Az áruszállítás teljesítménye erőteljesen csökkent 2020 I. negyedévében, részben már a koronavírus-járvány miatti intézkedések (például termelőüzem-leállások) hatására. Mindemellett az ágazat teljesítményére egyéb folyamatok, így a többi közt az Európai Unió szigorodó közúti áruszállítási szabályozása, illetve az autóipar megtorpanása is hatással voltak. A visszaesés nemzetközi viszonylatban volt nagyobb, a szállítási módok közül a közúti árufuvarozást érintette leginkább. A helyközi személyszállítás teljesítménycsökkenése az autóbuszos közlekedésben volt a legjelentősebb. Nemzetközi repülőtereink utasforgalma is visszaesett. A forgalomba helyezett személygépkocsik száma is elmaradt az egy évvel korábbitól.
12%-kal visszaesett az áruszállítási teljesítmény
2020 I. negyedévében – részben a koronavírus-járvány miatt kialakult veszélyhelyzet következtében – az áruszállítás teljesítménye (13,5 milliárd árutonna-kilométer) 12%-kal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A szállítás iránya szerint:
- a belföldi szállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye 6,5,
- a nemzetközi szállításé 14%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A szállított áruk tömege (69 millió tonna) 8,7%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A nemzetközi áruszállítás volumene 8,4, a belföldié 8,8%-kal lett kisebb. A kialakult járványügyi veszélyhelyzet és a márciustól bevezetett, hazai és nemzetközi korlátozások 2020 I. negyedévében szinte mindegyik módozatra hatással voltak. A legnagyobb mértékben a vasúton szállított áruk tömege csökkent, közel 15%-kal.
A szállított áruk tömege szállítási módozatonként, 2020. I. negyedév
| Szállítási módozat | Szállított árutömeg | |
|---|---|---|
| megoszlása, % | változása az előző év azonos időszakához képest, % | |
| Vasúti | 17,2 | –14,8 |
| Közúti | 63,9 | –9,4 |
| Belvízi | 3,3 | –3,9 |
| Csővezetékes | 15,6 | 1,7 |
| Összesen | 100,0 | –8,7 |
Nemzetközi viszonylatban közel ötödével visszaesett a közúti árufuvarozás teljesítménye
2020 I. negyedévében a hazai fuvarozók, szállítmányozók közúti áruszállítási teljesítménye (8,4 milliárd árutonna-kilométer) 14%-kal, az áruszállítás volumene (44 millió tonna) 9,4%-kal volt kevesebb az előző év azonos időszakinál. Az átlagos szállítási távolság 191 kilométerre csökkent, az üresen megtett utak aránya a gyengébb kapacitáskihasználtság következtében 21%-ra emelkedett.
A szállítás iránya szerint:
- a belföldi forgalomban 4,9%-kal alacsonyabb árutonna-kilométerben mért teljesítmény mellett 8,0%-kal kevesebb árut szállítottak,
- a nemzetközi forgalomban a teljesítmény 19, a volumen 15%-kal csökkent, ami egyrészt az Európai Unió szigorodó közúti áruszállítási szabályozásával, másrészt a koronavírus-járvány miatti nemzetközi korlátozásokkal és termelőüzem-leállásokkal hozható összefüggésbe.
A fuvarozó ágazati besorolása szerint:
- a szállítási ágazatokba sorolt vállalkozásoknál a volumen 15, a teljesítmény 19%-kal visszaesett,
- a más ágazatokba sorolt vállalkozások által elszállított áruk tömege 1,5, teljesítményük 6,1%-kal növekedett.
A szállítást főtevékenységként végző vállalkozások még ebben a negyedévben is jobban ki tudták használni járműveiket, mint a más ágazatokba sorolt vállalkozások: az üresen megtett utak aránya 19, illetve 25% volt.
A megrendelő szerinti csoportosítás alapján:
- a fuvardíj ellenében elszállított áruk tömege 11, a teljesítmény 15%-kal csökkent,
- az elsősorban belföldre irányuló, saját számlára elszállított áruk tömege 4,1, a teljesítmény 4,2%-kal lett alacsonyabb.
A vasúti és a belvízi áruszállítás teljesítménye egyaránt csökkent
A vasúti áruszállítás árutonna-kilométerben mért teljesítménye 5,9%-kal, 2,7 milliárdra, a szállított áruk mennyisége 15%-kal, 11,9 millió tonnára csökkent, melynek fő okai:
- az autóipari válság,
- a különböző gyárleállások,
- az építőipari nyersanyagok szállításának csökkenése voltak.
Az átmenő nemzetközi forgalom és a behozatal volumene 18, illetve 13%-kal visszaesett, a kivitelé 1,9%-kal nőtt. A teljes forgalomban az átlagos szállítási távolság 21 kilométerrel, 227 kilométerre emelkedett.
2020 I. negyedévében a belvízi áruszállítás volumene összességében 3,9, árutonna-kilométerben kifejezett teljesítménye 10%-kal csökkent 2019 azonos időszakához viszonyítva. Ebben elsősorban az átlagosnál melegebb és szárazabb időjárás játszott szerepet.
