A 2020/2021-es tanév a köznevelési és szakképző intézmények esetében a hagyományos jelenléti oktatás keretében indult. A felsőoktatási intézmények továbbra is tantermen kívüli digitális munkarend szerint indították a tanévet. A Covid19-járvány miatt 2020 novemberétől bevezetett védelmi intézkedéseket követően a középfokú iskolák, majd 2021. márciustól az általános iskolák újra digitális munkarendre tértek át. 2021 tavaszától a védelmi intézkedések lépcsőzetes feloldását követően a felsőoktatás kivételével az oktatási intézmények hagyományos formában zárhatták a tanévet.
A 2020/2021-es tanévben Magyarországon 1,8 millió gyermek és fiatal vesz részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás különböző szintű képzéseiben. Az előző tanévhez képest az óvodás gyermekek (323 ezer fő) és a középfokú intézmények tanulóinak (469 ezer fő) száma csökkent, az általános iskolásoké (729 ezer fő) és a felsőoktatási hallgatóké (287 ezer fő) nőtt. Az előző tanévhez hasonlóan 2,5 ezer súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek fejlesztő nevelés-oktatás keretében teljesíti tankötelezettségét.
A 2020/2021-es tanévben jelentősen átalakult a köznevelés és az iskolarendszerű szakképzés intézményrendszere: a köznevelési és a szakképző intézmények szétváltak. A középfokú intézmények nappali rendszerű oktatásában 398,3 ezren tanulnak, 12,5 ezerrel kevesebben, mint az előző tanévben. 2020-ban összesen 67,6 ezren tettek sikeres rendes érettségi vizsgát.
Jelentősen átalakult a köznevelés és az iskolarendszerű szakképzés intézményrendszere
Az elmúlt öt évben a középfokú oktatásban jelentős átalakulások történtek. A 2016/2017-es tanévben az intézménytípus neveinek megváltozásán túl az általuk ellátott feladat is módosult. A középiskola mint gyűjtőfogalom tartalma is bővült. A 2020/2021-es tanévben további átalakulások zajlottak, aminek következtében a köznevelési és a szakképző intézmények szétváltak. A köznevelési intézményekben a művészeti, a közművelődési és a pedagógiai képzési területet oktató intézmények szakgimnáziumként, a szakképző intézményekben a technikumok és a szakképző iskolák a felmenő rendszerű képzések mellett kifutó jelleggel a korábbi szakgimnáziumi és szakközépiskolai képzéseket is folytatják.
Középfokon a nappali oktatásban 398,3 ezren, a nem nappali oktatásban 71,1 ezren tanulnak
A középfokú intézmények nappali rendszerű oktatásában 398,3 ezren tanulnak, 12,5 ezerrel kevesebben, mint az előző tanévben. A 2016/2017-es tanévhez képest 36,4 ezerrel csökkent a tanulók száma. A középfokon tanulók közül a gimnáziumokban tanulók aránya 48%, a szakmai képzést (is) folytató szakképző iskolákba, technikumokba, illetve szakgimnáziumokba a tanulók kicsivel több mint fele jár. A sajátos nevelési igényű tanulók középfokú oktatását biztosító szakiskolákban, készségfejlesztő iskolákban a tanulók 1,7%-a folytatja tanulmányait, ez az arány az elmúlt tíz évben szinte változatlan.
A középfokú iskolákban 71,1 ezer tanuló folytat felnőttoktatásban, illetve nem nappali oktatásban tanulmányokat, 14,5 ezerrel kevesebben, mint a megelőző tanévben.
A gimnáziumban tanulók száma tovább emelkedett
A 2020/2021-es tanévben a gimnáziumok nappali oktatásában 191,5 ezer fő tanul, 2,5 ezer fővel több, mint az előző tanévben. A diákok
- közel kétharmada (65%-a) állami,
- 27%-a egyházi fenntartású gimnáziumokba,
- 8%-a alapítványok és egyéb szervezetek fenntartásában lévő iskolába jár.
A gimnazisták száma az elmúlt 5 évben közel 10 ezer fővel nőtt. A legnagyobb, közel 20%-os növekedés az alapítványi fenntartásban működő gimnáziumokban figyelhető meg, az ezekben az intézményekben tanulók száma idén 16 ezer fő. Az egyházi gimnáziumokban tanulók létszáma öt év alatt 14%-kal (6,5 ezer fővel) emelkedett. Az állami iskolák gimnazistáinak száma szinte közel azonos a 2016/2017-es tanévi létszámmal, 2020-ban 123,7 ezer fő.
A gimnáziumok a 4 évfolyamos képzés mellett 1991 óta 6 és 8 évfolyamos formában is biztosítanak oktatást a diákok számára. A 2020/2021-es tanévben a gimnazisták 69%-a (131,7 ezer fő) 4 évfolyamos, 16%-a (31,1 ezer fő) 6 évfolyamos, 15%-a (28,7 ezer fő) pedig 8 évfolyamos tanterv szerint végzi tanulmányait. Ezek az arányok az elmúlt tíz évben lényegében változatlanok.
A gimnáziumokban valamennyi képzés esetén továbbra is több, a diákok 56%-a (107 ezer fő) a leány.
A sajátos nevelési igényű tanulók aránya a középfokú oktatás esetén a gimnáziumokban a legkisebb, a tanulók 1,8%-a, 3,4 ezer fő SNI-tanuló.
A főállású pedagógusok száma (18,6 ezer) a gimnáziumokban közel azonos az előző tanévivel. A tanulólétszám növekedése miatt az egy pedagógusra jutó tanulók száma 10,2 főről 10,3 főre nőtt egy tanév alatt.
A gimnáziumokban további 30,2 ezer fő felnőttoktatás keretei között folytatja tanulmányait, 7,2%-kal többen, mint a 2019/2020-as tanévben. A felnőttoktatásban tanuló gimnazisták közel 92%-a esti, 4,1%-a levelező, 2,6%-a más, sajátos, 1,8%-a pedig nappali munkarend szerint tanul.
A művészeti, pedagógiai és közművelődési területeken oktató szakgimnáziumokban a tanulók közel négyötöde leány
A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti köznevelési szakgimnáziumokban a közismereti tantárgyakon túl művészeti, közművelődési és pedagógiai képzési területeken tanulnak a diákok. A most záruló tanévben a nappali oktatásban e területeken tanulók száma 9,6 ezer fő. A tanulók többsége, 79%-a leány.
A főállású pedagógusok száma ezekben az intézményekben meghaladja az 1,7 ezer főt, az egy pedagógusra jutó tanulók száma – a művészeti oktatás sajátosságainak köszönhetően – átlagosan 5,5 fő.
A művészeti szakgimnáziumokban a nappali oktatásban tanulókon kívül felnőttoktatásban kicsivel több mint 1000 fő készül párhuzamosan az érettségi és a művészeti vizsgák letételére.
A szakképző intézményekben tanulók kétharmada technikumban, egyharmada szakképző iskolában tanul
A 2020/2021-es tanévben a szakképző intézményekben összesen 218,5 ezren tanulnak, ebből szakmai képzésben, szakképző évfolyamokon 136,3 ezren. A tanulók több mint kétharmada érettségire és szakmai vizsgára felkészítő technikumban, közel harmada a hároméves, szakmára felkészítő szakképző iskolában tanul.
A tanulók döntő többsége (83%-a) nappali oktatásban, kevesebb mint ötöde (38 ezer tanuló) – felnőttképzési jogviszonnyal rendelkezve – nem nappali oktatásban vesz részt. A nem nappali oktatás esetén nagyobb arányban (57%-ban, 21,7 ezer fő) a technikumi képzést választották az idei tanévben a tanulók. A szakma szerzése érdekében nem nappali oktatásban szakképző iskolában tanulók száma a 2020/2021-es tanévben 16,2 ezer fő volt.
A szakképző intézményekben tanulók többsége fiú, arányuk 58%.
Az idei tanévtől a szakképzésben a pedagógusok a jogszabályok szerint oktatónak minősülnek. A főállásban oktatóként dolgozók száma idén 17,3 ezer fő, 71%-uk technikumi képzéseken oktat.
A szakmai képzési területek esetén a tanulók döntő többségben (35%) a műszaki tudományok területein tanulnak, népszerű továbbá a szolgáltatás (26%) és a gazdaság és irányítás (14%) is.
Azokban az intézményekben, amelyek a köznevelési rendszeren belül szakképző iskolai és technikumi feladatot is elláthatnak (vagyis többcélú köznevelési intézményként működnek), a most záruló tanévben nappali oktatásban 2,1 ezer fő szakképző iskolai, 7,5 ezer tanuló pedig technikumi képzésben vesz részt. Mindkét feladatellátásban további 1000–1000 fő nem nappali oktatásban folytatja tanulmányait.
A szakiskola és készségfejlesztő iskola tanulói létszáma az elmúlt öt évben 7 ezer fő körül alakult
A szakiskola és készségfejlesztő iskolában kizárólag sajátos nevelési igényű gyermek oktatása folyik, a most záruló tanévben – az előző tanévekhez hasonlóan – közel 7 ezren tanulnak ezekben az iskolákban. A tanulók több mint 57%-a enyhén értelmi fogyatékos, közel 32%-a középsúlyos értelmi fogyatékos, 4,3%-a autizmus spektrum zavarral él, a többi tanuló valamilyen egyéb (pl. beszéd-, látás-, hallás-) fogyatékossággal rendelkezik.
A főállású pedagógusok száma jelenleg 1,5 ezer fő, közel azonos az előző tanévi létszámmal, így az egy pedagógusra jutó tanulólétszám sem változott tavaly óta (4,5 fő).
2020-ban 67,6 ezren érettségit, 49,6 ezren szakmai képesítést szereztek
2020-ban összesen 67,6 ezren – az egy évvel korábbinál közel 600 fővel többen – tettek sikeres rendes érettségi vizsgát. A végzettek 58%-a gimnáziumban, 37%-a szakgimnáziumban és 5,2%-a a 2019/2020-as tanévben még szakközépiskolaként működő iskolában szerezte meg a bizonyítványt. Az érettségizők döntő hányada (92%-a) nappali oktatást követően szerzett bizonyítványt. A 2019/2020-as tanév végén összesen 49,6 ezer fő tett sikeres szakmai vizsgát, számuk az előző évivel közel azonos. A szakképesítést szerzők közel kétharmada nappali oktatást követően tett sikeres szakmai vizsgát.
További adatok, információk
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu