Emelkedett a foglalkoztatottak létszáma

A munkaerő-felmérés adatai szerint 2019 IV. negyedévében a foglalkoztatottak létszáma a 15–74 éves népességben 4 millió 520 ezer fő volt, ami az előző negyedévhez képest lényegében nem változott (mintavételi hibahatáron belül csökkent), az előző év azonos időszakához képest 0,9%-kal növekedett. 2019 során a foglalkoztatás növekedése elmaradt ugyan a korábbi évek ütemétől, de továbbra is bővült, így 43 ezer fővel dolgoztak többen, mint az előző évben.

A munkaerőpiac egyes szegmenseit különbözőképpen érintették a változások. Az év folyamán csökkent a közfoglalkoztatásban résztvevők száma, a hazai elsődleges munkaerőpiacon viszont többen dolgoztak, ennek egyenlegeként a belföldi munkaerőpiacon 31 ezer fős növekedés jelentkezett. A külföldi telephelyen dolgozók 116 ezer fős létszáma 11 ezer fővel haladta meg az előző évi értéket, nagyobb részük Magyarországról ingázik a – többnyire – valamelyik szomszédos országban található munkahelyére.

2019-ben a 15–64 éves népesség foglalkoztatási rátája 70,1% volt, 0,9 százalékponttal magasabb az előző évinél. A 15–24 éves fiatalok foglalkoztatottsága 0,5 százalékponttal 28,5%-ra csökkent, míg az 55 év felettieké jelentősen nőtt. 2019-ben a járulékfizetési változások kedvezően hatottak a nyugdíjasok munkavállalására. Munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén csak a 15%-os személyi jövedelemadót kell fizetniük, az egyéb járulékok megfizetése alól mentesülnek. Ehhez járul a nyugdíjkorhatár folyamatos emelkedésének hatása, emiatt a foglalkoztatási ráta növekedése jelentős részben a munkaerőpiacon maradó, 60 év felettieknek köszönhető. A foglalkoztatottak számának növekedésével párhuzamosan a potenciális munkaerő-tartalék 16,5 ezer fővel csökkent.

2019 során mindkét nem foglalkoztatottsága nőtt. A férfiak foglalkoztatási rátája 1,0 százalékponttal javult az előző évhez képest, ami magasabb a nők körében mért rátanövekedésnél. Emiatt tovább nőtt a két nem foglalkoztatási szintjének különbsége. Magyarországon a gyermekgondozáshoz, valamint a családhoz köthető feladatok ellátása hagyományosan a nőkre hárul, ezért jellemző, hogy ők időszakosan kikerülnek a foglalkoztatásból. Ezen túlmenően nagy arányban élnek a 40 év munkaviszony után igénybe vehető nyugdíjkedvezménnyel, és hagynak fel jövedelemszerző tevékenységükkel az öregségi nyugdíjkorhatár elérése előtt. A rátakülönbség kicsúcsosodása a 30–35 évesek, valamint a 60 év körüliek körében jelentkezik.

Az Európa 2020 stratégiában, a 20–64 éves népességre meghatározott 75%-os foglalkoztatási célját Magyarország elérte. A férfiak 83,1%-os foglalkoztatási rátája ebben a korosztályban is jelentősen meghaladta a nőkét, akiknek a 67,6%-a volt foglalkoztatott 2019-ben.

Pest régióban javult a legnagyobb mértékben a foglalkoztatási ráta

A foglalkoztatási ráta minden régióban nőtt az elmúlt egy évben. 2019-ben is Budapesten és Nyugat-Dunántúlon volt a legkedvezőbb a foglalkoztatási helyzet (74,0 és 73,8%), a legnagyobb növekedést pedig Pest régióban mérték (1,4 százalékpont), ahol ennek köszönhetően 72,0%-ra nőtt a foglalkoztatási ráta. A növekedés ellenére továbbra is Dél-Dunántúlon (65,4%), Észak-Magyarországon (66,1%) és Észak-Alföldön (66,4%) a legalacsonyabb a foglalkoztatás szintje. A területi különbségek 2019-ben sem csökkentek, a legrosszabb és a legjobb helyzetű régiók rátái közötti különbség 8,7 százalékpont volt. Megyei szinten még markánsabb különbségek tapasztalhatók: 2 százalékpontos javulás mellett változatlanul Somogy megye foglalkoztatottsága a legalacsonyabb (62,9%), és Győr-Moson-Sopron megyéé a legmagasabb (74,4%). Nógrád és Baranya megyében a közfoglalkoztatás visszaszorulását nem tudta ellensúlyozni az elsődleges munkaerőpiaci kereslet, ami ezekben a megyékben a foglalkoztatási ráta csökkenését eredményezte.

A férfiak foglalkoztatottsága uniós átlag feletti

2019 IV. negyedévében a 15–64 évesekre számított, 70,3%-os hazai foglalkoztatási ráta 0,7 százalékponttal meghaladta az uniós országok átlagát. A magyar férfiak foglalkoztatási mutatója kedvezőbben alakult az EU-28-ra számított átlagnál, 2,8 százalékponttal magasabb volt, miközben a magyar nőket jellemző érték 1,3 százalékponttal elmaradt az uniós átlagtól.

A fiatalok, illetve az idősödő népesség foglalkoztatottsága tekintetében továbbra is jelentős (7,4, illetve 2,9 százalékpont) az elmaradásunk, a fiatalok esetében ez a lemaradás tartós és egyre nagyobb. Ezzel szemben a 25–54 évesek – az ún. legjobb munkavállalási korúak – 84,3%-a minősült foglalkoztatottnak 2019. IV. negyedévben Magyarországon, amivel a tagországok rangsorában a középmezőnyhöz tartoztunk. Ezen belül a férfiak 90,9%-os foglalkoztatási rátájukkal – Málta, Csehország és Szlovénia után – a rangsorban a negyedik helyet foglalták el, miközben a nők (77,6%) – az uniós átlagot ebben a korcsoportban szintén meghaladva – a középmezőnyhöz tartoztak.

A 15–64 évesek körében a férfiak és nők foglalkoztatottsága közötti különbség Magyarországon 14,5 százalékpont volt, ami meghaladta az uniós átlagot.

Magyarországon a relatíve magas foglalkoztatás az unió egyik legalacsonyabb munkanélküliségével párosult: 2019. IV. negyedévben csak négy országban (Csehországban, Lengyelországban, Németországban és Máltán) volt alacsonyabb a munkanélküliségi ráta a magyarországinál (3,3%). A fiatalok munkanélkülisége azonban Magyarországon is problémát jelent: a 15–24 évesek munkanélküliségi rátája 12,2%, ami ugyan 1,7 százalékponttal alacsonyabb az uniós átlagnál, de a tagországok rangsorában a középmezőnyhöz tartozunk.

^a)2019. IV. negyedév a 2018. IV. negyedévhez képest, százalékpont.
Forrás: Eurostat.

Lassult az alkalmazásban állók számának növekedése

Az évközi intézményi munkaügy-statisztikai rendszer előzetes adatai alapján a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél 2019-ben átlagosan 3 millió 186 ezren álltak alkalmazásban, 0,4%-kal többen, mint egy évvel korábban. A lassú ütemű éves létszámnövekedés hátterében belső átrendeződések álltak. Döntő részben a versenyszféra ellensúlyozta a költségvetés, ezen belül a közfoglalkoztatottak létszámcsökkenését, de a folyamathoz a nonprofit szektor létszámnövekedése is hozzájárult.

• A legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál – ahol 2019-ben átlagosan 2 millió 234 ezer főt alkalmaztak – 1,9%-kal dolgoztak többen, mint egy évvel korábban. A versenyszféra – 42 ezer fős – növekedéséhez leginkább az építőipar, a kereskedelem, a gépjárműjavítás és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás létszámbővülése járult hozzá.

• A költségvetési intézményekben 3,8%-kal csökkent a létszám, így itt átlagosan – közfoglalkoztatottakkal együtt – 786 ezren álltak alkalmazásban. A szféra létszámcsökkenése döntő részben a közfoglalkoztatottak számának apadásával magyarázható, de a folyamathoz érdemlegesen hozzájárult a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ágban és az oktatás területén bekövetkezett mérséklődés is.

• A foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél 165 ezren álltak alkalmazásban, 1,6%-kal többen, mint egy éve.

Az alkalmazásban állók között a külföldi állampolgárok száma 52 ezer főt tett ki, 28%-kal többet, mint egy évvel korábban. Közülük az ukrán állampolgárok száma volt a legmagasabb (16 ezer fő), rajtuk kívül a román (8 ezer), a szlovák (7 ezer), a szerb (3,5 ezer) a kínai (2 ezer), valamint a német, olasz és vietnámi munkavállalók száma haladta meg az ezer főt.

Közfoglalkoztatottak nélkül számolva az alkalmazásban állók száma 1,3%-kal növekedett. Ezen belül:

• a versenyszférában 2,0%-kal emelkedett,
• a költségvetésben 1,4%-kal csökkent a létszám,
• a nonprofit szférában pedig 4,6%-kal bővült.

2019-ben átlagosan 101 ezren dolgoztak közfoglalkoztatottként, 22%-kal kevesebben, mint egy évvel korábban. Létszámuk az év első két hónapjában meghaladta a 110 ezer főt, illetve április és november között stabilan 98–102 ezer között mozgott, míg március és december során volt a legalacsonyabb, de ekkor sem ment 96 ezer fő alá. A közfoglalkoztatottként alkalmazásban állók elsődleges munkaerőpiacra történő átlépése lelassult. Ebben szerepet játszott, hogy egyre nagyobb a közfoglalkoztatottakon belül a foglalkoztathatóság szempontjából kedvezőtlen helyzetben lévők aránya. A legnagyobb ütemben, 32%-kal a 25 év alatti közfoglalkoztatottak száma csökkent egy év alatt, és a 25–44 év közöttiek esetén is az átlagosnál jobban mérséklődött. Az ennél idősebbek esetén viszont már nehezebb az elsődleges munkaerőpiacon történő elhelyezkedés.

A közfoglalkoztatottak zöme, 87%-a a költségvetési intézményeknél, 9%-uk a foglalkoztatás szempontjából jelentősebb nonprofit szervezeteknél dolgozott, fennmaradó részüket pedig a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások alkalmazták.

Magas, de mérséklődik a pótlólagos munkaerő-kereslet

A gazdasági növekedés egyik jelentős korlátozó tényezője változatlanul a munkaerőhiány volt. Ez egyrészt mennyiségi, másrészt minőségi formában jelentkezik a piacon. Az előbbi döntően demográfiai okokra vezethető vissza, a munkaerőpiacra belépő korosztályok létszáma elmarad az onnan kilépő csoportokétól. Ezen kívül a munkaerő-kínálat nem felel meg a munkáltatói oldalról jelentkező munkaerőigényeknek: képzettségi, foglalkozási, ágazati, területi szempontból és/vagy bérigény tekintetében nem találkozik a munkaerő-kínálat a -kereslettel. A munkaerőhiány mérséklődését több tényező gátolja, például az igényekhez késve alkalmazkodni tudó képzési struktúra, és az is, hogy az országon belüli mobilitás alacsony.

A magyar munkaerőpiacot még mindig magas munkaerő-kereslet jellemzi, de a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek által jelzett igények már elmaradnak az egy évvel korábbitól. 2019 során – az előzetes adatok alapján – a munkáltatók jelzése szerint az üres vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyek átlagos száma 79 ezer volt, szemben az egy évvel korábbi 84 ezerrel. Ez a mérséklődés részben összefügg a külföldi munkavállalók számának növekedésével is, ugyanis jellemzően azokban az ágazatokban csökkent az üres álláshelyek száma, ahol a külföldi munkavállalók létszáma nőtt.

2019-ben az üres állások 70%-át jelentették a vállalkozások. Ebben a körben (éves átlagban) 55 ezer főt tudtak volna még alkalmazni. A szektorok közül a költségvetésben (katonák nélkül számolva) további 20 ezer, a nonprofit szervezeteknél pedig közel 3,5 ezer munkavállalóra lett volna szükség. Egy évvel korábban a versenyszféra létszámigénye nemcsak számában, de az összes jelzésen belüli arányában (73%) is magasabb volt.

Az üres álláshelyek aránya 2019 során 2,5% volt, 0,2 százalékponttal kevesebb, mint egy éve. Ezen belül:

• a versenyszférában 2,4%-ot,
• a költségvetésben 2,9%-ot
• a nonprofit szektorban 2,0%-ot tett ki az arányszám.

A versenyszférában egy év alatt 0,3 százalékponttal csökkent, a költségvetésben ugyanennyivel növekedett a mutató értéke.

A nemzetgazdasági ágak közül magas humánerőforrás-hiány jellemezte:

• a humán egészségügyi, szociális ellátást (4,1%), ezen belül a szociális ellátást (4,6%),
• az adminisztratív szolgáltatást¹ (3,7%),
• az információ, kommunikációt (3,3%),
• az építőipart (2,6%),
• a feldolgozóipart (2,6%), ezen belül a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártását (4,2%),
• a szállítás és raktározást (2,6%).

Az összes álláshely számához viszonyítva a legkisebb arányú, kielégítetlen létszámigény a mezőgazdaságban jelentkezett (1,1%), de az ingatlanügyletek nemzetgazdasági ágban is alacsony (1,3%-os) volt a mutató értéke.

2019-ben megyénként 1,4 és 3,0% között változott a hiány mértéke. A legnagyobb arányú pótlólagos kereslet a Pest megyei szervezeteknél jelentkezett, de legalább 2,8%-os volt a mutató értéke Budapest, Komárom-Esztergom, Somogy és Fejér megye esetén is. A legalacsonyabb arányszámok a Baranya és Csongrád-Csanád megyei munkáltatókat jellemezték.

Az üres álláshelyek számát viszonyíthatjuk a potenciális munkaerő-tartalékhoz is. Annak ellenére, hogy az üres álláshely és a munkaerő-tartalék területi bontása nem azonos², az egyértelműen megállapítható, hogy térben jelentősen eltér a munkaerő-kereslet a kínálattól. A munkaerő-tartalék jelentős része az ország észak-északkeleti területein koncentrálódik, ezzel szemben a többletmunkaerőt döntő részben az ország gazdaságilag fejlettebb régiói igénylik.

A legfrissebb nemzetközi adatok szerint az Európai Unióban 2019 IV. negyedévében száz álláshelyre 2,2 betöltésre váró álláshely jutott. Ez az érték az előző év azonos időszaki adatánál egytizeddel alacsonyabb volt. Az arányszám továbbra is Csehországban volt a legmagasabb, ahol 100 állásból 5,9 betöltetlen, míg a másik póluson Görögország található, 0,5 üres álláshellyel. További négy országban – Portugáliában, Spanyolországban, Írországban és Bulgáriában – maradt a mutató értéke 1% alatt. Hazánkban az üres álláshelyek aránya némileg magasabb volt, mint az uniós átlag.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) munkaerő-keresletre vonatkozó adatai szerint 2019 decemberében összesen 24 ezer új üres álláshelyet jelentettek be a munkáltatók, 13%-kal kevesebbet, mint 2018 azonos időszakában. 2019 során átlagosan havi 39 ezer ilyen jellegű bejelentés érkezett, ami 26%-kal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Az NFSZ statisztikája a munkáltatók munkaerőigény-bejelentéseire épül. A munkáltatók alapvetően a támogatott formában betölteni kívánt állások bejelentésében érdekeltek, valamint olyan alacsony kvalifikációs igényű munkakörökbe keresnek munkavállalókat, amelyeknél esélyt látnak nyilvántartott álláskereső kiközvetítésére. A nyilvántartásból december során kikerülő álláshelyek száma 34 ezret tett ki, ez jelentősen meghaladta az adott hónapra beérkező igényjelzéseket. A decemberi zárónapon közel 56 ezer volt a betöltetlen álláshelyek száma.

Csökkent az álláskereséssel töltött idő

Az ENSZ szakosodott munkaügyi szervezete, az ILO³ által kialakított definíciónak megfelelő munkanélküliek⁴ átlagos száma 2019-ben 160 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 3,4%-ra mérséklődött. A létszám 12 ezer fővel volt alacsonyabb, mint az egy évvel korábbi, miközben a ráta 0,3 százalékponttal mérséklődött. A javulás egyértelműen a nők munkanélküliségének csökkenése miatt következett be, a férfiak mutatója alig változott. A nők foglalkoztatásának növekedése mellett a két nem munkanélküliségi rátája szinte azonos szintűvé vált, a férfiaké 3,4, míg a nőké 3,5% volt.

Az ifjúsági munkanélküliségi ráta 1,2 százalékponttal, 11,4%-ra nőtt 2018-hoz képest, amit a 15–24 éves férfiak foglalkoztatásában bekövetkezett jelentős romlás okozott (a munkanélküliségi rátájuk 2,1 százalékponttal növekedett), miközben a fiatal nők munkanélküliségi rátája lényegében nem változott, 10,6% volt. A munkanélküliek közel negyede (23%) ebből a korosztályból kerül ki.

2019-ben a munkakeresők rövidebb idő alatt találtak munkát, mint egy évvel korábban. A munkakereséssel töltött átlagos időtartam majdnem 3 hónappal csökkent, 12,8 hónap volt.

A munkaerőpiaci környezet javulásának köszönhetően nem csupán a munkakeresés időtartama csökkent, de azoknak a munkanélkülieknek a száma is, akik 12 hónapja vagy régebben keresnek munkát. A tartósan, azaz legalább egy éve állást keresők aránya 2019-ben 6,6 százalékponttal volt alacsonyabb az előző évi 34,5%-nál. Ezzel párhuzamosan 4,9 százalékponttal, 17,6%-ra csökkent azok aránya is, akik legalább két éve keresnek munkát.

Továbbra is Észak-Alföldön a legmagasabb a munkanélküliségi ráta

2019-ben a munkanélküliségi ráta a 15–74 évesek körében Nyugat- és Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 1,8, illetve 2,0%. Az elmúlt évhez képest ugyan kismértékben csökkent a munkanélküliség Észak-Alföldön, de a munkanélküliségi ráta továbbra is itt a legmagasabb, 6,3%. A régiók többségében a munkanélküliségi ráta csak kismértékben módosult, jelentős változást Dél-Dunántúlon tapasztaltunk, ahol a ráta értéke 0,8 százalékponttal, 4,8%-ra csökkent, ezen belül Baranya megyében továbbra is magas volt (6,6%).

A területi különbségek a munkaerőpiaci helyzet általános javulása mellett is változatlanul jelentősek maradtak. Miközben a munkanélküliségi ráta 2019-ben Győr-Moson-Sopron megyében 1,2, Veszprém megyében pedig 1,3, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 8,2% volt.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál 2019-ben átlagosan 251 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, 4 ezerrel kevesebbet, mint egy évvel korábban. A nyilvántartott álláskeresők közül csak az álláskeresési járadékra, segélyre szorulók száma növekedett 2018-hoz képest. A regisztrált álláskeresők fele az évek óta változatlan összegű (havi 22 800 forint) szociális ellátást kapta, és körülbelül ugyanennyien álláskeresési járadékra voltak jogosultak. Egy év alatt majdnem tizedével csökkent a pályakezdők száma (8,8%).

Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regisztere ( http://nfsz.munka.hu).

A 2019 során jelentősen csökkent azok száma is, akik szubjektív megítélésük, önbesorolásuk alapján munkanélküliek voltak. 2019-ben átlagosan 289,6 ezren sorolták magukat ebbe a kategóriába.

A munkavállalási korú inaktívak közel kétharmada nő

2019-ben tovább csökkent a munkavállalási korúnak tekintett (15–64 éves) inaktívak száma.

• A nyugdíjasok, járadékosok létszáma jelentősen, 8,3%-kal csökkent. A jelenség mögött elsősorban a nyugdíjkorhatár 2021-ig tartó folyamatos emelése áll, de szerepet játszanak benne a nyugdíjasokat érintő járulékfizetési változások is.
• A tanulók létszámában bekövetkezett változások főként demográfiai okokra vezethetők vissza, emellett a munkaerőforrás-hiány miatt Magyarországon egyre jellemzőbb, hogy a diákok felsőfokú tanulmányaik alatt munkát vállalnak.
• 2019-től jelentősen nőtt az ápolási díj összege, ami az ápolási díjban, árvaellátásban részesülők számának növekedésében is tükröződik.

Lassuló ütemben csökkent a potenciális munkaerő-tartalék

A munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső, vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak együtt jelentik az ún. potenciális munkaerő-tartalékot. 2019-ben átlagosan 301 ezer ember tartozott ebbe a kategóriába, ami az előző évhez képest 17 ezer fős csökkenést jelentett. A munkaerő-tartalék csökkenése egyre lassult, ennek hátterében a tartalék keresleti és kínálati oldalának a területi eloszlásban és a képzettségi szerkezetben mutatkozó különbsége állt.

A munkaerőpiac potenciális forrásaként megjelenők több mint egyharmada legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik, a szakmunkások aránya 27, az érettségizetteké 26%, diplomával pedig csupán 11%-uk rendelkezik. A tartalék területi eloszlása továbbra is igen egyenetlen, kétharmaduk a foglalkoztatási lehetőségek szempontjából hátrányos területeken koncentrálódik, amíg a kedvezőbb gazdasági helyzettel rendelkező régiókban alacsony – Közép Dunántúlon 2,6, Nyugat Dunántúlon 2,2% – a potenciális munkavállalók népességen belüli aránya.

Nőtt a sztrájkok száma

2019 során összesen 12 – legalább 10 fő részvételével zajló – sztrájkesemény történt, kétszer annyi, mint egy évvel korábban. Mind a sztrájkok számában, mind a kiesett munkaórák tekintetében 1991 óta ez volt a harmadik legmagasabb értékekkel rendelkező év. 2019-ben 8 esetben a bérezéssel kapcsolatos követelésekkel (is) előálltak a dolgozók. A sztrájkesemények zöme az I. negyedévben történt. A megvalósult sztrájkok 7 esetben zárultak a munkavállalók számára pozitív eredménnyel.

^a)Az adatok szakmai becslést is tartalmaznak.

Magas és évközben gyorsuló ütemű volt a bérkiáramlás

2019 során a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 367 800 forint volt a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek körében. Ez az érték 11,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. A bruttó átlagkeresetek az elmúlt tíz évben nominálisan évről évre emelkednek, 2013-tól a fogyasztói árakat meghaladó mértékben.

A dinamikus emelkedéshez több tényező is hozzájárult, többek között:

• a jól képzett munkaerő megtartásáért folytatott verseny,
• a munkavállalói oldal alkupozíciójának erősödésével összefüggő – tárgyalások, illetve munkabeszüntetések során elért – sikeres bérkövetelési akciók,
• célzott kormányzati intézkedések (pl.: a minimálbér és a garantált bérminimum 8,0%-os megemelése, a kormánytisztviselők bérreformja, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek, illetve a Magyar Honvédség béremelése, a közigazgatásban lefolytatott szabadságmegváltás).

Ezeket a hatásokat felerősítették a második félévtől:

• a közfoglalkoztatottak plusz egyhavi juttatása szeptemberben,
• jutalmak és év végi juttatások kifizetése,
• a fegyveres testületek meghatározott munkavállalóinak járó bruttó 500 ezer forintos juttatás.

Júliustól a szociális hozzájárulási adó 19,5-ről 17,5%-ra történő csökkentésével összefüggésben a munkáltatóknál rendelkezésre álló források növekedése is az emelkedés irányába hathatott.

Az átlagkereset növekedési üteméhez 0,8 százalékponttal járult hozzá az elsődleges munkaerőpiacra érvényes minimálbér kevesebb mint 60%-ával díjazott közfoglalkoztatottak létszámának 22%-os csökkenése.

2019-ben a bruttó átlagkeresetek alakulását jelentősen meghatározta a nem rendszeres kereseti elemek növekedése. Jutalom, prémium, illetve egyhavi különjuttatás nélkül számolva 1,0 százalékponttal lassabban, 10,4%-kal növekedtek a keresetek, így a rendszeres bruttó keresetek nagysága 339 300 forintra volt becsülhető. 2019 során egy teljes munkaidős, alkalmazásban álló havi, nem rendszeres keresete átlagosan 28 500 forint volt. Ezen belül a IV. negyedévben – amikor jellemzően magasabb a kifizetett különjuttatások értéke – ez az átlagos érték havi 45 600 forintot tett ki. A nem rendszeres kereseti elemek nagysága 2018 és 2019 között 24%-kal növekedett, ezen belül a IV. negyedévben 35%-kal volt magasabb.

^*A rendszeres és nem rendszeres kereset értéke becslésen alapul.

2019 során a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt) bruttó átlagkereset a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál volt a legmagasabb és 11,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A nonprofit szektorban is ezzel egyező ütemű volt a növekedés, a költségvetésben ettől 3,0 százalékponttal elmaradt a rendszeres bruttó átlagkereset emelkedése. A nem rendszeres kereseti elemeknél a költségvetést jellemezte a legdinamikusabb növekedés. Itt közel 44%-kal – 24 ezer forintra – emelkedett az egy főre jutó átlagos prémium, jutalom összege, összefüggésben a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás nemzetgazdasági ágban kiosztott jutalmakkal. A vállalkozásoknál ennél nagyobb volt az ilyen célra átlagosan kifizetett összeg, és bár itt is jelentős, 18%-os növekedés történt, a növekedés üteme elmaradt mind a költségvetésre, mind a nonprofit szektorra jellemző értéktől.

A bruttó átlagkereset mögött jelentős különbségek vannak

2019-ben a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 381 000 forint volt, 11,6%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. Ez a bérkiáramlás a nemzetgazdasági átlagnál némileg (0,2 százalékponttal) gyorsabb ütemű volt.

A költségvetési szférában a bruttó átlagkereset 339 400 forintot, közfoglalkoztatottak nélkül számítva 373 200 forintot tett ki. A bérek növekedési üteme elmaradt a versenyszférára jellemzőtől, közfoglalkoztatottakkal együtt számolva 10,0, közfoglalkoztatottak nélkül pedig 7,9%-kal emelkedett az átlagkereset.

A foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2019-ben 328 700 forint volt, amely 12,1%-kal meghaladta az egy évvel azelőttit. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva az átlagkereset értéke a nonprofit szférában 9,2%-os keresetnövekedési ütem mellett 347 000 forintot tett ki.

A közfoglalkoztatottak bruttó kereseti átlaga az évközi munkaügyi statisztika által megfigyelt körben 87 400 forintnak felelt meg, ami 6,2%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A nominális növekedést az okozta, hogy a közfoglalkoztatottak meghatározott része kormányrendelet alapján, szeptemberben egyszeri – jogosultanként bruttó 81 530 forint – juttatásban részesült. (A közfoglalkoztatottak évek óta változatlan nagyságú tarifális bérben részesülnek, így ha az említett egyszeri kifizetés hatásától eltekintünk, átlagkeresetükre alapvetően a belső összetételben bekövetkező változások hatottak.)

2019 során a nemzetgazdasági ágak többségében az országos átlag feletti volt a keresetnövekedés üteme. Közfoglalkoztatottak nélkül számítva a legnagyobb arányú, 12,9%-os keresetnövekedés a feldolgozóipart jellemezte. Szintén jelentősen, legalább 12,7%-kal emelkedtek a bruttó átlagkeresetek az építőiparban, a kereskedelemben, a tudományos és műszaki tevékenység és a mezőgazdaság szervezeteinél dolgozó teljes munkaidős alkalmazásban állóknál. E területeken alapvetően az ágazatok növekvő munkaerőgondjait orvosolni szándékozó bérfejlesztések és a minimálbér-emelés állt a gyorsabb bérkiáramlás hátterében. 2019-ben az oktatásban emelkedtek a leglassabban a bérek. Az itt dolgozók bruttó átlagkeresete az elmúlt évi (több alcsoportra kiterjedő) béremelést követően 4,2%-kal nőtt.

A bruttó átlagkereset (közfoglalkoztatottak nélkül számolva) három nemzetgazdasági ágban meghaladta a 600 ezer forintot:

• a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb, 665 400 forinttal,
• az információ és kommunikáció területén átlagosan 623 500 forintot,
• az energiaiparban átlagosan 603 000 forintot kerestek.

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban dolgozóknak volt a legalacsonyabb a bruttó átlagkeresete (239 600 forint). A legmagasabb átlagkeresetű nemzetgazdasági ágban átlagosan 2,8-szer kerestek többet, mint az itt dolgozók.

2019-ben a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknak 20%-kal volt magasabb a havi bruttó átlagkeresete, mint a nőké. A férfiak bruttó átlagkeresete 403 600, a nőké 335 800 forintot tett ki. A férfiak esetén 12,3%-kal, míg a nőknél ettől némileg elmaradó mértékben (10,8%-kal) nőttek a bruttó bérek egy év alatt. A nemek közötti eltérés mögött a foglalkoztatási jellemzők különbségei is meghúzódnak (például életkor, a legmagasabb befejezett iskolai végzettség, illetve a munkatapasztalat hossza, a teljesített munkaóra szerinti összetétel eltérése).

2019-ben a 20 év alattiak kereseti pozíciói voltak a legrosszabbak, míg a 30–39 év közöttieké a legjobbak. Ez utóbbi korcsoportba tartozók bruttó átlagkeresete 401 400 forintot tett ki, nominálisan 12,0%-kal többet, mint 2018 során. A legjobban és a legrosszabbul kereső két korosztály közötti különbség 1,7-szeres volt.

A szellemi foglalkozásúak átlagosan havi 74%-kal kerestek többet, mint a fizikaiak. A fizikai állománycsoportba tartozók bruttó átlagkeresete egy év alatt 13,2%-kal, 270 100 forintra, a szellemieké 9,8%-kal, 471 000 forintra nőtt.

Foglalkozási főcsoportonként – a fegyveresek nélkül – vizsgálva a gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetőknek, törvényhozóknak volt a legnagyobb a bruttó, havi, átlagos bérelőnye. Az ilyen munkakörökben dolgozók átlagosan 3,6-szer annyit, 711 700 forintot kerestek, mint a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásúak (bruttó 195 200 forint). Az előbbi csoport átlagkeresetei egy év alatt 9,1%-kal emelkedtek, az utóbbiakéi 15,4%-kal (összefüggésben az alacsony tarifális bérrel rendelkező közfoglalkoztatottak számának csökkenésével). Ennél gyorsabb (15,8%-os) átlagos bérkiáramlás a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozásúak körében következett be. A fizikai foglalkozásúak közül az ipari, építőipari foglalkozásúak bruttó átlagkeresete (317 400 forint) volt a legmagasabb, de a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők (316 700 forint) is hasonlóan kerestek. Az előbbiek átlagbérei egy év alatt 12,9, utóbbiaké 13,6%-kal nőttek. A szellemi állománycsoporton belül az irodai, ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozásúak bruttó átlagkeresete volt a legalacsonyabb, átlagos bruttó keresetük 12,9%-kal, 324 300 forintra emelkedett.

2019-ben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók közül a legtöbbet a fővárosi székhellyel rendelkező szervezeteknél dolgozók, a legkevesebbet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetek alkalmazottai kerestek (460 000, illetve 252 300 forintot). Budapest kereseti előnye – ami az alkalmazottak gazdasági ágankénti összetételével és a szellemi dolgozók magas arányával is összefügg – a többi területhez képest is kiemelkedő. A fővároson kívül Győr-Moson-Sopron megyében (389 100 forint) haladta meg a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a nemzetgazdasági átlagot, Fejér megyében (367 600 forint) pedig majdnem elérte azt. Átlagkereset szempontjából a három legkedvezőtlenebb helyzetű terület a már említett Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mellett Békés (268 800 forint) és Nógrád (274 900 forint) megye volt. A rangsor végén található megyékben többnyire magas a közfoglalkoztatottak aránya. Mivel e csoport alacsony tarifális bérezésben részesül, így részarányuk kihat az érintett terület bérpozíciójára. A bruttó átlagkereset értéke egy év alatt 12% felett emelkedett Győr-Moson-Sopron, Fejér, Baranya és Bács-Kiskun megyében, miközben a béremelkedés mértéke Nógrád, Vas és Csongrád-Csanád megyében 10% alatti volt.  

11,4%-kal emelkedett a nettó, 7,7%-kal pedig a reálkereset

2019-ben alapvetően nem változott a béreket terhelő személyi jövedelemadó és a munkavállalókat terhelő egyéb levonások mértéke. Az év során a kedvezmények nélkül számított nettó kereset a bruttóval azonos ütemben, 11,4%-kal, 244 600 forintra nőtt 2018-hoz képest. A fogyasztói árak 3,4%-os emelkedése mellett a keresetek reálértéke nemzetgazdasági szinten 7,7%-kal nőtt.

Az alkalmazásban állók különböző jogcímeken adó- és járulékkedvezményekre lehetnek jogosultak. Ilyen kedvezmények például a családi adókedvezmény, az első házasok kedvezménye vagy egyes, meghatározott betegségekben szenvedő munkavállalóknak járó személyi kedvezmény. Emellett a jogszabályok által meghatározott esetekben a munkavállaló mentesül a közterhek előírt része alól, ilyen például a saját jogú nyugdíjas munkavállalók munkaviszonyára érvényes járulékfizetési mentesség is 2019-től.

2019 során az előzetes adatok szerint a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 252 100 forintot tett ki, nominálisan 11,5%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az emelkedésben az igénybevevők összetételének változása mellett az játszott szerepet, hogy 2019-ben tovább növekedett a két gyermeket nevelők családi adókedvezménye, illetve az adókedvezmények igénybevételére jogosító betegségek köre is bővült.

Az egyéb munkajövedelem aránya csökkent

2019-ben a bruttó havi munkajövedelem átlagosan 383 400 forint volt. Ebből a kereseten felüli rész 15 500 forintnak felelt meg. Így az egyéb munkajövedelem (például a cafeteria) aránya 4,1%-ot tett ki. A munkajövedelemnek az előző évhez viszonyított növekedési üteme (10,6%) 0,8 százalékponttal elmaradt a bruttó keresetek növekedési ütemétől, így az egyéb munkajövedelem részaránya csökkent. (2018-ban a mutató értéke 4,8% volt.) Az arányszám évközben annak ellenére nem változott, hogy a második félévtől a béren kívüli juttatások (meghatározott értékhatárig), illetve az ún. egyes meghatározott juttatások közterhe a szociális hozzájárulási adó év közbeni csökkentése miatt szintén mérséklődött.

Az egyéb munkajövedelem egy főre jutó nagysága szerint az ágazati különbségek jelentősek. Az energiaiparban dolgozók egyéb munkajövedelmének értéke havi átlagban megközelítette a 36 ezer forintot, ezzel szemben az építőiparban 5 ezer forintot tett ki. A legmagasabb és a legalacsonyabb érték között mintegy 7-szeres volt a különbség.

Csaknem minden nemzetgazdasági ágban megfigyelhető volt az egyéb munkajövedelem arányának csökkenése és a munkajövedelmekre fordított kiadásoknak a bruttó kereseteknél lassúbb ütemű emelkedése, mivel jelentősen leszűkült a kedvező adózású vagy adómentesen adható béren kívüli juttatások köre. Mindössze az energiaipar és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágakban nem csökkent lényegesen egy év alatt az egyéb munkajövedelem aránya, a többi nemzetgazdasági ágat 0,4 és 1,5 százalékpont közötti csökkenés jellemezte.

Nőtt a nem teljes munkaidőben alkalmazásban állók keresete is

A nem teljes munkaidőben, de havi átlagban legalább 60 munkaórában alkalmazásban állók – az előzetes adatok alapján – 2019 során átlagosan bruttó 161 900 forintot kerestek, 11,2%-kal többet, mint egy évvel korábban. A havi 60 óránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 10,8%-kal, 58 706 forintra nőtt. A teljesített munkaórákra jutó bruttó órabér a teljes munkaidőben alkalmazásban állók esetén 2470 forint volt. A fizikaiak bruttó óradíja megközelítette az 1800, a szellemieké a 3200 forintot. A nem teljes munkaidősök bruttó órabére némileg meghaladta a teljes munkaidős fizikaiakét, a 60 óránál rövidebb munkaszerződéssel rendelkezőké pedig elmaradt attól.

^*A legalább 5 fős vállalkozások, valamennyi költségvetési intézmény és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek körében.

További adatok, információk:

Összefoglaló táblák (STADAT)

Módszertan (foglalkoztatás, munkanélküliség)

Módszertan (nyilvántartott álláskeresők módszertana)

Módszertan (intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszer módszertana)

Adminisztratív munkanélküliségi adatok módszertana

Jelmagyarázat = Adatvédelmi korlátok miatt nem közölhető adat.

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba!
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu