Kismértékben csökkent a termőföld-értékesítés volumene

2019-ben 3,7%-kal kevesebbA kiadvány összeállításáig rendelkezésre álló, feldolgozott adásvételek alapján. A termőföldpiaci adatok forrása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisa. Lásd bővebben a módszertanban.^[1] termőföld került forgalomba, mint az előző évben. A mező- és erdőgazdasági hasznosítású területek 1,2%-át, összesen 69 ezer hektárt értékesítettek. A magasabb áraknak köszönhetően a 2019-ben keletkezett forgalmi érték 2,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az összes értékesített terület 74%-a szántó, 13%-a erdő, 9,5%-a gyep, 3,2%-a pedig szőlő és gyümölcsös művelési ágba tartozott. A korábbi években is hasonló volt a termőföldforgalom művelési ágak szerinti összetétele. Ez alól csak 2016 volt kivétel, amikor a rekordnagyságú értékesített terület 83%-a tartozott a szántó, és csupán 5,0%-a az erdő művelési ágba. Művelési áganként a forgalomba került és a használatban lévő terület aránya 2017-től a következőképpen alakult: szántó 1,3%, gyep 1,0%, szőlő 1,4%, gyümölcsös 1,7%, erdő 0,6% volt.

A szántó hektárjáért átlagosan 1,6 millió forintot kellett fizetni

2019-ben a mező- és erdőgazdasági területek ára – az előző két év 5,6, majd 11%-os növekedése után – átlagosan 5,4%-kal haladta meg az egy évvel ezelőttit. Ezen belül a szántó ára 6,4%-kal emelkedett, így egy hektár átlagára 1,6 millió forint volt. A művelési ágak között a gyep ára nőtt a legnagyobb mértékben, 11%-kal 2018-hoz képest. A gyümölcsös 6,8%-kal drágult, az erdő ára lényegesen nem változott (–0,6%), a szőlőterületeké átlagosan 6,0%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ennek ellenére továbbra is a szőlőterület ára volt a legmagasabb, 2,3 millió forint/hektár, a gyümölcsösterületekért pedig átlagosan 2,0 millió forintot kellett fizetni hektáronként. E két művelési ág esetében az árat a földterületen lévő ültetvény értéke is befolyásolja. A legalacsonyabb a gyep és az erdő hektáronkénti átlagára volt 2019-ben, 750, illetve 748 ezer forint.

Bács-Kiskun megyében forgalmazták a legtöbb termőföldet

A 2019. évi értékesítési volument vizsgálva a változás iránya és mértéke is nagyon eltérő volt az egyes megyék között az előző évhez képest. Az értékesített terület nagysága Vas megyében emelkedett a legnagyobb mértékben, 30%-kal, és Nógrád megyében csökkent a leginkább, 29%-kal.

A legtöbb termőföldet Bács-Kiskun megyében forgalmazták, amit Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megye követett (7400, 6600 és 6100 hektár).

Az értékesítés volumenének a termőterülethez viszonyított aránya évről évre Pest megyében volt a legalacsonyabb és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legmagasabb (0,3, illetve 1,8%) 2019-ben.

Az értékesített területek művelési ágak szerinti megoszlását nézve:

• minden megyében a szántó volt a meghatározó, amelyből Jász-Nagykun-Szolnok megyében adták el a legtöbbet (5200 hektár). Összességében a szántóértékesítés több mint fele az alföldi megyékben realizálódott.
• Jelentős volt még az erdő és a gyep művelési ágak részesedése is, mindkettőből Bács-Kiskun megyében értékesítették a legtöbbet (1500 és 1000 hektár).
• A legtöbb szőlőterület is Bács-Kiskun megyében (300 hektár), a legtöbb gyümölcsös pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében cserélt gazdát (600 hektár).

Hajdú-Bihar és Békés megyében 2 millió forint feletti a szántók hektáronkénti ára

Az értékesített szántó átlagára 2019-ben, megyei összehasonlításban:

• Hajdú-Bihar, Békés és Tolna megyében volt a legmagasabb (2,0–2,3 millió forint/hektár),
• Zala, Heves és Nógrád megyében a legalacsonyabb (0,9–1 millió forint/hektár).

A megyei átlagárak alakulását az adott évben forgalomba kerülő földek ára határozza meg. A föld minőségétől és egyéb tényezőktől függően jelentősek a területi egységek közötti és a területi egységeken belüli árkülönbségek is.

2019-ben a szántó átlagára Pest (14%), Nógrád (13%) és Komárom-Esztergom (11%) megyében nőtt a legnagyobb mértékben, Zala (–1,0%) és Tolna (–0,2%) megyében pedig kismértékben csökkent.

A szántó értékesítési volumenének és árának együttes változása 4,8%-kal magasabb forgalmi értéket eredményezett 2019-ben, mint az előző évben. A szántóföldforgalom értékének legnagyobb része Hajdú-Bihar megyében keletkezett (14%), ezután Békés (13%) és Bács-Kiskun megye (8,6%) következett.

A gyep drágult a legnagyobb mértékben

A gyep művelési ágba tartozó területek átlagosan 750 ezer forintba kerültek 2019-ben. Ez 11%-os drágulást jelent az előző évhez képest, ami a legnagyobb áremelkedés a művelési ágak között.

A gyep hektáronkénti átlagára 2019-ben, régiós összehasonlításban:

• Közép-Dunántúlon volt a legmagasabb (904 ezer forint),
• és Észak-Magyarországon a legalacsonyabb (556 ezer forint).
• A legnagyobb mértékben a Nyugat-Dunántúlon (20%), Dél-Dunántúlon és Dél-Alföldön (18–18%) nőtt 2018-hoz képest.

Nagyok az árkülönbségek az Európai Unióban

A termőföld árát sok tényező befolyásolja:

• a földrajzi elhelyezkedés és az éghajlat,
• a lokális termelési tényezők (talajminőség, földfelszín, csatornázás),
• a nemzeti szabályozás (külföldiek tulajdonszerzési joga),
• valamint a kereslet és kínálat.

Emiatt nagyon eltérők a termőföldárak az Európai Unió tagállamaiban. Míg Észtországban 3 ezer euró/hektár, addig Hollandiában 70 ezer euró/hektár volt a szántó átlagára 2018-ban. A rendelkezésre álló adatok alapján 2011 és 2018 között a legnagyobb mértékben Csehországban (négyszeresére), Romániában, Litvániában és Észtországban (háromszorosára), Bulgáriában, Magyarországon és Lengyelországban (kétszeresére) emelkedett a szántó ára. A többi tagállamban kisebb mértékű volt a drágulás.

Minden művelési ágban nőttek a bérleti díjak hazánkban

Az Agrárium 2016 gazdaságszerkezeti összeírás adatai szerint a használt mező- és erdőgazdasági területek 42%-át bérleményként művelik.

• Az egyes művelési ágak között a szántó esetében a legmagasabb a bérelt területek aránya (55%).
• A gyepterületek 42, a szőlő- és gyümölcsösterületek 21%-át használják bérlők.

A bérelt mező- és erdőgazdasági területek aránya Fejér megyében (57%), Baranya, Győr-Moson-Sopron és Jász-Nagykun-Szolnok megyében (egyaránt 52%) volt a legmagasabb 2016-ban.

A termőföldárakkal ellentétben a földbérleti díjak emelkedésének üteme nem lassult 2019-ben, minden művelési ágban meghaladta az előző évit. A szántó művelési ágba tartozó földterületek éves bérleti díja – az előző évi 6,5%-os növekedés után – átlagosan 7,7%-kal magasabb volt a 2018. évinél, így egy hektár szántó átlagos éves bérleti díja 60 000 forint volt országosan. A gyümölcsös 13, a szőlő 9,0, a gyep 8,3, az erdő bérleti díja 3,6%-kal nőtt 2018-hoz mérten.

A megyék többségében 5% felett emelkedett a szántók bérleti díja

2019-ben a szántó éves bérleti díja Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében volt a legmagasabb, mindhárom megyében elérte a 80 000 forintot hektáronként. Ezzel szemben Nógrád, Veszprém, Pest és Heves megyében 45 000 forintnál kevesebbet kellett fizetni egy hektár szántóföld használatáért (38 100, 42 200, 42 600, 42 900 forint/hektár).

Minden megyében növekedett a szántó éves bérleti díja az előző évihez képest:

• Fejér és Komárom-Esztergom megye kivételével legalább 5%-kal emelkedett,
• a növekedés mértéke meghaladta a 10%-ot Békés, Bács-Kiskun (11%), Heves (12%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (13%).

Egy hektár szántó éves bérleti díja a vételár 3,8%-a volt 2019-ben. Ez az arány 2010-től 2016-ig folyamatosan csökkent, 2017-től 3,7–3,9% körül ingadozott.

• Megyei szinten 3,0 és 5,4% között volt a szántó átlagos bérleti díjának az árához viszonyított aránya 2019-ben.
• Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyében volt a legmagasabb, ahol a viszonylag magas bérleti díj alacsonyabb vételárral párosult.

[1]:↑ A kiadvány összeállításáig rendelkezésre álló, feldolgozott adásvételek alapján. A termőföldpiaci adatok forrása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adatbázisa. Lásd bővebben a módszertanban.

További adatok, információk

Táblák (STADAT)
Tájékoztatási adatbázis
Módszertan

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu