcsfa, illetve bokor. A gyümölcsös állhat többféle gyümölcsfajból is (pl. alma, körte, cseresznye stb.). A gyümölcsterület a termő területeken túl a még, illetve már nem termő gyümölcsös területeket is tartalmazza. A statisztikai számbavételnél a gyümölcsös művelési ág része a konyhakerten belül összefüggően (azonos sor és tőtávolságban) telepített gyümölcsös terület is, amennyiben a törzses gyümölcsfajok esetében 400 m²-t, illetve a bogyós gyümölcsfajok esetében pedig a 200 m²-t eléri vagy meghaladja.
1949-ig a gyümölcsösök a kert művelési ágba tartoztak.
A gyümölcsösültetvény teljes területe, (határvonaltól határvonalig), amely a művelőutak és fordulók területét is magába foglalja.
A gyümölcsfa (-bokor) tenyészterületének és azok számának szorzata, amely nem tartalmazza a művelőutak és fordulók területét. A gyümölcsfajokra vonatkozó területnagyság és jellemzői nettó területben (hektárban) értendők.
Az 1500 m² vagy annál nagyobb méretű, törzses gyümölcsfával, valamint az 500 m² vagy annál nagyobb méretű, bogyós gyümölccsel összefüggően telepített terület, amely egy gyümölcsfajból áll, és egy évben telepítették (adott év őszén és a következő év tavaszán történt telepítés is egyazon évnek számít).
Minden olyan természetes, vagy mesterséges vízfelület, amelyet haltenyésztésre használnak, ideértve a teleltető és ivadéknevelő tavakat, a váltógazdálkodásra berendezett halastavakat, valamint mindezek tartozékait.
1973-ig a halastó a művelés alól kivett terület művelési ágba tartozott, 1974-től önálló művelési ág, amelybe – a korábbiakkal ellentétben – nem tartozik bele a mesterséges víztározók területe.
Mezőgazdasági hasznosítású földterület számbavételének fogalmi kategóriája. Azt a földterületet jelenti, amely a megfigyelési időszakban a mezőgazdasági tevékenységet végző gazdaság – a földtulajdoni nyilvántartástól függetlenül – tényleges használatában volt, vagyis az adott területen a földhasználó viselte a művelés kockázatát, övé volt a földhasznosításból elért haszon, vagy ráfizetés. Egy adott gazdaság földhasználat szerint rendelkezhet saját tulajdonú (a gazdasághoz tartozók tulajdonában lévő, eladható, elajándékozható földterületek), bérelt (bérleti szerződés alapján a használatért pénzben, vagy természetben bérleti díjat fizet), egyéb jogcímen használt (bizonyos hivatal – erdész, lelkész, tanár, stb. – betöltése címén kapott terület, vagy egyéb – pl. elhagyott – díjmentesen megművelt terület valamint a részes művelésű, továbbá a szívességi földhasználat) földterülettel. A földhasználatba a mezőgazdasági művelés alatt nem álló területek és utak is beletartoznak. Összehasonlíthatóságot korlátozó tényező, hogy 1992. január 1-jével a belterületi kerteket művelés alól kivett területként kellett nyilvántartani. A statisztikai megfigyelés során ezek a területek 1995-től folyamatosan a tényleges használatnak megfelelő művelési ágba kerültek.
Az élveszületett állatok és az összes elhullás különbsége.
A mezőgazdasági termékek előállítására felhasznált termékek és szolgáltatások (folyó termelő-felhasználás) értékéhez a termelő tevékenység eredményeként hozzáadódó érték. A hozzáadott érték a bruttó termelési érték és a folyó termelő-felhasználás különbségeként számított mutató. Az adatok a hazai módszertani előírások alapján készültek, így közvetlenül nem vethetők össze a Mezőgazdasági számlarendszer nemzetközileg is összevethető adataival.
Az a tehén, amelyet fajtajellegénél fogva elsősorban hústermelésre (vágásra) tartanak függetlenül attól, hogy tenyésztésben tartásuk meghatározott időtartama alatt tejet is adnak, vagy kiselejtezett tehénként igázzák. A kiselejtezett tej és kettőshasznosítású tehenek is ide tartoznak függetlenül attól, hogy az utolsó laktáció és a vágás között hizlalták-e vagy sem.
Belföldi vágás (importált élő állat vágását is beleértve) vágott testtömegben (levágott szarvasmarha, sertés, ló, juh, baromfi, egyéb állatból nyert nyershúsmennyiség és belsőség), 2004-ig élőállat-kivitellel együtt. (A hústermelés nem tartalmazza a fehérárut és egyéb melléktermékeket).
Az állandó alkalmazottaktól eltérően szezonális munkát (betakarítás, metszés stb.) végeznek a gazdaságban.
A szántóterületet 1-5 évig terjedő időszakra elfoglaló ún. időszaki gyep területe, amelyen a szántóföldi vetésforgóban szereplő fű vagy füves keveréket termelnek, amelyben a fű a domináns növény. Elszámolása a szántó művelési ágban történik.
A község (város), megye államigazgatási beosztásának megfelelő terület.
A gazdaság többi részétől elkülönített vegyes hasznosítású, rendszerint ház körüli terület. 1949-ig tartalmazta a gyümölcsös művelési ág területét is. 1995-től csak a gazdasághoz tartozó személyek fogyasztására termesztett növények területét (konyhakert) jelenti, innen értékesítésre csak az esetleg képződő – kis mennyiségű – fölösleg kerülhet.
Azok a tehenek, amelyek fajtajellegüknél fogva (pl. Magyartarka) hús- és tejtermelésre egyaránt alkalmasak.
A gazdasághoz tartozó személyek fogyasztására termesztett növények területét (konyhakert) jelenti, amely a gazdaság többi részétől elkülönített, rendszerint ház körüli terület. Innen értékesítésre csak az esetleg képződő – kis mennyiségű – fölösleg kerülhet.
Olyan állandó rét vagy legelő, amely gyengébb minőségű talajon található. Alacsony fűhozamú rét esetén általában nem kaszálják, legelő esetén csak időszakos, illetve eseti legeltetéssel hasznosítják. Általában magasabban fekvő, dombos vagy hegyvidéki részeken található, és agrotechnikai műveletekkel nem törekednek a fűhozam növelésére.
Olyan füves terület (ideértve a mesterségesen füvesített területeket is), amely legalább 5 évet meghaladóan, ugyanazon a területen helyezkedik el, és amelyet rendszeresen legeltetéssel hasznosítanak, tekintet nélkül arra, hogy esetenként kaszálják. Csak a használt legelő területek tartoznak ide, beleértve a rendszeresen legeltetésre használt, fásított legelőket is. A statisztikai megfigyelési rendszer a gyepterület részeként is kezeli.
Az adott év december 31-én a gazdaság tulajdonában lévő gépállomány. (1 LE = 0,74 kW)
Minden olyan munka, amely a mezőgazdasági termékek termelésével, mezőgazdasági szolgáltatással vagy a mezőgazdasági tevékenységhez szorosan kötődő nem mezőgazdasági másodlagos tevékenységgel kapcsolatos.
Egy meghatározott időszak alatt a mezőgazdasági termelő tevékenység során előállított termékek összességének értéke, függetlenül attól, hogy azt a mezőgazdasági, vagy egyéb nemzetgazdasági ágba tartozó gazdálkodási egységben termelték meg. Magába foglalja a mezőgazdasági tevékenység két főágazatának, a növénytermesztés és az állattenyésztés eredményeként kapott termékek értékét. A növénytermesztés bruttó termelési értéke tartalmazza az összes termesztett és betakarított mezőgazdasági termésmennyiségnek és melléktermékeinek értékét, a befejezetlen termelés értékváltozását, az ültetvénytelepítés és fenntartás költségeit a termőre fordulásig. Az állattenyésztés bruttó termelési értéke tartalmazza a tenyésztés termelési értékét, azaz a szaporulatot, az állományváltozás és a súlygyarapodás értékét, az állattartás eredményeként kapott termékek és melléktermékek értékével együtt. A bruttó termelési érték az összes előállított termékmennyiség felhasználási irányonként külön-külön megállapított átlagárakkal felszorzott értékeinek összegeként számított mutató. Az adatok a hazai módszertani előírások alapján készültek, így közvetlenül nem vethetők össze a Mezőgazdasági számlarendszer nemzetközileg is összevethető adataival.
A mezőgazdasági termékek előállítására felhasznált termékek és szolgáltatások értéke. Tartalmazza a felhasznált sajáttermelésű és vásárolt mezőgazdasági eredetű (vetőmag és szaporítóanyag, takarmány és alom, keltetőtojás, istálló- és zöldtrágya) és nem mezőgazdasági eredetű (műtrágya, növényvédő szer, ipari takarmány, energiahordozó, állatgyógyászati készítmény, épület- és gépfenntartási anyag, egyéb eszköz) termékek, valamint az igénybe vett mezőgazdasági szolgáltatások értékét. Az adatok a hazai módszertani előírások alapján készültek, így közvetlenül nem vethetők össze a Mezőgazdasági számlarendszer nemzetközileg is összevethető adataival.
A mezőgazdasági termelőktől továbbértékesítésre vagy feldolgozásra felvásárolt, valamint közvetlenül a lakosságnak fogyasztásra (piacon) eladott mezőgazdasági termékekért a termelőknek kifizetett árak változásait mutatja. 2000. évig nem tartalmazza a mezőgazdasági termelők egymás közötti forgalmában értékesített termékeket (például takarmány, továbbtartásra szánt élő állatok). Az indexeket a Laspeyres-formula szerint számítjuk, amelynél a súlyt a mezőgazdaságon kívülre történő értékesítés értékarányai képezik. Az előző év azonos időszakához viszonyított indexeket 2000. évig az 1995. évi bázison, ezután 2000. évi bázison számított indexek alapján képezzük.
A művelés alatt álló szántó, kert (konyhakert), gyümölcsös, szőlő és (belterjes és külterjes) gyep együttes területe.
A vágásra és exportra nevelt élő állat (tonna) és a mezőgazdasági terület hányadosa.
Az iskolarendszerben és iskolarendszeren kívül ténylegesen megszerzett legmagasabb mezőgazdasági végzettség, amelynek a szintje lehet:
Gyakorlati tapasztalat: a gazdaságban végzett többéves gyakorlati munka során szerzett tapasztalat.
Alapfokú: az arany- és ezüstkalászos gazdaképző, brigádvezetői vagy termelőszövetkezeti elnökképző tanfolyam.
Középfokú: az állategészségügyi, állattenyésztő, általános mezőgazdasági, baromfitenyésztő, erdészeti, erdőgazdasági, mezőgazdasági-gimnáziumi, gyümölcs-termesztő kertész, mezőgazdasági gépész, növénytermelő-növényvédő gépész, öntözéses növénytermesztő gépész, sertéstenyésztő, szarvasmarha-tenyésztő, szőlőtermesztő, zöldségtermelő, mezőgazdasági szakon szerzett érettségi (képesítő) bizonyítvánnyal, illetve szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők. Itt kell összeírni a mezőgazdasági szakmunkásokat is.
Felsőfokú: mezőgazdasági végzettséget bizonyító egyetemi, főiskolai, mezőgazdasági akadémiai, állatorvosi, erdőmérnöki (üzemmérnöki) oklevéllel, diplomával rendelkezik. A külföldi mezőgazdasági egyetemen szerzett és Magyarországon honosított oklevéllel rendelkezőket, valamint a felsőfokú mezőgazdasági technikumot végzetteket is ide kell sorolni.
Az a személy, aki az év nagyobbik részében nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől csak átmenetileg volt távol, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, a kikérdezés időpontjában rendelkezésre állt, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha megfelelő állás kínálkozna számára, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd.
Nitrogén, foszfor és kálium tartalmú műtrágyák felhasználása.
Mezőgazdasági művelés alatt nem álló, illetve arra nem alkalmas földterület, mint pl. a közutak, vasutak, közterek, beépített és beépítetlen építési telkek, gyárak és ipartelepek, az egyéb földrészleteken az épületek és építmények által elfoglalt terület, gazdasági udvarok, temetők, folyók, árkok, csatornák, természetes tavak, víztározók, sziklás, kavicsos, terméketlen területek, kőfejtők, pihenő- és díszkertek, melyek a gazdaság működéséhez szükségesek. A művelés alól kivett terület fogalma 1961-ig megfelel a földadó alá nem eső terület (FANET) fogalmának.
A művelési ág a földterületre jellemző, tényleges hasznosítási módot jelenti, mely lehet szántó, kert (konyhakert), gyümölcsös, szőlő, gyep (rét, legelő), erdő, nádas, halastó és művelés alól kivett terület.
Minden olyan többnyire vízzel borított terület, amelyen ipari, építőipari, vagy mezőgazdasági felhasználásra alkalmas nád, vagy gyékény terem.
A jövedelmet biztosító munkák közül az, amelyet a mezőgazdasági tevékenységet végző főfoglalkozása mellett folytat.
A művelés alól kivett terület egy részét képezi. Korábban hasznosított, de gazdasági, szociális, vagy más okokból meg nem művelt és vetésforgóban nem szereplő mezőgazdasági területek, amelyek jelentősebb korlátozás nélkül, a gazdaság eszközeivel viszonylag kis ráfordítással újra termelésbe vonhatók (pl. parlagterületek). Ide tartoznak a nem hasznosított rét és legelő területek is.
Ide tartozik minden olyan nem mezőgazdasági tevékenység, amely kapcsolódik a gazdaság erőforrásaihoz (személy, terület, épületek, gépek stb.), vagy mezőgazdasági termékek tovább-feldolgozását jelenti.
Az élő juhokról lenyírt nyers gyapjú mennyisége.
Az a személy, aki az év nagyobbik részében nem folytat jövedelmet biztosító munkát és nyugdíjban, rokkantnyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban, járadékban részesült.
Árasztásos öntözés: az öntözővíz vezetése a felszínen, a gravitáció alapján az egész terület elárasztásával történik.
Barázdás öntözés: a víz vezetése a növénysorok között elhelyezkedő barázdákban történik.
Esőztető öntözés: a növények öntözése a parcellák fölé, esőszerűen kijuttatott nagynyomású vízzel történik.
Csepegtető öntözés: a víz elvezetése a növényhez alacsonyan történik, cseppenként, mikro-szórófejekkel vagy ködszerűen.
Az a terület, amelyet a gazdaságban meglévő öntözőberendezésekkel az adott évben öntözni lehetett, függetlenül attól, hogy öntözték-e vagy sem.
Az év folyamán legalább egyszer öntözött terület.
A termelők által a termény- és állatpiacokon, valamint a helyi fogyasztói piacokon forgalomba hozott mezőgazdasági termékek átlagára. 1992-től a piaci termelői átlagárnak a kínálati ár fogalma felel meg, amely a megfigyelési körbe tartozó valamennyi piacon, piaconként felírt termékmennyiség és a leggyakoribb (módusz) ár szorzatával képzett értékösszeg és az összes megfigyelt mennyiség hányadosa.
Nem csak az ipari eredetű, hanem a mezőgazdasági eredetű felhasználást (pl. vetőmag, takarmány) is figyelembe veszik. A ráfordítások árindexe tartalmazza mind a folyó termeléshez felhasznált termékek és szolgáltatások, mind a mezőgazdasági beruházási javak árindexeit.
Olyan füves terület (ideértve a mesterségesen füvesített területeket is), amely legalább 5 évet meghaladóan, ugyanazon területen helyezkedik el, és amelynek fűtermését rendszeresen kaszálással hasznosítják, tekintet nélkül arra, hogy esetenként legeltetik. Csak a használt rét területek tartoznak ide. A statisztikai megfigyelési rendszer a gyepterület részeként is kezeli.
Számosállat az állatállomány nagyságát összefoglalóan kifejező egyenértékszám. A különféle állatfajok eltérő korú és ivarú állatainak összeadására szolgál.
A számosállat 500 kg élősúlyú állatot vagy állatcsoportot jelent.
Tapasztalati átszámítási kulcsszáma átlagos összetételű állomány esetén a következő:
| 1 db szarvasmarha | 0,8 számosállat |
| 1 db sertés | 0,114 számosállat |
| 1 db juh | 0,0714 számosállat |
| 1 db ló | 0,8 számosállat |
| 1 db tyúk | 0,004 számosállat |
| 1 db liba | 0,007 számosállat |
| 1 db kacsa | 0,004 számosállat |
| 1 db pulyka | 0,013 számosállat |
| 1 db egyéb baromfi (liba, kacsa, pulyka, gyöngyös) |
0,008 számosállat |
Minden olyan terület, amely rendszeres szántóföldi művelés alatt áll, tekintet nélkül arra, hogy a talajmunkát milyen módon végzik, vagy a területen átmenetileg növénytermelést nem végeznek (ugaroltatják). A parlagterületek is idetartoznak, amit pihentetés céljából vontak ki a művelésből. Ide tartoznak a faiskolák (dísz- és gyümölcsös faiskolák, szőlőiskolák, erdészeti faiskolák, kivéve a gazdaság saját igényeinek kielégítésére telepített, erdőben található erdészeti faiskola), az évelő növények (pl. lucerna, szamóca), a gyógy- és fűszernövények területe. A szántóföldi és kertészeti növényekkel hasznosított konyhakert területe ide tarozik, amennyiben a termelés nem a gazdaságban dolgozó személyek fogyasztását elégíti ki.
A szántóföldön termelt, fő- és másodvetésű növényként ténylegesen betakarított növények összes területe, melybe a köztes-, szegély- és támasztónövények területe nem tartozik bele. A vetésterülettől eltérhet az elemi kár (árvíz, belvíz, jégkár, stb.) következtében kipusztult terület miatt.
Istállótrágya, trágyalé vagy hígtrágya felhasználása.
Azok a szőlőterületek, amelyeken a szőlőtőkék szabályos sor- és tőtávolságra találhatók, és a főnövény a szőlő. A szőlőterület állhat többféle szőlőfajtából. A szőlőterület a termő területeken túl a még, illetve a már nem termő szőlőterületeket is tartalmazza. A szőlő művelési ág része a konyhakerten belüli szőlőterület (szőlőlugas) is, amennyiben összefüggően (azonos sor- és tőtávolságban) telepítették és területe eléri vagy meghaladja a 200 m²-t.
Az ültetvény teljes területe, amely a művelőutak és fordulók területét is tartalmazza.
A szőlőtőke tenyészterületének és a tőkék számának szorzata, amely nem tartalmazza a művelőutak és fordulók területét. A „Fajtacsoportok” szerinti területi adatok a nettó területre vonatkoznak.
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 1997. évi CXXI. törvény szerint a következők: a) borvidékek; b) bortermőhelyek; c) egyéb szőlőtermő helyek.
Az 500 m² vagy annál nagyobb méretű, szőlővel összefüggően beültetett (telepített) terület, amelyet szőlő vagy szőlő szaporítóanyagának előállítása céljából művelnek. A szőlőültetvények alapismérvei: helye (település, dűlő, helyrajzi szám), jellege (áruszőlő, nemes fajtájú törzsültetvény, nem művelt, selejtezésre, újratelepítésre engedélyezett, még nem termő új telepítés), térállása, művelésmódja, kora.
fejművelés: fejművelés támasz nélkül, fejművelés karó mellett, fejművelés huzalos támasszal
kordon művelés: alacsony, középmagas, magas kordon, egyes függöny, kettes függöny (GDC)
egyéb művelés: a felsoroltakon kívüli és az egyértelműen nem megállapítható művelésmódok tartoznak ebbe a kategóriába.
Az a személy, aki az év nagyobbik részében jövedelmet biztosító munkát nem folytatott, nappali tagozatos oktatásban vett részt.
Minden olyan szarvasmarha, amely már egyszer ellett, beleértve az esetleges 2 évesnél fiatalabb teheneket is, fajtára való tekintet nélkül.
A tejelő-, a kettős hasznosítású-, a húshasznosítású- és a hízótehenektől ténylegesen kifejt, emberi fogyasztásra alkalmas tej, függetlenül attól, hogy emberi fogyasztásra, vagy állatok takarmányozására használják.
Az a tehén, amelyet fajtajellegénél fogva elsősorban tejtermelésre tartanak. Tejhozamát kizárólagosan, vagy döntő részben emberi fogyasztásra, feldolgozásra hasznosítják.
Csak a szántóterületről betakarított termék mennyisége.
A termésátlag a termelés színvonalát kifejező mutatószám. Területegységre – 1 hektárra – jutó termésmennyiség, természetes mértékegységben, tonnában vagy kilogrammban kifejezve.
Szántóföldi növényeknél és zöldségféléknél 1996-ig egy hektár szántó művelési ágban betakarított területre számított szántóföldről származó termésmennyiség, 1997-től egy hektár szántó és kert művelési ágban betakarított területre számított betakarított termésmennyiség; szőlőnél, gyümölcsnél 2002-ig az egy hektár termőterületre (a termő szőlő, illetve a termő gyümölcsös egységnyi területére), 2003-tól az egy hektár teljes területre számított betakarított termésmennyiség.
1990-ig csak a fővetésű területről betakarított termés mennyiségét jelentette, 1991-től a betakarított összes termés mennyiségét (szántóföldön, kertben és más művelési ágban termett fővetésű-, másodvetésű-, köztes-, szegély- és támasztónövények együttes mennyiségét) jelenti.
A mezőgazdasági terület (szántó, kert [konyhakert], konyhakert, gyümölcsös, szőlő, gyep), erdő, nádas, halastó együttes területe.
A statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (Nomenclature of Territorial Units for Statistics, NUTS) megfelelően meghatározott, illetve kijelölt területi beosztás. A megye mint területi egységszint a megyéket (19) és a fővárost tartalmazza. A tervezési-statisztikai régiók rendszere 7, a statisztikai nagyrégiók rendszere 3 területi egységet határoz meg Magyarország területén.
Az étkezési- és tenyésztojás együttes mennyisége.
Az a tyúk, amely már tojást termel vagy termelt, akkor is, ha a tojásrakás átmenetileg szünetel.
A gyenge, közepes, jó minősítés az ültetvény teljesítőképességére, a fák (gyümölcsbokrok) erőnléti állapotára utal.
Egy hektár beültetett (telepített) területre vonatkoztatott gyümölcsfa (-bokor) darabszáma (db/hektár), függetlenül a terület nagyságától.
Kezeltség alatt az ültetvény termesztéstechnikai színvonalát kell érteni, amelyet az agro- és fitotechnikai műveletek (metszés, koronaalakítás, gyomírtás, növény-védelem stb.) szakszerűsége, időbenisége és folytonossága határoz meg.
Csak lejtős terület esetén értelmezhető és az ültetvény fekvésére jellemző égtájjal fejezzük ki (nem tartalmazza a síkterületeket).
Az az időpont, amikor az ültetvény további fenntartása az erősen csökkenő terméseredmények miatt már nem gazdaságos. Ez nem minden esetben esik egybe az amortizációból következő élettartammal.
A lejtés irányától függetlenül az ültetvény százalékban kifejezett átlagos lejtése. Az egyes %-os kategóriák fokban mért értékei a következők:
| sík terület: | 0,5 fok alatt |
| 1– 4%: | 0,5–2,3 fok |
| 5– 8%: | 2,4–4,6 fok |
| 9–12%: | 4,7–6,9 fok |
| 12% felett: | 6,9 fok felett |
Nem öntözhető az ültetvény területe, ha nincs berendezve öntözésre.
Öntözhető, de nem öntözött: az ültetvény, ha be van rendezve öntözésre (azaz van a területen hidráns vízkivételi hely), de a megfigyelést megelőző 3 évben nem használták.
Öntözhető és öntözött: az ültetvény területe, ha be van rendezve öntözésre és a megfigyelést megelőző 3 évben rendszeresen öntöztek.
Öntözési mód csak az öntözhető és öntözött területre vonatkozik.
Telepítése, használata a termőterülethez kötődik, azaz a gazdaság által használt bármely művelési ágban telepített járható üvegház, fix vagy mozgatható fóliasátor, síkfólia és fóliaalagút (merev, lágy műanyag) alatti, valamint a melegágy (hollandi-ágy) területét tartalmazza. A takarás alatti terület többszöri hasznosítás esetén is csak egyszer kerül számbavételre. Amennyiben több szinten történik a termesztés, csak az alapterületet veszi figyelembe.
Közületi, üzemi vagy egyéb vágásra, valamint vágóállat-exportra kerülő élőállat, fajra, korra, ivarra és súlyra való tekintet nélkül. A vágóállat súlyadata alatt minden esetben az élőtesttömeg értendő.
A szántó valamely növénnyel bevetett, beültetett része.
Tágabb értelemben a szántóterület többszöri hasznosítását jelenti (halmozott mutató). Beletartozik a fővetés (május 31-i vetésterület, amely a fő hasznosítás céljából vetett, ültetett és telepített növénykultúra vetésterülete), a felülvetés (pl. a kalászos növényre, mint fővetésű növényre vetett évelő pillangós), a köztesvetés (a fővetésű növények sorközébe vetett növény, melynek területét a fővetésű növény vetésterületeként veszik számba), a másodvetés (a május 31. után valamely növénykultúrát követően elvetett és még az év folyamán betakarított növények vetésterülete).
Szükebb értelemben a fővetés szántóterületét jelenti.
Szántóterületként hasznosított ugar, fekete ugar, pihentetett parlag, kivitelezés alatt álló melioráció, folyamatban lévő művelési ág változás, valamint az év során kipusztult (árvíz, belvíz, kifagyás) területek.
A talajerő utánpótlás céljára vetett növények területe.