A belföldi áruszállítás volumene 14, teljesítménye 9,1%-kal bővült, míg az összesített nemzetközi forgalom (ki- és berakodás, valamint tranzit) volumene 4,1, teljesítménye 10%-kal maradt el az előző év azonos időszakától.
A magyar lobogó alatt hajózó járművek részesedése mind az összes szállított áru tömegéből, mind az árutonna-kilométerben kifejezett összteljesítményből hasonló nagyságrendű, 8–9% volt.
A helyközi személyszállítás utasforgalma és teljesítménye is elmaradt az egy évvel korábbitól
A helyközi személyszállításban is tetten érhető a koronavírus-járvány miatt március közepétől bevezetett utazási korlátozások hatása. 2020. január–márciusban az utaskilométerben mért teljesítmény (6,0 milliárd) 11, az utasforgalom (155 millió fő) 4,3%-kal csökkent 2019 I. negyedévéhez viszonyítva.
A szállítás iránya szerint:
- A belföldi távolsági személyszállításban az utasszám 4,0, az utaskilométerben mért teljesítmény 12%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól.
- Nemzetközi viszonylatban az utasforgalom 22, a teljesítmény 9,4%-kal esett vissza.
A helyközi személyszállítási teljesítmény 46%-a autóbuszon, 28%-a vasúton, 25%-a repülőgépen1 realizálódott, a belvízi forgalom ebben a negyedévben is elenyésző volt. Az utasok 77%-át autóbusszal, 22%-át vasúton, 0,6%-át repülőn szállították.
Az autóbuszos személyszállítás teljesítménye 17%-kal, a másik két számottevő módozat jóval kisebb mértékben (a vasúti szállítás 6,0, a légi szállítás 4,7%-kal) csökkent.
Márciusban 58%-kal visszaesett a légi utasforgalom
2020 I. negyedévében a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 47 országba irányuló utasforgalma 2,8 millió fő volt, 12%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. Míg január–februárban az utasszám átlagosan 15%-kal bővült, addig márciusban a koronavírus-járvány miatti korlátozó intézkedések hatására 58%-kal visszaesett.
Az utasforgalom az előző év azonos időszakinál 4,6%-kal kevesebb, 24 ezer járattal valósult meg. Január–februárban átlagosan 12%-kal több, márciusban 34%-kal kevesebb járat fordult meg a repülőtéren.
A negyedévben a legnagyobb forgalmú légitársaságok sorrendben a Wizz Air, a Ryanair és a Lufthansa voltak. A fapados légitársaságok az utasok 65%-át szállították.
A Debreceni Repülőtér 2020. I. negyedévi utasforgalma 12%-kal (90 ezer főre), járatszáma 1,4%-kal (839-re) csökkent az előző év azonos időszakához képest.
Csaknem tizedével csökkent a helyi személyszállítás teljesítménye
A járványügyi veszélyhelyzet miatt 2020 I. negyedévében a helyi személyszállítást igénybe vevő utasok száma (500 millió fő) 9,1, az utaskilométerben mért teljesítmény 9,2%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól. A visszaesés a metró kivételével valamennyi módozatnál megmutatkozott. Ezzel párhuzamban a legnagyobb részarányt képviselő autóbuszos személyszállítás súlya 1,2 százalékponttal, 53%-ra csökkent 2019 első negyedévéhez viszonyítva. Az utasok közel háromnegyede a fővárosban vette igénybe ezt a szolgáltatást.
Az új és a használt személygépkocsik forgalomba helyezése egyaránt csökkent
2020 I. negyedévében a Magyarországon első alkalommal forgalomba helyezett személygépkocsik száma 70 ezer, az egy évvel korábbinál 4,4%-kal kevesebb volt. Volkswagen, Toyota, Ford és Opel márkájúak adták a forgalomba helyezett járművek együttesen 35%-át.
Az előző évben még növekedést mutató új személygépkocsik esetében 4,8, a már korábban mérséklődni kezdő használtaknál pedig 4,0%-kal csökkent a forgalomba helyezések száma. Az első alkalommal regisztrált autók 48%-a új volt, arányuk a korábbi negyedévekéhez képest csökkent, így már 30 százalékponttal elmaradt a 10 évvel korábbitól.
2019 I. negyedévéhez mérten 68%-kal több elektromos személygépkocsit (971 darabot) helyeztek első alkalommal forgalomba.
A forgalomba helyezett járművek száma minden gépjárműnemnél csökkent 2020 I. negyedévében: a vontatóké 26, az autóbuszoké 24, a tehergépkocsiké 7,7, a motorkerékpároké 4,6%-kal lett kevesebb az egy évvel korábbinál. A motorkerékpárok többségét használt, a vontatók, autóbuszok és tehergépkocsik nagyobb részét pedig új járműként regisztrálták.
További adatok, információk
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu