Összefoglalás
- A nemzetközi trendeknek megfelelően a hazai turisztikai folyamatok is kedvezően alakultak 2019-ben.
- A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ág hozzájárulása a nemzetgazdaság bruttó hozzáadott értékéhez elérte a 2,0%-ot, a foglalkoztatottak száma megközelítette a 187 ezer főt.
- A szálláshely-szolgáltatók több mint 230 ezer szobával várták a vendégeket. A kereskedelmi szálláshelyeken a korábbinál magasabb szobaárak mellett is bővülő vendégforgalom javította a szobakihasználtságot. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma enyhébben, az egyre jelentősebb részesedést képviselő üzleti célú egyéb szálláshelyeké erőteljesebben bővült.
- A belföldi utazások száma és az azokon eltöltött idő kismértékben csökkent, azonban a magyarok külföldre tett utazásainak a száma és a külföldről hazánkba irányuló forgalom tovább emelkedett.
- 2019-ben a magyar lakosság – az előző évit 9,0%-kal meghaladva – 25 millió külföldi utazást tett. Az eltöltött idő és az utazási kiadások összege is nőtt. A többnapos utazások legkedveltebb célpontjai a szomszédos országok, valamint Németország, Csehország, illetve a mediterrán országok voltak.
- A külföldiek által Magyarországra tett utak száma, illetve az azok során eltöltött idő is növekedett, ami élénkítette a hazai szálláshelyek forgalmát.
- Az utazások számának növekedése együtt járt az utazási kiadások emelkedésével. A magyar lakosság többnapos külföldi utazásaira (a vásárlás, a tanulás, a munkavégzés és az üzletelési utak nélkül) 614 milliárd, a belföldi többnapos turisztikai utazásaira 393 milliárd forintot fordított, miközben a több napra hazánkba látogató külföldiek kiadásai (vásárlás, tanulás, munkavégzés és átutazás nélkül) megközelítették az 1500 milliárd forintot.
- A vendéglátóhelyek árbevételének volumene 7%-kal növekedett.
Nemzetközi kitekintés
Folyamatosan bővült a turizmusForrás: Eurostat (2020. 04. 15.).[1]
A turisztikai szálláshelyekA magyarországi adatok a kereskedelmi és a nem üzleti céllal üzemeltetett szálláshelyek adatait tartalmazzák. Az egyes európai uniós országok szálláshelyi adatainak lefedettsége eltérő lehet.[2] által regisztrált vendégéjszakák száma az Európai Unióban 2019-ben meghaladta a 3,2 milliárdot, 2,3%-kal növekedett az előző évhez képest. Az évek óta tartó folyamatos bővüléshez 2019-ben nagyobb arányban járult hozzá a belföldi vendégek által eltöltött éjszakák számának emelkedése, mint a korábbi évekbeli növekedést generáló külföldivendég-éjszakáké.
A turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák az Európai Unió országaiban, 2019
Az Európai Unió legnépszerűbb turisztikai célpontjai között 2019-ben is Spanyolország állt az élen, amit a vendégéjszakák száma alapján sorrendben Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság követett. A regisztrált vendégéjszakák száma 2019-ben szinte minden tagállamban emelkedett, a legnagyobb mértékben Szlovákiában, Litvániában és Írországban. 2018-hoz képest csökkenést csupán Luxemburgban, Máltán és Görögországban mértek. Magyarország kereskedelmi és nem üzleti célú szálláshelyein 33 millió vendégéjszakát regisztráltak 2019-ben, 0,8%-kal többet, mint az azt megelőző évben.
A visegrádi négyek vendégforgalma az uniós átlagot csaknem 2 százalékponttal meghaladó mértékben bővült 2019-ben: Szlovákia a 13%-os növekedésével kiemelkedő teljesítményt ért el az uniós tagországok közül, míg Lengyelországban 5,0, Csehországban 2,6%-kal bővült a vendégéjszakák száma.
A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás helye a nemzetgazdaságban
Az ágazat növekedése továbbra is meghaladta a nemzetgazdasági átlagot
A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás bruttó hozzáadott értéke az előzetes becslések alapján 2019-ben is számottevően, 7,8%-kal nőtt az előző évhez képest, meghaladva a nemzetgazdaság teljesítményének 5,1%-os bővülését, így a GDP termelésében való részaránya 2,0%-ra nőtt.
A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ág részaránya a nemzetgazdaság főbb mutatóiban
| Év | A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás részaránya | ||||
|---|---|---|---|---|---|
| a bruttó hozzáadott érték termelésében | a beruházásban | a foglalkoztatásban | |||
| 2010 | 1,8 | 0,9 | 4,0 | ||
| 2015 | 1,7 | 1,0 | 4,4 | ||
| 2016 | 1,6 | 1,0 | 4,4 | ||
| 2017 | 1,8 | 0,9 | 4,3 | ||
| 2018 | 1,9+ | 1,0 | 4,0 | ||
| 2019 | 2,0+ | 1,2+ | 4,1 | ||
| + Előzetes adat. | |||||
Több nemzetközi szervezet közösen fejlesztette ki a turizmus-szatellitszámlák harmonizált rendszerét, aminek célja a turizmus átfogó gazdasági teljesítményének mérése. Ennek segítségével lehetőség nyílik a turisztikai kereslet változásának vizsgálatára, és megfigyelhető ennek a kínálatra gyakorolt hatása, valamint nyomon követhető a turizmussal kapcsolatos tevékenységek eredménye a gazdaság más ágazataiban. Az előzetes adatok alapján a turizmushoz köthető ágazatokSzálláshely-szolgáltatás, vendéglátás személyszállítás, személyszállító eszközök kölcsönzése, utazásközvetítés, utazásszervezés, kulturális szolgáltatások, sport- és szabadidős tevékenységek, gyógyfürdő-szolgáltatás, szállítást kisegítő tevékenységek.[3] hozzájárulása a nemzetgazdaság teljes kibocsátásához a 2010. évi 5,4%-ról 2017-re 6,5%-ra nőtt. A hozzáadott érték aránya 6,7% volt, ami a tovagyűrűző, ún. multiplikátorhatással együtt 11%-ot jelent. A gazdasági kapcsolatokat jelzik az ún. multiplikátorindexek. Ezek azt fejezik ki, hogy adott ágazat teljesítménye milyen mértékű keresletnövekedést generál a gazdaság más ágazatainál. A témakörrel kapcsolatos további adatok megtalálhatók a Turizmus-szatellitszámlák, 2017 című kiadványban és a 4.5.27-es Stadat-táblában.
A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás nemzetgazdasági ágban 2019. december 31-én több mint 73 ezer vállalkozást tartottak nyilván, ami 1,1%-kal haladta meg az előző év adatát. A vállalkozások közül 49 ezer önálló, míg csaknem 24 ezer társas formában működött. Az önálló vállalkozók száma 2,5%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a társas vállalkozásoké 1,7%-kal csökkent ugyanezen időszak alatt. A változások mértéke hasonló a nemzetgazdaságban mérthez.
A 2018. évi visszaesést követően 2019-ben jelentősen, nemzetgazdasági átlagot (1,0%) meghaladó mértékben, 3,7%-kal bővült a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban foglalkoztatottak száma (187 ezer fő) az előző évhez képest. Ennek ellenére az itt dolgozók munkaerőpiaci részesedése alig nőtt (+0,1 százalékpont), így 2019-ben az összes foglalkoztatott 4,1%-át képviselték.
A szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete az év során mért, csaknem 12%-os növekedés mellett az év végén 240 ezer forint volt. Az ágazatban dolgozók keresetének növekedési üteme – lassuló tendenciát mutatva a megelőző évekhez képest – 2019-ben csupán 0,3 százalékponttal haladta meg a nemzetgazdaságét, bruttó átlagkeresetük összege 128 ezer forinttal maradt el attól.
A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban 2019-ben a beruházások teljesítményértéke folyó áron több mint 125 milliárd forintot tett ki, összehasonlító áron 32%-kal növekedett az előző évhez képest. A nemzetgazdaság beruházási teljesítményértékének emelkedését csaknem 18 százalékponttal meghaladó bővülésben jelentős szerepet játszottak a szállodaépítések.
Szálláshely-szolgáltatás
Egyre jelentősebb az üzleti célú egyéb szálláshelyek szerepe
2019-ben a szálláshely-szolgáltatók több mint 230 ezer szobát és 688 ezer férőhelyet kínáltak a vendégek számára. A férőhelyek fele kereskedelmi szálláshelyeken (szállodák, panziók, közösségi szálláshelyek, üdülőházak, kempingek), 40%-a üzleti célú egyéb szálláshelyeken, tizede nem üzleti célú (nonprofit) szálláshelyeken állt rendelkezésre.
A vendégéjszakában mért vendégforgalom közel háromnegyede (31,5 millió éjszaka) a kereskedelmi szálláshelyeken valósult meg. Az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalmának aránya az utóbbi években nőtt, ami mögött az online lakáskiadás (sharing economy) térhódítása állhat: 2010-ben a vendégéjszakák 13, 2019-ben már 25%-a üzleti célú egyéb szálláshelyen valósult meg.
Enyhén növekedett a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma
2019. július végén az előző évinél 62-vel kevesebb, 3475 kereskedelmi szálláshely közel 100 ezer szobával és mintegy 350 ezer férőhellyel várta a vendégeket. A közösségi szálláshelyek kivételével mindegyik szállástípus egységszáma csökkent. A férőhelyek száma összességében több mint 3 ezerrel szűkült, elsősorban a közösségi szálláshelyeken és a kempingekben történt csökkenés miatt.
Továbbra is szállodákban működött a legtöbb férőhely, számuk 500-zal emelkedett. A nyári hónapokban jelentős kapacitással rendelkeztek a kempingek, júliusban 232 egység 89 ezer férőhellyel volt nyitva.
A kereskedelmi szálláshelyek kapacitása és vendégéjszakáinak száma szállástípusonként, 2019
| Szállástípus | Egységek | Szobák | Férőhelyek | Külföldivendég-éjszakák | Belföldivendég-éjszakák |
|---|---|---|---|---|---|
| száma 2019. július 31-én | száma 2019-ben, ezer | ||||
| Szálloda | 1 051 | 61 696 | 149 317 | 12 844 | 10 628 |
| Panzió | 1 273 | 13 317 | 34 773 | 570 | 1 766 |
| Közösségi szálláshely | 478 | 15 246 | 52 027 | 980 | 1 336 |
| Üdülőház | 441 | 7 677 | 24 870 | 230 | 1 156 |
| Kemping | 232 | 1 549 | 88 894 | 1 128 | 900 |
| Összesen | 3 475 | 99 485 | 349 881 | 15 753 | 15 785 |
A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalmának évek óta tartó növekedése 2019-ben is folytatódott: 13 millió vendég 32 millió éjszakára vette igénybe a hazai szálláshelyek szolgáltatásait, ami 3,0, illetve 1,7%-kal emelkedett 2018-hoz képest.
A kereskedelmi szálláshelyek vendégéjszakában mért éves forgalmából közel azonos arányban részesedtek a külföldi és a belföldi vendégek.
2019-ben a kereskedelmi szálláshelyeken 6,2 millió külföldi vendég 16 millió éjszakát töltött el. Számuk 3,8, az általuk eltöltött vendégéjszakáké 2,7%-kal meghaladta az előző évit.
A külföldi forgalom változatlanul Budapest központú: a turisták tízből 6 vendégéjszakát a fővárosban töltöttek el. A külföldi vendégek túlnyomó része az előző évekhez hasonlóan szállodában szállt meg, ahol vendégéjszakáik 82%-át regisztrálták. A többi szállástípus részesedése a külföldi forgalomból csekélynek mondható, a második legnépszerűbb a kemping volt, ahol a vendégéjszakák 7,0%-a realizálódott.
2019-ben a külföldi vendégek összetétele a földrészek és országok szerint nem változott lényegesen az előző évekhez képest. Tízből 8 vendégéjszakát az Európából érkező vendégek töltötték el a szálláshelyeken. Emellett a második legnagyobb súllyal, 1,9 millió vendégéjszakával az ázsiai országok részesedtek.
A legjelentősebb küldő piacunk, Németország esetében – a 2017−2018-ban tapasztalható növekedést követően – 2019-ben 3,3%-kal kevesebb vendégéjszakát regisztráltak a szálláshelyeken.
A további jelentős küldő országok sorrendben az Egyesült Királyság, Csehország, az Egyesült Államok, Ausztria, Lengyelország és Oroszország voltak, együttesen az összes külföldiek által foglalt vendégéjszaka harmadát adták.
2019-ben a kereskedelmi szálláshelyek 6,8 millió belföldi vendéget fogadtak, akik összesen 16 millió vendégéjszakát töltöttek el. A belföldi vendégek száma 2,3, a vendégéjszakák száma 0,7%-kal nőtt 2018-hoz képest. Az éves belföldi kereslet harmada júliusban és augusztusban jelentkezett, mindkét hónapban meghaladva a 2,5 millió vendégéjszakát. A több hónapban is tapasztalható visszaesést kompenzálta a júniusban és augusztusban megélénkült kereslet.
A belföldi forgalom kevésbé koncentrálódott a szállodákra, mint a külföldi, de a belföldiek körében is ez a szállástípus volt a legkedveltebb: a vendégéjszakák mintegy kétharmadát regisztrálták ezekben az egységekben. A különböző szállástípusok közül a szállodákban, a panziókban és a kempingekben nőtt, a közösségi szálláshelyeken és az üdülőházakban csökkent a vendégéjszakák száma.
A belföldi forgalom túlnyomó része vidéken jelentkezett, Budapesten csupán a vendégéjszakák 8,0%-a realizálódott. A legnépszerűbb turisztikai régió a magyarok körében a Balaton volt, ahol az éjszakák negyedét töltötték a belföldi vendégek.
A kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele a vendégéjszakáknál dinamikusabban emelkedett, ami a bővülő kereslet mellett a szobaárak jelentős emelkedésének köszönhető.
A szálláshelyek összesen 562 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, folyó áron 9,9%-kal többet, mint 2018-ban. Az összes bevétel közel hattizedét kitevő szállásdíjbevétel az előző évinél 10%-kal volt nagyobb. A külföldiek jellemzően a magasabb színvonalú, drágább szálláshelyeken szálltak meg, így a vendégéjszakákból fele arányban részesedő külföldi vendégektől származott a szállásdíjbevétel 63%-a. A belföldiektől származó szállásdíjbevétel alakulását befolyásolta a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) számottevően megnövekedett használata is: 2019-ben a vendégek 31 milliárd forint értékben fizettek vele a kereskedelmi szálláshelyeken, ami a belföldi szállásdíjbevétel negyede, és folyó áron másfélszerese a 2018-ban felhasznált összegnek.
Az élénkülő kereslet és a magasabb átlagár hatására a szállodák az előző éveknél jobb teljesítménymutatókat értek el. A szállodai szobák bruttó átlagára 2019-ben 22 500 forint volt, folyó áron 8,1%-kal több, mint az előző évben. Egy szoba egy működési napjára a szállodákban átlagosan bruttó 13 800 forint szállásdíjbevétel (REVPAR) jutott, 8,7%-kal több, mint 2018-ban.
Dinamikusan bővült az üzleti célú egyéb szálláshelyek vendégforgalma
2019 végén 44 ezer hivatalosan regisztrált egyéb szálláshelyi vendéglátó 118 ezer szobával és 274 ezer férőhellyel várta a vendégeket. Az előző évhez képest a nyilvántartott szállásadók száma nem változott számottevően, a szobák száma 3,2%-kal növekedett. Az összes szoba és férőhely négytizede a Balatonnál állt rendelkezésre.
A vendégforgalom növekedése lényegesen meghaladta a kapacitás bővülését. 2019-ben 3,5 millió vendég 11 millió éjszakát töltött el az egyéb szálláshelyeken. A vendégek száma közel ötödével, a vendégéjszakáké 21%-kal nőtt. Az átlagos tartózkodási idő az előző évhez hasonlóan 3,2 éjszaka volt.
A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák aránya 2018-ig évről évre csökkent, azonban 2019-ben újra növekedett. A belföldi vendégek száma 22, a vendégéjszakáké 33%-kal bővült az előző évhez képest, és utóbbi meghaladta a 6 milliót.
A külföldi vendégek forgalma a belföldihez képest kisebb mértékben bővült: 16%-kal több vendég 9,9%-kal több (5,3 millió) éjszakát töltött el. E szegmens továbbra is erősen Budapestre koncentrálódott: az éjszakák közel kétharmadát itt regisztrálták a szállásadók.
A nem üzleti céllal üzemeltetett közösségi, szabadidős szálláshelyeken csökkent a kapacitás és az igénybevétel
2019 júliusában az egy évvel korábbinál 81-gyel kevesebb, 969 szálláshely üzemelt nem üzleti célú (nonprofit) egységként. A rendelkezésre álló kapacitás (15 ezer szoba és 64 ezer férőhely) szintén csökkent. A nem üzleti célú szálláshelyek döntő része továbbra is üdülőként, illetve gyermek- és ifjúsági táborként működött. 187 diákotthon és kollégium végzett kiegészítő tevékenységként nonprofit szálláshely-szolgáltatást, az országos nonprofit férőhely-kapacitás 43%-át kínálva. 2019-ben a szálláshelyek az előző évinél kisebb vendégforgalmat bonyolítottak le: 534 ezer vendéget fogadtak, akik 1,7 millió éjszakát töltöttek el. A vendégek száma 6,0, a vendégéjszakáké 8,6%-kal csökkent 2018-hoz képest. Az előző évekhez hasonlóan a vendégéjszakák túlnyomó többségét a belföldi vendégek töltötték el ezeken a szálláshelyeken.
A lakosság belföldi turisztikai utazásai
A többnapos belföldi utazáson eltöltött idő megközelítette a 60 millió napot
2019-ben a lakosság – a korábbi három évhez hasonló nagyságrendű – 14 millió utazást tett. Az ezek során eltöltött idő 1,7%-kal csökkent, így kevéssel 60 millió nap alatt maradt. Ugyanakkor a turisztikai jellegű utakon (melyek nem tartalmazzák a rokonlátogatásokat és a hobbikertészkedés miatt tett utakat) a megelőző évinél 1,7%-kal több időt töltött el a lakosság.
A belföldi többnapos turisztikai utazások alakulása
| Időszak | Utazási aktivitás, %a) |
Összes utazás, ezer fő |
Utazáson eltöltött idő, ezer nap | Egy utazás átlagos időtartama, nap | Kiadás, millió forint | Egy utazó egy napjára jutó kiadás, forint |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 2013 | 46,2 | 14 377 | 60 935 | 4,2 | 263 536 | 4 325 |
| 2014 | 47,7 | 14 854 | 61 415 | 4,1 | 294 592 | 4 797 |
| 2015 | 48,1 | 15 253 | 61 975 | 4,1 | 307 407 | 4 960 |
| 2016 | 50,0 | 14 425 | 58 967 | 4,1 | 308 911 | 5 239 |
| 2017 | 51,5 | 14 374 | 57 908 | 4,0 | 328 802 | 5 678 |
| 2018 | 52,0 | 14 386 | 60 296 | 4,2 | 347 421 | 5 762 |
| 2019 | 52,4 | 14 249 | 59 280 | 4,2 | 393 243 | 6 634 |
| Ebből: | ||||||
| Turisztikai jellegű utazás | ||||||
| szórakozás, pihenés | – | 7 081 | 33 558 | 4,7 | 300 305 | 8 949 |
| egészségmegőrzés, wellness | – | 393 | 2 026 | 5,1 | 19 987 | 9 864 |
| kulturális, sportrendezvény | – | 263 | 805 | 3,1 | 6 396 | 7 950 |
| hivatalos út | – | 228 | 711 | 3,1 | 5 057 | 7 114 |
| egyéb | – | 228 | 1 021 | 4,5 | 4 625 | 4 532 |
| Nem turisztikai jellegű utazás | ||||||
| rokon, barát, ismerős meglátogatása | – | 5 724 | 19 776 | 3,5 | 53 552 | 2 708 |
| hobbi jellegű munkavégzés | – | 331 | 1 384 | 4,2 | 3 320 | 2 399 |
| Összes utazás, változás az előző évhez képest | 0,4b) | –1,0 | –1,7 | –0,7 | 13,2 | 15,1 |
| a) Az utazók aránya a teljes népességen belül. b) Százalékpont. |
||||||
Az eltöltött idő tekintetében az utazások 60%-át szórakozás, pihenés, egészségmegőrzés céljából tették, jelentős motiváció volt az ismerős meglátogatása (33%) is. Hobbi célú munkával, kertészkedéssel 1,4 millió napot töltöttek az utazók. Az utazások időtartama (hétvégi típusú vagy ennél hosszabb) nagymértékben függ az utazások céljától, illetve a felkeresett terület, régió jellegétől.
Az utazások céljával szorosan összefügg az igénybe vett szállás típusa, ugyanis a rokonok, ismerősök meglátogatása során gyakran ők biztosítják a szállást is. Az üdülési célú vagy hobbimunka miatt tett utak esetében a saját második otthon szerepe kiemelkedő. A fizetős, illetve nem fizetős szálláshelyeken eltöltött idő közel azonos. A kereskedelmi szálláshelyek közül 2019-ben is a szállodák voltak a legnépszerűbbek, ahol az eltöltött idő közel harmadát töltötték el a hazai turisták.
A lakosság több mint fele vett részt belföldi többnapos utazáson
2019-ben a magyar lakosság 52,4%-a vett részt legalább egy alkalommal többnapos belföldi, turisztikai célú utazáson.
Az utazásban való részvételt tekintve azonban jelentősek a különbségek a lakóhely településének nagysága és régiója, a lakosság iskolai végzettsége, gazdasági aktivitása, életkora és legfőképpen a háztartások vagyoni helyzete tekintetében.
A Budapesten és a Nyugat-Dunántúlon élők turizmusban való részvétele volt a legmagasabb, 58, illetve 56, míg a Dél-Dunántúlon élőké a legalacsonyabb, 47%. A területi különbségek ugyanakkor csökkentek.
Az utazási aktivitásra a lakóhely földrajzi elhelyezkedése mellett annak népességnagysága is jelentős hatással van: a nagyobb városokban élők gyakrabban engedhetik meg maguknak a többnapos belföldi utazásokat, mint a kisebb települések lakói.
A korábbi évekhez hasonlóan 2019-ben is a felsőfokú végzettségűek közel 70%-a, a középfokú végzettséggel rendelkezők közül azonban csak minden második, az alapfokú végzettségűek esetében csak minden harmadik személy vett részt többnapos belföldi utazáson.
Az utazási aktivitás szoros kapcsolatban van a háztartások anyagi helyzetével. A hétvégi házzal, nyaralóval, illetve személygépkocsival rendelkező háztartásokban élők lényegesen nagyobb arányban vettek részt belföldi turisztikai utazáson.
A hazai turisták 13%-kal költöttek több pénzt a többnapos utakon, mint egy évvel korábban
2019-ben a többnapos belföldi turisztikai utakra a lakosság 393 milliárd forintot fordított, folyó áron 13%-kal többet, mint 2018-ban. Az egy utazó egy napjára jutó költés 15%-kal, 6600 forintra nőtt, a szórakozási, pihenési célból tett utaknál is megközelítette a 9 ezer forintot. A legkisebb anyagi ráfordítással – 3 ezer forint alatti napi költéssel – az ismerős meglátogatása, illetve a hobbimunka célú utazások jártak.
A turizmus jellegéből adódóan igen jelentős szezonális hatás figyelhető meg: évről évre a turisztikai kiadások mintegy 40%-a a III. negyedévben keletkezik.
A kiadások közel felét szálláshely-szolgáltatásra, 18%-át éttermi étkezésre, illetve élelmiszerek vásárlására, 16%-át közlekedésre, üzemanyag-vásárlásra fordították a hazai turisták.
Enyhén csökkent a hosszú időtartamú utazások száma és időtartama
2019-ben legalább négyéjszakás távolléttel járó utazásokon a lakosság 27%-a vett részt, 3,8 millió utazást tettek, és 28 millió napot töltöttek el. Ez az utazások számában 1,0, az eltöltött időben 2,8%-kal elmaradt az egy évvel korábbi értéktől. Az átlagos tartózkodási idő 7,3 napra csökkent.
A hosszú időtartamú utazásokat erős szezonális ingadozás jellemzi, 2019-ben a többnapos utazáson eltöltött idő és költés III. negyedévi részesedése közel 60%-os volt.
A 4 és annál több éjszakás utazások legfontosabb célja a pihenés, üdülés volt, az eltöltött idő 70%-a ehhez a célhoz kapcsolódott.
A belföldi utazásra fordított idő 45%-át az ún. nem fizetős szálláshelyen (saját nyaralóban, második otthonban vagy ismerős által biztosított szálláson) töltötték az utazók, szállodát 35%-uk vett igénybe. A panziók részesedése 8,4, az üzleti célú egyéb szálláshelyeké 5,5% volt.
A 4 és annál több éjszakás utazásokon a lakosság 171 milliárd forintot költött, 25 milliárd forinttal (17%-kal) többet az előző évinél. Az egy utazó egy napjára jutó kiadás ennél is jelentősebb mértékben, 21%-kal nőtt, megközelítette a 6200 forintot.
Egynapos utazásokra közel 150 milliárd forintot költött a lakosság
A lakosság 2019-ben 34 millió egynapos turisztikai utazást tett, és közel 150 milliárd forintot költött el ezek során. A lakosság egy főre számítva 4400 forintot költött egy utazáson, a Közép-Magyarországon és a Dunántúlon élők ennél többet, az Észak-Magyarországon és az Alföldön élők ennél kevesebbet.
A lakosság külföldi utazásai
Nőtt a külföldi utazások száma és az ezeken részt vevők tartózkodási ideje
2019-ben a lakosság 25 millió alkalommal, az előző évihez képest 9,0%-kal többször utazott külföldre. Az egynapos utak száma 9,4, a többnaposoké 8,4%-kal bővült. Ezzel párhuzamosan az eltöltött idő 21%-kal, 75 millió napra emelkedett. Átlag feletti mértékben nőtt a tartózkodási idő a Görögországban, az Egyesült Államokban és a Romániában tett látogatások során. A többnapos utazások időtartama az üdülések mellett leginkább a vásárlási és a tanulási célú utak esetében emelkedett. A többnapos utazások átlagos időtartama számottevően, 6,4 napra nőtt.
Az utazások többségét egynaposra tervezték, a legnépszerűbb célországok Ausztria és Szlovákia voltak, ideirányult az egynapos utazások több mint kétharmada. Az utazások fele szabadidős, illetve rokon-, barátlátogatás, több mint ötöde vásárlási célú volt.
A külföldre tett utazások száma és megoszlása az utazás fő célja szerint, 2019
| Motiváció | Külföldi utazások | ||||
|---|---|---|---|---|---|
| száma, ezer | változás 2018-hoz képest, % | megoszlása, % | |||
| Szabadidő, szórakozás, egészségmegőrzés | 7 747 | +11,3 | 31,2 | ||
| Rokon-, barátlátogatás | 4 735 | +7,1 | 19,0 | ||
| Vásárlás | 5 540 | +7,2 | 22,3 | ||
| Egyéb magáncélú (tanulás, egészségügy, vallás, vadászat, egyéb) | 1 003 | +54,1 | 4,0 | ||
| Üzleti út, konferencia, üzletelés | 1 697 | –17,1 | 6,8 | ||
| Munkavégzésa) | 4 138 | +16,3 | 16,6 | ||
| Összesen | 24 860 | +9,0 | 100,0 | ||
| a) Csak azon utazók adatai, akiknek a szokásos lakókörnyezete Magyarországon található. | |||||
A többnapos utazások mintegy fele szabadidős, 30%-a rokon-, barátlátogatási célú volt. A legfőbb úti célok – a szomszédos országok mellett – Németország, Olaszország, Csehország és Görögország voltak. Az utóbbi évben a görögországi utazások száma kétharmadával, az olaszországiaké harmadával bővült. Romániába is jelentősen, ötödével nőtt az odalátogatók száma. Kelet-Közép-Európa országainak népszerűsége csökkent, a magyar utazók kevesebbszer látogattak Csehországba, Horvátországba, Ukrajnába, Lengyelországba és Szlovákiába.
Külföldre tett többnapos utazások száma a top 10 célországban, 2019, ezer utazás
A kiutazók 9,2%-kal többet költöttek
2019-ben a magyar lakosság 970 milliárd forintot költött el külföldön, 9,2%-kal többet, mint 2018-ban. A teljes összeg felét szabadidős célú utazásokon fizették ki, 16%-át vásárlások során költötték el. A teljes kiadások mintegy 77%-a a többnapos utakhoz kapcsolódik.
A többnapos utazások közül Németországban költöttek a legtöbbet a magyar utazók, 113 milliárd forintot. Görögországban 52, Olaszországban és Horvátországban 51 milliárd forintot szántak az utazásokra. Egy fő egy napon átlagosan 12 900 forintot költött, kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ennek oka, hogy a tartózkodási idő jobban nőtt, mint a kiadások értéke.
A kiadások több mint egyharmadát szálláshely- és vendéglátó szolgáltatások igénybevételére, egynegyedét vásárlásra (ajándék, élelmiszer, ital), valamint kulturális, sport és egyéb turisztikai szolgáltatásokra fordították.
A külföldiek magyarországi utazásai
Még többen látogattak hazánkba külföldről
2019-ben a külföldiek az előző évhez mérten 6,5%-kal több, 61 millió utazást tettek Magyarországra. A külföldiek hazánkban eltöltött tartózkodási ideje 6,4%-kal nőtt. Az átlagos tartózkodási idő az előző évhez hasonlóan 2,3 nap volt. 2019-ben a többnapos utazások száma némileg mérséklődött, azonban az utazásokhoz kapcsolódó tartózkodási idő és a kiadások nagysága emelkedett.
A Magyarországra tett külföldi utazások alakulása
| Időszak | Külföldiek beutazásainak száma, millió utazás | Tartózkodási idő összesen, millió nap | Kiadások, milliárd forint | Egy főre jutó napi költés, ezer forint/fő/nap |
|---|---|---|---|---|
| 2010 | 40,0 | 95,7 | 1 190 | 12,4 |
| 2011 | 41,3 | 99,2 | 1 200 | 12,1 |
| 2012 | 43,6 | 99,9 | 1 209 | 12,1 |
| 2013 | 43,6 | 101,4 | 1 264 | 12,5 |
| 2014 | 46,0 | 109,9 | 1 460 | 13,3 |
| 2015 | 48,3 | 119,6 | 1 608 | 13,4 |
| 2016 | 52,9 | 124,0 | 1 725 | 13,9 |
| 2017 | 55,0 | 124,4 | 1 832 | 14,7 |
| 2018 | 57,7 | 130,1 | 2 067 | 15,9 |
| 2019 | 61,4 | 138,5 | 2 310 | 16,7 |
| Ebből: | ||||
| átutazás | 20,3 | 21,4 | 174,5 | 8,2 |
| termékek és szolgáltatások vásárlása | 10,9 | 11,2 | 218,4 | 19,4 |
| körutazás, városnézés | 7,8 | 27,8 | 774,2 | 27,8 |
| rokon, barát, ismerős meglátogatása | 4,8 | 19,1 | 194,7 | 10,2 |
| szórakozás, üdülés | 3,5 | 20,5 | 313,8 | 15,3 |
| egyéb magánjellegű utazási célok | 8,5 | 24,7 | 361,1 | 14,6 |
| üzleti út, konferencia, üzletelés jellegű utak | 2,8 | 6,0 | 211,3 | 35,3 |
| munkavégzés | 2,8 | 7,7 | 62,1 | 8,1 |
Majdnem minden harmadik külföldi látogató több napra érkezett
2019-ben – az előző évhez mérten kismértékű csökkenéssel – az összes külföldről történő beutazáson belül a több napra látogatók aránya 28% volt. Hosszabb időtávot tekintve 2010-ben még csak 24% volt a legalább egy éjszakát eltöltők aránya, 2015 óta azonban már folyamatosan 28–30% körül mozgott.
2019-ben a Magyarországra tett többnapos utazások száma 3,5%-kal, 17 millióra csökkent. Ennek oka a rövid idejű tartózkodások (2–4 nap) 10%-os visszaesése, amit jórészt az üdülések és további, magánjellegű utazások elmaradása okozott. A hosszabb tartózkodási idejű utazások (5 vagy annál több nap) száma 5,4%-kal bővült, azonban a rövid utazások csökkenését ez sem ellensúlyozta teljes mértékben.
A több napra tett utazások 87%-a magánjellegű utazás, 7,1, illetve 5,8%-ban munkavégzési és üzleti látogatás volt. A több napra látogatók közel háromötöde szabadidő, szórakozás, egészségmegőrzés céljával érkezett, 16%-uk rokon- és barátlátogatásokat tett. Városnézésre 4,8 millió látogató jött, akik 84%-a repülővel érkezett.
Repülővel jött a több napra érkező külföldiek kétötöde
2019-ben a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren 16 millió utas fordult meg. Az utasforgalom 8,8%-kal nőtt az előző évhez képest.
2019-ben a repülővel érkező külföldiek 7,0 millió utazást tettek hazánkba. A legtöbben az Egyesült Királyságból (889 ezer fő), az Egyesült Államokból (697 ezer fő), Olaszországból (474 ezer fő) és Franciaországból (384 ezer fő) jöttek. A repülővel érkezők átlagos tartózkodási ideje többszöröse (6,2 nap) a közúton érkezők által eltöltött időnek (1,7 nap).
A repülővel tett beutazások kiemelt utazási célok szerint, 2019
| Kiemelt utazási cél | Külföldiek beutazásainak száma, ezer utazás | Tartózkodási idő összesen, ezer nap | Kiadások, milliárd forint |
|---|---|---|---|
| Szabadidő, szórakozás, egészségmegőrzés | 5 274 | 27 361 | 818 |
| Rokon, barát, ismerős meglátogatása | 804 | 9 137 | 126 |
| Termékek és szolgáltatások vásárlása | 18 | 134 | 2 |
| További magánjellegű utak (tanulás, egészségügy, vallás, vadászat, egyéb magánjellegű utak) | 113 | 3 091 | 33 |
| Üzleti út, konferencia, üzletelés jellegű utak | 764 | 3 024 | 115 |
| Munkavégzés | 57 | 658 | 11 |
| Repülővel érkezők összesen | 7 029 | 43 405 | 1 107 |
| az összes érkezések %-ában | 11 | 31 | 48 |
A külföldiek 12%-kal költöttek többet
2019-ben a külföldről hazánkba látogatók összes költése 2310 milliárd forint volt. A külföldiek 12%-kal növelték kiadásaik összegét egy év alatt, miközben az utazások száma 6,5%-kal lett magasabb, így az utazók átlagos napi költése 5,0%-kal, 16,7 ezer forintra emelkedett.
A külföldiek magyarországi kiadásainak több mint fele (1258 milliárd forint) a szabadidő, szórakozás, egészségmegőrzési célú utazásokhoz kapcsolódott, ami 10%-kal emelkedett 2018-hoz viszonyítva. Ezen belül jelentős összegek folytak be a városnéző utakból, körutazásokból, amelyekre 2019-ben 774 milliárd forintot költöttek az utazók, 18%-kal többet, mint előző évben.
2019-ben a Németországból érkezők költötték a legtöbbet hazánkban: 296 milliárd forintot, ami a külföldiek összes kiadásának 13%-a volt. Ennek az összegnek közel kétharmada a szabadidő, szórakozás, egészségmegőrzési utazásokhoz, valamivel több mint egytizede a munkavégzési, 6,5%-a a rokon- és barátlátogatási célú utakhoz köthető. Az osztrákok 246 milliárd, a Romániából, az Egyesült Államokból, illetve az Egyesült Királyságból érkezők 191, 168, illetve 123 milliárd, a Szlovákiából érkezők 121 milliárd forintot költöttek itt-tartózkodásuk alatt. A hazánkba érkezők átlagosan 16 700 forintot költöttek naponta. A legnagyobb napi kiadás az Egyesült Államokból érkezőké, 34 100 forint volt.
Az egynapos utazásokhoz kapcsolódó kiadások 16%-kal, 602 milliárd forintra növekedtek. Ez az összes külföldiektől származó összeg valamivel több mint negyedét tette ki. A legtöbbet vásárlási céllal és átutazások alkalmával költöttek az egy napra látogatók (213 és 157 milliárd forintot), de jelentős az egészségügyi ellátásokra fordított kiadások összege is (88 milliárd forint). A szomszédos országokból ide utazók tették az egynapos utazások 83%-át, melyekhez a kiadások 91%-a párosult.
2019-ben a többnapos utazásokon részt vevők kiadásainak összege az előző évhez képest 10%-kal, 1708 milliárd forintra nőtt. A többnapos utak kiadásainak 71%-a (1217 milliárd forint) a szabadidő, szórakozás, egészségmegőrzés célú utazásokhoz, valamivel több mint egytizede a rokon- és barátlátogatásokhoz (180 milliárd forint) kapcsolódott, amik összege 11 és 18%-kal bővült.
A több napra érkező külföldiek egy főre jutó napi átlagos kiadásainak összege 5,7%-kal, 18 200 forintra nőtt 2019-ben.
A légi úton érkezők kiadásainak összege 1107 milliárd forint volt 2019-ben, 12%-kal több, mint az előző évben. A repülővel érkezők átlagos napi költése (25 500 forint) kétszerese volt a közúton érkezőkének (12 700 forint).
Vendéglátás
Jelentősen bővült a kereskedelmi vendéglátás
Az előzetes adatok alapján 2019-ben a vendéglátásból folyó áron 1466 milliárd forint árbevétel származott, a forgalom volumene 7,0%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A kereskedelmi vendéglátás forgalmának volumene 7,2, a munkahelyi és közétkeztetést végző vendéglátó egységeké 5,1%-kal nőtt.
Az árbevétel 91%-a (1333 milliárd forint) a kereskedelmi, 9%-a (133 milliárd forint) a munkahelyi vendéglátáshoz kapcsolódott.
A kereskedelmi vendéglátás bevétele a nyári időszakra koncentrálódott, az éves bevétel 31%-a június–augusztusban keletkezett, míg a munkahelyi vendéglátás forgalmában éppen a nyári hónapok a legkevésbé jelentősek. Árucsoportos megbontás szerint a vendéglátóhelyek teljes bevételének 74%-a étel, 11%-a alkoholmentes ital, 10%-a alkoholtartalmú ital, 4,6%-a kávé értékesítéséből származott.
2015A nemzetközi módszertan szerint ötévente történik a bázisév váltása, így jelenleg 2015-öt tekintjük viszonyítási alapnak a kiigazításhoz.
[4]-höz képest a szezonális és naptárhatástól megtisztított, havi átlag alapján számított értékesítési volumen 37%-kal nőtt, a forgalom szerkezetét tekintve a kereskedelmi vendéglátás aránya jelentősen emelkedett.
Stagnált a vendéglátóhelyek száma
2019 végén az egy évvel korábbihoz hasonlóan közel 45 ezer kereskedelmi és több mint 6 ezer munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző, összesen 51 ezer vendéglátóhely üzemelt Magyarországon.
A kereskedelmi vendéglátó egységeken belül mintegy 29 ezer étterem és cukrászda (magában foglalva a büféket és fagylaltozókat is), valamint 16 ezer italüzlet és zenés szórakozóhely volt.
Az elmúlt öt év adatai alapján az látható, hogy az italüzletek és zenés szórakozóhelyek jelentős számban zártak be, miközben az éttermek száma 25 ezer körül stabilizálódott, a cukrászdák és a munkahelyi vendéglátóhelyek száma pedig folyamatosan bővült.
Területi összehasonlítás
Magyarországra jellemző a kettős központú, a főváros, illetve a Balaton térségére koncentrálódó turizmus, ami mind a szálláshelyi kínálatot, mind a turisztikai keresletet meghatározza. Ebben az elmúlt években nem volt jelentős változás.
Budapest és a Balaton turisztikai régió részesedése a kiemelt turisztikai mutatók alapján, 2019
| Megnevezés | Budapest | Balaton | Többi régió | Ország összesen |
|---|---|---|---|---|
| Kereskedelmi szálláshelyek | ||||
| egység | 9,7 | 17,1 | 73,2 | 100,0 |
| férőhely | 15,7 | 26,1 | 58,2 | 100,0 |
| belföldi vendégek vendégéjszakái | 7,8 | 25,4 | 66,8 | 100,0 |
| külföldi vendégek vendégéjszakái | 60,1 | 12,3 | 27,6 | 100,0 |
| Egyéb üzleti célú szálláshelyek | ||||
| egység | 24,3 | 38,8 | 36,9 | 100,0 |
| férőhely | 16,4 | 39,6 | 44,0 | 100,0 |
| belföldi vendégek vendégéjszakái | 3,9 | 36,7 | 59,4 | 100,0 |
| külföldi vendégek vendégéjszakái | 58,8 | 18,8 | 22,4 | 100,0 |
| Többnapos utazások | ||||
| belföldi turisták száma | 7,4 | 21,6 | 71,0 | 100,0 |
| belföldi utazáson eltöltött idő | 6,2 | 27,1 | 66,7 | 100,0 |
| külföldi turisták száma | 41,9 | 10,5 | 47,6 | 100,0 |
Népszerűek a fürdővárosainkban található szálláshelyek
A külföldi vendégek által kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött éjszakák forgalmában erős területi koncentráltságra utal, hogy a vendégéjszakák 60%-át a fővárosban, 12%-át a Balatonnál, 10%-át a Nyugat-Dunántúl turisztikai régióban regisztrálták. Budapest súlya az előző évhez képest tovább erősödött. A külföldi vendégek a Budapest–Közép-Duna-vidék, a Nyugat-Dunántúl és az Észak-Alföld régióban több, a többi régióban kevesebb vagy az előző évihez hasonló számú éjszakát töltöttek el.
Budapesten évről évre növekszik a szálláshelyek által kínált szobák száma, a kereskedelmi szálláshelyeken visszafogottabb, az üzleti célú egyéb szálláshelyeken jóval lendületesebb mértékben. 2019-ben előbbiek 4,8, utóbbiak 19%-kal több szobával várták a vendégeket, mint egy évvel korábban. A szállodai szobák száma 800-zal emelkedett.
Az üzleti célú egyéb szálláshelyeken a Tisza-tavi régió kivételével mindegyik turisztikai régióban nőtt a vendégforgalom az előző évhez képest, a Dél-Alföldön és a Balatonnál az országos átlagot jelentősen meghaladó mértékben. A Budapest–Közép-Duna-vidék és a Balaton térsége voltak a legnépszerűbbek, ezekben a vendégéjszakák 32, illetve 28%-át regisztrálták 2019-ben.
A külföldi vendégek forgalmában Budapest szerepe meghatározó, tíz vendégéjszakából 6-ot itt töltöttek a más országból érkezők.
A belföldi vendégek forgalma területileg kevésbé koncentrált, mint a külföldieké. A magyar vendégek az éjszakák több mint harmadát töltötték a Balaton régióban, a második legkedveltebb a Dél-Alföld volt. A vendégéjszakában mért forgalom a Tisza-tó kivételével kisebb-nagyobb mértékben mindegyik turisztikai régióban bővült 2018-hoz képest.
A legnépszerűbb magyar városok a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma alapján, 2019
Hol töltötték a legtöbb éjszakát a vendégek?
A nem üzleti céllal üzemeltetett szálláshelyek vendégforgalmában a Balaton megtartotta kiemelkedő szerepét, bár súlya kissé csökkent: az éjszakák 39%-át regisztrálták a régióban, az előző évi 41%-kal szemben. A második legnépszerűbbek Észak-Magyarország szálláshelyei voltak, amelyek a vendégéjszakák 14%-át adták.
Továbbra is a Balaton volt a legnépszerűbb belföldi úti cél
A magyarok a többnapos belföldi turisztikai célú utazásaik során sok esetben nem lépik át a lakóhely régiójának határát. Ez alól kivétel a Balaton térsége, ahová az egész országból nagy arányban utaznak. Az összes utazásra fordított idő 27%-át legnagyobb tavunk környékén töltötték a magyarok, Budapest–Közép-Duna-vidék részesedése 14, Észak-Magyarországé 13, Észak- és Dél-Alföldé 11 és 10% volt a teljes belföldi turizmuson belül.
A Balatonnál a Budapestről és Pest megyéből érkező látogatók töltötték el az év során a legtöbb időt, 6,4 millió napot, ami a régió belföldi vendégekhez kötődő forgalmának 40, a teljes többnapos belföldi turisztikai forgalomnak 11%-a.
A motiváció, a célrégió és a turisztikai költés igen szoros kapcsolatban vannak egymással. A Balaton térségét elsősorban szórakozás, pihenés céljából keresik fel a turisták, míg a Budapest–Közép-Duna-vidék régióban eltöltött idő 60%-ára ismerős meglátogatása miatt került sor.
Az egyes régiókban a turizmus kapcsán elköltött összegek nem minden esetben állnak arányban az odaérkezők számával, mivel a turisták napi költése területileg jelentősen eltér. A turisztikai fogyasztás 31%-a a Balatonhoz, 15%-a Észak-Magyarországra, 11–11%-a az Észak-Alföldre, illetve a Budapest–Közép-Duna-vidékre tett utazásokhoz köthető.
A több napra látogató külföldiek közel felét Budapest vonzotta
2019-ben az előző évben mért 42%-ról 49%-ra nőtt a főváros látogatottsági aránya, vagyis minden második hazánkba látogató külföldi megfordult Budapesten. A Budapestre tett utazások száma 13%-kal, 8,3 millió látogatásra nőtt az előző évhez képest. Az olaszok több mint másfélszeresére, a britek 13, az Egyesült Államokból érkezők 6,0%-kal növelték eddig is jelentős számú érkezésüket. Az Európából érkezők aránya 73, az Ázsiából és az Amerikából érkezőké 12 és 13%. A fővárosba látogatók 55%-a városnézés céljából jött, ezt követi az üdülés, körutazás 10%-kal, de az üzleti utazások és a rokon-, barátlátogatás aránya is csak kevéssel maradt el ettől.
Többi régiónk látogatottsága a főváros népszerűségének emelkedésével ellentétben szinte mindenhol csökkenést mutat, kivéve a Dél-Dunántúlon, ahol a német és a román utazások száma nőtt jelentősen. A Nyugat-Dunántúlon, második leglátogatottabb régiónkban, a látogatások száma közel félmillióval csökkent, elsődlegesen a románok és a szlovákok elmaradó utazásainak következtében. A Balatonra tett többnapos látogatások száma 4,0%-kal mérséklődött, azonban a fő küldő országok közül a németek, a lengyelek és a románok tovább növelték utazásaik számát.
A hazánkba több napra érkező külföldiek száma turisztikai régiónként a legjelentősebb küldő országokból, 2019
Országkódok: AT – Ausztria, BG – Bulgária, DE – Németország, ME – Montenegró, PL – Lengyelország, RO – Románia, RS – Szerbia, SK – Szlovákia, UA – Ukrajna, UK – Egyesült Királyság, USA – Egyesült Államok, XK – Koszovó.
Minden ötödik vendéglátóhely a fővárosban található
A vendéglátóhelyek régiók szerinti megoszlása hasonlított az előző év végi állapothoz. Az egységek 31%-a Budapesten vagy Pest régióban, 35%-a az Alföldön és Észak-Magyarországon, 34%-a pedig a Dunántúlon üzemelt. A főváros és Pest részesedése különösen az éttermek és cukrászdák tekintetében kiemelkedő (36%), míg az italüzletek és zenés szórakozóhelyek, illetve a munkahelyi vendéglátás esetében ennél alacsonyabb (26, illetve 23%).
[1]:↑ Forrás: Eurostat (2020. 04. 15.).
[2]:↑ A magyarországi adatok a kereskedelmi és a nem üzleti céllal üzemeltetett szálláshelyek adatait tartalmazzák. Az egyes európai uniós országok szálláshelyi adatainak lefedettsége eltérő lehet.
[3]:↑ Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás személyszállítás, személyszállító eszközök kölcsönzése, utazásközvetítés, utazásszervezés, kulturális szolgáltatások, sport- és szabadidős tevékenységek, gyógyfürdő-szolgáltatás, szállítást kisegítő tevékenységek.
[4]:↑ A nemzetközi módszertan szerint ötévente történik a bázisév váltása, így jelenleg 2015-öt tekintjük viszonyítási alapnak a kiigazításhoz.
További adatok, információk
Módszertani megjegyzések, fogalmi meghatározások
Jelmagyarázat
– = A megfigyelt statisztikai jelenség nem fordult elő.
0 = A mutató értéke olyan kicsi, hogy kerekítve zérust ad.
… = Nem közölhető adat.
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu