Személysérüléses közúti közlekedési balesetek, 2019. IV. negyedév

6,6%-kal több halálos baleset történt

2019 IV. negyedévében a hazai közutakon összesen 4323 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, 13 balesettel kevesebb, mint egy évvel korábban. 2018 azonos időszakához képest 6,6%-kal emelkedett a halálos balesetek száma, a súlyos sérüléssel járóké kismértékben (1,0%-kal) csökkent, a könnyű sérüléses balesetek száma stagnált.

A balesetek kimenetel szerinti megoszlása érdemben nem változott: a halálos balesetek 3,7, a súlyos sérüléssel járók 29, a könnyű sérüléses balesetek 68%-ot tettek ki.

1. ábra A személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma kimenetel szerint

2019-ben, az előzetes adatok alapján összesen 16 627 személysérüléses közúti közlekedési baleset történt, 1,9%-kal kevesebb, mint 2018-ban. Minden baleseti kategóriában csökkenés jellemző: a halálos balesetek száma 530 (–6,5%), a súlyos baleseteké 4834 (–1,3%), a könnyű sérüléssel járóké 11 263 volt (–2,0%). A legtöbb baleset a III., a legkevesebb az I. negyedévben történt, a legtöbb halálos baleset októberben volt.

2. ábra A közúti közlekedési balesetek számának alakulása

Jelentősen nőtt az elsőbbség meg nem adása miatt bekövetkezett balesetek száma

A balesetek legnagyobb része, 93%-a a járművezetők hibája miatt következett be. 2019 IV. negyedévében a járművezetők 4017, a gyalogosok 249 alkalommal okoztak balesetet, pályahiba miatt 42, a jármű műszaki hibájából 10, az utasok hibája miatt 5 baleset történt.

3. ábra A balesetek száma előidéző okok szerint, 2019. IV. negyedév

A sebesség nem megfelelő alkalmazásából adódott a legtöbb, járművezető hibájából bekövetkezett baleset. Legnagyobb mértékben, 11%-kal a figyelmetlen, gondatlan vezetés miatt bekövetkezett balesetek száma növekedett 2018 IV. negyedévéhez képest. A járművezetők hibájából bekövetkezett halálos kimenetelű balesetek száma 21%-kal, 141-re nőtt, ezen belül az elsőbbség meg nem adása miatti baleseteké emelkedett a leginkább (11-ről 31-re).

4. ábra A járművezető hibájából bekövetkezett halálos közúti közlekedési balesetek száma a legfőbb okok szerint

Kevesebb az ittasan okozott baleset

2019 IV. negyedévében 346 balesetet okoztak ittas állapotban, 5,2%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ezeknek 65%-át személygépkocsi-vezetők, 17%-át kerékpárosok, 6,6%-át pedig segédmotorkerékpár-vezetők okozták.

5. ábra Az összes és az ittas állapotban okozott balesetek megoszlása okozók szerint, 2019. IV. negyedév

A balesetek több mint 70%-át személygépkocsival okozták

2019 IV. negyedévében az összes közlekedési baleset 71%-át személygépkocsival okozták, számuk 2,5%-kal nőtt 2018 IV. negyedévéhez képest.

Az összes közúti baleset 9,0%-át tehergépkocsik, 5,8%-át gyalogosok idézték elő.

6. ábraA közúti közlekedési balesetek száma okozók szerint, 2019. IV. negyedév

Az összes baleset száma nőtt, a halálosaké csökkent az autóutakon és autópályákon

2019 IV. negyedévében az autópályákon és az autóutakon együttvéve az előző év azonos időszakához képest 32%-kal több, összesen 179 baleset volt, ebből a legtöbb az M1-esen (38), a legkevesebb az M8-ason (1). Az összes (161) halálos baleset közül 9 történt autópályán és 2 autóúton. 27%-kal kevesebb halálos baleset történt az autóutakon és az autópályákon 2018 azonos időszakával összevetve.

Száz kilométer autópályára vetítve átlagosan 11 baleset jutott, míg 2018 IV. negyédévében 8 volt.

Pest megyében volt a legkevesebb a tízezer bejegyzett gépjárműre jutó balesetek száma

2019. IV. negyedévben Jász-Nagykun-Szolnok megyében történt (12,2) megyei viszonylatban a legtöbb, tízezer bejegyzett gépjárműre vetített baleset, de kiemelkedik még Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Csongrád megye is. Budapesten 12,4, Pest megyében pedig a legkevesebb, 7,3 volt a mutató értéke.

A legtöbb, száz kilométer útra jutó baleset Komárom-Esztergom megyében, a legtöbb, tízezer lakosra jutó baleset Vas megyében történt.

7. ábra A tízezer bejegyzett gépjárműre jutó személysérüléses közúti közlekedési balesetek száma megyénként, 2019. IV. negyedév

Többen sérültek meg közúti balesetekben

2019 IV. negyedévében a balesetben megsérültek száma 1,1%-kal nőtt, ezen belül a meghaltak száma 9,6, a könnyen sérülteké 1,7%-kal emelkedett, míg a súlyos sérültek száma 1,8%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

A balesetekben összesen:

  • 183 ember vesztette életét,
  • 1400 fő súlyos,
  • 4252 személy könnyű sérülést szenvedett.

Személysérüléses közúti közlekedési balesetben összesen 470 gyermekkorú sérült vagy halt meg. 411 gyermek könnyen, 52 súlyosan sérült, 7 gyermek pedig életét vesztette. 2018 IV. negyedévéhez képest 9,3%-kal nőtt azon balesetek száma, ahol gyerekek is meghaltak vagy megsérültek.

2019-ben összesen 22 198 személy sérült vagy halt meg balesetben, 1,9%-kal kevesebb, mint 2018-ban. A halottak száma 602 (–4,9%), a súlyos sérülteké 5482 (–1,4%), a könnyen sérülteké 16 114 volt (–2,0%).

Módszertan

Személysérüléses közúti közlekedési balesetek

Közlekedési baleset fogalmán – statisztikai szempontból – olyan váratlan, nem szándékosan előidézett forgalmi eseményt értünk, amelynek következményeként haláleset, illetve személysérülés történt, vagy anyagi kár keletkezett.

Személysérüléses közúti közlekedési baleset: minden olyan közúton vagy a közforgalom számára megnyitott magánúton történt baleset, amelyben legalább egy mozgó jármű részt vett, amelynek következtében legalább egy személy meghalt vagy megsérült.

1. A balesetek minősítése kimenetel szerint:

  • halálos kimenetelű az a baleset, aminek a következtében legalább egy személy a baleset helyszínén, illetve 30 napon belül meghalt,
  • súlyos sérüléses az a baleset, aminek a következtében legalább egy személy súlyosan, 8 napon túl gyógyulóan megsérült,
  • könnyű sérüléses az a baleset, aminek a következtében legalább egy személy könnyen, 8 napon belül gyógyulóan megsérült.

2. A személysérülések minősítése:

  • halálos sérülés az, amikor a sebesült a baleset következtében a baleset helyszínén, illetve 30 napon belül elhalálozik,
  • súlyos sérülések az általában 8 napon túl gyógyuló sérülések, törések, zúzódások, belső sérülések, súlyos vágások és roncsolások, orvosi kezelést igénylő általános sokk, illetve bármely olyan sérülés, amely kórházi ápolást tesz szükségessé,
  • könnyű sérülések a ficamok, horzsolások. Az adatok visszamenőlegesen is változhatnak (körülbelül 12 hónapig), ezen időszak adatait előzetesnek kell tekinteni.

Megjegyzések

A százalék- és viszonyszámok kiszámítása kerekítés nélküli adatok alapján történt. A részadatok összegei – kerekítések miatt – eltérhetnek az összesen adatoktól. Az évközi adatok nem tekinthetők véglegesnek, azok az év folyamán – a negyedévenkénti korrekciók miatt – módosulhatnak.

További adatok, információk

Táblák (STADAT)

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu