Összefoglalás

2019-ben a világ külkereskedelmének becsült volumene – az előzetes adatok hiányában – 0,5–1,6% közé tehető, ami jóval elmarad az előző években megszokottaktól.Forrás: WTO lowers trade forecast as tensions unsettle global economy https://www.wto.org/english/newse/pres19e/pr840_e.htm WTO press release, megjelenés: 2019. október 1. Utolsó letöltés: 2020. április 14.^[1] Emögött főként a kereskedelemben érezhető feszültség, a lassú globális gazdaság, továbbá a Brexit regionális, elsősorban Európát érintő hatása áll. Az export és az import növekedése szinte valamennyi régióban lelassult.

Az Európai Unió tagállamainak a világ többi országával folytatott termék-külkereskedelmében mindkét forgalmi irányban nőttek az értékadatok. Az export 2039,2 milliárd eurót tett ki, 4,1%-kal meghaladta a 2018. évit. Az import 3,7%-os növekedéssel, 2053,1 milliárd eurós szinten zárt. Az EU28 külkereskedelmi mérlege 14 milliárd eurós passzívumot mutatott, ami 8 milliárd euróval kevesebb az előző évinél.

Magyarországon 2019-ben is folytatódott a növekedés a termék-külkereskedelemben: az előzetes adatok szerint a kivitel értéke 35,4 ezer milliárd, a behozatalé 33,8 ezer milliárd forint volt, folyó áron a forgalom 6,0, illetve 6,9%-kal növekedett az előző évhez képest. A termék-külkereskedelmi egyenleg 1,6 ezer milliárd forint (4,9 milliárd eurós) többletet mutatott, ami 169 milliárd forinttal (665 millió euróval) kevesebb az előző évhez képest. A külkereskedelmi termékforgalom volumene is tovább bővült, az export 4,2, az import 5,7%-kal nőtt 2018-hoz képest.

Az Európai Unió tagországaival folytatott külkereskedelemben a kivitel értéke 4,0, a behozatalé 6,0%-kal emelkedett, az EU részesedése a termékexportban 81, az -importban 74%-ot tett ki. Az EU-n kívüli országok relációjában az export 6, az import 15%-kal haladta meg az előző évit.

2019-ben a termékbehozatal forintban mért árszínvonala 1,1, a kivitelé 1,7%-kal nőtt az előző évhez viszonyítva. Ennek eredményeként a cserearány 0,6%-kal javult. A forint a főbb devizákhoz képest 2,9%-kal gyengült: ezen belül az euróhoz viszonyítva éves szinten 2,0, a dollárhoz hasonlítva 7,5%-kal leértékelődött.

Bár a szolgáltatások külkereskedelmi forgalma lényegesen alacsonyabb a termékforgalomnál, a külkereskedelmi egyenleg alakulásában egyre nagyobb szerepet játszik. Magyarországon 2019-ben a szolgáltatások exportja 8,8 ezer milliárd, importja 5,9 ezer milliárd forintot tett ki. A szolgáltatás-külkereskedelem egyenlege 2,9 ezer milliárd forint többletet mutatott, 167 milliárd forinttal többet az előző évhez képest.

Nemzetközi kitekintés

A termékek és szolgáltatások külkereskedelmi forgalmának alakulása a nemzeti számlák szerinti elszámolás alapján

Az egyes országok export- és importvolumene (GDP szerinti elszámolás alapján termék és szolgáltatás együtt) mérsékelt ütemben nőtt 2019-ben az előző évhez képest.

Világviszonylatban az exportvolumen egy év alatt 1,3%-kal bővült a becslések szerint, ami több mint 2 százalékponttal kevesebb a 2018. évinél. A gazdasági súlyukat és Magyarország importpartnereit tekintve kiemelkedő, nem európai országok közül Kína növekedését az előrejelzések – az előző évhez képest mért minimális gyorsulás alapján – 3,7%-ra becslik. Ugyanakkor Oroszország és az Egyesült Államok exportja negatív tartományba esett. Előbbinek 2,9%-kal, utóbbinak 0,1%-kal volt alacsonyabb a kivitele az előző évhez képest. Globálisan a behozatal volumene az exportnál is jelentősebb visszaesést produkálva, mindössze 1%-kal emelkedett 2019-ben.

Az EU 28 tagállamának exportvolumene 0,6%-kal alacsonyabb volt a bázisidőszaki adatokhoz képest, mivel termékek esetében ebben a periódusban volt a legalacsonyabb a növekedési ütem az elmúlt 6 évet figyelembe véve (2,2%). A legtöbb partnerországgal ellentétben Magyarország kivitele emelkedni tudott az előző évhez mérten, szintje még mindig kiemelkedőnek mondható, a szolgáltatások terén több mint 9%-os volt a növekmény. Hazánk exportvolumene a termékek esetében 5,2%, mértéke kiemelt partnereink közül a legmagasabb volt 2019-ben.

Az EU28 együttes importja ugyanakkor az előző évhez képest is kismértékben növekedni tudott, köszönhetően a szolgáltatások igen magas, 8,5%-os növekményének a bázisidőszakban mért 1,8%-hoz képest. A magyar termékimport volumene 6,8%-kal magasabb volt a 2018. évinél, ez volt a kiemelt partnerországokhoz viszonyítva a legmagasabb érték, a szolgáltatásoké 7,5%-kal növekedett, ez azonban elmaradt az uniós átlagtól.

A GDP százalékában kifejezett külkereskedelmi egyenleg a hazánk tekintetében kiemelt uniós országok többségében csökkent az előző időszakhoz képest. Az EU28 külkereskedelmi többletét ellentétes hatások jellemezték, ugyanis míg a termékforgalom mérlege 2016 után kismértékben növekedni tudott, a szolgáltatások aránya a 2015-ös szintre esett vissza.

Magyarország GDP-arányos egyenlege 2016 óta folyamatosan csökken, köszönhetően a belső fogyasztáshoz és a beruházásokhoz kapcsolható importtermékek növekményének. Az áruforgalmi egyenleg 2019-ben –1,9%-ra esett a bruttó hazai termék százalékában, ugyanakkor a szolgáltatások kissé csökkenő mértékű aktívuma Hollandia után a 2. legmagasabb volt 2019-ben (5,5%).

Kiemelt partnerországaink közül a legnagyobb GDP-arányos többlettel Hollandia rendelkezett, termékforgalmi mérlege a csökkenő tendencia ellenére kimagasló a vizsgált országok között (8,6%). A két legfontosabb kereskedelmi partnerünk közül Németország aktívuma évek óta visszaesőben van, azonban a szolgáltatások –0,7%-os egyenlegét erőteljesen felülmúlja az igen magas termékforgalmi többlet. Ausztria adatai minden időszakban enyhe pozitív tartományban mozogtak.

A visegrádi országok közül Csehország külkereskedelmi egyenlege 2017 óta meghaladja hazánkét, köszönhetően annak, hogy az áruforgalmi mérlege minden évben 4% felett mozgott (a magyar érték egyszer sem érte el ezt az értéket). Ugyanakkor Szlovákia aktívuma egyik időszakban sem érte el Magyarország szintjét, folyamatosan csökkenő arányának egyik oka a szolgáltatások mérlegének alacsony részesedése a bruttó hazai termékhez viszonyítva (Lengyelország hiányos adatai miatt nem képezte a vizsgálat részét).

A külkereskedelmi forgalom alakulása

Lelassult a világ külkereskedelme

A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) becslései alapján a világkereskedelem növekedési üteme 2019-ben 0,5–1,6% közé esett. A változó monetáris és fiskális politika destabilizálhatja az ingatag pénzügyi piacokat. A továbbiakban a globális gazdaság erősebb lelassulása még nagyobb visszaesést eredményezhet a kereskedelemben.

Az árukereskedelem globálisan 1,2%-kal nőtt 2019-ben, ami lényegesen lassabb, mint az áprilisban elkészített 2,6%-os növekedési előrejelzés.

A szolgáltatás-kereskedelem éves növekedése a 2019. I. negyedévi 4,7%-ról a III. negyedévben 2,8%-ra csökkent, a kereskedelem feszültségei és a lassú globális gazdaság eredményeként. Más intézkedések, köztük a többlettel rendelkező országok költségvetési politikája is változott a további lassulás megakadályozása érdekében. Ezek az intézkedések némi felfelé irányuló potenciált adhatnak az előrejelzéshez, különösen akkor, ha a fennálló kereskedelmi viták megoldódnak. A kockázatok egyensúlya azonban továbbra is lefelé mutat, a kereskedelmi viták, a pénzügyi ingadozások és a geopolitikai feszültségek a meredekebb visszaesés lehetséges kiváltó okait jelentik.

A Brexit is jelentős regionális hatással bírt, leginkább Európára: az export és az import növekedése 2019-ben valamennyi régióban és a fejlettség minden szintjén lelassult. Az összes régió exportnövekedést mutatott 2019 első felében, annak ellenére, hogy a globális kereslet jelentősen gyengült.

Amerika, Európa és Ázsia exportja egyaránt 1% körüli mértékben nőtt, míg az egyéb régióké (beleértve Afrikát, a Közel-Keletet és a Független Államok Közösségét, valamint a társult és volt tagállamokat is) 0,1%-kal. Az import Észak-Amerikában növekedett a legjobban, 1,8%-kal, Európában csupán 0,2%-kal. Két régióban volt visszaesés, Dél-Amerikában –0,7% és Ázsiában –0,4%. Utóbbi régió gyenge importkereslete súlyosan befolyásolja a nagy áruexportőröket (például Japánt, Dél-Koreát és Németországot).

Az Európai Unió termék-külkereskedelme

Az Európai Unió (EU28) tagállamainak a világ többi országával folytatott termék-külkereskedelmében mindkét forgalmi irányt tekintve nőttek az értékadatok.Forrás: Eurostat-adatbázis. Letöltés ideje: 2020. április 9.^[2] Az export értéke 2039,2 milliárd eurót tett ki, 4,1%-kal meghaladta a 2018. évit. Az import 3,7%-os növekedéssel, 2053,1 milliárd eurós szinten zárt. Az EU28 külkereskedelmi mérlege közel 14 milliárd eurós, az előző évinél 8 milliárd euróval kisebb passzívumot mutatott.

Az unió külkereskedelmi partnerszerkezete nem sokban változott. 2019-ben tíz legfontosabb partnerországát ugyanazok az államok alkották, mint az előző évben. Az EU 2019-ben jelentősen növelte az Egyesült Államokba, Kanadába és Oroszországba irányuló exportját. A Svájcból érkező import 2019-ben több mint ötödével meghaladta a 2018. évit. Az amerikai import esetében is növekedés figyelhető meg. Norvégiánál azonban a korábbi évhez képest kismértékű visszaesés tapasztalható.

2019-ben az Európai Unió külkereskedelmében a legjelentősebb súlyú árufőcsoportot a gépek és szállítóeszközök képviselték, az exportban 41, az importforgalomban 32%-os aránnyal. Ezt követte – az előző évihez hasonlóan – a feldolgozott termékek csoportja, a behozatalban 25, a kivitelben 23%-os részesedéssel. Az EU-ba érkező import csaknem 19%-át az energiahordozók adták, az exportból ez a tétel közel 5,2%-kal részesedett. Az előző évihez képest a legjelentősebb (behozatalban 2,5, kivitelben 0,7 százalékpont) részaránycsökkenés ennél a termékcsoportnál következett be.

2019-ben az európai uniós tagállamok egymás közötti termékforgalma 1,2%-kal nőtt 2018-hoz képest, elérve a 3573 milliárd eurós szintet. Majdnem mindegyik tagországban az unióból érkező termékek adták az import- és exportforgalom többségét, 2019-ben – az előző évhez hasonlóan – az EU teljes külkereskedelmi forgalmának 63%-át tette ki a közösségen belüli árumozgás. Az exportot tekintve Szlovákiában volt a legmagasabb az uniós tagállamokba történő kiszállítás aránya (85%), az Egyesült Királyságban a legalacsonyabb (46%). A luxemburgi import 85%-a érkezett valamely másik uniós országból, míg Hollandiánál ez az arány mindössze 45%-ot tett ki.

A magyar külkereskedelem nemzetgazdasági vonatkozásai

A bruttó hazai termék (GDP) volumene a 2014 és 2019 közötti időszakban 27%-kal bővült. A magyar gazdaság teljesítménye mindegyik évben növekedni tudott, a vizsgált időszakban a GDP évi, átlagos növekedési üteme 4,1% volt. A 2019-es évben mért gazdasági növekedés – enyhén elmaradva az elmúlt évek legnagyobb ütemű növekedését felmutató 2018. évtől – megközelítette az 5%-ot.

Magyarország gazdasága európai viszonylatban továbbra is kiemelkedően nyitottnak számít. A külkereskedelmi forgalom GDP-hez mért aránya ezekben az években, ha csökkenő ütemben is, de mindig 160% felett volt, amivel Magyarország az unió tagállamai közül az 5. helyet foglalja el. Ugyanakkor míg a végső fogyasztás és a bruttó felhalmozás az elmúlt évek során stabil, pozitív növekedési hozzájárulást mutatott – a belső kereslet dinamikus bővülésével összhangban –, addig az áruk és szolgáltatások külkereskedelmi egyenlege 1 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedésének mértékét a 2014–2019 közötti 6 éves távlatban.

Az áruforgalom, amely 2019-ben a bruttó hazai termék értékének 131%-át is meghaladta, a 2015. év kivételével mindig mérsékelte a GDP volumenét, míg a szolgáltatás-külkereskedelmi aktívum növekedése folyamatosan hozzájárult a nemzetgazdaság bővüléséhez. A szolgáltatások hozzáadott értéke a nemzeti számlás külkereskedelmi adatok tekintetében idén is megközelítette a 20%-ot.

Míg a szolgáltatások külkereskedelmi aktívumból való részesedése 2014-ben 68% volt, addig 2019-ben ez az érték 151%-ra ugrott, amely megmutatja a gazdaságra gyakorolt hatását az elmúlt időszakokban. A külkereskedelem-termékforgalmi statisztika (lásd 3. fejezet) elszámolási szabályai részben eltérnek a nemzeti számlák GDP-számítási módszertanában alkalmazottól. A két koncepció szerinti adateltérések főbb elemeit és azok hatását az alábbi tábla mutatja.

A nemzeti számlák szerinti külkereskedelmi forgalom egyenlege a bázisidőszakhoz képest 146 milliárd forinttal csökkent, ami által a legalacsonyabb aktívum alakult ki a 2014–2019 közötti időszakot figyelembe véve. Az aktívum ilyen mértékű csökkenését alapvetően a termékforgalmi egyenleg (a 3. tábla 1. sora) közel 10%-os visszaesése, valamint az áfaregisztrációk korrekciójának 15%-os növekedése okozta, ezt azonban a szolgáltatások külkereskedelmi egyenlegének több mint 8%-os gyarapodása ellensúlyozni tudta.

Összességében a nemzeti számlákban elszámolt termékforgalmi egyenleg értéke 2018-hoz képest közel 350 milliárd forinttal lett kevesebb folyó áron, ami így negatív irányban hatott a bruttó hazai termékre, ugyanakkor a szolgáltatások egyenlege 200 milliárd forinttal volt több az előző évinél. A szolgáltatások aktívumának több mint felét az idegenforgalommal kapcsolatos tételek, közel 26%-át a fuvarozás és szállítmányozás, 20%-át pedig a feldolgozási (bérmunka) szolgáltatások adták 2019-ben.

Magyarország külkereskedelmi termékforgalma

2019-ben az előzetes adatok szerintA 2019. évi felülvizsgált adatok várható közzétételi időpontja 2020. szeptember 1.^[3] a magyar külkereskedelmi termékforgalom kivitelének volumene 4,2, a behozatalé 5,7%-kal nőtt. A növekedési ütem mindkét irányban kissé lassult az előző évihez viszonyítva, és 2014-hez képest is kisebb mértékű növekedés mutatkozott.

2019-ben az előzetes adatok szerint a kivitel értéke 35,4 ezer milliárd forint, a behozatalé 33,8 ezer milliárd forint volt, ami folyó áron a forgalom 6,0, illetve 6,9%-os növekedését jelentette az előző évihez képest. Az export euróban számított értéke 3,9, az importé 4,8%-kal nőtt, az export értéke 108,9 milliárd eurót, az importé 104,1 milliárd eurót tett ki.

2019-ben a termék-külkereskedelem többlete 1,6 ezer milliárd forint (4,9 milliárd euró) volt, 169 milliárd forinttal (665 millió euróval) kevesebb, mint egy évvel korábban. 2014-től 2018-ig a termék-külkereskedelmi mérleg aktívuma mindegyik évben több volt a 2019. évinél.

A termékkivitel áruszerkezete

2019-ben a termékkivitel szinte valamennyi árufőcsoportban nőtt, mind az előző, mind pedig a 2014-es évhez viszonyítva. Egyedül az energiahordozóknál figyelhető meg ciklikusság a 2014 és 2019 közötti időszakban.

Az export két legnagyobb forgalmú árufőcsoportja a gépek, szállítóeszközök, valamint a feldolgozott termékek. Részesedésük 2019-ben – akárcsak 2014-ben – előbbi esetében több mint a felét, utóbbi árufőcsoportnál pedig közel a harmadát tették ki a teljes exportforgalomnak.

A gépek, szállítóeszközök árufőcsoportján belül a termékkivitel szempontjából az egyik legmeghatározóbb árucsoport a közúti járműveké volt, forgalmuk meghaladta ezen árufőcsoport teljes forgalmának 30%-át. A növekedés fő mozgatórugója a járműipar volt. A két legfontosabb termékkör a személygépkocsik, valamint a gépjárműalkatrész és egyéb tartozékok közül az előbbi az árucsoport 2019. évi exportjának több mint a felét, utóbbi pedig mintegy harmadát tette ki.

A híradástechnikai hangrögzítő és -lejátszó készülékek árucsoport 2019-ben az export harmadik legnagyobb forgalmú termékköre volt. Forintértékben számított kereskedelmük több mint negyedével meghaladta a 2018. évit, 3,1 ezer milliárd forintot tett ki. Az árucsoport kivitelében a legfontosabb termékeket a rádióhullám elvén működő vevőkészülékek, valamint a vezetékes távbeszélő és távíró készülékek és azok alkatrészei jelentették.

A villamos gép, készülék és műszer árucsoport exportforgalma közel tizedével nőtt, az árufőcsoport teljes forgalmának több mint ötödét képviselte. A növekedésben az elektromos akkumulátor és alkatrészeinek, illetve az elektromos transzformátor és alkatrészeinek forgalomváltozása dominált.

A termékkivitel áruszerkezetének második legjelentősebb főcsoportját a feldolgozott termékek alkották. Forgalmuk a teljes export közel egyharmadát tette ki 2019-ben. Az árufőcsoporton belül a forgalom legnagyobb hányadát a gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek képviselték, ami értékben 1,8 ezer milliárd forintot jelentett, 123 milliárd forinttal többet, mint 2018-ban. Az exportcélországok közül legfontosabb partnerünk Németország és Románia volt. A feldolgozott termékek forgalma nem csupán a vizsgált évben, hanem az azt megelőző 5 évet tekintve is emelkedett.

A termékbehozatal áruszerkezete

A hazai importforgalom nagysága – forintértékben – 2014 óta folyamatosan emelkedik, 2018-hoz képest 6,9%-kal. 2019-ben valamennyi árufőcsoport behozatalát bővülés jellemezte, a legnagyobb értékváltozás a gépek és szállítóeszközök esetében mutatkozott, volumenben az energiahordozók emelkedtek a leginkább, mintegy 14%-kal. A forgalomból a legnagyobb részarányt 2019-ben is a gépek és szállítóeszközök (49%), valamint a feldolgozott termékek (36%) képviselték.

A gépek és szállítóeszközök árufőcsoport-behozatala folyó áron 8,6, volumenben 6,4%-kal bővült az előző évihez viszonyítva. Az exporthoz hasonlóan az importnövekedés mozgatórugója is a járműgyártáshoz kapcsolódó termékek – a villamos gépek és készülékek, valamint a híradástechnikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek – kereskedelme volt.

A legnagyobb részarányú villamos gépek és készülékek folyó áron számított behozatala 11%-kal nőtt, a forgalom több mint 5 ezer milliárd forintot tett ki, ez csaknem harmada az árufőcsoport importforgalmának. A bővülés főként az integrált áramkörök, az elektromos akkumulátor és ennek alkatrésze, valamint az elektromos vezérlésre vagy elektromosság elosztására szolgáló kapcsolótábla, -panel kereskedelmével függ össze.

Az árufőcsoporton belül a híradástechnikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek importértéke meghaladta a 2 ezer milliárd forintot, a növekedés üteme 23% volt. A híradástechnikai, hangrögzítő és -lejátszó készülékek importján belül a legjelentősebb termékcsoport a vezetékes távbeszélő és távíró készülékek és alkatrészeik, forgalmuk 27%-kal, közel 1,2 ezer milliárd forintra nőtt. A termékcsoport teljes importforgalmának több mint felét (59%-át) ez a termékkör tette ki. A vezetékes távbeszélő készülékek és ezek alkatrészeinek jelentős része, mintegy 30%-a Kínából érkezett.

A feldolgozott termékek a 2019. évi import második legnagyobb részesedéssel bíró árufőcsoportja, melynek 12,2 ezer milliárd forintot kitevő forgalma 4,6%-kal (volumene 3,3%-kal) haladta meg a 2018. évi szintet.

Ezen belül az egyik legjelentősebb termékcsoport a vegyi anyag és vegyi termékek, amelynek behozatala jelentős mértékben, 22%-kal nőtt az előző évihez képest, forgalma 508 milliárd forintot tett ki. E termékcsoport tekintetében Hongkong és a Koreai Köztársaság volt a legjelentősebb partnerünk. Előbbiből mesterséges grafitok, utóbbiból egyéb vegyi készítmények beszerzésére került sor.

A feldolgozott termékek árufőcsoporton belül a másik jelentős termékcsoport a szakmai, tudományos, ellenőrző műszerek, amelyből az előző évhez képest közel 16%-kal magasabb értékben exportáltunk, az importforgalomból pedig több mint 5%-kal részesedtek. Főként gyógyászati műszereket hoztunk be Németországból, valamint ellenőrző és mérőműszereket Németországból, Dél-Koreából és Ausztriából.

A külkereskedelmi termékforgalom relációs szerkezete

2014 óta az Európai Unióval2013-tól EU28 a horvát csatlakozással.^[4] folytatott külkereskedelem forintértéke a kivitelben 40, a behozatalban 37%-kal bővült. Az elmúlt 5 évben az Európai Unión kívüli országokba irányuló export közel 20, a behozatal 49%-kal emelkedett.

2019-ben az előző évihez képest tovább nőtt az EU 28 tagországával folytatott külkereskedelem. A forgalom kivitelben 4,3, behozatalban 6,1%-kal bővült. Az EU részaránya az exportunkban 81, az importunkban 74%-ot ért el.

Az EU-n kívüli országok relációjában az export 5,6, az import 15%-kal haladta meg az előző évit. Az amerikai országokkal folytatott kereskedelemben az import közel 20%-kal, az export 3,5%-kal nőtt, míg Ázsia irányában a kivitel 3,2%-kal visszaesett, a behozatal 19%-kal bővült.

Az egyes partnerországokkal szembeni egyenlegeket illetően az látható, hogy a világ és azon belül Európa fejlettebb országaival szemben – elsősorban a hazai, külpiacokra termelő ágazatok termékstruktúrája nyomán – külkereskedelmi többlet alakult ki. Jelentősebb külkereskedelmi hiány főként Kínával és Oroszországgal szemben keletkezett.

2019-ben a tíz legfontosabb exportcélországunk közül valamennyi európai uniós tagállam volt. Magasan kiemelkedett külkereskedelmi partnereink közül a teljes forgalomból való 28%-os részesedésével Németország, amely a magyar termékek első számú felvevőpiacának számított. Az ideirányuló termékforgalom 708 milliárd forinttal, 7,8%-kal emelkedett, döntően a közúti járművek, valamint a híradástechnikai készülékek exportjának bővülése nyomán. A kiemelt partnerországok tekintetében visszaesés 2018-hoz képest egyedül az Egyesült Királyság esetében történt (5,0%), ami az energiafejlesztő gépek és berendezések, valamint az irodagépek exportcsökkenése miatt következett be. Tíz legfontosabb partnerünk viszonylatában a teljes export 67%-a koncentrálódott.

A behozatal esetében tíz legfontosabb partnerországunk között nyolc európai uniós tagállam volt, rajtuk kívül Kína és Oroszország tartozott még ide. Az exporthoz hasonlóan a partnerországok közül szintén kiemelkedik Németország, amely a teljes importforgalomból 25%-kal részesedett. A legfontosabb partnerországok vonatkozásában 2018-hoz képest jelentős elmozdulás Kína esetében történt, a 4. helyről a 2. helyre lépett előre. Összességében a magyar import relációs szerkezete valamivel koncentráltabb az exporténál, a legfontosabb tíz partnerország a behozatal 70%-át adta.

A külkereskedelmi termékforgalom egyenlege

A külkereskedelmi termékforgalom egyenlege 2019-ben 1,6 ezer milliárd forint többletet mutatott, ezen belül az öt árufőcsoport közül a gépek és szállítóeszközök, az élelmiszer, ital és dohány, valamint a nyersanyagok körében többlet, az energiahordozók, illetve a feldolgozott termékek vonatkozásában hiány alakult ki.

A gépek és szállítóeszközök árufőcsoport mérlege mind a négy negyedévben egyenletes, kimagasló aktívumot mutatott. A többlet kialakulásához – főként az új, illetve a felfutó szériájú modelleknek köszönhetően – az autógyártáshoz szükséges energiafejlesztő gép és berendezés kiemelkedő forgalma is hozzájárult, 2,9, illetve 1,2 ezer milliárd forinttal. Ezen túlmenően a híradástechnikai berendezések, az irodagép és gépi adatfeldolgozó berendezések mérlege is jelentős aktívumot (1026, illetve 229 milliárd forintot) mutatott. Passzívummal zárt ugyanakkor a villamos gépek, készülékek és műszerek (413 milliárd forint), az általános rendeltetésű ipari gépek és berendezések (381 milliárd forint), a speciális szakipari gépek (356 milliárd forint), a fémmegmunkáló gépek (161 milliárd forint), továbbá az egyéb szállítóeszközök kereskedelme (128 milliárd forint).

A feldolgozott termékek esetében mind a négy negyedévben negatív értéket mutatott a mérleg. Az árufőcsoporton belül a gyógyszer, gyógyszerészeti termék éves többlete volt a legnagyobb (369 milliárd forint). A szakmai, tudományos, ellenőrző műszerekből ugyancsak nagyobb értékben szállítottunk ki a behozatalnál (318 milliárd forinttal). Az autóipari megrendelésekkel összefüggésben megnövekedett gumigyártmány-forgalom szintén pozitív egyenleggel zárt (264 milliárd forinttal). Ugyanakkor a gyártáshoz szükséges vas és acél, a színesfém és az egyéb fémtermékek behozatala jóval meghaladta a kivitelt, esetükben 446, 400, illetve 385 milliárd forintos hiány alakult ki.

Az energiahordozók kereskedelme mind a négy negyedévben passzívumot produkált, ezzel nagymértékben csökkentve a termék-külkereskedelmi többletet. A világpiaci árak miatt a passzívum kedvezőtlenül alakult a megelőző évihez viszonyítva (1793 milliárd forintra emelkedett a 2018. évi 1646 milliárd forinthoz képest). A teljes évet tekintve a kőolaj 985 milliárd, a földgáz 550 milliárd, a villamos energia pedig 197 milliárd forintos deficittel zárt.

Az élelmiszerek, ital, dohány árufőcsoport egyenlege a teljes időszakban többletet mutatott. A mérleget elsősorban − az egész évben jól teljesítő − gabona és gabonakészítmény, a hús és húskészítmény, illetve az állati takarmányok kereskedelme befolyásolta (többletük 349, 162 és 143 milliárd forint volt).

A nyersanyagok egyenlegét kiegyenlített, alacsony aktívum jellemezte 2019-ben. Az árufőcsoporton belül a legnagyobb többlet a növényi zsír és olaj, az olajos mag, valamint a fémtartalmú ércek és fémhulladékok kereskedelméből származott (132, 123, illetve 57 milliárd forint).

Külkereskedelmi termékárak

2019-ben a termékbehozatal forintban mért árszínvonala 1,1, a kivitelé 1,7%-kal nőtt az előző évihez viszonyítva. A forint a főbb devizákhoz képest 2,9%-kal gyengült: ezen belül éves szinten az euróhoz képest 2,0, a dollárhoz viszonyítva 7,5%-kal leértékelődött.

2019-ben a cserearányA cserearány-mutatót a kiviteli és a behozatali árindex hányadosaként számítjuk ki.^[5] 0,6%-os javulásával megtört az a 2017-ben megkezdődött folyamat, hogy a külkereskedelmi termékforgalom forintban mért árszínvonala importban nagyobb mértékben nőtt, mint exportban, a cserearány pedig ebből adódóan romlott. A forintár- és az árfolyamváltozások hányadosaként előálló devizaárszintA devizaárindexet a forintárindex és az árfolyamindex hányadosaként számítjuk ki. A mutató az árfolyamváltozás hatását szűri ki az indexből.^[6] a behozatalban 1,7, a kivitelben 1,2%-kal csökkent.

Az energiahordozók áresése jelentős mértékben járult hozzá a 2019. évi cserearány javulásához, ami azzal is magyarázható, hogy külkereskedelmünkben a behozatalból lényegesen nagyobb arányban részesednek, mint a kivitelből (2019-ben 8,1 és 2,6%-kal). Következésképpen az árszínvonalának változása jobban befolyásolja a teljes import árváltozását, mint az exportét. Ezenkívül 2019-ben az energiahordozók importárszintje az exporténál 1,9 százalékponttal nagyobb mértékben (7,5%-kal) csökkent.

A legjelentősebb áresést elérő energiahordozók forgalmán belül is kiemelkedő a gázfélék árcsökkenése, amelynek mértéke a behozatalban közel 23, a kivitelben több mint 29%-os volt az egy évvel korábbi árszinthez képest.

Az élelmiszerek, italok, dohány importjának (5,7%) és exportjának (4,9%) áremelkedése is jelentős. Behozatalukban az élő állat (14%), a hús és húskészítmények (11%), illetve a dohányáruk (11%) árszínvonalának 2019. évi növekedése kiemelkedő.

Az árufőcsoportok közül a legnagyobb arányt képviselő gépek és szállítóeszközök forintban számított árszintje a forgalom mindkét irányában az átlagost meghaladó mértékben emelkedett. Miután az árufőcsoport kereskedelme, forgalmi részesedése a kivitelben nagyobb (57%), mint a behozatalban (48%), a teljes export árszínvonalát jelentősebben képes befolyásolni, mint az összimportét.

Az Európai Unióval (EU28) lebonyolított termék-külkereskedelem 2019-ben a behozatalban 1,4, a kivitelben 1,7%-kal magasabb árszinten realizálódott az egy évvel korábbinál, így 0,3%-os cserearány-javulás történt. Az EU-n kívüli országok esetében az importált termékek árszínvonala az exportárakhoz képest jelentősebb mértékben csökkent, ami 1,4%-os cserearány-javulást idézett elő. Ennek azonban csak kisebb hatása volt a teljes cserarány változására (0,6%), mivel a termékforgalom döntő hányada, közel 80%-a az Európai Unió országaival bonyolódott le.

2019-ben a külkereskedelem forintban mért árszintje kivitelben 4,8, behozatalban 3,2%-kal volt magasabb a 2014. évinél. A forint ugyanennyi idő alatt azonban átlagosan 8,4%-kal gyengült a kiemelt devizákhoz képest, így a kereskedelem devizaárszintje exportban 3,4, importban pedig 4,8%-kal alacsonyabb volt az öt évvel korábbinál. A 2019. évi cserearány 1,6%-kal kedvezőbb volt a 2014. évinél.

Az energiahordozók árufőcsoport esetében 2018-hoz képest mindkét forgalmi irányban, valamint az uniós és az azon kívüli országcsoport tekintetében is árszínvonalesés következett be. 2019-ben az 5 évvel korábbinál a behozatal forintban számított árszintje 12, a kivitelé 7,0%-kal alacsonyabb volt.

Az elmúlt 5 évben az Európai Unióval lebonyolított termékforgalom adott évi árszintje közel azonos mértékben változott a forgalom mindkét irányában, így a cserearány sem változott jelentősebben. Ennek következtében az EU-n kívüli országok cserearány-változásai, bár ez az országcsoport az uniósnál sokkal kisebb súllyal részesedik a forgalomból, az összesített cserarány-változás irányát is meghatározták.

2019-ben a kivitel és a behozatal forintban mért árszintje azonos mértékben nőtt a 2014. évihez képest az EU28 országcsoport vonatkozásában, változatlan cserearányt eredményezve. Az EU-n kívüli országcsoport esetében jelentős, 7,1%-os cserearány-javulás következett be, így a 2019. évi, teljes forgalomra számított cserearány 1,6%-kal kedvezőbb volt a 2014. évinél.

Termékkivitelünk koncentráltabb a behozatalnál

A forgalom létszám-kategóriák szerinti megoszlása továbbra is jelentősen koncentrált. Az import és az export egyaránt több mint 60%-át az 50–249 fő közötti létszámú középvállalkozások és az ennél nagyobb létszámot foglalkoztató nagyvállalatok bonyolítják. Utóbbiak részesedése mindkét forgalmi irányban 50% körül alakult. Ezt az arányt a nem ismert létszámú vállalatok forgalmának zöme tovább növelné, mivel ezek mögött többségében nemzetközi nagyvállalatok Magyarországon nem bejegyzett (nem rezidens) egységei húzódnak meg. A behozatal mintegy felét ipari, négytizedét kereskedelmi vállalatok adták, az export esetében előbbiek részesedése több mint 60, utóbbiaké mintegy 30%.

A forgalom létszám-kategóriák szerinti megoszlása ágazatonként és irányonként jelentősen eltér. Az iparban a nagyvállalatok dominálnak, a forgalom mintegy háromnegyedét a 249 fő feletti létszámú vállalkozások adták. Ezzel szemben a mezőgazdaság exportforgalmának megközelítőleg fele, az import esetében pedig több mint 60%-a az 50 főnél kisebb létszámot foglalkoztató mikro- és kisvállalkozásokhoz kötődött.

A forgalmazók száma 2019-ben meghaladta a 85 ezret, ezek csaknem háromnegyede 10 fő alatti létszámú mikrovállalkozás, mintegy 6%-a középvállalkozás, illetve nagyvállalat volt. A vállalkozások kevesebb mint 3%-ának ismeretlen volt a foglalkoztatotti létszáma. A külkereskedelemi termékforgalom a forgalmazók száma szerint is nagyon koncentrált. A száz legnagyobb forgalmú vállalkozás az import 48, az export 56%-át fedte le. A kivitel koncentrációja jóval erőteljesebb a behozatalénál: míg az első ezer importőr bonyolította le a behozatal mintegy nyolctizedét, addig a kivitel ugyanekkora hányadát az első ötszáz exportőr teljesítette.

A mezőgazdasági vállalkozások tevékenységükhöz főként mezőgazdasági és gépipari termékeket, kisebb arányban élelmiszer- és vegyipari termékeket importáltak. A gépek és berendezések beruházásként is hasznosultak, az élelmiszer-behozatal egy része kereskedelmi értékesítést takart. Szintén az agrárvállalkozásokat illetően a kivitel döntő hányada mezőgazdasági, kisebb része élelmiszeripari termékekből állt. Az ipari és kereskedelemi vállalkozások export- és importforgalmában egyaránt a gépipari és vegyipari termékek aránya volt meghatározó.

Magyarország szolgáltatás-külkereskedelmi forgalma

A szolgáltatás-külkereskedelmi többlet emelkedéséhez leginkább a turizmus járult hozzá

A szolgáltatásexport és -import forgalma lényegesen alacsonyabb a termékforgalomnál, jelentősége és értéke azonban évről évre növekszik. 2019-ben a szolgáltatások exportja 8807 milliárd, importja 5928 milliárd forintot tett ki. A teljes forgalmat tekintve a folyó áron, forintban mért exportbevételek 8,2, az importkiadások 9,2%-kal emelkedtek az előző évhez képest. 2014-hez viszonyítva az igénybe vett szolgáltatások értéke 46, a nyújtott szolgáltatásoké 53%-kal nőtt. Szolgáltatáscsoportonként viszont eltérő tendenciák figyelhetőek meg.

Többet költöttek hazánkban a külföldiek

A Magyarországra érkező külföldiek 2019-ben utazásaikhoz kapcsolódóan (export) 2310 milliárd forintot fordítottak termékekre és szolgáltatásokra, 12%-kal többet, mint 2018-ban. Ebből a szabadidős, szórakozás és egészségmegőrzési célú utazások során keletkező bevételek 1258 milliárd forintot tettek ki, a további magáncélú utazások során 778 milliárd forint folyt be. Egynapos utazások adták a teljes beutazó forgalom több mint héttizedét, az ezen utazások alkalmával felmerülő költések összege (602 milliárd forint) a külföldről érkezettek ráfordításainak több mint egynegyedét tette ki. A többnapos utazások résztvevői 1708 milliárd forintot költöttek el: 71%-át a szabadidős, rekreációs, szórakozás, 17%-át a további magánjellegű utazások során.

A hazánkba érkező külföldiek 138 millió napot töltöttek el nálunk 2019-ben, 6,4%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az egynapos utazásokon részt vevők 44 millió, a több napra érkezők 94 millió napot töltöttek Magyarországon, előbbi 11, utóbbi 4,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az átlagos tartózkodási idő 2019-ben változatlanul 2,3 nap volt. A több napra érkezők átlagos tartózkodási ideje 5,1 napról 5,6 napra nőtt.

2019-ben a Magyarországra tett külföldi beutazások száma 61 millió volt, 6,5%-kal több, mint egy évvel korábban. A beutazások 72%-át kitevő, egy napnál rövidebb idejű tartózkodásokEgynapos utazások.^[7] száma 11%-kal bővült, a többnapos utazásoké 3,5%-kal csökkent egy év alatt.

A legnagyobb összegeket a Németországból (296 milliárd forint), az Ausztriából (246 milliárd forint) és a Romániából (191 milliárd forint) érkezők költötték. Kiadásaik 33, 5,2 és 11%-kal nőttek az előző évihez mérten. Az Egyesült Államokból ideutazók 2,9%-kal többet, 168 milliárd forintot költöttek el.

2019-ben a Magyarországra tett külföldi utazások egy főre eső, napi átlagos költése 5,0%-kal, 16,7 ezer forintra nőtt. Az egy főre jutó napi átlagos kiadás összege a szabadidős, szórakozás és egészségmegőrzési célú utazások során 7,2%-kal, 20,6 ezer forintra, a további magánjellegű utazásoknál 8,7%-kal, 12,2 ezer forintra nőtt, ugyanakkor az üzleti, üzletelési célú utazások esetében 12,4%-kal, 35,3 ezer forintra csökkent. Az egynapos utazások alkalmával átlagosan 13,5 ezer, a többnapos utazások során 18,2 ezer forintot költöttek a külföldi beutazók (0,6, illetve 1,0 ezer forinttal többet).

A külföldre utazó magyarok kiadásai is nőttek

2019-ben a magyarok 970 milliárd forintot, az előző évinél 9,2%-kal többet fordítottak külföldi utazásaikhoz kapcsolódóan termékekre és szolgáltatásokra (import). A kiadások több mint háromnegyedét többnapos külföldi utazásokon költötték, aminek túlnyomó többségét szabadidős célú utazásokon fizették ki. Üdülésre, szórakozásra az egy évvel korábbinál mintegy ötödével többet, míg a rokon- és barátlátogatások során 8,4%-kal kevesebb összeget fordítottak. Az egy napra kiutazóknál a kiadások közel negyede merült fel.

A magyarok 25 millió alkalommal utaztak külföldre, 9,0%-kal többször, mint az előző évben. Az egynapos utazások a teljes látogatóforgalom több mint hattizedét adták, ezek során a szomszédos országokat keresték fel. A többnapos utazások célpontja szintén a szomszédos Ausztria, Szlovákia és Románia, valamint Németország volt. Az utazások döntő többsége (83%) az Európai Unió valamelyik tagországába irányult.

A magyarok külföldi utazásai során egy fő naponta átlagosan 13,1 ezer forintot költött, 8,1%-kal kevesebbet, mint 2018-ban.

Javult az utasforgalom egyenlege

2019-ben az utasforgalom többlete 1340 milliárd forint volt. Az utasforgalmi szolgáltatások exportja 12, importja 9,2%-kal nőtt. Az egyenleg az előző évihez képest folyó áron 161 milliárd forinttal javult.

A szállítási szolgáltatások többlete volt a turizmusé után a legnagyobb

2019-ben a szállítási szolgáltatások bevétele 2225 milliárd, kiadása 1279 milliárd forintot tett ki, ez folyó áron az export 8,4, illetve az import 9,0%-os bővülését jelentette. A szolgáltatáscsoport mérlege az előző évinél 67 milliárd forinttal nagyobb, 945 milliárd forintos aktívummal zárta az évet.

A szállítási szolgáltatások közül az egy évvel korábbihoz hasonlóan a légi szállítás egyenlege nőtt a legjelentősebb mértékben, 48 milliárd forinttal. Ezt követte a szintén meghatározó súlyt képviselő közúti, valamint a kis részesedésű csővezetékes szállítás, 13 milliárd, illetve 3,6 milliárd forintos egyenlegjavulással.

Export- és importoldalon egyaránt a légi szállítás adta 2019-ben a teljes szállítási külkereskedelmi forgalom legnagyobb részét. Bevételei 13, kiadásai 14%-kal emelkedtek. A szállítási szolgáltatások exportján belüli részarányuk – a repült utak és az utasszám gyarapodásának következtében – 2018-hoz képest 1,9 százalékponttal nőtt.

A szállítási szolgáltatások exportjának 37, importjának 33%-át adó közúti szállítás bevételei 4,4, kiadásai 5,5%-kal emelkedtek. A szállítási szolgáltatásokon belüli súlya mindkét forgalmi irányban kismértékben csökkent 2018-hoz képest.

A szállítási ágazatok forgalmának export- és importoldalon egyaránt 92%-a az európai országok viszonylatában realizálódott, ezen belül is az európai uniós tagországok domináltak (a bevételek 81, a kiadások 85%-ával). Minden szegmensben kiemelkedő az EU15 országainak részesedése.

A közúti szállításnál a földrajzi elhelyezkedésből adódóan az európai kontinens országainak részaránya kiemelkedő, a bevételek 98, a kiadások 99%-a ebben a viszonylatban realizálódott. A legnagyobb exportcélország Németország és Ausztria volt, a bevételek 23, illetve 17%-ával. Importoldalon is Németország volt a legfontosabb partner (26%), amit Szlovákia (11%) követett.

2019-ben a légi szállítás bevételeinek 88, kiadásainak 91%-a az európai országok viszonylatában merült fel. A legnagyobb részarányt az exportban az Egyesült Királyság (13%), Románia (12%) és Lengyelország (11%) képviselte, az importban pedig Németország (14%), Belgium (12%) és Írország (11%).

Tovább csökkent az üzleti szolgáltatások aktívuma

2019-ben az üzleti szolgáltatások bevétele 3643, kiadása 3544 milliárd forintot tett ki, e szolgáltatáscsoport adta a teljes szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom legnagyobb hányadát, az export 41, az import 60%-át. Az exportérték folyó áron 7,7, az importérték 8,8%-kal emelkedett a 2018. évihez képest, a szolgáltatáscsoport 98 milliárd forintos aktívuma 28 milliárd forinttal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Az üzleti szolgáltatásokon belül a legnagyobb alcsoportot képviselő egyéb üzleti szolgáltatások exportja 11%-kal, importja 7,5%-kal nőtt 2018-hoz képest. Mind export, mind import szempontjából a második legjelentősebb a számítástechnikai és információs szolgáltatások alcsoport volt, annak 7,3 és 23%-os növekedésével.

Az egyéb üzleti szolgáltatásokon belül export- és importoldalon egyaránt az egyéb, máshova nem sorolt üzleti, szakmai és műszaki szolgáltatások adták a forgalom legnagyobb hányadát, exportjuk 10, importjuk 13%-kal nőtt az előző évhez képest.

Az üzleti szolgáltatások forgalmának jelentős része (az export 66, az import 76%-a) az Európai Unió tagállamaival bonyolódott le. Az uniós országok viszonylatában az üzleti szolgáltatások exportja 9,9, importja 13%-kal nőtt a 2018. évihez képest.

2019-ben az üzleti szolgáltatások exportjában hazánk legfontosabb partnere Németország volt, a bevétel 19%-a innen származott. A Németországba irányuló export 8,2%-kal nőtt 2018-hoz képest, amihez jelentősen hozzájárultak a számítástechnikai és információs szolgáltatások, valamint az egyéb, máshova nem sorolt üzleti, szakmai és műszaki szolgáltatások.

Második legjelentősebb partnerünk az Egyesült Államok, harmadik az Egyesült Királyság volt, az üzleti szolgáltatásokból származó bevétel 16, illetve 10%-ával. Az Egyesült Államokba irányuló export 21%-kal bővült, aminek hátterében elsősorban a számítástechnikai szolgáltatások és a személyes, kulturális és szórakoztatási szolgáltatások értékének növekedése áll.

2019-ben az üzleti szolgáltatások importjában is Németország volt hazánk legkiemelkedőbb partnere, a kiadás 25%-a ebben az irányban realizálódott. A Németországhoz kapcsolódó behozatali forgalom az előző évhez képest 18%-kal nőtt, amit elsősorban az üzletviteli tanácsadás és PR-szolgáltatások, valamint az egyéb, máshova nem sorolt üzleti, szakmai és műszaki szolgáltatások értékének növekedése eredményezett.

Második legfontosabb importpartnerünk az Egyesült Államok, harmadik az Egyesült Királyság volt, az üzleti szolgáltatásokból való 12, illetve 8,5%-os részesedéssel. Az Egyesült Államok irányából az üzleti szolgáltatások importja 14, az Egyesült Királyság viszonylatában 3,4%-kal nőtt.

Nőtt a belföldi tulajdonú vállalkozások részesedése az üzleti szolgáltatások forgalmából

A szolgáltatások egy részét (pl. turizmus, pénzügyi és biztosítási szolgáltatások) nem vizsgáljuk ebben a fejezetben, ugyanis ezen adatokat nem minden esetben, vagy egyáltalán nem lehet vállalatokhoz rendelni, ezáltal például tulajdonosi szerkezet vagy létszám-kategória alapján besorolni. A fennmaradó tevékenységek aránya a szolgáltatás-külkereskedelmi forgalmon belül importban (83%) és exportban (74%) egyaránt jelentős, ezért ezek változása nagy hatással van egy adott időszak egyenlegének alakulására.

A szolgáltatás-külkereskedelemben a magyar gazdaság szereplőit elsősorban az üzleti szolgáltatások igénybevétele, illetve nyújtása jellemzi. Ezeket a szolgáltatásokat legnagyobb arányban az egyéb szolgáltatási tevékenységet végző vállalkozások nyújtották, és az árutermelő ágakban működő vállalkozások vették igénybe.

A szolgáltatás-külkereskedelem résztvevőinek tulajdonosi szerkezete alapján változott a forgalom megoszlása: 2019-ben a hazai tulajdonú vállalatok az előző évinél nagyobb arányban vettek részt az üzleti szolgáltatások nyújtásában/igénybevételében. Exportoldalon 16, importoldalon 25%-kal nőtt a belföldi tulajdonú vállalkozások forgalma. Ugyanakkor e szolgáltatáscsoport forgalmának mintegy nyolctizedét mindkét irányban a többségi külföldi tulajdonú vállalatok bonyolították le. E tulajdonosi kör dominanciája különösen az üzleti szolgáltatások kereskedelmére jellemző. Ezen belül a külföldi vállalatok legnagyobb súllyal a számítástechnikai szolgáltatások, valamint az egyéb, máshová nem sorolt üzleti, szakmai szolgáltatások külkereskedelmében vettek részt.

Az üzleti szolgáltatások exportjának felét továbbra is a legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalkozások bonyolították, és 20%-kal részesedtek az 50–249 fős középvállalkozások. A 10–49 fős vállalkozások az üzleti szolgáltatások exportjának mindössze 14%-át realizálták 2019-ben, a 0–9 fős vállalkozások részesedése 2018-ban a 10%-ot sem érte el, míg 2019-ben 12%-os arányban vettek részt az üzleti szolgáltatások exportjában.

Importoldalon szintén a legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalkozások adták a forgalom legnagyobb hányadát (60%). Ugyanakkor az 50–249 és a 10–49 fő közöttiek 16, illetve 13, a 10 fő alattiak pedig 9,0%-kal részesedtek a szolgáltatáscsoport importjából.

A szállítási szolgáltatások a teljes szolgáltatás-külkereskedelmi export 25, az import 21%-át adták 2019-ben. Ezeket a szolgáltatásokat jellemzően a szállítási ágazatokba sorolt vállalkozások nyújtották, a szállítási szolgáltatások bevételeiből 96, kiadásaiból 71%-kal részesedtek. Az importforgalmon belül rajtuk kívül még az ipari és mezőgazdasági ágakba sorolt cégek képviseltek jelentősebb részarányt (15%).

A szállítási szolgáltatások létszám-kategória szerinti koncentrációja kivitelben erőteljesebb, behozatalban mérsékeltebb volt az üzleti szolgáltatásokénál: nagyvállalatok bonyolították le az export 70, és az import 50%-kát. Az import alacsonyabb koncentrációjából adódóan az 50 és 249 fő, valamint a 10–49 fő közötti létszámot foglalkoztató vállalkozások részesedése a kiadásokból egyaránt magasabb volt (22, illetve 20%), mint a bevételekből (19 és 8,7%).

A külföldi érdekeltségű vállalkozások realizálták a szállítási szolgáltatások exportjának 44, az importnak 56%-át. A hazai tulajdonú vállalkozások exportból való részesedése (26%) jelentősebb volt az üzleti szolgáltatásokénál, ezen belül a több mint 249 főt alkalmazó cégek aránya volt magasabb, forgalmuk az összes szállítási szolgáltatásexport 13%-át tette ki.

Módszertani információk

Külkereskedelmi termékforgalom

A külkereskedelmi termékforgalom statisztikai rendszere a nemzetközi termékforgalmi statisztika megfigyelésére vonatkozó ENSZ-ajánlásokban közzétett alapelvek, fogalmak és meghatározások figyelembevételével készül. Az Európai Unió rendeletei szabályozzák két alrendszerének működését: az unió tagállamaival lebonyolított (a továbbiakban uniós) forgalomra vonatkozóan az Európai Parlament és Tanács 638/2004/EK és Bizottság 1982/2004/EK rendeletei és módosításaik az irányadóak, míg az unión kívüli országokkal folytatott (a továbbiakban unión kívüli) kereskedelem statisztikája az Európai Parlament és a Tanács 471/2009/EK, valamint a Bizottság 92/2010/EK és 113/2010/EK rendeleteinek és módosító rendeleteik előírásai szerint készül.

Magyarország külkereskedelmi termékforgalma az uniós és az unión kívüli forgalom összege.

Az adatok forrása: az uniós kereskedelemre vonatkozóan a forgalmazó vállalatoktól kérdőíven begyűjtött adatok, míg az unión kívüli forgalom tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámeljárás keretében begyűjtött adatai, valamint egyes, Magyarországon központi vámkezelési engedélyt használó cégektől közvetlenül begyűjtött adatok állnak rendelkezésre. A villamosenergia-forgalmi adatok adminisztratív adatforrások felhasználásával kerülnek összeállításra. Az adatok statisztikai feldolgozása a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szakmai irányításával folyik.

Az uniós forgalom adatait a KSH – a vonatkozó rendeleteknek megfelelően – nem teljeskörűen gyűjti be. A forgalmazók közel kilenctizede (a kis- és közepes vállalkozások döntő többsége) mentesül az adatszolgáltatási kötelezettség alól, de ezáltal mindössze a teljes forgalom mintegy 3–7%-a kerül ki a statisztikai megfigyelés köréből. Az adatszolgáltatás alól (teljesen vagy részlegesen) felmentett, valamint a kötelezettségüknek eleget nem tevő vállalatok adatait a KSH adminisztratív adatforrások és idősorok felhasználásával becsli és pótolja.

A megfigyelés köre: a külkereskedelmi termékforgalom jellemzően rezidens és nem rezidens gazdasági alanyok között bonyolódik. A külkereskedelmi forgalom megfigyelése az ország gazdasági területének határát átlépő termékek számbavételén alapul, azzal a megkötéssel, hogy – az aktív feldolgozás vagy vámfelügyelet melletti feldolgozás miatt szállított áruk kivételével – a vámraktárakba külföldről belépő, illetve onnan külföldre szállított termékek nem szerepelnek a statisztikában, a vámbelföld és a vámraktárak közötti forgalom azonban igen.

A megfigyelt ügyletek döntő többsége adásvétel, de a külkereskedelmi termékforgalomba tulajdonosváltással nem járó és/vagy ellenszolgáltatás nélküli esetek is tartoznak. Így az adatok tartalmazzák például a bérfeldolgozásra szállított anyagokat, és a munka elvégzése után visszaszállított késztermékeket (mindkét esetben azok teljes értékén), a pénzügyilízing-ügyleteket (a lízingelt áru kamat- és kezelési költségek nélküli piaci értékén) és a térti árukat, valamint néhány speciális termék behozatalát és kivitelét is (pl. vezetéken szállított gáz és elektromos áram).

Nem tartoznak a megfigyelésbe a szolgáltatási ügyletek (pl. javítás, operatív lízing, közvetlen reexport) keretében szállított áruk, az ország területén külföldi közlekedési eszközök részére eladott, illetve hazai közlekedési eszközök részére külföldön vásárolt üzemanyag stb. (Részletes felsorolás „A magyar külkereskedelmi termékforgalmi statisztika módszertana” [KSH, Budapest, 2005] című kiadványban található.)

A külkereskedelmi termékforgalom értéke behozatal esetében c.i.f.-, kivitel esetében f.o.b.-paritáson kifejezett érték. C.i.f.: a behozott áru piaci értéke a magyar határon, beleértve a szállítással kapcsolatos összes – a magyar határig felmerülő – költséget és a szállítás alatti biztosítást. F.o.b.: a kivitt áru piaci értéke a magyar határon, beleértve az árunak a határig szállításával kapcsolatban felmerülő szállítási és biztosítási költségeket.

A forintban közölt értékadatok uniós forgalom esetén az adatszolgáltató számviteli politikájában meghatározott banknak a beérkezés vagy kiszállítás napján érvényes napi deviza-középárfolyama alapján állnak elő. Unión kívüli forgalom esetén az átszámítás az áru vámkezelését megelőző hónap utolsó előtti szerdáján jegyzett MNB-devizaárfolyam alapján történik. Az euró- és dollárértékadatok előállítása a forintadatokból, uniós forgalom esetén havi átlagos MNB-árfolyam alapján, unión kívüli forgalom esetén a fenti módszerrel történik.

A külkereskedelmi forgalom egyenlege a kiviteli és a behozatali forgalom értékének különbsége.

Az áruszerkezeti csoportosítás az ENSZ egységes nemzetközi kereskedelmi termékjegyzéke (SITC Rev. 4.) szerint készült.

Az alapadatok begyűjtése az EU-tagállamok számára kötelezően előírt vám- és külkereskedelem-statisztikai osztályozás, a Kombinált nómenklatúra (CN) szerint valósul meg.

Az egyes országcsoportok tartalma

EU15: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Egyesült Királyság, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország;

2004 óta csatlakozott uniós tagországok: Bulgária, Ciprus, Csehország, Észtország, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Románia, Szlovákia, Szlovénia;

EU28: a két előző csoport együttesen.

A további országok besorolása a földrajzi elhelyezkedésük alapján történik.

A kivitel országcsoportonként részletezett adatai rendeltetési országok szerinti, a behozataléi feladási ország szerinti számbavételen alapulnak.

A vállalati jellemzők szerinti külkereskedelmi termékforgalom a kijelölt forgalmazók adatai mellett tartalmazza a küszöb alatti (adatszolgáltatási kötelezettség alól felmentett) forgalmazók adatait is; a vámregisztrációk forgalmát, valamint magában foglalja a villamosenergia-kereskedelmet és a magánforgalmat. Az áfaregisztrációknak definíció szerint nincs alkalmazottjuk, ezért a „nem ismert” létszám-kategóriába kerülnek. A vámregisztrációk forgalma továbbá a magánforgalom létszám- és ágazati besorolása a „nem ismert”, illetve az „egyéb ágazat” kategóriába kerülnek. A termékek jellege szerint import- és exportforgalom a TESZOR (Termékek Tevékenység Szerinti Osztályozása)-csoportok összevonásával készült. Az Intrastat adatszolgáltatásra nem kötelezett vállalatok termék/ország részletezettségű adatairól nincs egyedi (vállalati szintű) információnk, ezt cégenként becsléssel állapítjuk meg.

Árindexek a külkereskedelmi termékforgalom árszintváltozásának mérésére a tényleges piaci árak megfigyelésén alapuló árindexeket számít a KSH. A homogén termékcsoportok (élelmiszerek, nyersanyagok, energiahordozók) indexeinek becslése a külkereskedelmi termékforgalmi statisztika keretében begyűjtött mennyiségi és értékadataiból számított egységértékeken alapul. Az árak alakulása szempontjából heterogén termékcsoportoknál (feldolgozott termékek, valamint a gépek és szállítóeszközök) az árszintváltozást vállalati adatközlésből származó, reprezentáns termékek tényleges tranzakciós áraiból számítja a KSH. Az indexek Fisher-formula szerint készülnek, teljes termékforgalmi súlyok felhasználásával.

A volumenindex a forintértékindexből a bázisidőszak és a tárgyidőszak között bekövetkezett forintárszint-változás hatásának kiszűrésével készül, vagyis a volumenindex az értékindex és a megfelelő árindex hányadosa.

Fogalmak C.i.f/f.o.b konverzió: fuvarparitás miatti konverzió.

Áfaregisztrációk: nem rezidens vállalkozások, amelyek gazdasági tevékenységet folytatnak Magyarország területén.

Bunker üzemanyag exportja: a szállítóeszközzel rendelkező külföldi vállalatok által Magyarországon vásárolt kereskedelmi célú üzemanyag értéke.

Bunker üzemanyag importja: a szállítóeszközzel rendelkező magyar vállalatok által külföldön vásárolt üzemanyag értéke.

Módszertani források

A magyar külkereskedelmi termékforgalmi statisztika módszertana (KSH, Budapest, 2005) .

A KSH honlapján közzétett módszertani információk (metaadatok) az alábbi címen érhetők el:

http://www.ksh.hu/apps/meta.objektum?plang=HU&pmenuid=110&potid=100&pobjid=BFAA&psession_id=

A külkereskedelmi termékforgalmi árstatisztika módszertana az alábbi linken érhető el:

http://www.ksh.hu/apps/meta.objektum?plang=HU&pmenuid=110&potid=100&pobjid=BGFA&psession_id=78588643

Szolgáltatás-külkereskedelem

A szolgáltatás-külkereskedelmi adatok összeállítása a 184/2005/EK, az 555/2012/EU és a 707/2009/EK-rendeletek (a fizetési mérleggel, a szolgáltatások nemzetközi kereskedelmével és a közvetlen külföldi befektetésekkel kapcsolatos közösségi statisztikákról) alapján történik.

Az adatok forrása: a KSH adatgyűjtései; a hiányzó adatok pótlása és teljeskörűsítése adminisztratív adatforrások felhasználásával történik.

Szolgáltatások külkereskedelme: minden olyan magánjogi szerződésen alapuló ügylet, amelynek során egy ország rezidense nem rezidens részére szolgáltatást nyújt (export), illetve nem rezidenstől szolgáltatást vesz igénybe (import).

Szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom értéke: a szolgáltatásoknak a számlán feltüntetett, forgalmi adó nélküli értéke. Amennyiben az ügylet devizában valósul meg, a forintra való átszámítás a teljesítés időpontjában érvényes, hivatalos MNB-devizaárfolyam alapján történik.

A szolgáltatások teljesítése: a rezidens és nem rezidens közötti szolgáltatásügylet lebonyolításának tényleges időpontja, azaz amikor a szolgáltatást nyújtották, illetve igénybe vették. Ez eltérhet a pénzügyi teljesítéstől.

Adatok revideálása: a jelenleg publikált adatok a 2018. év zárását követően 2019 márciusában revideálásra kerülnek.

A szolgáltatások az alábbi tevékenység és partnerország szerinti csoportosításban kerülnek megfigyelésre és publikálásra:

Turizmus: külföldiek magyarországi kiadásai; magyarok külföldi költései. A nemzetközi előírásokkal összhangban a szolgáltatás-külkereskedelmi forgalom turizmusadatai nem tartalmazzák a nemzetközi közlekedéssel és biztosítással kapcsolatos bevételeket és kiadásokat, amelyek azonban szerepelnek a „Nemzetközi utazások” című kiadvány adatai között, tartalmazzák ezzel szemben az illegális szolgáltatásokkal kapcsolatos tételeket.

Szállítási szolgáltatások módozatonként:tengeri szállítás, légi szállítás, vasúti szállítás, közúti szállítás, belvízi szállítás, csővezetékes szállítás és villamosenergia-átvitel, egyéb kiegészítő szállítási szolgáltatások, postai és futárszolgálat.

Üzleti szolgáltatások az alábbi csoportok szerint: távközlési szolgáltatások, építési-szerelési szolgáltatások, biztosítási szolgáltatások, pénzügyi szolgáltatások, számítástechnikai és információs szolgáltatások, szellemi tulajdon használatáért kapott/fizetett díjak, egyéb üzleti szolgáltatások, valamint személyes, kulturális és szórakoztatási szolgáltatások.

Kormányzati szolgáltatások: nagykövetségek és konzulátusok; katonai egységek és ügynökségek; egyéb, máshová nem sorolt kormányzati szolgáltatások.

Partnerország: a turizmusban az utazót küldő ország, a külföldre utazó magyar állampolgárok esetében a célország. Szállítási szolgáltatásoknál exportban a számlát fizető, importban a számlát kiállító honossága szerinti ország. Üzleti szolgáltatások esetén az az ország, amelyben a szolgáltatás-külkereskedelmi ügyletben részt vevő külföldi gazdasági szervezetet bejegyezték.

Az egyes országcsoportok tartalma megegyezik a külkereskedelmi termékforgalom esetében megadottal.

A KSH honlapján közzétett módszertani információk (metaadatok) az alábbi címen érhetők el:

http://www.ksh.hu/apps/meta.objektum?plang=HU&pmenuid=110&potid=100&pobjid=BFAB&psession_id=59950451

A szolgáltatás-külkereskedelmi adatok vállalati jellemzők szerinti elemzésének pontos módszertana jelenleg kialakítás alatt áll európai uniós szinten. Jelen elemzés a kijelölt szolgáltatók adatai mellett tartalmazza az adatszolgáltatásra nem kötelezett szolgáltatók adatait is, részben tartalmazza az üzleti szolgáltatások forgalmát, de nem foglalja magába a biztosítási és pénzügyi szolgáltatásokat. Az adatszolgáltatásra nem kötelezett vállalatok esetében az áfaösszesítő nyilatkozat adatait vettük figyelembe. A szolgáltatások jellege szerint az import- és az exportforgalom a TEÁOR (Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere)-csoportok összevonásával készült. Az adatszolgáltatásra nem kötelezett vállalatok igénybe vett szolgáltatásairól nincs egyedi (vállalati szintű) információnk, ezt becsléssel állapítjuk meg.

Módszertani források

Manual on Statistics of International Trade in Services (2010), Balance of Payments and International Investment Position Manual, 6th edition (IMF, 2009).

[1]:↑ Forrás: WTO lowers trade forecast as tensions unsettle global economy https://www.wto.org/english/newse/pres19e/pr840_e.htm WTO press release, megjelenés: 2019. október 1. Utolsó letöltés: 2020. április 14.

[2]:↑ Forrás: Eurostat-adatbázis. Letöltés ideje: 2020. április 9.

[3]:↑ A 2019. évi felülvizsgált adatok várható közzétételi időpontja 2020. szeptember 1.

[4]:↑ 2013-tól EU28 a horvát csatlakozással.

[5]:↑ A cserearány-mutatót a kiviteli és a behozatali árindex hányadosaként számítjuk ki.

[6]:↑ A devizaárindexet a forintárindex és az árfolyamindex hányadosaként számítjuk ki. A mutató az árfolyamváltozás hatását szűri ki az indexből.

[7]:↑ Egynapos utazások.

További adatok, információk

Stadat-táblák:
A Magyarországra tett külföldi utazások főbb mutatói (utazások száma, tartózkodási idő, kiadások) az utazás fő célja szerint (új motivációs bontásban)
A külföldre tett utazások főbb mutatói az utazás célja szerint (új motivációs bontásban)

Jelmagyarázat
.. = Az adat nem ismeretes.
0 = A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad.
A százalék- és viszonyszámok számítása kerekítés nélküli adatokból történt. Az adatok és a megoszlási viszonyszámok kerekítése egyedileg történt, ezért a részadatok összegei eltér(het)nek az összesen adatoktól.

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu