Az ökológiai gazdálkodás szerepe egyre nagyobb az agráriumban

Napjainkban a klímaváltozás, az iparszerű mezőgazdasági termelés kedvezőtlen hatásai és az egészségügyi kockázatok növekedése miatt a gazdálkodás és a fogyasztás terén egyre fontosabbá válik a fenntarthatóság és a környezettudatosság. Az ökológiai gazdálkodásA biogazdálkodás részben mellőzi az iparszerűséget, és a természetes folyamatok visszaállítására, a megújuló energiaforrások felhasználásával a szerves anyagok körforgására törekszik. Az ökológiai gazdálkodók a termesztett fajokat/fajtákat (tájfajták, őshonosak) a termőhelyi adottságoknak megfelelően választják ki, mivel kiemelt cél a biodiverzitás fenntartása, illetve növelése. A növényvédelemben biológiai eredetű szereket használnak, az állattenyésztésben semmiféle hormonális, gyógyszeres kezelést nem alkalmaznak, elutasítják a génmódosítást.^[1] a környezet és az ember közötti biológiai rendszer hosszú távú egyensúlyának megőrzését tartja szem előtt. Hazánkban 2019-ben 5136 mezőgazdasági termelő foglalkozott biogazdálkodással, 2,6-szor több, mint 2015-ben. A Vidékfejlesztési Program támogatásai révén az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági területek nagysága az elmúlt évtized végére elérte a 300 ezer hektárt.

Nemzetközi kitekintés

A világ ökológiai területeinek fele Ausztráliában és a szigetvilágban található

A világon 2005 és 2018 között az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági területek nagyságaA biogazdálkodással foglalkozó fricki (Svájc) székhelyű Forschungsinstitut für biologischen Landbau, rövidítve: FiBL kutatóintézet adatbázisa szerint.^[2] 2,4-szeresére, 71,5 millió hektárra bővült, a növekedés üteme azonban földrészenként különböző mértékű volt.

• A négyszeres növekedés ellenére Afrika a legkisebb arányban részesedik a világ bioterületéből.
• Ausztráliában és Óceániában 2018-ban háromszor nagyobb területen folyt organikus szemléletű gazdálkodás a 13 évvel korábbinál, így a világ ökológiai területeinek fele már itt található. Ezek túlnyomó többsége külterjes legelő Ausztráliában.
• A bioterületek közel egytizedét adó Ázsiában a globális átlaggal azonos mértékű területnövekedés következett be.
• A biogazdálkodás bölcsőjének számító Európában ebben az időszakban 2,2-szeresére, 15,6 millió hektárra nőtt az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagysága, így kontinensünk részesedése számított a második legnagyobbnak (22%).
• A legkisebb bővülés Amerikában történt, ahol a világ bioterületeinek 16%-a helyezkedik el.

A mezőgazdasági területek mellett a tengeri és édesvízi növények, állatok ellenőrzött körülmények közötti tenyésztésére (akvakultúra) szolgáló élőhelyek, továbbá erdők, egyéb gyepterületek, méhlegelők és a vadon termő növények begyűjtési területei 2018-ban világviszonylatban további 35,7 millió hektárt borítottak be. A legnagyobb volument képviselő vadon termő gyümölcsök begyűjtési területe Európában (17,3 millió hektár) 10%-kal meghaladta a biogazdálkodásba bevont mezőgazdasági terület nagyságát.

Az ökológiai gazdálkodást folytatók túlnyomó többsége a fejlődő világban él

Világviszonylatban 2018-ban mintegy 2,8 millióan foglalkoztak biogazdálkodással, illetve biotermékek begyűjtésével, 4,0-szer annyian, mint 2005-ben. Földrészenként a legnagyobb növekedés Ázsiában történt, itt élt 2018-ban már majdnem minden második termelő. A világ ökológiai területének felét adó alacsony népsűrűségű Ausztráliában és Óceániában a gazdálkodók kevesebb mint 1%-a lakott. A termelők száma jellemzően azokban az országokban magas, például Indiában, Ugandában, Etiópiában, Tanzániában és Peruban, ahol sokan foglalkoznak vadon termő növények begyűjtésével.

Európában a biogazdálkodást folytatók 15%-a, 419 ezer termelő található, számuk 2005 és 2018 között a globális átlagtól elmaradó mértékben, de így is 2,2-szeresére gyarapodott. Kontinensünkön a legtöbben Olaszországban, Franciaországban és Spanyolországban foglalkoznak ökológiai gazdálkodással.

A biogazdálkodással érintett mezőgazdasági területek részesedése Ausztriában volt a legnagyobb az unióban

Az uniós tagállamok közül Spanyolország, Franciaország és Olaszország adta 2018-ban az unió 13 millió hektár biogazdálkodással művelt mezőgazdasági területének 46%-át. Hazánk 209 ezer hektárral Észtországhoz és Portugáliához hasonlóan 1,6%-kal részesedett a közösség ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági területéből.

A biogazdálkodással érintett mezőgazdasági területek részesedése Ausztriában volt a legnagyobb (24%), az uniós átlag háromszorosa. Az arány további 7 tagállamban haladta meg a 10%-ot, a visegrádi országok közül egyedül Csehország (15%) tartozott ebbe a csoportba. Hazánk 3,9%-kal a 21. helyen volt az uniós rangsorban. A visegrádi országok közül Szlovákiában a magyarországinál nagyobb (9,9%), Lengyelországban kisebb (3,3%) volt a biogazdálkodásba bevont agrárterületek előfordulása.

Az uniós tagállamokban az ökológiai mezőgazdasági területek zöme gyep vagy szántó

2018-ban majdnem minden második uniós tagállamban az ökológiai területek legalább fele rét vagy legelő volt, ami kedvez az organikus állattartásnak is. A változatos felszínű Írországban, Csehországban, Szlovéniában, az Egyesült Királyságban, Szlovákiában, Belgiumban és Ausztriában a gyepterületek részesedése meghaladta a 60%-ot. 2019-ben Magyarországon is 60% fölé emelkedett a rétek, legelők aránya. A szántóföldek adták az ökológiai területek több mint 50%-át Lengyelországban, Romániában, Franciaországban, a skandináv országokban, a balti államok közül pedig Litvániában és Észtországban. A szántóföldön termelt biokultúrák túlnyomó többsége gabona vagy zöldtakarmány, de Bulgáriában, Romániában és Horvátországban az ipari, Bulgáriában és Litvániában a fehérjenövények, Hollandiában pedig az egyre nagyobb keresletű zöldségfélék területi részesedése is jelentős volt.

Az unió mediterrán térségébe tartozó vagy ahhoz közeli Cipruson, Máltán, Spanyolországban, Olaszországban, Bulgáriában, Portugáliában az ültevények adták az ökológiai területek 22–49%-át. Bulgáriában elsősorban csonthéjas gyümölcsöket, a többi dél-európai országban főleg olajfaligeteket vontak be organikus művelésbe.

Az ökológiai állattartás volumene alacsony az unióban

A biogazdálkodás keretében tartott főbb haszonállatok aránya alacsony az unióban, 2018-ban a szarvasmarhák 5,5, a sertések 0,9%-át érintette. Az ökológiai szemléletben gondozott szarvasmarhák előfordulása Görögországban (25%), a sertéseké Dániában (3,9%), a juhoké Lettországban (37%), a kecskéké Ausztriában (56%) volt a legmagasabb. Az organikus módon gondozott szarvasmarhák részesedése a visegrádi országok közül Csehországban (19%), a juhoké Szlovákiában (24%) emelkedett ki, a sertéseké viszont mindenütt elenyésző (legfeljebb 0,2%) maradt.

Az ökológiai állattartás területi koncentrációja jelentős az unióban, a sertések 73, a juhok 57, a szarvasmarhák 42%-a három tagállamba összpontosul. A visegrádi országok részesedése a főbb haszonállatok létszámából a csehországi szarvasmarha-állomány kivételével alacsony.

2021-től új uniós rendelet szabályozza az ökológiai gazdálkodást

Az Európai Unió organikus gazdálkodásról szóló első általános rendelete 1991-ben született meg, és több mint 18 évig volt hatályban. A közelmúltban a 2009 óta érvényben lévő rendeletet újragondolták, és egy három évig tartó jogalkotási folyamat után 2017 végén a tagállamok elfogadták az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó új megállapodást (az Európai Parlament és a Tanács 2018/848 számú rendelete), amely 2021-től lép életbe. A rendeletben a korábbiakhoz képest hangsúlyosabbá válik a talaj hosszú távú termőképességének fenntartása, a rövid értékesítési láncok és a helyi termelés ösztönzése, a ritka, őshonos és kihalás által veszélyeztetett fajták megőrzésének támogatása. A jogszabály megerősíti a génmódosított vagy azok révén előállított termékek felhasználásának tilalmát. Az új rendelet több területen hoz változást:

• Területileg egységes szabályrendszert vezet be, ezáltal a harmadik országbeli gazdasági szereplőkre és termékekre egyenlő versenyfeltételek vonatkoznak majd.
• A szabályok hatálya alá tartozó klasszikus termékek körét kibővítik a következőkkel: só, parafa, illóolaj, természetes mézgák és gyanták, méhviasz, kártolatlan és fésületlen pamut/gyapjú. A szabályokat az akvakultúrára is kiterjesztik.
• Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a mezőgazdasági kistermelők a csoportos tanúsítást is választhatják.

A biogazdálkodás helyzete Magyarországon

A magyar biogazdálkodás története 1983-ig nyúlik vissza

Hazánkban az 1983-ban alapított Biokultúra Klub keretei között indult el az ökológiai szemléletű gazdálkodás, az ezzel kapcsolatos ismeretek és tapasztalatok átadása. Ebből jött létre 1987-ben a Biokultúra Egyesület, majd 2005-től jogutódja, a Magyar Biokultúra Szövetség. A szervezet hazai és nemzetközi szinten képviseli a magyar biogazdálkodók érdekeit, tagja az IFOAM-nak (Ökológiai Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége). Az első hazai ellenőrző, tanúsító szervezet a Biokultúra Egyesület által 1996-ban alapított Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. volt, amelynek minősítési feltételrendszere megegyezett az uniós előírásokkal. 2000-ben megalakult a másik hazai ellenőrző, tanúsító szervezet, a Hungária Öko Garancia Kft. Azóta a termesztési előírások betartását, a biogazdálkodásra vonatkozó adatok hazai nyilvántartását ez a két szervezet felügyeliForrás: A biogazdálkodás története és tendenciái, Országgyűlés Hivatala Képviselői Információs Szolgálat, 2018^[3].

Hazánkban 2016-tól vett új lendületet a biogazdálkodásra történő átállás

Magyarországon 2005 és 2014 között az ökológiai gazdálkodás termelési volumene lényegesen nem változott. A biogazdálkodást folytató termelők száma 1429 és 1672, az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági területek nagysága 116 és 141 ezer hektár között mozgott. A 2014 januárjában megjelent Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért 6 cselekvési programban rögzítette a hazai biogazdálkodás 2020-ig történő fejlesztésének legfontosabb teendőt és támogatásait. A 2014–2020 közötti uniós költségvetési időszakra elfogadott Vidékfejlesztési Programon belül az ökológiai gazdálkodásra történő áttérés, ökológiai gazdálkodás fenntartása (időközben lezárult) pályázatai hozzájárultak az akcióterv célkitűzéseinek megvalósításához, a biogazdálkodás termelési volumenének gyors ütemű növekedéséhez.

Hazánkban 2015 és 2019 között több mint kétszer annyian kapcsolódtak be az organikus szemléletű mezőgazdasági termelésbe, mint a korábbi években együttvéve. 2019-ben a 2015. évinél 2,6-szor több, összesen 5136 termelő foglalkozott biogazdálkodással. Annak ellenére, hogy az organikus szemléletű gazdálkodás népszerűsége nő, a termelők egy szűk csoportját érinti. A 2016. évi gazdaságszerkezeti összeírás alapján mezőgazdasági termelést folytató 431 ezer gazdaság mindössze 0,8%-a tért át biogazdálkodásra.

A 2014-től megnövelt támogatási keret hatására 2015 és 2019 között 2,3-szeresére (173 ezer hektárral) nőtt az ökológiai gazdálkodásba bevont mezőgazdasági terület nagysága. Ezáltal az évtized végén az összes mezőgazdasági terület 5,7%-án, 303 ezer hektáron folyt biogazdálkodás. 2019-ben a teljes terület 61%-a ellenőrzött átállt, 39%-a átállási terület volt, utóbbinál már be kell tartani a biogazdálkodásra vonatkozó előírásokat, de az itteni termények még nem számítanak ökológiai gazdálkodásból származónak. A támogatások folyósítása szempontjából az átállási időszak hossza a szántó- és gyepterületek esetében legfeljebb 2, ültetvényeknél 3 év.

Az ökológiai területek 61%-át kitevő rétek, legelők nagysága 2005 óta az átlagosnál nagyobb mértékben (2,8-szeresére) bővült, részesedésük a korábbi 54-ről 61%-ra nőtt. A szántóföldi növények területi aránya a mérsékeltebb növekedés (1,9-szeres) miatt 10 százalékponttal 32%-ra mérséklődött. Utóbbiak között a gabonafélék (42%) és az ipari növények (14%) előfordulása 2005 óta csökkent elsősorban a zöldtakarmányok javára, amelyek 2019-ben a szántó 34%-át foglalták el. A jelentős bővülés (5,6-szeres) ellenére a gyümölcsös ültetvények az ökológiai területek mindössze 4,8%-át borították.

A biogazdálkodás keretében tartott főbb állatfajok száma 2008 és 2018 között ingadozott. 2019-ben azonban minden állatfaj esetében jelentős mértékű létszámgyarapodás történt, megközelítette az eddigi legmagasabb értékeket. Ennek ellenére a teljes állományon belüli részesedésük alacsony maradt, a szarvasmarhák 3,0, a juhok 1,1, a baromfik 0,3, a sertések csupán 0,2%-át gondozták organikus szemléletben.

[1]:↑ A biogazdálkodás részben mellőzi az iparszerűséget, és a természetes folyamatok visszaállítására, a megújuló energiaforrások felhasználásával a szerves anyagok körforgására törekszik. Az ökológiai gazdálkodók a termesztett fajokat/fajtákat (tájfajták, őshonosak) a termőhelyi adottságoknak megfelelően választják ki, mivel kiemelt cél a biodiverzitás fenntartása, illetve növelése. A növényvédelemben biológiai eredetű szereket használnak, az állattenyésztésben semmiféle hormonális, gyógyszeres kezelést nem alkalmaznak, elutasítják a génmódosítást.

[2]:↑ A biogazdálkodással foglalkozó fricki (Svájc) székhelyű Forschungsinstitut für biologischen Landbau, rövidítve: FiBL kutatóintézet adatbázisa szerint.

[3]:↑ Forrás: A biogazdálkodás története és tendenciái, Országgyűlés Hivatala Képviselői Információs Szolgálat, 2018

További adatok, információk

Táblák (STADAT) – Éves adatok – Mezőgazdaság 4.1.6. Biogazdálkodás

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu