2020 I–III. negyedévében az újlakás-eladások száma 18, a használtaké 14%-kal kevesebb volt az előző év azonos időszakinál. A II. negyedévre jellemző jelentős visszaesés a III. negyedévben nem folytatódott. A használtlakás-piacon a falusi csok által támogatott településeken nem volt forgalomcsökkenés. A 2019-ig tartó lendületes áremelkedés lassult, a használt lakások I–III. negyedévi árszintje 2,4, az újaké 6,2%-kal haladta meg a 2019. évit.
A lakáspiaci forgalom visszaesése elsősorban a II. negyedévre volt jellemző. Folytatódott a főváros lakáspiaci súlyának csökkenése, 2020 I–III. negyedévében már csak az eladások 18%-a jött létre Budapesten.
A koronavírus okozta járványnak a II. negyedévre eső hulláma alatt a használtlakás-piacon a lakásárak az előző negyedévinél átmenetileg alacsonyabbak lettek, majd a III. negyedévben ismét emelkedni kezdtek. Mindezek hatására 2020 III. negyedévében a használtlakás-árindex mindössze 1,4%-kal haladta meg az előző év azonos negyedévi értéket. A járvány időszakában sem csökkent az új lakások ára, 2020 III. negyedévére 6,0%-kal magasabbak lettek az egy évvel korábbinál.
A piacra kerülő lakások energiatanúsítvány-adatainak összesítése alapján megállapítható, hogy az eladó használt lakások energetikai színvonala az elmúlt évek korszerűsítései ellenére meglehetősen kedvezőtlen. E lakások energiaigénye még mindig többszörösen meghaladja az új lakások fogyasztását.
Tovább mérséklődött a lakáspiaci forgalom
A lakáspiaci forgalom 2019-ben kezdődő visszaesése 2020-ban is folytatódott: az I–III. negyedévben összesen 79 ezer lakás cserélt gazdát, ez elmarad az egy évvel korábban, hasonló feldolgozottság mellett megfigyelt adatoktól. Az újlakás-eladások száma 18, a használtaké 14%-kal kevesebb, mint a megelőző év azonos időszakában.
A lakáspiaci forgalom visszaesése elsősorban a II. negyedévre volt jellemző, ekkor – a járvány tavaszi időszakában – a teljes lakáspiac forgalma több mint negyedével kisebb a megelőző év azonos időszakában megfigyeltnél. Az eddig beérkezett információk szerint a III. negyedévben nem folytatódott a visszaesés, az eddig ismertté vált adásvételek száma több az egy évvel korábbinál, valószínű tehát, hogy a járvány első hulláma csak átmenetileg vetette vissza a piaci tranzakciók számát.
A II. negyedév forgalmának visszaesése a fővárosban és a megyeszékhelyeken meghaladta, a kisebb városokban elérte a 30%-ot. A községek lakáspiacát kevésbé befolyásolta a járvány, itt 16%-kal kevesebb lakást adtak el a II. negyedévben, a falusi csok által támogatott településeken pedig az egy évvel korábbihoz hasonlóan alakult az eladott lakások száma.
A főváros lakáspiaci súlyának csökkenése 2014 óta folyamatos. 2019-ben már csak minden ötödik eladott lakás volt budapesti, 2020-ban az eddig regisztrált adásvételek körében ennél is kevesebb, 18%-os a fővárosi ügyletek aránya. Ezzel párhuzamosan folytatódott a kisebb települések térnyerése: 2020 I–III. negyedévében a községi eladások aránya meghaladta a 29%-ot.
A piaci átrendeződés hátterében több, a lakáspiacot érintő intézkedés hatása is érzékelhető. A nagyvárosok lakáspiaci forgalmának visszaesésében szerepet játszott a 2019 júniusában megjelent Magyar Állampapír Plusz, míg a községek lakáspiacának élénkülése a Családi Otthonteremtési Támogatások kiszélesítésével hozható összefüggésbe: 2019. július 1-jétől bevezették a falusi csokot, az általános csok és a kapcsolódó hitel pedig használt lakások vásárlására is elérhetővé vált.
Az új lakások aránya a lakáspiacon 2016 óta fokozatosan emelkedett, 2019-ben elérte a 7,2%-ot. 2020-ban az eddig ismert adásvételek 4,3%-a vonatkozott új építésű lakásra.
Az eladott és az értékesítésre épített lakások száma
| Év, negyedév | Összes eladott lakás | Ebből: | Értékesítési céllal épült új lakás | |
|---|---|---|---|---|
| használt lakás | új lakás | |||
| 2007 | 191,2 | .. | .. | 17,9 |
| 2008 | 154,1 | 140,0 | 14,1 | 17,4 |
| 2009 | 91,1 | 82,9 | 8,3 | 16,9 |
| 2010 | 90,3 | 85,5 | 4,8 | 10,7 |
| 2011 | 87,7 | 83,9 | 3,9 | 4,8 |
| 2012 | 86,0 | 83,3 | 2,6 | 3,5 |
| 2013 | 88,7 | 86,4 | 2,3 | 3,2 |
| 2014 | 113,8 | 110,5 | 3,3 | 3,4 |
| 2015 | 134,1 | 130,7 | 3,4 | 3,1 |
| 2016 | 146,3 | 141,4 | 4,9 | 5,2 |
| 2017 | 153,8 | 147,7 | 6,1 | 7,3 |
| 2018 | 163,7 | 154,6 | 9,1 | 9,5 |
| 2019 | 157,0 | 145,8 | 11,2 | 12,1 |
| 2020. I–III. negyedév (előzetes) | 79,4 | 76,0 | 3,4 | 7,3 |
Az éves lakásárindexek 2019-ig tartó lendületes emelkedése 2020-ban lelassult
A használt lakások éves, tiszta árindexe 2020-ban is tovább emelkedett, azonban a drágulás üteme jelentősen lassult. A 2015. évi bázison számított index az I–III. negyedév ellentétes irányú lakáspiaci mozgásainak eredőjeként 2,4%-kal nőtt az előző évhez képest.
Az új lakások körében a 2020. I–III. negyedévi tranzakciók árszintje az eddig beérkezett adatok szerint 6,2%-kal meghaladta a 2019. évit.
Az éves árváltozás alakulása és tényezői
| Év, negyedév | Új lakások | Használt lakások | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| összetétel- hatása |
tiszta árváltozása |
teljes árváltozása |
összetétel- hatása |
tiszta árváltozása |
teljes árváltozása |
||
| Előző év=100,0 | |||||||
| 2016 | 97,4 | 110,5 | 107,6 | 92,9 | 113,3 | 105,3 | |
| 2017 | 98,0 | 118,6 | 116,3 | 97,2 | 111,9 | 108,7 | |
| 2018 | 106,5 | 113,4 | 120,8 | 97,6 | 114,2 | 111,5 | |
| 2019 | 98,3 | 112,7 | 110,8 | 95,4 | 117,9 | 112,5 | |
| 2020. I–III. negyedév (előzetes) | 94,7 | 106,2 | 100,6 | 92,6 | 102,4 | 94,8 | |
| 2015=100,0 | |||||||
| 2015 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | 100,0 | |
| 2016 | 97,4 | 110,5 | 107,6 | 92,9 | 113,3 | 105,3 | |
| 2017 | 95,5 | 131,1 | 125,1 | 90,3 | 126,9 | 114,5 | |
| 2018 | 101,7 | 148,7 | 151,1 | 88,1 | 144,9 | 127,7 | |
| 2019 | 100,0 | 167,6 | 167,5 | 84,1 | 170,8 | 143,6 | |
| 2020. I–III. negyedév (előzetes) | 94,7 | 178,0 | 168,5 | 77,8 | 174,9 | 136,1 | |
Az új lakások – fogyasztóiár-index figyelembe vételével számított – reálárindexe kismértékű emelkedést (2,8%), míg a használtaké 1,0%-os csökkenést jelez, ezzel megszakadt a reállakásárak 2014 óta történő folyamatos emelkedése.
A járvány tavaszi hulláma után kisebb árkorrekció történt a használtlakás-piacon
A 2020 I. negyedévi emelkedés után a II. negyedévben 3,4%-kal csökkentek a használtlakás-árak, majd a járvány tavaszi hullámát követően 2,3%-os emelkedés történt. Ennek hatására a használtlakás-árak bázisindexe ismét megközelítette, de nem érte el az I. negyedév szintjét (178%). A piaci ingadozásokat követően 2020 III. negyedévében 1,4%-kal voltak magasabbak a használtlakás-árak az egy évvel korábbinál, ami jelentős változás a korábbi évek 10% fölött állandósult éves növekedéséhez képest.
Az új lakások ára 2020 I. negyedévében 7,1%-kal emelkedett, majd az év során nem történt számottevő változás, így a bázisindex alig mozdult el az I. negyedévi 178%-ról, és a III. negyedévben sem érte el a 179%-ot. A III. negyedévben az új lakások ára 6,0%-kal magasabb volt az előző év azonos időszakinál.
Az új lakások piacán mérsékelt tranzakciószám mellett folytatódott az áremelkedés
2020 I–III. negyedévében:
- Több mint 7 ezer új lakás épült értékesítési céllal, 28%-kal több, mint egy évvel korábban. Bár 2020-tól újra 27% lett a lakásáfa, ebben az időszakban az értékesítések számottevő része még az 5%-os kedvezményes áfa igénybevételével történt, ami hozzájárult a lakásépítés lendületének fenntartásához. (A kedvezményes áfa 2020 januárjától történő kivezetése után a 2018 novembere előtt építési engedélyt kapott lakásokat még kedvezményes áfával értékesíthették a beruházók.)
- Ugyanakkor több tényező is rontotta a felépült lakások értékesítési lehetőségeit. Ilyen volt az alternatív befektetési lehetőséget jelentő Magyar Állampapír Plusz megjelenése, a kivárás az új otthonteremtési programok miatt (ebben az időszakban elsősorban a rozsdaövezeti áfakedvezménnyel kapcsolatosan), és végül a járvány tavaszi hulláma.
- Mindezek, továbbá az elhúzódó adminisztratív eljárások is hozzájárultak ahhoz, hogy az I–III. negyedévben csak mintegy 3400, ebben az időszakban lezajlott újlakás-értékesítésről állnak rendelkezésre adatok, ez 18%-kal kevesebb, mint a megelőző év azonos időszakában.
- Budapesten a megelőző évihez hasonlóan alakult a tranzakciók száma. Egy új lakás átlagosan 41,4 millió forintba, 1 négyzetméter 767 ezer forintba került, ez rendre 10, illetve 12%-kal haladta meg a 2019. évit. A legtöbb új lakást értékesítő XI. kerületben 882 ezer, az ezt követő XIII. kerületben 723 ezer forint volt a lakások fajlagos ára.
- A megyeszékhelyeken adták el az új lakások közel egyharmadát, átlagosan 448 ezer forintos négyzetméterenkénti áron. A jelentősebb újlakás-piaccal rendelkező Kecskeméten 476 ezer, Szombathelyen 424 ezer, Debrecenben 528 ezer forintba került a lakások négyzetmétere.
- A Balaton környéki települések árszintje meghaladta a nagyobb vidéki városokét: négyzetméterenként 619 ezer forint volt az új lakások ára, Siófokon pedig 627 ezer forintba került.
Az itt bemutatott, 2020-ban átadott új lakások árát nagyrészt több hónappal, esetleg évvel korábban létrejött szerződésekben szabták meg, emiatt az újlakás-piaci árszínvonal elmarad az adott időszakra jellemző kínálati árakétól, és csak a ténylegesen átadott lakások áralakulásáról ad tájékoztatást.
A járvány a használtlakás-piac legtöbb területén éreztette hatását
Budapest használtlakás-piaci részesedésének 2015 óta tartó csökkenése 2020-ban is folytatódott, az I–III. negyedév eddig ismert adásvételeinek 17%-a jött itt létre. A városi értékesítések súlya nem változott, a községeké enyhén nőtt, és meghaladta a 30%-ot. A falusi csok kedvezményezett településein az eladott használt lakások száma nem csökkent, miközben a programban nem támogatott kistelepülések használtlakás-piaca 17%-kal visszaesett. A falusi csok kedvezményezett településein eladott használt lakások aránya meghaladta a teljes lakáspiac 28%-át, szemben az intézkedés bevezetése előtti évekre jellemző 20% körüli, illetve még alacsonyabb aránnyal.
2020 I–III. negyedévben a használt lakások piacán:
- Egy lakás átlagos ára 18 millió forint volt, 600 ezer forinttal kevesebb, mint 2019-ben.
- Az átlagos négyzetméterár az I. negyedévi 292 ezer forintról a II. negyedévi járványidőszakban 255 ezer forintra esett vissza, majd a III. negyedévben 261 ezer forintra nőtt. A járvány tavaszi hullámát követő hónapokban tehát bekövetkezett bizonyos mértékű korrekció, ám az árak nem érték el az év első időszakára jellemző szintet.
- Budapesten a járvány első hullámában a lakáspiac összetétele a kisebb lakások felé tolódott, így a 33,4 millió forintos III. negyedévi átlagos lakásár 1,9 millió forinttal elmaradt az I. negyedévi szinttől, ugyanakkor a 641 ezer forintot kitevő négyzetméterár lényegében megegyezett az I. negyedévivel. Számottevő árcsökkenés következett be a legmagasabb árszínvonalú budai hegyvidéki és pesti belső kerületekben, míg a főváros egyéb területein enyhe visszaesés történt.
- A megyeszékhelyeken egy lakás átlagos ára alig csökkent, az 1 négyzetméterre jutó ár 330 ezer forintra emelkedett. A kisebb településeken az I. negyedévi csúcs után mind az átlagos, mind a négyzetméterár alacsonyabb lett.
- A falusi csok preferált településein az átlagos ár az I. negyedévi 7,5 millió forintos csúcsot követően 6,9 millió forintra esett vissza, a III. negyedévben már nem történt elmozdulás erről a szintről.
Hangsúlyozni kell, hogy az ismertetett árak kiszámítása az eddig feldolgozott lakásvásárlások adatain alapult. Mivel a nagyobb települések értékesebb ingatlanairól rendszerint később érkeznek be adatok, az utolsó időszak adatait érintően még számottevő korrekció történhet.
A piacra kerülő használt lakások energiahatékonysága kedvezőtlen képet mutat
Az energiatanúsítványok adatai új statisztikai adatforrást jelentenek a piacra kerülő ingatlanok egyik legfontosabb minőségi jellemzőjével, az energiahatékonysággal kapcsolatosan.
Az energiatanúsítványok adatbázisa 2017 óta tekinthető teljesnek, ettől kezdve valamennyi elvégzett tanúsítás adata elérhető. Ez alapján 2017 és 2019 között évente 150 ezer körül alakult a kiadott energiatanúsítványok száma.
A tanúsítások célja elsősorban az ingatlanok értékesítése volt: 2019-ben az esetek 72%-ában emiatt kérték a vizsgálatot. A további tanúsítási célok közül a pályázat 12, a használatba vétel 8,2, saját cél 6,0%-os arányt tett ki, míg a bérbeadási és egyéb okból végzett energiatanúsítások aránya 1,9% volt.
A kiadott tanúsítványok között az adásvételi és használatbavételi célból kért vizsgálatok száma az említett évek közül 2018-ban volt a legmagasabb (128 ezer), vagyis abban az évben, amikor az eladott használt és új lakások száma is csúcsot ért el (164 ezer). 2019-ben, amikor a lakástranzakciók száma 4,1%-kal csökkent, az értékesítéshez és használtba vételhez kiadott energiatanúsítványoké is visszaesett, 8,7%-kal.
A három év folyamán a kiadott energetikai minősítések összetétele érdemben nem változott. Meghatározónak bizonyult az épület kora: az 1960 előtt épült lakások háromnegyede nem érte el az átlagos minőséget jelentő (FF) szintet. Az újabb lakóépületek felé haladva az energiahatékonyság fokozatosan javul. Az 1970-es évek közepétől a rendszerváltásig épült épületekben a lakások közel 90%-a már eléri vagy meghaladja az átlagos (FF) minősítést, amihez nagyban hozzájárultak a panelprogramok, az ezekben részt vett épületek ugyanis nagy számban kaptak korszerűnek számító CC és azt megközelítő DD minősítést. A 2010 utáni épületek körében már csak elvétve fordul elő átlagos vagy rosszabb hatékonyságú épület, az ekkor épült ingatlanok döntő többsége korszerű (CC) vagy magasabb minősítést ért el.
A régi épületek kedvezőtlen energiahatékonysága miatt az 1959 előtt épült épületekben a fajlagos primer energiafogyasztás több mint háromszorosa, a fűtési primer energiaigény több mint négyszerese az új lakásokénak. A már kedvezőbb mutatókkal rendelkező, 1976–1989 között épült épületekben a fajlagos primer energiafogyasztás még mindig több mint kétszerese, a fűtési primer energiaigény több mint két és félszerese az új lakásokénak.
A használt lakások piacán megjelenő lakások energiaigénye a kedvezőtlen korösszetétel miatt magas: az átlagos fajlagos primer energiafogyasztás 274, a fűtés primer energiaigénye 218 kWh/m2/év. Ezek az értékek egy új lakás megfelelő mutatójának közel négy-, illetve háromszorosát teszik ki.
A piacra kerülő lakások energiaigénye építési év szerint
| Építés éve | Fajlagos primer fogyasztás |
Fűtés primer energiaigénye |
|---|---|---|
| kWh/m2/év | ||
| –1959 | 351 | 290 |
| 1960–1975 | 306 | 248 |
| 1976–1989 | 231 | 177 |
| 1990–2009 | 176 | 128 |
| 2010–2016 | 129 | 86 |
| 2017–2019 | 110 | 70 |
Az EU-tagállamok többségében a III. negyedévben is emelkedtek a lakásárak
Az Eurostat lakáspiaci árindexe összevontan mutatja be a használt és az új lakások árának alakulását. 2020 III. negyedévében az EU-tagállamok összesített lakáspiaci árindexe a 2015. évi 127%-át tette ki, az eurózónán belüli lakásárindex 125% volt.
2020 III. negyedévében a 2015. évi bázison az Eurostat módszertana szerint számított összevont lakásárindex magyarországi értéke 176%-ot ért el, továbbra is a legmagasabb az adatot közlő országok közül. Az európai országok többségében a koronavírus okozta járvány idején és azt követően is áremelkedést mértek. A III. negyedévben csak Ciprus, Olaszország és Románia számolt be számottevő lakásárcsökkenésről. Kisebb, 0,6%-os mérséklődés történt a horvát lakáspiacon is; ugyanakkor 4% fölötti volt az áremelkedés Dániában, de Ausztria, Bulgária és Lettország lakásárindexe is meghaladta, Németországé pedig megközelítette a 3%-ot.
A környező országok közül Szlovéniában alig történt változás (0,1%), míg Szlovákiában 1,5%-kal drágultak a lakások 2020 II. negyedévéhez képest.
Negyedéves nominális lakáspiaci árindex Európa egyes országaiban
(2015=100,0)
| Megnevezés | 2019 | 2020 | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| I. | II. | III. | IV. | I. | II. | III. | |
| Ausztria | 122,4 | 126,4 | 127,8 | 129,8 | 131,9 | 135,0 | 139,2 |
| Belgium | 111,5 | 112,0 | 116,0 | 115,6 | 115,5 | 117,0 | 119,6 |
| Bulgária | 129,5 | 130,3 | 132,0 | 134,0 | 135,5 | 134,1 | 138,3 |
| Ciprus | 107,9 | 112,7 | 105,6 | 106,5 | 109,1 | 109,5 | 104,2 |
| Csehország | 137,2 | 140,6 | 143,4 | 146,4 | 149,0 | 151,5 | 155,4 |
| Dánia | 116,0 | 118,7 | 118,9 | 116,4 | 118,4 | 120,4 | 125,5 |
| Egyesült Királyság | 115,2 | 116,0 | 118,0 | 117,5 | 117,5 | 117,6 | 121,2 |
| Észtország | 122,0 | 123,1 | 126,2 | 129,8 | 136,0 | 128,1 | 131,1 |
| Finnország | 103,7 | 105,3 | 104,9 | 104,2 | 105,1 | 106,1 | 106,6 |
| Franciaország | 108,5 | 109,7 | 112,3 | 112,6 | 113,8 | 115,6 | 117,9 |
| Hollandia | 129,7 | 131,8 | 133,4 | 135,6 | 137,8 | 141,1 | 144,6 |
| Horvátország | 117,6 | 120,6 | 121,4 | 124,9 | 128,3 | 130,6 | 129,8 |
| Írország | 133,0 | 133,7 | 135,6 | 135,3 | 134,3 | 134,2 | 134,6 |
| Izland | 146,2 | 147,2 | 148,2 | 151,7 | 153,1 | 156,3 | 159,2 |
| Lengyelország | 118,3 | 121,1 | 123,6 | 127,1 | 131,7 | 134,3 | 137,1 |
| Lettország | 134,0 | 140,2 | 144,6 | 144,7 | 145,8 | 142,3 | 147,6 |
| Litvánia | 129,2 | 131,1 | 132,4 | 133,8 | 137,3 | 140,3 | 140,9 |
| Luxemburg | 125,0 | 131,4 | 134,4 | 137,2 | 142,7 | 148,7 | 152,7 |
| Magyarország | 165,0 | 170,5 | 173,2 | 171,9 | 178,2 | 172,6 | 176,3 |
| Málta | 118,5 | 122,8 | 126,4 | 130,9 | 125,1 | 127,6 | 129,5 |
| Németország | 124,6 | 127,8 | 129,6 | 132,7 | 133,5 | 135,8 | 139,7 |
| Norvégia | 118,5 | 121,7 | 120,5 | 120,0 | 122,2 | 125,3 | 127,9 |
| Olaszország | 97,7 | 99,1 | 98,8 | 98,5 | 99,4 | 102,4 | 99,8 |
| Portugália | 137,1 | 141,5 | 143,1 | 144,1 | 151,2 | 152,5 | 153,3 |
| Románia | 119,9 | 121,8 | 123,6 | 125,5 | 129,6 | 129,8 | 126,4 |
| Spanyolország | 122,9 | 124,3 | 126,3 | 125,4 | 126,9 | 127,0 | 128,6 |
| Svédország | 115,0 | 116,5 | 118,5 | 118,7 | 120,2 | 120,3 | 123,0 |
| Szlovákia | 126,4 | 131,1 | 134,5 | 137,6 | 143,0 | 143,8 | 145,9 |
| Szlovénia | 127,0 | 128,8 | 131,3 | 131,6 | 133,0 | 135,6 | 135,7 |
| EU-átlag | 117,1 | 119,1 | 120,8 | 121,8 | 123,2 | 124,7 | 126,7 |
| Eurózóna | 116,0 | 118,1 | 119,7 | 120,7 | 121,9 | 123,9 | 125,5 |
Módszertani megjegyzések
A közölt lakáspiaci árindexek összesített értékei az Eurostat lakáspiaci árindexei között is megjelennek.Methodology – Housing price statistics – Eurostat
[1] A harmonizált módszertannak köszönhetően ezek az adatok teljes mértékben összehasonlíthatóak az egyes európai országok, illetve az EU-tagállamok összesített indexeivel.
Az ármegfigyelések forrása a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) illetékhivatali adatbázisa, ahonnan az illetékkiszabási eljárásban keletkező információkat a beérkezés után havonta, anonimizálva vesszük át. Az adatátadás minden – magánszemélyek által kötött és a teljes lakás átruházásával járó – adásvételre kiterjed, tartalmazza a lakások eladási ára mellett azok legfontosabb jellemzőit. A lakáspiaci tranzakciók adatait ezt követően a KSH statisztikai nyilvántartási rendszereiben elérhető, a lakáspiaci folyamatok szempontjából releváns információkkal egészítjük ki, ezáltal pontosabb adatokra teszünk szert a piaci forgalomba kerülő lakások típusára és közvetlen környezetére vonatkozóan. 2007-től kezdődően állnak rendelkezésünkre egységes szerkezetű, minden tekintetben összehasonlítható adatsorok, amelyek lehetővé teszik a lakáspiac árváltozásának részletes vizsgálatát. 2016-tól az átvett adatok tartalmazzák az ingatlant szerző személyek állampolgárságát és születési évét is. A fokozatosan teljessé váló adatbázis a 2020. évi folyamatokról még csak előzetes tájékoztatást tesz lehetővé. Összeállításunk 2020 előtti időszakra vonatkozó adatai véglegesek.
A számításainkból adathiány miatt az esetek 1%-át zártuk ki. Azokban az esetekben, ahol a lakás alapterülete hiányzott, de a többi ismérv hiánytalanul rendelkezésünkre állt, a lakás ára és jellemzői alapján megbecsültük a nagyságát, ezt követően a további számításokban ezzel a becsült értékkel szerepeltettük. Ezután az adatok elemzése loglineáris regressziós modellel történt. A modellben felhasznált legfontosabb adatok: a lakások alapterülete, az épület jellege, a település (Budapesten kerület) és a település különböző földrajzi, közigazgatási és jövedelmi mutatói, a közvetlen lakókörnyezet övezetének és a lakóépületnek a jellemzői. Az új lakások elkülönítését az újlakás-vásárláshoz kapcsolódó kedvezmények alapján a NAV végezte. 2018-tól az új építésű lakások azonosításához a használatba vételi engedéllyel rendelkező, értékesítésre épített épületek adatait is felhasználjuk az OSAP 1078. sz. adatgyűjtésből.
Az újlakás-piac megfigyelése céljára rendelkezésre álló adásvételek száma az aktuális időszakban még alacsony, ezért az új lakások esetében külön kiemelendő az eredmények előzetes jellege.
Az első modellszámítás eredményei alapján a lakások 5%-át outlierként kiszűrjük, és a további indexszámításokban figyelmen kívül hagyjuk. Az outlierek kizárása után megismételt modellszámítással kalkuláljuk ki az árak összetételhatásra és tiszta árváltozásra bontott indexeit. A loglineáris módszerből következően a közölt árindexek minden esetben az adott árak mértani átlagából adódnak. A kiadványban közölt átlagárak ugyanakkor mindig számtani átlagok, amelyeket az outlierszűrés elvégzése után számítunk.
Az Eurostat által közölt összevont lakáspiaci árindex a használt és az új lakások kiadványunkban bemutatott indexeinek súlyozott átlaga. A súlyokat a megelőző év összesített lakáspiaci forgalmának értékadatai adják. Az Eurostat által közölt legfrissebb magyar adatok mindig a tárgyidőszakot követő második hónap végéig rögzített adatokon alapuló előzetes eredmények, míg jelen kiadványunkhoz már a tárgyidőszakot követő teljes negyedév beérkezett adatait használtuk fel.
Az energiatanúsítványok adatait a KSH a Lechner Tudásközpontból vette át statisztikai célokra. Az átvett adatbázis 2017-től tekinthető teljesnek, ettől kezdve valamennyi kiadott tanúsítvány bekerült a Lechner Tudásközpont rendszerébe. A kiadott tanúsítványok vonatkozhatnak egy épületre vagy csak egy adott lakásra, így számuk elmarad a lakáspiaci tranzakciókétól.
Az energetikai tanúsítványok besorolási kategóriái 2016 után
| Besorolás | Követelményérték %-a | A minőségi osztály szöveges jellemzése | |
|---|---|---|---|
| AA++ | –40% | Minimális energiaigényű | |
| AA+ | 40–60% | Kiemelkedően nagy energiahatékonyságú | |
| AA | 61–100% | Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelménynél jobb | |
| BB | 101–130% | Közel nulla energiaigényre vonatkozó követelményeknek megfelelő | |
| CC | 101–130% | Korszerű | |
| DD | 131–160% | Korszerűt megközelítő | |
| EE | 161–200% | Átlagosnál jobb | |
| FF | 201–250% | Átlagos | |
| GG | 251–310% | Átlagosat megközelítő | |
| HH | 311–400% | Gyenge | |
| II | 401–500% | Rossz | |
| JJ | 501%– | Kiemelkedően rossz |
Az adatok számításához figyelembe vett (nem outlier) tranzakciók száma
| Év, negyedév | Használt lakás | Új lakás | Összesen | ||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Budapest | megye- székhely |
város | község | együtt | Budapest | megye- székhely |
város | község | együtt | ||
| 2019. I. | 8 428 | 7 460 | 11 595 | 8 378 | 35 861 | 1 162 | 793 | 927 | 228 | 3 110 | 38 971 |
| 2019. II. | 7 598 | 7 062 | 12 389 | 9 496 | 36 545 | 1 144 | 690 | 800 | 200 | 2 834 | 39 379 |
| 2019. III. | 6 280 | 6 454 | 12 129 | 11 317 | 36 180 | 777 | 736 | 827 | 189 | 2 529 | 38 709 |
| 2019. IV. | 5 083 | 5 218 | 9 638 | 8 928 | 28 867 | 421 | 889 | 698 | 188 | 2 196 | 31 063 |
| 2020. I. | 5 871 | 5 929 | 9 503 | 8 137 | 29 440 | 666 | 578 | 395 | 66 | 1 705 | 31 145 |
| 2020. II. | 3 583 | 4 351 | 7 400 | 6 993 | 22 327 | 345 | 272 | 256 | 57 | 930 | 23 257 |
| 2020. III. | 3 257 | 4 209 | 6 109 | 6 225 | 19 800 | 113 | 200 | 250 | 18 | 581 | 20 381 |
[1]:↑ Methodology – Housing price statistics – Eurostat
További adatok, információk
2.3.8. Lakáspiaci árindex negyedévenként
2.3.9. Magánszemélyek között létrejött lakástranzakciók negyedévenként
2.3.13. Lakáspiaci árindex (2010–)
6.2.3.13. Egy lakás átlagos ára negyedévenként régió és településtípus szerint
6.2.3.14. Egy lakás átlagos négyzetméterára negyedévenként régió és településtípus szerint
6.2.3.15. Magánszemélyek között létrejött lakástranzakciók negyedévenként régió és településtípus szerint
6.2.3.16. Egy lakás átlagos ára negyedévenként régió és épülettípus szerint
6.2.3.17. Egy lakás átlagos négyzetméterára negyedévenként régió és épülettípus szerint
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu