Tovább emelkedett a foglalkoztatottak létszáma
A munkaerő-felmérés adatai szerint 2019 III. negyedévében a foglalkoztatottak létszáma a 15–74 éves népességen belül 4 millió 521 ezer fő volt, ami az előző év azonos időszakához képest 1,0, az előző negyedévhez képest 0,2%-kal növekedett. A foglalkoztatás az előző éveket jellemzőnél ugyan kisebb ütemben, de továbbra is bővült, és így az év első három negyedévében átlagosan 44 ezer fővel dolgoztak többen, mint egy évvel korábban.
A belföldi munkaerőpiac egyes szegmenseiben bekövetkezett változások 2019 I–III. negyedévében is az utóbbi évek trendjeit követték, a hazai elsődleges munkaerőpiacon megjelenők száma tovább nőtt, a közfoglalkoztatásban résztvevők száma pedig tovább csökkent, aminek eredményeként a belföldi munkaerőpiacon 32 ezer fővel dolgoztak többen az egy évvel korábbinál. A munkavégzés helyéül külföldi telephelyet megjelölők 115 ezer fős létszáma 12 ezer fővel haladta meg az előző év azonos időszakában mért értéket.
2019 I–III. negyedévében a 15–64 éves népesség foglalkoztatási rátája 70,0% volt, 0,9 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A növekedés forrását az emelkedő nyugdíjkorhatár miatt munkaerőpiacon maradó többletkorosztály adta, különösen a 60 év felettiek, miközben a 15–24 éves fiatalok foglalkoztatottsága némileg csökkent. A potenciális munkaerő-tartalék korábbi években tapasztalt jelentős mértékű csökkenése egyre lassul, és 2019 I–III. negyedévében 270 ezer fő körül stabilizálódott azoknak a száma, akiknek a foglalkoztatásba integrálásával lehet számolni, illetve további közel 30 ezer részmunkaidőben dolgozó személy magasabb óraszámban is rendelkezésre tudna állni.
2019 I–III. negyedévében mindkét nem foglalkoztatottsága tovább nőtt. A férfiak körében, ahol a foglalkoztatási mutatók egyébként is kedvezőbbek, jelentősebb javulás volt tapasztalható, ennek következtében a két nem foglalkoztatási szintjében meglévő különbségek tovább nőttek. A nők – férfiakénál lényegesen alacsonyabb – foglalkoztatási rátáját elsősorban az magyarázza, hogy a gyermekgondozáshoz és családhoz köthető otthoni feladatok ellátása hagyományosan rájuk hárul, emiatt főleg ők kerülnek ki átmenetileg a foglalkoztatásból. Ezen túlmenően nagy arányban élnek a 40 év munkaviszony után igénybe vehető nyugdíjkedvezménnyel, és hagynak fel jövedelemszerző tevékenységükkel. A rátakülönbség kicsúcsosodása a 30–35 évesek, valamint a 60 év körüliek körében jelentkezik.
A 20–64 éves népesség 75,2%-os foglalkoztatási rátája elérte az Európa 2020 stratégiában meghatározott 75%-os foglalkoztatási célt. A férfiak 83,0%-os foglalkoztatási rátája ebben a korosztályban is jelentősen meghaladta a nőkét, akiknek 67,5%-a volt foglalkoztatott 2019 I–III. negyedévében.
A foglalkoztatás szintje a 15–64 évesek körében a legtöbb régióban alig
változott, 2019. I–III. negyedévben Budapestet
és Nyugat-Dunántúlt jellemezte a legkedvezőbb foglalkoztatási helyzet, 73,8,
illetve 73,7%-os foglalkoztatási rátával.
Jóllehet a mutató értéke Dél-Dunántúlon jelentősen, 1,2 százalékponttal
növekedett, a régió 65,6%-os rátájával továbbra
is a legkedvezőtlenebb helyzetűnek számít. Hasonlóan alacsony a foglalkoztatás
szintje Észak-Magyarországon (65,8%).
A főváros és környékének munkaerő-felszívó hatása továbbra is jelentős.
Budapesten egy év alatt közel 11 ezer fővel,
845 ezerre, míg Pest régióban közel 19 ezer fővel, 611 ezerre nőtt a
foglalkoztatottak száma.
A területi különbségek csak kismértékben enyhültek, a legkedvezőbb és
legkedvezőtlenebb helyzetű régiók rátái közötti
különbség továbbra is jelentős, 8,2 százalékpont. Mélyebb területi szinten még
markánsabb eltérések tapasztalhatóak,
Győr-Moson-Sopron megye (74,2%) és Somogy megye (62,8%) foglalkoztatási rátája
között 11,3 százalékpont a különbség.
A 15–64 évesekre számított 70,0%-os hazai foglalkoztatási ráta 2019 II.
negyedévében 0,7 százalékponttal meghaladta az
uniós országok átlagát. A magyar férfiak foglalkoztatási mutatója kedvezőbben
alakult az EU-28-ra számított átlagnál,
2,7 százalékponttal magasabb volt, miközben a magyar nőket jellemző érték 1,2
százalékponttal elmaradt az uniós átlagtól.
A fiatalok, illetve az idősödő népesség foglalkoztatottsága tekintetében
továbbra is jelentős (7,3, illetve 3,8 százalékpont)
az elmaradásunk, a fiatalok esetében ez a lemaradás tartós és egyre nagyobb.
Ezzel szemben a 25–54 évesek – az ún.
legjobb munkavállalási korúak – 84,6%-a minősült foglalkoztatottnak 2019. II.
negyedévben Magyarországon, amivel a
tagországok rangsorában a középmezőnyhöz tartoztunk. Ezen belül a férfiak
90,8%-os foglalkoztatási rátájukkal – Csehország,
Málta és Szlovénia után – a rangsorban a negyedik helyet foglalták el, miközben
a nők a középmezőnyhöz tartoztak (78,3%).
Magyarországon a relatíve magas foglalkoztatás az unió egyik legalacsonyabb
munkanélküliségével párosult:
2019. II. negyedévben csak Csehországban, Németországban és Lengyelországban
volt alacsonyabb a munkanélküliségi
ráta a magyarországinál (3,3%). A fiatalok munkanélkülisége azonban
Magyarországon is problémát jelent:
a 15–24 évesek munkanélküliségi rátája 10,8%, ez ugyan 3,3 százalékponttal
alacsonyabb az uniós átlagnál,
de a tagországok rangsorában a középmezőnyhöz tartozunk.
a)2019. II. negyedév a 2018. II. negyedévhez képest,
százalékpont.
Az évközi intézményi munkaügy-statisztikai rendszer 2019 I–III. negyedévére
vonatkozó adatai alapján a legalább öt főt foglalkoztató
vállalkozások, költségvetési intézmények és foglalkoztatás szempontjából
jelentős nonprofit szervezeteknél átlagosan 3 millió 185 ezren
álltak alkalmazásban, 0,6%-kal többen, mint az előző év azonos
időszakában. A létszámnövekedés közfoglalkoztatottak nélkül számolva
1,6%-os volt.
A növekedés üteme az év elejéhez képest lassult. (A vizsgált időszak utolsó
három hónapjában – júliusban, augusztusban és szeptemberben –
a létszám lényegében az előző évi szintnek felelt meg.)
Dél-Dunántúlon és Pest régióban javult a legnagyobb
mértékben a foglalkoztatási ráta
A foglalkoztatottak létszámának alakulása
Megnevezés
Foglalkoztatottak száma
Foglalkoztatottak
számának változása
2010.
2018.
2019.
2019–2010.
2019–2018.
I–III. negyedév
Összesen
3 726,3
4 465,5
4 509,6
783,4
44,1
Férfi
1 986,8
2 442,8
2 477,1
490,3
34,4
Nő
1 739,5
2 022,8
2 032,5
293,1
9,8
Budapest
713,6
834,2
845,0
131,4
10,8
Pest
477,3
592,3
611,1
133,9
18,8
Közép-Dunántúl
425,8
499,9
506,4
80,6
6,6
Nyugat-Dunántúl
398,9
483,1
487,2
88,3
4,1
Dél-Dunántúl
338,1
373,3
375,2
37,1
1,9
Észak-Magyarország
393,2
485,2
480,4
87,2
–4,9
Észak-Alföld
499,8
638,9
642,0
142,2
3,2
Dél-Alföld
479,5
558,6
562,3
82,8
3,7
Alkalmazott
3 265,8
3 999,1
4 029,2
763,4
30,1
Társas vállalkozás, szövetkezet tagja
141,6
150,4
160,9
19,3
10,5
Vállalkozó, önálló
306,3
305,7
311,0
4,7
5,3
Segítő családtag
12,5
10,3
8,5
–4,0
–1,8
Belföldi telephelyen dolgozik
3 676,8
4 362,8
4 394,8
718,0
32,1
ebből: közfoglalkoztatottnak tekinti magát
73,7
154,0
112,5
38,9
–41,5
Külföldi telephelyen dolgozik
49,5
102,7
114,8
65,3
12,1
Uniós átlag feletti a férfiak foglalkoztatottsága, a nőké elmarad az átlagtól
A foglalkoztatási és munkanélküliségi ráta az Európai Unió tagországaiban, 2019. II. negyedév
Ország
Foglalkoztatási ráta
Munkanélküliségi
ráta, %b)
15–24
25–54
15–64 éves
évesek
férfiak
nők
együtt
%
változása)
Ausztria
49,8
85,6
78,0
68,8
73,4
0,4
4,5
Belgium
25,7
81,4
69,2
61,9
65,6
1,9
5,3
Bulgária
21,2
83,1
74,0
67,3
70,7
2,8
4,2
Ciprus
32,9
83,3
76,1
66,6
71,2
1,8
6,5
Csehország
27,4
87,4
82,0
67,8
75,0
0,3
1,9
Dánia
55,1
82,4
77,8
72,2
75,0
–0,7
4,7
Egyesült Királyság
49,7
84,7
78,8
71,1
75,0
0,5
3,7
Észtország
39,8
83,9
78,2
71,3
74,8
0,0
5,1
Finnország
49,3
83,2
75,0
72,4
73,7
0,7
7,7
Franciaország
29,8
81,1
68,9
62,7
65,7
0,2
8,1
Görögország
14,9
71,6
66,4
48,0
57,1
1,8
16,9
Hollandia
65,6
85,2
82,2
74,0
78,1
1,1
3,3
Horvátország
27,0
77,6
67,8
55,8
61,8
0,7
6,1
Írország
40,2
79,8
74,6
63,7
69,1
0,6
5,4
Lengyelország
31,3
83,2
75,0
61,4
68,2
0,5
3,2
Lettország
28,2
83,5
73,1
70,9
72,0
0,3
6,4
Litvánia
32,1
85,0
74,0
72,1
73,0
0,9
6,2
Luxemburg
29,4
85,0
72,6
63,9
68,3
2,1
5,3
Magyarország
28,2
84,6
77,1
63,0
70,0
0,7
3,3
Málta
47,3
85,8
80,7
64,6
73,1
1,9
3,4
Németország
47,8
85,3
80,4
72,4
76,5
1,1
3,1
Olaszország
18,6
70,8
68,2
50,7
59,4
0,3
9,8
Portugália
27,1
85,3
73,1
67,9
70,4
0,6
6,3
Románia
25,6
82,2
75,1
57,5
66,4
0,9
3,8
Spanyolország
22,0
76,0
68,8
58,1
63,5
1,0
14,0
Svédország
43,6
87,1
78,8
76,3
77,6
–0,2
7,0
Szlovákia
24,7
81,5
74,1
61,9
68,1
1,0
5,7
Szlovénia
33,8
89,0
75,8
68,9
72,5
1,4
4,2
EU-28
35,5
81,2
74,4
64,2
69,3
0,7
6,2
b)A 15–74 évesekre számolva.
Forrás: Eurostat (2019. november 13-ai állapot).
Lassuló ütemben nőtt az alkalmazásban állók száma
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók létszáma 0,6, a nem teljes munkaidőben alkalmazásban állók létszáma 0,4%-kal emelkedett egy év alatt. Az előbbieké 2 millió 852 ezerre, az utóbbiaké 332 ezerre nőtt (a közfoglalkoztatottakkal együtt számolva). Az alkalmazásban állókon belül a külföldi állampolgárságúak száma jelentősen, 31%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. 2019 első kilenc hónapjában 51 ezer főt tett ki a létszámuk. A legtöbb külföldi alkalmazásban álló Ukrajnából érkezett (15 ezer fő).
Közfoglalkoztatottként 2019 I–III. negyedévében átlagosan 102 ezren dolgoztak. A közmunkát végzők éven belüli havi létszáma az év első két hónapjában meghaladta a 110 ezer főt, majd a márciusi csökkenés után áprilistól 98–102 ezer fő körül stabilizálódott. Sokan léptek ki a közfoglalkoztatásból, 2019 I–III. negyedévében 23%-kal kisebb létszámmal dolgoztak, mint egy évvel korábban.
Nemcsak a közfoglalkoztatottak száma, hanem az alkalmazásban állókhoz viszonyított aránya is mérséklődött egy év alatt. 2019 I–III. negyedévében az összes alkalmazásban álló 3,2%-a dolgozott közfoglalkoztatottként, az előző év azonos időszakában ez az arányszám 1,0 százalékponttal magasabb volt. A közfoglalkoztatottak 87%-a – összesen 89 ezer fő – a költségvetési intézményeknél állt alkalmazásban, 9%-uk a foglalkoztatás szempontjából jelentősebb nonprofit szervezeteknél dolgozott, fennmaradó részüket a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások alkalmazták.
Magas, de mérséklődik a pótlólagos munkaerő-kereslet
Jelenleg a magyar munkaerőpiacot még mindig magas munkaerő-kereslet jellemzi, de az igények már elmaradnak az egy évvel korábbitól. 2019 III. negyedévében a munkáltatók1 jelzése szerint az üres vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyek száma – amelyek betöltésére aktív lépéseket tesz a munkáltató – meghaladta a 78 ezret. Egy évvel korábban – amikor a munkaerőhiány ily módon kalkulált nagysága tetőzött – a gazdaságnak közel 88 ezer munkavállalóra lett volna pótlólagosan szüksége.
2019 III. negyedévében az üres állások 68%-át jelentették a vállalkozások, ebben a körben 53 ezer főt tudtak volna még alkalmazni. A szektorok közül a költségvetésben további 21 ezer, a nonprofit szervezeteknél pedig 4 ezer munkavállalóra lett volna szükség. Egy évvel korábban a versenyszféra létszámigénye nemcsak számában, de az összes jelzésen belüli arányában is magasabb volt. (Akkor a pótlólagos szükséglet 72%-a jelentkezett a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál.)
Az üres álláshelyek aránya 2019 III. negyedévében 2,4% volt, kevesebb, mint egy éve. Ezen belül a versenyszférában 2,3, a költségvetésben 3,0%-ot tett ki az arányszám. Az előbbi szektorban egy év alatt csökkent, az utóbbiban enyhén növekedett az a mutató értéke. (2018 III. negyedévében mindkét szférában közel azonos mértékű, 2,8–2,9%-os volt az üres álláshelyek összes álláshelyhez2 viszonyított aránya.)
A nemzetgazdasági ágak közül magas humánerőforrás-hiány jellemezte:
- a humán egészségügyi, szociális ellátást (4,2%),
- az információ, kommunikációt (3,3%),
- az adminisztratív szolgáltatást (3,1%)3,
- a feldolgozóipart (2,7%),
- és a szállítás és raktározást (2,7%).
A nemzetgazdasági átlagnál magasabb volt az üres álláshelyek aránya még az építőiparban (2,6%) és a közigazgatás területén (2,5%) is. Az összes álláshely számához viszonyítva a legkisebb arányú kielégítetlen létszámigény a mezőgazdaságban jelentkezett (1,1%), de a művészet és szabadidő nemzetgazdasági ágban is alacsony (1,3%-os) volt a mutató értéke.
A legfrissebb nemzetközi adatok szerint az Európai Unióban 2019 II. negyedévében száz álláshelyre 2,3 betöltésre váró jutott, ami az előző év azonos időszakinál egytizeddel magasabb érték. Az üres álláshelyek aránya továbbra is Csehországban volt a legmagasabb, ahol 100-ból 6,2 betöltetlen, míg a másik póluson Görögország található, 0,7 üres álláshellyel. Hazánkban a 2019. II. negyedévre vonatkozó 2,5%-os üresálláshely-arány némileg meghaladta az uniós átlagot.
Az uniós előíráson alapuló statisztika mellett, de attól eltérő módszertan szerint méri a munkaerő-kereslet alakulását a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ). A munkáltatóktól beérkező munkaerőigények alapján a vizsgált időszak utolsó hónapjában, 2019 szeptemberében összesen 35 ezer üres álláshelyet jelentettek be. Az itt regisztrált igények – mivel a munkáltatók alapvetően a támogatott formában betölteni kívánt állások bejelentésében érdekeltek – valamivel több mint fele támogatott igény volt. Az új munkaerőigények 35%-a Borsod-Abaúj-Zemplén megyére, Budapestre és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyére koncentrálódott. 2019 szeptemberében a regisztrált üres állások száma 111 ezer volt, amelyből 33 ezret még a hónap folyamán sikerült betölteni, így a zárónapon 78 ezer maradt betöltetlen, hozzávetőlegesen ugyanannyi, mint az évközi intézményi munkaügy-statisztikai rendszer adatai alapján. Mindhárom, NFSZ által jelentett érték elmaradt az egy évvel korábbitól, közülük a zárónapi létszám 9,9%-kal csökkent.
Tovább csökkent az álláskereséssel töltött idő
2019 I–III. negyedévében az ENSZ szakosított munkaügyi szervezete, az ILO4 által kialakított definíciónak megfelelő munkanélküliek5 átlagos száma 161 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 3,5%-ra mérséklődött. A létszám 13 ezerrel volt alacsonyabb, mint az egy évvel korábbi, miközben a ráta 0,3 százalékponttal mérséklődött. A javulás egyértelműen a nők munkanélküliségének csökkenése miatt következett be, a férfiak mutatója lényegében nem változott. A nők rátájának 0,6 százalékpontos csökkenésével a két nem rátája közel azonos szintűvé vált, 3,4, illetve 3,5% volt. Az ifjúsági munkanélküliségi ráta 0,9 százalékponttal, 11,1%-ra nőtt 2018 I–III. negyedévéhez képest, amit a 15–24 éves férfiak foglalkoztatásában bekövetkezett jelentős romlás okozott (a munkanélküliségi rátájuk 2,4 százalékponttal növekedett), miközben a fiatal nők munkanélkülisége javult (a rátájuk 1,2 százalékponttal csökkent).
Az elmúlt egy évben csökkent az álláskereséssel töltött hónapok száma. 2019 I–III. negyedévében 13,6 hónap volt a munkanélküliség átlagos időtartama, ami 2,5 hónapos javulást jelent 2018 ugyanezen időszakához képest, amikor is átlagosan 16,1 hónap alatt talált állást magának az, aki el akart helyezkedni.
A javuló munkaerőpiaci környezet hatásaként a munkakeresés idejének csökkenésével párhuzamosan azoknak a munkanélkülieknek a száma is csökkent, akik 12 hónapja vagy régebben keresnek munkát. A tartósan, azaz legalább egy éve állást keresők aránya 35,8%-ra csökkent. Ugyanakkor kevésbé csökkent és még mindig magas (19%) azoknak az aránya, akik legalább két éve keresnek munkát.
Észak-Alföldön a legmagasabb a munkanélküliségi ráta
2019. I–III. negyedévben a munkanélküliségi ráta a 15–74 évesek körében Nyugat- és Közép-Dunántúlon volt a legalacsonyabb, 1,8, illetve 2,0%. Az elmúlt év azonos időszakához képest ugyan nem nőtt a munkanélküliség Észak-Alföldön, de a munkanélküliségi ráta továbbra is itt a legmagasabb, 6,5%. A régiók többségében a munkanélküliségi ráta stagnált, vagy kismértékben csökkent, jelentős változást Dél-Dunántúlon tapasztaltunk, ahol a ráta értéke 1,1 százalékponttal, 4,6%-ra csökkent, de ezen belül Baranya megyében továbbra is magas, 6,2% volt.
A területi különbségek a munkaerőpiaci helyzet általános javulása mellett is változatlanul jelentősek maradtak. Miközben a munkanélküliségi ráta 2019 I–III. negyedévében Veszprém megyében 1,0, Győr-Moson-Sopron megyében 1,1% volt, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét 8,3%-os munkanélküliségi ráta jellemezte.
Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál 2019 I–III. negyedévében átlagosan 255 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, 1,5%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. A közfoglalkoztatás ciklikusságának mérséklődésével a márciusi csúcs után, április óta a nyilvántartott álláskeresők száma folyamatosan csökken. A vizsgált időszakban a regisztrált álláskeresők 54,8%-a részesült valamilyen pénzbeli ellátásban, az ellátottak fele az évek óta változatlan összegű (havi 22 800 forint) szociális ellátást kapta, és körülbelül ugyanennyien álláskeresési járadékra voltak jogosultak.
Nyilvántartott álláskeresők
| Időszak | Nyilvántartott álláskeresők |
Ebből: | |||
|---|---|---|---|---|---|
| pályakezdő | álláskeresési járadékra, segélyre jogosult |
szociális ellátásban részesülő |
ellátásban nem részesül |
||
| 2018. I–III. negyedév, ezer fő | 259,3 | 25,4 | 63,7 | 77,4 | 118,2 |
| 2019. I–III. negyedév, ezer fő | 255,3 | 23,1 | 69,3 | 70,5 | 115,5 |
| Változás 2018. I–III. negyedévhez képest, % |
–1,5 | –8,7 | 8,7 | –8,9 | –2,3 |
Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regisztere (http://nfsz.munka.hu/).
A korábbi évekhez képest jelentősen csökkent azok száma is, akik szubjektív megítélésük, önbesorolásuk alapján munkanélküliek voltak. 2019 I–III. negyedévében átlagosan 287,8 ezren sorolták be magukat ebbe a kategóriába.
A munkavállalási korú inaktívak közel kétharmada nő
2019 I–III. negyedévében tovább csökkent a munkavállalási korúnak tekintett (15–64 éves) inaktívak száma. A tanulók létszámában bekövetkezett változások főként demográfiai okokra vezethetők vissza, de a kedvező reálfolyamatok is hatással voltak rájuk. A helyenként jelentős humánerőforrás-hiánnyal küzdő gazdaság ugyanis már a drágább munkaerő alkalmazását is igényli, ami az elsősorban a felsőfokú oktatásban részt vevő diákok számára is vonzóvá teszi a tanulmányok melletti munkavégzést.
A nyugdíjasok, járadékosok létszámának jelentős csökkenése elsősorban a nyugdíjkorhatár 2021-ig tartó folyamatos emelésének a következménye, de szerepet játszik benne a nyugdíjasok foglalkoztatása esetén 2019 elejétől igénybe vehető kedvezmény is.
A 15–64 éves inaktívak létszáma munkaerőpiaci távollétük oka szerint
| Megnevezés | 2019. I–III. negyedév | Változás 2018 I–III. negyedévéhez képest, % |
||||
|---|---|---|---|---|---|---|
| férfi | nő | együtt | férfi | nő | együtt | |
| ezer fő | ||||||
| Nyugdíjas, járadékos | 202,8 | 366,9 | 569,6 | –13,6 | –4,0 | –7,6 |
| Gyermekgondozási ellátásban részesülő | 1,5 | 222,4 | 223,9 | 24,0 | –4,5 | –4,3 |
| Álláskeresési ellátásban részesülő | 18,6 | 25,3 | 43,8 | 22,6 | 10,7 | 15,5 |
| Tanuló | 308,1 | 312,5 | 620,6 | –3,0 | –0,5 | –1,7 |
| Ápolási díjban, árvaellátásban részesülő | 10,0 | 30,8 | 40,7 | –7,5 | 10,9 | 5,8 |
| Egyéb inaktív | 89,4 | 149,0 | 238,4 | 3,6 | 0,5 | 1,6 |
| 15–64 éves inaktívak összesen | 630,3 | 1 106,8 | 1 737,1 | –5,3 | –1,9 | –3,1 |
300 ezer fős a munkaerő-tartalék
A munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső, vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak együtt jelentik az ún. potenciális munkaerő-tartalékot. Ebbe a kategóriába 2019 I–III. negyedévében 302 ezren tartoztak, ami egyéves időtávban 17 ezer fős csökkenést jelentett, és jelentősen elmaradt a korábbi években mértektől. A munkaerő-tartalék csökkenése egyre lassul, 2019 első három negyedévében 300 ezer fő körüli létszámmal stagnált.
A munkaerőpiac potenciális forrásaként megjelenők több mint egyharmada legfeljebb alapfokú végzettséggel rendelkezik, további 28%-a szakmunkás végzettségű, 25%-a érettségizett és csupán 11%-uknak van diplomája. A tartalék területi eloszlása továbbra is igen egyenetlen, Észak-Alföldről 24,3, Észak-Magyarországról 17,9%-uk került ki, míg a kedvezőbb munkaerőpiaci helyzetű régiókból, Közép-, illetve Nyugat-Dunántúlról csupán 6,8, illetve 5,8%-uk.
A potenciális munkaerő-tartalék csoportjai a munkaerőpiachoz való kötődés szerint, 2019. I–III. negyedév
10,8%-kal növekedett a bruttó átlagkereset
2019 I–III. negyedévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 359 900 forint volt a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek körében. Ez az érték 10,8%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az első negyedévi, 11,0%-os emelkedést követően a II. negyedévben némileg (10,3%-ra) lassult a bérkiáramlás, majd a III. negyedévben még az I. negyedévinél is gyorsabb, 11,4%-os volt az átlagos növekedés. A dinamikus emelkedéshez többek között a minimálbér és a garantált bérminimum 8,0%-os megemelése, a munkavállalók sikeres bérkövetelési akciói, a kormánytisztviselők bérreformja, a jól képzett munkaerő megtartásáért folytatott versenyhelyzet, a prémium- és jutalomkifizetések, valamint a közfoglalkoztatottak létszámának csökkenése járultak hozzá.
A bruttó átlagkereset mögött jelentős különbségek vannak
2019 I–III. negyedévében a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 373 600 forint volt, 11,4%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. Ez a bérkiáramlás a nemzetgazdasági átlagnál 0,6 százalékponttal gyorsabb ütemű volt.
A költségvetési szférában a bruttó átlagkereset 330 500 forintot, közfoglalkoztatottak nélkül számítva 363 100 forintot tett ki. A bérek növekedési üteme lényegesen elmaradt a versenyszférára jellemzőtől: közfoglalkoztatottakkal együtt számolva 8,5, közfoglalkoztatottak nélkül pedig 6,1%-kal emelkedett az átlagkereset.
A foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a vizsgált időszakban 318 000 forint volt, amely 11,5%-kal meghaladta az egy évvel ezelőttit. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva az átlagkereset értéke a nonprofit szférában 8,4%-os keresetnövekedési ütem mellett 336 000 forint volt.
A közfoglalkoztatottak bruttó kereseti átlaga az évközi munkaügyi statisztika által megfigyelt körben 89 200 forintnak felelt meg, ami 8,2%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A növekedést az okozta, hogy a közfoglalkoztatottak meghatározott része kormányrendelet alapján szeptemberben egyszeri – jogosultanként bruttó 81 530 forint – juttatásban részesült, ennek megfelelően a szeptemberi átlagkereset nagysága a keresetstatisztika vonatkozási körébe tartozó közfoglalkoztatottak esetén 148 300 forint volt.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete nemzetgazdasági áganként,
2019. I–III. negyedév
| Nemzetgazdasági ág | Bruttó átlagkereset | Bruttó átlagkereset indexe | ||
|---|---|---|---|---|
| közfoglalkoz- tatottakkal együtt |
közfoglalkoz- tatottak nélkül |
közfoglalkoz- tatottakkal együtt |
közfoglalkoz- tatottak nélkül |
|
| forint/fő/hó | előző év azonos időszaka=100,0% |
|||
| Mezőgazdaság | 282 809 | 288 515 | 113,6 | 112,0 |
| Bányászat | 415 142 | 415 142 | 111,6 | 111,6 |
| Feldolgozóipar | 382 978 | 382 996 | 112,6 | 112,6 |
| Energiaipar | 595 862 | 596 280 | 110,1 | 110,0 |
| Ipar (víz- és hulladékgazdálkodás nélkül) | 390 350 | 390 376 | 112,4 | 112,4 |
| Víz- és hulladékgazdálkodás | 330 081 | 335 108 | 111,5 | 110,7 |
| Ipar összesen | 386 907 | 387 279 | 112,4 | 112,3 |
| Építőipar | 279 407 | 281 667 | 112,8 | 112,5 |
| Kereskedelem | 337 323 | 337 330 | 112,6 | 112,5 |
| Szállítás és raktározás | 336 071 | 337 309 | 109,1 | 108,9 |
| Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás | 236 530 | 236 660 | 111,4 | 111,4 |
| Információ és kommunikáció | 618 004 | 618 004 | 110,6 | 110,6 |
| Pénzügyi szolgáltatás | 657 097 | 657 158 | 107,8 | 107,8 |
| Ingatlanügyletek | 304 451 | 309 327 | 107,1 | 106,4 |
| Tudományos és műszaki tevékenység | 497 669 | 498 617 | 112,3 | 112,2 |
| Adminisztratív szolgáltatás | 302 149 | 304 587 | 111,5 | 111,2 |
| Közigazgatás | 426 378 | 438 534 | 109,8 | 108,6 |
| Oktatás | 329 171 | 329 978 | 103,6 | 103,5 |
| Humán egészségügyi, szociális ellátás | 242 755 | 308 224 | 112,1 | 106,8 |
| Művészet és szabadidő | 350 981 | 355 799 | 110,9 | 109,1 |
| Egyéb szolgáltatás | 299 097 | 304 496 | 116,5 | 110,3 |
| Nemzetgazdaság összesen | 359 885 | 369 909 | 110,8 | 109,9 |
A nemzetgazdasági ágak többségében átlag feletti volt a keresetnövekedés üteme. Közfoglalkoztatottak nélkül számítva a legnagyobb arányú, 12,6%-os keresetnövekedés a feldolgozóipart jellemezte. Szintén jelentősen, 12,5%-kal emelkedtek a bruttó átlagkeresetek az építőiparban és a kereskedelemben. 12% és afeletti volt a bérkiáramlás a tudományos és műszaki tevékenység és a mezőgazdaság szervezeteinél. E területeken alapvetően az ágazatok növekvő munkaerőgondjait orvosolni szándékozó bérfejlesztések és a minimálbér-emelés állhatott a gyorsabb bérkiáramlás hátterében. 2019 első kilenc hónapjának átlagában az oktatásban emelkedtek a leglassabban a bérek. Az itt dolgozók bruttó átlagkeresete az elmúlt évi (több alcsoportra kiterjedő) béremelést követően 2019 I–III. negyedévében 3,5%-kal nőtt.
A bruttó átlagkereset (a közfoglalkoztatottak adatait is figyelembe véve) három nemzetgazdasági ágban haladta meg a félmillió forintot:
- a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb 657 100 forinttal,
- az információ és kommunikáció területén átlagosan 618 000 forintot,
- az energiaiparban átlagosan 595 900 forintot kerestek.
2019 I–III. negyedévében a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknak 20%-kal volt magasabb a havi bruttó átlagkeresete, mint a nőké. A férfiak bruttó átlagkeresete 393 600, a nőké 327 700 forintot tett ki. A férfiak esetén 11,5%-kal, míg a nőknél ettől némileg elmaradó mértékben (10,0%-kal) nőttek a bruttó bérek egy év alatt. A nemek közötti eltérés mögött a foglalkoztatási jellemzők különbségei is meghúzódnak (például életkor, a legmagasabb befejezett iskolai végzettség, illetve a munkatapasztalat hossza szerinti összetétel eltérése).
A 20 év alattiak kereseti pozíciói a legrosszabbak, míg a 30–39 év közöttieké a legjobbak, ha 10 éves korcsoportonként vizsgáljuk az alkalmazásban állók béreit. Ez utóbbi korcsoportba tartozók bruttó átlagkeresete 391 100 forint volt, nominálisan 11,1%-kal nőtt.
A szellemi foglalkozásúak átlagosan havi 74%-kal kerestek többet, mint a fizikaiak. A fizikai állománycsoportba tartozók bruttó átlagkeresete egy év alatt 12,9%-kal, 264 900 forintra, a szellemieké 9,1%-kal, 460 200 forintra nőtt.
2019 január–szeptemberében foglalkozási főcsoportonként vizsgálva a gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetőknek, törvényhozóknak volt a legnagyobb a bruttó havi átlagos bérelőnye. Az ilyen munkakörökben dolgozók átlagosan 3,6-szer annyit, 696 200 forintot kerestek, mint a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozásúak, akik körében 192 100 forint volt az átlagbér. Az előbbi csoport átlagkeresetei egy év alatt 8,4%-kal emelkedtek, az utóbbiakéi 15,7%-kal (összefüggésben az alacsony tarifális bérrel rendelkező közfoglalkoztatottak számának csökkenésével). Ennél gyorsabb (15,9%-os) átlagos bérkiáramlás a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozásúak körében következett be. A fizikai foglalkozásúak közül az ipari, építőipari foglalkozásúak bruttó átlagkeresete volt a legmagasabb, de a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők is átlagosan 300 ezer forint felett kerestek. Az előbbiek átlagbérei egy év alatt 12,8, utóbbiaké 13,3%-kal nőttek. A szellemi állománycsoporton belül az irodai, ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozásúak bruttó átlagkeresete volt a legalacsonyabb, átlagos bruttó keresetük 12,3%-kal, 316 200 forintra emelkedett.
2019 első kilenc hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók közül a legtöbbet a fővárosi székhellyel rendelkező szervezeteknél dolgozók, a legkevesebbet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetek alkalmazottai kerestek (449 200, illetve 248 900 forintot). Budapest kereseti előnye – ami az alkalmazottak gazdasági ágankénti összetételével és a szellemi dolgozók magas arányával is összefügg – a többi területhez képest is kiemelkedő. A fővároson kívül Győr-Moson-Sopron (379 100 forint) és Fejér megyében (360 800 forint) haladta meg a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete a nemzetgazdasági átlagot, Komárom-Esztergom megyében (358 400 forint) pedig majdnem elérte azt. Átlagkereset szempontjából a három legkedvezőtlenebb helyzetű terület a már említett Szabolcs-Szatmár-Bereg megye mellett Békés (263 500 forint) és Nógrád (272 200 forint) megye volt. A rangsor végén található megyékben többnyire magas a közfoglalkoztatottak aránya. Mivel e csoport alacsony tarifális bérezésben részesül, így részarányuk kihat az érintett terület bérpozíciójára. (A közfoglalkoztatottak szeptemberi jutalomkifizetése lényegi változást nem okozott a megyék bérhelyzetében.) A bruttó átlagkereset értéke 12% felett emelkedett Fejér és Győr-Moson-Sopron megyében egy év alatt, miközben a béremelkedés mértéke Vas, Nógrád és Csongrád megyében 10% alatti volt.
2019 I–III. negyedévében a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélkül számolt) bruttó átlagkereset 337 200 forint volt, 10,6%-kal több, mint egy évvel korábban.
A teljes és a rendszeres* bruttó átlagkereset alakulása, 2019. I–III. negyedév
| Megnevezés | Teljes bruttó átlagkereset | Ebből: rendszeres |
|---|---|---|
| Forint/fő/hó | ||
| Nemzetgazdaság összesen | 359 885 | 337 240 |
| Ebből: | ||
| versenyszféra | 373 577 | 347 496 |
| költségvetés | 330 515 | 314 634 |
| nonprofit szektor | 318 006 | 309 443 |
| Előző év azonos időszaka = 100,0% | ||
| Nemzetgazdaság összesen | 110,8 | 110,6 |
| Ebből: | ||
| versenyszféra | 111,4 | 111,2 |
| költségvetés | 108,5 | 108,2 |
| nonprofit szektor | 111,5 | 111,1 |
* A rendszeres kereset értéke becslésen alapul.
10,8%-kal emelkedett a nettó, 7,3%-kal pedig a reálkereset
2019-ben alapvetően nem változott a béreket terhelő személyi jövedelemadó és a munkavállalókat terhelő egyéb levonások mértéke. 2019 január–szeptemberében a kedvezmények nélkül számított nettó kereset a bruttóval azonos ütemben, 10,8%-kal, 239 000 forintra nőtt egy év alatt. A fogyasztói árak adott időszaki, 3,3%-os emelkedése mellett a keresetek reálértéke nemzetgazdasági szinten 7,3%-kal nőtt. (A reálkeresetek növekedése az I. negyedévben még ennél valamivel nagyobb, 7,6%-os volt.)
Az alkalmazásban állók különböző jogcímeken adó- és járulékkedvezményekre lehetnek jogosultak. Ilyen kedvezmények például a családi adókedvezmény, az első házasok kedvezménye vagy egyes, meghatározott betegségekben szenvedő munkavállalóknak járó személyi kedvezmény. Emellett a jogszabályok által meghatározott esetekben a munkavállaló mentesül a közterhek előírt része alól, ilyen a saját jogú nyugdíjas munkavállalók munkaviszonyára 2019-től érvényes járulékfizetési mentesség is. 2019 első kilenc hónapjában a kedvezmények figyelembevételével számított nettó átlagkereset nemzetgazdasági szinten 246 700 forintot tett ki, nominálisan 10,9%-kal többet, mint egy évvel korábban.
Az egyéb munkajövedelem aránya csökkent
2019 első kilenc hónapjában a bruttó havi munkajövedelem átlagosan 374 900 forint volt. A kereseten felüli juttatások egy főre jutó összege havi átlagban meghaladta a 15 000 forintot. Így az egyéb munkajövedelem (például a cafeteriajuttatás) aránya 4,0%-ot tett ki. Mivel a munkajövedelemnek az előző év azonos időszakához viszonyított növekedési üteme (10,4%) 0,4 százalékponttal elmaradt a bruttó keresetek növekedési ütemétől, így az egyéb munkajövedelem részaránya csökkent.
A nemzetgazdasági ágak többségében megfigyelhető volt az arány mérséklődése és a munkajövedelmekre fordított kiadások bruttó kereseteknél lassúbb ütemű emelkedése, mivel jelentősen leszűkült a kedvező adózású vagy adómentesen adható béren kívüli juttatások köre. Mindössze az energiaipar és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágakban növekedett egy év alatt az egyéb munkajövedelem aránya. A többi nemzetgazdasági ágat 0,2 és 1,3 százalékpont közötti csökkenés jellemezte.
További adatok, információk
Táblák (STADAT)
Módszertan (foglalkoztatás, munkanélküliség)
Módszertan (nyilvántartott álláskeresők módszertana)
Módszertan (intézményi munkaügyi adatgyűjtési rendszer módszertana)
Adminisztratív munkanélküliségi adatok módszertana
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu