Bővült a piaci lakáshitelek állománya

2019. december 31-én a lakáshitel-állomány 3632 milliárd forint volt, 9,3%-kal (308 milliárd forinttal) nagyobb a 2018 véginél. A lakáshitelek állománya a háztartási szektor részére nyújtott hiteleken belül közel 55%-ot tett ki, GDP-hez viszonyított aránya az egy évvel korábbival megegyező maradt (7,8%).

Az év első felében a hitelállomány bővülése elsősorban a kedvező feltételekkel elérhető piaci hiteleknek tulajdonítható. Az év második felében ugrásszerűen bővült a támogatott hitelek kihelyezése, ez azonban a teljes hitelállomány alakulásában még nem játszott meghatározó szerepet.

2018 végéhez képest az államilag támogatott hitelek állománya 1,2%-kal, a támogatás nélküli hiteleké 11%-kal nőtt. Ennek hatására az év folyamán az állami támogatás nélküli hitelek aránya 82-ről 84%-ra emelkedett a teljes hitelállományon belül.

A takarék- és hitelszövetkezetek, melyek 2019 I. félévében a teljes lakáshitel-állomány 3,0%-át folyósították, a második félévben beolvadtak a Takarékbank Zrt.-be, így hitelállományuk az év végén már a bankokéban jelent meg. Ennek megfelelően 56-ról 58%-ra nőtt a bankok részesedése a teljes lakáscélú hitelállományból. A jelzáloghitel-intézetek és a lakás-takarékpénztárak esetében nem történt számottevő elmozdulás az előző év azonos időszakihoz képest, részesedésük 29, illetve 13% volt 2019 végén.

A problémamentes hitelek aránya 2015 óta folyamatosan javult, a 2016. évi 89%-ról 2019-ben 97%-ra emelkedett.

2019 végére a teljesítő hitelek aránya meghaladta a 97%-ot, a nem teljesítő kitettség 2,7%-os aránya pedig javulást mutatott az egy évvel korábbi állapothoz képest (5,1%). A nem teljesítő hitelek száma 2019 végére az előző év végi 34 ezerről 18 ezerre csökkent. 2019-ben az átstrukturált lakáshitelek a teljesítő hitelek 0,8%-át tették ki, a nem teljesítő hitelek 29%-ában történt átstrukturálás.

Nőtt az átlagos engedélyezett hitelösszeg

2019-ben 97 ezer lakáshitelt engedélyeztek, 907 milliárd forint értékben. 2018 azonos időszakához képest az engedélyezett hitelek száma 11%-kal mérséklődött, ugyanakkor összegük 6,3%-kal emelkedett. Az egy engedélyezésre jutó átlaghitel összege 2019 december végére elérte a 9,4 millió forintot, amely 1,5 millió forinttal több, mint 2018 végén.

A vizsgált időszakban több intézkedés is hozzájárult a támogatott lakáshitelezés bővüléséhez:

• 2018 végétől emelkedett az új lakáshoz igénybe vehető családi otthonteremtési támogatás (csok) összege, és ekkor bővült a jogosultak köre is.
• 2019 júliusától használt lakások vásárlásához is elérhető lett a csok hitel, és megszűnt a 35 milliós értékhatár, ezzel a támogatott hitel a nagyvárosi igénylők szélesebb köre számára vált elérhetővé. Ugyanekkor elindult a falusi csok is, mely együttesen kínál támogatott hitelt lakásvásárlásra és -felújításra.

Mindezek hatására a 2019. év folyamán közel kétötöddel több államilag támogatott lakáskölcsönt engedélyeztek, miközben összegük majdnem duplájára emelkedett: az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 7,4 millióról 10,1 millió forintra nőtt. Az állami támogatás nélküli hitelek száma 15%-kal csökkent, ugyanakkor átlagos összegük 2018-hoz képest 7,9 millióról 9,3 millió forintra emelkedett.

2019-ben a hitelintézetek nem engedélyeztek devizaalapú lakáshitelt.

2019 II. félévében a bankok részesedése a lakáshitelezésben nem változott az egy évvel korábbihoz képest, ugyanakkor a jelzáloghitel-intézeteké nőtt, a lakás-takarékpénztáraké csökkent. Az év második felében az engedélyezett lakáscélú hitelek összegének 53%-át a bankok nyújtották. A jelzáloghitel-intézetek részesedése a 2018. II. félévi 26-ról 35%-ra emelkedett, a lakás-takarékpénztáraké pedig 20-ról 12%-ra csökkent.

A legtöbb hitelt használtlakás-vásárlásra vették fel

2019 folyamán több mint 111 ezer lakáshitelt folyósítottak, összesen 876 milliárd forint értékben. A folyósított hitelek száma 2,3, összege 6,5%-kal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest.

• A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakások vásárlására fordított hitelek domináltak, a folyósított hitelek több mint fele ezt a célt szolgálta. 2019-ben a használtlakás-vásárláshoz folyósított hitelek száma 5,0%-kal csökkent egy év alatt. Az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 8,9 millióról 9,4 millió forintra emelkedett.
• Az építéshez nyújtott hitelek száma közel egyharmaddal, összegük közel egynegyedével nőtt 2018-hoz képest. Az átlagos hitelösszeg 300 ezer forinttal, 4,5 millió forintra csökkent. Az újlakás-vásárláshoz nyújtott hitelek száma 24%-kal, összesített értéke 29%-kal bővült. Erre a célra átlagosan 11,4 millió forint hitelt folyósítottak, ez az egy évvel korábbinál 400 ezer forinttal több. 2019-ben nőtt az új lakásokhoz kapcsolódó hitelezés súlya. Az új lakások építésére és vásárlására folyósított hitelek összesített értéke megközelítette a használtlakás-vásárlásra fordított hitelek összegének egyharmadát, szemben a megelőző év egynegyedet kitevő arányával.
• A korszerűsítési, bővítési hitelek száma 2019-ben 21%-kal csökkent, összesített értéke 13%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, miközben az átlagos hitel összege 2,9 millióról 4,2 millió forintra növekedett.
• Az említett főbb hitelcélok mellett a hitelkiváltások száma kétharmaddal, összegük pedig tizedével emelkedett az előző év azonos időszakához mérten, miközben az átlagos hitelösszeg közel 2 millió forinttal csökkent.

A folyósított lakáscélú hitelek átlagos futamideje egy év alatt 15,3 évről 15,5 évre emelkedett. A lakásépítési hitelek futamideje volt a leghosszabb, elérte a 18,1 évet, ezt az új lakás, valamint a használt lakás vásárlásához kapcsolódó hitelek követték (átlagosan 16,9, illetve 16,2 éves futamidővel).

Az új és használt lakások hiteleinek futamideje közötti különbség a 2000-es évek első felében még jelentősebb volt, majd 2015-re számottevően csökkent. 2016–2018-ban átmenetileg ellentétes tendencia érvényesült, 2019 végére azonban kevesebb, mint 1 évre mérséklődött az eltérés a két hiteltípus futamideje között.

Ötödével nőtt a csok támogatások összege

A 2016. január–2019. december közötti időszakban a hitelintézetek által folyósított családi otthonteremtési támogatások száma több mint 115 ezer, összege 275 milliárd forint volt. Egy folyósításra átlagosan 2,4 millió forint hitelösszeg jutott.

Új lakás építésére és vásárlására együtt 43,3 ezer folyósítás történt, ez az esetek közel 38%-át tette ki. Az igényelt támogatási összegek esetében ez az arány éppen fordított volt, a teljes összeg 61%-a új lakások megszerzését támogatta.

A 2016 és 2019 I. féléve között realizált több mint félmillió (542 ezer) lakástranzakcióból átlagosan minden hatodiknál igénybe vették a csokot. A támogatást felhasználók aránya az újlakás-vásárlások körében 42, a használtlakás-vásárlásoknál 11%-ra becsülhető.

2019-ben a már említett, a csok támogatásait és elérhetőségét bővítő intézkedések hatására a folyósított támogatások száma és összege is magasabb lett.

A 2018. évi mérsékeltebb bővülés után 2019-ben a folyósított támogatások száma 9,7, összege 21%-os emelkedést mutatott az előző évhez képest.

2019-ben a támogatások több mint felét (53%-át) használt, kétötödét új lakások építésére vagy vásárlására vették igénybe. A folyósított támogatások összesített értékét figyelembe véve ugyanakkor ez az arány a nagyobb értékű újlakás-támogatások felé tolódott el: a teljes összeg 38%-át fordították használt, 60%-át új lakásra.

Az egy folyósításra jutó átlagos összeg 2019-ben:

• új lakás építése esetén 2,8 millió,
• új lakás vásárlásakor 5,6 millió,
• használt lakás vásárlásakor 1,8 millió forint volt.

A lakásbővítésre igénybe vett támogatások aránya emelkedett: míg 2018-ban csekély (1,2%) mértékű volt, 2019-re 5,9% lett, folyósított átlagos összegük 800 ezer forintot tett ki. 2019 II. félévében a felújításra, lakásbővítésre fordított folyósítások száma közel tízszeresére, összegük tizenháromszorosára ugrott. Ez összefügg az ekkor bevezetett falusi csokkal, melyben az igénylők a támogatások felét lakásbővítésre és -felújításra fordíthatják.

2019-ben a csok összegének több mint 95%-át bankok folyósították, jelzáloghitel-intézeteken keresztül az összeg 1,4%-a jutott el az igénylőkhöz, míg az időközben beolvadt takarék- és hitelszövetkezetek közreműködésével a támogatások 3,4%-át folyósították.

Módszertani megjegyzések

Az adatszolgáltatás teljesítése az 1868-as nyilvántartási számú Jelentés a lakossági lakáshitelezési tevékenységről szóló adatgyűjtés keretében történik. Az adatszolgáltatási kötelezettséget az Országos Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló 288/2009. (XII.15) Korm. rend. írja elő.

A szabad felhasználású hitelek nem részei az adatgyűjtésnek.

A hitelintézeteknél lévő hitelek minősítését a 39/2016.(X.11.) MNB számú, a nem teljesítő kitettségekre és az átstrukturált követelésre vonatkozó prudenciális követelményekről szóló rendelet szabályozza, ezért a jelentésben a lakáshitelek minősítése megváltozott, létrejöttek a teljesítő kitettség és a nem teljesítő kitettség, ezeken belül az átstrukturált teljesítő és nem teljesítő kitettség elnevezésű kategóriák.

A hitelek és támogatások céljai az alábbiak lehetnek:

• építés: új lakás felépítése, családi vagy ikerház emeletráépítésnek minősülő tetőtér-beépítése, három vagy annál több gyermeket eltartó építtető esetében a tetőtér-beépítés is;

• új lakás vásárlása: értékesítés céljára újonnan épített és építtetett lakás megvásárlása;

• használt lakás vásárlása: nem újonnan épített, a másodlagos lakáspiacon kínált lakás megvásárlása;

• korszerűsítés, bővítés: a korszerűsítés eredményeként a lakás komfortfokozata növekszik, a bővítéssel pedig legalább egy lakószobával növekszik a lakás alapterülete;

• hitelkiváltás: korábbi lakáscélú hitel visszafizetése;

• egyéb: a fent felsoroltak egyikébe sem tartozó lakáscélok.

  Az adatszolgáltatók (hitelintézetek) csoportosítása:

1. Bankok
2. Szakosított pénzintézetek (1972)
3. Szakosított hitelintézetek (1974)
   • Lakás-takarékpénztárak
   • Jelzáloghitel-intézetek
4. Szövetkezeti hitelintézetek
   • Takarékszövetkezetek
   • Hitelszövetkezetek

A lakossági lakáshitelezést érintő változások:

2011 második felétől 2012 februárjáig a devizahitelesek megsegítésére lehetővé vált a rögzített árfolyamon történő végtörlesztés. A törvény szerint azok élhettek ezzel a lehetőséggel, akiknek devizahitele fedezetéül ingatlanalapú jelzálog szolgált.

A továbbiakban a kormány és a Magyar Bankszövetség az alábbi ötpontos otthonvédelmi tervben állapodott meg:

Az árfolyamgát célja, hogy az egyes devizák jelentős árfolyam-ingadozását tompítsa. A svájci frank hitelek törlesztő árfolyamát 180, az euróét 250, a jenét 2,5 forinton rögzítik átmeneti időre. A rögzített árfolyam és az ezt meghaladó tényleges törlesztési árfolyamok közötti különbség egy forintalapú gyűjtőszámlára kerül, ami egy átmeneti idő után könnyített feltételekkel törlesztendő.

A limitált árverés a hitelintézetek árverezéseit szabályozza. Meghatározott ideig csak szűk feltételekkel engedi a lakások, családi házak árverését, egyrészt a bajba jutott lakáshitelesek biztonsága érdekében, másrészt, hogy ne kerüljön egy időben nagyszámú lakás a piacra. Otthonvédelmi kamattámogatás adható annak az adósnak, aki devizahitelét forintra váltja, és a hitelfedezetet nyújtó ingatlanban életvitelszerűen lakik.

2011 második felétől további intézkedés volt a Nemzeti Eszközkezelő létrehozása, és a devizaalapú lakáshitelezés – szigorított feltételek melletti – újbóli engedélyezése.

2019 II. félévében a lakossági lakáshitelezési tevékenységet folytató pénzintézetek köréből 19 bank, 3 jelzáloghitel-intézet, valamint 3 lakás-takarékpénztár szolgáltatott adatokat. A takarékszövetkezeti szektorban bekövetkezett összevonások, felszámolások miatt az elmúlt években az adatszolgáltatók száma folyamatosan csökkent, a tendencia az elmúlt négy évben felgyorsult, 2017-hez képest 2019 közepére számuk közel felére esett vissza, majd 2019 második felére a takarékszövetkezeti szektor a Takarékbank Zrt.-be olvadt.

Téves adatbeküldés miatti revízió, 2020. 04. 29.

További adatok, információk

3.7.6. Lakáscélú hitelek

3.7.4. Lakáscélú hitelek (2001–)

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu